Az egyre erősödő streaming piac harc, szép lassan már nem csupán audio hanem audio, video és saját gyártású tartalmak harcává kezd bővülni. A Netflix  példája egyre inkább ragadós és jellemző lesz a zeneiparban is: Aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad írtuk, és  január  minket látszik igazolni.

Az Apple, már korábban a nyár során maga is rálépett erre az ösvényre, amikor James Corden Carpool Karaoke show-ját  felvásárolta, de a sor ezzel nem állt meg.

A saját gyártású tartalmak irányába való erőteljes elmozdulás következő lépéseként az Apple Planet of the Apps néven indít vetélkedőt ,amelynek előzetesét be is mutatta a sajtó képviselőinek.

Maga a show egy zenei vetélkedő és egy tech-show keveréke szeretne lenni, megspékelve rengeteg hírességgel.  A vetélkedő tétje 10 millió dollár és egy kiemelt hely az Apple alkalmazásboltjában, Akik pedig vetélkednek, azok nem énekesek, hanem alkalmazásfejlesztők. A zsűritagok pedig hírességek, akik saját maguk is komoly elismerést szereztek már a startup businessben.

Maga a lebonyolítás teljesen megegyezik azzal, amit a zenei tehetségkutatók esetében megszoktunk már: az alkalmazásfejlesztők bemutatják ötletüket a zsűrinek, amelyre 60 másodpercük van, a zsúri pedig dönt, és amelyik  zsűritagnak –amelyek között ott lesz Will.I.am vagy Jessica Alba-   tetszik, az, az adott fejlesztői gárda mentorává válik majd, a végső prezentációra való felkészülésben.

Ami megkülönbözteti majd az Apple show-ját a lineáris televízióadásokat elöntő vetélkedőktől, az pontosan maga a disztribúció lesz. A Planet of the Apps ugyanis csak és kizárólag az Apple Music-ban lesz elérhető! Úgyhogy aki majd  élvezni szeretné a fejlesztők versenyét, annak  elő kell fizetnie az Apple zenei szolgáltatására.. (A show producere szerint azért maga a show is kap majd egy külön alkalmazást, ami rengeteg egyedi, exkluzív tartalmat is nyújt majd. )

A kérdés innentől kezdve pedig már inkább az, hogy  hány új előfizetőt lesz képes bevonzani a show? Mennyire lesz képe igazolni majd a műsor azt, hogy megéri érte regisztrálni és fizetni? Egyáltalán, képes lesz-e a  pusztán az Apple ökoszisztémáján belül elérhető  műsor ugyanolyan ismertséget és hype-ot kiváltani, mint egy hagyományos TV műsor.

Ha netán nem annak pedig igen komoly következményei lehetnek, nem is csak és elsősorban az Apple Music-kra vonatkoztatva, hanem a teljes Apple tartalomiparra terveket illetően.

Az Amazon zenei szolgáltatásának, szolgáltatásainak megítélése nem egyszerű, hiszen a cég notóriusan ritkán közül  felhasználó számokat és ha tetszik is, azok maximum a felhasználószám növekedéséről szólnak, nem abszolút számokról.

Éppen ezért  bírnak fokozott jelentőséggel a különböző piackutató cégek által végzett kutatások. Ezek alapján ugyanis hiába nem szerepel az Amazon Music a hivatalos  streaming piaci szereplők felsorolásban, könnyen elképzelhető, hogy közben az egyik, ha nem a legmeghatározóbb szereplő!

A legfrissebb kutatás, a zeneipari téren amúgy is aktív Park Associates-től érkezett. A piackutató cég tavalyi kutatását megismételve, a tengerentúl szélessávú interneteléréssel rendelkező háztartások streaming szolgáltatások terén meglevő fogyasztását vizsgálta.

Amint látható, az Amazon már 2015-ben is piacvezető volt –az akkor még egyedüli szolgáltatásként elérhető, korlátozott élményt nyújtó Amazon Prime Music-kal- 2016-ban azonban brutálisan, 50%-al növekedve immáron  minden hetedik tengerentúli szélessávú interneteléréssel rendelkező háztartásban jelen van, mai nem kevesebbet jelenthet, mint hogy minden második tengerentúli streaming előfizető Amazon  Prim Music előfizető.

A Park kimutatása alapján a Spotify is szépen növekedett, megközelítve az Amazon-t, 4-ről 7%-ra növelte részesedését a tengerentúli internettel rendelkező háztartásokban.  A Pandora előfizetéses  rádiója- amely reklámmentességet kínál-t kis mértékben csökkent , mai jól mutatja,. Mennyire szüksége van a rádiópiacon amúgy vezető Pandora-nak egy valódi streaming szolgáltatásra.

Az Apple illetve a Youtube streaming szolgáltatása is szépen nőtt, de összességében jelentősen elmaradnak mind az Amazontól, mind a Spotify-tól, illetve az Apple kapcsán kijelenthető, hogy az Apple Music  meredek növekedése nem a tengerentúlon, hanem a világ többi részén zajlik.

A nehézség a piackutató cég adatainak értelmezésével az, hogy egyrészt háztartásokkal számol, másrészt pedig csak növekedési adatokat tett közzé. Ennek ellenére fontos támpontokat ad.

Amennyiben igaznak vesszük azt, hogy  mintegy 100 millió szélessávú internet eléréssel rendelkező háztartás van az Egyesült Államokban, melyeknek a harmada fizet elő valamilyen  streaming szolgáltatásra, ez azt jelenti, hogy mintegy 33-35 millió  streaming előfizető származik a tengerentúlról. Ennek a bázisnak pedig közel a fele az Amazon előfizetője.

Ezt a gondolat menetet folytatva látható, hogy az Apple Music és a Spotify meglepően ugyanazon a pályán focizik, mindkettő most alapvetően  nem amerikai előfizetők bevonásából növekszik. Kifejezetten meglepő adat, hogy a Park Associates mutatói alapján kettőjüknek együtt is alig több, mint 10 millió tengerentúli előfizetője van….

Az Apple Music indulásakor, a sikerhez vezető legfontosabb tényezők között említettük , hogy az Apple Music nemzetközi terjeszkedése gyorsan haladjon és az Apple a lehető leggyorsabban és legerőteljesebben legyen képes terjeszteni azt a fajta zenemegismerési  elképzelést, amit az Apple Music képvisel és amiben a Beats Radio kulcsszerepet játszik.

Önmagában a rádió központba helyezése okos ötlet, lássuk, hogy ezzel amúgy az Apple nem tesz mást, mint az ingyenesen elérhető zeneelérés kérdését oldja meg egy huszárvágással. Amely huszárvágással egy mozdulattal vissza is próbál repíteni minket a 70-es évekbe, amikor a lineáris, broadcast jellegű rádiózás a csúcson volt. Iovine és társai a szakemberek által kiválasztott tartalmakon alapuló rádióval nem mást mondanak, minthogy majd ők definiálják, ki milyen zenét szeressen

Nem véletlen, hogy  az Apple terveiben a Beats Radio annak ellenére játszik kulcsszerepet, hogy alap üzleti modellje sok mindennek mondható, csak modernnek nem.  A gyakorlatban a Beats Radio mégis innovatív, akár ha azt vesszük, hogy valóban globális rádióról beszélünk, akár ha a műsorstruktúráját vesszük alapul vagy azt, hogy egy valóban interaktív rádiót szeretne az Apple építeni.

Mindezek alapján inkább az volt meglepő, hogy a Beats 1 Radio  csak olyan lassan terjeszkedett az igazi világuralom felé, mintahogyan. Ettől még tény, miden különösebb bejelentés nélkül, mostantól a Beats Radio immáron  Magyarországon is elérhető! Azaz itthon is élvezhetjük majd a 3 városból, Los Angelesből, New Yorkból valamint Londonból sugárzott félig hagyományos, félig webes rádiót.  A rádió arca Zane Lowe Los Angelesből, , de csatlakozik majd hozzá bro Darden in New York-ban és Julie Adenuga London-ból.

A Beats Radio fontossága két dologban lelhető fel. Az egyik, amit már az előbbiekben említettünk:  ez a rádió hivatott azt bemutatni, hogy az Apple hogyan is képzeli el a zenemegismerést. A gépekkel szemben emberek által működtetve, vezérelve. Másodsorban pedig a Beats Radio nemzetközi terjeszkedésével az Apple próbál az első, világ szinten is elérhető  digitális rádiószolgáltatássá válni, amely nem mellesleg szorosan kapcsolódik a streaming szolgáltatáshoz is.

Ha online videónézésről beszélünk., mindenkinek egyből a Youtube jut az eszébe, alapvetően joggal. A Youtube árnyékában, a tengerentúlin ugyanakkor évek óta gyarapodik, növekszik a Vevo, amelynek pontosan a Youtube árnyéka jelentette a legnagyobb problémát.

Pedig a Vevo szerepe egyre kevésbé megkérdőjelezhető. A Nielsen felmérése   ComScore adatai alapján októberben   az összes  Youtube videómegtekintés 43%-a Vevo videó volt  és mintegy 97 millió amerikai nézett meg legalább egy Vevo videóklipet, ami a 320 milliós amerikai népességet alapul véve nem kevesebbet kent, minthogy minden negyedik tengerentúli a hónapban legalább egyszer találkozott a Vevo-val.

Amit fentebb az Egyesült Államokra vonatkozóan megállapítottunk fokozottan igaz  világ szinten! A Vevo-hoz köthető videómegtekintések száma  az elmúlt években dinamikusan emelkedett  és tavaly ősszel már elérte a 19 milliárd videómegtekintést, világszerte mintegy 400 millió felhasználó által.

A mihez tartás véget, ez mintegy négyszerese a piacvezető Spotify felhasználószámának. Azaz a Vevo bázisa igen erős. Egy problémája van a kiadók által alapított  prémium videószolgáltatónak: mindezt a zenekedvelők ingyen tehetik meg!

Ingyen, de hirdetések által  megszakítva, és pontosan ez a fő problémája a Vevo-nak jelenleg, a túlzott Youtube-hoz kötődés mellett. A hirdetés alapú szolgáltatások pedig egyre kevésbé támogatottak, mit támogatottak, megtűrtek a kiadók által.

Az. hogy miért azt pedig pont a Vevo esete illusztrálja talán a legjobban. A 19 milliárd videómegtekintést alapul véve  a Vevo-nak havi közel 500, éves szinten pedig 5 milliárd dollár hirdetési bevételt kellene generálnia. A valóság ezzel szemben valahol 5-600 millió dollár között van, azaz a Vevo a videómegtekintéseinek igen alacsony számát képes csak monetizálni.

A helyzettel  a Vevo vezetősége is tisztában van, nem véletlen, hogy az elmúlt 8-10 hónapban – nem kis mértékben tulajdonosi nyomásra – komoly erőkkel dolgozott egy előfizetéses verziójának kidolgozásán.

A tervezett előfizetéses modell több lépcsős lenne, akár, mint a Youtube Red, vagy a Spotify esetében, azaz az ingyenes Vevo nem tűnik majd el, sokkal valószínűbb, hogy a prémium verzióban több funkciót kínál majd a szolgáltatás.

A funkciók mellett pedig megjelenhetnek majd akár a saját gyártású tartalmak, annak érdekében, hogy a Vevo, mint önálló oldal is felvehesse a versenyt az egyre több saját gyártású tartalmakat kínáló vetélytársaival.

Az előfizetéses szolgáltatás mellett a Vevo számára egy másik fontos lehetőség és mérlegelendő. Ez pedig a Youtube-tó való totális szétválás. A Vevo- amennyiben valóban sikerül újabb tökét bevonnia- 1 éven belül képes lehet  elválni, jelenleg is vele szimbiózisban élő, sok tekintetben vetélytársától, a Youtube-tól.

Hogy ki lehetne az ideális partner? Valószínűleg a videó ajánlatába pénzt ész nélkül invesztálni Facebook. Az a Facebook,amely 5 évvel  ezelőtt, kis híján a Vevo tulajdonosa lett  és amely számára  egy olyan látogatott oldal, mint a Vevo sokkal értékesebb ma, mint volt 3 éve. Pénze ugyanakkor bőven van a Facebook-nak és amennyiben zenei téren is igazából szeretne szembe menni a Youtube-al, ahhoz bizony szüksége lesz a Vevo-ra. Az integráció és a forgalomterelés meg szinte már rutinszerűen működhetne.

Akár melyik megoldás is valósul meg, az egyértelmű, hogy a Vevo számára csak a függetlenedés az egyetlen megoldás.  Ezek után az igazi kérdés az lesz, hogy a Vevo mit tud majd felmutatni, ami egyedivé teszi és ami arra ösztönzi majd a zenekedvelőket, hogy ne a Spotify-t, ne az Apple Music-ot  vagy éppen ne az Amazon  Prime Music-ot válasszák.

A streaming piac az egyik legköltségesebb  start-up formának számít, erről talán az a közel tucatnyi független cég tudna őszintén mesélni, amelyek az elmúlt évek során csődbementek a magas költségek miatt.

A célja minden start-upnak, így a zeneieknek is az exit, azaz vagy az értékesítés vagy  a tőzsdére lépés. Erre ugyanakkor az elmúlt években nem nagyon került sor, egyrészt a Facebook tőzsdére lépésnek (akkori) kudarca miatt, aztán a Pandora miatti befektetői aggodalmak, míg végül a Deezer tavalyi sikertelen tőzsdére lépési kísérlete jelezte: a zenei start-upok számára a tőzsdére lépés nem biztos, hogy a megfelelő megoldás.

Más helyzetben van a piacvezető cég, a svéd Spotify. Daniel Ek-re és cégére már lassan 4 éve felettébb nagy nyomás nehezedik a befektetői részéről annak érdekében, hogy tőzsdére lépjen és ennek köszönhetően a befektetők elkezdjék a befektetett tőke fokozatos kivonását. 

Tőkére azonban továbbra is szüksége volt a Spotify-nak, nem utolsó sorban az Apple streaming piacra lépése és az Apple Music növekedése valamint  a Youtube Red megjelenése miatt.

A megoldás ugyanakkor felettébb költséges és kockázatos lett: A tavalyi hitelkonstrukció különbözik a korábbiaktól, ugyanis  a két befektető, a TPG kockázati tőke társaság és a Dragoneer Investment Group hedge fund átváltható hitelt biztosít a megegyezés részeként pedig komoly engedményeket kapnak majd a Spotify tervezett elsődleges részvénykibocsátásakor. 

Évente 5 százalékos kamat terheli a hitelt, majd félévente 1 százalékponttal emelkedik a kamat, amíg tőzsdére nem megy a cég, maximum 10 százalékig. Ezt a kamatot nem készpénzben fizeti ki a társaság a tőzsdére lépésig, hanem a hiteltartozást növeli majd az összege.

Ez a kockázatos megoldás tulajdonképpen a minél hamarabbi tőzsdére menetelben tette  érdekelté a svéd céget, amely most azonban több forrás szerint is újabb egy évvel  eltolni tervezi a cég tőzsdére vitelét, fonák módon pont annak érdekében, hogy majd a tőzsdén  minél eredményesebben szerepelhessen.

Az eredményesebb szerepéshez pedig alapvetően  két dologra van szükség: jó termékre ( ez megvan és a Spotify aktívan fejleszti is a szolgáltatást) illetve működőképes üzleti modellre. Működőképes üzleti modellhez pedig a Spotify-nak elsősorhan a kiadói szerződésein kellene változtatnia. Jelen formájukban uyganis a kiadók a Spotify bevételeinek 70-72%-át kapják meg, így nem meglepő, hogy a svéd cég 2 milliárd dolláros árbevétel mellet sem tud nyereségessé válni ( ami a tőzsde szempontjából nem éppen elhanyagolható kérdés és feltétel)

Nem véletlen tehát, hogy a Spotify gőzerővel dolgozik azon, hogy újratárgyalja ezeket a szerződéseket ,sőt a hírek szerint pontosan ez áll a tőzsdére menetel esetleges újabb eltolása mögött is. A cél ugyancsak egyértelmű: leérni azt a kifizetési szintet, amelyet például az Apple ki alkudott magnak, és ami 12-15%-al alacsonyabb lenne, mint a most érvényben levő.

Ennek- azaz a késlekedésnek-  azonban  brutális ára lehet a másik, a hitelezői oldalon. Becslések szerint különböző feltételek lapaján  1 évnyi késlekedés ( azaz egy 2018 őszi tőzsdére menetel) mintegy 400 millió dollárjába kerül majd a svéd cégnek.  Mi az mai ezt ellensúlyozhatja? Egyértelműen a cégérték növekedése! A Spotify értékét jelenleg valahol 8 milliárd dollár körül taksálják az elemzők. Daniel Ek ellenben azt reméli, hogy az elkövetkezőend 15 hónap fejlesztései valamint az újratárgyalt kiadói megállapodásokból adódó kedvezőbb üzleti modell révén ez felkúszhat majd 11-13 milliárd dollárra.

Ha mindez valóban sikerül, akkor Daniel Ek minden célja teljesül és jó eséllyel a Spotify sikeres tőzsdei kibocsátást tudhat majd maga mögött,kielégítve ezzel befektetői igényeit és elérve ezzel egyik fő célját. Ha ellenben valhol megbicsaklik a projekt, akkor jövő ilyenkorra a svéd cég, tőzsdei kibocsátás hiányában igen nehéz anyagi helyzetben találhatja majd magát…

A Soundcloud számára az elmúlt 2 év valóságos Canossa –járás volt. A hagyományos streaming szolgáltatássá válás és a nagy nemzetközi hanglemezkiadókkal való tárgyalás annyi kompromisszumot és nehéz percet igényelt, amit nehéz lehet elviselni, ugyanakkor meg lett az eredménye, hiszen a Soundcloud 2016 tavaszán belépett a hagyományos streaming szolgáltatók piacára.

A streaming szolgáltatóvá válásnak ugyanakkor ára volt/van.  A Soundcloud igen súlyos pénzügyi gondokkal küzdött, küzd!   Költségei meredeken növekedtek a költségei,sőt a fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei is meredeken emelkedtek. Létszáma pedig tovább nőtt, immár 236 főre.

A 2015-ös év pénzügy adatai alapján pedig a berlini cég sok mindenbe belefogott, de a működésének racionalizálásába nem. A cég minimális mértékben 10%-al növelte bevételeit, amelyek immár meghaladták az 20 millió dollárt , azonban közben költségei  tovább növekedtek, és így  vesztesége is 25%-ot  meghaladó mértékben nőtt az előző évhez képest.

Ami igazán aggasztó, az pontosan ugyanaz, mint az előző években a Soundcloud fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei továbbra is meredeken emelkednek. Létszáma  2015-ben tovább nőtt, immár 296 főre, ami 25%-os növekedés, a bérköltségek azonban ennél is többel, közel 50%-al emelkedtek, azaz sajnos a Soundcloud továbbra is roppant pazarló gazdálkodást folytat.

Ez a pazarlás, megterhelve a streaming szolgáltatások költségével pedig nem nagyon vezethet, vezethetett máshová, mint amerre a Berlini cég egyre gyorsuló tempóban halad: a csőd felé. A Financial Times hétvégi híre pedig mindent  alaposan felerősítette. A Londoni pénzügyi napilap szerint ugyanis  sorban távoznak a vezetők a Soundcloud éléről, aminek az oka pedig az, hogy a cég  egyre közeledik a fizetésképtelenség felé.  Az újság által idézett ( persze nem nevesített) német befektető szerint a Soundcloud menedzsment most már szinte könyörög az újabb befektetői körért és az azzal jár újabb friss és forró készpénzért.

A probléma ugyanakkor nem is feltétlenül a befektetési hajlandósággal van, sokkal inkább azzal ,mennyire cégüket értékelik a Soundcloud tulajdonosai. A Twitter egyes hírek szerint majdnem megvásárolta a Soundcloud-ot, de a jelöltek között megjelent az Apple neve, ősszel pedig  Spotify jelent meg,  pár héttel ezelőtt pedig a Google-t emlegették, mint esetleges vásárlót.

Egy dolog most már szinte biztosan kijelenthető: A Soundcloud számára  a Google - vagy bármilyen befektető- tűnik az egyetlen lehetőségnek a csőd elől való megmeneküléshez. A Berlini cég számára ugyanis az ide év befejezése újabb befektetések vagy éppen akvizíció nélkül már a menedzsment által elismerten sem biztosított.

Idestova 3 évvel ezelőtt, amikor  a biztossá kezdett vélni, hogy a Google streaming zenei szolgáltatást indít , a jövőbeni siker egyik zálogaként az integrációt jelöltük meg. „Addig, amíg a Google zenei szolgáltatása, a Youtube, a  Google közeli Vevo gyakorlatilag független, sok tekintetben egymással versengő szolgáltatásként működnek, addig  lehet, hogy a 2 évvel ezelőttiekből tanulva  képes lesz megelőzni a piacra lépéssel  legnagyobb vetélytársait az azonban nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy az Apple és az iTunes 10 évvel ezelőtti forradalmához hasonló sikert érjen el …”

Az azóta eltelt közel 4 év a fenti mondtat szinte minden részletét igazolta. A Google, hiába fektetett rengeteg pénzt és energiát a Google Music- ba, hiába mondható napjaink talán legjobb streaming szolgáltatásának. Piaci szerepe és népszerűsége minimálisnak mondható. A Youtube esetében a népszerűséggel nincsen baj ( bár egyre inkább lehet..)  annál inkább a partnerekkel illetve a prémium üzleti modell sikerességével.

Az üzleti realitás pedig úgy tűnik, még a Google íratlan belső szabályait is felül tudja írni. A Youtube és a Google Music csapatait már a tavalyi év végén  integrálták, így most már egy csapat kezeli az összes zenei alkalmazást.

 A következő lépés, maguknak az alkalmazásoknak az integrációja egyelőre még várat magára, de a hírek szerint nem is olyan sokáig, mint  első hallásra feltételeznénk. A környezet mindenestre feltétlenül ebbe az irányba tolná a Google-t. Az átlagos felhasználók ugyanis egyre kevesebb új alkalmazást töltenek le, azaz mintha múlóban lenne az alkalmazás boom.

De ami  még talán ennél is erősebb érv, az maguknak a zenei alkalmazásoknak a népszerűsége.  A népszerűséget szem előtt tartva  a Youtube továbbra is a legnépszerűbb alkalmazások között van ( nem csak zenei, hanem  minden  témát figyelembe véve) miközben a Google Play Music szinte észrevehetetlen. Egy pillanatra félre téve a népszerűséget és csak a stratégiára koncentrálva, a stremaing zenei szolgáltatások  egyre inkább audio+video szolgáltatásokká szeretnének válni. Azaz amennyiben a Google is szeretne hozzájuk csatlakozni, akkor  vagy elkezdi  saját Youtube konkurensét felépíteni, vagy integrálja a két már meglevő szolgáltatását.

Egy hatalmas megoldandó feladat persze még ekkor is a keresőóirás előtt áll: El kell majd döntenie, hogy két  prémium szolgáltatása- a Youtube Red és a Google Play Music- közül melyiket zárja be és integrálja a másikba.

Ellenben ha ezt megteszi és létrejön az összevont  Google szintű zenei szolgáltatás, azt már majd nem lehet nem komolyan venni,m és nem lehet majd nem egy lapon emlegetni a Spotify-Apple duóval.   Elég ha csak a Youtube számaira vetünk egy pillantást:

havi 1 milliárd látogató, akik összesen 6 milliárd óra videót néznek meg. Természetesen ebben nem csak az zenei videók vannak benne, de a zene a legfontosabb tartalomtípus, amely 38 %-át teszi ki az összes videómegtekintésnek, azaz havi szinten mintegy 2.3 milliárd óra zenei videót néznek meg a Youtube-on jelenleg.

A zenei tartalmak fogyasztása alapvető változásokon  ment és megy keresztül az elmúlt 10-15 évben. A változás olyan szinten drámai, hogy a 2000-es évek elején még meghatározó  CD-t a mélybe taszító  letöltések, mára már ugyancsak a mélybe zuhantak, és helyüket a streaming szolgáltatások foglalták el.

Napjainkban ugyanakkor már a streaming jellegű hozzáféréseken belül és egyre erősebben érződik a differenciálódás. Az elmúlt években a domináns zenehallgatási formát a rádió illetve a videó jelentette, pontosan ennek ( is) köszönhetően lett a Youtube a zeneipar oly fontos szereplője és mostanra olyan nagy problémája, amekkora.  ( lásd még value gap..)

A változás azonban úgy tűnik tovább pörög, legalább is, hogyha az alkalmazások népszerűségét, használatát nézzük.

A megbízhatónak mondott BuzzAngel éves jelentése általánosságban elemezte a különböző streaming típusok népszerűségét. A piackutató cég adatai szerint 2016-ban az előző évhez képest  az audio streamek száma átlagosan 83%-al növekedtek az előző évhez képest, ráadásul úgy, hogy a fizetős audio streamek száma 124%-al nőtt, míg a hirdetések által szponzoráltak csak 14,5%-al.Mindeközben az video streamek száma  alig növekedett, az előző évi 168 milliárdról 181 milliárdra nőtt csupán.

Mindez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy az újkor digitális zene történetében először többet hallgatunk zenei tartalmat,minthogy néztünk volna. Ez pedig nagyon rossz hír a Youtube számára…

Hogyha nem a meghallgatott dalok számát , hanem az eltöltött időt nézzük (ami a média szolgáltatások esetében talán mérvadóbb, de mindenképpen fontosabb) akkora MusicWatch elemzéséből érdemes kiindulnunk.

Az eltöltött időt nézve a piacvezető továbbra is a Youtube, igaz éppen csak megelőzve a tengerentúlon roppant népszerű Pandora-t. Ha viszont összegezzük a szolgáltatásokban letöltött időt, akkor már hasonló eredményt kapunk, mint a BuzzAngel felmérésben. A streaming szolgáltatások összesítve 29%, a Youtube 27%, a Pandora  pedig 28% -át tette ki a zenehallgatási időnek.

Mindez  azt mutatja, hogy a streaming tartalmakon belül egyelőre még nem dőlt el a verseny, nincsen egyetlen olyan  formátum, amely kielégítené az összes zenekedvelői igényt. Az viszont biztos, hogy aki nyerni szeretne ebben a versenyben, annak minél több igényt kell kielégíteni, hogy  minél több időt töltsenek el nála a látogatók.

A TIDAL-t itt,  blogunk hasábjain a tavalyi év során  legalább két alkalommal már eltemettük, amikor pedig nem a szolgáltatás végéről írtunk, akkor a fő téma azt volt, ki lesz a vásárló. Felmerült a Samsung, majd később az Apple neve is. Olyannyira, hogy a 2017-es év lehetséges eseményeit taglaló írásunkban azt írtuk, hogy a TIDAL szinte egészen biztosan az Apple kezeiben landol majd.

Ugyan az évnek még nincsen vége, de  jó eséllyel ebben tévedtünk. Hétfőn ugyanis az amerikai távközlési óriás, a  SPRINT és Jay-Z közösen bejelentették, hogy az előbbi 30%-os részesedést vásárolt a TIDAL-ban.

Az egyharmadnyi részesedés ára a hírek szerint 200 millió dollár volt ( ezzel  600 millió dollárra értékelve Jay-Z szerelem-szolgáltatását) ás a megállapodás részeként a  TIDAL elérhetővé válik a  távközlési cég 45 millió előfizetője számára ( feltételezhetően bizonyos csomagokban ingyenesen)  sőt, a Sprint előfizetők bizonyos exkluzív tartalmakhoz akár előbb is hozzáférhetnek majd, mint a többi TIDAL előfizető.  

A megállapodás egy fontos- bár kevesebbet hangoztatott része- egy dedikált marketing alap létrehozásáról szól. Ez a 75 millió dolláros alap kizárólag a TIDAL exkluzív tartalmainak marketing támogatásáról szól, és ezt teszi majd lehetővé, hogy  SPRINT előfizetők bizonyos tartalmakat exkluzív élvezhetnek majd.

Hogy a TIDAL számára miért kulcsfontosságú a tranzakció, az egyértelmű. Így, hogy a SPRINT nem szerzett többségi tulajdont a cégben, JAY-z  kontrollja megmarad, a 200 millió dollár pedig egy fontos a túléléshez  elengedhetetlen pénzügyi injekció.

A kérdés innentől fogva már csak az, hogy miért érte, érhette meg a befektetés a harmadik legnagyobb tengerentúli mobil szolgáltatónak? Alapvetően  márka okokból. Az igazán erős  streaming márkák a tengerentúlon már foglaltak egy harmadik vagy éppen negyedik szintű szolgáltatóval pedig pontosan  márka érték okokból nem biztos, hogy megéri összeállni.

Hacsak nem sikerül az egészet egy akvizíció kabátjába bújtatni, mintahogyan a SPRINT tette. Természetesen a befektetés jelentősen magasabb, mint egy hagyományos bundle esetében fizetendő összeg lett volna, ugyanakkor sokkal több szabadságot is ad. Arról nem is beszélve, hogy lehetőséget biztosít a SPRINT számára további befolyása szerzésére vagy éppen egy esetleg nagyobb, teljes akvizíció eseten busásan részesedik majd belőle.

Az idei év várható zeneipari eseményeit taglaló posztunkban az egyik  robbanásszerűen fejlődő területként a saját gyártású tartalmakat jelöltük meg. A „Content is King”  állítás ugyanis 2017-ben is igaz, sőt minden eddiginél  igazabb.  A Netflix  példája egyre inkább ragadós és jellemző lesz a zeneiparban is: Aki tehát nem rendelkezik saját, exkluzív tartalommal az lemarad írtuk, és  január  minket látszik igazolni.

A sajt tartalmak felé alapvetően az előadói kapcsolatokon keresztül „eljutó ” Apple már a tavalyi évben elkezdte a saját tartalmak gyártását, először csak videóklipek formájában, majd pedig James Corden Carpool Karaoke show-jának  felvásárlásával már zenéhez kapcsolódó, de nem szigorúan zenei tartalmak terén is.

A legfrissebb hírek szerint a Corden show csak a kezdet és az első lépés. A Cupertinoi cég ugyanis több, tapsasztalt producerrel folytat tárgyalásokat arról, hogy a zenéhez valamilyen formában kötődő, köthető, egész estés vagy közel olyan hosszúságú filmeket forgassanak az Apple részére.

A hírek szerint az Apple az év végén jelenne meg a tartalmakkal, elsősorban az Apple Music kínálatát bővítve velük. Ez egyben azt is jelenti, hogy ugyan az Apple megkereste a nagy Hollywood-i stúdiókat is azért, hogy vegyenek észt a majdani tartalmak marketingjében, de nem tervezi, hogy direktben versenyezni kezdene a Netflix-el, vagy az HBO-val. A célpont egyértelműen a Spotify!

Az Apple Music és a svéd cég zenei kínálata ugyanis lényegében megegyezik, így a harc és a hangsúly egyre inkább áttevődik az  extra tartalmak és szolgáltatásokra. Az sem véletlen, hogy az Apple a saját gyártású tartalmakra szavazott, hiszen a svéd cég épp nem rég jelentette be, hogy  jelenlegi formájában megszünteti videó ajánlatát és maga is áttér a saját gyártású tartalmakra.

Annak ellenére, mait az Apple mond és állít persze nagy kérdés, hogy valóban az Apple Music lesz „csak” a haszonélvezője egy ilyen jelegű lépésnek, vagy egy sokkal nagyobb és valójában a Netflix hatalmát letörni kívánó  projekt első lépéséről beszélünk.

Ha nem, akkor sem lesz könnyű dolga az Apple-nek. No nem az anyagiak miatt, hanem azért, hogy hogyan integrálja majd a saját gyártású tartalmakat az Apple Music-ba. Ne feledjük, a Youtube is tetet erre kísérletet, és mégis egyelőre a Youtube Red hatalmas kudarc.