A Soundcloud példája annyira friss, hogy itt lebeghet mindannyiunk szeme előtt, rossz példaként. Az alapvetően sikeres berlini cég a streaming szolgáltatóvá válás álmát kergetve majdnem csődbe ment, hogy aztán csak egy tulajdonos váltás mentse meg attól, hogy ez be is következzen.  Úgy tűnik mégis, hogy a berlini cég (rossz) példája nem igazán volt elrettentő erejű.

A londoni székhelyű Mixcloud ugyanis megkötötte első major kiadói szerződését, a Warner Music-kal, ami  bevallottan  csupán asz első  lépés egy komplett(ebb) on-demand szolgáltatás kialakításához vezető úton.

Itt a Soundcloud régóta várt streaming szolgáltatása

2013 végén a Soundcloud egy álom megválósítását tűzte ki célul maga elé, annak ellenére, hogy már akkor is roppant sikeres zenei szolgáltatás volt. A Soundcloud eltökélt volt abban, hogy streaming cég legyen belőle, olyan streaming cég, ahol egyszerre találhatóak meg az...

 A Mixcloud jelenleg a interaktív rádiókra vonatkozó licenszek alapján működik, ami azonban  sok olyan korlátozást tartalmaz, amely hátráltatja a szolgáltatás működését. A kiadókkal való közvetlen szerződés tehát nem elsősorban azért szükséges, mert a Mixcloud klasszikus streaming szolgáltatás indítana, hanem sokkal inkább ahhoz, hogy fontos funkciókat implementálhasson a szolgáltatásba.

A Mixcloud célja semmiképpen sem egy a Spotify-hoz hasonló 10 dolláros előfizetési díjért hatalmas zenei adatbázishoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatás. Minden jel szerint a Londoni cég szeretné megtartani fő fókuszát, azaz a DJ mixek és a podcastok forrása szeretne maradni.

Nagy kérdés, hogy ezért valóban megéri-e a méregdrága kiadói megállapodásokat megkötni, amelyek kifizetése mellett kérdéses, hogy a Mixcloud képes lesz-e megőrizni függetlenségét.

Immáron lassan másfél éve tart a nagy zenei kiadók és a Youtube háborúja, amely mi  másról, mint a pénzről szól. Nem segíti a Youtube helyzetét, hogy a tengerentúlon úgy tűnik a streaming szolgáltatások már népszerűbbek, mint a Youtube és a trend az idei évben is folytatódott.  ( lásd keretes írásunkat)

A Youtube szerencséje, hogy a világ zeneipara egyre inkább nem csak az Egyesült Államokról szól és ennek köszönhetően a Youtube továbbra is kihagyhatatlan szereplő a zenei marketingben. A mechanizmus leegyszerűsítve a következő: az egyre nagyobb súlyú Latin-Amerikai  zenekedvelők azok, akik slágert csinálnak egy-egy dalból a Youtube-on,  melyekért aztán a streaming szolgáltatásokban az Észak-Amerikai és európai társaik fizetnek.

A Youtube az elmúlt 5 évben  mintegy 500 millió fővel növelte felhasználói bázisát ( ami persze csak részben  jó adat, hiszen Youtube videókat regisztráció nélkül is meg lehet nézni)  miközben a Facebook 1, a Whatsapp pedig 1.2 milliárddal.  A növekedés lassulása tehát érzékelhető, de ettől még a Youtube egy  masszív platform. Misem példázza ezt jobban, minthogy az elmúlt évek gigaslágerei esetében az 1 milliárd videómegtekintéshez  egyre kevesebb időre volt szükség. Ugyancsak jelzi, hogy a Youtube ereje teljében van az a mutató, amely az engagement hivatott mérni. Az értéket úgy kapjuk meg, hogy az 1 milliárd videómegtekintést elért videók  havi  megtekintésszámát elosztjuk a Youtube felhasználói bázisával.Ez a mutató 2012 óta, az 50%-al megnövekedett  felhasználószám ellenére alig csökkent, ami valóban azt jelzi, hogy a gigaslágerekhez  ma is kihagyhatatlan elem a Youtube.

A Youtube tehát nagyon messze van még attól, hogy komoly bajban legyen, mondjuk ezt a valóban figyelemreméltó tengerentúli adatok ellenére. A Facebook egyre komolyabb videós tervei és a  tengerentúli, fejlett piacokon megjelent trendre azonban feltétlenül reagálnia kell majd a videó-óriás cég vezetésének.

 A streaming piacot a svéd Spotify uralja és fogja még uralni minden jel szerint egy ideig, annak ellenére, hogy gigaméretű világcégek szeretnék letaszítani a trónról. Ezen giga cégek közül az egyik- és talán a legjelentősebb az Apple- amely jókora késéssel ,de annál nagyobb eltökéltséggel eredt a piac után.

Az Apple Music- hiszen róla van szó- jelentős késéssel jelent meg a piacon, ehhez képest ma már, immáron 30 millió előfizetővel tisztán másodiknak mondható. ( bár itt érdemes egy pillanatra megállni és megjegyezni, hogy az Amazon nem publikált, csak becsült számai alapján elképzelhető, hogy más a helyzet..)

Az Apple célja nem titkoltan az, hogy az Apple Music piacvezető legyen és előreláthatólag az elkövetkezendő hetekben, hónapokban mindent elsöprő rohamra indul majd  svéd vetélytársának utolérése érdekében a Cupertinoi csapat!

Az egyik területe ennek  bizonyosan a videó tartalmak lesznek! Az Apple bevallottan 1 milliárd dollárt tervez exkluzív, saját gyártású videó tartalmakra költeni, amely már-már aprópénz ahhoz képest, amennyit a Netflix költ, de jelentősen kevesebb, még az Amazon vagy éppen az HBO által költött összegeknél is.   Az Apple tudna költeni többet is efelől ne legyen kétségünk, így az alacsonyabb költésnek sokkal inkább az  lehet a mozgatórugója, hogy nem a fenti cégekkel akar-egyelőre- versenyezni az Apple, sokkal inkább a Spotify-al szemben szeretne további versenyelőnyt kiharcolni. Erre utal az is, hogy az exkluzív tartalmak az Apple Music-ban lesznek elérhetőek, arra pedig valljuk meg kicsi az esély, hogy az Apple  streaming zenei szolgáltatásából akartnak audio és videó streaming szolgáltatást kreálni. A zenei tartalmak terén már régóta dolgozik ezen az Apple, mind az exkluzív tartalmak, mind magának a zenei adatbázisának mérete által, de ez úgy tűnik nem elegendő, így jöhet az újabb lépés, a videó.

Operatívabb és könnyen elképzelhető, hogy gyorsabb  pozitív hatású lehet az, hogy  az Apple minden jel szerint eredménnyel győzködte a kiadókat ( ami az elmúlt 2 év eseményeit tekintve minimum disszonáns amúgy..) amelynek köszönhetően az Apple mindössze 55%-os jutalékot kell majd fizessen a kiadóknak. Az így keletkezett többletbevételt pedig visszaforgathatja majd Tim Cook és csapata, melynek köszönhetően az Apple-nél is megjelenhet majd a 10 hónap áráért kapható éves Apple Music előfizetés.

Talán a legjelentősebb fejlesztés – technológia értelemben- az lesz, hogy az Apple Music végre rendes Siri támogatást kap majd.  Mindez nem kevesebbet jelent, minthogy az IOS 11 megjelenésével az Apple Music hanggal is irányítható lesz. tehát például az olyan  hangutasítások, minthogy Siri, játssz nekem tetsző zenét hatására a telefontulajdonos kedvenc zenéinek egyik lesz majd hallható.  Azt pedig rögzíti majd az Apple intelligens asszisztense, hogyha egy zenét kedvelünk és szerint finomítja majd zenei profilunkat.

De tovább haladva a személyre szabott, rádió jellegű zenehallgatási élmény felé, a Sirit megkérhetjük majd arra is, hogy egy adott hangulatnak megfelelő zenéket játsszon, sőt az előadókról is kérhetünk majd tőle további információkat.

Végül, de nem utolsó sorban az Apple ismét kísérletet tesz majd arra, hogy javítson a jelenleg nulla közeli közösségi élményen zenei szolgáltatásaiban.  A WWDC-n bejelentett újdonságnak köszönhetően amennyiben az Apple Music-on belül  elkezdünk követni egy másik felhasználót, úgy láthatóvá válik majd, hogy az illető éppen mit hallgat.

Hogy mindez elég lehet ahhoz, hogy az Apple megváltoztassa a momentumot és először csökkentette a különbséget, majd pedig megelőzze svéd vetélytársát? Nem valószínű, de lehet, a cél nem is (csak) ez, hanem az, hogy a svéd céget tovább hajszolják a már így is őrületes fejlesztési versenyben, annak érdekében, hogy minél hamarabb fusson ki forrásaiból.

A Microsoft több alkalommal próbálkozott megvetni a lábát a zeneiparban, de ha őszinték akarunk lenni, ez  igazán sosem sikerült.  Nagyon hamar megjelentek, mint digitális zenei szolgáltató, hogy aztán csúfos kudarcot valljanak, többször is. Ha van cég, amely neve sokszor előkerül a digitális zeneterjesztés helyzetéről szóló beszélgetések, elemzések során, az a Microsoft.

 És persze a Microsoft név kapcsán legtöbbször nem sikerek, hanem a DRM és a DRM alapú, a zenefogyasztást elképesztő módon  korlátozó infrastruktúra jut szinte mindenkinek az eszébe. Persze maga a redmondi cég is próbálkozott zeneáruházakkal, többel is, de ma már mind az MSN Music, mind a Urge Music store a múlt homályába vész. Legújabb kísérletük a három éve indított XBOX Music sem nagyon tudott meghatározó szereplővé válni  a roppant telített és sokszereplős streaming piacon.Ennek jele volt amikor tavaly decemberben a Microsoft megszüntette az ingyenes, hirdetésekkel megszakított verziót, így mindenki, aki ki szerette volna próbálni, elő kellett fizessen…

A Groove Music -ká átkeresztelt Xbox Music sem hozta el ugyanakkor a várva várt áttörést, így a redmondi cég lépéskényserbe került. Vagy újabb irdatlan összegek befektetésével megpróbálja mégegyszer ( utoljára?) utolérni  azokat, vagy szembenéz a sikertelenséggel.

Az utóbbihoz van sokkal közelebb az, ami végül történt: a Microsoft beismerve saját sikertelenségét valaki olyanhoz fordult, aki ezen a téren bizonyította sikeres. Ez pedig  nem más, mint a streaming piac vezetője, a Spotify.  A Microsoft bejelentése alapján október elsejétől már nem lehet újonnan előfizetni a Groove Music-ra , az év végén pedig teljesen leállítják a szolgáltatást.

A Microsoft  mindezzel együtt bejelentette, hogy a Spotify-t ajánlja jelenlegi előfizetőinek, akik egyben egy eszközt is kapnak majd arra, hogy tartalmaikat átmentsék a svéd cég szolgáltatásába.

Hogy meglepetésnek mondható-e, hogy a Spotify-ra esett a Redmondiak választása? Nem igazán. A Spotify és a Microsoft ugyanis az XBOX kapcsán már korábban is gyümölcsöző együttműködést folytatott. A Spotify vezeti a streaming piacot, így elve nem nagyon lett volna ok más partner után nézni. Pláne, hogy a listán második egy Apple nevű cég…

A lépéssel minden valószínűség szerint végleg véget ér a Microsoft és a digitális zene hosszú, de felemás kapcsolata. Ami nem is feltétlenül baj, lehet, mindenkinek jobb és szerencsésebb, ha a Redmondi cég arra fókuszál, amiben valóban erős és innovatív.

A Spotify a streaming piac vezető szereplője és minden számítás szerint még meglehetősen hosszú ideig az is marad majd. A svéd cég ugyanakkor alapvetően audio streaming szolgáltatókánt ismert- méghogyha ezen változtatni is szeretne- és mind méretben, mind üzleti modelljét tekintve egyelőre nem hasonlítható még nála is sikeresebb videóstreaming cégekhez. A video és az audio streaming szolgáltatások közönsége ugyanakkor rengeteg átfedést tartalmaz, így ha jobban belegondolunk, a Spotify és a Hulu megállapodása logikus.

Mielőtt azonban belemennénk a megállapodás értékelésébe, nézzük miről is szól maga a deal! A megállapodás értelmében a Spotify illetve a tengerentúlon Netflix után másik legnépszerűbbnek mondható videó streaming szolgáltatás, a Hulu, egyetlen előfizetés áráért lesz elérhető a tengerentúli egyetemisták számára.  A konkrét ár az első 3 hónapban 4.99 dollár, utána pedig 9.99 dollár lesz, ami  a Spotify 9.99 és a Hulu 7.99 dolláros havi előfizetési díját tekintve bizony egy igen erős ajánlatnak tekinthető, hiszen lényegében azt jelenti, hogy a Hulu-t ingyen kapják meg az előfizetők.

Az ilyen jellegű  csomagok nem ritkák, de az esetek túlnyomó többségében a telco cégek szokták  kötni őket valamilyen  tartalomszolgáltató partnerrel, annak érdekében, hogy egyes csomagjaik értékét azzal növeljék, hogy az azt igénybe vevő ügyfelek a tartalomszolgáltatást ingyen kapják meg.  A Spotify lépése tehát nem feltétlenül új szerű ebben az értelemben, abban a tekintetben ugyanakkor nagyon is, hogy ezúttal ő maga ajánlja a diszkontot ügyfelei számára!

Magán az ajánlat erősségén felül persze feltétlenül érdemes elhelyezni a megállapodást a Spotify hosszabb távú stratégiájában is. A svéd cég egyik kiemelt stratégiai célja ( mondhatni a harmadik a profitabilitás és a tőzsdére lépés után) hogy  a videó tartalmakban is meghatározó szerepre tegyen szert. Itt persze nem egy a Netflix vagy éppen a Hulu-i mércével mért szerepre kell gondolni, sokkal inkább arra, hogy a Spotify versenyképes legyen ezen a téren (is), legalább annyira, mint amennyire legnagyobb vetélytársai az Apple vagy éppen az Amazon azok.

Mindez ugyanakkor, még a streaming audio-nál is drágább mulatság. A Netflix 6, a Hulu 2.25 millárd dollárt tervezi saját gyártású tartalmakba fektetni, és akkor még az Apple,méretéhez viszonyítottan nevetséges 1 milliárd dollárjáról nem is tettünk említést. A Hulu ezért ideális partner abban Ek és cége számára, hogy a drága videó tartalomelőállítási költségénél jelentősen olcsóbban jusson  a Spotify előfizetőkhöz.

„Természetesen” az akció egyelőre csak az USA-ban érhető el, de ez esősorban a Hulu korlátai miatt van így. Amennyiben azonban a Spotify valóban kitart az ilyen jellegű együttműködések mellett, akkor azok előbb vagy utóbb Európában, sőt Kelet-Európában is a megjelenhetnek ,majd. Várjuk!

A Snapchatről eddig elsősorban, mint a jövőben a zenei tartalomfogyasztásunkat is alapjaiban megváltoztató  üzenetküldési piac egyik meghatározó szereplőjéről írtunk. A  kaliforniai cég pontosan ezen konvergencia jegyében egyre nagyobb hangsúlyt fektet  arra, hogy a tartalomszolgáltatók is meg tudjanak jelenni a platformon, ami így már messze nm csupán rövid életű üzentek küldésére alkalmas.

A Snapchat most egy újabb lépét tesz a tartalomipar felé, ráadásul olyat, ami a területet alapjaiban formálhatja át!  Ez a terület pedig nem más, mint a koncertek. Ez a terület amúgy is a zeneipar egyik legizgalmasabb területe, hiszen a  szorosan vett zenei tartalom értékesítésből származó bevételek csökkenése mellett/miatt a koncertek kezdenek szép lassan a legfontosabb bevételi forrássá válni.

Az élőzene eleddig a megváltozott zenei bevételek és bevételi struktúra között a biztos pontot jelentette a zenészek, zenekarok számára. A teljes zenére költött összegek 35%-át ugyanis élő koncertekre költötték a zenekedvelők. Ez feltételezhetően a jövőben sem fog csökkenni, az ugyanakkor, hogy milyen formában tesszük majd ezt, könnyen lehet, hogy igen.

A zeneipar következő növekedési területe: élő koncertközvetítések

Az elmúlt 1-2 év, illetve 2015 minden kétséget kizáróan a streaming illetve streaming jellegű szolgáltatásokról szól. Ugyanakkor egyre markánsabban kezdenek megjelenni a jövő domináns zeneipari termékei. A zenefelismerés felől induló Shazam, a messaging felől induló szolgáltatások vagy éppen az olyan közösségi szolgáltatások, mint Choosen ma még lehet, marginális szereplők, de 3-5 éven belül alapjaiban forgathatják majd fel a zeneipart.

A Snapchat (egyelőre) mindennek csak az élmény részbe kapcsolódna be új funkciójával, ami nem kevesebbet tesz, minthogy mesterséges intelligenciát alkalmazó algoritmusok segítségével az ugyanazon koncerten tartózkodók videóit egy helyre gyűjti. Mindez önmagában nem lenne világszenzáció, sőt mesterséges intelligencia sem feltétlenül lenne szükséges hozzá.  Ami a Snapchat Crowd Surf funkcióját valóban „game changer”-é teszi az az, hogy a felhasználói videókat az egyes a koncerten elhangzott számokhoz kapcsolja, és így lényegében egy interaktív, a  kamera szögeket változtató, de  folyamatos zenei élményt nyújtó közvetítést kreál belőle.

A  Snapchat célja elsősorban az, a Crowd Surf-el, hogy a 20126-ban piacra vitt és sokáig fantasztikusan sikeres Snapchat Stories egy újabb lépést tegyen és ismét versenyelőnybe kerüljön az Instagrammal szemben.  A meghiúsult Facebook- Snapchat akvizíció óta ugyanis mark Zuckerberg-ék nem tesznek mást, minthogy minden Snapchat funkciót a lehető leggyorsabban lemásolnak. Amennyiben pedig ezt is lemásolná a Facebook illetve az Instagram, az nem csupán a Snapchat-nek lenne rossz, hanem a facebook zenei terveit is alapjaiban befolyásolhatná, így mindez nem tűnik túlzottan valószínűnek. Az a kérdés ellenben nagyon is nyitva marad ezek után is ( sőt egyre aktuálisabb lesz) hogy a Snapchet  mit gondol majd saját zeneiparban betöltendő esetleges szerepéről?

A Facebook, mint a közösségi média domináns cége, mégis, zeneipari kapcsolatai  minimálisnak minősülnek, minősülhettek korábban.  Mark Zuckerberg cégének  aktív zeneipari szereplőként való belépéséről fonák módon pont Mark Zuckerberg egy korábbi mondata alapján  spekuláltak sokan, sokáig.

A Facebook nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  és a a jelek szerint  inkább egyfajta prémium forgalomterelő szerepet töltött és töltene be. Pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

Az eddigi távolságtartó magatartást ugyanakkor felülírni látszik a videó és az instant messaging piac vezető pozíciójáért indítandó küzdelem. A különböző hosszúságú videótartalmakért és az azokban való hirdetések elhelyezéséért folyó harc azonban újból a zenei videó tartalmak felé mozdíthatja el a világ legnagyobb social szolgáltatását, mindez pedig lényegében azt jelentheti, hogy a Facebook is zeneipari szereplővé válik.

A Facebook Messenger lehet a legnagyobb zenei megosztó alkalmazás

Alig 1 héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a Spotify folyamatos útkeresése részeként és persze növekedése érdekében újabb területre, ezúttal a zeneipar következő brutális növekedési területének tűnő zenés üzenetküldési piacra tervez belépni. Arra a piacra, ahol már eddig is komoly szereplők vetélkedtek és amely piacot az a Facebook dominálta, amely viszont eleddig nagyon óvatosan bánt a zenei tartalmakkal és az integrációra helyezte inkább a hangsúlyt.

Mindez nem teljesen új keletű,  Mark Zuckerberg cége már  idén tavasszal meghirdetett olyan pozíciókat, amelyek azt sugallták, közeleg a nagy pillanat. Azóta pedig  Tamara Hrivnak már át is vette a  zenei feladatok vezetését. Ami egyelőre még mindig nem érkezett el és a jelekből arra lehet következtetni, hogy magasa Facebook sem döntötte még el, milyen irányt is szeretne választani.

Az egyik lehetséges irány egyértelműen a saját szolgáltatás indítása lehetne.  Ezen a téren  az első lépés minden bizonnyal egy saját videó szolgáltatás indítása lenne ( ami  tulajdonképpen a Facebook Watch indulásával már meg is történt) A kiadói megállapodások azonban továbbra is hiányoznak, így a Facebook egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül.  

A szituáció abszolút hasonló ahhoz, amibe a Youtube került mintegy 10 évvel ezelőtt. A Facebook is gőzerővel dolgozik saját video felismerő rendszerén, de a helyzetet addig is kezelnie kellene.  A természetesen meg nem erősített hírek szerint a Facebook több száz millió dollárt ajánlott a kiadóknak  arra, hogy a zenefelismerő megoldásának elkészültéig is hozzáadhassanak zenéket a felhasználók videóikhoz.

A pillanat mindenesetre mondhatni tökéletes a Facebook számára, hiszen a Youtube-ot minden felől támadások érik, mind a kiadók, mind a PewDiePie botrány miatt a média felől, a Vine egy helyben toporog, a Snapchat meg egyértelműen megtorpant.

A videó szolgáltatás indítása persze csak közvetve jelenti a Facebook  zeneiparba való belépését. Egy az eddigieknél is frissebb pozíció kiírás alapján minden jel szerint a közösségi óriás célja még mindig inkább az lenne, hogy megállapodjon a legjelentősebb  zenei szolgáltatókkal arról, hogy a forgalomterelésért és az integrációért cserében milyen bevétel részesedést kaphatna a Facebook.  

És persze ne feledkezzünk meg arról, amiről már februárban említést tettünk itt a blogon: A Facebook-Youtube videó csatát könnyen eldöntheti az, hogyha a jelenleg alapvetően a Youtube-al szimbiózisban élő, egyre markánsabban növekvő Vevo esetleg valóban a Facebook-al  köt partnerséget.  

A  tengerentúli zeneipart az elmúlt 3 évben alapjaiban formálták , alakították át  a streaming szolgáltatások. A 2012-ben még alapvetően az egyedi letöltések és az iTunes által dominált amerikai zenei piac, 2017-re egy totálisan a streaming szolgáltatások által uralt piaccá vált.

Minden jel szerint egy újabb jelentős. talán a méreténél is jelentősebb- piacon,  Nagy- Britanniában is alapvető változásokat okoz a streaming szolgáltatások előretörése. A helyi  kiadói szövetség, a BPI ( British Phonogrpahic Industry)  2016-os adatai ( lásd lentebb) alapján 2017-ben minden valószínűség szerint  immáron a streaming szolgáltatásokból származó bevételek lesznek a  legjelentősebbek a kiadók bevételeiben!

Azt, hogy a streaming milyen mértékben tör előre a szigetországban,  legjobban talán az az adat mutatja, amely szerint a felnőtt populáció 11%-a előfizetője valamelyik streaming szolgáltatásnak!

Ennek köszönhetően a streaming bevételek, tovább szárnyalnak és a 2017-es év első felében a már elve erősnek számító- közel 70%-os streaming bevétel növekedést mutató-  2016-os évhez képest is további közel 50%-al növekedtek a streaming bevételek a szigetországban 2017/18 első felében, 2014-óta pedig közel az ötszörösére nőttek!

Ez a növekedés pedig a teljes angol zeneipart ember emlékezet óta nem látott, kétszámjegyű, 10%-ot meghaladó emelkedése tolta 2017 első félévében és ahogy posztunk elején is írtuk elhozhatja azt a nem várt pillanatot, hogy a sok tekintetben konzervatív brit piaokon is a streaming lesz a legjelentősebb zenei platform.

A brit piacokkal kapcsolatban ugyanakkor továbbra is ott lebeg az a kérdés, hogy meddig növekedhet majd a streaming? A 25 év alattiak körében 25%-os a streaming szolgáltatások használata, ugyanakkor az ilyen szolgáltatásokat nem használók közel fele azt mondta, hogy drágának találja őket.  Ahhoz, hogy a streaming egy adott szintnél tovább tudjon majd nőni minden kétséget kizáróan  számukra is reális alternatívát kell majd kínálni.

A magyar zenei piacról legutóbb, amikor írtunk, szinte csupa jó hírt volt alkalmunk  leírni, hiszen 15 évnyi szünet után a tavalyi évben ismét növekedtek hazánkban a zeneipai bevételek. A növekedés motorja sok más piachoz hasonlóan a digitális szegmens volt. Az a digitális szegmens amely szépen nőtt és immáron forgalomban értéke meghaladja az egy milliárd forintot  és amelyet a nemzetközi trendeknek megfelelően a streaming szolgáltatások uralnak, amelyek jelentősen 30%-al növekedtek az előző évhez képest. ( ami persze messze-messze elmarad attól, ami a fejlettebb piacokon vagy akár globálisan megfigyelhető..) Ugyanakkor a zenéért fizetők száma nem növekedett, csak ,más platformért fizetnek, azaz a magyar zeneipar szerkezeti problémái nem oldódtak meg.

A fent említett szerkezeti problémák egyik  legjelentősebbike, hogy a kis fizetőképes kereslet miatt nagy lenne az igény az ingyenes, de legális zenei szolgáltatásokra.  Ezt a piacot most a Youtube  jelenti, ami a Google-nak biztosan előnyös, a magyar zeneiparnak már nem annyira biztos.

Ami teljesen hiányzik ugyanakkor a magyar zenei palettáról, az a Pandora-hoz hasonló on-demand rádiók, mely egyrészt a zenemegismerésben segítenek, másrészt pedig hozzászoktatják a kevésbé  zeneőrülteket is a streaming jellegű szolgáltatásokhoz. Ez a fajta zenehallgatási típus az olyan fejlett zenei piacokon, mint az Egyesült Államok az egyik legnépszerűbb zenehallgatási formának számít, pontosan a fent leírtak miatt.

A magyar rádiós piac íz elmúlt években, évtizedben  csipetnyit se lépett a digitalizáció felé ( illetve csipetnyit igen, azzal, hogy  napjainkban a játszott dal illetve  a rádió lineáris streamje online is elérhető már)   

Persze az is igaz, hogy  erre nem is feltétlenül olt szüksége a rádióknak, hiszen ahogyan azt a TNS-Hoffman felmérése mutatja, a 2017. április-júniusi időszakban az elmúlt hónapokhoz képest közel 200 ezer fővel növekedett a rádiók napi elérése, ami így elérte az 5,7 milliós hallgatottságot, ami azt jelenti, hogy országos szinten naponta 67%, míg hetente 92% hallgat rádiót. Mindez ráadásul több, piacvezető szereplőnél komoly bevétel növekedéssel is párosult.

Persze nem mindenki járt jól a rádiós piacon az elmúlt hónapokban, az előző évhez képest  bekövetkezett  földrengésszerű változásokkal.  A fenti ábrán tökéletesen látható, hogyan, mennyire alakult át a magyar rádió piac  és tűnt el a piacvezető Class FM, vette át a helyét a Petőfi és a Kossuth rádió.

A vesztes Class Fm  frekvenciája elvesztése után kényszerből (is) az interneten keresett menedéket, és ott folytatta a „sugárzást”, hogy aztán  ez év nyarán a magyar piacon  elsőként, apró, de nagyon fontos és jelentős lépést tegyen  az interaktív rádiózás irányába.

Idén júniustól ugyanis a Class Fm,  standard,  jelenleg csak online  elérhető adásán felül 3, tematikus csatornát is elérhetővé tett.  A magyar és angol slágerek, valamint a friss, ropogós slágerek  mind- mind összemixelve érhetőek el, az egyes dalokat pedig kedvelhetjük, vagy akár meg is oszthatjuk.

Mindez (sajnos ) még fényévekre van még akár a Pandora, akár a prémium  streaming szolgáltatások- mint a Spotify vagy a Google Music- funkcionalitásától és perszonalizációs képességeitől, a mobil megjelenről nem is beszélve.

Ettől függetlenül azonban örülnünk kell annak, hogy a Class Fm- mégha valószínűleg kényszerből is- meglépte ezt.  lépéssel pedig talán  kissé jobban fel  hívja a digitális szolgáltatásban rejlő lehetőségekre a többi piaci szereplő figyelmét is.

A digitális zeneipart- sőt egyre inkább a teljes zeneipart- egyre inkább a streaming szolgáltatások uralják.  Az alig 10 éve  piacra került szolgáltatás típus egyre inkább mainstreamnek számít és napjainkban mintegy 100 millió ember fizet értük és sok százmillió használja ingyenes verzióikat.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a streaming szolgáltatások lesznek a  zenefogyasztás urai  10 év múlva is, elég ha csak arra gondolunk,  mennyi ideig  volt a CD meghatározó platform és milyen hamar tűnt el, de talán még eklatánsabb példa a 2000-es évek második felének elején megjelent a lá carte letöltés, amely az Apple általi piacra vitele után bő 10 évvel, ma már lényegében halottnak tekinthető.

Érdemes tehát egy pillantást vetni arra, mik is lehetnek azok a területek, megoldások,  amelyek majd a streaming szolgáltatások helyét átveszik(?) pár év múlva.

 Üzenetküldés és  botok: Arról, hogy a messaging milyen tempóban és ütemben  jelenik meg, mint a digitális zenei szolgáltatások vetélytársa(?) már korábban is több alkalommal írunk.  A legtöbb szolgáltatás működésre ezen a területen meglehetősen hasonló: chatelés közben teszik lehetővé, hogy a chat partnerek zenei tartalmakat cseréljenek egymás között. A fő fókusz ugyanakkor az üzenetküldésen van és nem a tartalmak cserélésén. A szolgáltatások egy mások csoportja már kifejezetten a zenei tartalmak megosztását helyezte előtérbe.

A messaging ugyanakkor egy másik területen is alapjaiban formálja, formálhatja át azt, ahogyan a zeneipar működik. Ez pedig az előadók és a rajongók közötti kapcsolattartás. A különböző közösségi csatornák használata napjainkban már abszolút bevett része a zenei digitális marketingnek. A következő szintet  az egyre népszerűbb üzenetküldő  szolgáltatásokban való megjelenés és interakció jelenti majd.

Ennek a területnek a figyelemre méltó szereplői az olyan start-upok, mint például a The Bot platform, amely a Facebook Messenger-en belüli kommunikációra koncentrál.  Állításuk szerint  a chat botok ma 20-szor hatékonyabbak , mint az e-mail kampányok és mindemellett sokkal olcsóbbak is. ( Axwell példáját említik leggyakrabban, ahol is egyetlen egy egyszerű üzenettel 5000 dollárvértékű merchandisingot értékesítettek)

Jogdíjak és riportolás : Napjainkban, amikor  digitális szolgáltatások  egész sora van jelen a világon,  az eladók illetve a kiadók számára annak  nyomonkövetése, hogy melyik tartalmuk, hol, hogyan teljesít. A műfaj úttörőjét, a Kobalt Musicot már korábban bemutattuk, idén a MIDEM-en pedig a Soundchart névre hallgató start-up aratott sikert ebben a témában.

A Soundchart sok tekintetben ugyanazt nyújtja, mint a Kobalt, azaz valós idejű analitikát nyújt a zenészeknek.   Ahogyan a Start-up létrehozó fogalmaztak céljuk, az volt, hogy egy teljesen rosszul és hektikusan működő folyamatot automatizáljanak. Mindez nem kevesebbet jelent, minthogy a Soundchart ígérete szerint valós idejű információt ad arról, hogy egy adott dal milyen playlistekbe került bele , hányszor és hol játszották, milyen közösségi visszhangja van. Terveik és reményeik szerint az üzleti modelljük mind az egyedi előadók, mind a kis kiadók, de akár a nagy major kiadók számára is működőképes lehet.

Zenei videó készítő:  A videó tartalmak már most is  szorosan követik népszerűségben a streaming szolgáltatásokat és a 80-as évekhez hasonlóan ismételten kihagyhatatlan szerepe lett a zenei videónak a zenei tartalmak marketingjében.

Zenei videót ma már egyre olcsóbban, gyakorlatilag egy telefon segítségével le lehet forgatni , ezt emeli újabb szintre a The Rotor névre hallgató startup, amely automatikus videókészítési lehetőséget kínál.  A platform segítségével kb. 20 perc alatt létrehozható  maga klip. Nem kell mást tenni, mint feltölteni magát a zenét valamint, 1-2 képet, beállítani a kívánt vizuális megjelenési stílust  és a platform, a benne levő fotók  alapján  elkészíti magát a klipet.   A jövőben, a tervek szerint a platform  már csupán a zene alapján is képes lesz létrehozni magát a klipet.

Az elsőre talán meredeken hangzó koncepció működik. Egyrészt mert magukról a klipekről nem lehet megmondani, hogy azokat nem forgatták.. ennek köszönhetően pedig a nagy kiadók is szeretik és lelkesen használják a platformot.

Mesterséges intelligencia a tehetségkeresésben: Ahogy egyre inkább digitalizálódik  a zenefogyasztás és a zene létrehozás, úgy demokratizálódik is, mai  nagyon szép és jó, ugyanakkor az igazi tehetségek megtalálását egyre nehezebbé teszi, hiszen ma már mintegy 7.5 millió előadót ismerünk….

Ennek könnyítésére hívja segítségül mesterséges intelligencia alapú megoldását az Instrumental névre hallgató csapat.  A Talent AI névre keresztelt megoldás három közösségi szolgáltatást ( YouTube, Facebook  és Twitter) böngész és az ott fellelhető trendek alapján jelzi, hogyha érdekes, értékes előadót talált.  

Háttérzene: Az, hogy az éttermekben milyen zene szól és annak mi a forrása, a streaming szolgáltatások számára is a jövőbeni növekedés egyik nagy lehetséges növekedési területe. Nem véletlen, hogy a Spotify is egyre inkább kacsingat ezen terület felé ( is) .  A terület specialitása ugyanakkor, hogy az értékesítés nem  működhet úgy, mint  „normális” streaming térben, ahol a márka értékét növelve , folyamat innovációval és kommunikációval lehet bevonzani az új ügyfeleket. Az ügyfelek itt éttermek, bárok, azaz hagyományos értelemben vett értékesítést kell folytatni.

Ezt ismerte fel az Atmosphere névre hallgató csapat, amely tanácsadás mellett kínálja héttérzene megoldásáé, ami ígéretük szerint a megrendelő  zene ízlésnek, elképzelésnek leginkább megfelelő zenét játssza majd. A zenéket nem algoritmusok, nem véletlen generátor, hanem független zenei szakértők állítják össze minden esetben.

Természetesen ahhoz, hogy az itt bemutatott  startupok közül bármelyik befusson a Spotifyhoz hasonló utat, nagyon sok minden kell ,hogy együttesen teljesüljön. Azt ellenben mutatja, hogy a zene digitalizálódása megállíthatatlannak tűnik