Free Music!

Egyre jobban zárkózik a Spotify-ra a Soundcloud

2021. február 27. - Pléh Dániel

2017 tavaszán abszolút reális lehetőségként írtunk arról, hogy a berlini székhelyű   Soundcloud csődbe mehet. Ettől a berlini cég végül megmenekült, köszönhetően a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoportnak.

soundcloud_black_icon.jpg

Már a 2018-as adatok alapján jelezte a cég, hogy 2019  a Soundcloud legsikeresebb éve lehet. A nemrég  közzétett 2019-es adatok alapján azt mondhatjuk, ez valóban így is történt!A berlini cég történetének legsikeresebb évét zárta!

A bevételek növekedés továbbra is folytatódott, az előző évhez képest 38%-al tudta bevételeit növelni a Berlini cég, ami azért is fontos, mert  magénak a bevételeknek a  növekedési üteme is gyorsulni tudott.

Mindezt úgy érte el az új vezetés alatt szárnyaló cég, hogy közben a veszteségét tovább tudta csökkenteni.  A 2016-os 92 millió dollárt közelítő veszteséget 2019-re 30 millió dollár alá tudták vinni.  Bevétel arányosan ez még mindig felettébb magas, de nyilván ezen adatok értékelésekor érdemes az örökséget is szem előtt tartani, azaz, hogy honnan, milyen elkötelezettségek mellett kellett egy amúgy növekedésre ítéltetett startupot  újragondolni.

soundcloud_2010_2019.jpg

Ha már növekedésről beszélünk, napjainkra a berlini cég sikeresen épített fel egy két oldalú üzleti modellt,- igen azt, amit a Spotify is szeretne-  azaz egyrészt a zenekedvelők, másodsorban az az előadók számára is tud szolgáltatásokat nyújtani. Előbbit alapvetően a hirdetések, utóbbit pedig elsősorban az előadók számára, tartalmaik népszerűsítésére szolgáló megoldások jelentik.

A fenti ábrából no meg persze a berlini cég  pénzügyi jelentéséből több érdekes momentum is kiderül arról, hogyan is alakult át és fejlődik a Soundcloud bevételi struktúrája.   Mindenekelőtt azt érdemes kiemelni, hogy a berlini cég brutális mértékben volt képes növelni bevételeit az elmúlt 5 évben! A 2015-ös 21 millió dollár körüli bevételt 5 év alatt meghétszerezve, 2019-ben már 150 millió dollárt megközelítő árbevételt ért el a cég.

A cég stratégiája alapján a bevételeket immáron két, elég jól elkülöníthető csoportba osztja. Az  előadói  bevételek, az előadók által, a tartalmaik promotálásához, a hozzájuk kapcsolódó analatikai eszközök használatáért fizetett összeget takarják.   

Míg a végfelhasználói bevétek, a Soundcloud-ot használó zenekedvelők számára megjelenített hirdetésekből illetve az előfizetési díjakból befolyó bevételek adják.

soundcloud_revenues_2017-2019.jpg

A 2019-es adatok alapján a bevételek túlnyomó része- közel 70%-a-  a felhasználóktól származik, azaz a berlini cég azon törekvése, melynek keretében szerette volna monetizálni a felhasználókat minden jel szerint sikeres.  

Ugyan a bevétel túlnyomó része -70%- még mindig a tengerentúlról származik  -( köszönhetően többek között a Pandora tulajdonoséval között megállapodásnak is köszönhetően, azonban 2019-ben Európában is sikerült immáron érdemi bevételeket generálnia cégnek. A hirdetési bevételek közel a hatszorosára nőttek, azaz immáron Európában is megjelent és sikeres a Soundcloud, mint hirdetési piac szereplő.

2020 a berlini cég számra is rengeteg kihívást tartogatott, és ez minden bizonnyal majd a pénzügyi adatokban is megmutatkozik. Ugyanakkor az elmúlt évek munkájának köszönhetően  a cég eljutott mostanra oda, hogy az anyagi háttere  biztos, egyértelmű jövőképpel rendelkezik és folyamatosan képes növelni bevételeit, miközben a nyereséges működése határa érkezett. 2020 nagy és keles meglepetése ez lehet majd a Soundcloudtól…

Valami nagyon nagyra készül a UPC korábbi és a Forma -1 jelenlegi tulajdonosa

A Liberty Media-t mi itt Magyarországon elsősorban, mint a UPC (volt ) tulajdonosát ismerjük. A Liberty Media ugyanakkor az elmúlt években a digitális zeneipar egyik meghatátározó, ha nem legmeghatározóbb szereplőjévé vált.

siriusxm-background.jpg

A Liberty Media  részesedéssel bír egy indiai streaming szolgáltatóban, a világ legjelentősebb jegy szolgáltatójában, a Live Nationben, a Liberty Global révén több, mint 10 telco cégben van részesedése és többek között kisebbségi tulajdonos a Viacom médiacégben is. Ez erősödött meg azzal 2018-ban, amikor a vezető online rádiót, a Pandorát megvásárolta.

A hosszú távú cél  nem kevesebb lehet, mint egy olyan szereplő létrehozása, amely a zenemegismeréstől kezdve, az on-demand illetve autóban történő zenefogyasztáson át egészen a koncertjegy értékesítésig minden területet lefed majd.  Ebbe beleférhetne egy nagy zenei kiadó is és persze olyan, egyre fontosabb  streaming piaci szereplők, mint a Soundcloud ugyancsak.  

Most azonban valami egészen más  kapcsán indult meg a pletyka a céggel kapcsolatban. A Liberty Media ugyanis Liberty Media Acquisition Corporation néven hozott létre egy tőzsdei akvizícióra fókuszáló 575 millió dolláros tőkéjű  tőzsdei céget.

A cég egy speciális úgynevezett SPAC( merging with a special purpose acquisition company ) segítségével jelent meg a tőzsdén. A SPAC lényege, hogy az erre a célra létrejött cégek IPO, azaz klasszikus értelemben vett tőzsdére menetel keretében gyűjtenek arra pénzt, hogy aztán nem publikusan kereskedhető cégekkel összeolvadva azokat a tőzsdére segítsék.

A SPAC esetében a befektetők- azaz akik a tökét adják a tőzsdére menetelhez- sem ismerik a befektetés tényleges célpontját, így akkor, amikor befektetnek, elsősorban a SPAC létrehozóját tekintik mérvadóak.  Ha ezt vesszük alapul, akkor az, hogy a Liberty-ben meglehetősen nagy a bizalom, hiszen az 575 millió dollárt  olyan befektetési bankok adták össze, mint a Citigroup, a Morgan Stanley, a Credit Suisse és Goldman Sachs & Co.

lmac_stock.jpg

A 10 dolláros áron kibocsátott és parkettre vitt 57,5 millió részvény forgalma egyelőre mérsékelt , ami azt jelezheti, hogy ( egyelőre)  senki nem tudja, mi lehet a cég célja.

A Liberty Media esetében  hivatalos bejelentés alapján a potenciális célpont  a média, digitális média zene illetve szórakoztatóipar , valamint a kommunikációs és telekommunikációs ipar területén lehet.  A cég utóbbi időben végrehajtott akvizíció és befektetései alapján a célpont egy fiatal, még a növekedési ciklusa elején tartó  streaming vagy rádió szolgáltató lehetne.Meglátjuk…

 

Újabb Apple márka tűnik el

Az Apple roppant érzékeny a márkáira, ennek is tudható be, hogy abban, azokban az egyre gyakoribb esetekben, amikor egy márkát ki kell vezetnie a piacról azt maximális óvatossággal és csendben tette, teszi.

A cég az iTunes sikere után digitális zenei téren kényszerült már márka megszüntetésre,  amikor is a Pandora pozíciórája ácsingózó iTunes Radio-t végül kénytelen volt kivezetni a piacról és beolvasztani az Apple Music-ba.

apple-beats1-radio.jpg

Évekkel ez után most valami hasonlóra kényszerül a Tim Cook által vezetett cupertinoi cég. Az Apple Music indulásakor a Beats 1 radio speciális szerepet töltött be.

70-es évekbeli modell egy 21-századi cégtől

Beats Radio alap üzleti modellje sok mindennek mondható, csak modernnek nem.  Első hallásra a Beats radio-val valami totális őrültséggel próbálkozik az Apple: az egyre gyarapodó on-demand szolgáltatások korában egy alapvetően lineáris szolgáltatással próbálkozik a piacon.

beats_radio.jpg

A Beats Radio ugyanis egy lineáris rádió, benne igazi rádióipari nagyágyúkkal, mint műsorvezetőkkel. Természetesen az Apple akkora hibát nem követne el, hogy ne próbálná meg kihasználni annak az előnyét, hogy ez a bizonyos lineáris rádió egy mobilalkalmazáson  és magán az Apple Music platformon belül van.

Mindez azt jelenti, hogy  minden a DJ-k által lejátszott dal esetében megtalálhatjuk a legfontosabb interaktív funkciókat, azaz indíthatunk az adott dallal magunk rádiót, letölthetjük/ megvásárolhatjuk azt a dalt, vagy  az Apple Music-on belül  lejátszási listáinkhoz adhatjuk.

 Maga a Beats Radio fő adója, a Beats 1  ingyenes, ugyanakkor a többi, tematikus adó hallgatásához már  Apple Music előfizetés szükséges hozzá. 

Ugyan az eredeti elképzelés az volt, hogy a Beats Radio mindenhol ugyanazt a műsorkínálatot nyújtja majd, ez a valóságban nem feltétlenül igaz. Az immáron nálunk, Magyországon is leérhető verzió kínálata

 

Ahogy azonban az Apple egyre határozottabban próbálja erősíteni Apple Music márkát, úgy vált egyre terhessebbé a Beats mint márka az Apple számára, a digitális térben.

apple_radio_1.jpgA Beats 1 kivezetése ugyanakkor párhuzamosan  történt 2 új Apple Radio indításával. Az Apple Music Hits olyan műsorvezetőkkel  érhető el, mint  Jayde Donovan, Estelle, Lowkey, Jenn Marino, Sabi, Nicole Sky and Natalie Sky, vagy Ari Melber. És exkluzív másoroka,t előadásokat kínál majd olyan előadóktól, mint a Backstreet Boys, Ciara, Huey Lewis, Alanis Morissette, Snoop Dogg vagy Shania Twain.

A második új Apple Music rádió, a country kedvelők szívében szeretne járni, Olyan műsorvezetőkkel, mint Kelleigh Bannen,Nada,  vagy Kelly McCartney és olyan exkluzív előadók tartalmaival, mint Luke Bryan, Morgan Evans, Florida Georgia Line, Pat Green, Willie Jones vagy Carrie Underwood.

A Beats 1 márka eltűnése ugyanakkor nem jelenti a Beats 1 radio tartalmainak eltűnését. Zane Lowe továbbra is hallható lesz  és az immár Apple Music 1 névre hallgató rádió olyan sztárok műsorait kínálja majd, mint Billie Eilish, Elton John, Lil Wayne, Frank Ocean, Lady Gaga vagy Travis Scott.

Márka szempontból posztunk elején már értékeltük az Apple lépését. Érdemes ugyanakkor az egyre bővülő az interaktív és a hagyományos rádió között egyfajta átmenetet jelentő szolgáltatás koncepció mögé nézni egy pillanatra .  

Bármennyire is meghaladta ugyanis a kor az emberek által összeválogatott  tartalmak világát, az Apple hisz ebben. Olyannyira hisz, hogy ezzel (is) szeretné magát megkülönböztetni a digitális rádiózás piacvezetőjének számító Pandora-tól, illetve az erre a terültre egyre nagyobb erőket összpontosító Spotify-tól. Az Apple Radio 1  márkázás abból a szempontból is ügyes, hogy igény szerint további verziószámok lesznek illeszthetőek a rádió szolgáltatás elé.

Az Apple célja, hogy sokkal kevesebb de minőségi  és exkluzív tartalmat nyújtson, és ezáltal ő maga lépjen abba a fajta ízlés formálói szerepbe, amelyben a 70-es, 80-as években a rádióállomások voltak. Az Apple márkadefiníciójához ez a megközelítés valóban sokkal közelebb áll, kérdés, sikerül-e a patikamérlegen kiválasztott rádióállomások segítségével ugyanannyit nyújtani, mint az algoritmusok vezérelte vetélytársaknak. No és persze az is nagy kérdés, hogy az Apple Music előfizetéseket mennyire lesz képes elősegíteni ez a fajta rádiószolgáltatási ajánlat. A fő cél ugyanis ez Cupertinoban, hogyha digitális zenéről beszélünk.  

Ők lehetnek a Tik-Tok utódai

.Amikor a 2020-as évre szóló zeneipari jóslatainkat megtettük, az egyik közűlük az volt, hogy a 2020-as év és évtized egyik meghatározó eleme a  Tik-Tok, az Instagram és társaik térnyerésével egy újfajta tartalom típus a user modified content jelenik meg.

Ezen a téren a legnagyobb sikert 2020-ban egyértelműen a Tik-Tok aratta, amely egészen brutális tempóban növekedett az év során!

tiktok_rivals.jpg

A piacon az ismert nevek- Tik-Tok, Snapchat, Instagram- mellett ugyanakkor más szereplők is jelen vannak, és egyáltalán nem biztos, hogy nem ők  zárkóznak majd fel leghamarabb  a kínai óriás közvetlen közelébe.

Kuaishou

Az ugyancsak kínai Kuaishou 2011-ben alakult, Pekingben. A szolgáltatás fő funkciója alapvetően ugyanaz, mint a nagy rivális Tik-Tok illetve Instagram  esetében, azaz a szolgáltatás rövid, ultra rövid videók feltöltését, képek megosztását illetve élő közvetítéseket tesz lehetővé.

kuaishou.jpg

A Kuaishou növekedése- mégha el is, marad a Tik-Tok-étól,felettébb figyelemre méltó volt. 2017-ben- amikor a nyugati sajtó először felfigyelt a cégre- napi szinten 40, havi szinten 100 millió aktív felhasználója volt- mindez 2020-ra az ötszörösére nőtt, hiszen az alkalmazást napi szinten 200 millió kínai használta.2020-ban az alkalmazásban 13 milliárd videó volt megtalálható! A cég 2019-ben a második, tavaly pedig az ötödik legjobban növekvő  videó és fotómegosztó alkalmazás volt globálisan!

Nem meglepő, hogy a kínai Telco és média óriás, a Tencent 2 milliárd dolláros befektetést fontolgat  a Tik-Tok  “kistestvérében”! Abban a cégben, amelynek a végső célja nem titkoltan ugyanaz, mint a Tik-Tok-nak: a New-York-i tőzsde!

Triller

A Tik-Tok üldözösében legmesszebb talán a Triller jutott.  A cég azért is lehet a kínai cég legjelentősebb kihívója, mert nem kínai…A New York- alapítású, de azóta Los Angelesbe költözött  cég alig 5 évvel ezelőtt alakult  és növekedése kis késéssel szinte teljesen kínai vetélytársát másolja.

triller.jpg

Annyiban ugyanakkor az “amerikai Tik-Tok” más, hogy hirtelen volt komoly piaci szereplővé, nem kis mértékben Donald Trump Tik-Tok és Kína ellenes kirohanásainak köszönhetően.

us-tiktok-alts.png

A cég a Tik-Tok sikerén felbuzdulva tudott 200 millió dollár feletti befektetői összeget bevonni, hogy aztán  saját maga is a Tik-Tok egyik  vásárlójelöltjeként  tűnjön fel és lépjen tőzsdére!  A zeneiparban a szokatlan tőzsdei megjelenések a Spotify óta nem szokatlanok, de a Triller esetében talán még a Daniel Ek-ék féle ügyeskedését is sikerült felülmúlni.

A keleti parti cég ugyanis egy alig hallott megoldással, az SPAC( merging with a special purpose acquisition company ) segítségével szeretne megjelenni a tőzsdén. A SPAC lényege, hogy az erre a célra létrejött cégek IPO, azaz klasszikus értelemben vet tőzsdére menetel keretében gyűjtenek arra pénzt, hogy aztán nem publikusan kereskedhető cégekkel összeolvadva azokat a tőzsdére segítsék.  

A -természetesen meg nem erősített- információk alapján a Triller többségi tulajdonosa, a Proxima Media közel 20 SPAC-val tárgyalt. A célja ezeknek a tárgyalásoknak, hogy segítségükkel a cég 2021 első negyedévében meg tudjon jelenni a tőzsdei parketten.

Ami szakmai részt illeti a Triller sok tekintetben jóval előrébb áll, mint kínai vetélytársa.  Ugyanis aláírt vagy nagyon előrehaladott állapotban levő szerződésekkel rendelkezik lényegében az összes fontos zenei kiadóval.

A Triller számain ugyanakkor az is nagyon jól látszik, hogy a cég ismertsége és sikere roppant mértékben függ a Tik-Tok sikertelenségétől, illetve annak betiltásának lehetőségétől. Amint az a Sensortower piackutató cég adataiból látszik a Fehér Ház bejelentésének hatására napok alatt közel a 30.szorosára nőtt az alkalmazás letöltéseinek száma.

Firework

Jó eséllyel a kihívók közöl a redmondi Firework a legkevésbé ismert. Mindez  feltehetően így is maradt volna, ha egy  igazi nagyágyú, a Google nem fejezi ki érdeklődését a cég iránt…Mindemellett a Firework ismeretlenségének oka az is ( lehet), hogy messze-messze ez a legfiatalabb Tik-Tok vetélytársak közül… Ahhoz képest, hogy 2020 márciusában hozta létre az alkalmazást a Redmondi Loop Now Technologies ,  az év közepére már 100 millió dolláros értéken tudott  újabb befektetéseket generálni, és mindez a Google érdeklődés előtt volt…

firework-app-screenshots.jpg

A Firework ugyanakkor nem csak “fiatalságában” tér el a fentebb említett vetélytársaitól. Az alkalmazás tulajdonosok az appot ingyenesen használhatják és tölthetnek fel 30 másodperces mini zenei klipeket.   Annak érdekében, hogy a felhasználókat ösztönözzék a tartalmak létrehozására  a Firework app lehetővé teszi a videók gyűjtését, kedvencek közé helyezését illetve megosztását más közösségi platformokon.   A legjelentősebb unikalitása talán azonban az, hogy a platformon heti rendszerességgel rendeznek címke versenyeket, ahol is bizonyos címkéket használó videók tulajdonosai között sorsolnak ki nyereményeket vagy gyűjtenek összeget nemes célokra.

Üzleti modelljét tekintve a redmondi cég ( nem a Microsoft) a hirdetésekre fókuszál. A cégnek kétféle bevételi forrása van: A legmarkánsabb a már említett, leginkább a Youtube videókba ágyazódó hirdetésekre illetve a címke szponzorációkra fókuszáló hirdetési bevételek, illetve e-commerce bevételek.Utóbbiak egyelőre még csak gyerekcipőben járnak, de acélja a cégnek, hogy a Fireworks videók alatt is megjelenhessen majd a vásárlás gomb.

A Firework igazi értéket azonban nem ez, és nem is az ügyfélszámai adják,adhatják, hanem sokkal inkább a Reveal névre hallgató szabadalma, amely segítségével valós időben szerkeszthetjük, fekvő üzemmódban a videókat az alkalmazáson belül.

Hogy miért is érné meg a Google számára az akvizíció, mindenekelőtt és elsősorban azért, mert a Youtube hagyományos videókban meglevő dominanciáját a Fireworks-re építve  kialakíthatná az ultra rövid videók terén is a cég.Mindez pedig fontos lehet  abban is, hogy a Tik-Tok hosszú rávon ne nőhessen az Alphabet fejére hirdetési szempontból, és azért is, mert a Facebook a helyzetet felismerve már korábban belépett erre a piacra, igaz eddig minimális sikerrel.

 

Arra persze semmi garancia nincsen, hogy bármelyik cég, akár csak meg közelíteni is meg tudja majd a Bytedance üdvöskéjét, arra azonban, hogy a Tik-Tok-tól egyre inkább tartó, rá egyre inkább figyelő nagy médiacégek számára jó akvizíciós célpontok legyenek, jóval több.

Az Amazon is beszáll a podcast háborúba teljes erővel

A 2020-as év slágertémája a podcasting volt, és ez 2021-ben sem valószínű, hogy másképpen lesz majd. A podcasting igy az audio streaming szolgáltatók számára is egyre fontosabb terület lesz. Az audio streaming szolgáltatók közül a Spotify fekteti a legtöbb energiát a területbe, és pontosan emiatt (volt) várható az, hogy a többi szereplő is lépni fog.

amazon-music-podcast.jpg

Az Amazon egyre népesebb termék és szolgáltatás portfóliójában hosszú idő óta megtalálható Audible néven egy hangoskönyv és podcast szolgáltató , így innen nézve abszolút nem meglepő, hogy Jeff Bezos cége az egyik, amely nagyon határozott lépéseket tesz a svéd cég podcast terveinek letörésére.

Az Amazon mindezt két, párhuzamosan futó projekt végrehajtása révén szeretné megoldani. Az egyik magának az Audible-nek a fejlesztése, tartalmának bővítése. Mindez nem új keletű projekt, az Amazon leányvállalat már 2016 óta építgeti podcast portfolióját. Akkor Audible Channels néven hoztak létre szoláltatást, amely meghatározó kiadók - NYT, WSJ, The Washington Post. podcast- szerű audio tartalmait tette elérhetővé.   ( A Spotify valami hasonlót próbált anno a videó tartalmakkal)

audible.jpg

2020 nyarán aztán az Audible , olcsóbb, alig 8 dolláros havidíjért elérhető előfizetéses szolgáltatást jelentett be. A 15 dolláros áron futó prémium, illetve az ingyenes szolgáltatási résszel együtt teljes vertikummal áll a podcast hallgatók rendelkezésére.

Jeff Bezos és a top menedzsment azonban ezt sem ítélhette elegendőnek így születhetett meg a döntés arról, hogy  az Amazon megvásárolja a legjelentősebb független podcast szolgáltatót.

 A hatodik legnagyobb podcast szolgáltató

A Wondery-t, egy korábbi FOX alkalmazott Hernan Lopez alapította 2016-ban és 15 millió dollár befektetést kapot eleddig.   A cég a hatodik legnagyobb podcast szereplőnek számít  az amerikai piacon, több, mint 60 millió podcast letöltéssel.

wondery.jpg

A Wondery ezt a 60 millió letöltést többféle módon váltja dollárokká. Egyrészt  és nagyrészt ( bevételeinek 75% a ebből származik )hirdetési bevételeket generál, másrészt  licenbevételekt generál, harmadrészt pedig tartalmat értékesít olyan media óriások számára mint az AT&T vagy a Disney.

A Wondery kapcsán fontos megjegyezni, hogy a cég 2019 áprilisában megállapodott a Universal Music-kal abban, hogy podcastjaiban felhasználhatja a Universal előadók tartalmait.  Jó eséllyel  ez indokolja elsősorban a 300 millió dolláros vételárat, inkb, mint a 40 millió dolláros éves árbevétel.  

 Az Audible minden valószínűség szerint megmarad független márkának, a Wondery tartalmak tehát nagy valószínűséggel majd az Amazon Music tavaly szeptemberben indított  podcast részlegében kapnak majd helyet.  

Az Amazon, csakúgy, mint anno  zenei streamingben  podcastingban is az utolsó szereplők egyikének számít. Ez persze- pontosan ahogyan a zenei streamingben való piachódítását láttuk-semmit nem jelent.

Különösen nem, hogyha tudjuk, az Amazon milyen koncepcióval lépett piacra. A podcast tartalmak mind az Amazon Music  ingyenes, mind a fizetős részében elérhetőek lesznek. természetesen az Amazon nagyon erősen számít piacvezető  okos otthoni asszisztensére, az Echo-ra is. Ha valaki ugyanis podcastokat keres majd az Echo segítségével, akkor az csak sajt podcastokat listáz és ajánl majd.  

Tartalmi szempontból is jelentős hátrányból indul a Seattle-i cég, hiszen az Apple 1, a Spotify pedig 1,5 millió podcastot ajánl, melyhez képest az a 70 ezer, melyet az Amazon Music kínál  elenyésző. Viszont a 70 ezer podcastban sok exkluzív is van, márpedig jó eséllyel a poscast piacon az exkluzivitás lesz az út a sikerhez!

Egy év amit jobb lenne elfelejteni -a zeneiparban is

2020 teljesen más év lett, mint ahogyan azt bármelyikünk gondolta volna, a koronavírus mindent át és felülírt!  A zeneipar sok területen a legjobban sújtott iparágak közé tartozott, de a streaming szolgálatások  illetve az egyre újabb és újabb az audio streaming szolgáltatások helyére pályázó szolgáltatások pozíció harca immáron visszavonhatatlanul megkezdődött ebben a furcsa évben!

covid_concert.jpg

Ehhez képest tavaly év eleji jóslatunk- az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming  piaci  növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre határozottabb térnyeréséről- még ebben a furcsa évben is meglepően közel volt a valósághoz.

Nézzük meg ezek után, mik is voltak a 2020-as év legjelentősebb digitális zenei eseményei:

A Podcasting az új sláger

2020 elején azt  jósoltuk, hogy a 2020-as év buzzwordje, slágere a Podcasting lehet majd a zeneiparban. Hogy nem  az lett, az  szinte teljesen és kizárólagosan betudható a koronavírusnak. Ettől függetlenül a podcastolás 2020-ban is jó évet zárt, bár az a fajta áttörés, amit jósoltunk- azaz, hogy egyre több és több influenszer, előadó számára éri ugyanis majd meg podcastot készíteni- nem következett még be.

apple_podcast.jpg

Az azonban  bekövetkezett, hogy egyre több és több a zenei tartalmak terjesztésében meghatározó platform kezdett el érdemben   podcast létrehozással, megosztással foglalkozni. A streaming piac vezető ereje, a Spotify például komoly részvényárfolyamemelkedést is köszönhet annak, hogy a befektetők abban bíznak, hogy a cég meghatározó podcast platform lehet majd!

A Tik-Tok éve és  halála?

A Tik-Tok pillanatok alatt letarolta a közösségi médiát és a fiatalok körében abszolút egyeduralkodóvá vált, míg globálisan, minden korcsoportot tekintve is egyértelműen a Facebook kihívójának számít már.  

tiktok_youtube.jpg

A kínai cég aztán az év során  minden irányból rivaldafénybe került, aminek nem biztos, hogy örül(t). Annak biztos örülnek a cég  Shanghai és Los Angelesi központjában, hogy a cég Spotify gyilkos streaming szolgáltatása, azokon a piacokon, ahol megjelent igen sikeres. Azzal pedig, hogy a tulajdonos Bytedance  átjárthatóvá tette a Resso streaming szolgáltatást és a Tik-Tok-ot, nyugodtan mondhatjuk, hogy bevetette az atombombát a nyugati streaming szolgáltatások és szolgáltatók ellen.

Atombombát ugyanakkor a Tik-Tok ellen is bevetettek, nem is akárki:Donald Trump! A leköszönő amerikai elnök még a tavasszal a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, majd pedig szeptemberben arra hivatkozva, hogy a TikTok kémtevékenységet végez, és kiszolgáltatja az amerikai felhasználók adatait a kínai hatóságoknak)a Fehér Ház jelezte, hogy betiltaná az Egyesült Államokban a TikTok alkalmazást.

Trump aztán a rá jellemző gyorsasággal változtatta meg véleményét és kisvártatva már arról beszélt, hogy nemhogy nem bánja, de támogatja is azt, hogy a Microsoft felvásárolja a videómegosztót – feltéve, hogy szeptember 15-ig sikerül nyélbe ütni az üzletet. A szeptember 15-ből aztán november 15 lett, és még most december legeslegvégén sem tudni, pontosan mi less a Tik-Tok jövője a világ legnagyobb zenei piacán..

Online koncertekbe menekülünk

A koronavírus több iparágat  pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre romba döntött. A lista szomorúan előkelő helyén áll a koncertipar is. Rengeteg turné, fesztivál lett már ,most is lemondva, és mivel az északi féltekén a turnék időpontja alapvetően a május-szeptember időszak, így  a 2020-as év ment a kukába, koncert és fesztivál szempontból.

music_cares.jpg

Az előadók így kényszer és átmeneti megoldások után néztek.  Volt aki azt a megoldást választotta, hogy  élete első tengerentúli turnéja (amely elmaradt érthető okokból) helyett egy fajta hibrid turnét kínált rajongóinak. Azok, akik megvásárolják ( 23 dolláros áron) a virtuális turnéjegyüket, azok a legjobb ülőhelyeket kapják majd meg a következő turnén, hozzáférést kapnak már  elérhető on-demand koncerttartalmakhoz illetve merchandise cikkekhez.

Klasszikus koncert streamelési megoldást kínál a Stage it, ami tulajdonképpen egy fizetős online stream megoldás, azzal a különbséggel, hogy a live stream időpontja, hossza illetve a megtekintéséért fizetendő összeg- mind- mind az előadó által megszabott, és maga a felvétel nem kerül rögzítésre!

Hosszabb távon persze ez nem lesz elegendő a koncert közvetítésekből egy teljesen új iparág kell, hogy szülessen. Nem elegendő egyszerű live streamként gondolni rá. Talán ez volt  nyugati zeneipar legnagyobb hibája akkor amikor az élő koncertekről gondolkozott, hogy formátumként tekintett rá, nem  paradigmaként.

 Persze amennyiben egy ilyen markáns átalakulás végbe megy majd,  kétségünk se legyen afelől, hogy a nagy streaming szolgáltatók és közösségi oldalak a maguk módján követelik majd jól megérdemelt(?) helyüket ebben az újfajta értékláncban!

Tőzsdére mennek a zenei kiadók

A zenei kiadók nem különösebben hangoztatják ezt- pláne amikor a streaming szolgáltatókkal tárgyalnak- de a 2010-es évtized végén bizony jó dolog volt lemezkiadónak és lemezkiadó tulajdonosnak lenni!

Ennek jótékony hatása alól pedig nem nagyon akartak kimaradni maguk a kiadók sem. A piacvezető Universal Music group és tulajdonosa a Vivendi csoport  2023-ig tervezi tőzsdére vinni a kiadó kisebbségi részvény pakettjét. Sokkal gyorsabban tette meg mindezt Lev Blavatnik orosz milliárdos cége a Warner Music. A Lev Blavatnyik orosz milliárdos által uralt cég 77 millió részvényt- a teljes cég nagyjából 1 hetedét- dobott piacra, 25 dolláros áron. Ez azt jelenti, hogy a Warner Music ezzel magát mintegy 15 milliárd dollárra értékelte, és közel 2 milliárd dollár készpénzhez jutott.

Átalakult zenefogyasztás

A koronavírus az életünk  tulajdonképpen minden területén alapvető és sokkoló változásokat hozott, melyekből még csak most próbálunk globálisan is kiolvadni. A sokk pedig azt is érintette ahogy zenét hallgatunk, filmet nézünk, rádiót hallgatunk!

A video streaming szolgáltatásokkal ellentétben ugyanakkor a zenében ez a fajta kényszerített forradalom diverzifikáltabban jelentkezett.

A streaming zenei  szolgáltatások, -  mivel a zenei tartalomfogyasztás jelentősége  napjainkban már on the go , ami a jelenlegi  helyzetben egyre alacsonyabb, - a streaming audio szolgáltatások hallgató és felhasználó számát is csökkentette, azaz az audio streaming alapvetően vesztese volt a karanténnak. ( persze nem annyira, hogy ne nőtt volna tovább, de erről majd kicsit később)

Nagy nyertes lett viszont a podcasting. Azaz az on-demand elérés fontos maradt a karantén és a járvány alatt is , csak a pánik közepén más jellegű tartalmakra, konkrétan zene helyett információra volt szükségük.  

És végül de nem utolsó sorban volt egy meglepetés nyertese is a tavaszi nagy lezárásoknak:a hagyományos földi sugárzású  rádiózás! A TV mellett a hagyományos rádiózással eltöltött idő is növekedni tudott a karantén ideje alatt. Nem is kevéssel. Egyes adatok szerint- bár ugye a hagyományos rádiózás szemben a digitális formátumokkal nehezen mérhető- 15-25%-al nőtt a hagyományos rádiók hallgatottsága a karantén alatt!

Az első sokkot túlélte a globális zeneipar 

Legalábbis a legnagyobb zenei piac adatai alapján. Természetesen a különböző szegmensei a zeneiparnak  más és más mértékben sínylették meg az elmúlt 12 hónapot. A fizikai eladások ismételten mélyrepülésbe váltottak, a digitális letöltések folytatták a csökkenést, a Vinyl soha nem látott szinteket ért el. A különböző streaming és streaming  jellegű szolgáltatások folytatták növekedésüket, de az ütem a növekedésnek érdemben lassult, a koronavírus miatt.

Az előfizetés alapú streaming szolgáltatások teljesítettek még a legjobban , továbbra is kétszámjegyű növekedést produkálva. Ennek ( is) köszönhetően 2020-ban már több,mint 400 millió ember fizetett elő streaming zenei szolgáltatásokra.

A kérdés 2021-re fordulva elsősorban már az, hogy a jelenlegi árszintek és árazás mellett képesek lesznek -e a nagy globális streaming szolgáltatók tovább növekedni a kevésbé fejlett, de hatalmas növekedési potenciállal bíró piacokon?

Egy dolog biztos- A Spotify a piacvezető

Ebben a nagyon hektikus évben egy dolog nem változott: a streaming  zenei piac piacvezetője, magabiztosan, a svéd Spotify. A Spotify továbbra is magabiztosan piacvezető , olyannyira, hogy  előfizetőszáma majdnem annyi, mint amennyi a második és harmadik helyezetté összesen!

spotify_logo_with_text_svg.png

Az Apple Music vesszőfutása  a piaci részesedéseken is tetten érhető! A 2019-es adatokhoz képest az Cupertinoi cég részesedése csökkent , azaz a felhasználószám növekedés ebben az esetben kevés …Az Amazon Music ezzel szeme minden értelemben ,mind az előfizetőszám mind a piaci részesedés tekintetében nőni tudott.

A dobogóról éppen csak lemaradt a legnagyobb nem nyugati streaming piaci szereplő, a Tencent Music! A kínai cég növekedése különösen annak ismeretében meggyőző, hogy 2020- első felében Kínában, a kínai gazdaságot már alapjaiban  formálta, rázta meg a koronavírus. Ezt figyelembe véve, igen szép eredmény, hogy a Tencent Music 14 millióval tudta növelni előfizetői számát. A 2020-as lista ötödik helyén áll a Youtube Music, amely 2021 egyik nagy meglepetése lehet majd.  

Apropó 2021. A remélhetőleg az életünket egyre kevésbé meghatározó koronavírus eltávolodásával, 2021 lehet majd az az év, ahol a 2020-ban kényszerből félbeszakadt iparági átalakulások  még gyorsabb tempóban és határozottabban  mehetnek majd végbe.

Hátulról előz és felforgathatja a zeneipart Snapchat

A Snapchatről, korábban, elsősorban, mint a jövőben a zenei tartalomfogyasztásunkat is alapjaiban megváltoztató  üzenetküldési piac egyik meghatározó szereplőjéről írtunk. A  kaliforniai cég ugyanakkor pontosan ezen konvergencia jegyében fektetett egyre jelentősebb  hangsúlyt arra, hogy a tartalomszolgáltatók is meg tudjanak jelenni a platformon, ami így már messze nem csupán rövid életű üzentek küldésére alkalmas.

snapchat_mobile.jpg

A Snapchat, részben önszántából, részben a nagy vetélytárs Instagram példáját követve egyre jelentősebb  hangsúlyt  fektetett arra, hogy a tartalomszolgáltatók is meg tudjanak jelenni a platformon, ami így már messze nem csupán rövid életű üzentek küldésére alkalmas.

Ennek egy fontos lépése volt, az, amikor Snapkit néven nem kevesebbet kínálta harmadik feles fejlesztőknek, minthogy a platform minden fontosabb elemét egy alkalmazás interfészen keresztül  maguk is felhasználhatják.  

Voisey- A zene létrehozás Tik-tok-ja

Első ránézésre  Voisey kísértetiesen hasonlít a Tik-Tok-ra. ( nem véletlenül hívják a zenei létrehozás Tik-Tok-jának)A felhasználók ugyanis saját maguk tátoghatnak ismert  vagy ismeretlen ( erről majd később) zenékre, melyeket aztán rögzíthetnek és megoszthatnak. A csavar a történetben - és ami miatt nem egyszerűen egy Tik-Tok klónról beszélünk-  az, hogy az alkalmazás letöltői saját zenéket is létrehozhatnak! Mindehhez alapokat, segítséget, zenei részleteket választhatnak ki más felhasználók által megosztott zenei alapokból, slágerek részleteiből. Ezekre pedig saját hangjukon és mozdulataikon felül különböző audio filtereket is elhelyezhetnek, melyekkel felturbózhatják, viccesebbé tehetik  hangjukat.

voisey_cover_image-1605864506.jpg

Maga a startup  alig 3 éves, skandináv, bőséges zeneipari tapasztalattal rendelkező szakemberek alapították. A cég eddig nem túlzottan magas- 2 millió dollárnál is kisebb – befektetés kapott, (nagyon meghatározó zeneipari befektetőktől ) csupán és különösebben népszerűnek sem mondható, már ami a használati statisztikákat jelenti. Tartalomennyiségben ugyanis a Voisey már markánsabb számokat tud felmutatni- 11 millió elkészített 1 perces vagy rövidebb miniklippel és mintegy 200 millió lejátszással.

Ezt fejelte aztán meg  idén az év elején a cég azzal, hogy maguknak a felhasználóknak tett lehetővé, hogy  videó tartalmaik alá zenei aláfestést helyezzenek el. Ennek a folyamatnak érkezett el egy újabb lépése azzal, hogy a Snapchat tulajdonosa, a Snap Inc. megvásárolta a Voisey névre hallgató startupot.

Magáról a megállapodásról túlzottan sok részlet nem szivárgott ki , így a vételár és az sem ismert, hogy a Snapchat-be integrálják majd a Voisey funkcióit vagy  megmarad saját márkanév alatt a szolgáltatás.

Az akvizíció- mégha csendben is zajlott le- roppant fontos lépés lehet, mind a Snapchat, mind a zeneipar számára. A Snapchat a Voisey akvizíció segítségével illetve azt jól kihasználva  az új szolgáltatását a lehető leggyorsabban sikerre viheti majd. Ezzel pedig teret, fontos területet nyerhet  majd meg magának. A gyakorlatban ugyanis- bár technikailag nem lenne lehetetlen- mind az Instagram, mind a Tik-Tok nem mondható igazán zenei fókuszú szolgáltatásnak.

Ez persze egyáltalán nem biztos, hogy így marad majd 2021-ben is, azaz a jövőre kibontakozó  nagy zenei tartalom létrehozó harcban, a Voisey nagy segítségére lehet majd a Snapchatnek abban, hogy hátulról előzzön!

A koronavírus sem volt képes megtörni a tengerentúli zeneipart

Ha majd az év végén visszatekintünk 2020-ra egészen biztosan nem a piaci események, akvizíciók, előfizetőszám változások lesznek majd azok, amiről emlékszünk erre az évre, hanem a koronavírus a zeneiparra gyakorolt hatása lesz majd a legfontosabb téma. Nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból” egyforma mértékben. Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig. Maga az audio streaming ugyanakkor vegyes képet mutatott a leginkább  súlyos tavaszi hetekben, hónapokban.

us_mobile_apps.jpg

Pontosan ezért várta kiemelt figyelemmel a világ zeneipara és zeneiparral foglalkozó újságírók közössége az első olyan adatokat, amelyek a 2020-as év, immáron koronavírussal súlyosbított időszakára vonatkozó időszakára vonatkoztak. Különösen igaz ez a világ legjelentősebb, legfejlettebb zenei piacára, az Egyesült Államokéra!

Látván a koronavírus más szektorokra gyakorolt hatását, a legtöbb zeneipari elemző sem volt optimista, hiszen az iparágban vannak olyan fizikai szegmensek, amelyeket a lezárások komolyan és érdemben érintettek, illetve az audio streaming szolgáltatások is - európai adatok alapján- csak mértékkel voltak nyertesei a tavaszi borzalmaknak.

usa_2020h1_total_industry.jpgMindezt egy lapra téve kijelenthető, hogy a tengerentúli zeneipar elmúlt negyedévekben tapasztalt emelkedése immáron a múlté. Arra azonban a koronavírus sújtotta időkben is képes volt az USA zeneipara, hogy növekedjen!

A növekedés motorja természetesen továbbra is az audio streaming. A streaming szolgáltatások meglehetősen széles arzenálján belül az igazán domináns erőt a előfizetéses streaming szolgáltatások- Spotify, Apple Music stb.- jelentik.

usa_digitalsplit-2020h1.jpgA streaming bevételek növekedése még 2020-ban is két számjegyű volt ( 12%)  és az összes  streaming bevétel 80%-át adják. A többi streaming szegmens-  a prémium szolgáltatások ingyenesen elérhető része,  az on-demand rádiók- növekedése ugyanakkor szinte a földbe állt.

Sok más streaming szolgáltatási terület ( például az SVOD- Netflix és társai) illetve digitális szolgáltatással ellentétben ugyanakkor  az audio streaming 2020-as növekedése messze elmarad az előző évekétől. Azaz azt semmi esetre sem lehet mondani, hogy a koronavírus ne hagyott volna mély nyomokat a tengerentúli zeneiparon.

A streaming szolgáltatásokon felül ugyanis az össze zeneipari szegmens méretes zuhanást produkált.  A digitális letölések folytatva az elmúlt évek trendjét 20%-ot meghaladó mértékben csökkentek, a CD eladások a lezárások miatt ( is) minden eddiginél meredekebb csökkenést mutatva közel 50%-al csökkentek és alig 130 millió dollárnyi bevételt produkáltak.  

usa_trends_2020h1.jpg

 

Villantania kell a Spotify-nak a befektetők meggyőzésére

Hosszas halogatás után a streaming piac vezető cége, a Spotify 2018 tavaszán jelent meg a New York-i tőzsde parkettjén. Maga az időpont a tőzsdére lépésre ugyanakkor  majdhogynem ideálisnak tűnt.  Azok a befektetők ugyanis, akik szerették volna kivenni a részüket a streaming piac várható brutális és még hosszú éveken át tartó növekedéséből, nem sok mindenből választhattak.

spotify_podcast_list.png

Az azóta eltelt 2 év során a svéd cég részévnyei is hullámvasutat jártak be, mégha kisebbet is, mint  anno  az első zeneipari cég a tőzsdén, a Pandora. A befektetők hosszú ideig hosszú ideig  hittek a növekedési sztoriban, annak ellenére, hogy a cég veszteséges volt. A növekedés illetve az egy felhasználóra jutó árbevétel  csökkenésével ugyanakkor a jövőbeni kilátások borúsabbra váltottak és a svéd cég részvényei is lefelé indultak , amire persze rátett a koronavírus okozta pánik is. 

A Spotify részvényekre minden valószínűség szerint szomorú  2020-as és várt volna. Hogy ez végül nem így történt annak alapvető oka a podcastingban rejlik. A svéd cég által 2019 év elején kezdett podcasting irányú terjeszkedésbe,amelynek meg is lett az eredménye. Az elérhető podcastok száma folyamatosan nőtt,  Spotify használók  nagyjából harmada hallgatott podcastokat., közülük pedig 15-17% teszi mindezt a Spotify berkein belül.

spotify_stock_202012.jpg

A további  növekedés  forrása kétféle lehetett. Egyrészt a Spotify felhasználók podcastokat létrehozó hányadának növelése által vagy  már működő, népszerű podcast tartalmak megvásárlásával. Az első olcsóbb, de lassabb, a második gyorsabb  növekedést tesz lehetővé, de természetesen az akvizícióknak ára van. A svéd cég a drágább de gyorsabb megoldást választotta.

Ennek - eddig- leglátványosabb az, hogy Joe Rogan  podcastje- a Joe Rogan show  2020 őszétél  exkluzívan csak a Spotify Podcast szolgáltatásában elérhető! Ez az akvizíció hirtelen sok mindent más megvilágításba helyezett és szinte berobbantotta a befektetők fantáziáját! A bejelentés pillanatában meredek emelkedésnek indult az árfolyam és  az emelkedés azóta sem állt meg!

Ez a bizalom ugyanakkor egy megelőlegezett bizalom,amely arról szól, hogy a befektetők abban bíznak, hogy a podcasting segítségével a svéd cég olcsóbban tud majd olyan tartalmakat kínálni, amelyek nagyon népszerűek, illetve, hogy a podcast tartalmak révén a hatalmas rádiós hirdetési piacból is ki tud magának hasítani egy méretesebb szeletet.

Ahhoz azonban, hogy az érfolyam hosszabb távon is ezeken a szinteken maradjon a svéd cégnek mindezt valósággá is kell váltania.

Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a befektetők árgús szemekkel figyelik majd a svéd cég negyedik negyedéves jelentését, hogy a 100 millió dolláros befektetés milyen hatással volt. A felhasználószám növekedés pedig szinte bizonyosan nem lesz elegendő, hiszen a svéd cégnek előfizetőket kell szerezni a drága exkluzív tartalom segítségével. Ha ez nem sikerül ,akkor annak komoly következményei lehetnek majd a részvényárfolyamban is.

 

A digitális zene igazi ura a Youtube

A Youtube-ról többször leírtuk már itt blogunk hasábjain is, hogy a szikár pénzügyi adatok alapján a mai napig kijelenthető, hogy a Youtube a digitalis zenei szolgáltatások legjelentősebb pénzgyára, ami alapvetően az üzleti modelljéből, és tulajdonképpeni, a felhasználók által érzékelt  ingyenességéből is adódik.

youtube_s_super_chat_feature_which_allows_them_-a-1_1554298096197.jpg

Mindezt az Alphabet videómegosztója a járvány hatásainak ellenére is brutális mennyiségű bevételt és készpénzt termel, hirdetésekből.A tulajdonos Alphabet eddig nem tett közzé adatokat a Youtuber teljesítményéről, így azok csak becsléseken alapulhattak. Ezen változtatott idén ősszel a cég, nyilván okkal. ( ezt mindjárt látni is fogjuk)

A cég által közzétett adatok alapján a videómegosztó óriás hirdetési bevételei 2020 harmadik negyedévében elérték az 5 milliárd dollárt! ( Összehasonlításképpen a piacvezető streaming szolgáltató,  Spotify  idei éves árbevétele lesz 7 milliárd dollár körül. ) A növekedés mértéke is sokkoló a maga nemében, hiszen 2019 hasonló időszakában mindössze 3.8 milliárd dollár hirdetési árbevételt generált a videómegosztó szolgáltatás, azaz 1 év alatt 30%-ot meghaladó mértékben növekedtek a hirdetési bevételek. Ez egy átlagos évben nem is lenne sok, 2020 azonban mindennek mondható, csak átlagosnak nem.

Ezt a brutális bevételt a Youtube különböző kategóriákban levő videók ezrei, tízezrei, milliói által érte el. A videófeltöltéseket tekintve a legnépszerűbb kategória 2018 után a gaming lett, ahová a Youtube videók  több, mint egy harmadát töltötték fel a youtberek.  A zene ebben az összesítésben  megosztott utolsó helyen végzett, alig 5%-al, azaz a Youtube videók igen-igen kis hányada zenei videó csupán.

youtube_views_genre.jpg

A valódi népszerűséget értelemszerűen nem a feltöltött videók száma, sokkal inkább  nézettség mutatja.Ha pedig ezt vesszük alapul, akkor teljesen más képet kapunk.  Összességében az Alpahabet közlése alapján 2 millárd ember néz zenei videókat a Youtube-on! A 2018-as dobogó után ugyanis tavaly már a zenei videók voltak az elsők, azaz a különböző tartalmi kategóriák közül az ilyen típusúakat nézték a legtöbben! Egész pontosan majd minden negyedik megtekintett videó, zenei videó!

Lehet azonban még ezt is fokozni, már ami a zenei videók fontosságát jelzi a Youtube ökoszisztémájában! A long tail jelenség a közösségi média megjelenésével érte el a digitális területet. Lényege a sok területen érvényes és használt Pareto elv átültetése a közösségi tartalmakra. A Pareto elv alapján a közösségi tartalmak nézettségét az elérthető tartalmak 20%-a generálja.

youtube_genre_views_pex_2019.jpg

A Youtube esetében ez az arány ég brutálisabb, mindösszesen a videók 0.77%-a az, amely elérte, eléri élete során a 100 ezer megtekintést. Ez amúgy lényegében annyit jelent, hogy a Youtube tartalmainak 99%-át kidobhatná anélkül, hogy bevételei érdemi veszteséget szenvednének…

Hogy melyik Youtube kategória az, amelyik a legnépszerűbb videókat adja? Igen, a zene! A 10 és 100 millió megtekintéssel bíró videók 30, a 100 millió és 1 milliárd(!!) közöttiek 57%-a zenei video!

Az ingyenes zenei videók koronázott királya tehát a Youtube, ehhez kétség sem férhet. A Youtube problémája sokkal inkább az, hogy ezt a rengeteg  nézőt hogyan csábítsa át fizetős szolgáltatása a Youtube Music irányába. Mindez  elsősorban nem is a bevételek miatt lenne kiemelkedően fontos az Alphabet számára, hanem annak érdekében, hogy a kiadókkal való viszonyát normalizálni tudja.

A Youtube Music helye a hatalmas Alphabet univerzumban sokáig bizonytalan volt, ami a teljesítményén, azaz az előfizetőszámon is látszott. Így eljött egy olyan pillanat, amikor a Youtube és tulajdonosa az Alphabet egyfajta utolsó szalmaszálként meglépte azt, amit sokan javasoltak neki és amely révén valóban ki tudja aknázni azt a tényt, hogy a világ legnépszerűbb mobil operációs rendszerét a cég fejlesztette ki. Az 2019 ősze  óta ugyanis minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmazó mobiltelefonon  valóban a Youtube Music  az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója!

Ennek hamar meg is lett az eredménye és a Youtube Music előfizetőinek száma tavaly ősz óta meredek emelkedésnek indult. Olyannyira, hogy az Alphabet legutóbbi jelentésben immáron 30 millió Youtube Music előfizetőről számolhatott be, további 35 millióról pedig aki éppen az 1 hónapos boldog ingyenes időszakot élik.

Persze a 30 millió előfizető meg sem közelíti a piacvezető Spotify 144 millió előfizetőjét, és éves növekedésben is a svéd cég lényegében dupla annyi előfizetővel gyarapodott, mint a Youtube Music. A növekedés üteme ( ami a Spotify növekedési ütemét messze veri)  ugyanakkor  a Youtube Music esetében több, mint bíztató.

A merítési lehetőség pedig elementáris:A fentebb említett 2 milliárd ,emberből kellene s lehető legtöbbet meggyőzni arról, hogy a Youtube többet tud adni a zenekedvelőknek, mint svéd vetélytársa.  

süti beállítások módosítása