A közösségi zenei szolgáltatások és a zenei kiadók helyzete sosem volt éppen harmonikusnak mondható.  Alapvetően még az internet hőskorában hozott döntés értelmében tárhelyszolgáltatónak minősülnek, a felhasználók által feltöltött tartalmak esetében.  

Ellenkező esetben a szolgálttásokban lejátszott tartalmak esetében ugyanannyit kellene fizetni, mint az Apple Music-nak vagy a Spotify-nak. nem véletlen tehát, hogy a Youtube és a nagy zene kiadók viszony felettébb hűvös, a piacvezető Spotifyról nem is beszélve.

Nem véletlen tehát, hogy a közösségi média egyeduralkodója,  a Facebook például közel 10 éven át várt arra, hogy valóban zeneipari szereplő legyen.

Ha úgy vesszük , a Twitter még többet várt minderre, hiszen a mai napig nem mondható igazi zeneipari szereplőnek. Az első és amúgy nagyon sikeres próbálkozást a lemezipar és a jogvédők állították meg , a második próbálkozás, a Twitter Music azonban már eleve kudarcra volt ítélve, ugyanis zenei élményhez tehát túl sok korláton és kattintáson át vezetett az út, így a Twitter Music-ot, idestova két éve a Twitter kisebb gondolkodás után  be is zárta, így a twitterezők ismét jól használható zenei megoldás nélkül maradtak.

A Twitter alapvetően tehát  mai napig forgalomterelő szerepet tölt be, azaz nincsen saját zenei szolgáltatása. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kiadóknak, jogvédő szervezeteknek ne lenne gondja vele.  

A kiadók egyelőre finomabb formában jelezték, hogy a Youtube-al és a Facebook-al szemben a Twitter a legalapvetőbb tartalomlevételi szabályoknak sem felel meg.  Az RIAA ( Recording Associaton of America), az amerikai MAHASZ által megosztott adatok szerint tbb,mint 2 mlilió alkalommal jelezték a cég felé, hogy a Twitteren elérhető tartalmakkal kapcsolatban panaszuk van, ennek a tizede pedig olyan zeneszámokkal volt kapcsolatban, amelyek meg sem jelentek még!

(Egyelőre) valódi jogi lépésekről nem esett szó, azonban a jogvédők által kért feltételek- meg nem jelent tartalmak azonnali levétele, proaktív jogosulatlan tartalom keresési mechanizmusok - érdekes módon érdemben szigorúbbak lennének, mint amelyeket az érvényes szabályok megkívánnának!   

A fundamentális elvárás tehát a Twitterrel szemben az  lenne), hogy a többi nagy közösségi szolgáltatóhoz hasonlóan jogosítsa, licenszelje az oldalán elérhető tartalmakat. A kérés hasonló, mint amit  Tik-Tok kapott bő egy évvel ezelőtt. csakúgy, mint akkor, most is a jogi kérdés mögött természetesen pénzről, sok pénzről van szó.

A Twitter egyelőre elzárkózik az együttműködéstől, ami rövid és közép távon várhatóan tovább élezi majd a feszültséget.   Hosszabb távon azonban ugyanaz mondható el, mint a Tik-Tok esetében tettünk: Amennyiben nem jutnak megállapodásra hosszabb távon sem, úgy papíron megtehetik, hogy visszavonják tartalmaikat és ezzel illegalitásba taszítják a világ egyik legnépszerűbb közösségi szolgáltatását..  Eddig ez egyetlen igazán népszerű alkalmazás esetében sem történt meg, és döbbenetes fordulat lenne, hogyha pont a Twitter esetében statuálna példát a kiadói oldal. Persze ennek ára lesz, dollár százmilliókban mérhető ára. Ugyanakkor ez akár oda is vezethet majd, hogy a Twitter is zeneipari szereplővé avanzsál.

A rádiózás- mármint, amit megismertek szüleink 40-50-60 évvel ezelőtt- a koronavírus járvány előtt az egyik legnagyobb gondban levő média típus volt.   A fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

Egyértelműen kirajzolhatóak életkor-beli különbségek is! A 24 év alattiak  számára ugyanis a rádió, a rádiózás egyfajta mellékes szolgáltatás. Ők- szemben idősebb társaikkal  a zenehallgatással eltöltött idejük több, mint 60%-át on-demand zenei szolgáltatásokkal ,elsősorban streaming szolgáltatásokkal töltik.

Ebben a helyzetben érte a világot  és a rádiózást a koronavírus. A TV mellett ugyanis a hagyományos rádiózással eltöltött idő is növekedni tudott a karantén ideje alatt. Nem is kevéssel. Egyes adatok szerint- bár ugye a hagyományos rádiózás szemben a digitális formátumokkal nehezen mérhető- 15-25%--al nőtt a hagyományos rádiók hallgatottsága a karantén alatt!

A rádiózás alap-problémja ettől még természetesen nem oldódott meg  és könnyen elképzelhető, hogy 2021 lesz az az év,ami majd a végső lökést adja meg a rádiózás haláltusájában.

A Clubhouse alkalmazás ugyanis nagyon sok mindent ötvöz, csak úgy, mint maga a rádiózás. A Clubhouse-t használók egyszerre kaphatják meg a rádiózás élményét, vehetnek részt konferenciahívásokban és indíthatnak audiochateket, azaz a Clubhouse hasonlót ajánl, mint a rádiózás élménye, de sokkal interaktívabb formában.

A alkalmazás nyújtotta  élmény a gyakorlatban egy olyan közösségi oldalt jelent, ahol bárki létrehozhat egy szobát, melyben aztán akármiről lehet beszélgetni valós időben, megkötések nélkül. Az egész nagyjából mint egy interaktív podcast, vagy egy konferenciabeszélgetés a Zoomon –azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy itt bárki csatlakozhat bármelyik beszélgetéshez.

A Clubhouse története önmagban is érdekes- lásd a keretes történetünket a start up-ról- de ennél sokkal izgalmasabb, hogy milyen hatással is lehet napjaink audio fogyasztására és közösségi media használatára.

Az alkalmazás körül a hype idén februárban indult- ahogyan az az alkalmazás letöltésekből is látszik- és olyan dinamikával tört fel, hogy napjainkban nagyjából annyi szó esik a Clubhouse-ról, mint anno a Facebookról esett.

Ebben nyilván közrejátszik az is, hogy a koronavírus alat a személyes kommunikáció új módjai iránti igény drasztikusan megnőtt. No meg persze az is, hogy Elon Musk több más startup mellett a Clubhouse szekerét is megtolta, nem is kicsit.

A jelenlegi  siker persze rengeteg feladatot is ad a cégnek. A népszerű közösségi oldalak minden erőfeszítésük ellenére sem tudnak megfelelni az elvárt moderációs elveknek  a minden irányból rájuk nehezedő nyomásnak, a Clubhouse esetében pedig még nehezebb is az egész, hiszen itt beszédből kellene kiszűrni a káros tartalmakat, ami ráadásul élőben is megy.

Mindezen felül a Clubhouse egy fontos feladatot  rohamtempóban már meg oldódott. Ez pedig a kreátoroknak való microfizetési megoldás, azaz, hogy akkor, amikor egy beszélgetést hallgatunk az alkalmazásban, és tetszik, akkor kisebb összegekkel támogathassuk  a résztvevő(ke)t. Ami egyedülálló- és  meglepődnénk ha hosszú távon is így maradna- az az, hogy a donációk teljes összege  a kreátoroknál marad.

És hol van mindebből a zeneipari szerep kérdezheti az olvasó? Egyrészt azzal, hogy a Clubhouse már mostani formájában is vetélytársat jelent, mint a talk rádióknak, mind a podcastoknak. Az egyre határozottabban alakuló és növekvő közösségi pedig ideális alapot jelenthet majd ahhoz, hogy együtt hallgassanak zenéket és beszélgessenek róla. Ez pedig pontosan az a fajta közösségi zenehallgatás lenne, amiről bér nagyon régóta beszél és vágyik a zenekedvelők nagy része és a zeneipar is, csak megcsinálni nem tudta eddig senki.

A Bytedance számára 2020 vegyes év volt, de egészen más okokból, mint azt gondolnánk. A céget nem a koronavírus tépázta meg- (sőt..) azonban ennek ellenére a megszűnés szélére sodródott.  A zeneműkiadói pereknél lényegesen nagyobb gondot okozott ugyanis a Bytedance-nek  Donald Trump amerikai elnök Kína ellenessége. Ennek keretében ugyanis a fehér ház korábbi  ura a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, és az Egyesült Államokból való kitiltással is fenyegette.   

2020 azért (is) lehetett piros betűs év a  Tik-Tok tulajdonos kínai cég számára, mert az év elején, még a koronavírus pánik előtt elindította klasszikus streaming zenei szolgáltatását.  Az alapvetően a feltörekvő piacokra fókuszáló streaming szolgáltatás nagyon jól mutatja, hogy mennyire más a  Resso-val ( ez a neve a  szolgáltatásnak) Bytedance megközelítése, mint a nagy nyugati streaming szolgáltatásoké!

Már önmagában az is sokat mondó, hogy hol mely piacokon jelent meg a kínai cég szolgáltatásával. A Resso ugyanis indulásakor és azóta is, egyelőre Indiában és Indonéziában érhető el. Ami ugyanakkor messze nem véletlen!A feltörekvő piacok a jövőben egyre fontosabb és fontosabb szerepet játszanak majd, ezeken a piacokon pedig szinte biztosan nem lesz, nem lehet igazán sikeres a kiadók által erőltetett üzleti modell. Ezeken a piacokon sokkal inkább a Tik-Tok- és amúgy a többi kínai cég által is képviselt- üzletpolitika lehet a nyerő, azaz a hallgatottság helyett, a rajongó táborra fókuszáló.

A zeneipari szereplők pontosan ezért kiemelt figyelemmel várták, hogy ezeken a piacokon, milyen teljesítményt nyújt az alkalmazás. Az eddigi ismert adatok alapján, igen-igen jót!

Az indulás óta, globálisan több, közel 30 millióan töltötték le az alkalmazást. Amint az a grafikonon is látható az első fél évben meglehetősen lassan és szolídan növekedtek csak a letöltések, hogy aztán Októberben  valósággal berobbanjanak és a csúcshoz közeli szinten konszolidálódjanak. Ennek köszönhetően, a közel 30 millió letöltés 2/3-a Október óta történt

Természetesen a 30 millió letöltés nem  jelent 30 millió felhasználót, és végképp nem jelent 30 millió előfizetőt. Azonban a zenei alkalmazások körében azokon a piacokon,ahol a Resso jelen van megelőzi az összes fontosabb nyugati vetélytársáé, ami igencsak figyelmeztető jel lehet azok számára.

Az India és az indonéz adatok nem vagy csak nagyon nehezen átültethetőek  a fejlettebb nyugati piacokra.

De arra azonban tökéletesen alkalmas, hogy a Bytendance egy nagy mintás kutatást végezzen arról, hogy valóban  létezik-e piaci rés egy másfajta megközelítésű streaming szolgáltatásnak.

Ha ez létezik- amire azért jó esélyt látunk- akkor bizony a Tik-Tok és a Resso valóban alapjában alakíthatja  a streaming piaci erőviszonyokat és lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgálatások jövője, különösen a  streaming elkövetkezendő évekbeli növekedését adó feltörekvő piacokon!

Hosszú ideig a digitális zenei szolgáltatások értéket az ( is) határozta meg, hogy mekkora zenei adatbázis elérését tették lehetővé. A streaming szolgáltatások előretörésével mindez kissé leértékelődött, hiszen az egyre finomabb algoritmusok segítségével  a cél inkább az lett, hogy mindenki azt a zenét hallgathassa, amit szeretne vagy amire kíváncsi..

Ettől függetlenül azt nem árt leszögezni, hogy az  közösségi jellegű streaming szolgáltatások- Youtube,Soundcloud- esetében  sokkal nagyobb zenei adatbázisról beszélhetünk, mind az előfizetés alapú streaming szolgáltatások esetében. A Soundcloud esetében a zenei adatbázis mérete azért is kiemelten fontos, mivel a Soundcloud egyszerre jelent zenehallgatási lehetőséget és profi zenei platformot a DJ-ék számára.

Abban, hogy a berlini cég  eddig nem tudta teljesen magát kihagyhatatlan szereplővé tenni a DJ-ék számára leginkább az játszott közre, hogy zenei adatbázisának jogosítást nem tudta elérni, így azt nem is tudta teljen  az „üzleti” felhasználók részére elérhetővé tenni.

Mindez fundamentálisan változott meg azzal, hogy a cég Soundcloud DJ néven teljes zenei adatbázisát offline is elérhetővé tette! Ez nem kevesebbet jelent, minthogy mostantól, a támogatott partner szolgáltatásokban  lehetőség lesz a Soundcloudon elérhető dalok lementésére és későbbi offline felhasználására is.

Mindezért havi 20 dollárt kell fizetniük az érdeklődőknek illetve DJ-knek, ami valljuk meg nem tekinthető drágának.  Mivel az offline katalógus elérés csak a partnereken keresztül lehetséges, ezért a kulcskérdés az lesz, innentől, hogy a Soundcloud hogyan, milyen ütemben képes  növelni a partnereinek számát.

Erre szüksége is lesz, hiszen egyelőre csupán a Virtual DJ és Algoriddim nevű DJ megoldások támogatják az offline zeneletöltést, így a berlini cégnek azon is dolgoznia kell, hogy a többi partnere- Serato DJ Lite and DJ Pro, Pioneer DJ’s rekordbox , Native Instrument Traktor DJ 2, edjing Mix and Pro, Denon DJ Prime Series, Mixvibes Cross DJ – esertébern is elérhető legyen az amúgy jól árazott szolgáltatása.

A sietség pedig igencsak kifizetedő lehet a jövőben! A koronavírus járvány a koncert és rendezvény ipart teljesen a padlóra küldte ,és nagy kérdés, hogy mikorra is állhat majd helyre a vírus előtti állapot. Ebben az újfajta helyzetben  a digitális megoldások szerepe megnövekedett. A többé- kevésbé kényszermegoldások, mint a Youtube vagy a Facebook stream mellett biztosan szükség lesz integrált megoldásokra is. Ha ezekben a Soundcloud helyet tud magának követelni, akkor tovább erősítheti majd a szerepét, és egyre inkább kihagyhatatlan szereplő lesz a DJ -ék és elektronikus zenei szereplők körében.  

Ugyan a streaming zenei szolgáltatók hivatalos versenyét egy svéd cég, a Spotify vezeti, a streaming piac igaz ura minden valószínűség szerint  az Alphabet és a Youtube. A videómegosztó szolgáltatásról többször leírtuk már, hogy kihagyhatatlan zeneipari szereplő és azt is, hogy  tulajdonképpen egy  zenei pénzgyárnak is tekinthető.

A keresőóriás nem rég közzétett  negyedéves jelentésében- immár másodízben- részletesen szerepeltette a Youtube adatait is.  Nyilván nem véletlenül, de ezt a későbbiekben látni is foguk…

A videómegosztó 2020-as összbevétele megközelítette a 20 milliárd dollárt, ami 30%-al magasabb, mint a 2019-es, még  koronavírus előtti év…Azaz a videómegosztó a koronavírus okozta nehezebb hirdetési helyzetben is brutális növekedést volt képes felmutatni!

A Youtube a Google/Alphabet univerzumon belül  (is) félelmetes évet/ és utolsó negyedévet tudhat maga mögött! A videómegosztó bevételeinek növekedése ugyanis 2020-ban a bevételi részesedésének  két és félszerese volt 2020-ban.

Hogy kicsit jobban  érzékelhető legyen, mit is jelentenek ezek a számok:

• A Youtube naponta 54 millió dollár hirdetési bevételt ért el még ebben a pandémia sújtotta évben is
• A növekmény- azaz amennyivel a Youtube 2020-ban növelni tudta árbevételét ( 4,6 milliárd dollár) nagyjából akkor összeg, mint az egyik major zenei kiadó, a Sony teljes 2020-as árbevétele

De talán a legsúlyosabb összehasonlítás az, hogyha  a streaming piac vezetőjével a Spotify-jal és annak  publikus  bevételi adataival  vetjük mindezt össze.  A Youtube 2020-as hirdetési bevétele  több, mint duplája a piacvezető streaming cég árbevételének. Ha pedig a tavalyi év utolosó negyedévét nézzük csupán, akkor a videómegosztó óriás közel 7 milliárd dolláros árbevételével szemben a svéd cég alig 2 milliárd dolláros árbevételről tudott beszámolni, azaz a különbség inkább volt négyszeres,mint kétszeres…

A Youtube legnépszerűbb tartalom típusát a zenei videók jelentik. Így ez a tény, azaz, hogy a Youtube bevételeit tekintve  az összes streaming zenei szolgáltatónál illetve a legtöbb zenei  kiadónál is nagyobb, árbevételének nagysága  pedig megközelíti a teljes globális zeneiparét , eldönteni látszik azt a kérdést, hogy megregulázható és esetleg  kihagyható-e valaha a cég a zeneipari marketing folyamatból?

A zenei kiadók szerepe a mondjuk úgy tradicionális modellben szinte kizárólag a tehetségek felfedezésében, gondozásában és a különböző zenei tartalmak szolgáltatók számára való  biztosításában merül ki. “Cserébe” pedig a kiadók a streaming szolgáltatóktól igen jelentős összeget kapnak, akár a szolgáltatás sikerétől függetlenül is!

A zeneipar és benne a digitális zenei szolgáltatások ugyanakkor  egyre kevésbé kezelhetőek a tradicionális  modellek mellett, így a kiadók szerepe sem.  Ezért a szolgáltatók innovációján felül maguk a kiadók is egyre határozottabban felelősek , hiszen szeretnék elkerülni azt a helyzetet, hogy az Apple-höz hasonlóan a streaming szolgáltatók diktálhassanak nekik.

A kiadók közül is kiemelkedik a piacvezető Universal Music, amely semmi esetre sem szeretne másodhegedűs lenni, ennek érdekében még az is megfordult a cég menedzsmentjének fejében, hogy saját, önálló(!!) streaming szolgáltatást indít.

Ennél valószínűsíthetően sokkal életképesebb az az elképzelés és projekt, amit nem rég jelentett be a Universal Music és a LEGO! A két cég  szinte pontosan a koronavírus pánik kirobbanásakor  jelentette be, hogy együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a jövőben  innovatív szolgáltatásokat hozzanak létre. A semmitmondó sajtóközleményből aztán szűk egy év alatt lett egy termék, ami valóban érdekes és előremutató.

A LEGO egyik termék csoportjának nevét felvéve, Vidiyo névre hallgató szolgáltatás leginkább talán egy fiatalok és LEGO rajongók számára szóló  Tik-Tok-nak lenne nevezhető. Azaz,az alkalmazás letöltése után, a Universal Music  katalógusának egy dalát kiválasztva, választhatunk  zenészeket a LEGO figurák közül, majd pedig az effekteket hozzáadva már fel is tölthetjük a klipünket.    A cél az ( lenne), hogy A LEGO VIDIYO a 7-10 éves gyerekek számára  biztonságos környezetet biztosítson, ahol egyszerre fedezhetik fel a hagyományos és digitális játékot.

Ha esetleg valaki számára ismerős lenne ez a fajta üzleti modell, az nem meglepő. A világ legjelentősebb zenei kiadója hosszú-hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a nagy globális márkák számára a zenei tartalmakat ( saját zenei tartalmakat) mint márka hűség építő eszközt kínálja fel.  

Igazán sikeres eddig egyik ilyen  közösen létrehozott co-branded szolgáltatás sem tudott lenni, a LEGO ugyanakkor ez esetben egy a Disney univerzumhoz hasonló eséllyel és sikerrel kecsegteti  a kiadót és persze magát is.   A feladat ennek ellenére sem lesz könnyű, hiszen a LEGO-nak nincsen tapasztalata ezen a téren és a siker abszolút nem garantált!

A Spotify legutóbbi  negyedéves jelentését elemezve, írtuk azt, hogy a befektetők árgús szemekkel figyelik majd a svéd cég negyedik negyedéves jelentését, hogy a 100 millió dolláros befektetés – amellyel az egyik legnagyobb hatású tengerentúli podcastet exkluzívan megszerezte-  milyen hatással volt a svéd cég működésére, bevételeire.

Amely negyedéves jelentés- ahogyan az sok tekintetben már megszokott- többféleképpen értelmezhető.

A pozitív elemzők és a “Spotify hívők” verziója a felhasználószámot  illetve a többi, alapvetően használat alapú mutatót.  emelheti ki! A svéd cég előfizetőszáma “természetesen” tovább növekedett. A Spotify a negyedévet 155 millió előfizetővel zárta, ami 11 millióval magasabb, mint 3 hónappal ezelőtt és 31 millióval magasabb mint egy évvel ezelőtt.A havi aktív felhasználók száma – ami ellentétben az előfizetőkkel nem feltétlenül kellene ,hogy növekedjen-  éves bázison 27%-al , negyedéves bázison pedig 8%-al növekedett.

Ugyancsak jó hír és a Spotify hívők hitét erősíti, hogy a bevételek is szépen nőttek. 16,5%-kal meghaladva a 2019 végi adatokat, 7,9 milliárd dollár volt a svéd cég éves bevétele.

Ezzel azokban a jó hírek sora lényegében véget is ért.  

Talán a befektetők számára legszomorúbb hír, hogy a Spotify 2020-ban sem tudott nem hogy nyereséges, de nullszaldós lenni sem. Éves szinten Daniel Ek vállalkozása 810 millió dolláros veszteséggel működött, ami ötször(!!) akkora, mint az előző 2019 éves volt! (Ez lényegében annyit jelent, hogy a streaming szolgáltató naponta több, mint 2 millió dollár veszteséget termel)

A már-már a Soundcloud legrosszabb napjait igéző pénzégetés kapcsán érdemes megnézni  kicsit részletesebben is, hogy mi is okozta mindezt , azaz mire költött a Spotify ennyit, különösen az előző évekhez viszonyítva?

A Spotify marketing, fejlesztési és adminisztratív költségei az elmúlt években folyamatosan növekedtek, ezen igazán semmi meglepő nincsne, hiszen a folyamatos növekedés, terjeszkedés ezt meg is kívánta és kívánja.

Helyzet persze fundamentálisan más, mint a berlini cég esetében, hiszen a Spotify a költségek növekedésével párhuzamosan rengeteg beruházást hajtott végre, növelte elérhetőségét globálisan, azaz kehet tudni, hová is ment ez a rengeteg pénz.  

Nagy kérdés azonban, hogy a befektetők mit gondolnak majd arról, hogy  az sales &marketing költségek 2 év alatt lényegében megduplázódtak, és csak 2020-ban éves szinten 50%-al növekedtek.  

Egyelőre azt kell mondanunk, hogy nem örülnek, nagyon nem örülnek! A Spotify részvényárfolyama februárban megközelítette  a 400 dollárt- hogy aztán onnan az összes tech részvényt is negatívan érintő kötvény hozam emelkedés hatására, no meg a fent részletezett meglehetősen borús 2020-as Spotify éves adatok hatására igazi lejtmenetbe kezdjen és most, alig 6 héttel később, már alig 250 dolláros áron cseréljenek gazdát a parketten.

Hogy ez hosszabb távon is így marad-e az természetesen még kérdéses. Az azonban, amit az előző  negyedéves jelentése után írtunk  a Spotifyról, 2021 tavaszán fokozottan igaz. A befektetői bizalom ugyanakkor egy megelőlegezett bizalom,amely arról szól, hogy a befektetők abban bíznak, hogy a podcasting segítségével a svéd cég olcsóbban tud majd olyan tartalmakat kínálni, amelyek nagyon népszerűek, illetve, hogy a podcast tartalmak révén a hatalmas rádiós hirdetési piacból is ki tud magának hasítani egy méretesebb szeletet. 2020 negyedik negyedéve  nem nagyon igazolta ezt, egyelőre, inkább, továbbra is a költségek, befektetések domináltak…

A Napster név  ma már sokak számára talán nem is mond semmit, pedig ez az a márkanév, amely az ezredfordulón a legádázabb vitákat váltotta ki a zeneiparban dolgozók között. Azon a mai napig folyik a vita ( néha), hogy a Napster egy egyszerű kalóz zenei szolgáltatás volt, vagy a zeneipar nagy elszalasztott lehetősége arra, hogy milliókat vonzzon be a legális zeneletöltésbe.

Utóbbi tulajdonképpen napjainkban, - amikor az audio streaming zenei szolgáltatások a kiadói bevételek egyre jelentősebb részét teszik ki és  markánsan növekednek-  egyre kevésbé meghatározó kérdés…

A Napster aztán a 2020-es évekbe legális szolgáltatóként éledt újjá, és lett a streaming audio piac egyik szereplője. Először a Roxio, majd 2008-tól a Best Buy tulajdonban volt a Napster név használati joga, mígnem 2011-ben került  a Rhapsody tulajdonába. A legális piacon a mindenkori Napster sokkal kevésbé volt sikeres elődjénél. A 2007-2008-as évek kezdetleges zenei szolgáltatásai között sem tudott meghatározó szerepet betölteni az új-Napster, annak ellenére sem, hogy többször felmerült például, hogy a Google akkor még csak formálódó zenei elképzeléseinek alapja lehetne...

Talán pontosan ezért-azaz a lassan de biztosan és folyamatosan gyengülő piaci pozíciónak- tudható be, hogy a Napster a koronavírus pandémia közepén tulajdonost váltott.  Pedig az eladó sem akárki volt, hanem a 2000-es évek elejének meghatározó szereplője, a Realnetworks.

Az eladó a múlt, a vásárló pedig sok tekintetben a jövő szereplője. A Melody VR egy virtuális concert élményt nyújtó angol startup, amely olyan virtuális koncerteket tesz elérhetővé amelyek vagy VR szemüvegen keresztül vagy okostelefonon élvezhetőek.   

 A brit startup 70 millió dolláros áron vásárolta meg a hajdan kalóz site, később streaming szolgáltatás  90%-át. Maga a pénzügyi konstrukció ugyanakkor  felettébb érdekes módon valósult meg: Az brit startup 15 millió dollárt fizetett készpénzben, 11 millió dollar értékben adott át részvényeket az eladónak és mindemellett átvállalta a Napster 44 milió dolláros(!!) kintlevőségét a nagy zenei kiadók felé.

Mindez a 44 millió dolláros lényegében adósság azért tűnik roppant súlyos tehernek, mert a Melody VR a legutolsó 2019-es adatok szerint a cég 200 ezer(!!) font ( kb. 300 ezer dollár)  árbevétel mellett 16 millió fontos ( 19 millió dollár) veszteséget mutatott fel!

Ezen adatok ismeretében erősen kérdéses, hogy a Melody VR  mi alapján is volt képes és mert vállalkozni a Napster és az út tulajdonló cég felvásárlására? A legvalószínűbb, hogy egy ún. reverse merger vagy reverse IPO esetével állunk szemben, azaz amikor a sokkal kisebb cég egy sokkal nagyobb céget vásárol fel és lép a tőzsdére. A működésben mindez pontosan és jól tetten is érhető: Az akvizíció utáni átmeneti időszakot követően, amikor a két cég működés párhuzamosan zajlott Seattle-ben illetve Londonban, a mostantól a működést a Napster  amerikai központjából irányítják!

Mindez decemberben meg is történt, és kicsit több, mint 20 évvel azután, hogy a Napster a zeneipar megrontójaként szerepelt a címlapokon, szép csendben tőzsdei cég lett. Hogy a történet innen merre, milyen irányba megy majd tovább, az egyelőre talány és persze legfőképpen attól függ, hogy a Melody VR koncepciója- azaz, hogy integrálja a virtuális koncertélményt a streaming zenei szolgáltatással-  hogyan tud majd működni az új, koronavírus által megtépázott zenei világban.

2020 teljesen más év lett, mint ahogyan azt bármelyikünk gondolta volna, a koronavírus mindent át és felülírt! Hosszasan lehetne sorolni a szolgáltatási területeket, amelyeket a koronavírus felforgatott.

2020 a Tik-tok számra ugyanakkor teljesen más értelmet nyert. A céget nem a koronavírus tépázta meg- (sőt..) azonban ennek ellenére a megszűnés szélére sodródott.  A zeneműkiadói pereknél lényegesen nagyobb gondot okozott ugyanis a Bytedance-nek  Donald Trump amerikai elnök Kína ellenessége. Ennek keretében ugyanis a fehér ház korábbi  ura a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, és az Egyesült Államokból való kitiltással is fenyegette.

A hektikus 2020-as év ellenére  2021 márciusában azt mondhatjuk, hogy  a tik-tok nyugodtabban és erősebben várhatja ez az évet, mintahogyan az előzőt zárta! Nézzük, miért:

Kiadói megállapodások

A Tik-Tok tulajdonosa, a Bytedance hosszú ideig nem tudott megállapodni a nagy nemzetközi kiadókkal tartalmaik jogosításáról. Olyannyira nem, hogy ez illetve maga a Tik-Tok alkalmazás kiadói megállapodásainak hiánya, akár utóbbi létét is veszélybe sodorhatta(volna) . Ezen sikerült enyhíteni annak köszönhetően, hogy  a kínai cég és a kiadók hosszas tárgyalás után rövid távú, áthidaló jellegű megállapodásokat kötöttek.

2020 második felében aztán ezen megállapodásokat egyre több eseten hosszú távú megállapodások váltották fel.  A kínai cég sorrendben novemberben a Sony-val, decemberben a Warner Music-kal, februárban pedig a Universal Music-kal jutott megállapodásra. Szinte valamennyi megállapodás hangsúlyozza, hogy az egyezségnek köszönhetően az előadók az eddigieknél több  bevételben részesülnek majd a Tik-Tok népszerűségéből. A virágnyelven megfogalmazott kijelentés lényegében azt  jelzi, hogy a Bytedance végül hajlandó volt sokkal többet fizetni a kiadók számára. A kínai (?) cég ugyanakkor ennek fejében azon felül, hogy a kiadók tartalmait legálisan és rendezett körülmények között szerepeltetheti  hatalmas és egyre csak növekedő platformján arra is lehetőséget kap(  hatott), hogy  jövőbeni, jelenleg a kiadók számára még nehezen érthető üzleti modellben működő  termékeihez ( például a Spotify vetélytárs Resso)  is felhasználhassa azok tartalmait. 

Tik-Tok vs Trump

Donald Trump ma már nem számít tényezőnek és faktornak a Tik-Tok számára, de ettől függetlenül a döntések amiket hozott elnöksége alatt nagyon is befolyásolják a Tik-Tok jelenlétét a tengerentúlon. A Biden adminisztráció roppant sok helyen homlokegyenest más felfogást használ, mint elődje, de ez talán pont  Kína és a kínai vállalatok esetében legkevésbé észrevehető.

A hasonló álláspont ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Biden adminisztráció pontosan ugyanazt a stratégiát követi , követné konkrét cégek esetében. A Wall Street Journal által megszelőztetett információk  szerint  ugyanis az amerikai kormányzat a Biden adminisztráció kifejezett kérésére  egyelőre jegeli a kínai cég fellebbezésére adandó válaszát, addig amíg  ki nem alakítja  Kínával kapcsolatos internetes  és adat stratégiáját.

Mindez azt is jelenti, hogy az alsóbb szinteken- azaz például a folyamatban levő jogi eljárásokban- sem vérhastó érdemi fejlemény eddig, azaz a Tik-Tok által indított per, ami a betiltásuk ellen irányul, hosszabb ideig megállhat.

Új tulajdonosok

A megváltozott helyzet természetesen  fundamentálisan befolyásolja  a még a Trump adminisztráció nyomására tető alá hozott megállapodás tervezetet,amely értelmében a Wal-Mart és az Oracle összesen 20%-os részesedéssel ( előbbi 7.5%, utóbbi 12,5%)  bír volna a tengerentúli operációért felelős, TikTok Global névre hallgató cégben. ( bár az Oracle esetében a partner  talán valóban jó, pontosabb megfogalmazás ebben az esetben ugyanis az Oracle-lel kötött megállapodás nem eladás formáját ölti majd, hanem egyfajta struktúraváltásét. Az Oracle a kínai vállalatcsoport technológiai partnereként vesz majd részt az üzletben, és a Tik-Tok amerikai felhasználóinak adatait fogja kezelni.)

Az enyhülő  politikai nyomás miatt ugyanakkor a kínai cég most már messze nem olyan nyitott ( bár akkor sem volt túlzottan az) a tranzakcióra, ami akár így elemeire is eshet a közeljövőben.

Töretlen népszerűség

2020 ugyanakkor egy téren egyértelműen a Tik-tok éve volt, és ez talán a legfontosabb terület: a népszerűség. A kínai cégnek nagyon-nagyon jót tett a koronavírus illetve az azt követő  lezárások. Az otthon  ragadottak szinte mintha  rákattantak volna a Tik-Tokra, az alkalmazásszám pedig felrobbant a 2020-as évben.  

A Tik-Tok immáron több, mint 2 milliárd felhasználója nem kevesebbet jelent, minthogy a minden harmadik-negyedik ember a világon fent a kínai oldalon és fent van a telefonján a kínai cég alkalmazása. Ennél jobban talán semmi nem jelzi azt, hogy miért is a Tik-Tok a zeneipar jelenlegi legfontosabb kérdése, vagy talán jobb ha azt mondjuk megoldandó problémája.

A streaming szolgáltatások, élükön a svéd Spotify-a  speciális helyzetben vannak.  A befektetők ugyanis a Spotifyban egy a nagy lemez kiadók  kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő  platformot látnak.

A svéd cég az elmúlt 1-2 évben több olyan fejlesztést is végrehajtott, amelyek legnagyobb problémát enyhítené, miközben segítené abban is, hogy ezt a  bizonyos összekötő szerepet be tudja tölteni.   

Ha mindez nem lenne elég a Spotify és a kiadók között már most is több fronton vannak feszültségek:

ARPU

A Spotify felhasználónkénti árbevétele az elmúlt években, ha lassan is de folyamatosan csökkent. A csökkenés igazán az elmúlt 12-15 hónapban gyorsult fel, amikor is a svéd cég egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben alkalmazta marketing eszközként a havi egy dolláros áron való előfizetést 3 hónapig, a családi kedvezményes csomagokat illetve az egyetemistáknak szóló árengedményes előfizetéseket.  A kevésbé fejlett piacokon- mint például a dél- amerikaiak vagy a távol- keletiek, pedig a nagy nyugati piacokon megszokott  árazás nem alkalmazható, ez mindenki számára egyértelmű. Mindezt a kiadók sem vitatják , azonban rendkívüli módon aggasztja őket, hogy az ARPU csökkenés lényegében nem mást és nem kevesebbet jelent, minthogy egyre kevesebbet költenek a Spotify előfizetők a szolgáltatásra.

Podcast

A Podcast mint zeneipari megoldás az elmúlt 2 év slágere. Minden jel szerint   a podcast kapcsán egy olyanfajta pillanat előtt állunk, mint anno a social videó kapcsán, a Youtube megjelenésekor.  Márpedig ha igazak a becslések,akkor a zenét csinálók, előadók, együttesek, profik- vagy  amatőrök- számára  podcast lehet a jövő formátuma! Bár lehet, már nem is nagyon a jövőről, sokkal inkább a jelenről beszélhetünk!

A Spotify pedig minden eddiginél erősebben szeretne ebben jelen lenni. A svéd cég az elmúlt években közel fél milliárd dollárt költött podcast szolgáltatók és tartalmak akvirálására és azok megjelenítésére  platformján belül.   A platformon eltöltött idő jelentős mértékű növekedése nélkül a podcast tartalmak népszerűségének növekedése csak a többi tartalom rovására  valósulhat meg, ez pedig nagyon rossz hír a kiadók számára. Ahogy ugyanis csökken  majd a klasszikus értelemben vet zenei tartalmak hallgatottsága, úgy csökken majd a kiadók számár kifizetett összeg nagysága is.   

Kiadói szerződések

A svéd cég jelenleg érvényben levő ki szerződési értelmében  bevételeinek jelentős részét kénytelen kifizetni  kiadók számára. a bevételekben pedig jelenleg minden szerepel, azaz az olyan, kiadóktól független bevételek, mint a podcasting is jelenleg a kiadók pénztárcáját is hízlalják.    Mindez alapjaiban gátolja abban, hogy a befektetők elvárásainak megfelelve nyereségessé váljon, másrészt stratégiailag is olyan függőségben tartja a  zenei kiadókkal, ami messze nem egészséges…

A Spotify azt szeretné, hogyha partnernak tekintenék a kiadók, mint egyszerű vásárlónak   és úgy szeretné szinten tartani vagy akár csökkenteni a kiadóknak fizetendő díjakat, hogy bizonyos általa nyújtott információkat  beáraz.

A felek tehát meglehetősen távolról indultak neki  tárgyalásoknak, azzal  tudattal, hogy az idő inkább a svéd céget sürgette, mint a kiadókat.  ( a korábbi megállapodások ugyanis lejártak, így elvileg a kiadók akár rövid határidővel vissza is vonhatnák tartalmaikat  Spotify-ból)

Ha innen nézzük, akkor meglepően hamar  dűlőre jutottak a felek. Elsőként az orosz milliárdos, Lev Balavatnyik tulajdonában levő Warner Music-kal sikerült tető alá hozni. Ami azért is volt fontos mérföldkő, mivel a két cég, még 2019- ben , a Spotify indiai piacra való belépése kapcsán nagyon csúnyán összeveszett egymással. A most aláírt 2, de lehet 3 évre szóló szerződés megoldja ezt  problémát, hiszen lehetővé teszi  Spotify számára, a Warner tartalmak használatát minden jelenlegi és valamennyi tervezett piacára.

Még ennél is nagyobb falatnak tűnt a legnagyobb, piacvezető zenei kiadóval, a Universa Music-kal való megállapodás, amely tulajdnképpen a svéd ég strgiájának a kiadó általi elfogadását jelezheti.

Joggal merülhet persze fel bennünk – és merült  fel  többekben-  ,hogy  mit kaptak, kaphattak cserébe a kiadók, azért, hogy tolerálják a Spotify terveit?

A befektetői telefonhívásokon a cég vezetője, Daniel Ek rendszeresen megkapja az áremelésre vonatkozó kérést, melyet sosem erősít meg, de nem is cáfol., és hivatalosan a  Spotify ezt meglehetősen hevesen tagadta , de minden jel szerint áremelés lehetett  béke ára.  A közelmúltban Ausztrália, majd pedig 7  további piacon a Spotify már el is kezdte, az egy dollárral drágább családi csomagok tesztelését… A legfontosabb lépés, azaz a legjelentősebb  zenei piacon, az amerikain való áremelés ennek a folyamatnak a végső eleme lehet majd.

 Hosszabb távon abszolút nem lenne meglepő, ha a svéd cég a növekvő tartalom kínálatra- zene, podcast, video- hivatkozva árat emelne, miközben akár, további, olcsó, de korlátozott elérést biztosító csomagokat is bevezetne. A kérdés ezek után  leginkább az ( lesz), hogy mindezt- azaz a lassú, de biztos áremelést a fejlődő piacokon hogyan vezeti majd be a Spotify.