A különböző közösségi oldalak- Facebook, Instagram, Snapchat- egyre inkább zene központú szolgáltatássá válnak  és így indirekt de egyre inkább direkt módon is a streaming szolgáltatók vetélytársává is avanzsálnak, abszolút érthető is.

Ebből a szempontból érthető, hogy a streaming szolgáltatások is egyre inkább próbálnak közösségi szolgáltatások lenni. A svéd Spotify esetében különösen igaz ez, hiszen a svéd cég 2019-es éve sok minden mellett leginkább arról szólt, hogy hogyan legyen , lehet a Spotify több, mint streaming szolgáltató.

A Spotify már tavaly nyáron bejelentett egy Instagram-szerű funkciót,. A Storyline segítségével maguk az előadók lesznek képesek az audio tartalmaikhoz  szöveges vagy éppen képi tartalmakat adni. Idén januárban aztán  két újabb funkcióval próbál az influenszerek kedvében járni Daniel Ek cége.

A Stories funkció megengedi majd, hogy az influenszerek publikus lejátszási listáikhoz videókat adjanak.

Az első aki tesztelheti, publikusan a funkciót Summer Mckeen Youtube sztár,  2.33 millió  YouTube, 2.1 millió Instagram 126 455 Spotify követővel. Mckeen “all time besties” néven hozott létre egy lejátszási listát és az abban szerepló dalokhoz fűzött videó kommentért és helyezte el őket a történetében.

 Maga a funkció szinte teljesen ugyanúgy működik, mint az Instagram  esetében , azaz a történetben el lehet helyezni különböző médiatartalmakat – ami az igazi Spotify specialitás- az persze az, hogy zenei tartalmakat is.

A svéd cég ugyanakkor- egyelőre- még csak teszt jelleggel vezette be a funkciót, azaz az összes a Spotify előadói programban résztvevő előadók számára nem elérhető. Másrészt viszont mind az ingyenes Spotify verziót, mind a prémium verziót használó  felhasználók láthatják azt

Minden Spotify előadó számára elérhetővé tett ugyanakkor a svéd cég egy másik funkciót. Ez a Canvas névre hallgat és már régóta elérthető teszt verzióban. Segítségével az előadók interaktív tartalmakat- loop videókat- helyezhetnek el  a számaik alá, ezzel növelve azok interaktitvását

A napokban aztán a Spotify újabb lépést tett, melynek értelmében azon előadók, akik már létrehoztak looping videó tartalmakat a Canvas-en belül, azt könnyedén megoszthatják majd az Instagramon!

 A Spotify közösségi irányba való elmozdításának akarata egy látható, egyértelmű trend. Daniel Ek szeretné, hogyha a Spotify a zenei tartalom fogyasztás központja lenne. Legyen az közösségi tartalomhoz rendelt zene, vagy audio+video tartalom

.   Fundamentálisan más kérdés, hogy mit szól mindhez a streaming szolgáltatás felhasználói tábora? Eddig, a visszhang okkal inkább negatív, mint pozitív! Ami közép és hosszú távon egyértelmű irányt jelöl ki a Spotify szára. Egy olyan egyértelmű irányt, ami nem biztos viszont, hogy a növekedésről szól majd…

Az Egyesült Államok a világ legjelentősebb zenei piaca , és minden jelenleg ismert információ alapján ez így is marad még évekig. És ugyan globálisan ( egyelőre) nem is látszik még az a szereplő, aki képes lenne a svéd Spotify uralmát, akár csak megkérdőjelezni is. Alapjaiban más ugyanakkor a helyzet  a világ legjelentősebb zenei piacán, az Egyesült Államokban.

Ahol ugyanis  elképesztően brutális verseny kezd kialakulni a piacvezető pozícióiért! Az Apple már 2018 közepén azzal „”dicsekedett” hogy „a most befejeződött negyedévben az Észak-Amerikai piacokon átvehettük a vezetés a Spotify-tól ”  Mindez akár igaz is lehet, de egyáltalán nem biztos, hogy ez azt is fogja jelenteni, hogy az Apple lesz a tengerentúli piacokon a piacvezető erő!

Az ugyanis jelenleg inkább a Pandora, hiszen a kaliforniai rádió jelenlegi havi aktív hallgatói bázisa a  tengerentúlon meghaladja a svéd cégét, nem is kevéssel. A különbség ugyanakkor csökken, nem is kevéssel és a trend is egyértelműen a Spotify sikerét jósolja.  Az Emarketer adatai alapján legkésőbb 2022-ben, azaz 2 éven belül a svéd cég aktív felhasználószámban  felülmúlja majd a kaliforniai online rádiót. 

Egyáltalán nem biztos ugyanakkor az sem, hogy a Spotify lesz a tengerentúli piacok ura.  Az Amazon zenei szolgáltatás portfoliója ugyanis döbbenetes ütemben tör fel.

Mindez persze globális adat, de mivel az Amazon zenei szolgáltatásának kulcsa az Amazon Prime  jelenleg  leginkább az Egyesült Államokban elterjedt, így joggal feltételezhetjük, hogy a növekedési ütemből is az USA veszi ki leginkább a részét.  

Márpedig az Amazon Music növekedési üteme immáron 2 éve bőven kétszerese,mint a piacvezető 2 szolgáltatásé.

A kérdésre tehát ma, jelenlegi tudásunk birtokában a helyes válasz az, hogy  még mindig a Pandora legnépszerűbb zenei szolgáltatás a tengerentúlon mögötte fej-fej mellett az Apple Music és a Spotify következik.

1-2 év múlva ugyanez a kijelentés pedig jó eséllyel úgy hangzik majd,( bármennyire is szomorú ettől az Apple és a Spotify)  hogy  a tengerentúli piacot az Amazon uralja, az Apple és a Spotify előtt.  

A digitális zenei streaming piaci erősen értékelése egyre nehezebbé válik, alapvetően egyetlen, ámde annál fontosabb ok miatt:  A meghatározó szereplők egyre nagyobb hányada tartja mély titokban azt, hogy hányan használják szolgáltatását.

Kiemelkedően titokzatos és titkolózó volt az Amazon, amely zenei szolgáltatás portofliójánk előfizető számaira csak tippelni tudott az iparág a cég tőzsdei jelentéseiben foglalt adatok alapján. így már önmagában az is meglepetésként hangzott, hogy az Amazon a héten hivatalos blogján, hivatalos adatokat közölt zenei szolgáltatásairól, amivel valljuk meg, egy nagy  követ dobott a streaming piac állóvízébe,  napokkal a Spotify éves jelentése előtt...

Ezek alapján az Amazon különböző zenei szolgáltatásainak jelenleg 55 millió előfizetője van. A növekedés brutális, globálisan  éves szinten 50%-ot meghaladó volt 2019-ben. Különösen jól szerepeltek az újabb országok ahol elérhetővé vált a szolgáltatás- Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Mexikó. 

Az Amazon emelkedésének jelentőségét igazán a mutatja meg, hogyha azt a többi vetélytárs szolgáltató növekedésével ,mozgásával együtt  nézzük. Az ebből a diagramból is látszik, hogy a Spotify növekedése  valóban elegendő ahhoz, hogy a növekvő piacból hasítson ki magának nagyjából ugyanakkora szeletet és ,mindemellett vetélytársait is megnyugtató előnnyel előzze meg!

Az Amazon térnyerése ugyanakkor valóban félelmetes.  Hiszen a saját előfizetői bázisát 2015 óta megötszöröző(!!) Spotify-hoz viszonyított részesedését sikerült az Amazonnak megdupláznia ( 19% ->40%)

Akinek azonban igazán félnie kell az nem a Spotify, hanem az Apple Music. Az Amazon immáron hivatalosnak mondható adatai alapján ugyanis   az Amazon ott  liheg az Apple music nyomában, és ha a trendekben nem következik meg érdemi változás, 2020-ban elhódíthatja tőle a Spotify kihívója szerepkörét, ahogyan azt fontos zenei piacokon- Nagy-Britannia, Japán- Németország- már meg is tette.

Még rosszabb hír az Apple számára, hogy ebben az 55 milliós adatban még nem igazán lehet érdemi hatása az Amazon ősszel elindított ingyenes zenei szolgáltatásának., azaz az 55 millió szám jó eséllyel szinte kizárólag előfizetőket tartalmaz. Valószínűleg aztán majd az idei évben fog ez a szám hígulni, azaz a meredek növekedés mellett egyre több, az ingyenes  verziói használó ügyfél is belekerül majd.

Minden harmadik streaming zenei előfizető a Spotifyé

Idestova több, int egy év telt el azóta, hogy a Midia piackutató cég adatait felhasználva a globális streaming piaci szereplők előfizető számáról írtunk és készítettünk egy pillanatképet. Egy év persze nagy idő, pláne egy ennyire gyorsan változó piacon, így érdemes a cég idei adatai alapján újból...

Ettől függetlenül, 2020 januárjában egyértelműen kijelenthetjük, hogy a projekt, melyet 2014-hen azaz lassan hat éve a zeneipari szereplők gyanakvása, megvetése és idegenkedés mellett az Amazon elkezdett, bő 5 évvel később beérett. Ez a siker két dolog bizonyít markánsan: egyrészt azt, hogy nem csupán egy hardvare ökoszisztéma köré lehet sikeres zenei portfoliót építeni, mintahogyan azt az Apple tett. De ami talán ennél is fontosabb egyérte4lmúen jelzi, hogy a streaming zenei szolgáltatások piacán nem csak a Spotify, a Deezer, az Apple Music által követett üzleti modell és megközelítés lehet sikeres.

Az, hogy a Spotify gondolkodásában  az autó, mint zenehallgatási hely kiemelt helyen szerepel, nem volt titok, sőt a piac már bő egy évvel ezelőtt várt lépést zene a téren a svéd cégtől.   Amely lépés megtörtént, de messze nem olyan bátran, mint ahogyan a piac számított rá.

Sőt, ha szigorúak akarunk lenni azt is mondhatnánk, hogy a svéd cég egy tesztet fújt kissé fel, hogy megtudjon felelni ezen elvárásoknak. A Car Thing névre hallgató kis eszköz ugyanis csak néhány, nyilván alapos számolás után kiválasztott tengerentúli Spotify használó számára lesz elérhető.

A termék kereskedelmi forgalomba nem került, és a Spotify is hangsúlyozta, hogy tesztről van szó. Ugyanakkor a svéd cég levédett nem csak a Car Thing ,hanem a Home Thing valamint a Voice Thing szlogeneket is.

És egyre több jel utal ara, hogy a svéd cég valóban nem áll meg itt, és újabb hardver termékekkel léphet piacra.

Egy kínai  blogger vette ugyanis észre a Spotify mobil alkalmazásában a fenti utalást, ami azt jelzi, hogy a svéd cég hamarosan egy otthoni asszisztenssel léphet majd piacra. Jó eséllyel ez is inkább amolyan teszt jellegű lenne, mint a car thing esetében, de ettől még fontos lépés.

A jövő héten bejelenti a Spotify autós hardware megoldását?!

Amikor a Spotify tőzsdére vezető útja során megtartotta befektetői prezentációját, az egyik legfontosabb üzenet amit Daniel Ek és a többi vezető közvetített az volt,hogy a Spotify zenei szolgáltató cég és nem is nagyon szeretne ennél több lenni. A piac azonban nem...

Fontos lépés, ugyanis  míg az autóban- egyelőre még- a hagyományos rádió  a domináns, addig az otthoni asszisztensek esetében az Amazon dominanciája egyre erősebb, és a home asszisztensek jelentik az egyik olyan területet, ahol az Amazon más dimenzióban növekszik és növeli előfizetői számát, mint vetélytársai.

Amennyiben pedig a Spotify hosszú távon is biztosítottnak szeretné látni vezető helyét a streaming zenei piacon , akkor ahhoz arra is szüksége lesz, hogy a potenciális növekedési területeken ő maga is megjelenjen.

Tavaly  az év 2018  legvégén vetettünk egy pillantást a brit zene fogyasztási szokásokat felmérő RAJAR utolsó negyedéves jelentésére. Akkor azt írtuk, hogy ha most készítenénk fényképet a brit rádiós piacról, akkor az alapján szinte semmi izgulnivalója nem lenne a brit rádiós iparág szereplőinek, Lényegesen aggasztóbb ugyanakkor a helyzet, amennyiben kicsit mélyebbre ásva, korcsoportok szerint is megnézzük a rádiózás iránti affinitást

A helyzet nyilván nem változott, de érdemes vetni egy pillantást arra, hogy szűk egy év alatt mi történt a britek zenei tartalom fogyasztását illetően, hiszen a változások sebessége sok mindent elárul, elárulhat…

Az egyes audio típusok időbeli használatát mutató ábrában igazán érdemi elmozdulás, első látásra nincsen. A zenei tartalmak hallgatásával töltött időt továbbra is a rádió dominálja a teljes brit lakosság körében.

A heti audio tartalom fogyasztási  idő közel 70%-át a  hagyományos értelemben vett rádió hallgatás adja ki, ami ha a rádiós tartalmak más eszközökön való hallgatottságát is hozzávesszük, akkor a 75%-ot közelíti, amihez képest a streaming szolgáltatások 12%-os értéke szinte elenyészőnek tűnik.

De mindez, azaz, hogy a zenei tartalmak hallgatásával töltött időt továbbra is a rádió dominálja  inkább csak első látásra van így- amennyiben ugyanis a jövő zenei fogyasztóit nézzük, teljesen más kép rajzolódik elénk a Brit félszigeten!

Háromból két amerikai online hallgat már zenét

Az amerikai a világ legjelentősebb zenei piaca, így minden, s tengerentúli zenekedvelők tartalom és különösen zene tartalom fogyasztási szokásairól szóló felmérés kiemelt figyelmet kap és érdemel. Ez az amit a Edison research minden évben ,megtesz nekünk roppant hasznos információkat nyújtva...

A 24 év alattiak  számára ugyanis a rádió, a rádiózás egyfajta mellékes szolgáltatás. Ők- szemben idősebb társaikkal  a zenehallgatással eltöltött idejük több, mint 60%-át on-demand zenei szolgáltatásokkal ,elsősorban streaming szolgáltatásokkal töltik. A hagyományos rádió fogyasztás pedig egyértelműen egy niche elérés számukra! A rádióipar kedvelő számára még inkább aggasztó információ, hogy az előző évhez képest  is ez több,mint 5%-os csökkenés! Azaz a trend nem hogy lassulna, gyengülne, egyre erősödik!

Önmagában véve a britek egyre több zenét hallgatnak ahogyan az a másik kutató cég a RAJAR elemzéséből kiderül. csak a zenei tartalom forrása alakult át drasztikusan az elmúlt 5 évben.

Amíg 2015-ben nagyjából egyenlő arányban részesültek a  digitális zenehallgatásból a különböző lehetőségek, miközben legmeghatározóbbnak  a letöltött /megvásárolt zenék hallgatása bizonyult. 2019-re minden úgy alakult át, hogy a zenehallgatás közel felét a streaming szolgáltatások adják, a második helyen pedig  a Podcasting végzett, szoros versenyben maga mögé utasartvas a digitálisan vásárolt zenék hallgatását.  

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a rádiózás utolsó mentsvárát az autó jelenti, és ez még most is így van. Az autóban végzett  zenehallgatási listát továbbra is, magabiztosan vezeti   hagyományos értelemben vett rádiózás.

Az otthoni zenehallgatásért folytatott versenyt ugyanakkor jó eséllyel már is elvesztette a rádiózás. Az utolsó reményt az okosotthonok jelenthették, jelenthették volna de minden jel szent a rádiózás itt is vesztő ágon van.

A különböző okos- asszisztensek ugyan a zenei fogyasztás elemei lettek egészen gyorsan , azonban itt is a streaming  és egyéb on-demand szolgáltatások uralkodnak. A rádiók használata is jelentős, de nagy kérdés, hogy ez mennyire marasd tartósan is így és mennyire veszik majd át ezen a platformon is a podcastok illetve az audio streaming szolgáltatások.

Nagy- Britanniában tehát  a hagyományos rádiózás kettős harcra kényszerül, és  valljuk meg az előjelek nem jók .Egyrészt a fiatalabb generációk számára a zenei streaming szolgáltatások jelentik a fő zenehallgatási forrást. Másodsorban pedig a rádió szolgáltatók saját on-demand szolgáltatásainál viszont jóval népszerűbbé kezd válni a podcasting, azaz mind a zenei, mind a talk radio jellegű tartalmak esetében a teljesen digitális és a rádióktól független megoldások nyertek teret. Az amit rádiózásnak ismerünk tehát egyre inkább az autókba szorul vissza, a kérdés tehát most már tényleg csak az, meddig lesz, lehet ez elég?

Az amerikai a világ legjelentősebb zenei piaca, így minden, s tengerentúli zenekedvelők tartalom és különösen zene tartalom fogyasztási szokásairól szóló felmérés kiemelt figyelmet kap és érdemel.   Ez az amit a Edison research minden évben ,megtesz nekünk roppant hasznos információkat nyújtva arról, hogyan a alakul át lassan, de biztosan az, ahogyan a világ legnagyobb zenei piacán zenét hallgatnak a zenekedvelők.

A kép összességében abszolút pozitív- még mindig-  azaz  egyre több és több audio tartalmat fogyasztanak az interneten az amerikai fogyasztók, hiszen a teljes tengerentúli  lakosság több,mint  60% számít többé kevésbé rendszeres online zenefogyasztónak!   A növekedés 2018-hoz képest nem brutális, de egyértelmű.

Önmagában persze az, hogy  többen hallgatnak online zenét, nem feltétlenül lenne elég  sikerhez és az örömhöz . Az eltöltött idő mutatja, hogy mennyire képesek a különböző online zenei szolgáltatások kötődést kialakítani.

Ha ezt nézzük, akkor 2019, a 2018-as visszaesés után, újabb, jelentősebb pozitív növekedést tudott nyújtani, azaz  több, int 20%-al nőtt az előző évhez képest  az online audio szolgáltatásokkal eltöltött idő.

Az autó mindig is a zenei tartalomfogyasztás központja volt, sőt, ahogyan azt korábban írtuk is, az autó a hagyományos értelemben vett rádiózás utolsó mentsvára, a streaming zenei és egyéb interaktív szolgáltatásokkal szemben.  

Ebből az aspektusból nézve, a 2019-es adatok  megnyugtathatják a hagyományos rádiózás szerelmeseit, hiszen az autóban továbbra is a rádió, a nagybetűs médium, hiszen jelenleg az autót vezetők 81%-a rádiót hallgat a kocsiban, ami alapvetően nem is drámaian kevesebb,mint a hat évvel ezelőtti 86%.

Persze az egyes források közötti átrendeződés már korábban elindult és hiába maradt a rádió vezető helye  alapvetően érintetlen, a többi pozícióban alapvető átrendeződés zajlott le. Amíg 2013-ban a második legtöbbet használt forrás a CD lejátszó volt,  2019-re  közel harmadával visszaesett, és az általa hagyott űr helyére tör be a saját zenei tartalmak digitális fogyasztása, az online rádiók és a podcasting.  Tehát a rádió számára az autó még valóban hazai pálya, de egyre több mindenkivel és egyre erősebben kell osztoznia!

Az autóból kilépve  vizsgálva  a különböző audio szolgáltatásokat és azok ismertségét  azonban már sokkal inkább a streaming szolgáltatók rajongóinak kedvező eredmények születtek. A legismertebb  és az Edison adatai alapaján leggyakrabban használt audio szolgáltatás továbbra is a Pandora, alig megelőzve az elmúlt 3 évben igen sokat erősödött Spotify-t és a népszerűségi lejtmenete ellenére még mindig harmadik iHeartradio-t.  Érdekes módon az Apple Music számára hiába hazai pálya az Egyesült Államok, az Edison népszerűségi listáján csak a negyedik helyet tudták elcsípni.

Nagyon sok tekintetben más listát kapunk ugyanakkor, hogyha a fiatalok (25 év alattiak) zenehallgatását vizsgáljuk csupán.  A Listavezető nálunk ugyanis már a Spotify, ha nem is sokkal, de megelőzve a Pandora-t, a harmadik helyen pedig  egy igazi meglepetésszereplő, a Soundcloud futott be a fiatalok körében, jelezve, hogy mennyire nem szabad leírni a megújult berlini céget.

Bizonyára feltűnt az olvasóknak, hogy az eddigi adatokból hiányzott a Youtube. Ennek az az oka, hogy az Edison  külön kezeli és méri a Youtube-ot.

Ennek a fundamentális oka nyilván az, hogy önmagában a Youtube-ot nem lehet zenei szolgáltatásnak tekinteni. de ha a heti hallgatottsági adatokat nézzük, akkor azt is mondhatjuk, hogy a Youtube-ot azért érdemes külön kezelni, mert külön ligát képvisel.  A megkérdezettek 50%--a hallgat heti rendszerességgel zenei tartalmakat a Youtube-on,( a 25 év alattiak esetében ez a szám pedig 70%!) miközben  az audio szolgáltatások-Pandora, Spotify, Apple Music- esetében ez az érték heti szinten  20%-körül alakultak a listavezetőnél és inkább 10% körül a kevésbé népszerű szolgáltatásoknál. Azaz a Youtube messze-messze a legnépszerűbb audio szolgáltatás,a tengerentúlon (is)  akkor is, hogyha hivatalosan senki nem hívja annak.

A végére hagytuk, de abszolút nem mellékes tényezőként az Edison podcastinggal kapcsolatos megállapításait. Teljesen egyértelműen 2019 ugyanis a podcasting éve volt a tengerentúlon (is) Közel 20%-al nőtt ugyanis a heti szinten podcast tartalmakat hallgatók száma amely, így már elérhette a 144 milliót a piackutató cég becslése alapján.

A podcasting népszerűsége minden korcsoportban emelkedett, de érezhetően népszerűbb a podcasting és nagyobb iránta a fogékonyság az 50 év alattiak körében.

Azt azonban, hogy igazán mitől lódult ódult meg ennyire egyértelműen  podcasting, arra jó tippet mutathat az az adat, ami a  fiatal Spotify felhasználók között nézte  mega podcasting változását. 7 A Spotify volt az a streaming cég, amely 2019 elején egyértelmű és nagyon határozott lépéseket tett a podcasting irányába)

Összességében tehát az Edison adataiban is tükröződik mindaz, ami a tengerentúli zeneipari bevételei adatokban tükröződött, azaz, a streaming egyértelműen dominál és újabb és újabb területekre tör be kiszorítva onnan a hagyományos rádiózást.

A Spotify és az Apple küzdelme eljutott arra a szintre, amikor a két szerelő annyira külön szintet képvisel a piacon, ahol jelen vannak , hogy elég egymásra koncentrálniuk, másra igazából nem is kell. Ez egyrészt teremt olyan lehetőségeket, amelyeket például a Deezer is megpróbál most kiaknázni , másrészt pedig azt is magával hozza, hogy a két cég  szinte csak egymásra figyel és gyakran- ha könnyű- egymást másolja.

A legfrissebb  példája ez utóbbinak a saját zenei díjak odaítélése.  A Spotify még novemberben jelentette be, hogy saját zenei díjat indít, amely tisztén a szolgáltatásban  megvalósult adatok alapján oszt majd ki, azaz amely a Spotify-on belüli népszerűséget mutatja majd.

A svéd cég  komoly díjátadót is szervez , amely március 20-án lesz, Mexico City-ben. Médiatámogatónak pedig a svéd cég meg nyerte a Warnermedia latin amerikai divízióját és a TNT Latin America-át,  amely élőben sugározza majd az eseményt.

A helyszín abszolút nem véletlen. Mexico City a svéd cég legnagyobb városi piaca, megelőzve New Yorkot, Londont és Párizst is. De persze nem csak emiatt rendezi meg az első  alkalommal kiírt showt Daniel Ek és csapata Mexikóban. Latin és Dél Amerika – több más piaccal együtt- azok közé tartozik, ahol a  streaming szolgáltatások térhódítása tovább folytatódhat.

Sokat az Apple válaszára sem kellett várni, sőt Cupertinoban azt a döntést hozták, hogy a Spotify elé vágnak. Bő 10 nappal a svéd cég bejelentése után ugyanis az Apple is bejelentette, hogy saját zenei díjat alapít, Apple Music Awards néven. Az Apple díja sok tekintetben más, mint a svéd cég által bejelentett, leginkább abban, hogy bevallottan szubjektív!  Az 5 kategóriából 3-at ugyanis az Apple szerkesztői ítéltek oda, és csupán kettő olyan volt, amelyet a valós hallgatottsági adatok alapján osztottak ki. A múlt idő nem véletlen és indokolt, ugyanis   az Apple a díjakat iziben ki is osztotta és még karácsony előtt a rögtönzött díjátadót is megtartotta, ami nem volt más, mint egy Billy Elisih koncert az Apple campuson…

Az, hogy a streaming szolgáltatók saját zenei díjat kreáltak, végül is abszolút nem meglepő. A tradícionális  zenei díjátadó a Grammy mellett  már két évtized léteznek alternatív zenei díjátadók, mint például az MTV Music Awards, amekkora szeletet a streaming kihasít napjaink zenehallgatási idejéből, teljesen érthető és logikus, hogy a streaming szolgáltatók saját díjat szeretnének..a megvalósítás persze más kérdés..

A Deezer  történetében nagyon jól  és markánsan kimutatható az a pont, amikor az addig a Spotify kihívójaként tarott szolgáltatás hirtelen egy lett a sok streaming szolgáltatás közül. Ez az időpont pedig 2015 őszére tehető, amikor a francia cég bejelentette, hogy tőzsdére menne.

Egy nagyon nehéz 2014-es év után a tőzsdére lépési folyamat részeként hatalmas csontvázak dőltek ki a francia cég „szekrényeiből” és kiderült, hogy  a 2015-ös év  közepén jelentett adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója! 2015 ráadásul nem is a legrosszabb év volt ebből a szempontból! 2013 –ban illetve 2014-ben 6, illetve 6.8 millió előfizetőből több, mint 4 millió inaktív, nem fizető telco ügyfél volt!

Az azóta eltelt 4 évben a francia cég sok tekintetben stratégiát váltott és az új stratégia  minden jel szerint működőképesnek is bizonyult és a Deezer nagyon nagy növekedési potenciállal rendelkező  streaming zenei piacokon tudott kiépíteni erős pozíciókat magának! A Közel-Keleti nyitás és piacépítés olyannyira jól működik, hogy  2019 végére  4 mlilió előfizetővel kalkuláltak a régióban, ami  közel egynegyede a teljes Deezer előfizetői bázisnak.

A Deezer értéke ma több, mint háromszorosa annak, mint ami volt 2015-ben amikor tőzsdére ment, a hangulat pedig a  kisebb döccenések lelenére igen pozitív a zeneipari szereplők tőzsdei részvényei kapcsán.  

Ez a pozitív piaci környezet pedig ismételten arra sarkallhatja a francia céget, hogy megpróbálkozzon a tőzsdére menetellel.  Ahogyan azt Hans-Holger Albrecht  vezérigazgató óvatosan megfogalmazta,  az elkövetkezendő 15-18 hónapban elképzelhető, hogy az IPO mellett teszi majd le a voksát a Deezer. Az óvatosság érthető, a 2015-ös hangzatos tervek és durva fiaskó után sokkal megfontoltabban kell majd a francia cégnek tőzsdére lépnie.

Nem a Deezer lesz az első francia streaming cég a tőzsdén

A Deezer éveken át a digitális zenei szolgáltatások egyik meghatározó szereplője volt. Olyannyira, hogy 2014-ben reális lehetőségként merült fel, hogy a francia cég akár meg is előzheti a már akkor is piacvezető Spotify-t. A lelkesedés aztán odáig fokozódott, hogy 2015-ben a francia cég bejelentette tőzsdére lépési szándékát..., hogy aztán innen hatalmasat zuhanjon és majdnem hogy e lsüllyedjen a streaming szolgáltatások szürkeségében.

Az óvatosságon felül amúgy sem feltétlenül kell, hogy siessen a Deezer a tőzsdére lépéssel. Finanszírozottsága megoldott, tehát sürgősen nincsen szüksége új tőkére, így megvárthatja, amíg a Spotify-Apppe és az Amazon által ,magára hagyott  piacokon mg t tovább növelheti előfizetői számát és sokkal erősebb ajánlattal léphet majd a befektetők felé. Ellentétben 2015-el ugyanis ez a Deezer valós piaci potenciállal és lehetőségekkel rendelkezhet majd!

Idestova több, int egy év telt el azóta, hogy a Midia piackutató cég adatait felhasználva a globális streaming piaci  szereplők előfizető számáról írtunk és készítettünk egy pillanatképet.  Egy év persze nagy idő, pláne egy ennyire gyorsan változó piacon, így  érdemes a cég idei adatai alapján újból elkészíteni azt a bizonyos pillanatfelvételt!

Az alapvető kép továbbra is pozitív és az optimizmust táplálja, hiszen 2019 vége felé közeledve  több, mint 300 millióan fizettek a streaming szolgáltatásokért globálisan, ami közel 70 millióval több, mint a 2018-a posztunk idején és 35 millióval több, mint tavaly év végén.   

A piacvezető továbbra is a svéd Spotify, azaz az Apple minden törekvése ellenére sem tudta igazán még megszorongatni sem a svéd céget. Ahogy a 2019-es évet értkelő posztunkban írtuk is, az Apple Music mintha cseppet fókuszt és momentumot vesztett volna. Ezt a számok is elég jól mutatják, hiszen tavaly 17,3%-os piaci részesedése volt a cégnek, ami idén mindössze 18%-ra kúszott fel.

A Spotify piaci részesedése nem növekedett, azonban nem is csökkent, azaz a svéd cég egy egyre növekvő piacnak  képes ugyanakkora szeletét kihasítani, azaz másképpen fogalmazva eredményesen verte eddig vissza a trónkövetelők támadásait.   

Erősődő Spotify-Apple-Amazon harc a zenekedvelők kegyeiért

Idén februárban írtunk arról, hogy a világ vezető zenei piacának számító tengerentúli piacokon a hírek szerint az Apple Music növekedési üteme bőven meghaladja a svéd vetélytársáét. Arról nincsen információ, hogy ez azóta, meg is történt-e ( ahogyan azt várták az...

A 2019-es év nyertesének két cég tűnik. Az egyik az az Amazon, amely   10 millió előfizetővel gyarapította az Amazon egyre szélesedő zenei portfoliójának  előfizetői táborát, és így immáron 13%-os piaci részesedéssel bír! Ami egyben azt is jelenti, hogy az Apple-nek sokkal inkább hátrafelé kell mér kacsintgatnia, hogy megvédje második helyét a streaming piacon, mint előre, a piacvezető Spotify felé…

Az év másik nagy nyertese a Youtube Music.  Ehhez persze kellet egy nagy levegővétel és egy de inkább kettő   határozott lépés a Youtube-tól, de ettől még tény, hogy a határozott, már-már erőszakos stratégia működni látszik! A Google zenei szolgáltatások egyesítése illetve az, hogy a Youtube Music  lesz az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója minden jel szerint megtette hatását és a Youtube Music több, mint megduplázta előfizető számát az idei év során és immáron az ötödik helyen van, messze mag mögött hagyva a hajdan szebb napokat látott Deezert!

Az alapos olvasóinknak feltűnhetett, hogy kihagytuk a Tencent-et.   Alapvetően azért, mert a kínai streaming piac egyeduralkodója (egyelőre)   lassan, és megfontoltan halad brutális méretű felhasználói bázisának klasszikus értelemben vett előfizetővé konvertálásával. Az immáron 650 millió főt meghaladó-   előfizetői bázis- amely önmagában nagyobb, mint az Apple, a Spotify és az Amazon- azaz a Top3 streaming piaci szereplő – sajátossága, hogy nagyon kis része  számít prémium felhasználónak. A Tencent sikeres megoldásai (ellenére is csupán ennek a hatalmas előfizetői bázisnak alig 5%-a számít „előfizetőnek”. A kínai piac méretét mutatja, hogy ez is 31 millió főt jelent, ami több, mint a Google összes streaming szolgáltatásáért fizető zenekedvelő… 

2019-et tehát úgy zárja a globális  zenei streaming piac, ahogy zárta 2018-ban,  ami kicsit talán meglepetés is. Meglepetés, hogy az Apple Music ilyen rossz évet zárt és hogy a Spotify ennyire biztosan képes tartani piacvezető pozícióját olyan óriások, mint az Apple, az Amazon vagy  Alphabet előtt, most már évek óta.    

Szimplán a matematikát alapul véve mindez a 2020-as év évégre sem valószínű, hogy megváltozik majd.   Az Apple Music második helye, illetve a kínai streaming szolgáltatók keltette piaci változás sok izgalmat okozhat majd, méghogyha az nem is feltétlenül  előfizetőszámban mutatkozik meg!

A Spotify azon felül, hogy a streaming zene piac piacvezető cége , sok tekintetben a digitális termékfejlesztést is forradalmasította. A Spotify az agilitás pedig nem csak magában a folyamataiba vette bele, hanem egész működése sok tekintetben agilisnak mondható.  Ebbe pedig bőven belefér az (is) hogy a svéd cég folyamatosan kísérletezik szolgáltatásokkal, funkciókkal.

Talán több is lehet majd mint kísérlet az a megoldás, amivel a svéd cég  a brit piacon jelent meg nem sokkal karácsony-előttre időzítve. A Spotify for kids a Spotify egy specilális verziója, gyerekekre optimalizálva, amellyel egy a  szórakoztatóiparban megszokott és elterjedt  megoldást vezet be  Daniel Ek cége a zeneiparba is. Az egyelőre csak tesztjelleggel  Írországban, Spotify családi  regisztrációval rendelkező Spotify előfizetők számára elérhetővé tett  Spotify kids alkalmazás  egyedi megjelenéssel, és egyedi tartalmakkal  szeretné szórakoztatni és rászoktatni a kicsiket a Spotify használatára.  

Azaz a Spotify Kids ugyanaz szeretne lenni zenékre, mint ami A Youtube Kids  vagy a Netflix  for Kids videó tartalmakra. Maga az alkalmazás funkcionalitása is nagyon sok tekintetben hasonlít  a fent említett példákban szereplőek esetében már megismert funkcionalitáshoz. Azaz a gyerekeknek szóló alkalmazás egyedi designban jelenik ,meg egyedi, gyerekek számára is bizonyosan és nyugodtan hallgatható  tartalmakkal és egyedi, gyerekek számára összeállított szerkesztett lejátszási listákkal.

Az alkalmazás megjelenésében más és más a különböző életkorú gyerekek számára, hiszen  jelentősen eltérő tartalmakat fogyaszt egy éppen hogy három éves és egy 10 éves gyerkőc. Éppen ezért a 3 évesek számára szóló alkalmazás sokkal inkább karakter alapú, és tartalom kínálatában is más, mint az idősebbeknek szóló. ( például saját lejátszási listát még nem is lehet benne összeállítani) Az életkor a szülők állíthatják be, akkor, amikor létrehozzák  a profilt gyermekük számára az alkalmazás indításakor.

Az alkalmazás struktúrájából már most látszik, hogy a Spotify célja  egyértelműen az, hogy egy komplex szórakoztató alkalmazást építsen fel a gyerekeke számára messze nem csak zenei tartalmakból, hanem mesékből, podcastokból vagy akár filmekből is.

Ahogy fentebb írtuk a Spotify részéről abszolút nem meglepő, hogy új területeken kísérletezzen. Azért is, mert egyre jobban és markánsabban tettén érhető a svéd cég azon elképzelése, hogy messze ne csupán  audio streaming szolgáltató legyen.

A gyerekek számára szóló alkalmazás ebben az irányban tett nagyon erős lépés, a kérdés igazából az, hogy  Daniel Ek és csapata képes lesz-e sikeresen marketingelni és felépíteni az új alkalmazást, úgy, hogy azzal ne kannibalizálja a Spotify  használatot.