A streaming piacon egyre ádázabb harc folyik a szereplők között az ügyfelekért és piacszerzésért. A harc egyre keményebb, nem utolsó sorban azért, mert minden jel szerint azon ügyfelek száma, akik a jelenlegi árazás mellett hajlandóak igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat közel lehet a maximumához.

A piacvezető jelenleg a svéd Spotify és minden jel arra utal, hogyha nem áll be drasztikus változás  a szolgáltatások növekedési ütemében, akkor  a második helyezett Apple Music rövid  távon nem lesz képes letaszítani a trónról  svéd riválisát.

A ha nem, áll be drasztikus változás persze egy ilyen környezetben nehezen vehető garantáltnak és biztosnak,. különösen egy olyan vállalat esetében,mint az Apple amely lényegében bármely zeneipari szereplőt megtudná vásárolni, ha éppen úgy adódik kedve. És minden jel szerint 2017 decemberében, 2015  2014, a Beats Music akvizíció után ismét úgy adódott kedve…

Több helyről meg erősített hírek szerint ugyanis az Apple  megvásárolja a zenefelismerési piacon piacvezetőnek számító Shazamot! Az információk szerint az Apple mintegy 400 millió dollárt fizet a Londoni székhelyű cégért.

A Shazam- amelyről pont  a közelmúltban írtuk azt, hogy a Google  hang asszisztensébe épített zenefelismerés lehet a veszte  - 1999-es indulása óta szépen ,fokozatosan növekedett, mígnem  mostanában már a saját piacának abszolút meghatározó szereplője volt.

Ez a piac ugyanakkor egy meglehetősen szűk, jól körülhatárolható  piac, nem véletlen, hogy a Shazam az elmúlt években maga is komolyan foglalkozott annak lehetőségével, hogy saját maga  a streaming szolgáltató irányba mozduljon el. A streaming szolgáltatások- mint például az Apple Music- számára pedig a zenefelismerés mindig is egy olyan terület volt, amit szerettek volna saját szolgáltatásaik részeként ajánlani, nem csak partner együttműködésként a Shazammal.  

Az amit a Shazam kínál és tud ugyanakkor  nem valami olyasmi, amit pillanatok alatt, kevés költséggel ki lehet fejleszteni és meg lehet tanulni, így nagyon más opció, mint az akvizíció nem kínálkozott előttük.  Az igaz lökést azonban  feltételezhetően nem ez, hanem pontosan az adta meg, az olyan óriáscégek ,mint az Apple számára, hanem amiről novemberi posztunkban is írtunk, ez pedig a mesterséges intelligencia segítségével működő asszisztensek.

Mit jelenthet az Apple-Beats Music akvizíció a zeneipar számára

Az Apple, sokáig kényelmes digitális zenepiaci helyzete valamikor a tavalyi év közepén kezdett el romlani. A streaming szolgáltatások előretörése, az a lá carte piac csökkenése miatt ma már egyértelműen látszik, hogy az Apple-nek is drasztikusan át kell alakítania zenei stratégiáját és magát az iTunes-t is!

Specifikusan, az Apple esetében több más olyan tényező is lehet, amelyek végül az akvizíció mellé állították a menedzsmentet. Ezek közül a legfontosabbnak pedig semmi köze nincsen a zenéhez. Ez pedig a Shazam virtuális valóság megoldása, amelynek segítségével a telefontulajdonosok hétköznapi tárgyakat fotózhatnak le és integrálhatnak rövid videókba. Ha és amennyiben az Apple-nek valóban komoly tervei vannak ezen a téren, akkor ahhoz ez egy igen jó eszköz lehet majd.

Persze a fő elem és az elsődleges hasznos az lehet majd, amikor a Shazam alkalmazást integrálják az Apple Musicba/ Apple Musickal és ezáltal valóban telejs közeli zenei élményt nyújthat majd a  Beats Music alapjaira épülő szolgáltatás. Zenefelismeréssel,  exkluzív tartalmakkal, hatalmas zenei adatbázissal, Beast Radio-val  és videós tartalmakkal.

A streaming zenei piacok  és szolgáltatók  egyre erősödő versengésének  egyik következménye, hogy az exkluzív tartalmaknak hosszú évek után ismételten nagyon komoly jelentőség lett. A cunamit a TIDAL indította el, amely lényegében  csak  az exkluzív tartalmakra építette fel üzleti modelljét.

Őket követte az Apple Music, amely sok más tényező mellett, az exkluzív tartalmakban (is) bízva szeretné letaszítani a trónról a piacvezető Spotify-t.

Mindeközben a svéd cégnek sokkal inkább magukkal az előadókkal voltak gondjai akik kevesellték a lejátszások után nekik járó díjakat. Ennek következtében pedig  több, meghatározó zenekar tartalmai csak késve vagy egyáltalán nem voltak elérhetőek a svéd cég szolgáltatásában. Innen nézve nyugodtan nevezhetjük megkésettnek a Spotify lépését, hogy zenei tehetségek keresésébe fogott. De  ahogy a mondás tartja, jobb későn, mint soha.

Különösen, hogyha a tehetségkutató a Spotify már meglevő eszközeit használja, támogatja  saját gyártású  nem csupán audio tartalmak megjelenését és különösebb extra befektetést nem is igényel. Mert mit is ajánl a Rise névre hallgató  tehetségkutató?

Annyit, hogy 1-2 havonta  bemutat 4 új, figyelemre méltó előadót, akiket aztán a szolgáltatás különböző pontjain illetve partnerei révén is  promotál majd a svéd cég. Ennek keretében a hírek szerint  a Spotify  külön fesztiválokat szervez majd a feltörekvő előadói számára, és természetesen a velük, róluk készült  videó tartalmak és megjelennek majd a svéd cég  videóplatformján.  

A Daniel Ek által alapított és vezetett cégnek több célja is lehet a tehetségkutató indításával. Egyrészt lehetséges ( bár a Spotify által bőszen tagadott) cél, hogy  lemezkiadóvá  (is) váljon a Spotify.  Amennyiben ez így lenne, az alatt természetesen nem azt kell érteni, hogy a svéd cég  sorozatszám  jelentetné meg az újabb és újabb  előadók és zenekarok tartalmait. Sokkal inkább egy olyanfajta kiadót érdemes elképzelni, mint amelyben a nagy vetélytársa, Apple is gondolkozott, gondolkozik. Kis számú, de exkluzív előadó számára nyújtott full service kiadói szolgáltatás.

Sokkal valószínűbb azonban, hogy a svéd cég fő célja az, mai a leglogikusabb lenne: a program segítségével kinevelni olyan előadókat, amelyek  a Spotify-hoz kötődnek, és amelyek  segíthetnek az egyelőre még meglehetősen küszködő saját tartalmakra fókuszáló üzletág fellendítésében is. És persze, azok az előadók, melyeket a Spotify maga „nevel” ki, jó eséllyel lojálisabbak lesznek majd a svéd céghez, mint azok, amelyek nem.

A földi sugárzású rádióadók  a 20.században a zenemegismerés és a zenei marketing legfontosabb eszközei voltak. Nem véletlenül: emberek millió hallgattak otthonaikban illetve az autókban rádiót, munkába ,menet, otthon vagy akár munkában.

A streaming szolgáltatások az elmúlt 3-5 évben döbbenetes fejlődésen mentek keresztül, ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a világ vezető zenei piacának számító Egyesült Államokban minden téren a streaming uralkodna.  

Ha megnézzük az egyes szolgáltatásokban eltöltött időt, akkor valóban a streaming mondható a vezető szolgáltatástípusnak, közel 30%-al növekedve 2015 óta.  Az egyértelmű vesztes is  kirajzolódik, ez pedig az alcarte letöltés, mely majdnem a felére csökkent  mindössze 2 év alatt.

Nem lehet ugyanakkor nem, észre venni, hogy a változások egy területet, a földi és műholdas rádiózást szinte érintetlenül hagyták. Mindez még plasztikusabban látszik, hogyha a zenei szokások egy speciális ámde nagyon fontos területét, a zenemegismerést vesszük górcső alá.  

Első látásra feltűnik, hogy  meglepően diverzifikáltak a források. A listát a földi sugárzású rádió vezeti, melyet kicsit lemaradva követnek a barátok, majd pedig jönnek az online szolgáltatások (amelyek alatt nyilván elsősorban a streaming szolgáltatások értendőek) illetve közvetlenül mögöttük a közösségi média. Az ötödik illetve hatodik helyen pedig  ugyancsak rádiók, csak éppen  azok digitális verziói, azaz az online illetve a műholdas rádiók  állnak.

A streaming előretörése tehát szembetűnő, ugyanakkor a Nielsen felmérése is jelzi, hogy van egy nagyon komoly hegy, amit az áttöréshez meg kell, kellene másznia a streaming szolgáltatásoknak. A válaszadók 45%-a ugyanis jobban preferálja az ingyenes streaming szolgáltatásokat, szolgáltatás részeket és alig 29%-uk  mondta magét streaming szolgáltatás előfizetőjének.

Így hallgatnak zenét az amerikaiak

Az Edison piackutató cég, immáron hagyománnyá váló módon,minden évben elvgézi felmérését, amelynek keretében a tengerentúli internetezők zenehallgatási és közösségi média használati szokásait térképezik fel. Az idei jelentést ugyanakkor különösen nagy érdeklődés előzte meg, a 2014-ben az amerikai piacon bekövetkezett földindulásszerű változások miatt. Az alábbiakban a felmérés legfontosabb pontjaiból szemezgetünk.

A nem előfizetők közel fele- 49%-a azért nem fizet elő, mert túl drágánk tartja a streaming szolgáltatások árát, 38% elégedett volt az ingyenes lehetőségekkel, 33% pedig azt állította, hogy nem hallgatna elég zenét ahhoz, hogy megérje számára egy all you can eat jellegű szolgáltatás.

Ha röviden  össze akarjuk foglalni a Nielsen  riportjának eredményét, akkor az mondható, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére, a hagyományos, földi sugárzású rádiózás még mindig tartja magát és ugyan a térvesztése teljesen egyértelműen érzékelhető a tengerentúlon, az kijelenthető, hogy még mindig messze van az a pillanat, amikor a földi sugárzású rádiók ténylegesen  elvesztik erejüket. Messze van, de a trendek alapján látható és jó eséllyel nagyon sok köze lesz ahhoz, ahogyan az autózási szokásaink megváltoznak majd.

A Pandora saga az nyár elején, a Sirius Xm tuladonrész vásárlásával (egy időre)) bizonyosan lezárult.  Mindenki, beleértve minket is kíváncsian várta, hogy mik lesznek majd az új tulajdonos első lépései, a menedzsment csere után. Egyelőre annyi érződik, hogy a Liberty mindent, amit a korábbi menedzsment elkezdett, félbehagyja vagy törli és ha nem is gyorsan, de cserélgeti a top menedzsment tagjait.

A Pandora azonban tőzsdei cég, így hiába a (külsőre legalábbis) nyugalom, a folyamatok, a Pandora, mint szolgáltatás eredményei pont elég muníciót adnak a befektetőknek a tőzsdei árfolyam és ezáltal a cég értékének mozgatásához. A befektetők pedig éltek ezen jogukkal, nem is akárhogyan, borzasztó durván elbántak a cég részvényeivel!

Mindez a jelek szerint csak a kezdet volt, az átalakítás ugyanis gőzerővel zajlik. Ennek részeként a Pandora bezárta valamennyi nem tengerentúli irodáját, így az Új-zélandi és az ausztrál  zenekedvelőknek is meg kell barátkozniuk a gondolattal,hogy nem használhatják majd   a szolgáltatást.

Amint látható, nyár eleje, azaz a Liberty akvizíció óta a Pandora részvények- és ezáltal a cég- értéke a felére csökkent. Különösen brutális, ami november elején az aktuális negyedéves jelentés bemutatása után történt a részvénnyel.

Hogy mi volt a befektetői pánik elsődleges oka? Alapvetően az a mérőszám, amely mérőszámot jó ideje a leginkább figyelemmel kísérnek a befektetők. Ez pedig az aktív felhasználók száma. Ez a mutató azért fontos a befektetők számára, mert egyrészt jól mutatja, hogy mekkora is valóban az a tömeg, amely számára a kaliforniai cég hirdetéseket értékesít. Másodsorban- és  ez a  fontosabb-  jól mutatja, hogy a streaming szolgáltatások mennyire veszélyeztetik a Pandora  felhasználó táborát és mennyien pártolnak át hozzájuk az on-demand rádiótól.

A rövid válasz, hogy egyre többen! A harmadik negyedévben a Pandora aktív hallgatóinak száma a 74 milliót sem érte el, ami a legalacsonyabb érték 2014 óta! Ami talán ennél  is aggasztóbb, hogy a cég a tavalyi negyedik negyedév óta közel 7 millió  aktív felhasználót veszített!

Mindez talán még elviselhető és elfogadható lett volna a befektetők számára ( hiszen alapvetően a hosszú távú kilátásokat tükrözi)  ha  a rövid távú adatok biztatóak. De azok sem voltak azok. A kaliforniai rádió a harmadik negyedévben kicsit több,mint 275 millió dollár hirdetési bevételt realizált, ami alig több, mint a tavalyi év ugyanazen időszakában mért 273 millió dollárt.

Mindez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy lényegében megállt a cég fő bevételi forrását jelentő hirdetési bevételek növekedése. Ezek az elmúlt években, ahogy az ábra is mutatja eleinte meredek, de később is kétszámjegyű mértékben növekedtek éves szinten, jelezve, hogy a Pandora üzleti modelljének bevételi oldala működőképes. Úgy tűnik mostanra ez is megváltozott.

Mindez pedig azzal megerősítve, hogy a harmadik negyedévben 66 millió dolláros veszteséget termelt a cég, már nagyon csúnya képet festenek. A Pandora ugyanis az elmúlt, alig 4 év során összesen mintegy 1 milliárd dollár veszteséget termelt.

Ez önmagában is roppant negatív hír, de azt hozzátéve, hogy ennek az egy milliárd dollárnak a 70%-át 2016-ban és 2017 eddigi részében szedte össze a szolgáltató, akkor bizony egy a Soundcloud-hoz hasonló  Armageddon-t látunk kibontakozóban.

A nagy kérdés persze az, hogy mit kezd, kezdhet mindezzel az új tulajdonos. Merthogy kezdeni kellene, az egyértelmű.  A Pandora-t ugyanis egyszerre több tényező is sanyargatja, de a legfontosabb -és amely minden másikat befolyásol- az a versenytársak.

Ha visszagondolunk, nem 2017 az első év, amikor a tengerentúlon komoly piaci szereplők próbálnak az idestova 10 éve az ottani  streaming zenei piacon majdhogynem egyeduralkodónak számító kaliforniai cég életére törni.

Az Apple Radio  nem volt elegendő hozzá, és első körben a Spotify, a Google Music és a Deezer sem. 2017-re azonban úgy tűnik, hogy többen is megtanulták a leckét, amit a Pandora állított feléjük. Ez pedig az, hogy a  zenekedvelők szeretnek úgy zenét hallgatni, hogy az egyszerre legyen az a kedvükre való és ezért ne is kelljen folyamatosan tenniük valamit. ( Ez az amit az angol  szaknyelv egyszerűen lean back music listening experience-nek nevez) Ez az, amiben a Spotify, az Apple Music, a Google, de az Amazon is rengeteget fejlődött az elmúlt években.

Az, hogy mennyire azt pedig jól mutatja egy a Pandora által is alkalmazott mutatóhoz hasonló mutató, a heti aktív  felhasználók száma. ( A havi aktív felhasználóval szemben a heti a valóban a szolgáltatást igazán aktívan használókat mutatja csak)

Ha ezeket a mutatókat vesszük alapul, akkor az mondható, hogy  a 74 millió havi aktív táborból 57 milliónyian használják hetente is a Pandora-t, azaz mintegy 17 millió a havi használó közül alapvetően hetente már nem használja a szolgáltatást.  Őket közép, de akár rövid távon, egy éven belül is elveszítheti majd a rádió.  A Pandora hetente aktív bázisa sincsen ugyanakkor biztonságban, hiszen ennek az ügyfélbázisnak is 26%-a, azaz  nagyjából 15 millió felhasználó  streaming szolgáltatást is használ.  

A Pandora bázisa tehát igen komoly veszélyben van. A csavar a történetben ugyanakkor az, hogy  a Pandora csökkenése és mélyrepülése a streaming szolgáltatókon  kívül egy valakinek jó: a Sirius XM-nek.

A Pandora kisebbségi tulajdonosát ugyanis  pontosan ugyanazok a tényezők befolyásolták ( negatív irányba) mint a Pandora-t csak sokkal jelentősebb mértékben. Ezek következtében mára a Sirius heti katív hallgatói tábor telejs bázisának 8%-ra zsugorodott, de ami talén még ennél is sokkolóbb, ez a mintegy 21 millió hallgató alcsonyabb, mint a Pandora  aktív tábora. A 21 milliós  aktív hallgatói tábor demográfiailag  sme éppen ideális. A heti katív tébor laig 8%-a 35 évnél fiatalabb, azaz inkább az idősebbek tekinthetőek a Sirius aktív hallgatóinak. Hirdetési szempontból ez pedig több, mint  kellemetlen hír.  

S hogy mi jelenthetne megoldást minderre a Sirius számára? Leginkább az, hogyha valahogy  egyesíteni tudná a Sirius és a Pandora egymást jól kiegészítő, komplementer  hallgatói bázisát. 2016-ban ez több, mint 300 milliárd dollárba került volna. 2017-ben a Sirius 480 mlilió dollar értékben kisebbségi jogokast szerzett magénak. Amennyiben a Pandora részvények ára tovább esik – nagyjából a mostani felére- akkor megérheti a Siriusnak a teljes hatalomátvétel….

Napjainkban a legtöbb szó a streaming piacokról, a streaming szolgáltatásokról és azokról az óriás cégekről szól, amelyek ezen a piacon egyre aktívabban vannak jelen. A digitális zenei szolgáltatások ugyanakkor nem csak  streaming szolgáltatásokból állnak.

Talán nem is gondolnánk,  hogy a mára, mindennapjaink abszolút részévé vált, de a zenefelismerés, lényegében egyetlen szereplő, a Shazam által dominált. A szolgáltatást ugyanis immáron, mintegy 150 millió ember használja, azaz komoly tényező lett a zeneiparban. Olyannyira, hogy  ma már Shazam alapú vetélkedők is léteznek az Egyesült Államokban, igazi sztárok vezetésével és részvételével.  

Lehet azonban hogy ez a meghatározó szerep és a népszerűség lesz a veszte a Shazam-nak! Az egyik terület amelyet  a több irányba terjeszkedő technológiai óriáscégek  célba vettek az otthoni szórakoztatóipari rendszerek, szolgáltatások.  Az Apple, az Amazon és a Google egyaránt rendelkezik már saját „asszisztenssel” és a közelmúltban a Google, egy nagy dobra nem is vert lépéssel,  saját asszisztensét zenefelismerési funkciókkal is felokosította.

A gyakorlatban pedig azt kell mondjuk, végtelenül egyszerűen működik a dalfelismerés a Google segítségével. nem kell mást tenni, mint megkérdezni az asszisztenst, hogy  “what song is this?” válaszul pedig megkapjuk az előadó és az album nevét, valamint a Youtube, Google Music és Spotify elérhetőségét.

A funkció azonban nem csak otthon, hanem a Google  saját telefonjaival a Pixel-el és a Pixel2-vel is működik. Igaz ez esetben  majdnem egy percnyi zenét kell   lejátszanunk, hogy a felismerés működjön és egy előre az adatbázis is csupán a népszerű tartalmakra korlátozódik.

Hogy pontosan mekkora veszélyt jelenthet a Shazam-ra a Google új szolgáltatása, egyelőre nehéz megmondani. Leginkább mindez attól függ, hogy a Google mekkora hangsúlyt fektet majd arra, hogy a funkciót  mélyen integrálja streaming szolgáltatásaiba és szolgáltatásaival, illetve attól, hogy a Shazam ,mennyire képes esetleg tovább mélyíteni az integrációját  a lehető legtöbb streaming szolgáltatással.

Azt mindenestre kristálytisztán mutatja a Google lépése, amiről már régóta ír és beszél a zeneipari szaksajtó: a streaming szolgáltatások növekedési kényszere  egyre gyorsuló ütemben hajtja és ösztönzi őket arra, hogy minél több területen jelenjenek meg.

Rengeteget változott a világ zeneipara az elmúlt 10 évben, szolgáltatások jöttek-mentek, de az igazán  brutális az, ahogyan a kiadói terült átalakult.  Alig 10 évvel ezelőtt még 4 major kiadóról beszélhettünk, az EMI-ról, a Sony- BMG-ről, a Universal-ról valamint a Warner  Music-ról. Mára ez a kép alapjaiban változott meg.

Az EMI a Universal tulajdonába került, a Warner Music egy orosz milliárdosé, aki a Deezert is magának tudhatja, a SONY BMG külön vált és új tulajdonosai vannak.  Kimondható tehát, hogy  a zeneipar digitalizálódása alapjaiban változtatta meg a kiadók szerepét, tulajdonosi struktúráját .

Ami nem változott az az, hogy a piacvezető kiadó továbbra is a Universal Music. Az a Universal Music, amely Lucian Grange vezetése alatt aktív formálója annak, hogyan is alakul a streaming piac és az a Universal Music, amely  ádáz ellensége az ingyenes zenei tartalmaknak  és a freemium modellnek .

A cég kilátásai több, mint jónak mondhatóak, ami a 2000-es évek elejének történései, a kiadók által vízionált Armageddon, majd pedig a CD eladások valóban bekövetkező drasztikus csökkenése után ha nem is hihetetlen, de megsüvegelendő.

A GoldMan Sachs, általunk is idézett elemzése alapján 2030-ra  a világ zeneiparának értéke elérheti majd a 41  milliárd dollárt, aminek közel ¾-e 31 milliárd dollár  a streaming szolgáltatásokból  folyhat majd be.

A befektetési bank szerint a streaming bevételek esetében  minden lejátszott oldalon monetizált bevétel 50-60% a kiadókhoz kerül majd, melynek következtében  jelentősen megemelték a Universal Musicra  vonatkozó értékbecslésüket ( is)  23-25 milliárd dollárra.

Egy ennyire optimista környezetben pedig adja magát a kérdés, hogy mihez kezd a tulajdonos ( jelen esetben a francia telekommunikációs óriás a Vivendi) a kezében levő gyémánttal?  Fontos kérdés mindez, hiszen 2015-ben egyértelműen az  olt a cég álláspontja, hogy a Vivendi  jövőbeni stratégiáját alapvetően két média érdekeltsége, a Canal + valamint Universal Music jelenti majd, így azok értékesítés fel sem merülhet.

Az egyik, teljesen logikus opció a tőzsdére lépés lehet. ( és alapvetően a Goldman elemzése is ezt a célt szolgálta) Zárójelben jegyezzük meg, azzal a gyémánttal, amelynek tőzsdére vitelétől 2 évvel ezelőtt még kategórikusan elzárkózott a cég menedzsmentje. Olyannyira kategorikusan, hogy képesek voltak az egyik tőzsdére lépést  sürgető befektetőt kivásárolni inkább… Akkor 9 milliárd dollár volt a lemezkiadó becsült értéke…

 Nem mindenki ért ugyanakkor ezzel a megközelítéssel egyet . Bizonyos befektetési bankok ugyanis arra szeretnék rávenni a tulajdonos Vivendit és vezetőjét, Vincent Bollore-t hogy legalább egy kis, nem döntő  hányadát értékesítse a kiadónak.  Csak az összehasonlítás végett: a Universal 10-15%-nak értékesítése révén 3-3.5 milliárd dollárhoz juthatna a tulajdonos, ez pedig nagyjából az az összeg, amennyiért anno a Warner Music gazdát cserélt. Érdeklődőben pedig nincs és nem lenne hiány:

Alibaba és a többi kínai óriás

Amikor a világ zeneiparáról beszélünk, akkor az esetek túlnyomó többségében a világ legfontosabb, maximum 10 országot magában foglaló zenei piacairól szoktunk beszélni . A streaming szolgáltatások sok tekintetben kétségbeesett terjeszkedése illetve a mobil penetráció világszinten egyenetlen növekedése ugyanakkor megmutatta, hogy a világ jövőbeni zenei térképe sok tekintetben más lehet majd. Ezen az új zenei térképen pedig az olyan nagy népességű országok, mint Kína kiemelt pontok lesznek majd! A kínai szórakoztató és elektronikus kereskedelmi cégek erejét jelzi, hogy nemrég az is felmerült, hogy a Spotify-t  megvásárolják.

Magának, az Alibaba-nak pedig köztudottan komoly zenei tervezi vannak, hiszen  nemrég zenei üzletág indítását jelentette be! A zenei termék már eleve integráltan jelenik majd meg az Alibababa Taboa névre keresztelt szolgáltatásában. A pénz nem jelentene problémát a  kínai óriáscég számára, amely a Universal- akár kis részének birtoklásával- jelentősen javíthatná  tárgyalási pozícióit akkor, amikor zenei szolgáltatásaihoz keres tartalmat.

Az Alibaba mellett rendszeresen felmerül  a Tencent neve is. A kínai telco óriás könnye lehet, hogy megelőzi majd a Spotify-t a tőzsdére menetelben, de ettől elvonatkoztatva is vezető szolgáltatása a QQ Music a világ vezető streaming szolgáltatásai közé tartozik, már most is! A kínai cég minden lépéséből érződik, hogy szeretné elérni, hogy  hasonló elbánásban és figyelemben részesüljön, mint a nála sokszor kisebb nyugati streaming szolgáltatók. Ehhez kiváló megoldás lenne, ha maga is tulajdonolna egy kiadót.  Persze mindez hátrányokkal is jár, ahogyan azt   Andy Ng, zenei tartalmakért felelős vezérigazgató helyettes ki is fejtette: „egy kiadó megvásárlása esetén  onnantól a többi kiadó  versenytárnak tekintete minket, ami stratégiailag nem célunk ” Az ellenben igenis elképzelhető a Tencent  vezetők szerint, hogy kisebb mértékben, pontosan a stratégiai jelleggel befektessenek egy kiadóba, kisebb mértékben.

Digitális Megabizniszek

A zeneiparon keresztülvonuló változások egyik fontos elem, a kiadók szerepének megváltozása. Napjainkban mér messze nem csupán  a tradícionális kiadók  töltenek, tölthetnek be kiadói szerepet, illetve messze nem a kiadói feladatoki messze túl mutatnak a hanghordozók és a digitális megjelenések kezelésén.

És az sem véletlen, hogy például az Apple már évekkel ezelőtt  akvirált egy kiadót, bár az akvizíció ellenére az kevéssé valószínű, hogy az Apple klasszikus kiadóvá váljon, sok kezelt előadóval, zenekarral. Sokkal valószínűbb, hogy korlátozott számú, de annál híresebb ,meghatározó előadó esetében kezeli majd azok jogait és képviseli érdekeit, miközben elképesztően innovatív, egyedi termékeket hoznak együtt létre. Pontosan, mint a U2 esetében…

A Universal, mint a világ vezetői kiadója, tehát érdekes, értékes lehet, az olyan média és szórakoztatóipari behemótok, min az Apple, az Amazon vagy a Google számára is, bár a többi kiadó magukra haragítása az akvizícióval az ő esetükben is igaz lehet.

Befektetők, telekommunikációs cégek

Az, hogy  pénzügyi befektetők számára miért érhetné meg akár a kisebb tulajdonrész vásárlás, a Goldman értékbecslése alapján nem szorul magyarázatra. Más kérdés, hogy az értéknövekedés csak egy dolog. A Universal bevétel termelő képessége (EBIDTA) jelenleg 12 % körül mozog, azaz közel 10 év, mire a cégbe való befektetés megtérülhet…Opportunisták és gyors megtérülést kedvelők tehát kizárva!

Természetesen annak se zárjuk ki a lehetőségét, hogy egy nagy telco cég dönt úgy, hogy szüksége van a világ legnagyobb lemezkiadójára. Az, hogy telco cégek média befektetéseket eszközölnek  nem ritka, elég ha csak az AT&T Time Warner akvizícót felidézzük. Más kérdés, hogy   a cégek figyelme inkább a videó felé fordult, mint a zene felé…

Bármelyik opció is valósul meg, az alapvető változásokat hozhat majd a Universal Music életében. Tőzsdei cégként  a piac rezdüléseire sokkal inkább figyelve, sok tekintetben óvatosabb üzletpolitikát folytatva kellen  tevékenykedniük. Egy új tulajdonos pedig ki tudja mit változtatna meg a kiadón…

Azt, hogy a streaming mennyire és milyen mértékben formálja napjaink zeneiparát talán legjobban az az adat fejezi ki, hogy a 2012-ben még a tengerentúli piacokon  vezetőnek számító egyedi letöltések, mára a CD eladásoknál is kisebb részét teszi ki a  zenei bevételeknek, miközben a streaming vált a legjelentősebb bevételi forrásnak.

Gyakran felmerülő kérdés azonban, hogy mi várható hosszú távon? Egyre több és több jel utal arra, hogy a streaming szolgáltatások az irántuk alapvetően fogékony zenekedvelők jelentős részét már megszólították , a mainstream  tömeg megszólításához pedig másfajta üzleti modell kellhet.  

A Strategy Analytics elmező cég szerint  2022-ben szinte kizárólag streaming szolgáltatásokat használunk majd, melynek köszönhetően a streaming szolgáltatásokból származó bevételek megközelítik majd a 10 milliárd dollárt, és ennek köszönhetően a zeneipari bevételei is a jelenlegi 4-ről 12-13 milliárd dollárra növekednének.

A kutató cég ugyanakkor azt jósolja, hogy az ingyenes hirdetések által szponzorált streaming szolgáltatások nem fognak eltűnni, azaz az a kettőség, amit a kiadók olyannyira kritizálnak, velünk marad , annak ellenére is, hogy közben a prémium streaming szolgáltatások masszívan növekednek majd.

Lényegesen optimistább ennél ugyanakkor a Goldmann Sachs elemző cég, amely lényegében nem kevesebbet jósol és állít,minthogy 2030-ra megközelíthetik a 30 milliárd dollárt majd a világ zeneipari bevétele, természetesen a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően.  Hogy lássuk, mennyire optimista az elemző cég: 2016-ban a világ zeneiparának forgalma 4.5 milliárd dollár volt,  azaz az elemző cég azt várja, hogy kicsi több, mint 10 év alatt meghétszereződnek majd a zeneipari bevételek.

A rakétaszerűen növekvő bevételek természetesen növekvő ügyfélszámot is feltételeznek! A Goldman  előrejelzés szerint a jelenleg mintegy 160 millió, a streaming szolgáltatásokért fizető zenekedvelői tábor 2030-ra 850 milliósra növekszik majd, azaz több, mint ötször annyian fizetnek majd  zenei szolgáltatásokért világszerte, mint most.

Abban mindkét elemző cég egyetért, hogy a 2020-as évekre a streaming szolgáltatások totálisan átveszik majd a hatalmat a zeneiparban, mind a bevételek, mind a marketing  területén. A Goldman becslése szerint a 41 milliárdos zeneipari bevételekből 34 milliárd dollár, azaz közel 90% a streaming szolgáltatásokból származik majd.  A 34 milliárd dolláron belül 28 származhat prémium streaming szolgáltatásokból és 6 hirdetés alapúakból, azaz a Goldman sem számol azzal, hogy hosszú távon kikopnának a hirdetés alapú szolgáltatások. A volumenből ítélve azzal ellenben igen, hogy az  ezek révén realizált bevételek lényegesen növekedni tudnak majd.

Az, hogy a jódlat helyes volt-e hosszú ideig nem fogjuk tudni még eldönteni. Abban ellenben nagyon is sokat segít, hogy eloszlasson minden ,esetleg még most is meglevő kételyt azt illetően, hogy a streaming mennyire lesz meghatározó az elkövetkezendő 5-10 évben.

A streaming piaci versenyről  rengeteget írtunk, írunk mi is itt a blogban, de alapvetően az első két helyezett egyre ádázabb küzdelméről. A piac azonban ennél jóval komplexebb, egyrészt a sokak által lesajnált, mégis  óriási táborral rendelkező ázsiai szolgáltatók, másrészt pedig a sok tekintetben rejtetten működő Amazon zenei szolgáltatások miatt.

A Media Research legújabb kutatása és piacelemzése ugyanakkor tiszta vizet önthet a pohárba! Az elemző cég becslése szerint jelenleg mintegy 162 millió ember fizet streaming szolgáltatásokért világszerte. Mindez pedig alig félév alatt 30 millió új előfizetőt jelent.  

Elemzésük szerint ugyanis a  TOP 5 streaming szolgáltató és felhasználószámuk a következőképpen fest:

Afelől senkinek nincsen kétsége, hogy a piacvezető továbbra is a tőzsdére készülő Spotify, és az Apple Music második helye is vitathatatlannak tűnik. A dobogó harmadik fokára ugyanakkor az Amazon streaming szolgáltatása, szolgáltatásai kerültek. 

Amiben az igazán sokkoló az, hogy  3 év azaz 2014 óta, amikor is a tizenegyedik helyen voltak, sikerült felzárkózniuk és minden jel szerint sokkal inkább az első két helyezettet veszélyeztetik, mint őket veszélyeztetné bárki…

A verseny kimenetele persze sok mindentől függ,  leginkább attól, kinek menni pénze van. Ha pedig innen közelítjük meg a jövőt, akkor bizony pont a piacvezető, a Spotify  jövője a legnagyobb kérdés. Hiszen az olyan cégek,  mint az Apple vagy az Amazon streaming szolgáltatásokat egy sokkal nagyobb cél részének tekintik. Nem a megtérülés tehát a cél, hanem a piachódítás, ebben pedig lényegében végtelen pénztárcák segítik őket.

Az Amazon pedig több szempontból is kiemelkedik ebből a mezőnyből. A  e-commerce felől egyre inkább a szórakoztató szolgáltatások felé mozgó cég zenei téren tulajdonképpen az Apple 2000-es évek közepén megvalósított stratégiáját követi. Amíg Steve Jobs-ék akkor az iTunes/iPod/iPhone hármas köré szervezték tartalomszolgáltatásaikat, addig az Amazon lényegében ugyanezt teszi az otthoni szórakoztató eszközeivel ( Fire TV,Amazon Echo) és  szolgáltatásaival.

A többi streaming szolgáltatóval szemben Jeff Bezos csapata radikálisan más megközelítést alkalmaz akkor, amikor célcsoportot keresett, keres szolgáltatásai számára. A streaming szolgáltatásokért fizetők túlnyomó többsége  a 25-34 éves korosztályból kerül ki. Erre  lő mindenki, a Spotify-tól az Apple Music-ig. Ebből a korosztályból ugyanakkor  aki hajlandó és szeretne fizetni a zenéért, már mindenki meg is teszi, így nem új előfizetőket hoznak be a szolgáltatások, hanem sokkal inkább egymástól  szipkázzák el azokat.

Forradalmi streaming szolgáltatás érkezhet az Amazontól ősszel

Amikor 2014-ben az Amazon egy korlátozott tartalomkínálatú, de Prime előfizetői számára ingyenes streaming szolgáltatással lépett a piacra a legtöbb vetélytárs mosolygott nem létező bajsza alatt. Az Amazon aztán két év szívós munkával magát a szolgáltatást is jelentősen javította és a streaming piac is egyre inkább szaturálódott., így 2016 őszére vannak olyan kimutatások melyek alapján az Amazon Prime Music tekinthető jelenleg a világ legjelentősebb streaming szolgáltatásának.

Az Amazon ezzel szemben a többieket próbálja megszólítani. Ez a csoport méretét tekintve hatalmas, ugyanakkor  tagjai nem szívesen fizetnek a zenéért, biztosan nem  havi 10 dollárt. Számukra lehet kiváló megoldás az a struktúra, amelyet az Amazon évekkel ezelőtt kitalált és azóta is alkalmaz. A Prime előfizetők számára egy ingyenes, de egyre fejlődő zenei szolgáltatás nyújt majd, a nem prime előfizetők számára pedig ott lesz majd a hagyományos árazású és óriási zenei adatbázishoz való elérést  kínáló szolgáltatás vagy az egyfajta home entertainment megoldásként értelmezhető Echo alapú, olcsóbb szolgáltatás.

Az elmúlt egy év pedig tulajdonképpen az akkor feltett kérdésünkre „A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy minderre a vetélytársak hogyan reagálnak majd? Elindul-e a világ streaming ipara az olcsóbb szolgáltatások felé ( a  kiadók ellenállását legyűrve) vagy esetleg egyre több, különböző árazású streaming szolgáltatást kínál majd minden szereplő? vagy esetleg megpróbálják az Amazon elképzelését figyelmen kívül hagyva továbbra is a 10 dollár ellenében hatalmas zenei adatbázisokhoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatásokat erőltetni…” is választ adott. A válasz és az, hogy továbbra is szinte minden szereplő 10 dollárért próbálja értékesíteni szolgáltatást szinte kikövezi az utat az Amazon előtt ahhoz, hogy hamarosan átvegye az uralmat a streaming szolgáltatások között is.

Az  elmúlt években  nagy utat jártak be az amerikai  zenei bevételek. 2012-ben még minden idők legerősebb karácsonyát produkálták az online zeneáruházak, hogy aztán az ezt követő években az alá carte letöltések a CD-hez hasonló mélyrepülésbe kezdjenek, ezzel újból csökkenésbe taszítva a zeneipari bevételeket. A növekedés finoman fogalmazva is lassan indult be, és lényegében egy úja, hatalmas piaci szereplő kellett hozzá, az Apple. Az Apple Music ugyanakkor kiváltotta azt a piac fellendítő hatást, amiben a legtöbb zenepiaci szereplő reménykedett.

Ez a hatás pedig minden jel szerint nem csupán átmeneti volt, hanem hosszan tartó lehet. A tavalyi, teljes évre vonatkozó becslések és adatok után, az idei évi első félévének adatai sem jeleznek semmifajta lassulást!

A 2016-ba elkezdőtött folyamatok ugyanis érdemi változás nélkül folytatódtak, azaz a streaming, mint egy jófajta doppingszer pumpálja egyre felfelé a tengerentúli zeneipari bevételeket.  

A tavalyi évről azt írtuk, hogy „olyan mértékű  növekedésnek indult, mint amilyet utoljára a 90-es években láttunk. A közel kétszámjegyű ( egyes számítási módok szerint 10,5%, mások szerint 9.3%-os növekedés a több évnyi csökkenés után  lényegében azt jelenti, hogy szinte felrobbant az amerikai zeneipar.” Az idei esetében tovább kell fokoznunk a szuperlatívuszokat, de erről majd később.

A  prémium streaming szolgáltatások az előző év meredek emelkedéstől ugyan kissé elmaradva, de 61%-al növekedtek az előző évhez viszonyítva. Magabiztosan, de a prémium streamingtől messze elmaradva 37%-al növekedtek a hirdetés alapú streaming szolgáltatások bevételei is.

A streaming bevételek tehát meredeken növekednek, ami persze adódhatna az Apple prémium  jellegéből is. De szerencsére nem ez a helyzet, ezt pedig a  felhasználószám alakulása mutatja a legjobban.  

Amely az előző év hasonló időszakéhoz képest brutális 50%-os növekedést mutat, 2015-höz képest pedig lényegében megháromszorozódott a streaming szolgáltatásokért fizetők száma az USA-ban, ez pedig alapvetően az Apple Musicnak köszönhető.

Persze nem minden területen növekszik a tengerentúli zeneipar, de ez nem meglepő. A streaming növekedésével párhuzamban és attól abszolút nem függetlenül az á la carte letöltések  meredeken, 23%-al  zuhantak és immár alig ötödét teszik ki a tengerentúli zeneipari bevételeknek. Mindez alig 2 évvel az után, hogy a legjelentősebb zeneipar bevételi forrásnak számított, megelőzve a CD-t is.

Most már nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a streaming alapjaiban alakította át a tengerentúli zeneipari struktúrát és szegmenseket. A streaming uralja immáron a zeneipari költéseket, ha pedig hozzá vesszük az egyedi letöltésekből származó bevételeket  is, akkor azt mondhatjuk, hogy a zeneipari bevételek több, mint 80%-a immáron a digitális területről származik. A digitális transzformáció tehát lényegében befejeződött.

Az Apple Music helyrerántotta a tengerentúli zenei bevételeket

Egy évvel ezelőtt azt írtuk, hogy bajban lehet a világ zeneipara, ugyanis a streaming szolgáltatásokat igénybevevők számának meredek növekedése megállni látszott, annak ellenére, hogy a bevételek meredeken emelkedtek. Ennek pedig az volt a következménye, hogy az amerikai zeneipari bevételek továbbra is csökkennek, méghogyha egészen minimális mértékben is.

És úgy tűnik a transzformáció egyben azzal is jár, hogy a teljes zeneipari bevételek növekednek, immáron második évben folyamatosan, egyre növekvő ütemben. Az első félévben ugyanis 17%(!!) -al növekedett az Egyesült Államok zeneipara a fentieknek köszönhetően, amely utoljára a zeneipar boldog 90-es éveiben volt példa.

Persze hosszú még az út, és ugyan optimisták, de a zeneipari szereplők sem hurrá optimisták, hiszen a jelenlegi növekedés ellenére is csupán töredék a zeneipari bevételek annak, amelyek a CD boom csúcsán voltak.  De ettől még tény, a tengerentúli adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a digitális szolgáltatások és a streaming képesek bevételt termelni úgy, hogy az ügyfelek is kedvelik, használják őket!

Cikkünk alanyának, a Vevo-nak nagyon sok nevet adtunk már az elmúlt években. Hívtuk már a zenei videók Tinderének, 21.századi Music TV-nek, legfrissebben pedig a zenei videók HULU-jaként emlegetik a zeneiparban. A Vevo  mint klasszikus befektetés működik ( részletesebben lásd erről keretes írásunkat) így az, hogy  mennyi látogatója van és hogy mekkora hirdetési bevételt képes generálni, alapvetően befolyásolja sikerét és jövőjét is.

Márpedig a Vevo  amúgy nem túl hosszú történelmének legsikeresebb hónapjait éli, és az elsősorban egyelten előadónak, Taylor Swiftnek köszönhető! A Spotify örök ellenségének (is) mondható énekesnő új videója vevo-n debütált is hamar elképesztő nézettségeket produkált! Alig két hét alatt 270  millióan nézték meg a Vevo oldalain!

Az olyan a tradícionális TV-zéshez hasonlító megoldások, mint a Swift esetében is használt premier, minden jel szerint  nagyon jól működnek együtt a megváltoztatott hirdetési stratégiával. Amelynek a lényege, hogy a Vevo  egyre inkább, mint TV társaság próbálja értékesíteni  a hirdetési lehetőségeit, azzal szemben, ahogy korábban tette, amikor  webes videószolgáltatóként definiálta magát és  hirdetési lehetőségeit is.

A TV-k esetében megszokott  árazás, hatékonyság mérés illetve az, hogy a klasszikus branded content hirdetések helyett  a Vevo szigorúan videó hirdetéseket értékesít  megtette hatását és csak  idén 200 millió dollár hirdetési bevételt hozott eddig a cégnek.

A premiereket pedig külön értékesítik, oly módon, hogy maguk is  előre fizettetnek jelentős összeget a hirdetőkkel annak érdekében, hogy azok hirdetései garantáltan megjelenhessenek a premierek előtt.

A Vevo növekvő népszerűsége ugyanakkor  egyre aktuálisabbá tesz egy másik kérdést: nevezetesen a Google-al és a Youtube-al való viszonyt. A Vevo  és a Youtube jelenleg lényegében szimbiózisban él, Ami egyszerre jelent hatalmas előnyt és végtelenül sok kötöttséget a prémium videó oldal számára. A Vevo- amennyiben valóban sikerül újabb tökét bevonnia- 1 éven belül képes lehet  elválni, jelenleg is vele szimbiózisban élő, sok tekintetben vetélytársától, a Youtube-tól.

Hogy ki lehetne az ideális partner? Valószínűleg a videó ajánlatába pénzt ész nélkül invesztálni Facebook. Az a Facebook,amely 5 évvel  ezelőtt, kis híján a Vevo tulajdonosa lett  és amely számára  egy olyan látogatott oldal, mint a Vevo sokkal értékesebb ma, mint volt 3 éve. Pénze ugyanakkor bőven van a Facebook-nak és amennyiben zenei téren is igazából szeretne szembe menni a Youtube-al, ahhoz bizony szüksége lesz a Vevo-ra. Az integráció és a forgalomterelés meg szinte már rutinszerűen működhetne.