Sokszor jelentettük már ki, hogy a következő év lehet a Spotify számára a legnehezebb, mégis talán 2016-ra minden eddiginél jobban igaz lehet ez, még úgy is, hogy idestova az év fele már eltelt. Az Apple Music esetében minden jel szerint az Apple már nem tette meg azt a szívességet, mint az iTunes Radio-val, 2 éve , és  egy ha nem is tökéletes termékkel lépett a piacra, de mindent megtesz annak érdekében, hogy a termékével valóban piacvezető legyen.

A streaming iparban való helytállás meglehetősen költséges mulatság, különösen igaz ez  akkor, amikor olyan feneketlen pénztárcájú  cégek lépnek be  a versenybe, mint az előbb említett Apple,  a Google vagy éppen az Amazon. A svéd cég  az elmúlt években rendszeresen  vont be  új befektetői tőkét, 18 befektetői kör során  összesen 1 milliárd  dollárt, amelyből csak tavaly 500 millió dollárt  vontak be.  

A befektetéseknek több oka is van, és ezek közül csak az egyik az, hogy a Spotifynak egyre több és több pénzre van ahhoz szüksége, hogy fenntartsa előnyét az Apple Music-kal és a többi versenytárssal szemben. A másik ok egyértelműen az, hogy a Spotify indulása óta nem képes  nem hogy nyereségesen, de önmagát fenntartó módon működni.  

A svéd cég növekedés az elmúlt években igen tetszetős , folyamatosan meredeken növekednek a bevételei, azaz a minden áron való növekedés megvalósulni látszik. Sőt, a növekedés  növekedése is emelkedik, hiszen az előző év 45%-ot majdnem sikerült megdupláznia a svéd cégnek és 80%  körüli mértékben emelkedve , majdnem elérve a 2 milliárd eurós árbevételt!

A legfontosabb problémát ugyanakkor nem sikerült leküzdeni. a svéd cég a lényegében duplázó bevételek mellett is veszteséges maradt, méghozzá nem is kicsit, közel 200 millió euró mértékben.( 173.1 millió euró)

A veszteség oka ugyanakkor nem változott: a tartalomköltségek továbbra is horribilisen magasak. 2015-ben a svéd cég világszerte összesen 1.63 milliárd euró  jogdíjat fizetett a kiadóknak. Ami önmagában véve is sok, de különösen sok, hogyha a bevételekhez viszonyítjuk, hiszen azoknak a 84%-a a tartalomköltségekre ment el.

Ami a használatot illeti, ahogyan az a bevételek növekedéséből is látható, a Spotify használóinak száma dinamikusan  növekszik. Az év eleji ( 2015 év eleji ) 60 millióról év végére 89 millióra nőtt, sőt azóta a 100 millió-t is elérhette. A 100 millió felhasználónak pedig mintegy negyede, 28 millió az, aki a prémium szolgáltatást vette igénybe.

Zárójelben persze érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy mivel a svéd cég az ingyenes szolgáltatási rész használóit továbbra sem nagyon képes monetizálni, így bevételeinek 90%-a az előfizetési díjból származik. Azaz az a kettősség, ami a világ digitális zeneiparát szorongatja, bizony a Spotify esetében is él és igaz: a felhasználók egy kis része- kevesebb, mint harmada- tartja el a szolgáltatást.

A Spotify szerepének fontosságát mutatja a világ digitális zeneiparában, hogy ahogyan azt az IFPI, a nemzetközi lemezipari szövetség tavalyi jelentőséből tudjuk, világszerte, összesen 68 millióan fizettek  zenei szolgáltatásokért és ennek a tömegnek a 41%-a a Spotify-nál tette ezt.

A Spotify tehát meghatározó szereplő, de a legfontosabb kérdés vele kapcsolatban érthetően, az, mikor lesz képes nyereségesen működni? Ha ezt nézzük, akkor a kép annak ellenére sem feltétlenül pozitív és kecsegtető, hogy  a bevételek valóban lényegesen magasabb ütemben nőttek, mint a költségek.

Árnyaltabb a kép ugyanakkor, hogyha az egy felhasználóra eső bevételeket és tartalomköltségeket nézzük, ebből ugyanis az látszik, hogy a 2013- as eredménykehez képest a felhasználónkénti margin közel a harmadával zsugorodott.

Mindez úgy történhetett, hogy a felhasználónkénti bevételek kis mértékben növekedtek,  sőt, inkább stagnáltak viszont a felhasználónkénti tartalomköltségek jelentősebben  nőttek, így az egy felhasználóra jutó bevétel csökkent.  Még aggasztóbb, hogy az egy felhasználóra jutó  bevétel 79 –ről 62 dollárra esett vissza ugyanezen időszak során. A telco megállapodások, azt olcsón kínált hozzáférés, mind-mind csökkentett és hozzátett a  felhasználónkénti bevételek csökkenéséhez.

Ennek természetesen megvan a pozitív oldala is- a felhasználószám és közvetetten az előfizetőszám növekedés révén, az árnyoldala ugyanakkor egyértelműen látható az egy felhasználóra jutó bevételeknél.

A Spotify jövőjével kapcsolatban alapvetően ez a leglényegesebb kérdés.  A növekedéshez egyértelműen olcsóbb, alacsonyabb árazású streaming ajánlatokat kell nyújtania a svéd cégnek, ami azon felül, hogy sokba kerül, a majdani tőzsdei befektetőknek sem nyeri majd le a tetszését.

Ahhoz viszont, hogy Daniel Ek és cége változtatni tudjon, nem biztos, hogy elegendő lesz a saját akarata. Elképzelhető, hogy 100  millió felhasználó vagy 50 millió előfizető már elegendő lesz ahhoz, hogy Daniel Ek a jelenleginél lényegesen kedvezőbb feltételeket tudjon kialkudni a kiadóknál. Ehhez azonban az kell majd, hogy a kiadók is megértések, hogy amennyiben nem tesznek engedményeket, úgy a svéd cég és ezzel lényegében a független streaming szolgáltatói modell lehetősége tűnhet el. Az pedig nem biztos, hogy a kiadóknak érdeke lenne, hogy olyan óriáscégekkel, mint az Apple, az Amazon vagy éppen a Google kelljen kizárólagosan együttműködniük…

Idén júniusban lesz egy éves az Apple Music, ami az Apple legsikeresebb zenei termékének számít az iTunes után. ( ami  mondjuk nem jelent többet, minthogy az iTunes radio kudarcot vallott) Ugyanakkor az Apple streaming szolgáltatásával egy elképesztően versengő, egyre inkább  racionalizálódó piacra lépett be.

Alapvetően emiatt az  eredetileg elképzelt végtelenül ambiciózus tervekhez képest az Apple Music alulteljesített első évében. Ez az alulteljesítés is ugyanakkor azt jelenti, hogy alig 10 hónap alatt a második legjelentősebb streaming szolgáltatássá vált.

Az Apple helyzet ugyanakkor sok tekintetben érzékeny is, hiszen az anno a világ zeneiparát uraló  iTunes szerepe egyre erősebb ütemben csökken, olyannyira,hogy ma már realitás a piacról való belátható időn belük való kivezetése.   Az iTunes és az általa generált bevételek ugyanakkor kulcsfontosságú és kihagyhatatlan szerepet töltöttek be a sztárok meggyőzésében ahhoz, hogy nevüket illetve tartamaikat adták a szolgáltatáshoz.  

Az Apple tehát egy ilyen piacon nem engedhetné meg magának, hogy ne alakítson a szolgáltatáson, különösen azt figyelembe véve, hogy nagyon sok kritika kisérte az Apple Music indulását technológia értelemben. Ennek érdekében az Apple a Beats Music alapító Trent Reznort kérte meg, hogy vezesse és felügyelje az Apple Music újragondolási projektet,   és amelyre az idei fejlesztői konferencia,a WWDC kiváló alkalmat kínálhat arra, hogy a változtatásokat bejelentse.

 Mert hogy az Apple Music egy éves születésnapja alkalmából masszív változáson megy majd keresztül, mai minden területét érinti majd az alkalmazásnak egyetlen cél érdekében: azt az eddigieknél is egyszerűbben lehessen használni majd!

Maga a megjelenés is drasztikusan megváltozik majd, ugyanis a jelenlegi színes, az albumborítókra fókuszáló helyét egy letisztultabb fekete- fehér design vesz majd át. Maguk   az albumborítók az új verzióban sokkal nagyobbak lesznek, így ellensúlyozva a fekete-fehér  design esetleges egyhangúságát. Az új alkalmazás  funkciói illetve megjelenése révén a tartalmak megosztását is  könnyebbé szeretné ,majd tenni és  a hírek szerint sokkal nagyobb  hangsúlyt  helyez majd az Apple házi  fontjára, a San Fransicso-ra.  

Strukturális változás  lesz, hogy a new  fül – ahol eddig az újdonságok voltak megtalálhatóak- eltűnik majd és helyét egy jobban személyre szabott browse  fül vesz majd át.

A designváltás mellett a leglátványosabb változás az lehet majd, hogy az új Apple Music alkalmazásban a dalszövegek szerepe is markánssá vélik majd, mai nem is lesz nehéz, hiszen jelenleg nincsenek dalszövegek egyelten Apple szolgáltatásban sem, azokat csak manuálisan illeszthetik be akik szeretnék.

Nagy, és egyelőre az Apple által gondosan titokban tartott kérdés, hogy mi lesz az anno a zenészek és a rajongók közötti kapcsolattartás  alfájának és omegájának kikiáltott Connect-el. Amiről egy év távlatában biztosan kijelenthető, hogy kudarcot vallott.  A pletykák arról szólnak, hogy a Connect-et nem vezeti ki az Apple, ugyanakkor a mostani redesign során  nem kap új funkciókat és a központi elhelyezkedését is elveszítheti. Mindez pedig kisértetiesen hasonlít arra, ahogyan a néhány évvel ezelőtt megváltónak kikiáltott Ping eltűnt a süllyesztőben.

A design alapvetően persze csak egy aspektusa egy streaming szolgáltatás sikerének vagy éppen sikertelenségének. Arra azonban nyilván alkalmas lesz, hogy ismételten az Apple Music-ra irányítsa a figyelmet . A Spotify utolérése majd pedig megelőzése ennek ellenére nem lesz egyszerű feladat…

Az elmúlt nagyjából egy év a beatport és a tulajdonos SFX Entertainment út, befektető és tulajdonos kereséséről szóltak. A tulajdonos gondjai nem új keletűek, mi magunk is egy évvel ezelőtt már írtunk a Beatport esetleges fizetési gondjairól és arról, ennek mi is lehet a pontos oka.

A folyamat aztán idén februárban felgyorsult, ugyanis az SFX Entertainment csődvédelmet kért maga ellen az illetékes  Egyesült Államokbeli  csődbíróságnál  és a csődvédelemhez kapcsolódó átalakulási folyamat részeként a tervek szerint legkésőbb május elején aukciós formában  tervezte értékesíti egyik legértékesebb  portfoliótagját, a Beatportot.

Bőven májust írtunk, eladásról azonban eddig nem voltak hírek és a Beatport heti közleménye alapján nem is véletlenül. A szolgáltató ugyanis blogján jelentette be, hogy a jövőben  alaptevékenységére, azaz a DJ-k és  harcdore elektronikus  zenekedvelők kiszolgálására szeretne fókuszálni, az eddig megszokott módon, azaz felfüggesztik a cég eladására vonatkozó folyamatot. Az alaptevékenységre való fókuszálás ugyanakkor azt is jelenti, hogy a Beatport bezárja amúgy végtelenül sikeres és kedvelt  teljesen ingyenes streaming szolgáltatását illetve video valamint  esemény platformját.  

A lépés  egyrészt jól jelzi,  mennyire nehézzé  is vált a streaming piacon való megélés, még az olyan  niche szegmenseket kiszolgáló és amúgy az adott szegmensben erős márkának számító szolgáltatás számára is, mint a Beatport.

Pedig maga az elektronikus zenei szegmens alapvetően nem is számít egy különösebben a nagy streaming szolgáltatók figyelmére, vagy ha igen is, csak az utóbbi hónapokban. Mégis a hatás azonnal érezhető.

És nyilván a Beatport lépése fájdalmas lépés a Spotify számára is. A svéd cég ugyanis nem titkoltan a Beatport segítségével szeretett volna ezen a területen is helytállni, amire most vajmi kevés esély lesz, hiszen még megvásárlni sem tudják   őket…

Az Apple Music DNS-e, hozzáállása a zenemegismeréshez és a zenei tartalomfogyasztáshoz önmagában is egyedinek mondható.  Tény ugyanakkor, hogy az Apple az elmúlt években, zenei téren a stílusokat tekintve abszolút a  mainstreamre, a fő áramlatra koncentrálta erőit.  

Mindez 2016-ban az előfizetőkért folytatott ádáz harc kellős közepén megváltozhat. Az Apple már a tavalyi évben  2014-ben is mutatott némi( bár abszolút nem hivatalos) érdeklődést az elektronikus zenei  szkéna iránt, igazán azonban idén tavasszal gyújtotta be a rakétákat ezen a területen(is)

A Dubset Media-val bejelentett együttműködés értelmében ugyanis  az eddig a legálisnak minősített szolgáltatásokban  nem elérhető DJ mixek is megjelennek majd, exkluzívan az Apple Music berkein belül.  

Mindez elsőre lehet, hogy nem hangzik  nagy és komoly lépésnek, a gyakorlatban azonban több ezer, sok tízezer órányi mix, mash-up, és remix nem volt elérhető jogi problémák miatt.  Ezen változtathat a megállapodás, hiszen a Dubset pontosan ezen a területen számít  piac vezetőnek és szakértőnek ( lásd keretes )

Az Apple Music a megállapodás révén egy kicsi, de nagyon fontos szegmensbe teszi be a lábát, tulajdonképpen a legjobbkor ,s roppant elegáns módin.  Az elektronikus zenei szegmensben domináns Soundcloud  a klasszikus streaming szolgáltatások felé való nyitásban pont lehet, hogy az EDM rajongókat és ami talán fontosabb,  feltöltőket, DJ-ket veszti el.  A kérdés igazából innentől kezdve az, hogy az Apple  magát az elektronikus zenei közösséget képes lesz-e aktivizálni és átcsábítani magához, vagy az továbbra is megmarad a Soundcloud-nál.

A nemzetközi  lemezipari szervezet az IFPI jelentése kapcsán került először  igazán élesen napvilágra az érték olló-nak ( value gap)  nevezhető  probléma, amely egyre súlyosabban érinti majd a zeneipart.

Lényege talán legrövidebben úgy fogalmazható meg, hogy a streaming szolgáltatások népszerűsége egyre növekszik, egyre többen használják őket, azonban mindez  messze nem jár a zeneipari bevételek növekedésével azzal meg  pláne nem, hogy újabb tömegek kezdenék el használni a digitális zenei szolgáltatásokat.

A Nielsen Music  alapvetően az Egyesült Államokra fókuszáló kutatása aztán közelebb is visz minket a probléma gyökereinek megértéséhez

Amint az a fenti ábrákon látható is a zenei költések túlnyomó részét ( több, mint a felét) különböző  élő zenei eseményekre való jegyvásárlásra fordítjuk.  Streaming szolgáltatásokra átlagosan csak a teljes költés 7-9%-át fordították az amerikaiak, és az összeg még mindig kisebb ,mint amit  digitális album vagy dal vásárlásokra költenek.

A streaming szolgáltatások kiválasztásánál a legfontosabb indok továbbra is az áruk, és csupán ezt követi  könnyű használhatóság vagy éppen a zenei könyvtár mérete.

Tovább rontja a képet, ha  az arra a kérdésre adott válaszokat is megnézzük, hogy mennyire valószínű, hogy az elkövetkezendő 6 hónapban előfizet streaming szolgáltatásra? A válaszadók mindössze 9 százaléka mondta az, hogy valószínű, 78%-uk pedig azt, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem, valószínű.

Ez az amerikai népességre vetítve  250 millió ember, akik közel 115 millió azért nem vesz majd igénybe streaming szolgáltatást., mert drágállja azokat, közel 100 millióan pedig az ingyenes szolgáltatásokban találnak megoldást zenehallgatási igényeikre.

Ha a zeneipari bevételeket  megnézzük – ez esetben értelemszerűen   az Egyesült Államokra fókuszálva-  akkor a fenti fogyasztói attitűd minták  könnye észre is vehetőek makro szinten

Amint látható is, a tengerentúli  streaming bevételek  több, mint  fele ( 56%-a)  ingyenes streaming jellegű szolgáltatásokból származik, ami valóban kevesebb, mint 2012-ben ( amikor ez 66% volt) de alapvetően évek óta egy 50-55% körüli szűk sávban mozog.  

A piac tehát egyértelmű véleményt alkotott a streaming szolgáltatásokról. A zenei költést nem ezek dominálják és feltételezhetően ez nem is fog változni. Ahhoz tehát, hogy újabb milliók  kezdjenek el legális zenei szolgáltatásokat használni és azokért fizetni, egyértelmű, hogy olcsóbb szolgáltatásokkal kell a piacra lépni.

 Legutóbb február végén írtunk az  Apple Music felhasználószámának alakulásáról.  Akkor a 2015 év végi adatok alapján azt írtuk, hogy az Apple Music havi 1 millió felhasználóval növekszik, hiszen az Apple streaming szolgáltatás tavaly évé végén érte el a bűvösnek mondható 10 milliós felhasználós határt, hogy aztán február elején már a 11 millió felhasználóról számoljanak be.

Ez alapján a trend alapján áprilisban 13 millió Apple Music felhasználó volt várható, ami Tim Cook közelmúltbeli bejelentése alapján teljesült is. Mindez azt jelenti, jelentheti, hogy az év végére 20 millió felhasználója lehet az Apple Music-nak.

Ami ellenben rossz hír az Apple számára, hogy a trendeket nézve a Spotify is hasonló ütemben növekszik, azaz  hiába nő igen meredeken az Apple Music népszerűsége, hiába lett alig  10 hónap alatt megkérdőjelezhetetlenül a második legjelentősebb streaming zenei szolgáltatás, az első hely elérése egyelőre még messze van.

Az Apple amúgy roppant nagy csalódást okozó negyedéves pénzügyi jelentésben  ugyanakkor az Apple pénzügyi vezetője Luca Maestri érdekes kijelentéseket tett, a cég zenei bevételeit illetően, jelezve, hogy az Apple zenei bevételeinek csökkenése véget ért és ismét növekedésnek indultak.Mindez azt jelentheti, hogy az Apple Music bevételei immáron magasabbak lehetnek, mint az iTunes  a lá carte letöltéseinek csökkenése.  

Az Apple bevételeinek marginális, alig 10%-os része származik szolgáltatásokból, mint például az Apple pay, az  App store vagy éppen a zenei szolgáltatások.   A 6 milllárd dolláros szolgáltatási bevételből, mintegy 800 millió az, ami zenei szolgáltatásokból származott.   Ezen belül lehetett képes az Apple Music-ból származó előfizetési bevételek  növekedése  az a lá carte letöltések 10% körüli csökkenését.

Ahhoz ugyanakkor, hogy az Apple megelőzhesse egyértelműen arra lesz szüksége Tim Cook-éknak, hogy magától a Spotify-tól csábítsanak át előfizetőket több milliós nagyságrendben. Ami nem is biztos, hogy annyira egyértelműen könny lesz, mintahogyan azt 9 vagy 12 hónappal ezelőtt gondolták…

Kicsit több, mint egy évvel ezelőtt követe Jay-Z Dr.Dre példáját és vásárolta fel a svéd streaming cég, a Wimp illetve a TIDAL és az azt üzemeltető cég, az Aspiro mintegy 60%-os részesedését 56 millió dollár értékben és indította el  saját streaming szolgáltatását 16 világsztár támogatásával.

Az azóta eltelt bő egy év aztán sok mindennek volt mondható, csak nyugodtnak nem, folyamatos akvizíciós pletykák, az egyre erősödő piaci verseny és koncentráció okén minduntalan felmerült, hogy Jay-Z  Dr.Dre példáját követve jó áron, jó időben túl ad a szolgáltatáson.   

Minden jóslat  ellenére a ez aztán eddig nem történt meg, és így a TIDAL előbb az 1,  a közelmúltban pedig immár a 3 millió felhasználót is elérte.  Mindez azt jelenti, hogy az alapvetően exkluzív tartalmakra és prémium  minőségre építő üzleti modell, ha lassan is, de úgy tűnik egyre működőképesebb.

Egy éves születésnapja alkalmából ugyanis a TIDAL bejelentete, hogy immáron 3 millió előfizetővel rendelkezik! A 3 millió felhasználó azt jelenti, hogy a TIDAL indulása óta  mintegy 2.5 millió felhasználóval tudta bővíteni bázisát, ami egy év alatt igen szép teljesítmény. Természetesen ehhez szükség volt az exkluzív tartalmakra, szükség volt arra, hogy olyan sztárelőadók, mint Kanye West,  Beyoncé vagy éppen Rihanna a TIDAL-on jelentessék meg  albumjaikat, exkluzívan.

A TIDAL egyszerre streaming, videó és  HD streaming szolgáltatás, így érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy ezek hogyan alakultak az elmúlt egy évben. A 3 millió előfizető közel fele, 1.35 millió a HD szolgáltatás előfizetője, ami jelzi, hogy a TIDAL valóban el tudta adni  a prémium szolgáltatás jellegét, minden más szolgáltatásnál jobban.

A zenei videók száma is megduplázódott, így immáron 130 ezer videókilp érhető el a  TIDAL-bam, miközben a zenei adatbázis is 25 millióról 40 milliósra nőtt, azaz  lassan, de biztosan a TIDAL rendelkezik a legnagyobb  zenei adatbázissal a streaming szolgáltatások közül, benne rengeteg exkluzív tartalommal.

A TIDAL tehát egy nagyon nehéz év után, úgy tűnik konszolidálni tudta a helyzetét. Nem kerülhető el ugyanakkor az ugyancsak egy ( illetve még csupán 9  hónapja) indult Apple Music-kal való összehasonlítás. Az Apple Music-hoz mérve  a TIDAL első éve komoly csalódás,  azonban nem biztos, hogy a összehasonlítás fair. A két szolgáltatás előfizetőszámában megmutatkozó markáns különbség   lényegében ugyanis annyit mutat, hogy mennyit ér, hogyha egy cég saját alkalmazás illetve hardver platformmal rendelkezik.     

Mindettől függetlenül , sőt talán pontosan emiatt és ezáltal is megerősítve a TIDAL 2016 egyik fő  digitális zenei akvizíciós célpontja lehet, igaz ezúttal már érdemi, valós számokkal megtámogatva.

A digitális zene, mint  termék 2004-2005-ben jelent meg, amikor Steve Jobs  az iPod után létrehozta az iTunes zeneáruházat (is)  . Ezek után közel 10 évig utalta a világ zeneiparát, és ezzel együtt az iTunes is. A streaming szolgáltatások terjedése aztán 2013-14-ben drámain felgyorsult.  

A növekedés pedig- alapvetően az egyedi letöltések rovására valósult meg- a  lemezkiadók és persze sok más piaci szereplő legnagyobb bánatára.

A bánat oka pedig a következő ábrából igen jól megérthető: A streaming szolgáltatások használata ugyanis láthatóan meredeken, egyre meredekebben növekszik, azonban a belőlük származó bevételek növekedése már nem ennyire meredek. 2015-ben a streaming szolgáltatások használata  megduplázódott(!!) miközben a belőlük származó bevételek csupán 34%-al növekedtek, ami a 2014-es adatokkal összevetve azt jelenti, hogy a bevételek állandónak mondható 30-35%-al növekednek, miközben a használat egyre jelentősebb mértékben nő. Ez az az olló, amitől a zeneipar szinte minden szereplője egyre jobban retteg!

Mindez ugyanakkor alapvetően csupán rövidtávú hatás volt, a hosszú távú ennél sokkal drámaibb, ahogyan azt a fenti diagramunk is mutatja. Az egyedi letöltések piaca ugyanis éves szinten 10-15%-al csökkent, csökken és  ez az ütem csak erősödni fog, olyannyira, hogy 2019-ben akár a 40%-ot is elérheti majd.

Ez pedig amennyiben a modellek és az előrejelzések nem tévednek azt jelenheti, hogy a 2020-a évek elejére az egyedi  letöltésekből származó bevételek  eltűnhetnek.  Természetesen ez nem feltétlenül kell(ene), hogy rosszat jelentsen, hiszen a fogyasztói szokások  dinamikusan és gyorsan változnak.

A kiváltó ok sem titok, a streaming szolgáltatások egyre nagyobb térnyerése és népszerűségének növekedése az, ami  elvonja  mind a  figyelmet, mind a bevételeket az a lá carte letöltések elől.

A streaming márpedig döbbenetes ütemben növekszik, már ami a népszerűséget illeti. Egyre több ember, egyre több streaming szolgáltatást vesz igénybe is azokban egyre több zenét hallgatnak meg.   Ugyanezen az időtávon a streaming szolgáltatásokból származó bevételek  a jelenleginek a hét-hét és félszeresére nőnek majd az előrejelzések szerint.

A nagy kérdés, hogy mindez azzal is együtt jár-e majd, hogy a streaming  bevételek a kieső a lá carte bevételeket is pótolni tudják? A feladat nem lesz egyszerű, hiszen egységnyi streaming  szolgáltatásból származó bevétel mindössze az 1/140-ed része egy dal letöltéséből származó bevételnek. Az optimistább piackutatók szerint  képes lesz/lehet majd a streaming ledolgozni ezt a nem csekély mértékű hátrányt és a zeneipari bevételek az elmúlt évek csökkenése után meredek emelkedésnek indulhatnak majd.

Egyes előrejelzések szerint az emelkedés olyan meredek lehet, hogy a 2020-as évek elejére a zeneipari bevételek elérhetik ismét a 25-26 milliárd dolláros szintet. Amire az ezredforduló eleje, azaz a Napster megjelenése óta nem volt példa.

Érdemes ugyanakkor fenntartásokkal kezelni ezeket az előrejelzéseket, hiszen ahhoz, hogy a bevételek valóban elérjék a 25-26 milliárd dollárt, a streaming mellett is még  további 10 milliárd dollár bevételt kellene generálni, ami addigra feltehetően teljesen eltűnő CD eladási bevételek illetve a nullára zsugorodó digitális letöltések nélkül.  

A streaming szolgáltatások előtt álló feladat sem kicsi, hiszen a mai bevételeknek a hétszeresét kellene 5 éven belül hozniuk, ami jelentősen tovább növekvő népszerűség és használat mellett is igen-igen optimista becslés, aminek a megvalósulásához nagyon sokféle új, innovatív üzleti modellre, lesz,lenne szükség.

Ellenkező esetben viszont az előadók illetve a streaming szolgáltatások- elsősorban a kisebb ,független streaming szolgáltatások- számára igen-igen sötét évek jöhetnek el, hamarosan.

Tavaly ősszel  írtunk itt, a Muzzak hasábjain először arról, hogy a BBC egy teljesen új megközelítésű streaming szolgáltatással szeretne a piacra lépni. A most tavasszal végül megjelentetett alkalmazás  ugyan nem pontosan ez, de ennek szellemében készült, (  a brand is megváltozott BBC Playlister-ről BBC Music Playlister-re)  a korábbi Playlister alkalmazás szerves folytatásának és a stratégiában megfogalmazottaknak tett igen erőteljes lépésnek is tekinthető.

Az alkalmazás új verziójából két funkció az, ami feltétlenül kiemelendő! Az első,hogy mostantól fogva minden  az elmúlt egy hétben a BBC rádió által játszott dal az alkalmazásból  kereshető és lejátszható  lesz, igaz egyelőre csupán 30 másodperces  részletként.  A második pedig, hogy az alkalmazáson belül létrehozott  lejátszási listákat exportálhatjuk majd a létező, meghatározó streaming szolgálatásokba.  

Mindemellett természetesen a megújult alkalmazás minden olyan elemet tartalmat, amire a korábbi BBC alkalmazások fókuszáltak és nem titkoltan a zenemegismerés első számú helyévé szeretne válni. Ennek érdekében rengeteg exkluzív tartalmat , illetve a BBC szerkesztői által  létrehozott lejátszási listák jelentik majd az alkalmazás magját.  ( összességében több,mint 200 ezer playlistet hoztak létre a szerkesztők és a felhasználók, melyeket természetesen az új szolgáltatásban is leérhetőek lesznek)  Azok a lejátszási listák ,amelyek tartalmazhatnak majd zenéket vagy bármilyen zenéhez kapcsolódó tartalmat, és amelyek   egyre jobban és egyre inkább személyre szabhatóak magán az alkalmazáson belül.

Megjelenésében az új alkalmazás sok tekintetben hajaz az iPlayer-re, illetve az iPlayer Radio-ra ami abszolút nem véletlen,  a tervező csapat és a BBC célja, hogy  a különböző területeken  létrehozott catch-up alkalmazások alap funkcionalitása hasonlítson egymásra.

Ahogy a bevezetőben említettük, az új alkalmazás szorosabban integrálva van több,  nagy nemzetközi streaming szolgáltatással, első körben a Spotify, Deezer, Youtube hármassal. Az Apple illetve a Google másik terméke, a Google Music egyelőre hiányoznak a partnerek listájáról. A BBC velük is tárgyal arról, hogy hogyan lehetne  integrálni ezeket a szolgáltatásokat is.

Az irány tehát teljesen egyértelmű, a BBC komplett és teljes zenei élményt szeretne nyújtani.  A cél tehát továbbra is az, amit a stratégiai dokumentumban tavaly ősszel megfogalmaztak, azaz a BBC adóin havi szinten elhangzó mintegy 50 000 dal kiaknázása és tömegek számára való elérhetővé tétele a komplett zenei élmény biztosítása végett.  Technológiai értelemben az új alkalmazás mindent tud, amire a stratégiai dokumentumban tervezett platformnak tudnia kellene. Most már csak az üzleti részét kell  készre simítani és akkor a BBC valóban megjelenhet a streaming piacon, amivel több, nagyon fontos lépést is megtehet egyszerre. a BBC lehet az első földi sugárzású, hagyományos rádió, amely valóban digitális rádióvá transzformálódik, sőt igazából streaming szolgáltatássá. Másodsorban azért, mert választ adhat a zeneipar és a streaming szolgáltatások egyik ( az üzleti modell mellett )legégetőbb kérdésére: hogyan hasznosíthatóak a hatalmas zenei adatbázisok, hogyan állíthatóak a zenemegismerés mellé.

A BBC deklaráltan ingyenes szolgáltatás indítását tervezi. Ingyenes streaming és rádió szolgáltatás, szerkesztett tartalmakkal, úgy, hogy az előadók is megkapják ami nekik jár. Utópisztikus? Sok tekintetben igen, amennyiben viszont a BBC valóban létrehozza, alapjaiban formálja majd át a zeneipart. Olyan szinten alapjaiban, amihez képest az Apple Music csak egy apró kísérlet…

A világ zeneipari bevételei növekedtek, a streaming úgy tűnik visszavonhatatlanul a zeneipar meghatározó formátuma lesz, mégis egy ilyen ihletett pillanatban  érte minden eddiginél nagyobb és jelentősebb támadás a világ legjelentősebb zenei szolgáltatóinak,  egyikét. Az ok pedig roppant egyszerű:  napjainkba mintegy 900 millió ember használ olyan  zenei szolgáltatásokat, ahol lényegében ingyenesen érhet el zenei tartalmakat, és mindezt legálisan.

A streaming piac így tulajdonképpen egyre inkább kettészakadóban van: a fizetős streaming szolgáltatásokért fizető mintegy 70 milió ember  több, mint 2 milliárd dollár érbevétel generált, miközben a nem fizető 900 millió alig 634 millió dollár, elsősorban hirdetési bevételhez segítette az előadókat. A lemezipar többek között ezért is ismételt és újabb kísérletet tehet az ingyenzene letörésére, ennek alanya pedig ezúttal a Youtube lehet.

A kiadók   alapvetően két jelentős területen  is támadásba lendültek, annak érdekében, hogy a Youtube által fizetett  jogdíjak a jelenleginek sokszorosára növekedjenek:

DMCA szabályozás

 A DMCA        szabályozás  (részletesebben lásd lent) egy valóban ősrégi a Youtube és a ma a szabályozás hatálya eső szolgáltatások születését jóval megelőző 1998-as kongresszusi rendelkezés.

A szabályozás újra gondolásán jelenleg is dolgozik mind az Egyesült Államok kongresszusa, mind az Európai Unió. Ennek kapcsán pedig több előadó illetve kiadó is kifejezte azon igényét, hogy a Youtube is „rendesen” fizessen, mint a hagyományos streaming szolgáltatók, illetve, hogy a kiadók  szeretnék elkerülni azokat a precedenseket, maikor valaki a DMCA rendelkezései  mögé bújva monetizálja a zenei tartalmakat.

A Youtube határozottan reagált a kiadói vádakra, egyrészt emlékeztetvén  őket arra, hogy a Youtube-ra feltöltött zenei tartalmak 98%-a a Youtube tartalomazonosító rendszerén keresztül kerül beazonosításra és eltávolításra, amennyiben szükséges. Hozzátették azt is, hogy az elmúlt években a videómegosztó összesen több, mint 3 milliárd dollárt fizetett ki a tartalomtulajdonoknak a megnézett videók után.

A Youtube kiadói licenszeinek megújítása

A kiadói licenszek a legritkább esetben örökéletűek. Sokkal inkább meghatározott idejű szerződésekről beszélhetünk. mely szerződések megújítása sosem egyszerű és gyors folyamat, ugyanakkor a végén  szinte minden esetben megállapodnak a felek, hiszen egyiküknek sem érdeke, hogy ne ezt tegyék.  Igaz ( lenne) a Youtube-ra is, idén és még úgy is, hogy rövid időn belül jár le mindhárom nagy nemzetközi kiadóval ( Universal,  Sony, Warner) a szerződése,  ebben az esetben, ezekkel az előzményekkel  azonban nem az.

A kiadók ugyanis pontosan a Safe Harbor elvhez kapcsolódóan sokkal nagyobb részesedést szeretnének kapni a Youtube hatalmas ,zenei videókon elért hirdetési bevételeiből, mint amennyit jelenleg garantálnak nekik a szerződéseik.

A kiadók érvelése felettébb egyszerű: a hirdetés alapú streaming szolgáltatások berkein belül nézett/ hallgatott zenei tartalmak száma tavaly megduplázódott,miközben az ilyen jellegű szolgáltatásokból befolyt bevételek mindössze 31%-al nőttek. A zene pedig a Youtube népszerűségének egyik legfontosabb eleme.  Becslések szerint a Youtube teljes forgalmának több,mint a harmada  ugyanis zenei videókból származik, azaz a kiadók szeme előtt érthető okokból villognak a dollár jelek…

A Youtube is sok tekintetben hasonló  módon érvvel, annyi különbséggel, hogy ők azt próbálják a kiadókkal megérteni és elhitetni, hogy létezik egy olyan rétege a zenekedvelőknek, akik semmi esetben sem lesznek hajlandóak fizetni a zenei tartalmakért. Az ő monetizálásukban pedig mindig is kulcsfontosságú lesz egy olyan platform, ahol ingyenesen, de korlátokkal és persze hirdetésekkel megszakítva nézhetnek zenei videókat, hallgathatnak zenét. A Youtube ehhez egy 200 milliárdos hirdetési bevételt rendel( képzel?) mert abban bízik, hogy a televíziós és rádiós bevételekből egyre többet  lesz képes elszívni.  Amennyiben ez sikerülne és megmaradna a zenei videók 30-35%- os aránya, úgy  csak az zenei videókon 67 milliárd dollár hirdetési bevétel keletkezne, amelynek a Youtube partnerek esetében megszokott 55/45%-os osztozkodás arányát alapul véve 35-36 milliárd dollár ütné a kiadók markát. Ez a 3 milliárd dollárnak nagyon sokszorosa, de nagy kérdés, mennyire reális és hihető a Yotube  terve(..)

Mintahogy az is nagy kérdés, hogy a  kiadók mennyire szeretnének hinni a Youtube által felvázolt jövőbeni sikersztorinak  vagy ellenkezőleg  meddig hajlandóak majd elmenni a vitában. Azt ugyanis semmi esetre sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a zenekarok és zenei tartalmak marketingjében  a Youtube szerepe megkerülhetetlen. Az ugyanakkor abszolút elképzelhető, hogy a kiadók  az eddiginél szervezettebb módon a Youtube esetében is akadályozni fogják a friss tartalmak bekerülését az ingyenesen elérhető szolgáltatásokba vagy szolgáltatás részekbe, azaz lényegében egy a filmiparhoz hasonló rendszer jönne létre, ahol  meg lenne határozva hogy melyik szolgáltatás típusba mikor kerületnek bele az egyes friss tartalmak.