2015 feltételezhetően piros betűs évként vonul majd be a világ zeneiparának történetébe. 2015 volt ugyanis az az év globálisan, amikor a zeneipari bevételek növekedtek,  ( kis mértékben 3.2 %-al 15 milliárd dollárra) és mindezzel párhuzamosan a világ zeneipari bevételeit elkezdte uralni a streaming digitális   szolgáltatásokból származó bevétel. Igaz persze, hogy ezek a bevételek még mindig jelentősen elmaradnak, nem hogy a zeneipar virágkorát jelentő 90-es évekhez, hanem a 2000-es évek közepéhez képest is.

A képet az IFPI hivatalos jelentéséből loptuk.

Ha igazán szigorúak vagyunk akkor akár azt is mondhatnánk, hogy 2010 óta a világ zeneipari bevételei egy meglehetősen szűk 2010 óta a világ zeneipari bevételei agy meglehetősen szűk 500 millió dolláros sávban mozognak 15 milliárd dollár körül, azaz nem történik más, minthogy ezen a 15 milliárd dollár költésen belül alakul át az, hogy az egyes formátumok közül melyikre költünk többet, melyikre kevesebbet.

2015-ben a világ zeneipari bevételeinek 45%-a származott digitális szolgáltatásokból. Amelyek világszinten az előző évhez képest közel 11%-al növekedtek.  A növekedés motorja a digitális szegmensen belül a 45%- al növekedő streaming volt, amely igen közel került ahhoz, hogy a digitális szegmenst dominálja. ( jelenleg 45%/ az egyedi letöltés, 43% a streaming)

A digitális bevételek növekedés volt képes immáron ellensúlyozni a többi területen globálisan jelentkező csökkenést. A fizikai eladások továbbra is csökkentek (  feltételezhetően megállíthatatlanul) ugyanakkor  a volumene elérte azt a szintet, amikor a visszaesés mértéke immáron elkezdett  csökkenni.

A streaming szolgáltatásokért fizetők száma tovább növekedett és immáron elérte  68 milliót, ami feltétlenül jó hírnek mondható, különösen, hogy lényegében ez nem kevesebbet jelent, minthogy 2 év alatt több, mint megduplázódott a streaming szolgáltatásokért fizetők száma.

Természetesen ha mindezt a teljes, streaming szolgáltatásokat használó, közel 900 milliós táborhoz hasonlítjuk, akkor már nem olyan örömteli a kép.  

Még tovább árnyalja és sötétíti a képet, hogyha a streaming szolgáltatásokból származó bevételeket nézzük. A növekedés ugyanis impresszív, azonban a növekedési ütem már  globálisan szinte is csökkenni kezdett, mindennek az oka pedig  az, hogy a hirdetés alapú streaming szolgáltatásokból származó bevételek  stagnálnak.

Összességében nézve tehát, ha fényképként nézzük, akkor 2015 valóban egy fontos és megörökítendő év volt. Ugyanakkor ez volt az első olyan év, ami teljesen egyértelműen és plasztikusan kirajzolta azt is, hogy  a streaming szolgáltatások terjedése milyen gondokat is okoz majd a világ zeneiparának, bevételi szinten.  

A Spotify a közelmúltban nagyon sokféle irányban kezdett el tapogatózni. Mindegyik kísérlet lényege és célja, az volt, hogy a szolgáltatás platform jellegét erősítse.

A rádióhallgatás legfontosabb területe az elmúlt 4 évtizedben egyértelműen az autó volt, és most is az, elég ha az Edison research által végzett legutóbbi felmérésre vetünk egy pillantást.

A streaming szolgáltatók – mint a Deezer vagy éppen a Spotify – ugyan nem a hirdetési pénzek érdekében, de ugyancsak egyre határozottabban jelennek meg az autós zenehallgatási lehetőségek között. Céljuk egyértelmű: a mindig, mindenhol való zenehallgatás lehetőségét (ami a streaming szolgáltatások lényege) az autókban is meg kell teremteni.

A streaming piacot- jelenleg még- vezető Spotify az elmúlt időszakban gőzerővel dolgozott azon, hogy ezen a platformon is megjelenjen és domináljon. Elsőként 2013-ban a Forddal között megállapodást, melynek keretében a Pandora-t követve a Ford SYNC AppLink technológiáját alkalmazva lehetővé tette, hogy a Spotify-t közvetlenül a kormányon található gombok segítségével vezérelje a sofőr. Nem sokkal a Ford dealt követte a Volvo-val való megállapodás, amely a Volvo in car megoldását, a Sensus Connected Touch-ot használta.

2014 végén hosszabb szünet után aztán  a világ 10-dik legnagyobb autógyártójával, a BMW-vel való megállapodás, melynek értelmében a BMW valamint a MINI márkák esetében a Spotify-minden lényeges funkciója a központi vezérlés részeként elérhetővé vált.

Mostantól aztán a Spotify elérhető lesz minden idők feltételezhetően legkúlabb autójában, autóiban, a Teslak-ban is. Elon Musk és a svéd cég vezetősége között létrejött megállapodás értelmében minden Telsa vásárló automatikusan és ingyenesen  Spotify előfizetéssel is gazdagodik, azaz lényegében minden egyes Tesla autó egy új Spotify előfizetés gazdája lesz majd. Természetesen amennyiben korábban rendelkezett az autó vásárlója már Spotify előfizetéssel, úgy az ott létrehozott listákat, kedvenceket átmozgathatja majd az új, ingyenes előfizetésbe.

Ami a streaming szolgáltatók számára egy alapvetően egyelőre kedves, mellékvágánynak minősül az előfizető bázisért folytatott őrült és sosem abbamaradó harcban, az a hagyományos rádiók számára a véget jelentheti. A tengerentúlon a Pandora, európában pedig a Spotify és a hasonló streaming szolgáltatók ugyanis egyre erősebb ütemben szívják el  az egyelőre még a legfontosabb területnek számító autózás esetében is a felhasználókat a hagyományos rádiók elől.

2013 végén a Soundcloud egy álom megválósítását tűzte ki célul maga elé, annak ellenére, hogy már akkor is roppant sikeres zenei szolgáltatás volt. A Soundcloud eltökélt  volt abban, hogy streaming cég legyen belőle, olyan streaming cég, ahol egyszerre találhatóak meg az ismert, mainstream jellegű tartalmak és a sokkal kevésbé ismert, underground tartalmak egyaránt.  Az út persze rögös és rengeteg buktatóval tarkított volt, az első  kiadói megállapodásra, a Warner Music-kal közel egy évet a Universal-al pedig másfél évet kellett várni, miközben a Sony tartalmait letiltatta a szolgáltatásból. De mindez most már a múlt, hiszen a Universal megállapodás révén az utolsó akadály is elhárult a Soundcloud  streaming szolgáltatás elől.

Az egyelőre csak az Egyesült Államokban elérhető Soundcloud GO névre hallgató szolgáltatás a Soundcloud legújabb  iOS alkalmazásának részeként vált leérhetővé. Az árazás a szabványos árazás, azaz  az első ingyenes hónap letelte után  10 dollár a weben illetve Android eszközökön és 13 dollár  iOS tulajdonosok számára.

A Soundcloud GO ezért alapvetően a már megszokott funkciókat- hirdetésmentesség, offline zenehallgatás- nyújtja,  egyetlen egy  különbséggel: zenei adatbázisa köszönhetően múltjának 125 millió dalból áll. Ezek túlnyomó többsége- nagyjából 110 millió- ugyanakkor a továbbra is ingyenesen elérhető Soudcloud rsze marad. A prémium   előfizetéssel így csupán mintegy 15 millió dal érhető el, a tartalmi hiányosságok pedig azonnal  feltűnőek:. Olyn lőaódk tartalmai nem találhatóak meg a szolgáltatásban, mint Katy Perry, Rihanna,  az Arcade Fire, Grimes, a One Direction,  a The Beatles,  a Radiohead, Lady Gaga,  a The White Stripes, Justin Timberlake,  vagy éppen Justin Bieber.

A tartalmi hiányosságok azonban csak az egyik problémát jelentik. Legalább ekkora gond, hogy az alkalmazás kifejezetten nehezen  használható. ( bár  ha arra gondolunk, hogy  a Beats Music milyen gondokkal küszködött és mégis  milyen hamar kelt el..)  A Soundbcloud Go ugyanis az ingyenes Soundclod része ( ami még nem kellene, hogy problémát jelentsen) viszont a prémium tartalmak  emiatt nehezen találhatóak  meg. Egy találati listában a többi találat közé rejtve láthatjuk csupán őket, nincsenek kiemelt ajánlók, az album fogalmát pedig nem is ismeri a Soundcloud Go, számára minden album egy  playlist, azaz albumokat dalonként tudunk összeállítani magunknak.   

Ezért a legkevésbé kellemetlen zenehallgatási élményt az nyújt,a hogyha  a Soundcloud újonnan  megismertetett rádió funkcióját  kiaknázva egy adott dalra rákeresve, rádiót indítunk, így jó eséllyel az adott album további dala is belekerül majd a rotációba.

Mindez fundamentálisan a Soundcloud megközelítéséből ered, azaz abból, hogy a berlini cég anno nem egy hagyományos  zenei szolgáltatásként kezdte.  Axel Jung – ék ezt annak ellenére szeretnék megőrizni, hogy tartalom kínálatuk most már hagyományosnak mondható zenékkel egészült ki. Ahhoz viszont, hogy a Soundcloud sikeres legyen enyhíteniük kell majd ezen és közelíteniük kell a mainstream zenekedvelők igényeihez, mind tartalomban, mind funkcionalitásban.

A legjelentősebb  piacnak számító  Egyesült Államokban való megjelenés feltételezhetően a kiadók kérése volt, az ugyanakkor biztos, hogy ahhoz, hogy a Soundcloud  prémium szolgáltatása sikeres lehessen további országokban  kell megjelennie. Mindezt úgy, hogy közben javít a pénzügyi helyzetén és továbbra is megmarad egyedinek. A feladat semmivel nem lett könnyebb, mint volt…

Az, hogy a streaming, mint tartalomelérési típus most már meghatározó, mint nem csak a fizika formátumok, hanem az a lá carte letöltés, 2014 vége-2015 közepe óta tudjuk. Ugyanakkor a streaming népszerűségének növekedése messze nem járt együtt a zeneipari bevételek növekedésével !

A 2016-os évre vonatkozó adatok alapján egy nagyon fontos kijelentés minden kétséget  kizáróan tehető: a streaming az anno volt  jó hogy van kategóriából kihagyhatatlan, a zeneipar sorsát meghatározó tényezővé vált!

A nemrég az RIAA, azaz a tengerentúli MAHASZ által közzétett,  az Egyesült Államokra vonatkozó adatok alapján ugyanis a streaming szolgáltatásokból befolyó bevételek a legjelentősebbek immáron a zeneiparban!

A korábban idézett tavaly első féléves adatok még nem tartalmaztak, tartalmazhattak olyan fontos piaci szereplők adatait, mint például az Apple Music. Feltételezhetően  ennek ( is) köszönhető, hogy végül a streaming bevételek növekedése magára talált amely magával rántotta a teljes zeneipari bevételeket is.

A számok nyelvén mindez annyit tesz, hogy 2015-ben a tengerentúli zeneipari bevételek  marginális mértékben, 0,9%-al de növekedni tudtak, éppen hogy csak meghaladva a 7 milliárd dollárt.

Ha formátumonként nézzük  a bevételek alakulását, akkor látható, hogy az egyedi letöltések folytatták mélyrepülésüket és  10%-al csökkentek, 2.5 milliárd dollárra.  Az egyedi letöltéseket más dimenzióban nézve sem sok jót mondhatunk el, hiszen az egyedi dalletöltések 12%-al, 1.23 milliárd dollárra, a digitális albumletöltések pedig 5,2%-al 1 milliárd dollárra csökkentek.

Az, hogy a digitális letöltések is zuhanó módba váltottak persze nem jelenti azt, hogy a fizikai eladások terén bérmennyit is javult volna a helyzet. A CD eladások továbbra is meredeken 17%-al csökkentek, a belőlük származó bevételek pedig alig haladták meg az 1.5 milliárd dollárt. Van ugyanakkor egy fizikai formátum, amely tovább folytatta menetelését, ez pedig a Vinyl, amely 32%-ot növekedve immáron 426 millió dollár árbevételt termelt a tavalyi évben.

A streaming mindeközben az Apple Music által újból erőre kapva folytatta menetelését és éves szinten 30% feletti növekedést mutatva 2.4 milliárd árbevételt produkált. Az egyes streaming piaci szegmensek ugyanakkor nem egyforma mértékben vették ki a részüket a növekedésből. A legdinamikusabb növekedés a prémium streaming szolgáltatási bevételek, azaz  előfizetési bevételek esetében volt megfigyelhető, amelyek bevételei 52%-al növekedtek. Ettől elmarad mértékben de ugyancsak szépen, 31%-al  nőttek, viszont az interaktív szolgáltatásokból ( mint például a Pandora) származó bevételek  alig, 4%-al nőttek.

A borús első félév utáni drasztikus változás  nyilván az Apple Music megjelenéséről nem függetleníthető, de közre játszhat benne az  is, hogy egyre hatékonyabb a jogdíjbeszedés a digitális szolgáltatásokból.

Az aggasztó jelek ugyanakkor továbbra is  megvannak  és ott ólálkodnak a növekedés felett. Közülük is a legjelentősebb a jövedelmezőség. A meredek használatbeli növekedés ugyanis messze nem okoz ugyanakkora növekedést a bevételekben. A streamek száma megkétszereződött, a bevételek viszont csak 35%-al növekedtek. Mindez hosszú távon igen sötét képet jósol a világ zeneiparának bevételi oldalon!

A streaming iparban való helytállás meglehetősen költséges mulatság, különösen igaz ez  akkor, amikor olyan feneketlen pénztárcájú  cégek lépnek be  a versenybe, mint az Apple a Google vagy éppen az Amazon. A svéd cég  az elmúlt években rendszeresen  vont be  új befektetői tőkét, 18 befektetői kör során  összesen 1 milliárd  dollárt, amelyből csak tavaly 500 millió dollárt  vontak be.  

Az Apple piacra lépése és az Apple Music növekedése, a Youtube Red megjelenése miatt teljes mértékig érthető, hogy az amúgy is veszteségesen működő és az utóbbi időben  komoly, érdemi befektetéseket végrehajtó cég  a napokban újabb, az összes eddigivel megegyező mértékű, egy milliárd dolláros új befektetésről számolt be.

A volumen hatalmas, ugyanakkor ez nem feltétlenül baj. Sokkal inkább azt jelzi, hogy a svéd cég  mérete most már akkora, hogy teljesen másfajta befektetők figyelmére számíthat, az eddiginél  jóval  nagyobb méretben és volumenben.

A mostani konstrukció ugyanakkor különbözik a korábbiaktól, ugyanis  a két befektető, a TPG kockázati tőke társaság és a Dragoneer Investment Group hedge fund átváltható hitelt biztosít a megegyezés részeként pedig komoly engedményeket kapnak majd a Spotify jövő évre tervezett elsődleges részvénykibocsátásakor. 

A hitel összegét részvényekre válthatja majd a két hitelező, a kibocsátási árfolyamhoz képest 20 százalékos diszkonttal. A részvénykibocsátás után egy évvel pedig félévente 2,5 százalékponttal nő a diszkont mértéke.

Évente 5 százalékos kamat terheli a hitelt, majd félévente 1 százalékponttal emelkedik a kamat, amíg tőzsdére nem megy a cég, maximum 10 százalékig. Ezt a kamatot nem készpénzben fizeti ki a társaság a tőzsdére lépésig, hanem a hiteltartozást növeli majd az összege.

További engedmény a TPG-nek és a Dragoneernak, hogy a szokásos 180 napos részvényértékesítési tilalom, ami a tőzsdére lépést követi a nagybefektetők esetén, esetükben csak 90 nap lesz, vagyis az IPO után három hónappal már eladhatják a részvényeiket.

Mindezek az engedmények több mindent jelentenek. Egyrészt azt, hogy a befektetők anélkül kereshetnek pénzt azonnal, ( például a garantált hozamnak köszönhetően) hogy bármit  tenniük kellett volna.  Másrészt pedig azt, hogy ahhoz, hogy a Spotify-nak ne kelljen nagyon sokat fizetnie és ne járjon nagyon rosszul minél hamarabb tőzsdére kell majd mennie.

A felettébb kemény és a befektetőket a szokottnál is előnyösebb helyzetbe hozó ügylet azt jelezheti, hogy Daniel Ek  cége számára sürgős volt a pénzügyi injekció.  Mindez  persze  nem váratlan, az Apple Music indulásakor is tudni lehetett, hogy  Tim Cook cége az erőforrások  tekintetében  lényegesen jobban áll ,mint a Spotify, így az idő egyértelműen neki dolgozik.

A  sürgős pénzigény azonban sokkal inkább adódik az eredménykényszerből, mint abból, hogy a Spotify esetleg üzemi szinten lenne bajban.  Sokkal inkább arról van szó, hogy a Spotify számára a tőzsdére lépés maradt az egyetlen opció.  A potenciális, streaming piacra tartó vásárlók  tulajdonképpen elfogytak  és mindezen az sem segít, hogy a sok-sok  befektetéssel a cég értéke egészen megdöbbentő magasságokba emelkedett…Így viszont nem nagyon marad más hátra,mint a tőzsdére lépés, ahhoz viszont siker sztorikra és növekedési ígéretre van szükség. Ezek hiányát az tőzsde és a befektetők kegyetlenül  megbünteti, amit a Spotify-nál jóval biztosabb alapokon álló Pandora példája nagyon jól mutat. A sikersztorikhoz és a növekedéshez viszont új területekre, újfajta üzleti modellel, akár kisebb de egy-egy területen érdekes megoldásokat kínáló cégek akvizíciójával.  A Spotify  tett már kísérleteket  ezekre  területekre való belépéssel, de ezek mind-mind költséges kirándulások, amelyek megvalósításához hosszú távon  tőkére lesz igénye.

Ezt a tőkét most megkapta, ugyanakkor ahhoz, hogy ne járjon nagyon rosszul minél hamarabb tőzsdére kell lépnie és ki kell fizetnie azokat, akik befektettek eddig a Spotify-ba. 2016 tehát sorsdöntő év lesz a svéd cég szánára, de nem csak számukra, hanem a kiadók számára is.  A Spotify esetleges bukása ugyanis ugyanazt a monopolisztikus berendezkedést eredményezné, amit anno az iTunes-é és amit a kiadók  a mai napig szeretnének elkerülni.

Valamikor 2013 végén a Soundcloud egy álom megválósítását tűzte ki célul maga elé, annak ellenére, hogy már akkor is roppant sikeres zenei szolgáltatás volt. A Soundcloud eltökélt  volt abban, hogy streaming cég legyen belőle, olyan streaming cég, ahol egyszerre találhatóak meg az ismert, mainstream jellegű tartalmak és a sokkal kevésbé ismert, underground tartalmak egyaránt.

A képet innen  loptuk

Az úton aztán el is indult a berlini cég, hogy aztán egyre több és több,  és egyre jelentősebb akadályokba ütközzön. Ezek közül csupán csak az egyik ( volt) a kiadókkal való lassan haladó tárgyalások. Az első megállapodásra, a Warner Music-kal közel egy évet a Universal-al pedig másfél évet kellett várni, miközben a Sony tartalmait letiltatta a szolgáltatásból. A nehezen haladó kiadói tárgyalásoknál is   komolyabb  probléma a Soundcloud  üzleti modellje és pénzügyi helyzete.

A kiadói vonalon  ugyanakkor sikerült beütni az utolsó szöget a héten ugyanis  hivatalosan is megerősítették, hogy a SONY és a berlini cég megállapodtak, így a jövőben a SONY illetve az érdekkörébe tartozó kisebb kiadók a The Orchard és a RED Distribution kiadványainak helyzete is rendeződik.

A Sony megállapodással papíron immáron minden  akadály elhárult azelől, hogy a Soundcloud hagyományosnak mondható streaming szolgáltatással lépjen be az amúgy hihetetlenül  versengő streaming piacra.

Ahhoz azonban, hogy a Soundcloud valóban életben marrdjon ezen az egyre kegyetlenebb piacon néhány dolgot egészen biztosan   meg kell változtatnia:

1. A DJ-k bizalmának visszanyerése

A Sounbdcloud egyedisége és egyik  nagyon is kiaknázható lehetősége ( erről még később szó lesz) az, hogy igen jó viszonyt ápolt  az elektronikus zenei szkéna szereplőivel. Sőt tulajdonképpen a Soundcloud éveken át másról sem szólt. A hagyományos streaming szolgáltatássá való alakulási folyamat során azonban többször is összetűzésbe keveredett a berlini cég  felhasználóinak ezen nagyon fontos csoportjával, amit mindenképpen  hamar helyre kell hoznia, hiszen a helyére sokan pályáznak, többek között az Apple is.

2. Pénzügyek rendberakása

A Soundcloud 2013-as illetve 2014-es pénzügyi eredményei publikusak, és ezek alapján az látszik, hogy a berlini cég meglehetősen pazarló gazdálkodást folytatott, már az előtt is, hogy elkezdte volna a  nagy zenei kiadókkal a tárgyalásokat, ami minden   számítás szerint tovább növelte, növelhette költségeit.

Az utolsó ismert évben, 2014-ben minimális mértékben növelni tudta ugyan bevételeit, azonban a költségek drasztikusan 68%-al emelkedtek, így a cég továbbra is veszteséges maradt, csak 2014-ben összesen közel 43 millió dollár veszteséget termelve. A probléma 2014-ben is ugyanaz volt, mint 2013-ban: a Soudcloud fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei is meredeken emelkedtek. Létszáma pedig tovább nőtt, immár 236 főre.

Ahhoz, hogy a Soundcloud túlélhessen,  működését mindenképpen  át kell tekintenie és racionalizálnia kell. Mindezt  valószínűleg most már Berlinben és érzik, érzékelik. Ennek (is) köszönhető Alison Moore, korábbi NBC Universal illetve HBO vezetői kinevezése.  Moore feladat nem kevesebb lesz, minthogy  Chief Revenue Officer egyensúlyba hozza a Soundcloud bevételeit és kiadásait.

3. Működőképes üzleti modell

Önmagában a költségek csökkentése biztosan nem lesz elég a Soundcloud számára., különösen, hogy várhatóan maguk a költségek nőni fognak azáltal, hogy a kiadóknak immáron minden lejátszott szám után fizet majd a berlini cég.

A működőképes üzleti modellhez három területen kell majd Moore-ak és az egész Soudcloudnak  okosan és ügyesen gondolkoznia és lépnie, mind a hirdetési bevételek, mind a költségek lefaragása területén, és mindemellett  olyan árazást kell kialakítani, amely ki tudja emelni a sok szereplős, sok egyforma szereplős streaming piacból.

4. Piacképes árazás

Ma a streaming piacon szinte mindenki 10 dollár/ hó árazással próbál boldogulni, miközben egyre több és több adat illetve gyakorlati  próbálkozás utal arra, hogy a fogyasztók számára ez az ár túl drága, kevesebbet fizetnének, amiért cserébe beérnék kevesebbel.

A Soundcloud esetében ezt a felszínen egyszerűnek tűnő képet bonyolítja, hogy hosszú ideig ( sőt alapvetően még most is) a bevételeinek túlnyomó része az előadók által  a nagyobb mennyiségű tartalom feltöltés ellenében  fizetett összegből származtak.

Moore és a Soundcloud feladat most tehát az lesz, hogy megtalálja a megfelelő egyensúlyt a hirdetések által megszakított ingyenes elérés, az előfizetéses modell  és a zenészek által fizetett díjak között. Pont ez utóbbi adhat lehetőséget arra a berlini cégnek, hogy az egyedi felhasználók által fizetendő díjat alacsonyabban tartsa.

A sok negatívum mellett ugyanis ne felejtsük el, hogy a Soundcloud 175 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik. Ez jó alapot jelenthet a hirdetésen alapuló szolgáltatáshoz is és ahhoz is, hogy a 175 millió felhasználó  kis hányadát prémium előfizetővé  alakítva érdemi előfizetési bevételeket generáljon.

4. Exkluzív előadók

2015 sok más mellett az előadókért elindult egyre intenzívebb harcról is szólt. A kiindulópontja mindennek a streaming szolgáltatások által fizetett díj,. Amelyet az előadók keveselltek, keveselnek.  Rövid, de valószínűleg még középtávon sem lesz minden felet kielégítő megoldás a problémára, így a vezető streaming cégek nem elhanyagolható mértékben a TIDAL megjelenése miatt is bőszen elkezdték maguk köré gyűjteni az előadókat, extra díjazás ellenében, majdani exkluzív tartalmak reményében, amelyben az élen az, az Apple áll, amely számára az előadók egyben jövőbeni potenciális kiadójának a klienseit is jelentik…

Ebben a versenyben a Soundcloudnak is fel kell majd valamit mutatnia, annak érdekében, hogy legyenek olyan előadók ( lehetőleg minél híresebbek) akik miatt a Soundcloud-ra kell  mennie a rajongóknak.

5. Ha szükséges, el kell adni

Természetesen, mégha mindent meg is tesz a Soundcloud, akkor sem biztos, hogy sikeres lesz. A sikertelenség ebben az esetben pedig szinte biztosan egyenlő lesz a pénzügyi lelehetetlenüléssel. Nem feltétlenül kell ugyanakkor megvárnia Alexander Ljung-nak és cégének.

Kicsit rendezettebb  viszonyokkal, egyértelműbb célokkal és egy-két sikerrel a Soundcloud igen komoly akvizíciós célpont lehet, sőt a Pandora-val egyetemben 2016-2017-re döntő faktor lehet a 3-4  hatalmas streaming piaci versenyének eldöntésében!

Egy pillanatra se felejtsük el, hogy a streaming piacon ez abszolút nem lenne példa nélküli. Az Apple lényegében az indulása után azonnal megvásárolta az inkább koncepcióval, mint termékkel rendelkező Beats Music-ot, a Twitter pedig  majdnem felvásárolta  a bevételek nélküli, inkább csak koncepcióval ( no és persze több,mint 150 millió felhasználóval)  a Soundcloudot  szűk két évvel ezelőtt.

A berlini cég előtt tehát még most, 2 nagyon nehéz év után is rengeteg lehetőség áll, és megvannak az alapjai ahhoz, hogy valami nagyon egyedivel, nagyon újjal lépjen be a klasszikus értelemben vett streaming piacra. Csak magában a cégben kellene rendet tenni..

A Beatport tulajdonos SFX Entertainment  gondjai nem új keletűek, mi magunk is közel egy évvel ezelőtt már írtunk a Beatport esetleges fizetési gondjairól és arról, ennek mi is lehet a pontos oka.

A tulajdonos helyzete az elmúlt időszakban sem oldódott meg,  olyannyira nem, hogy február elején a SFX Entertainment csődvédelmet kért maga ellen az illetékes  Egyesült Államokbeli  csődbíróságnál.  A csődvédelem értelmében a cég meg szabadulhat majd mintegy 300 millió dollár adósságtól, miközben  részvényeit kivezetik a tőzsdéről. A gyakorlatban tehát egy ún. debt-for-equity swap  tranzakcióról beszélhetünk majd, melynek keretében a részvénytulajdonosok  SFX kötvénytulajdonosokká válnak majd, egy meghatározott folyamat szerint, meghatározott átváltási arány alapján. Az átváltás eredményeképpen az  SFX mintegy 115 millió dollárhoz juthatna annak érdekében, hogy működését finanszírozni tudja, immáron új vezetővel.

A csődvédelemhez kapcsolódó átalakulási folyamat részeként a tervek szerint legkésőbb május elején aukciós formában értékesíti majd  egyik legértékesebb  portfoliótagját, a Beatportot.   A csődvédelemhez beadott  papírok alapján 24(!) résztvevő fejezte ki érdeklődési szándékát a vezető elektronikus zenei szolgáltató iránt,  és legtöbbjük (18) a titoktartási nyilatkozatot is aláírta.

Az ajánlatok felbontása és a licit kezdete április 28, május 5-én pedig már győztest is tervez hirdeti a bíróság. Érdeklődőben  nincsen hiány és ez nem meglepő! Az egyre élesedő streaming piaci versenyben, ahol egyre inkább csak a nagy szereplők tudnak életben maradni és ahol a növekedési lehetőségek  egyre korlátozottabbak,  egy Beatport méretű szereplő igen jó fogás lehet!  Különösen annak ismeretében, hogy a  Beatport,  tavaly tavasszal ingyenes streaming szolgáltatással lépett piacra,  és a Spotify-al közösen elektronikus zene központját szeretnék közösen létrehozni, exkluzív tartalmakkal illetve, hogy legnagyobb vetélytársa a Ministry of Sound is aktivizálta magát hosszú idő után. Hogy ezek után a Spotify lesz-e a vevő? Ne lepődjünk meg, de azon se, hogyha egy pénzügyi befektető vásárolja meg annak érdekében, hogy felfuttassa és aztán még magasabb áron értékesítse..

Az Amazon Prime Music tavaly nyári indulása nem kavarta fel különösebben a digitális zeneipar vízét, ami egyrészt köszönhető annak, hogy nem szabványos streaming szolgáltatásról  volt/van szó.

Az Amazon Prime Music ugyanis nem egy klasszikus értelemben vett streaming szolgáltatás, hiszen az Amazon Prime előfizetők számára szól, akik a szolgáltatást is igénybe vehetik, ingyenesen, a 99 dolláros havidíjuk részeként, azaz lényegében a streaming szolgáltatás az amúgy is elég bő Amazon Prime előfizetéses struktúra értékét hivatott növelni.

Ami még talán ennél is meglepőbb  és sok streaming piaci szereplő számára figyelmezhető jel, hogy a Park Associates kimutatása szerint az Amazon Prime Music a legnépszerűbb streaming szolgáltatás a szélessávú internet hozzáféréssel rendelkező amerikai háztartások között.  A piackutató cég tavalyi adatai alapján 10%-os volt az Amazon Prime Music penetrációja, míg a Pandora csupán 6,  a Spotify pedig csupán 4%-al büszkélkedhetett.

Az Egyesült Államokbeli siker (is) egyre határozottabban jelzi, hogy az Amazon, sok tekintetben speciális üzleti modellje igenis működőképes. Hiába a 30 millió dal, hiába a korlátlan számú lejátszási lehetőség, ha a zenekedvelők számára kevesebb dal, sokkal olcsóbban többet ér.

Az Amazon tehát fokozatosan, de egyre határozottabban halad  a vezető szórakoztatóipari szerep felé. Zeneáruháza már letaszította trónról az iTunes-t, az Prime Music a legnépszerűbb streaming szolgáltatás lehet a tengerentúlon és megindulhat  a nemzetközi terjeszkedés felé,  sőt a portflio akár egy hagyományos streaming szolgáltatással is bővülhet hamarosan, e-commerce óriás televíziós terveiről pedig  pont fent  írtunk bővebben.   Ez pedig akár honnan is nézzük, egy komplett szórakóztatóipari portfolió  lesz így, amit érdemes lesz komolyan venni.

Indulásakor, 2008-ban nem egy olyan kiadói vezető volt, aki maga is inkább gondolta a Spotify-t  kalóz, azaz illegális zenei szolgáltatásnak,mint nem. Szűk 8 év elteltével a világ és a zeneipar drasztikusan megváltozott, többek között a Spotify-ak és a többi streaming szolgáltatásnak köszönhetően.

A zeneipari szolgáltatások technológiai fejlődés persze a nem legális szolgáltatások esetében is érezteti hatását. Azaz a tartalmak tulajdonlása iránti egyre kisebb, ugyanakkor a mobilitás és a zenei tartalmak mindenhol való élvezhetőségének fokozódó igénye mára az anno volt klasszikus letöltő szolgáltatások sok tekintetben  idejét múlttá tette.

Az tehát, hogy pár héttel ezelőtt megjelent egy Spotify klón szolgáltatás,  szinte a svéd cég elismerésének számít. A Syotify névre hallgató ( azóta már listen videó néven elérthető) szolgáltatás a pár hónapja elérhető, alig 10 ezer forint ellenében bárki által beszerezhető scripten alapul, amely

A YouTubify névre hallgató megoldás segítségével bárki pillanatok alatt összeállíthatja saját streaming szolgáltatását ,  melyet aztán testreszabhat és publikálhat és amely valóban szinte az összes fontosabb funkcióval rendelkezik, amit a legális szolgáltatások nyújtanak.. ingyen. A script alapvetően nem tesz mást, minthogy a Spotify illetve a Youtube API megoldását kihasználva nyújt ingyenes streaming szolgáltatást, amelyen aztán a saját hirdetései futnak.

Mindebből következően és némileg amúgy meglepően a szolgáltatások ellen nem is a nemzetközi lemezipar szervez(ek) léptek fel, hanem maga a Spotify, egyrészt a márka név megtévesztő és jogosulatlan használata másrészt pedig a Spotify API  szabályzatának megsértése miatt.

Az esély a sikerre persze ugyanúgy nem túl nagy, mint bármilyen más elosztott architektúrájú illegális szolgáltatás esetén. A svéd cég leginkább  API elérésnek szigorításával érhet el sikert, amivel viszont saját magát  jobban gátolná, mint a torrent oldalakat.

Az Apple hosszú éveken keresztül nem volt különösebben aktív a digitális zenei szolgáltatások piacán. Tehette mindezt, hiszen övé volt a világ zeneipari eladásainak jelentékeny részét lebonyolító iTunes zeneáruház. A streaming szolgáltatások előretörésével ugyanakkor ez a helyzet megváltozott és ez az Apple magatartását is fundamentálisan változtatta meg.

Az első lépés a Beats Music akvirálása volt, de az Apple a tavalyi évben sok, igaz nem ekkora, de fontos akvizíciót hajtott végre. Ezeknek az akvizícióknak a célja sokkal inkább az előadók kiszolgálásának megteremtése illetve az Apple kiadói álmainak megvalósítása felé mutatott.

2016 azonban ismét a nagy zenei akvizícióról szólhat az Apple életében. Tim Cook cége küztudottan hatalmas készpénzállománnyal rendelkezik , az iPhone eladások növekedése pedig lassul, így a befektetők egyre hangosabban követelik az Apple vezetőségétől, hogy a hatalmas készpénzállomány egy részét új piacokra való belépésre fordítsák, ezzel enyhítve az iphone függést.

Az persze nem vehető biztosra, hogy a befektetés zenei befektetés lesz, elvégre a listát a hírek szerint olyan cégek szerepelnek, mint a Time Warner, a Netflix vagy éppen a Twitter és valamennyi teljesen logikus lépés lenne az Apple részéről.

Ha és amennyiben azonban a menedzsment ismét a zeneiparban való befektetésre szavaz, úgy a jelölt egyértelmű: a Pandora! A kaliforniai céget egyszer már megpróbálta maga alá gyűrni az Apple , az iTunes Radio-val, azonban kudarcot vallott, az iTunes Radio pedig szépen lassan eltűnt a színről.

Az Apple Music sokkal jobban teljesít, és bár várhatóan idén még nem lesz piacvezető, egyre jobban megszoríthatja a Spotify-t. A Pandora akvizíciója révén az Apple valóban a legmeghatározóbb streaming szolgáltatóvá válhatna, a kérdés sokkal inkább az, hogy hogyan tudna a Pandora beilleszkedni az Apple digitális zenei ökoszisztémájába, a már üzemelő illetve tervbe vett Beats Radio-kal valamint az Apple Music-kal. Önmagában a válasz erre feltételezhetően nem leges lenne, soka nyom viszont a latba a Pandora 200 milliós felhasználói tábora és 80 millió aktív felhasználója, akiknek akár csak a 10%-át átcsábítva az Apple Music fizetős, prémium szolgáltatásába az Apple azonnal piacvezető lehetne…

Azt se feledjük, hogy az elmúlt hónapok tőzsdei zuhanása matt a Pandora most kifejezetten olcsónak tekinthető. Amíg a 100 millió felhasználóval rendelkező , tőzsdére végül nem lépő Spotify értéke 7-8, esetleg 10 milliárd dollár, addig a 200 millió regisztrált felhasználóval bíró Pandora a jelenlegi tőzsdei árfolyamának dupláján is csupán 4 milliárd dollárba kerülne. Igaz amikor valaki 200 milliárd dollár körüli szabad készpénzállománnyal rendelkezik, messze nem ezek lesznek a döntő szempontok…