A Podcasting a koronavírus okozta karantén egyik nyertese volt, mint tartalomforma. Így minden platform, amely podcast elérést  kínál profitálhatott ebből. Ebbe a körbe tavaly óta már a streaming piac vezető ereje a Spotify is beletartozik, tőzsdei jelentésük alapján pedig a Stockholmi székhelyű cég sem marad ki az emelkedésből!

Olyannyira, hogy csak márciusban közel 50%-al- 700 ezerről 1 millió-ra nőtt az elérhető podcast epizódok száma!Ami ennél is fontosabb és pozitívabb információ, hogy az új podcastok 70%-át már a Spotify podcast platformján belül hozták létre!

A növekedés  forrása kétféle lehet. Egyrészt a Spotify felhasználók podcastokat létrehozó hányadának növelése által vagy  márt műkűdő, népszerű podcast tartalmak megvásárlásával. Az első olcsóbb, de lassabb, a második gyorsabb  növekedést tesz lehetővé, de természetesen az akvizícióknak ára van.

A Daniel Ek által vezetett menedzsment egyértelműen a gyors növekedés mellett döntött. Nagyon másnak nem lehet ugyanis nevezni, hogy a múlt héten bejelentett megállapodás értelmében Joe Rogan  podcastje- a Joe Rogan show az ősztől exkluzívan csak a Spotify Podcast szolgáltatásában lesz elérhető!

A hírek szerint a megállapodás értelmében mintegy 100 millió dollárt fizetett a Spotify az exkluzív jogokért! Azon jogokért, amellyel két, podcast területen fontos vetélytársnak is érdemi  fájdalmat és veszteséget okoz majd!

Egyrészt az Apple-nek, hiszen a JRE( Joe Rogan Experience) az egyik legnépszerűbb podcast volt az Apple kínálatában és havi 190 milllió alkalommal töltötték le/hallgatták meg a különböző podcast platformokon, míg a Youtube-on összesen eddig közel 2 milliárd megtekintést  produkáltak a show különböző adásai.

Azt, hogy a Spotify eddig is komolyan gondolta a Podcast irányba való elmozdulását, már a tavalyi év akvizíciói alapján tudni lehetett. A piac ugyanakkor eddig ezt nem  igazolta vissza, talán pont azért nem, mert egyik akvizíció sem volt exkluzív.

A JRE akvizíció ugyanis hirtelen sok mindent más megvilágításba helyezett és szinte berobbantotta a befektetők fantáziáját! Amint az a diagramon és látható, szinte a bejelentés pillanatában meredek emelkedésnek indult az árfolyam és  napokig folytatta is az emelkedését.

Hogy érzékeltessük, mekkora emelkedésen is van túl a Spotify részvényárfolyama nézzük meg a tőzsdére lépése óta az árfolyamgörbét. Látható, hogy az akvizíció révén régen, nagyon régen, a cég tőzsdére menetel után pár hónappal látott szinteket ért el az árfolyam.

Az optimizmus tehát töretlen befektetői oldalon jelenleg, de nem árt az óvatosság, több szempontból sem. Egyrészt a Spotify-nak még bőven van teendője annak érdekében, hogy a podcast hallgatás igazán domináns legyen a platform használatán belül.  (Piackutatási adatok szerint a Spotify használók  nagyjából harmada hallgat podcastokat.  A fenti adatból látszik, hogy nagyjából 15-17% teszi mindezt a Spotify berkein belül, azaz a podcastot hallgató  Spotify felhasználók közel fele máshol hallgat podcastot.)

Másodsorban ahhoz, hogy teljesüljön Daniel Ek álma és a hatalmas rádiós hirdetési piacból a podcast dominanciája révén nagyobb szeletet tudjon kihasítani, szükség lesz arra, hogy működő képes üzleti modellt rakjon a tartalom mögé. Ez, a vírus által várhatóan földbe fúródó hirdetési piacokon semmiképpen se lesz könnyű!   

Ami viszont egyértelműen kijelenthető most már, az az, hogy  a svéd cég minden kétséget  kizáróan szeretne meghatározó szereplő lenni a podcastok piacán. Sőt. nem is egyszerűen meghatározó szereplő szeretne lenni, hanem a Spotify szeretne lenni  A LELŐHELYE a podcast tartalmaknak. Akár a zenei tartalmak rovására is!

A koronavírus okozta kötelező karantén nagyon sok mindent megváltoztatott az életünkben, többek között azt is, ahogyan, amilyen és amennyi zenét hallgatunk. Mivel a zenei tartalomfogyasztás jelentősége  napjainkban már on the go , ami a jelenlegi  helyzetben egyre alacsonyabb, ez pedig a streaming audio szolgáltások hallgató és felhasználó számát is érintette. Globálisan is érezhető mértékben, de elsősorban a járványhelyzet által súlyosan érintett területeken, hogy az emberek kevese zenét hallgattak. Nem volt hozzá kedvük…   

Az a kérdés már ezen adatok megjelenésének pillanatában felmerült, hogy „mit hallgattak akkor helyette” . A VOXnest adati alapján egyértelműne kijelenthető, hogy podcastokat! Azaz az on-demand elérés fontos maradt, csak a pánik közepén más jellegű tartalmakra, konkrétan zene helyett információra volt szükségük.  

Különösen érdekes, hogy a növekedés  elsősorban Európára volt jellemző. Mind az európai átlag, mind a vírus által legjobban sújtott két dél- európai ország- Spanyolország,Olaszország- esetében érdemi 25-50%-os emelkedés volt tapasztalható a Podcast hallgatásban.

Egyből korrigálnunk is kell ugyanakkor magunkat, hiszen amint az a stílusok megoszlásából látszik, alapvetően nem a hír tartalmak miatt növekedett a Podcasting. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy  a karantén miatt megnövekedett otthon töltött időben , az egyre kevesebb friss televíziós tartalom mellett volt lehetőség betörnie a podcast tartalmaknak!

Ugyancsak érdemes megfigyelni, hogy a tengerentúlon, nem csak, hogy nem nőtt a Podcasting,hanem teljesen más, elsőssorban zenei fókuszú Podcastok törtek a népszerűségi listák élére.  

Ezen különbségektől eltekintve, illetve ezeket párhuzamba állítva az kijelenthető, hogy ellenben az audio streaming szolgáltatásokkal, a Podcasting a nyertese a koronavírus járvány okozta karanténnak, még azokban az országokban is, amelyek a legjobban voltak sújtva. A kérdés és egyben feladat a podcasterek számára , hogy az így megnövekedett hallgatótáborukat, a szép lassan normalizálódó élet mellett is meg tudják tartani.

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

Ez úgy igazán komolyan nem történt meg, pedig minden jel szerint 2020 lett volna az az év, amikor megtörténhetett volna! a klasszikus értelemben vett zenei videóklipek  otthona a mai napig nem a Facebook, hanem a Youtube..

Ez pedig roppant zavaró  (volt) a Facebook számára, hiszen a Facebook Watch és  Mark Zuckerberg cégének összes videós tervének az esszenciája, hogy a videó területen (egyelőre) hegemóniával bíró Youtube piacára  betörjön. Azaz 2020 egyik legnagyobb zeneipari sztorija lehetett(?) volna a Facebook Watch zenei videókra összpontosító verziója!

Youtube vetélytárs a Facebooktól

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a...

De nem lett ( egyelőre) és ennek a koronavírus okozta pánik a fő oka. Mindez ugyanakkor egy váratlan lehetőséget is felkínált a Facebook számára. Előadók, zenészek sokasága  számára vált ugyanis megoldhatatlanná  az egyik legfontosabb bevételi forrásuk, a koncertezés.

Piacon nem elérhető, az előadók igényei szerint személyre szabható  megoldások híján mindenki a már létező megoldásokat kezdte el használni. Így szökött—más megoldások mellett is- az egekbe a Facebook illetve az instagram live használata is.

Sok más a kommunikációs elősegítő megoldás mellett ezért a Menlo Park központú cég bejelentette, hogy a jövőben a Facebook oldal tulajdonosok számára lehetővé teszi majd, hogy  a live videók vagy egyéb élő közvetítéseik, tartalmaik elérését  fizetőssé tegyék.

Ugyancsak  nem is annyira titkoltan a zenészeket, zenekarokat célozná meg a facebook azzal is, hogy a jövőben egyes események csak online eseményként megjelölhetőek lesznek és ebben az esetben lehetőség lesz a hozzájuk kapcsolódó livestream lekorlátozására..

Ahhoz persze, hogy mindez valóban hosszú távú megoldásként is jelen legyen a piacon és jogilag is támadhatatlan legyen – ami a Facebook számára a zenei tartalmak esetében mindig is kiemelkedően fontos volt-  persze még komoly munka kell, de pont itt segíthet a facebook és a kiadók között már meglevő jó viszony! A kiadók ugyanis nagyon régóta szeretnék, hogyha a Facebook megjelenne aktívan mint szerelő a digitális zenei szolgáltatások között. Másrészt pedig- kicsit hasonlóan ahhoz, mint amilyen helyzetben az Apple-el voltak az iTunes csúcsán- a kiadók szeretnének egy erős versenytársat a Youtube-nak annak érdekében, hogy megerősődjenek a pozícióik a videómegosztó óriással szemben.

Első látásra  ez az irány meglehetősen távol van a zenei videók és a Youtube kihívótól. De csak eső látásra. Az élő  koncert videók felől ugyanis  nem olyan bonyolult eljutni magukhoz a videókhoz. Azaz ha lassabban is, de a Facebook- ha akar- elérhet oda, ahová az év elején el szeretett volna jutni.  Lassabban de  erősebben, erősebb tartalommal!

Az elmúlt években amikor a TIDAL-ról írtunk, híreket lényegében két csoportra lehetett osztani. Egyik csoportjuk a cég megszűnéséről, kifizetetlen számlákról, vagy esetleges akvizícióról szólt. Másik- alapvetően amúgy kisebb- része pedig arról, hogy az exkluzív tartalom segítségével milyen sikereket ért el a szolgáltatás.

Talán pontosan ez, azaz a TIDAL és tulajdonosának  lényegében kizárólag az exkluzív tartalmakra fókuszáló stratégiája volt az, ami miatt Jay-Z üdvöskéje messze-messze lemaradva a fontosabb streaming piaci szereplőktől és ha szeretnénk se nagyon találjuk a streaming szolgáltatások piacvezetői között.

Ezt érezhette meg a TIDAL vezetősége(?) is akkor, amikor egy merőben új üzleti modellt és szolgáltatást jelentett be, TIDAL Access néven. A TIDAL Access tulajdonképpen a Youtube és a hagyományos Tv csatornák keverék lesz, talán így ebben a formában egy  online MTV-hez lehetne hasonlítani.

Nagy különbség ugyanakkor az MTV-hez képest, hogy több csatorna közül választhatunk és a TIDAL exkluzivitásra törekvő tartalomstratégiájának köszönhetően olyan zenéket  videókat találhatunk, amelyek valóban különlegességeknek mondhatóak.

A TIDAL-tól szokatlan lépés oka természetesen a koronavírus járvány adta „lehetőség”.  Az ingyenes tartalmak révén szeretnének ugyanis potenciális előfizetőket a szolgáltatásba vonzani. Azaz a járvány ráébresztette a prémium szolgáltató vezetőségét arra, hogy a freemium modell sok esetben kifizetődőbb lehet!

Persze a pozitív fejlemények ellenére sem árt elfelejteni, hogy a  piacvezető Spotify árbevétele nagyjából 50-szerese annak, amit a TIDAL elért. Azaz a TIDAL egyértelmű, hogy nem tudott és nem is nagyon tud igazi globális, mainstream streaming szolgáltatóvá válni!  De ez nem is biztos, hogy baj, hiszen egy kis szegmens számára fontos és ebben a szegmensben viszont jó eséllyel a legmeghatározóbb szolgáltatást nyújtja!  

A koronavírus sok szektort földbeállított, de az egyik legjobban sújtott szinte bizonyosan a szórakoztatóipar, azon belül is a koncertek, fesztiválok jelentik. Minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig. Napjaink átalakult zeneiparában pedig pontosan ezek a bevételek váltak egyre fontosabbá a zenészek, előadók számára. így a kiesésük többszörösen fájdalmas.

 Az állami segítség fontos lehet, lenne a szektor számára, de az előadók szemében a streaming zenei szolgáltatások mint - akik a tartalmaikat használják és jutnak belpőle busás bevételekhez majd abból alig jutttnak nekik vissza - segítsége is elvárt lenne.   

Mindez tulajdonképpen nyitott fülekre talált a streaming szolgáltatóknál is, akik remek PR lehetőséget látnak abban, hogy segítsék azokat, akik nélkül nem létezhetnének. Nézzük, hát ki, mit is tett, tenne az előadókért:

Spotify: Mint a streaming piac vezető szolgáltatója, meglehetősen nagy nyomás volt a svéd cégen, hogy ő is csatlakozzon és segítse az előadókat.  A svéd cég végül egy   a Soundcloud-éhoz nagyon hasonló megoldást választott. Egyrészt lehetőség van különböző szervezetek, illetve most már maguknak az előadóknak is a közvetlen támogatására.   A Spotify pedig minden 100 dollár donáció mellé maga is 100 dollárt hozzá ad, segítendő a rászoruló előadókat.

Apple Music: Az Apple nem közvetlenül az előadóknak ajánlott segítséget, hanem a kiadóknak, azon belül is a független kiadóknak. A Apple-el közvetlen szerződésben álló  független kiadók ugyanis előre megkapták az idei évre vonatkozó jogdíjukat. Persze mindez azt is jelenti, hogy a gyakorlatban inkább  egy 50 millió dollár értékű előlegről, mint segítségről beszélhetünk…

Soundcloud:Az Apple Musicnál sokkal kisebb, az Apple-el meg össze sem hasonlítható berlini Soundcloud több féle módon próbál segíteni az előadóknak.  Egyrészt az előadók saját Soundcloud oldalukra kirakhatnak közvetlen donációs lehetőségeket-Kickstarter, Bandcamp, Paypal . Másrészt hetente 5 előadónak lehetősége lesz a Soundcloud szerkesztői csapatának kiemelésben részesülnie. És végül, de nem utolsó sorban 10 millió dollár értékben ajándékoz majd el hozzáféréseket a cég tehetségkutató programjához. A teljes csomag érétke- legalábbis Soundcloud szerint- 15 millió dollár.

Amazon: Döbbenetes, de ettől még igaz, hogy az Amazon legnagyobb kontribúciója a koronvírus járványhoz kapcsolódó előadó segélyprogramokhoz az, hogy vezető Steve Boom egyben a Musicares alapítvány vezetője is.

És a lista ezzel tulajdonképpen be is fejeződött. Több streaming szolgáltató hozott léte koronavírus lejátszási listákat, teszi könnyebbé, hogy élő videó streaming koncerteket adjanak az előadók, de konkrét pénzügyi segítségről az ő esetükben nincsen szó!

Végül de nem utolsó sorban mindenképpen meg kell emlékeznünk a Grammy díjakat is  kiosztó National Academy of Recording Arts and Sciences kezdeményezéséről. A Music Cares tulajdonképpen egy nagy központi alap, amelybe bárki, bármekkora összeggel adakozhat. Első körben több streaming szolgáltató- köztük az Amazon, a Pandora, de a Spotify is- 2 millió dollárral járultak hozzá az alaphoz.  Amely tulajdonképpen hasonlóképpen működik, mint itthon az Artisjus előadói alapja, azzal az apró de nem elhanyagolható különbséggel, hogy csendben, a neveket nem  publikálva segít…

Mindez már nem igazán mondható el a fenti streaming szolgáltatókról. Akik nagyon nagy kommunikációt kerítettek annak, mennyire is támogatják az előadókat , de valódi dollárok nem nagyon vándoroltak tőlük az előadók felé. és ez baj!

Újabb három hónap telt el, így a piacvezető streaming szolgáltató a Spotify újabb negyedéves jelentéssel jelentkezett. Ami mindenképpen történelminek számít majd, hiszen a koronavírus hatásai előtti utolsó negyedév adatait foglalta össze.  

És persze azért is várta feszült figyelemmel a zeneipar és a Wall street is a svéd cég  jelentését, hogy lássa, valóban elindult-e egy új úton, új irányba a Spotify?

Ami a felhasználószámot illeti, ott nem hogy nem hagyott nyomott a koronavírus járvány okozta pánik előszele, hanem inkább csak a pozitív hatásai érződtek.

A svéd cég csak ebben a negyedévben 6 millió új előfizetővel bővült, az előző év hasonló időszakához képest pedig 30 millióval nőtt az előfizetőszáma. Alapvetően ebben már benne van a koronavírus hatása is ( mégha nem is olyan mértékben mind majd a következő negyedévben lesz) de igazán semmi szokatlan nem történt, hiszen maga a Spotify is 126-131 millió fő közé várta a prémium előfizetői számát.  A havi aktív használók száma megközelítette a 300 milliót . Érdekes adat lett volna a heti vagy méginkább a napi aktív használók száma ,de ezt nem szokta megosztani a svéd cég jelentésében és most sem tett másképpen. ( Több ,általunk is megosztott adat ugyanakkor a vírus által igazán sújtott országokban a Spotify használat csökkenését mutatták)

Azt ugyanakkor szóban a jelentés megosztásakor megosztotta a befektetőkkel, hogy a platformok tekintetében  érdemi elmozdulás volt tapasztalható márciusban. A mobilion illetve autóban való Spotify hallgatás csökkent, az otthoni, illetve TV-n történő  zenehallgatás viszont növekedett.

Az előfizetői adatok terven felül való alakulásának köszönhetően  a bevételek is jól alakultak. Az első negyedévben 1,7 milliárd eurónyi bevétel származott , míg a hirdetési bevétel 148 millió dollár volt, így összességben 1.85 milliárd dollárnyi árbevételt hozott az első negyedév a svéd cégnek, ami az előzetes terveknek felső harmadában volt.

Ez az a terület- a hirdetési- ahol ugyanakkor már az első negyedévben éreztette hatását a koronavírus. Éves szinten ugyan 15%-ot meghaladó mértékben nőttek a Spotify hirdetési bevételei , az előző negyedévhez képest azonban brutális 32%-os volt az elmaradás!

A Spotify jelentésének legpozitívabb eleme minden kétséget kizáróan ugyanakkor az eredményesség volt! A legtöbb elemző ugyanis közel kétszer akkora veszteséget várt, mint végül a svéd cég jelentett, és a Spotify eredményessége az előző évhez képest is érdemben javult: akkor 77 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el, a mostani 17 millióval szemben.  A nem várt meglepetésnek a befektetők örültek is a már koronavírus által megtépázott tőzsdéken és az egekbe repítették a Spotify részvény árfolyamát!

Pedig a jövő meglehetősen  borúsnak tűnik a svéd cég számára! A koronavírus  okozta sokktól függetlenül is tovább csökkentek az egy felhasználóra jutó bevételek , amelyek most már mindössze 4,42 dollárt tesznek ki felhasználónként, ami 3 év alatt 20%-os csökkenést mutat!

A koronavírus miatti hirdetési bevételek  márciusi gyengélkedése pedig nem sok jót jelez előre ezen a térten a svéd cégnek. A lassuló hirdetési piac ugyanis a már eleve szenvedő hirdetési bevételeit és  szolgáltatásait gyakorlatilag lenullázhatja.  Ez érződik is a svéd cég által kiadott és módosított éves előrejelzésen, amely 5%-os csökkenést vár az előzetes tervhez képest. Ez nagyjából azt jelenti, hogy Daniel Ek-ék úgy terveznek, hogy hirdetési bevételeik közel 50%-al csökkennek majd. Láthatóan igazán súlyos előfizetőszám visszaeséssel nem számolnak, pedig azt a befektetők számára tarott telefonhívása során is megerősítették, hogy a Spotify előfizetők körében tartott megkérdezés alapján, minden ötödik előfizető  lemondaná előfizetését, amennyiben anyagi helyzete azt indokolttá teszi majd.

Napjainkban a zenei streaming szolgáltatások uralma ellenére egyre erősebben jelenik meg  a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is.   Ennek a piacnak a szinte egyeduralkodója a kínai Tik-Tok, a néhai Musical.ly  hamvain felépült  alkalmazás vállalkozás

A  tulajdonos Bytedance egy, alapvetően a feltörekvő piacokra fókuszáló streaming szolgáltatással jelent meg bizonyos piacokon.  A Resso névre hallgató alkalmazás különleges megközelítése ( is)  az oka annak, hogy a Bytedance nem tudott megállapodni a nagy nemzetközi kiadókkal tartalmaik jogosításáról. Olyannyira nem, hogy ez illetve maga a Tik-Tok alkalmazás kiadói megállapodásainak hiánya, akár utóbbi létét is veszélybe sodorhatta(volna)

A feltételes mód indokolt, ugyanis a Financial Times Billboard  által megszellőztetett információk alapján ugyanis  a kínai cég és a kiadók hosszas tárgyalás után megállapodásra jutottak. A megállapodás ugyanakkor meze nem olyan hosszútávra szóló, mint amilyeneket tradicionálisan a tartalom partnerekkel kötni szoktak.  Az ilyen, rövidebb hatályú megállapodások általában akkor köttetnek, amikor a felek szeretnének megállapodni, de érezhetően komoly nyitott vitás kérdések vannak még, amelyeket a rövid távú szerződésen nem gond, ha nem oldanak meg

Fontos azt is leszögezni,hogy ezek a rövid távú megállapodások  csak a Bytedance fő szolgáltatására, a Tik-Tok-ra vonatkoznak. A nemrégiben piacra vitt Rosso esetében  A Bytedance-nek élő megállapodása van  a streaming zenei szolgáltatására  a Sony-val valamint a Warner Music-kal , ugyanakkor semmilyen megállapodása nincs a piacvezető Universal-al.

A rövid távú megállapodás pont arra jók, hogy a felek között álló legjelentősebb nézeteltérések ellenére, valamilyen jogi keretet adjanak az együttműködésüknek. A kiadók  követelése roppant egyszerűen megfogalmazható: több pénzt, sokkal több pénzt szeretnének látni a világ jelenleg talán legnépszerűbb  közösségi szolgáltatásából. Érveik is vannak, nem is elhanyagolhatóak: Míg a Tik-Tok közel 500 millió felhasználója 2019-ben nagyjából 180 millió dollárnyi bevételt generált, addig az ugyancsak hirdetéses alapon működő amerikai mikroblog szolgáltató, a Twitter 150 millió felhasználója 3.5 milliárd dollár bevételhez segített a céget. ha ismerős a hasonlat és érvrendszer az ne lepjen meg senkit! A kiadók pontosan ugyanezzel az érvendszerrel mentek neki a Youtubenak 2 évvel ezelőtt!

Ugyan a Bytedance a Tik-Tok kapcsán  a jelek szerint elhárított egy nagyon fontos probléma további eszkalálódásának lehetőségét. Ugyanakkor ezzel a hosszú távú stratégai kérdések továbbra sem oldódtak meg. Valahogy ugyanis el kellene hitetnie a Trump adminisztrációval a cégnek, hogy nem kínai veszélyforrás…

A zenei kiadók nem különösebben hangoztatják ezt- pláne amikor a streaming szolgáltatókkal tárgyalnak- de a streaming által fűtött  zenei piacokon a kilátások derűsebbek mint valaha! Azaz a 2010-es évtized végén bizony jó dolog volt lemezkiadónak és lemezkiadó tulajdonosnak lenni!

Pláne igaz mindez a piacvezetőnek számító kiadó, a Universal Music esetében. A tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szerette volna ezt a helyzetet kihasználni. A tulajdonos Vivendi két lehetőséget mérlegelt. Az egyik a kiadó értékesítése , a másik pedig a tőzsdére vitel volt.  Mindkettő mellett szóltak bőséggel pro és kontra érvek is,végül azonban 2018 nyarán az  a döntés, hogy a Universal Music  egyelőre nem megy tőzsdére, ellenben a cég 50%-át egy,esetleg több,  stratégiai partner számára értékesítenék.

A világ legnagyobb kiadójáért illetve annak egy részéért természetesen potenciális jelöltek és önjelöltek sora jelentkezett be. A folyamat  a tervezetthez képest lassabban haladt és már az is felmerült, hogy esetleg mégsem tud 2019-ben befejeződni. Aztán kissé hirtelen befejeződött, nem is akármilyen eredménnyel! A Vivendi ugyanis bejelentette, hogy a kínai Tencent a Universal Music 10%-t vásárolja majd meg valamint a kínai cég további 10%-ot egy éven belül rögzített áron vásárolhatna meg.

Így várta a világ zeneipara a koronavírust

Ugyan a hivatalos adatokra még várnunk kell , már rendelkezésünkre állnak adatok arról, hogy hogyan is zárta a globális zeneipar az utolsó normálisan értékelhető évét a koronavírus okozta sokk előtt. A rendelkezésre álló adatok alapján 2019-ben igaz bomba évet zárt a globális zeneipar! A...

A tervezett tőzsdére lépésről hosszú ideig nem  kaptunk újabb információt, egészen  idén év elejéig, amikor is a Vivendi igazgató tanácsa – a Tencent csomag jóváhagyásával egy időben. bejelentette, hogy 8 befektetési bankot kért fel arra, hogy támogassa a 2023-ig megvalósítani tervezett tőzsdére lépést.

A Vivendinek illetve a Vivendi elnökét adó és abban többségi tulajdonnal rendelkező Bolloré Group elsődleges célja a csoportban levő befektetésének a maximalizálása. Ehhez nem feltétlenül a tőzsdére lépés lett volna az ideális megoldás, de annak a stratégiai célnak, hogy növeljék befektetésük értékét és közben, ezzel párhuzamosan megőrizzék mérvadó befolyásukat a cégcsoportban, ez a megoldás a legjobb.  

A tőzsdei részvénykibocsátás ugyanakkor  azon befektetők számára is lehetőséget  kínál akik különböző okok- nem volt elég pénzük megvásárolni a teljes Universal pakkot, szerettek volna befolyásoló részesedést szerezni- nem tudtak eddig részesedést szerezni a Universal sikereiből, és hisznek abban, hogy az a kiadók hosszabb távon is meghatározó szereplő tudnak majd maradni a digitális zenei ökoszisztémában.  

No és persze  Vivendi és a Bolloré Group a részvénkibocsátáskor kapott pénzt arra is fordíthatja majd, hogy belőle finanszírozza azokat az innovációkat, programokat, akvizíciókat, amelyek révén  a hosszú távon  kiéleződő streaming szolgáltatók vs tartalomtulajdonosok harcban, eséllyel veheti majd fel a versenyt.

Sok tekintetben hasonlóak a mozivációi a harmadik- legkisebb- major kiadónak és tulajdonosának, az extravagáns Lev Blavatnyiknak. Az orosz-ukrán milliárdos befektetési cége, az Access Industries Ic. ugyanis már a papírokat is beadta a New York-i tőzsdefelügyelethez annak érdekében, hogy tőzsdére léphessen.

Blavatnyik nem kicsit nyerhet majd az üzleten, hiszen 2011-ben alig 3 milliárd dollárért meghaladó összegért vásárolta meg a lemezkiadót. Amelyet most- függően persze a végleges időponttól- szerencsés esetben 15-16, rosszabb esetben 10-12 milliárd dolláros értéken viheti majd tőzsdére a cég érvényinek egy részét.  Egy részét, ugyanis  az Access Industries Inc.  meg kívánja tartani a legfontosabb döntések meghozatalához szükséges többségét.

A Universal tőzsdei terveit kis mértékben,  Lev Blavatnyik és a  Access Industries terveit azonban alapjaiban befolyásolta a koronavírus  által kiváltott tőzsdei pánik.  A orosz-ukrán milliárdosnak így most várnia kell a megfelelő pillanatra.  

Mindez azonban a két cég és a két milliárdos hosszú távú tervein  mit sem változtat. nem szeretnék, hogyha a streaming piac felfutásának jótékony hatásaiból a tőzsdén csupán a streaming szolgáltatók részesülnének.

Ugyan a hivatalos adatokra még várnunk kell , már rendelkezésünkre állnak adatok arról, hogy hogyan is zárta a globális zeneipar az utolsó  normálisan értékelhető évét a koronavírus okozta sokk  előtt.  

A rendelkezésre álló adatok alapján 2019-ben igaz bomba évet zárt a globális zeneipar! A globális zeneipari bevételek  meghaladhatták  a 21 milliárd dollárt, ami 13%-os növekedés az előző évhez képest.

A 21 milliárd dolláros piac  közel harmadát a Universal Music uralja. A második legnagyobb kiadó a független kiadók sokaságának összessége lenne, ha lenne ilyen virtuális kategória. A gyakorlatban ugyanakkor a második helyért  is két major kiadó, Warner Music és a Sony küzdenek, egyelőre az utóbbi vezetésével.

Volumenében tőlük nagyon messze helyezkednek el az ún. DIY ( Do it Yourself ) kiadók, amelyek az előadók számára a normál kiadói modellnél sokkal flexibilisebb módon teszik lehetővé tartalmaik megjelentetését. Növekedését tekintve azonban ez a terület volt a kiadói oldalon a nagybetűs sikersztori, hiszen 32%-ot növekedve, lassan a globális zenei piac 5%-át az ilyen kiadók adják.  

Nézzük meg, mi volt a másik azaz a szolgáltatói oldalon a 2019-es év zárásakor. A Counterpoint Research elemzése alapján a piacvezető nem meglepő módos a svéd Spotify volt, 125 millió előfizetővel, közel dupla annyival, mint az őt követő Apple Music. A harmadik helyre a streaming piac 2020-ra várt fekete lova, az Amazon zárkózott fel, már a 2019-es adatok alapján is  erősen megközelítve az Apple Musicot, így a 2020-as helycsere egyre  valószínűbb a teljes 2019-es adatok alapján. A lista ötödik helyén pedig az a Youtube Music végzett, amelyet ez alapján bátran nevezhetünk a 2019-es év nyertesének.

Messze-messze lemaradva a Spotify-Apple- Amazon triótól, a negyedik helyen  a kínai média óriás, a Tencent zenei szolgáltatása zárt. ( amely kapcsán mindig meg kell említeni, hogy nem is a prémium előfizetőszáma az, amely sokkoló, hanem az aktív fejhasználóinak a száma..)

A 2019-es listánál is érdekesebb  a kutató cég 2020-ra vonatkozó jóslata, melyet már a koronavírus ismeretében és jelenlétében tettek! Az eddigi adatokkal ugyanis erősen szembemenve, a Counteproint elemzői úgy válik, hogy a jelentősen lecsökkent aktivitásunk több streaming  szolgáltatásra való előfizetés és előfizetőt jelent majd, így jóslatuk szerint 2020 év évégén  brutális az előző évek előfizetőszám növekedésének a duplája várható, melynek köszönhetően 450 millió ember fizet majd streaming zenei szolgáltatásokért! Hihető? mai ismereteink alapján nehezen, de persze roppant nehéz megjósolni, hogy ténylegesen milyen hatással is lesz majd az előfizetési hajlandóságra az a poszt- karantén gazdaság, amelyben élnünk kell hónapokat, ne adj’Isten éveket!

A hagyományos rádiózás háttérbe szorulását illetve lehetséges jövőjét végigvevő sorozatunk harmadik,egyben utolsó részéhez éreztünk.

Mini sorozatunk első részében a világ legnagyobb zenei piacát, az Egyesült Államokat vettük górcső alá, míg a második részben a legjelentősebb európai zene piac, a brit volt posztunk alanya.

A tengerentúlon immáron háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtnek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

A Brit szigeteken sem térnek el ettől érdemben a trendek,ez pedig azt jelenti, hogy az elmúlt 5 évben brutálisan átalakult az, ahogy a britek zenét fogyasztanak.  Amíg 2015-ben nagyjából egyenlő arányban részesültek a  digitális zenehallgatásból a különböző lehetőségek, miközben legmeghatározóbbnak  a letöltött /megvásárolt zenék hallgatása bizonyult. 2019-re minden úgy alakult át, hogy a zenehallgatás közel felét a streaming szolgáltatások adják, a második helyen pedig  a Podcasting végzett, szoros versenyben maga mögé utasítva  a digitálisan vásárolt zenék hallgatását.  

A tengerentúli illetve a brit piac persze alapvető  fundamentumokban különbözik a magyartól, így attól, hogy ezeken a fejlett piacokon  egyértelműen háttérbe szorulóban van a hagyományos rádiózás, itthon még ne biztos, hogy így kellel ennie. Nézzük meg így van-e?

Az az alaptrend  Magyarországon is maximálisan igaz, hogy a fiatalabb korosztályok érdemben kevesebb rádiót hallgatnak.

Hazánkban az NMHH adatai alapján az 50 év felettiek zenefogyasztásának több,mint 60%-át a szöveges illetve zenét sugárzó rádió teszik ki. A 30 év alattiak esetében ez az érték 45% alatt volt.  Ennél , azaz a konrét adatnál lényegesen aggasztóbb ugyanakkor maga a trend.   A harminc év alattiaknál 2017-ben még nagyjából tízből heten hallgattak rádiót legalább néha, 2018-ban viszont csak felük; és minden negyedik helyett mostanra csak minden hetedik 30 év alatti hallgat rádióműsort nap mint nap, azaz számított aktív hallgatónak.

Az, hogy a fiatalok hová vándorolnak a hagyományos rádió hallgatásból  nem nagyon okoz meglepetést:  a digitális megoldások felé!

Platformot tekintve ugyan a rádióhallgatás még mindig túlnyomórészt  önálló rádiókészüléken (64%) történik, illetve nagyon erős az  az autóban való rádió hallgatás is (53%).  A legnagyobb növekedést ellenben a – a mobiltelefonon rádiót hallgatók aránya produkálta- a teljes rádióhallgatói bázisban 11 százalékról 15 százalékra növekedve.  A fiatalok körében még plasztikusabb az átalakulás: a mobiltelefonon rádiózók aránya 26-ról 42 százalékra nőtt, azaz a 29 év alattiak köze fele immáron mobiltelefonon hallgat rádiót!

Mindez természetesen a hagyományos rádiók hallgatottságában is érzékelhető! Jelenleg  heti szinten mintegy 5,5 millió ember hallgat hagyományos rádiószolgáltatásokat, azaz a felnőtt népesség közel 70%-a heti rendszerességgel hallgat rádiót.

Árnyalja kissé ugyanakkor  mindezt, hogy jelenleg mindössze 4 magyarországi rádió van, amelyet 1 milliónál több ember hallgat, azaz 4 olyan magyarországi rádióadó van, amelynek az elérése meghaladja vagy összemérhető a digitális streaming szolgáltatásokat használók illetve a Youtube-on zenét hallgatók számával. Azaz ha úgy vesszük szépem csendben az őrségváltás márt meg is történt.   

Persze mondhatnánk 5,5 millió ember, azaz a felnőtt népesség 70%-a hallgat rádiót viszonylag rendszeresen, így az őrségváltás még arrébb van. A helyzet azonban ennél árnyaltabb és összetettebb!  Ha ugyanis korcsoportonként nézzük, a rádióhallgatók bázisát az látható, hogy a 15-19 évesek alig hallgatnak rádiót- napi bontásban a rádióhallgatók 10%-át teszik csak ki, és a hallgatói tábort az idősek, a 60 év felettiek dominálják.

A korábban bemutatott két fejlett piacon a streaming szolgáltatásokon felül a podcasting is egyre erősebben és határozottabban von el hallgatókat a hagyományos rádiózás felől. Itthon a podcasting egyelőre még gyerek cipőben jár, így a terjedése- ami az elkövetkezendő években prognosztizálható- tovább növelheti majd a nyomást a hagyományos rádiókon hazánkban is.

DISCLAIMER:  A posztban alapvetően 2018-2019-es adatokat használtunk. Amint lesznek frissebbek, írunk róla!