A Facebook MySpace Music vetélytárs zenei szolgáltatásáról pár nappal ezelőtt írtunk, amikor is a tendereztetési fázisról kiszivárgott információkkal foglalkoztunk. A ma napvilágot látott újabb információk alapján nem kell túlzottan merésznek lennünk ahhoz, hogy kijelentsük,rövidebb-hosszabb (?) időre a projekt léket kapott.

A Facebook, a szolgáltató kiválasztásával párhuzamosan ugyanis a saját fejlesztés ötletét nem elvetve, maga is megkezdte a tárgyalásokat a kiadókkal, s viszonylag rövid idő alatt a 4 közül hárommal (EMI,Universal, SONY BMG) megállapodásraközlei állapodba jutottak, a kiadók között már régebb óta meglevő Total Music koncepció alatt és annak feltételeivel.

A direktíva értelmében a website (nem feltétlenül csak a Facebook) ingyenesen streamelheti a direktívában résztvevő kiadók tartalmait, ennek ellentételezéseképpen azonban a keletkező reklámbevételt valamint a felhasználókról rendkívül sok, értékes adatot át kell adnia a Total Music üzemeltetőjének, a Ruckus Networknek. A Facebook esetében pontosan ezek voltak a Total Music által ajánlott feltételek, melyeket azonban a tárgyalásokhoz közel állókra hivatkozó blogok szerint a Facebook mereven elutasított,egyrészt a felhasználói adatok átadása, másrészt a hirdetés bevételek teljes átadása miatt. Maga az ajánlat pedig bizonyos értelemben gáláns volt, hiszen a MySpace, amely közös céget hozott létre erre a célra a kiadókkal, minden lejátszás után fizet a kiadóknak. Igaz, a hirdetési bevételek nagyobbik részét is megtartja.  Egyes feltételezések szerint ugyanakkor a megállapodás elmaradásának nem ez volt az elsődleges oka, hanem a Warner Music ellenállása. A kiadó ugyanis jelentős hányadban tulajdonosa a Lala.com-nak, így az ő számukra a Facebook megállapodás hatalmas lehetőség lenne. a Lala korlátaitazonban ismertek, s a Facebook igényeit messze nem elégítik ki.

Mindez a Facebook-t váratlanul nehéz helyzetbe hozza, hozta. A jelenlegi, tulajdonképpen egyre romló gazdasági helyzetben nehéz lesz újabb, befektetői dollárokat találni egy a MySpace Music-ot hasonló színvonalú streaming szolgáltatáshoz . A Total Music megállapodást a Warner blokkolja, a Warner által favorizált szolgáltató pedig nem megfelelő a Facebook igényeinek. Lépni márpedig lépnie kell a Facebook-nak,  MySpace Music továbbra is terjeszkedik, folyamatosan bővíti repertoárját, ez pedig hosszabb távon a két közösségi óriás versenyében is komoly szerepet játszhat, nem a Facebook javára…

Nehéz pontosan megmondani, mi volt az a pillanat, amikor a közösségi média és tartalomelőállítás és a zene összefonódása egyértelművé tette, hogy egy új, robbanásszerűen fejlődő területtel áll szemben a zeneipar és nem utolsó sorban a kiadók. Lehet, ez a pillant a Youtube indulása volt, lehet, a Last.Fm robbanásszerű népszerűség növekedése.

Összességében mégis azt gondolom, az igazi robbanást a MySpace Music indulása hozta meg. Ez volt az a projekt, ahol a közösségi média tulajdonoa egyértelműen a közösség már meglevő erejét hasznosítva kívánja azt zenei bevételekké(is) transzformálni.

A MySpace lépése nem (is) csak különlegessége  miatt  volt kiemelt jelentőségű, hanem a közösségi médiapiaci helyzet miatt azért is, mert nyilvánvalóan a nagy (és egyre nagyobb) vetélytárs Facebook  számára is kötelező volt onnantól kezdve a zenével, mint saját projekttel is foglalkozni, nem csak külső fejlesztői alkalmazások szintjén

Ugyanakkor a projekt volumene (a MySpace esetében optimista becslések szerint is 6-9 hónapos, több tucat-ha nem száz—főt  foglalkoztató projekt eredményét élvezzük most) és a minél hamarabbi indulás a hírek szerint arra készteti a facebook vezetőségét, hogy stratégiai partner segítségével lépjen piacra.

Ennek érdekében –a természetesen meg nem erősített hírek szerint- több lehetséges stratégiai partnert/már működő szolgáltatást megkerestek, ajánlatkérés céljából. A megkeresett cégek között gyakorlatilag valamennyi, stream szolgáltatással a piacon levő szereplő (Rhapsody, Imeem, iLike,  last.-fm. Project Playlist)  ott volt. Az ajánlatételi kiírásban hangsúlyosan szerepelt a teljes hosszban történő, dal meghallgatási lehetőség biztosítása.

Nem hivatalos információk szerint a megkeresett cégek legtöbbje nem is adott be pályázatot, melynek elsődleges oka, hogy a Facebook nem rendelkezik olyan egyértelműen  átgondolt zenei koncepcióval, mint a News.Corp üdvöskéje, mindemellett pedig az ajánlatadásra felkért cégeknek éppen elég feladatuk van saját szolgáltatásuk, szolgáltatásaik kezelésével, felfuttatásával, semminthogy egy másik, új környezetbe implementálják azt.   További jelentős akadály a legtöbb partner esetében a tulajdonosi háttér jelentette, jelenthette, hiszen a például a Rhapsody tulajdonosa az a Viacom, melynek sok más médiavállalat mellett a Facebook-al is igencsak feszült a viszonya.  S végül, de nem utolsó sorban komoly visszatartó erő lehet(ett) a megkérdezett szolgáltatók számára a bizonytalan kiadói helyzet, kiadói szerződéseik módosíthatósága valamint a Facebook-n való megjelenés miatti magasabb kiadói díjak.

Mindezeknek ()is) köszönhetően a stratégia partner pedig a hírek szerint nem más, mint a tavaly indult és azóta többször is koncepciót és üzleti modellt váltó  piacot nyerő  Lala.com lehet. Mindez azért érdekes, mert jelenlegi szolgáltatáspalettáját tekintve a Lala nem teljesíti a Facebook által megszabott követelményeket, hiszen csak egyszer engedi meghallgatni a dalokat, az után már vagy csak 30 másodperces részlet hallgatható meg, vagy meg kell vásárolni a dalt.

A Lala számára ugyanakkor a Facebook-ellenben a többi felkért szolgáltatóval s Facebook óriási lehetőség, olyan lehetőség, amelyért megérheti a kiadókkal újból leülni tárgyalni.A Facebook számára pedig ha a Lala.com mégsem jár sikerrel, még mindig megmarad a lehetőség  a saját fejlesztésre, bér tény, az idő sürget, hiszen a MySpace szolgáltatása igen-igen sikeres és kedvelt.  

Az iTuneson tervezett változtatásokról igen-igen régóta, gyakorlatilag tavaly tavasz óta jelennek meg különb, s különbféle találgatások. A legfrissebb tavaly ősszel megjelent hírek az iTunes teljes DRM telenítéséről szóltak. S később a tárgyalások megszakadását is bőségesen elemeztük mi is  virtuális oldalainkon.

Nincsen Macworld iTunes-al kapcsolatos beljelentés nélkül, s a legfrissebb információk szerint a mai, meglehetősen felemás érzésekkel várt, első és egyben utolsó(??)  Steve Jobs nélküli Macworld-ön bejelentik az iTunes teljesen DRM mentes verzióját! (UPDATE: be is jelentették..)

A kiszivárgott információk alapján az eleddig még huzakodó kiadók végül elérték céljukat (az Apple beadta a derekát?) és feladták a 99 centes kötött, egységárat, azaz a dalok innentől kezdve változó áron 79 illetve 99 centes áron lesznek elérhetőek, 69, 99 cenets illetve 1 dollár 29 centes áron lesznek kaphatóak. A régebbi katalógus darabokra lesz érvényes a 69 centes ár, míg az újabbakra az 1 dollár 29 centes.

Ki akkor a nyertese, a lassan négy éve tartó vitának? A legegyértelműbb győztese nyilván maga a vásárló, aki a világ digitális letöltéseinek 70%-t adó áruházból ezentúl korlátozás mentesen vásárolhatja meg kedven zenéit.

A kiadók és az Apple párharcának a győztesét ellenben nem könnyű meghatározni. A kiadók elérték legfőbb céljukat, a változó árazást, ugyanakkor  az árak emelését nem, sőt a régebbi tartalmaikat olcsóbban kell DRM mentesen adniuk. Steve Jobs és az Apple talán inkább nyertes, hiszen a fix árazás értelmét igazából régóta ár egyetlen szakértő sem támogatta és értette, a vásárlók számára (mint ahogyan azt pl. az Amazon áruház is bizonyítja) pedig kifejezetten előnyös tud lenni a változó árazás. Ugyanakkor a megállapodás segítségével (különösen mivel az az OTA, tehát a mobil letöltésekre is vonatkozik) hosszú távon is bebetonozta az iTunes magabiztos vezető szerepét a zenei piacon, s hozta így minden eddiginél nehezebb helyzetbe vetélytársait.

2008 karácsonyát mindenki kiemelt figyelemmel várta a kereskedelemben, különös tekintettel az Egyesült Államokra és Nagy Britanniára, ahova a válság vas ökle korábban lecsapott, mint kis kecses pannon pumánkra. (?)

A kereskedelem természetesen a nagy digitális zenei áruházak is beletartoztak, tartoznak, s az ő esetükben a 2008-as év kiábrándító CD eladási adatai minden eddiginél komolyabb félelmeket gerjesztettek a karácsonyi szezonnal kapcsolatban.   

A végeredmény az évre vonatkozóan egyszerre bizalomra és aggodalomra okot adó. A digitális értékesítés továbbra is növekedni tudott, igaz 2005-óta a legkisebb mértékben, s így a teljes forgalom 10.5 %-t tette ki. Tulajdonképpen ez volt a legpozitívabb hír az év összességét tekintve, a hagyományos hanghordozókat tekintve ugyanis a helyzet több, mint siralmas:

A CD eladások több, mint 20%-os csökkenést mutattak 2008-ban, s ezt a drámai csökkenést sem a növekvő digitális eladások, sem a hamvaiból feltámadt bakelit lemezeladások (92%-os növekedés) nem tudták ellensúlyozni.

A jövőre vonatkozóan különös borúlátásra ad okot a digitális letöltések folyamatosan csökkenő növekedési üteme. A 2005-ben regisztrált 150% feletti növekedés 2008-ra  jóval 50% alá csökkent, s évek óta csökkenő trendet is mutat.  Mindez egybevéve a CD eladások folyamatos csökkenésével nem jelent mást, minthogy a digitális letöltések a CD eladások rovására tudnak csak növekedni. Ez pedig valóban azt jelenti, amit a Gartner tanácsadó cég javasol: Mégha oly kockázatos is, a költséghatékonyság jegyében a kiadóknak és a terjesztőknek a lehető leghamarabb át kell térniük a telesen digitális zeneterjesztésre.

A tavasz során szeptember elejére jósolt MySpace Music indulásával kapcsolatban, a dátum közeledtével egyre több és több, alapjában véve kétkedő illetve negatív találgatás látott napvilágot, melyeknek végül a cég hivatalos bejelentése vetett véget.

A Livenation ebben a hónapban is folytatta a sztárok gyűjtését, a májusban még oly ígéretesnek tűnő Napster esetében pedig egyre sötétebb viharfelhők gyülekeztek. Júliusban jelentek meg az első, a DRM elhagyását megkérdőjelező (igaz a kiadókhoz közel álló) elemzések, mindezek ellenére újabb és újabb, az MP3 bevezetése kapcsán íródó sikertörténetekenek sem voltunk híján.S ez a hónap volt az, amely egy a zenei kiadók  útkeresésével teli őszt megnyitotta,avval, hogy a Universal és a Sky TV által bevezetni kívánt előfizetéses alapú streaming szolgáltatás piacravitelét jelentette be.

Az augusztus egyértelműen a Myspace music jegyében telét a digitális zene világában. A témával foglakozó blogok egész hónapban a cég megalakítása körüli hercehurca, a kiadói szerződések, s egyáltalán a Myspace music üzleti realitásával foglalkoztak,s nem meglepő módon a Myspace music piacra lépési dátumának közeledtével ismát felerősödtek a hangok egy előfizetéses iTunes megjelenéséről is.

S a nyár utolsó hónapjában is folytatódott  az újabb és újabb zenei üzleti modellek megjelenése, egyrészt újabb startupok formájában, másrészt pedig a kiadók egyre határozottabb, merészebb útkeresésének folyományaként.  Végül de nem utolsó sorban pedig augusztusban kezdtük el elemezgetni, az Amazon hatását a digitális zenei életre.

Mindemellett sajnos az augusztus egy nagyon szomorú bejelentéssel is gazdagított minket: a netes rádióadókkal kapcsolatos új jutaléktörvény következtében  a Pandora bejelentetette, be kell zárja majd kapuit a nagyközönség előtt a finanszírozási nehézségek miatt.  

Szeptember elején, a korábbi ígéreteknek megfelelően elindult a MySpace Music, s indulásával azonnal felbolygatta az addig sem különösebben nyugodt digitális zenei piacot. A közel 360 fokos üzleti modell, a download jellegű szolgáltatás helyett a streaming alapú szolgáltatás, a közösségi oldalak és a zeneterjesztés minden eddiginél szorosabb összekapcsolása valamint  a kiadókkal alapított közös cég mind-mind olyan kérdéseket vetettek fel, melyekre az addig zenei modellek nem adtak választ, s amelyek egyszerre rejtik magukban a zeneterjesztés forradalmasítását és a csúfos kudarcot.  

A Myspace Music elindulása természetesen a többi piaci szereplő számára is kulcsfontosságú pillanat volt. Közvetetten nem, de közvetve Myspace Music tehető „felelőssé” a Napster Best Buy általi felvásárlásáért, a kiadók azon elgondolásáért, mely szerint saját maguk hoznának létre egy közös zeneáruházat, s azért is, hogy kiadói oldalról minden eddiginél nagyobb nyomás helyeződött az Apple-re, a csak egyben megvásárolható albumok bevezetésére az iTuneson.

Valamilyen szinten érthető, hogy az elmaradt nyári uborkaszezon, az eseménydús augusztus és szeptember után valamilyen mértékben eseménytelenebb október következik, a nagy karácsonyi hajrá előtt.

Az utolsó negyedév első hónapjában tulajdonképpen nem is meglepő módon a digitális zenei, mint tematika másik nagyon fontos eleme, a zenei videoklipek kerültek az érdeklődés középpontjába. A kezdetek óta egymással feszült viszonyban levő MTV(Viacom) és Youtube (Google) harcában új fejezet nyílt az MTV saját zenei videositejának elindulásával.  A hónap másik jelentős eseménye már magához a Yotubehoz kapcsolódik. A videomegosztó monetizálásálért egyre elkeseredettebben küzdő Google októbertől a zenei videoklipek alatt elkezdte szerepeltetni azok megvásárlási lehetőségét a különböző zeneáruházakból.

Októberben megérkeztek az első szűk hónap adatai a MySpace Musicról, melyek az egész iparágast komoly bizakodással töltötték el, hiszen az adatok alapján úgy tűnt ezafajta üzleti modell és ötvözése a közösségi szolgáltatásokkal valóban működőképes.

S végül, de nem utolsósorban októberben  végre elindult a Nokia várva várt szolgáltatása s ehhez kapcsolódóan a Nokia saját mobiltelefonja a Come with Music direktívához kapcsolódóan, nagy kértdés, hogyx nem késett-e el a finn mobilóriás mindezzel.

A november egy meglepő, ugyanakkor a digitális zeneterjesztést és az egész zenei ipart teljesen új megvilágításba helyező hírrel indult. A kiadók új modellek irányába történő elmozdulásáról többször írtunk, mint ahogy a 360 fokos üzleti modell, mint a jövő egy lehetséges útjáról is. Arra azonban mi magunk sem számítottunk, hogy a kiadók oly gyorsan fogják ezt átültetni a gyakorlatba, mint ahogy azt elkezdték.  Novemberben ugyanis a Warner Music bejelentette, a jövőben a tehetséges zenészekkel megkötendő kiadói szerződéseik esetében már eleve a 360 fokos modell alapelveit fogják követni, azaz hanem csupán a zenei anyagokra, hanem minden , az adott előadóhoz kapcsolódó jogra szerződni kívánnak majd.

S novemberben- a karácsony közeledtével - ismét felerősödtek aziTunes-al kapcsolatos pletykák (most éppen egy teljesen DRM mentes, s valamennyi major kiadó által támogatott verzióról szólt a fáma) illetve az Amazon is egy új szolgáltatással, az előadókhoz kapcsolható egyedi zeneáruházak létrehozási lehetőségével vágott neki a valaha volt talán legfontosabb karácsonyi szezonnak.

Az elmúlt években a december egyfajta csendes, de tevékeny időszaknak számított digitális zenei körökben. Ez volt az az időszak, amikor hír nem sok, munka ellenben annál több volt a különböző áruházak háza táján. Ennél fogva a legtöbbször a decemberrel kapcsolatos igazi hírek, melyek legtöbbször a forgalomról és a bevételekről szóltak, a januári hírtermést gazdagították.

2008 ebben a tekintetben (is) más volt, mint az azt megelőző évek.  A gócpontban pedig a zenéhez kapcsolódó tartalmak és szolgáltatások  az abból származó bevételek álltak.A pénzügyi válság által (is) erősen érintett kiadók illetve a válság által ugyancsak érintett internetes megavállalkozás, a Google a Youtube zenei videoin kezdett el igen hevesen vitatkozni, melynek folyományaként a Warner zenei tartalmai decemberben már le is kerültek  a videomegosztó oldalairól. Ennek a sagának a folytatásaként értelmezhető az a decemberi hír is, mely szerint a kiadók saját videomegosztót indítanak, az NBC Hulu példájára, annak sikerében reménykedve.

S a karácsonyi letöltési szezon előtti, mondhatni még épp időben elindult az Amazon angliai MP3 áruháza is.

2008 sok tekintetben történelmi jelentőségű volt a digitális zeneterjesztésben, sok tekintetben azonban azt hiszen csalódást okozott a zenét legálisan letölteni kívánók számára.

Tavaly, ugyanekkor, bejgli és pezsgő mellé az Amazon éppen induló zeneáruházának térnyerését,a DRM mentes tartalomterjesztés drasztikus elterjedését, egyre erősődő Nokia-Apple csatákat valamint mobilzenei áttörést vártunk 2009-re.

Ha visszanézünk 2008-ra, töredelmesen be kell valljuk, mindez csak részben teljesült, más területeken ugyanakkor lényeges változások szemtanúi lehetünk. Alapvetően 2008 a zene és a közösségi hálózatok viszonyának megerősödéséről szólt, akár a Myspace Music indulásár gondolunk, akár a Facebook-n egyre hangsúlyosabban megjelenő zenei alkalmazásokról legyen szó. 2008 az üzleti élet minden szegmensében a pénzügyi válságról (is) szólt, s ez a digitális zenei piacot is alapjaiban rengette meg. A 2007 végén még szép reményekkel kecsegtető Napster gyakorlatilag csődbe ment, a válság következtében több kiadó (pl.Warner Music) részvényei olyan mértékben gyengültek,hogy gyakorlatilag bármikor felvásárlás tárgyává válhatnak.

2008 első hónapjának szenzációja pozitív és negatív értelemben egyaránt a  legális P2P zeneterjesztést kínáló Qtrax szolgáltatás volt. Ugyancsak januártól volt elérhető a Last.fm új szolgáltatása, s ez a hónap jelezte az új tulajdonosok kezébe került EMI átszervezésének első fájdalmas lépéseit.  

A 2007 őszén  felgyorsult DRM-mentes tartalomkínálat folyamat januárban gyakorlatilag befejeződött avval, hogy a SONY BMG is elérhetővé tette tartalmait az oly sokat szidott DRM védelem nélkül. 

Februárban jelentek meg az első- akkor még meglehetősen kevés konkrétumot tartalmazó-  információk a Myspace minden eddiginél komolyabb zenei jelenlétéről. Ugyancsak február volt az a hónap, amikor a sorra induló és egyre nagyobb figyelmet kapó, alapjában véve még mindig a legalitás határán egyensúlyozó  zenei közösségi siteok  vetélkedése igazán erőre kapott a hirdetőkért és persze a látogatókért.

Az első tavaszi hónapban megélénkültek a zeneipari események. A kiadók egyre aktívabb útkereséseinek részeként a Warner Music egy igazi zeneipari veteránt kért fel, hogy dolgozzon ki egy a letöltők számára ingyenes, de a kiadók számára tartalombevételeiket garantáló üzleti konstrukciót.  

Márciusban jelentek meg az első kiszivárgott információk az Apple tervezett válaszáról az Amazon teljesen DRM mentes áruházára . Az akkor hírek szerint 2008 slágermegoldását, egy az iPodok mellé ingyenesen megkapható előfizetéses szolgáltatásról lett volna szó.  S végül márciusban folytatódott zenekarok útkeresési is a digitális terjesztést illetően. Ezúttal a Nine Inch Nails magára a torrentsiteokra is feltöltötte új albumának részleteit, párhuzamosan az Amazon áruházában tartott premimerrel együtt.   

A tavasz második, s egyben a második negyedév első hónapja az egyik legviharosabb volt a digitális zenei életben. A különböző nagy zenei áruházak (Nokia Comes with music, iTunes, Amazon MP3) gyakorlatilag kisajátították maguknak  a szakmai oldalakta, gyakran egymásnak is ellentmondó hírekkel.

A Nokia iTunes rivális szolgáltatásról előbb elterjedt, hogy pénzügyileg igen-igen rossz kondíciókkal sikerült csak a kiadókkal megállapodni. Ez ugyanakkor a zeneipar számára hihetetlen lehetőséget is kínált, kínálhatott, hiszen hasonló megállapodások esetén  az iTunes bevételeit meghaladó bevételek lett volna garantálhatóak.

Nagyon heves vita bontakozott ki áprilisban a digitális zeneáruházak sorrendjéről az Egyesült Államokban, melyet a USA today cikke robbantott ki. Az első helyezett kilétét senki sem itatta, annak kapcsán azonban, hogy ki is a második , komoly és a mai napig le nem zárt vitát folytattak, folytatnak az áruházak. Az első helyezett iTunes kiléte olyannyira nem lehetett kétséges,hogy az ugyancsak áprilisban megjelent adatok alapján Steve Jobs digitális kedvence a legnagyobb amerikai lemezbolt, beleértve a hagyományos lemezboltokat és áruházláncokat is!  

S április volt az első olyan hónap, amikor –ahogyan azt nagyon sok iparági szereplő várta- egymásnak feszült az iTunes és az Amazon. Míg az iTunes számára a deklarált első hely a lemezboltok között megnyugvást hozott, az Amazon számára a második pozícióért folytatott harc, s evvel párhuzamosan az elemzők által a kereskedelmi óriás MP3 áruházával kapcsolatos sikertelenség  lehetősége borzolta a kedélyeket.

Május a nagy feltámadások hónapja volt digitális zeneileg, így utólag hozzátehetjük, az átmeneti nagy feltámadások hónapja.  Új felhasználói interfészt kapott és teljesen DRM telenített a Napster, amely ekkor valóban úgy tűnt, hogy elindulhat az iTunes után.

A többek- így általunk is- az év szélhámosságának nyilvánított Qtrax nagy nehezen a kiadó által is megerősítve tető alá hozta első major kiadói szerződéseit.

S ez a hónap volt az, amikor az egyre szaporodó közösségi illetve ingyenes  zenei szolgáltatások régóta várt valós sorrendje napvilágra került. Némi(?) meglepetésre a listát toronymagasan az Imeem vezeti, miközben olyan nagyágyúk, mint pl. a Last. Fm. vagy a Pandora csak a vert mezőnyben foglalhattak maguknak  helyet.

A június sok tekintetben a nyári uborkaszezon előhírnöke, 2008-ban azonban semmi estre sem, lehetett ezt lemondani a nyár első, foci EB-vel gazdagított hónapjáról. 2008 nyara volt az az időszak, amikor minden digitális zenével foglakozó szakember a dán modellel ébredt és feküdt le, s az addig megváltóként kezelt hirdetés alapú modellt hirtelen felváltotta az internetelőfizetésekbe csomagolt zeneletöltési lehetőség, mint kitörési pont. Ennek egy központosított, kormányzat által vezérelt megjelenése volt megfigyelhető Angliában, Franciaországban (no és persze Dániában) pedig  az üzleti oldal és az internetszolgáltatók által kidolgozott megoldás jelent meg a piacon.

Ebben a hónapban ismerkedtünk meg egy másik varázsszóval, a 360 fokos üzleti modellel is, a Livenation jóvoltából. A koncertszervező cég júniusában kezdte meg hadjáratát, melynek keretében az év hátralevő részében a legnagyobb sztárokkal (Shakira, Madonna,,U2 stb.) kötött  olyan megállapodásokat, melyekkel azok minden zenéhez kapcsolódó bevételeinek a jogait megkaparintotta.  Noha a 360 fokos modell létjogosultságát nem vitatja senki, a pénzügyi válság illetve az azóta letelt idő azt mutatja, hogy a Livenation esetében inkább kockázatot jelentenek ezek a megállapodások, mit hatalmas üzleti lehetőségeket.

Ebben a hónapban is hallatott magáról az Amazon, amely bejelentette, még 2008-ban elindítja a nagyobb európai piacokon (nem, magyarország nem az..) DRM mentes zeneletöltést lehetővé tevő áruházát.

A jelenlegi, gazdasági válság által súlyosbított helyzetben a következő, 2009-es év sok tekintetben meghatározó lehet(lesz?) a zenei kiadók és a digitális zeneterjesztés szempontjából is.

A CD eladások évek óta folyamatosan csökkennek, a digitális eladások növekedése pedig messze nem tudja ellensúlyozni az ebből adódó veszteségeket. 2005-ben a kiadók bevételek 91%a érkezett a hagyományos hanghordozók forgalmazásából, 2007-re ez a szám 77%-ra csökkent, s 2008 várhatóan  minden eddiginél drasztikusabb csökkenést fog okozni.

Ezen adatok alapján nem kisebb tanácsadó cég, mint a Gartner javasolja azt a kiadók számára a jövő évre (illetve legyünk őszinték: a túléléshez…) a hangsúly teljes eltolását  a digitális tartalmomterjesztés irányába. Az indok felettébb egyszerű : a digitális terjesztés költségei mindig is, így most is lényegesen alacsonyabbak a hagyományos terjesztési modell, modellek költségeinél, s a költséghatékonyság a jövő évben minden eddiginél fontosabb tényező lesz minden iparágban.

A tanácsadó cég a digitális terjesztést egyfajta on demand CD kiírásként értelmezné , melynek segítségével a terjesztési költségek gyakorlatilag  nullára lennének csökkenthetőek, a nehezen megjósolható kereslet okozta kockázatokkal együtt. A zenei anyagok premierjeit, a költséges  TV és rádió reklámokkal teletűzdelt bevezetés helyett az online közösségi médián keresztül valósítanák meg.

Mindezen felül a Gartner a digitális tartalmak minőségének javítására is nagyobb hangsúlyt fektetne a jövő évben. Ennek keretében a dalszövegek, videok monetizálásra sokkal nagyobb hangsúlyt fektetne a tanácsadó cég.   

Az ajánlás több szempontból is történelminek mondható. Egyrészt soha, egyetlen meghatározó iparági szereplő sem szállt ennyire egyértelműen síkra a hagyományos hanghordozó terjesztés ellen. Másrészt maguk is beismerik, hogy mindezzel elképesztő kockázatvállalásra is késztenék a kiadókat., hiszen a bevételeik 77%-t a mai napig kitevő tevékenység beszüntetését kérik.  Más kérdés, hogy a kiadókon kívül (vagy talán magukban is, csak nem publikusan) mindenki tisztában van vele, hogy előbb vagy utóbb (de inkább előbb) el fog érkezni az a pillanat, amikor a kiadók kényszerből teszik majd meg ezt a drasztikus lépést, ugyanúgy, mint anno a bakelitek vagy a műsoros kazetták esetében.  A különbség az akkor helyzethez képest most annyi, hogy jelen esetben jó esélye a túlélésük múlik majd a megfelelő időpont megválasztásán…

A karácsonyi időszak a digitális zeneiparban az estek túlnyomó többségében csendes szokott lenni, a hírek oldalán legalább is, a letöltések és vásárlások oldalán szerencsére nem (annyira).   karácsonyi időszak letöltéseinek statisztikái januárban szoktak megjelenni

Az idei évben azonban máshogy alakulnak a történések. A kiadók és a Youtube vitája mellett egy másik kiemelkedően fontos platformon, a közösségi zenemegosztás területén is konfliktusba keveredtek a kiadók.

A project playlist, mintegy 40 millió regisztrált felhaznzálóval rendelkező  oldala-ahol a regisztráltak saját playlisteket hozhatnak létre és oszthatnak meg egymással- sok más oldal mellett-lásd Imeem- tiltólistán volt a Myspace profiloldalakba való beilleszthetőséget illetően. A szeptemberi Myspace Music indulással azonban a project playlist szerepe is felértékelődött, s a Myspace is teljesen máshogy kezelte őket. Egészen múlt hét végéig, amikor ismételten eltűntek a profiloldalakba illeszthető zenei widgetek. Ezúttal a Myspace kommunikációs gépezete jobban reagált és sietett leszögezni, hogy a widgeteket a kiadók kérésére kellett levenniük az oldalakról.  

Mindez akkor vált egyértelművé, amikor a Facebook is megkapta a hasonló felszólítást a kiadóktól , mely  mintegy 600 ezer project playlist előfizetőjét érintené. A palo altoi közösségi óriáscég azonban nem tett eleget a kiadók kérésének, amivel jó eséllyel hosszú időre vívja majd azok haragját, s hosszas jogi csatározások elé nézhet mindemellé,  mintegy ráadásképp.

A Youtube-vita mellett kibontakozó újabb hisztéria elkerülésében jelen pillanatban úgy tűnik a SONY BMG játszhatja, amely mai bejelentése alapján sikeresen megállapodott a Project playlist-ben szerepeltetendő audio és video tartalmairól.

Úgy tűnik, a gazdasági világválság a kiadókat ismét arra ösztökéli, hogy az értelmes és kompromisszumos megoldások helyett az azonnali bevételeket garantáló, de a partner számára az üzleti ellehetetlenüléssel egyenlő megállapodásokat hozzanak tető alá, akár zsarolással is. Mindez rövid távon kifizetődő lehet, hosszú távon azonban beláthatatlan következményei lehetnek…

UPDATE: Az karácsonyi ünnepek végeztével a Facebook is csatlakozott a MySpace-hez (nyilván jól megfontolt jogi okokból...) hangsúlyozva abbél i reményété hogy a felek a lehető leghamarabb rendezni tudják vitás kérdéseiket.

A Youtube és a kiadók közötti egyre hevesebb vita egyik a Youtube számára rendkívül kedvezőetlen megoldása lehet az, ha a kiadók a sok szor a Youtube-al szembe állított Hulu-hoz és az NBC-hez hasonlóan saját maguk hoznak létre videomegosztó szolgáltatást videotartalmaik számára.

A kiadók ezzel pont azt a problémát hágnák át, melye a Youtube számára ais a legkomolyabb jelen pillantban: a felhasználók által feltöltött és kiadói jogdíjköteles videok túlnyomó többsége silány minőségű, így hirdetéseket sem lehet előtttük/alattuk/utánuk elhelyezni.  

A professzionális és az amatőr tartalmak sales értéke közötti különbség az, ami a Hulu-t a Yotube méltó versenytártsává teszi, töredékannyi látogatóval és videomegtekintéssel, s ez az a modell, ami a kiadók számára is felcsillanthatja a reményt, hogy relatív kis befektetéssel komoly bevételeket tudnak saját maguk realizálni videotartalmaikból.

Amiről a kiadók elfeledkeznek az két tényező. Egyrészt a marketingköltségek, amellyel a kialakítandó portál bevezethető lenne a piacra. Egy TV társaság esetében ez gyakorlatilag nulla, hiszen saját felületein be tud bármilyen web-oldalt vezetni a köztudatba. A kiadók saját felülete egyedül a CD, amely azonban ilyen célra elve nem használható, mindemellett még zuhanó tendenciát mutatnak az értékesítési számok.

A másik tényező az értékesítési kompetenciák hiánya. Nem véletlen, hogy a kiadók valamennyi igazán webes tevékenysége stratégia partnerrel vágtak, vágnak bele. A webes sales és tartalomkompetenciák ugyanis a kiadók esetében nincsenek meg. Ezeknek a hiányában azonban egy hasonlóan komoly projekt megvalósítása több, mint kockázatosnak tűnik…   Pontosan ezért inkább arra szavazunk, hogy ez is a Youtube-al folytatandó taktikázás egyik jó előre megtervezett eleme..

Kb. egy hónappal ezelőtt írunk az Angliában indult Datz Music szolgáltatásról,  amely előfizetői havi (illetve egész pontosan éves) előfizetési díj ellenében DRM mentes formátumban tölthetnek le, korlátlan mennyiségben zenéket.

Maga az oldal design amolyan „industrial” jellegű, jellegét tekintve egyértelműen a fiatalokat célozza meg. Mindez önmagában nem feltétlenül kellene, hogy probléma legyen, általánosan is elmondható, hogy a nagyméretű katalógusok megjelenítésének gyakorlatilag mindent eldöntő része a katalógusban való navigáció elősegítése, és nem maga a szorosan vett webdesign.

Ezt az elvet szem előtt tartva a Datz Music elégtelenre vizsgázik, ugyanis a hagyományos és gyakorlatilag mindenhol bevettnek számító zenei tartalom strukturálási szabályokat (zenei stílusok, előadó—album-dal) teljesen felrúgva egyfajta masszaként kínálja, az amúgy nemzetközi szinten teljesnek egyáltalán nem mondható, mintegy 1.3 millió dalból álló repertoárját.

Ettől függetlenül, a konkrét dolgokat keresők, a nagyon magas böngészési ismeretekkel rendelkezők számára technologiailag megéri a Datz Music-t választani. 

Egészen más kérdés, hogy az 1.3 milió dal, melyek között a kurrens slágerek nincsenek jelen, egy évre megér-e 99 fontot...