Egy évvel ezelőtt, a globális zeneipar 2018-as évét értékelve azt írtuk, hogy 2018 a zeneipari harcok éve volt. idén év elején valami hasonlót vártunk 2019-re is: „Minden reális számítás és előrejelzés szerint 2019-ben sem fog megállni a streaming szolgáltatások és ennek köszönhetően a zeneipari bevételek növekedése, maximum az ütem lassul majd. Mégis, 2019 -ben sokkal kevésbé erről, azaz a növekedésről, hanem inkább konfliktusokról kell majd beszélnünk.”
És ugyan 2019- alapvetően valóban azokról a területekről szólt és volt hangos, amelyeket megjósoltunk, mégis 12 hónap távlatából sokkal kevésbé tűnt harciasnak, mint gondoltuk.
1. A streaming továbbra is hajtja a világ zeneiparát.. de meddig?
2019-es beharangozónkban azt írtuk, hogy 2019-ben jó lesz majd előadónak és kiadónak is lenni. Ez nyilván csak akkor lehet igaz, amennyiben a globális zeneipar ugyanúgy, ugyanolyan ütemben növekszik tovább, mint azt tette az a 2019-et megelőző években.
A teljes és hivatalos 2019-es adatokat majd csak valamikor a következő év első felének végén tudhatjuk majd, a 2018-as teljes éves globális adatok illetve a legnagyobb zenei piac, az amerikai 201-9 első féléves acati azonban optimizmusra adnak okot.
Az nemzetközi lemezipari szövetség az IFPi által kiadott jelentés alapján 2018-ban 9.7%-al növekedtek a világon a zeneipari bevételek, ami 1997 óta a negyedik legmagasabb éven belüli növekedés! Viszont már a 2018-as évet taglaló adatokból is egyre erősebb földrajzi megosztottság volt kivehető: a 4 nagy, az IFPi által elemezett régióból három nagyon szép két számjegyű emelkedéssel zárt, az egyelten kivétel viszont Európa volt, ami amely 5%-ot sem elérő mértékben tudott növekedni.
Ez a trend jó eséllyel 2019-ben is folytatódott, hiszen az Egyesült Államok piacai 2019 első félévében közel 20%-ot növekedve, az első félévben 5.39 milliárd dollárt tettek ki. Mindezzel párhuzamosan ugyanakkor, a legjelentősebb európia zenei piac, a brit alig 3%-ot növekedett, ami az inflációnak korrigálva már nem is nagyon lenne növekedés…Talán még aggasztóbb, hogy a brit piacon már megjelentek a streaming lassulásának első jelei. A 25%-ot meghaladó növekedés 2019 és 2018 első féléve között igen jó és megsüvegelendő teljesítmény, ugyanakkor alacsonyabb, mint a 2017 és 2018 hasonló időszakai között mért növekedés.
Ettől függetlenül abban alapvetően konszenzus van az iparági szereplők között, hogy a streaming az elkövetkezendő években is motorja lesz majd a zeneipari növekedésnek. A növekedés motorja azonban a feltörekvő piacok lesznek, ahol a jelenleginél tízszer több ember fizet majd elő streaming szolgáltatásokra. Emellett persze a fejlett piacok is növekednek majd, de ezeknél nagyjából csak az előfizetői bázis duplázódása várható több, mint 10 év alatt, így 10 év múlva egy milliárd ember fizet majd a zenei streamingért.
2. A Tik-tok forgathatja fel a nyugati streaming szolgáltatások dominanciáját
Sokszor felmerülő kérdés, hogy a streaming szolgáltatások után milyen jellegű zenei szolgáltatások lesznek majd amelyek dominálják a piacot. Az egyik legvalószínűbb lehetőségnek az tűnik, hogy a videó és audio tartalmak közötti határ elmosódásával és az önkifejezésre( is) használható szolgáltatások létrejöttével és térnyerésével szorulhatnak majd háttérbe a klasszikusnak mondott streaming szolgáltatások. Napjaink zenei szolgáltatásait és zenefogyasztását a streaming szolgáltatások dominálják, efelől nagyon nem lehet kétség. Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is. 
Mindez felettébb távolinak tűnt, így alapvetően azt a tényt, hogy egy Tik-Tok nevű szolgáltatást közel 1.5 milliárd ember töltötte le világszerte, hidegen hagyta az olyan streaming piaci szereplőket, mint a Spotify vagy az Apple Music, hiszen a Tik-Tok alapvetően egy közösségi szolgáltatás, amely maximum áttételesen jelent veszélyt a streaming szolgáltatásokra.
Felkeltette a figyelmét ugyanakkor a nagy nemzetközi kiadóknak, akik több pénzt, sokkal több pénzt szeretnének látni a világ jelenleg talán legnépszerűbb közösségi szolgáltatásából, mint napjainkban.
Alapjaiban változott mindez- azaz a vetélytársak hozzáállása- meg, amikor a kínai cég bejelentette, hogy streaming szolgáltatási indítását tervezi. Amennyiben ugyanis a Tik-Tok valóban belép a jelenleg alapvetően nyugati szereplők által dominált streaming szolgáltatási piacra, azzal ott hirtelen váraltan felpezsdülést okozhat majd. Egy valóban globális szolgáltatás, alapvetően újfajta üzleti modellel pont azokon a piacokon jelenik majd meg, ahol a streaming növekedés az elkövetkezendő években brutális mértékű lehet majd, azaz ez a szolgáltatás lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgálatások jövője!
3. Kínai tulajdonba kerül a világ legjelentősebb zenei kiadója
2019-es jóslatinknak másik „tuti tippje” a világ legmeghatározóbb zenei kiadójának, a Universal Musick- nak az eladása volt! A zeneipari és így a kiadói kilátások a streamingnek köszönhetően derűsebbek mint valaha! A tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szeretné ezt a helyzetet kihasználni, így az, hogy a tranzakcióra sor kerül szinte borítékolható volt, a kérdés inkább az volt, hogy ki lehet majd a vevő?
A cég kilátásai több, mint jónak mondhatóak, így a világ legnagyobb kiadójáért illetve annak egy részéért természetesen potenciális jelöltek és önjelöltek sora jelentkezett be. Olyan globális giga cégek neve merült fel, mint a Universal Music esetleges jövőbeli tulajdonosa, mint a Google vagy éppen a Pandora megvásárlásával immár nyíltan komoly zeneipari terveket szövögető Liberty Media.
A folyamat a tervezetthez képest lassabban haladt és már az is felmerült, hogy esetleg mégsem tud 2019-ben befejeződni. Aztán kissé hirtelen befejeződött, nem is akármilyen eredménnyel! A Vivendi ugyanis bejelentette, hogy érdemi tárgyalásokat folytat a kínai Tencenttel a Universal Music 10%-nak(!!) eladásáról. A Tencent 3 milliárd dollárt fizet majd a tervek szerint, ami 30 milliárd dollárra értékeli a Universal kiadót. A megállapodás értelmében a kínai cég további 10%-ot egy éven belül rögzített áron vásárolhatna meg.
A Tencent lépése direkt veszélyt nem jelent a nyugati streaming és média szolgáltatókra, de azért azt nem árt tudni, hogy a kínai cég jó eséllyel olyan nagy nyugati cégeket előzött meg a licitben, mint a Google vagy éppen a Liberty Media. Az tehát, hogy a Tencent immáron a nemzetközi streaming ipar meghatározó szereplője, elvitathatatlan, ez pedig előbb vagy utóbb érződni fog a Tencent streaming szolgáltatásának piaci méretében is, Kínán kívül !
4. A streaming szép lassan a magyar zeneipart is elkezdi átformálni
Talán még egyetlen év végi elemzésünkbe sem került bele a magyar digitális zenei piac, ami több szempontból is szomorú. 2019 azonban ebben is változást hozott! A MAHASZ adatai alapján ugyanis úgy tűnik, ha lassan, de biztosan a streaming szolgáltatások a magyar zenei fogyasztásokat is lekezdték átformálni. A magyar streaming szolgáltatási bevételek ( és ennek köszönhetően a digitális zenei bevételek) ugyanis 2018-ban valósággal felrobbantak! Az előző, 2017-es évi 1.4 milliárd Forinthoz képest közel 50%-ot növekedve a 2 milliárd Forintot is meghaladták.
A további növekedésben jelenthet hatalmas segítséget, hogy a magyarok által is legjobban kedvelt zenei (?) platform a Youtube fizetős verziójának, a Youtube Music-nak a megjelenése a magyar piacon! Látogatottsága brutális, azaz a forgalomtereléssel sem lehet, lehetne gond. Így egyetlen egy dologról kell meggyőznie a jelenleg a Youtube videó szolgáltatását ingyen használó magyarok milióit: A Youtube Music megér havi 1500 Forintot!
5. Feltámadt poraiból a Youtube Music
Ha őszinték akartunk lenni magunkhoz és olvasóninkhoz, akkor be kell vallanunk, nem gondoltuk volna, hogy 2019-ről úgy írhatunk majd, mint a fordulat éve a Youtube Music esetében. Márpedig visszatekintve az évre, ezt kell írnunk.
Pedig nyáron még arról írtunk, hogy mindössze 15 milliónyian fizetnek a Youtube prémium zenei szolgáltatásáért . Ez a szám innen Magyarországról hatalmas szám, de érdemes a vetélytársak, azaz a Spotify-Apple Music, és esetleg az Amazon vagy akár a Deezer számainak ismeretében kezelni. A helyet ekkor már messze nem olyan rózsás, ugyanis a Youtube Music tudta a legkevesebb előfizetőt megnyerni ezen időszak alatt. Mind a Spotify, mind az Apple Music, mind az Amazon Music lényegesen több előfizetővel növelte táborát ugyanezen idő alatt, azaz a zenekedvelők, ha választaniuk kell, a hatalmas elérés ellenére sem a Youtube prémium szolgáltatását választották, ha tehették.
A Youtube azonban sokáig nem vetette be az atombombát a Youtube Music érdekében. Ez az atombomba pedig az Android operációs rendszer és az, hogy mi az alapértelmezett zenelejátszója. Az Alphabet októberben döntött az atombomba bevetése mellett, aza, hogy minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmaz mobiltelefonon valóban a Youtube Music lesz az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója!
Azt, hogy az év végén közzétett adatokban ennek mennyi szerepe volt kérdés, de ettől még tény, hogy az év végi alkalmazás letöltési adatok alapján fontos, meghatározó piacokon a Youtube Music volt a legtöbbet letöltött zenei alkalmazás
6. Fordulat a Spotify stratégiájában
2019-ig a Spotify-ról alapvetően, mint streaming zenei szolgáltatóról beszélhettünk.( méghogya kitérőket már korábban is tett a svéd cég..) az idei évben azonban ez egyértelműen alapjaiban változott meg. A svéd cég ugyanis teljesen egyértelmű lépést, lépéseket tett a szimplán streaming szolgáltatói lét felől.
A fő fókusz a zeneipart áthatóan amúgy is alapjaiban megváltoztató podcastingon van/lesz. Februárban, amikor a Spotify bejelentette a két podcast szolgáltató akvizícióját, azt írtuk a svéd cég régi álma, hogy a hatalmas rádiós hirdetési piacból minél több és nagyobb részt hasítson ki magának. Az zenei tartalmak esetében ez egyelőre nem sikerült, de a podcast segítségével a talk rádiók piacából komoly szeletet hasíthat ki magának a svéd cég. Másodsorban pedig ezen a területen saját maga lesz majd kapcsolatban a kreátorokkal, a Podcast készítőkkel, építheti fel saját hirdetési modelljét és ökoszisztémáját. Akár- bár ez egy felettébb kis valószínűségű verzió- oda is eljuthat a svéd streaming szolgáltató, hogy a Podcast tartalmakra helyez majd nagyobb hangsúlyt, mint a zeneiekre…
10 hónappal később, már egyáltalán nem mernénk azt mondani, hogy kis valószínűségű az a verzió, hogy a svéd cég fokozatosan és egyre inkább a podcasting és egyéb zenei tartalmak felé forduljon.
7. Keserves harc az indiai streaming piacért
A globális zeneipari bevételek 73%-a jelenleg a tengerentúlon, azaz az Egyesült Államokban keletkezik, azaz aki ott nyer, az majdhogynem globálisan is győztesnek mondhatja magát. Teljesen más a helyzet ugyanakkor, hogyha hosszabb távon gondolkozunk. A világ zeneiparának hosszú távú növekedése ugyanis az olyan, ma még fejletlen, de hatalmas potenciállal bíró piacok által áll majd elő, mint a kínai vagy éppen az indiai.
A kínai piac a nemzetközi streaming szolgáltatók előtt lényegében teljesen el van zárva, ellentétben az indiaival. India ugyanakkor egy nem egyszerű piac. Talán nincs is más olyan zenei piac, ahol a helyi zenei tartalmak ennyire meghatározóak és jelentősek lennének. De ami talán ennél is fontosabb, hogy a jövedelemnagyság extrém alacsony, azaz a streaming zenei szolgáltatásokért elérthető összeg és sokkal-sokkal alacsonyabb , mint mondjuk az Egyesült Államokban.
Nem véletlen tehát, hogy a Spotify a kiadókkal való pereskedést is bevállalta annak érdekében, hogy megjelenhessen ezen a piacon, és az sem, hogy a Youtube Music és az Apple Music is fejvesztve követte svéd vetélytársát.
8. Csendben de egyre határozottabb erősödik az Amazon zenei portfoliója
Legbiztosabb 2019-es tippjeink egyike volt az, hogy az Amazon zenei szolgáltatás portfoliója tovább erősödik majd. Mindebben azért lehettünk olyan magabiztosak, mert Jeff Bezos cége olyannyira más megközelítést alkalmazott és alkalmaz, hogy „vetélytársai” hogy meredek növekedése szinte borítékolható volt.
Amire talán a piac sem számított azonban az az, hogy az Amazon zenei szolgáltatásai kimutathatóan más közönséget vonzanak! Amíg a vetélytárs streaming szolgáltatások az Apple, a Spotify vagy éppen a Youtube zenei videónak- néző illetve hallgató közönségének közel 60% -a 35 év alatti, addig az Amazon Prime zenei szolgáltatások esetén ez alig 40%, sőt míg a Spotify, Apple, Youtube hármas esetében az 55 évnél idősebb felhasználók elhanyagolható 5-8 %-t teszik csupán ki a teljes bázisnak, addig ez az Amazon esetében közel 20%!
Ez egyrészt megmagyarázza, hogy miért képes a többi szolgáltatótól függetlenül azoknál érdemben meredekebb ütemben növekedni, jelzi azt is, hogy a Seattle-i cég nem csak a múltban, hanem a jövőben is jó eséllyel vetélytársaihoz képest eltérő stratégiát alkalmaz majd. Ez kiegészülve azzal, hogy minden szegmens számára tud zenei szolgáltatási alternatívát nyújtani akar a streaming piac élére is repítheti őket 2020-ban!
9. 2019 se hozta meg igazán az áttörést az Apple Music számára
Az Apple Music kapcsán valahogy egyre erősebb az emberben az az érzés, mintha kicsit egy helyben topogna az Apple a digitális zenében. Amilyen lendülettel elindult és elindult az Apple a streaming zenei piac meghódításának 2015-ben, valahogy mintha elfogyott volna ez a lendület és az idei ( és várhatóan az elkövetkezendő évek) nagy projektje az Apple TV+ mellett mintha háttérbe szorult volna kicsit az Apple Music.
Az Apple Music helyzete ehhez képest abszolút nem rossz! Globálisan a piacvezető Spotify mögött elég magabiztosan másodiknak mondható, a legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban pedig már meg is előzi a svéd céget.
És az idei laposabb év ellenére is, az Apple Music fontos szerepet tölthet be hosszabb távon is az egyre inkább szolgáltatás központúvá váló Apple életében. Akár már 2020-ban, a nagy Apple szolgáltatási bundle részeként!
10. A Soundcloud kihagyatatlan szereplővé válik- ismét
Egy évvel ezelőtt , a 2018-as év zeneipari eseményeit elemezve írtuk azt, hogy az elmúlt 1 évben pedig lassan, de biztosan elindult ebbe az irányba ismét a berlini cég, hogy aztán idén novemberben igazán nagyot robbantson!
A három partnerségi megállapodás melyet az ősszel bejelentett a berlini cég együttesen nagyon erősen irányba állítja a Soundcloudot. Ez az irány pedig egy a DJ-ket, alkotókat kiszolgáló platform, ami nem tud és nem is nagyon akar versenyzeni az Apple Music-kal vagy a Spotify-al, abban, hogy globális streaming szereplő legyen. 150 millió aktív felhasználóval ellenben a Soundcloud az underground streaming és az elektronikus zenei streaming abszolút uralkodója lehet.
2019-ben pedig a berlini cég hatalmas, óriás lépést tett ez irányába ugyanis jelenlegi előadói programját kiegészítette egy újabb elemmel: Mostantól a programban részt vevő előadók tartalmai más streaming szolgáltatásokban is megjelenhetnek majd! Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a Soundcloudra feltöltött zenék megjelenhetnek párhuzamosan ezzel a Amazon Music, az Apple Music, a Deezer, az Instagram, a Spotify, és a YouTube Music berkein belül, aza lényegében minden fontos streaming szolgáltatásban!Ráadásul mindenezért a Soundcloud egyetlen eurócentet sem kér…
A megerősödött és javuló pénzügyi adatok mellett a Soundcloud tehát ismét betonbiztos helyet szerzett magának az elektronikus zenei előadók életében. Egy olyan platform, ami nem tud és nem is nagyon akar versenyzeni az Apple Music-kal vagy a Spotify-al, abban, hogy globális streaming szereplő legyen. 150 millió aktív felhasználóval ellenben a Soundcloud az underground streaming és az elektronikus zenei streaming abszolút uralkodója lehet, hosszú távon is!
A kevesebb havi aktív felhasználó -elméletileg- azt kellene, hogy jelentse, hogy a Pandora bevételei is csökkentek. Ez azonban nincsen így, olyannyira nem, hogy a cég az elmúlt negyedéveket folyamatosan rekord árbevétellel zárta és éves szinten is 10%-ot közelít a bevételek növekedési üteme!
Mi sem mutatja ezt jobban és plasztikusabban mint az, hogy 2015-ben, azaz 4 évvel ezelőtt a két szolgáltatásnak tulajdonképpen ugyanannyi aktív használója volt , csak a svéd cég mindezt globálisan érte el, a Pandora pedig lényegében csak az Egyesült Államokban. 2019-re a Spotify globális lenyomata tovább nőt, a Pandora továbbra is megmaradt (sajnos) amerikai szolgáltatásnak, az olló pedig hirtelen hatalmasra nyílt a kétcég tábora között. ma, 2019 végén a Spotify aktív használóinak száma közel négyszerese a Pandoráénak!
A két legfontosabb terület a videó és a zene lehet ennek az ügyfélbázisnak a felépítésében! Ennek volt az első lépése a tavasszal indított ingyenes streaming szolgáltatás, a második fontos lépés pedig a videó tartalmakkal való bővülés.
A Tik-Tok alkalmazás telepítés száma ugyanis globálisan messze meghaladja a svéd cég alkalmazásának telepítés számát. A Bytedance streaming szolgáltatása márpedig biztosan erősen épít majd a Tik-Tok népszerűségére és forgalom terelési képességére!
Az egyik magának a streaming szolgáltatásokból származó bevételeknek a növekedési üteme. A 25%-ot meghaladó növekedés 2019 és 2018 első féléve között igen jó és megsüvegelendő teljesítmény, ugyanakkor alacsonyabb, mint a 2017 és 2018 hasonló időszakai között mért növekedés. Azaz, akár tetszik, akár nem, mintha a szigetországban lassulóban lenne a növekedés motorja, a streaming zenei szolgáltatások bevételeinek növekedése.
A negyedéves bevételek is szépen alakultak. Az árbevétel meghaladta az 1.7 milliárd dollárt, ami 28%-al magasabb az előző év hasonló időszakának 1.3 milliárd dolláros értékéhez képest. De ami ennél sokkal fontosabb, hogy története során először a svéd cég operációs szinten is nyereséges volt. Az 54 millió eurós nyereség persze nem mondható jelentősnek az 1.7 milliárd dolláros árbevétel mellett, sokkal fontosabb inkább maga a tény, hogy végre, globálisan volt egy olyan negyedév, amikor a svéd cég nyereségesen működött.