A TIDAL projekt sikerességéről megoszlanak a vélemények a zeneipari szereplők, újságírók között. Ugyan sok oka lehetett volna annak, hogy gyorsan és látványosan megbukjon, nem ez történt.

A TIDAL az elmúlt 6 évben aztán megszilárdította helyét  az egyre intenzívebb streaming piaci versenyben, elsőként jelent meg HD streaming szolgáltatással a piacon és exkluzív megjelenések sorával kényeztette előfizetőit.

Mindezek ellenére Jay-Z cége az elmúlt években szilárd, méghogyha messze  nem is meghatározó- szerepet tudott magának kiharcolni az amúgy roppant kompetitív és egyre koncentráltabbá váló audio streaming zenei piacon.  

A koncentrálódás  illetve a függetlenség és az abból adódó problémák miatt, az elmúlt években amikor a TIDAL-ról írtunk, híreket lényegében két csoportra lehetett osztani. Egyik csoportjuk a cég megszűnéséről, kifizetetlen számlákról, vagy esetleges akvizícióról szólt. Másik- alapvetően amúgy kisebb- része pedig arról, hogy az exkluzív tartalom segítségével milyen sikereket ért el a szolgáltatás.

És ugyan az, hogy a TIDAL-t felvásárolja valamelyik streaming piaci pozícióját erősíteni kívánó technológia óriás többször felmerült, fundamentálisan független maradt a cég. Egészen mostanáig!

A TIDAL-ban ugyanis többségi tulajdonrészt szerzett a Square pénzügyi szolgáltató.   A megállapodás részletei szerint a Square 80%-os tulajdonrészt szerez 300 millió dollár fejében. Jay-Z pedig a maradék 20%-os tulajdonrész megtartása mellett    

Hogy miért vásárol meg közel 300 millió dollárért egy pénzügyi szolgáltató egy audio streaming szolgáltatót, az még akkor is kérdéses lehet, hogyha tudjuk, a cég vezérigazgatója egy bizonyos Jack Dorsey, aki  nem  mellesleg a Twitter vezetője is.

Dorsey ugyanakkor felettébb optimista azt illetően, hogy ugyanaz, amit anno a Square elért a fizetési megoldások kapcsán, megismételhető a fizetési megoldások és a zene kereszteződésében.  

Mindez értelmet és megerősítést nyer abban a pillanatban, hogyha tudjuk,  a Square roppant népszerű Cash alkalmazásának legjelentősebb táborát a hip-hop zenészek teszik ki. Sőt maga az alkalmazás a Spotify-al is kapcsolatban van, hogy a svéd cég esetében nem túl jelentős közvetlen rajongó-zenész kifizetéseket le lehessen bonyolítani a segítségével.  

Elsőre persze érthető  kétkedő hangok dominanciája, de ha cseppet jobban megvizsgáljuk, lehet abban valami, amit Dorsey írt és gondol. A Square képes volt alapjaiban megreformálni azt, ahogyan a kis és középvállalkozások a fizetéseket fogadnak el és hoznak létre.

Dorsey logikájában  a TIDAL, mint platform különleges megközelítést tett azáltal lehetővé, hogy előadói tulajdonban volt és stratégiáját előadók határozták meg. A Square korábban már megteremtette azt az ökoszisztémát, amely a kis és középvállalkozások számára komplett és teljes fizetési megoldás csomagot kínált. A cél- Dorsey szerint- nem kevesebb, minthogy mind az előadók, mind a rajongók számára teljesen újszerű zenehallgatási és merchandise és egyéb, extra bevételi forrás integrációs megoldásokkal lépnek majd piacra.     

De mégha esetleg ez a digitális zenei és fizetési forradalom nem is valósul meg, akkor is a Square nehezen elképzelhető, hogy rosszul járna  azzal, hogy közvetlen kapcsolatot és elérést szerez korunk legmeghatározóbb sztárjaihoz. No és persze azt se felejtsük el, hogy Jay-Z anno 56 millió dollárért szerezte meg a TIDAL többségi részesedését most pedig 300 millióért adott túl rajta….

 A Tencent Music-ról- azaz a kínai Spotify-ról-viszonylag régen írtunk. Ebben nyilván vaskosan közrejátszott a koronavírus járvány is, meg az is, hogy a cégnek házon belül megoldandó gondjai akadtak…

A Tencent nélkül- fonák módon- nem létezhetne kínai zeneipar  írtuk 2018-ban. Mindennek az oka nem új keletű, hanem egy 2014-es megállapodás, a Warner Music Group-al, amely következtében a Tencent  privilégiumokat élvezhet a nagy kiadók kínai terjesztésével kapcsolatban, nem is kicsiket!

A megállapodások értelmében ugyanis a Tencent nem csak arra jogosult, hogy a major kiadók tartalmait saját platformjaira jogosítsa, hanem, hogy arra is, hogy  azokat vetélytársainak továbbértékesítse.

Pontosan ez az, amiből elege lett a kínai hatóságoknak…a hivatalos megfogalmazás persze nem említette konkrétan a kiadói szerződéseket, sőt, nem csak a Tencent került  vizsgálat(..) alá, de ettől még tény, hogy a kínai versenyhivatal- sok más cég, köztük az Alibaba, a Didi,a Suning és a Meitua- ellen indított versenyhivatali vizsgálatot.

A vizsgálat aztán ennél sokkal messzebre mutatott!  Posztunk alanya, a Tencent illetve a többi  internet vállalat  esetében magát a verseny korlátozó aktivitásokat is elemezték.  A döntés sok tekintetben sokkoló lehet a kínai streaming óriás számára és akár érdemben  megváltoztathatja a helyi streaming piac dinamikáját is! A helyi  gazdasági versenyhivatal, a  SAMR ugyanis egy ideig komoly lehetőségként elemezte azt, hogy a Tencent-et  több, mint egy milliárd dollárra bünteti, sőt akár kötelezze arra, hogy egy, vagy több, az érdekeltségi körébe tartozó zenei szolgáltató eladására kötelezze.

Ezt mintegy megelőzendő a Tencent több lépést is foganasított. Az egyik, hogy a 2020-ban csak bevételei 7%t kitevő  nemzetközi bevételeit növeli jelentős mértékben a jövőbe, ezáltal pedig csökkentheti kína függőségét. Másodsorban nyilván erre (is) megoldást jelenthet, hogyha fontos nemzetközi kiadókban tulajdonrészt szerez a vállalat, mintahogyan azt tette a világ legjelentősebb kiadójával…

A  nemrég megszületett végső ítélet aztán nem kötelezte a Tencentet  zenei szolgáltatásának feldarabolására, sőt enyhének mondható. A pénzbüntetés mértéke- 77 ezer dollár- megmosolyogtató egy ekkora cég életében.  Érdemben nagyobb érvégés ugyanakkor az, hogy a cégnek 30 napja  van arra, hogy megszüntesse a jogsértő állapotot, azaz a kínai területére vonatkozó exkluzív kiadói szerződéseit.

Alapvetően ez sem feltétlenül kell ,hogy problémát jelentsen a Tencent számára, hiszen az elmúlt évben  megújított major kiadói szerződései  amelyeket a Universal Music-kal és a Warner Music-kal kötött, már nem tartalmazzák ezt a fajta exkluzivitást.

Mindez a helyi piacokon természetesen lehetőséget nyit majd a vetélytársak számára, hogy jobb feltételekkel kössenek kiadói szerződéseket, és ezáltal erősítsék pozíciójukat a hatalmas kínai piacon. A Tencent számára mindez persze  nem jó, de az is tény, hogy a cég, már évek óta  globális terveken dolgozik, azokban pedig ez a döntés nem sokban akadályozza.

A 2020-as évek a  nagyon hasonló modellben működő audio streaming szolgáltatásokról szólnak! Spotify, Apple Music, Deezer, Youtube Music. Mind-mind roppant hasonló  modellben működnek és próbálnak alapvetően egymástól elhódítani zenekedvelőket.

Ezen a most már szinte csak a nagy globális játékosok által dominált piacon üdítő kivételt jelentenek az olyan szolgáltatások mint a New York-i Audiomack.  

Ebben a közegben egy olyan platform, mint az alapvetően ismeretlen tartalmakra építő  Audiomack, mindig üdítő csemege. Ahhoz, hogy a David Ponte és Dave Macli alapítók által elképzelt modell működjön,  és az olyan pici független cég, mint amilyen az Audiomack ( de amilyen a Soundcloud vagy a Mixcloud is volt) számára  növekedés fontos de ingoványos terület.  

Fontos, hiszen ezáltal biztosíthatják be, hogy egyre többen ismerjék meg és érjék el a szolgáltatást, mind az előadi, mind a zenekedvelői oldalon.Kockázatos azonban, hiszen ahogy a Soundcloud példája is mutatja,egy alapvetően underground szolgáltatás a nagy major kiadói megállapodások pénzügi terhei alatt akár össze is roskadhat.

Az AudioMac már mintegy éve rendelkezik megállapodással a Warner Music-kal.  Ezt a megállapodást sikerült kiegészíteni a maradék két kiadóval, a Universal Music-kal és a Sony-val. A megállapodás(ok) értelmében a New Yorki cég jogosult lesz használni a fent említett kiadók tartamait.

Mindez egyrészt kulcsfontosságú a számukra, hiszen az Audiomack oldalaira bárki feltölthet tartalmat, ezért bármilyen, akár jogosítatlan tartalom is felkerülhet.  A legtöbb ilyen szolgáltató,a DMCA a Digital Millienum Copyright Act adta lehetőségek által működik, működhet. A Youtube – illetve ma már a Soundcloud- esetében megszokott tartalom azonosító rendszerek hiányában a nem licenszelt tartalmak esetén természetesen ez a kiadóknak is megadja a lehetőséget a tartalmak levételére, és napjainkban már gyorsan és profin élnek is ezzel a lehetőséggel. Hosszú távon mindez azonban nyilván nem fenntartható, anélkül, hogy a kiadókkal közvetlen szerződéses kapcsolatban lenne a cég.

A kiadói szerződések ahhoz is jól jönnek majd, hogy az Audiomack folytatni tudja nagy népszerűségnek örvendő egedi, saját gyártású tartalmait,  video- sorozatait,mint a Trap Symphony,  a Fine Tuned vagy éppen a Bless The Booth.

Harmadrészt pedig azáltal, hogy lényegében valamennyi meghatározó zenei kiadóval szerződéssel rendelkezik az Audiomack folytathatja majd hódító útját egy a nyugati streaming szolgáltatók által meglehetősen magára hagyott földrészen, Afrikában!

Az Audiomack ugyanis a fekete földrészen  a piacvezető streaming szolgáltatásnak számít! A Spotify 2017-eas megjelenése óta fokozatosan, folyamatosan növelte előfizető számát a kontinensen, amely most megközelíti a 9 milliót. A másik nagy globális szereplő, az Apple Music egyértelműen küszködik Afrikában, alig 2 milliós előfizetői tábora stabil, de nem is növekszik. Az Audiomack ezzel szemben 2019 óta meredeken képes növelni felhasználószámát, amely most már megközelíti a 10 millió főt!

Az afrikai sikernek több oka is van, az egyik természetesen és érthetően az, hogy a nagy nyugati streaming szolgáltatásokkal ellentétben az Audiomack alapvetően ingyenesen biztosít elérést a tartalmaihoz. ( méghogyha azok esetleg nem is a legnagyobb slágerek..) Ez egy olyan földrészen ahol a egyhavi átlagkereset alig elég egy Spotify előfizetésre, igen komoly fakor!

Minden valószínűség szerint ez ugyanakkor nem lett volna elég a sikerhez. Az Audimoack  legnépesebb afrikai tábora Nigériában található. A cég teljes használói táborának közel ötöde itt található, és amíg a  globálisan piacvezető Spotifynak alig 100 ezer, a New Yorki cégnek 1,2 millió ügyfele van az országban.

A siker titka- az ingyenességen felül- hogy az Audiomack a helyi, kiadói szerződéssel nem rendelkező tehetségek számára is tud támogatást nyújtani. Elve azzal, hogy feltölthetik tartalmaikat a platformra, akkor is, hogyha még független előadók, De abban is és azzal is, hogy az Audiomack menedzserei évi 4 alkalommal kiválasztanak  zenei stílusonként egy előadót, aki aztán szerkesztett tartalmi, marketing és social média támogatást kap a cégtől!

Mint a legnépszerűbb zenei szolgáltatás, az Audiomack mint stratégiai partner szerepe is felérékelődött! A telco cégek és a zenei streaming szolgáltatások régóta kéz a kézben járnak. Az olyan, fejletlen piacokon, mint az afrikai mindez hatványozottan igaz.   Nigériában a helyi vezető telco  cég, az MTN olcsóbb adat cosmagokat kínál az Audiomack felhasználói számára.

Az Audiomack tehát immáron globálisan is sikeresnek mondható, ami nagy szó a jelenlegi zenei piaci környezetben!A cégnek persze nagyon figyelnie kell arra, hogy üzleti modellje fenntartható maradjon, nehogy a Soundcloud sorsára jusson!

Amikor a Spotify mintegy 2 évvel ezelőtt elhatározta, hogy az audio streaming mellett egy új területre, a podcast piacra is belép , már akkor tudni lehetett, hogy komolyak a svéd ég tervei ezen a területen.   

Ez sokáig akvizíciókban illetve tartalomvásárlásban  merült ki, ami ahhoz kellett, hogy maga a podcast, mint formátum elnyerje helyét az egyre növekedő Spotify világban.

Ahogy akkor is írtuk, a podcasting jövője azon múlik, hogy ki és milyen formában lesz képes működőképes üzleti modellt építeni a tartalom mögé,azaz podcasting kapcsán az egyik legfontosabb feladat a megfelelő üzleti modell felépítése. Ez lehet hirdetés és persze lehet előfizetés alapú is.

A svéd cég hirdetésértékesítésben nem túl ügyes és erős, ezért nem meglepő, hogy Daniel Ek-ék a fő modelljükhoz hasonló, előfizetés alapú modellre koncentráltak.

A Spotify ugyanis mostantól lehetővé teszi, hogy a podcast tulajdonosok a feltöltés során egy epizódra megadják, hogy az ingyenesen vagy csak előfizetők számára legyenek meghallgathatóak.

A svéd cég régóta kacérkodott az előfizetés alapú podcast szolgáltatás bevezetésével,  azonban az, hogy idén júniusban az Apple megjelent saját előfizetés alapú podcast platformjával, érezhetően lépéskényszerbe hozta őket is.

A podcast terén meglevő momentum fenntartása és megtartása érdekében a Spotify igen nagy ajánlattal állt elő, minden podcaster számára! Ellentétben az Apple-el ugyanis a podcasterek számára ingyenes lesz a szolgáltatás, ők szabhatják majd meg a saját podcastjaikhoz tartozó előfizetés árakat és mindebből a Spotify semennyit nem von majd le!

A megoldás, első körben 12, ismert és hallgatott podcaster. mint például Wild Thing; Tiny Leap, Big Changes; vagy a The Mindful Minute számára lesz elérhető A prémium podcastok megjelennek majd valamennyi olyan helyen és felületen, ahol a többi podcast is. Maga az előfizetési  ár a podcast tulajdonosok által es meghatározható, azonban a Spotify 3 előfizetési kategóriát egy 3, egy 5 és egy 8 dollárosat ajánl.  

Technológiailag maga az előfizetés a Spotify által megvásárolt Anchor rendszerén keresztül zajlik. Ennek egyrészt nyilván technológiai okai ( is) vannak, azonban legalább ekkora súllyal esik latba az, hogy ezzel a megoldással a svéd cég el tudja kerülni  azt, hogy az Apple részére az előfizetési bevételei 30%-át át kelljen adnia.

Mindemellett a svéd cég a lehetséges üzleti modell másik lábát, a hirdetéseket is igyekszik nem elhanyagolni. Ennek érdekében vásárolta meg 235 millió dollárért a Washingtoni székhelyű Megaphone-t! A sok más mellett ( lásd keretes írásunkat) a podcastokban valü hirdetési lehetőséget is biztosító cég lehet majd az, amely platfomjára építve a Spotify majd kiépítheti a most bejelentett előfizetés alapú szolgáltatásának másik részét.

 Minderre szüksége is lesz majd Daniel Ekéknek ahhoz, hogy tényleg a podcast révén válhassanak függetlenebbé a nagy nemzetközi zenei kiadóktól  és építhessenek fel egy új, erős szolgáltatási területet. Amely terület dominanciája ugyanakkor minden jel szerint a nagy médiacégek egyik csataterévé válhat majd.  Mind az Apple, mind az Amazon, mind az Alphabet mind a Facebook szeretné, hogyha nálunk hallgatnánk podcastokat.  Velük szemben a Spotify sok előnnyel bír, de tény, ahhoz, hogy az Applet megelőzze, a többi céggel szemben pedig megőrizze előnyét, nagyon sok befektetésre és fejlesztésre lesz még szüksége…  

Az ahogyan zenét fogyasztunk egészen drámai mértékben alakult át az elmúlt 20 évben, és ezzel együtt alakult át a zenészektől a zenekedvelőkig tartó értéklánc szereplőinek a helyzete is. Ebből az átalakulásból bármennyire is szerettek volna a kiadók sem  tudtak és tudnak kimaradni, hiszen a zeneiparban az elmúlt 10-15 évben végbement drasztikus változások  az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították.

A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az előadók számára egyre fontosabb lett, hogy   tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék, miközben a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra.

Ezzel párhuzamosan persze a streaming szolgáltatások  masszív növekedésének köszönhetően a zenei kiadók 25 éve nem látott bevétel növekednek örülhetnek, azonban a digitális transzformáció számukra is igen jelentős- a 2000-es évek elejének mumusa, a kalózkodásnál  is jelentősebb- kihívást tartogat a számukra. A kérdés kicsit tehát az is, hogy képesek voltak-e a nagy lemezkiadók tanulni a Napster sztoriból és immáron az elejétől vezetni a változásokat, nem csak lassítani próbálni azokat!

A 2020-as évek elején az „ellenség” immár nem a Napster, hanem egy kínai cég, a Tik-Tok! És ugyan a kezdetekkor a kiadók a 20 éve be nem vált modellt kezdték el követni, mostanra úgy tűnik egy sokkal célrsvezetőbb mdszer mellett döntöttek a kiadók, mégha ezt nem is kommunikálják látványosan.

A vezető erő – kivételesen- nem  a legjelentősebb kiadől a Universal Music, hanem a Sony, de nem szeretne mögötte lemaradni a Warner Music sem.  

Az a Warner Music, amely olyan márkákat és előadókat tudhat portfoliójában, mint az Atlantic Records, az Elektra vagy éppen Madonna és Ed Sheeran. Ez a portfolió bővült egy izraeli céggel az IMGN Media-val. Amely természetesen  össze sem mérhető a fent említett kiadókkal, ugyanakkor lehet, sokkal meghatározóbb szerepe lesz a Warner Music elkövetkezendő 10 évében, mint azoknak...

Az elkövetkezendő 10 évben ugyanis csak erősödni fog az a trend, amely már most sem mondható éppen gyengének és amely egyre határozottabban mossa el a határokat a különböző tartalomtípusok- zenei ,videó, szöveg ,kép- között. Mindez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy ma már nem elég jó zenésznek, előadónak lenni. Ügyesnek, én népszerűnek kell lenni a közösségi médiában is.  Sőt, a jövőben a tehetségek, és a sztárok lehet sokkal inkább érkeznek majd a közösségi médiból, mint a klasszikus zeneipari útvonalakon.

Az tervek szerint független maradó izreali cég még egy fontos dologban segítheti Lev Blavatnyik cégét. Ez  pedig a közvetlen kapcsolat a vásárlókkal, rajongókkal.  A klasszikus kiadói modellben mindez fel sem merülne, ma azonban mind a digitllis zenei platformok, mind maguk a kiadók szeretnének a lehető legközelebb lenni a zenekedvelőkhöz.

Arról többször is írtunk már itt a blogunk oldalain, hogy a Youtube mennyire meghatározó szerepet tölt be a világ zeneiparában. Szorosan véve “csak” a Youtube Music számít digitális zenei szolgáltatásnak, de igazából mindenki magát a Youtube-ot is annak tekinti!

A jövőben a zenei tartalomfogyasztásunk várhatóan alapjaiban változik majd meg. Egyre több jel utal arra, hogy ennek a változásnak a motorja és  kedvezményezettje a Tik-Tok lehet majd!

Hogy mindez mennyire nem csak a távoli jövő, azt talán az szemlélteti a legjobban, hogy a kínai médiavállalat amellett, hogy az elmúlt 2 évben- azaz 2018 óta-   éves szinten  100%-ot meghaladó mértékben volt képes növelni hirdetési bevételeit, amelyek így már meghaladják az általunk csak a digitális zene pénzgyárának minősített Youtube-ét!

A Youtube-nak tehát reagálni kell, kellett a Tik-Tok által támasztott egyre jelentősebb kihívásra.  Az nyilván vitatható ( lenne) hogy erre valóban az a legmegfelelőbb megoldás, hogy egy az egyben a Tik-Tok által már megismertetett funkciókat vittek piacra, de ettől még tény, hogy Youtube Shorts néven, előbb Indiában ,azóta azonban már több más piacon is  a napokban pedig immár hazánkban is megjelent az ultra rövid videó feltöltési lehetőség a Youtube-on.

Az új funkció már indulásakor is lényegében a világ összes ,meghatározó zenei kiadójának, azaz mintegy 250 kiadónak a zenéit kínálta, a Universal Music-tól a független kiadókig, azaz hatalmas zenei kínálatból válogathatunk, amikor zenét keresünk a rövid videónkhoz!

Talán pont ez az a pont, ahol a Youtube Shorts érdemben erősebb  kínai vetélytársánál! Azaz hogyha például egy dalrészletet hallunk a Youtube Shortsban, egy pillanat alatt át tudunk navigálni  a teljes videóra, vagy további információkat találhatunk az előadóról. De hamarosan a másik irány is működik majd, azaz egy Youtube videóból egyetlen kattintással tudunk majd rövid videót létrehozni vagy  megtekinteni a mások által már létrehozott rövid videókat.

Ami a funkcionalitást illeti- és hangsúlyozzuk,  ez talán fontosabb is, mint az elérhető  aláfestő zenék- a Youtube két vasra- Tik-Tok és Instagram, próbált egyszerre lőni.

Kreátor oldalon is többféle tartalomkészítő eszközt, funkciót ismerhettünk meg, mint a több látószögű kamerát, a videók lassítási-gyorsítási lehetőségét, a visszaszámlálót illetve órát. Mind- mind már ismert funkciók vagy a Tik-Tok vagy az Instagram Tik-Tok riválisa, a Reels oldaláról. A videó nézők számára is ismert, máshol már jól bevált funkciókkal jelentkezik a Youtube, hiszen a videók közötti navigálás függőlegesen  lesz lehetséges a mobil alkalmazásban. Ugyancsak a potenciális nézők fel való nyitást jelenti és segíti, hogy  a Youtube Shorts lejátszót a cég minél több helyen igyekszik majd megjeleníteni, azaz erősíteni azt, hogy a normál hosszúságú videók és az ultra rövid videók keveredését.

A Youtube eltökéltsége a fentiek miatt teljesen érthető, így alig 1 évvel az után, hogy egyáltalán híre ment annak, hogy ilyen jellegű tervei vannak a videómegosztónak, megjelent Indiában és már az Egyesült Államokban is, sőt a hét elején a lista 100 országgal bővült, azaz lényegében globálisan is elérhetővé vált a szolgáltatás!

Önmagában a technológia ugyanakkor bizonyosan nem lesz, lehet elegendő ahhoz, hogy a Youtube-ra pártoljanak át a sikeres tiktokkerek! Ezzel természetesen a Youtube vezetősége is tisztában van, így egy 100 millió dolláros alapot hoztak létre annak érdekében, hogy a tehetségeket támogassák.

Maga a modell persze messze nem demokratikus, hiszen nem mi jelentkezhetünk, hanem a Youtube maga fogja kiválasztani- elvileg a nézettségi és egyéb,  a népszerűséget mutató adatok alapján-  azokat a tehetségeket, akikkel dolgozni szeretne.

Nagyon régen rakott ennyit erőfeszítést egy szolgáltatás indításába a Youtube és az Alphabet, ez pedig egyértelműen jelzi, mekkora veszélyt is látnak a Tik-Tok-ban. A kérdés mint sok esetben most is az, hogy a  Youtube használók mennyire kapnak rá a rövid videókra, illetve, hogy a rövid videó gyártók számára, a Youtube márka mennyire vonzó?

 A jelen sztárjai  a zene hallgatásban az audio streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétségünk nem lehet.    és a közeljövő, a távolabbi jövőben ugyanakkor már más szolgáltatások dominanciája is felsejlik. Egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is. Ennek a területnek a legismertebb szereplője a Tik-Tok.

Minden ismert előrejelzés azt  mutatja, hogy 3-5 éven belül  közösségi zenehallgatás lehet majd a domináns zenehallgatási mód. Nem véletlen tehát, hogy mind az Instagram, mind a Facebook,mind a Youtube  erősen mozgolódott és mozgolódik ezen a területen!

A Facebook/Instagram páros azért is érdekes, hiszen az Instagram már 2018-ban elindította saját Tik-Tok vetélytársát, amelyet azóta be is zárt.

A Facebook számára pedig ez a terület- azaz az üzenetküldéshez kapcsolódó  szórakoztató tartalmak- bizony igenis stratégiai kulcsterület és nem nagyon hagyhatja, hogy  ezen más is megerősödjön, pláne nem hazai pályán, azaz az Egyesült államokban.  

Így az tehát, átmeneti kudarc után nem meglepő, hogy a Facebook és az Instagram hamar új megoldással álltak elő. A Reels- mert, hogy ez a szolgáltatás neve- alapvetően egy mér meglevő funkciót tesz jobbá. Videó feltöltésre ugyanis már eddig volt lehetőség az Instagramon belül, sőt a feltöltött videók nagyobb hányada eleve 15 másodpercnél rövidebb volt.

A Reels, ezt, azaz a rövid videók feltöltését, létrehozását teszi könnyebbé illetve ad hozzá plusz funkciókat, mint például a háttérzene megadási lehetőség, a videók lassítása, gyorsítása vagy különböző AR effektek.

Az Instagram nagyon  nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Reels népszerűségét  erősítse. A Wall Street Journal által megszelőzetett információk alapján például Tik-Tok sztárok számára komoly  összeget ajánlott a cég, hogy  az instagram szolgáltatását kezdjék el használni.

A Tik-Tok napjainkra az egyik legmeghatározóbb zeneipari szereplővé nőtte ki magát. Így ha és amennyiben a Facebook és az Instragram valóban szeretne a Tik-Tok vetélytársa lenni zenei téren is, ahhoz funkcióiban is versenyre kell tudnia kelni kínai vetélytársával.

A Duets Remix  funkció ezt a célt hivatott támogatni, hiszen egy a Tik-Tokon roppant népszerű funkció, a videóra videóval való válaszadás lehetőségét jelenti, leegyszerűsítve.  A Remix segítségével a reels talán több tud lenni ,mint egyszerű  rövid videómegosztó és közelebb juthat ahhoz a fajta közösségi érzéshez, amit a Tik-Tok nyújt.

Az Instagram bázisa hatalmas, nagy kérdés azonban, hogy  ebbe a bázisba  hogyan tud majd beleilleszkedni a Tik-Tok -szerű funkcionalitás. Előbb utóbb pedig a Facebook is belefuthat majd abba a helyzetbe, amibe a Alphabet belefutott zenei szolgáltatásaival. Azaz, hogy el kell döntenie, egyszerűbb .-e egy , jelentős zenei szolgáltatásra koncentrálnia vagy  megmarad  a többnél. Az ő esetükben a piac mondta ki a végső szót, s maradt egyetlen zenei  szolgáltatás, a Youtube Music. A Facebook esetében -egyelőre még- az a feladat, hogy a Facebook alatt illetve az Instagramon elérhető zenei szolgáltatásokat fel skálázzák és népszerűvé tegyék. Egyelőre ez sem halad gördülékenyen , amelynek a fő oka talán pontosan az a fajta ódzkozás az zenei szolgáltatásoktól, ami Mark Zuckerberg cégét mindig is jellemezte…

Mielőtt a Spotify tőzsdére lépett volna 2016-ban,  mint minden startup esetében, a svéd cég esetében  is megszokott hír volt a cég tájáról, amikor arról tájékoztatott, hogy milyen új befektetéseket vontak be, mekkora értékeléssel.    

Azzal, hogy a Spotify immáron tőzsdei cég, a tőkebevonás sem olyan egyszerű ma már, hiszen az újabb befektetők immár nem kaphatnak szabadon részesedést a cégből, mint a tőzsdére lépés előtt. Természetesen előfordulhat, hogy egy tőzsdei cégnek is plusz tőkére van szüksége. Ebben az esetben a kötvénykibocsátás a járható út.

Ezt tette a Spotify is méghozzá nem is akármilyen, 1.3 milliárd dollár értékben! A kötvények 5 évesek, azaz 2026-ban járnak majd le, addig pedig egyelőre nem közölt ( vagy titkos) mértékű éves juttatást is biztosítanak majd.

A hatalmas összegű – közel 500 milliárd forintos- kötvény kibocsátás technikai részleteinél persze sokkal fontosabb, hogy miért van erre szüksége a svéd cégnek?  Túl sok támogatást ez ügyben  nem adott a Spotify hivatalos közleményében- A cég jelezte, hogy általános üzleti célokra kívánja felhasználni a hatalmas összeget-  így spekuláljunk kicsit, mire mehet el ez az összeg?

1. Működési hitel

 Startupok esetében  nem ritka, hogy az új befektetéseket a terjeszkedés, innováció és az operatív működés finanszírozására fordítják. A Spotify esetében sem volt mindez másképpen a múltban. A jelenben, tőzsdei cégként ez ugyanakkor szinte elképzelhetetlen! Bármilyen, a svéd cég fizetőképességét érintő negatív hír azonnal a mélybe lökné az árfolyamokat!

2. Részvény visszavásárlás

 A részvényvisszavásárlás gyakori lépés tőzsdei cégek részéről. Egyrészt, mert  erőt tud mutatni a részvényesek felé, másrészt pedig azért, mert csökkenti,  piacon elérhető részvények számát, ezáltal pedig növelni a tulajdonosi kontrollt.

 A fentiek ismeretében logikus lépés lenne, hogyha a Spotify ennek a brutális összegnek legalább egy részét erre fordítaná!

 3. Akvizíció

Mégis talán a legvalószínűbb, hogy a svéd cég akvizícióikra fogja használni ezt az irdaltan összeget!Fundamentálisan abszolút nem lenne váratlan lépés, hogyha Daniel Ek és csapata további Podcast tartalmak és szolgáltatások megvásárlására költené az összeg jelentősebb részét.  

Az akvizíció kapcán persze azt se felejtsük el, hogy a Spotify podcast illetve alternatív audio területen való terjeszkedésébe tökéletesen beleillene az egyik legforróbb jelenlegi startup, a Clubhuse megvásárlása. Annak a Clubhouse-nak a megvásárlása, amely értéke valahol pont 1 milliárd dollár körül mozog éppen..A Clubhouse akvizíció azért is lehetne fontos a Spotify számára, mert még egy a növekedésének a kezdetén álló cégről van szó, amelyet így könnyebb lehetne integrálni az egyre szerteágazóbb Spotify platformba.  

De a Clubhouse-on felül is volt már példa rá, hogy a svéd cég komoly akvizíción gondolkodott. akkor a Berlini Soundcloud volt az esetleges célpont. A Soudcloud azóta sokkal jobb piaci és pénzügyi helyzetben van, és az ára is sokkal borsosabb, mint 1 milliárd dollár…

Akár kire vagy mire is fordítja majd a svéd cég a közel  500 milliárd forintot, az biztos, hogy fontos lesz, hogy jól tegye azt! Azon ugyanis hogy hogyan, mennyire hatékonyan használja fel, akár a jövője is múlhat!

Ugyan az elmúlt 1-2 év a Spotify podcast előretöréséről szólt, magát a podcasting lehetőségét az Apple-nek köszönhetjük, így az Apple több, mint 10 évnyi előnyben a svéd céggel szemben, ennek köszönhetően pedig maga az Apple és a podcasting két, szinte egyenértékű fogalom, és a podcast meghallgatások 50-70%-a a mai napig az Apple alkalmazásában történik.

A trend persze jelenleg azt sugallja, hogy az Apple vezető szerepe hamarosan veszélyben lehet a podcastingra nagy hangsúlyt fektető svéd  vetélytársa előretörése miatt.  

A Cupertinoi cég számára ez nem teljesen szokatlan helyzet, 5-6 évvel ezelőtt, az iTunes Radio ( ki emlékszik amúgy rá?) létrejöttét hasonló piaci helyzet indokolta.

Az Apple jelenleg is meghatározó podcast szereplő, azonban a podcasting jövője azon múlik, hogy ki és milyen formában lesz képes működőképes üzleti modellt építeni a tartalom mögé.

Az előfizetés alapú  podcast platform üzleti modell piacra vitele az Apple számára sok tekintetben nem (lenne) újdonság, sokszor, nagyon sokszor hozta el Steve Jobs aztán pedig Tim Cook vezetése alatt a cég  már piacon levő termékek, szolgáltatások felvirágoztatását.

A feladata most annyiban lesz majd összetettebb, hogy maga a podcasterek  egy része ellenzi az előfizetéses modellt és inkább olyan platformot szeretne, amelyik őket, azaz a tartalmat előállítókat támogatja,saját előfizetői bázis kialakításában.

Az előfizetéses modell, amit az Apple kidolgozott ugyanakkor pont ennek  félig- meddig hangosan is kimosott kivánalomnak próbál megfelelni. A modellért nem is kellet nagyon messzire menni: Az   Apple az Appstore üzleti logikáját követve  a keletkező bevételek 30%-t veszi majd el a podcast tulajdonosoktól, az első évben, a másodikban ez azonban már a felére csökken! Több szabadságot is kapnak majd abban a tekintetben a kreátorok, hogy több féle fizetési megoldást, ingyenesen elérhető tartalmakat is kínálhatnak majd.   

Annak érdekében, hogy mindez sikerüljön az Apple több fontos lépést is tett az elmúlt időszakban, némelyeket hangosabban némelyeket kifejezetten csendesen

Addig is azonban, amíg mindez megvalósul Cupertinoban, addig is kell válasz a Spotify és a többi szereplő térnyerésére. Ennek első lépése a átalakított Apple Podcast alkalmazás. Az a Podcast alkalmazás, amely fundamentális  célja, hogy az eddigieknél sokkal jobban támogassa a podcast tartalmak felfedezését.  Az új alkalmazásban új, az eddigieknél pontosabb kereső, személyre szabott ajánlók, illetve kategória alapú gyűjtő oldalak  is megtalálhatóak. Minden egyes podcast saját aloldalt kap majd, és ezen az aloldalon, az eddigi feliratkozás (Subscribe) helyett immáron követni ( Follow) lehet majd a podcastokat. (ez nyilván az előfizetéses modellnek megágyazó usability változás)  A  “Smart Play” gomb segítségével pedig a több epizódból álló podcastek közöl, mindig a legfrissebbet játssza le ,  Podcast- sorozatokat pedig azok elejéről kezdi el.  

Az Apple hosszabb távú podcast tervei azonnal jóval ambiciózusabbak ennél.  A cupertinoi cég végcélja, hogy az Apple Tv és a podcast tartalmak közötti átjárást megteremtve maradjanak meg a podcast piac vezetőjének, azonban immár mint szolgáltató és tartalomelőállító.

A HD streaming nagyon sokáig a digitális zenei szolgáltatások legfelső, top prémium szegmense volt. Az a szegmens, amely igazából kevesek számára jelentett komoly értéket.  A különösen jó minőségű audio csak a zenekedvelők roppant kis százalékát érdekli. Azokon az eszközökön, ahol napjainkban a zenehallgatás legnagyobb százalékban zajlik a HD minőség nem is biztos, hogy érzékelhető lenne.Arról nem is beszélve,hogy a jobb minőségű zeneszámok mérete nagyobb, ezért nagyobb mobil adatforgalmat is generálnak.  Aminek persze a mobil operátorok örülnek,de az alkalmazás használók már kevésbé…  

Pontosan ezek miatt az okok miatt a HD audio streaming eddig, alapvetően  a kisebb szereplők differenciáló eszköze volt. Ez változott meg alapjaiban a múlt héten, pillanatok alatt!

A dominót az Apple indította el, amikor  is bejelentette, hogy a jövő hónaptól kezdve az Apple Music szolgáltatásában ingyenesen választható opció lesz a tartalmak HD minőségben való hallgatása, a teljes 75 millió dalból álló Apple Music katalógus esetében.  

Önmagában már ez is a szenzáció kategóriába tartozna, az Apple azonban még erre is rátett egy lapáttal:  A cupertinói cég bejelentette, hogy bevezeti a Dolby Atmos térhangzást is. A háromdimenziós hangélményt biztosító technika több ezer dalnál a W1/H1 csippel szerelt Apple AirPod fülhallgatókon és Beats fejhallgatókon lesz élvezhető.

Sokáig nem váratott magára egy újabb szereplő, az Amazon bejelentése sem. A Seattle-i központú  ma már e-commerce óriásnak (csupán) nehezen nevezhető cég ugyanis bejelentette, hogy  Amazon Music Unlimited audio streaming szolgáltatásának előfizetői mostantól ingyenesen érjetik el a tartalmakat HD minőségben.  A gyakorlatban mindez 5 dolláros megtakarítást jelent havonta, hiszen az Amazon Music HD szolgáltatás 13 dolláros havidíj ellenében volt elérhető az Amazon Prime, és 15 dolláros áron a többi zenekedvelő számára.  

A két nagy tech óriás lépése egyrészről érdekes ,másrészről pedig érthető és logikus volt. Érdekes, hiszen a piacvezető svéd Spotify, „Netflix mintára” lassú, csendes, de tartós áremelésbe kezdett.így az Apple és az Amazon lépése nem nagyon értelmezhető másként, mint a svéd cég piacvezető pozíciója elleni akciónak!

Másrészt abszolút érthető,hiszen az elmúlt évek meredek növekedése után a fejlett piacokon igencsak lassulni látszik az audio streaming iránti kereslet. Szemben a videó streaming szolgáltatásokkal, melyek esetében a fő differenciáló erő a elérhető tartalom addig a zenei streaming szolgáltatások szinten ugyanazzal a szolgáltatási ajánlattal próbálták megnyerni  a zenekedvelők kegyeit. Ma, azonban ez már kevés lehet a további növekedéshez!

Amint  az a fenti megkülönböztető funkciókat összefoglaló táblázatunkból látszik, a legjobb helyzetben az Amazon van, a Spotify pedig csak egyetlen területen, Podcastban számít igazán erős szereplőnek.  Összefoglalva  a két óriás cég.- akik amúgy a második és harmadik helyen helyezkedek el a globális streaming piaci rangsorban-  lépése sok tekintetben lépéskényszerbe hozhatja a piacvezető Spotify-t!