Az Edison piackutató cég, immáron hagyománnyá váló módon,minden évben elvgézi felmérését, amelynek keretében a tengerentúli internetezők zenehallgatási és közösségi média használati szokásait térképezik fel. Az idei jelentést ugyanakkor különösen nagy érdeklődés előzte meg, a 2014-ben  az amerikai piacon bekövetkezett földindulásszerű változások miatt.  Az alábbiakban a felmérés legfontosabb  pontjaiból szemezgetünk.

A Pandora hosszú ideig vitatatlanul vezette az amerikai streaming illetve streaming jellegű szolgáltatások listáját. Az elmúlt időszak aktív felhasználói oldalon való stagnálása ugyanakkor azt vetítette előre, hogy lehet, ez a vezető szerep meginoghat, akár már rövid távon is.

A felmérés kimutatta, hogy a zenemegismerés, új zenék felfedezése szempontjából immáron az internet a legfontosabb médium, nem sokkal megelőzve a rádiót. Hogyha nem a médiumokra fókuszálunk, hanem a valódi forrásra, akkor a legfontosabb forrás továbbra is a barátok jelentik, szorosan megelőzve a földi sugárzású rádióadókat.

Őket viszont kissé lemaradva csupa-csupa digitális szolgáltatás követi, sorban a Youtube, a Pandora majd a Facebook. Újabb szünet után következik csak az iTunes, tőle is lemaradva az iHeart Radio és a Spotify.

Maga az online rádiózás népszerűség érzékelhetően növekszik a tengerentúlon, a 2010-es évek eleje óta több, mint duplájára nőtt a heti szinten online rádiót hallgatók száma, amely most a megkérdezettek felére igaz, hogy hetente hallgatnak ilyen módon rádiót, ami kivetítve a teljes népességre azt jelenti, hogy az amerikaiak több, mint fele ma már havi gyakorisággal hallgat online rádiókat, közel felük pedig heti gyakorisággal teszi mindezt!

Az online streaming és rádió piacon jelenlevő szolgáltatók ismertségét nézve kiemelkedő a Pandora előnye, lényegében véve a márka ismertsége akkora,mint a következő három helyezettnek, az iHeart Radio-nak, az Itunes Radio-nak valamint a Spotify-nak összesen. Feltűnő, hogy a listát a Beats Music zárja, azaz Dr.Dre szuperprojektje és szuperszolgáltatása az alatt a rövid idő alatt, amíg elérhető volt nem nagyon tudott érdemi ismertséget kialakítani magának. (ezért is lehet olyan nyugodt az Apple a márkaváltás ténye kapcsán..)

A zenefogyasztás egyre inkább átterelődik a mobiltelefonokra, így érdemes azt is megnézni, hogy a mobilalkalmazások népszerűségi sorrendje milyen képet mutat. A sorrend szinte teljesen megegyezik a márkaismertséggel, azaz mobilon is elsősorban a kedvelt, ismert szolgáltatások alkalmazásait töltjük le és használjuk.

Drasztikusan megváltozik a helyzet, ha magára a Youtube-ra és a Youtube használatra kérdeztünk rá. A megkérdezettek 35%-a ugyanis a Youtube-ot legalább olyan mértékben használja audio streaming szolgáltatásként, mint video streaming szolgáltatásként, azaz a Youtube már most is igen jelentős hatást fejt ki a streaming piacra és van jelen a streaming piacon, méghogyha nem is tekintjük klasszikusan streaming piaci szereplőnek ( még)

Ha röviden szeretnénk összefoglalni a felmérés eredményeit, akkor azt mondhatjuk, hogy a az online rádiók és streaming szolgáltatások között a Pandora dominanciája megmaradt, az új szereplők, az iTunes Radio illetve a Spotify tengerentúli megjelenése ellenére. Érdekes lehet majd megnézni, hogy jövőre, amikor már közel egy éve a Youtube Music Key, illetve legalább fél éve elérhető lesz iTunes streaming szolgáltatása, milyen adatok látszanak majd. Feltételezhető ugyanakkor, hogy a tengerentúlon az egyik legyőzendő vetélytárs ezen új szolgáltatások számára a Pandora lesz. A másik viszont minden kétséget kizáróan a már most is nagyon domináns Youtube lesz….

A Digitális zeneipar alapvető változáson megy keresztül, melyben minden résztvevő érintett, a kiadók is, bármennyire is szeretnének erről sokszor megfeledkezni. A zeneiparban az elmúlt 10-15 évben végbement drasztikus változások természetesen az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra. Ma már nem bír komoly hozzáadott értékkel, hogyha egy kiadó elhelyezi egy rádióban a fizikai lemezkiadása pedig úgy ahogy van elértéktelenedett, felértékelődött ellenben a riportolás, annak nyomonkövetése, hogy egy adott előadó tartalmait hol játsszák, milyen bevételeket kap belőle. 

Többek között emiatt is a kiadók, mint pénzügyi entitások és mint sok tekintetben stratégiai szereplők, sem maradhatnak ki az egyre csak erősödő zeneipari akvizíciós hullámból. Ennek keretében korábban már tulajdonost cserélt a Warner Music és az EMI is, de a legújabb pletykák szerint a világ vezető lemezkiadója, a Universal Music is akvizíciós célponttá vált.

A vevő pedig nem más lehet, mint a UPC-t is tulajdonló Liberty Media. A New York post által megszellőzetett információk alapján ugyanis a Liberty Media vezetője, John Malone megkereste a Universal Music egyik meghatározó befolyással rendelkező befektetőjét, a Vivendi igazgatósági tagját, Vincent Bolloré-t egy esetleges tranzakció kapcsán.

A tapogatásokra rálátó informátorok szerint a Universal-ra korábban már ajánlatot tevő japán Softbank által ajánlott 8.3 milliárd dollárnál lényegesen ,magasabb összeget kelle(ene) ajánlania a kiadóért, hogy megszerezhesse azt.

Az, hogy a Vivendi vezetősége elfogadja-e majd az ajánlatot, jelen pialantban kérdéses és sokkal valószínűbb egy elhúzódó tárgyalássorozat, mint a gyors megállapodás. Alapvetően ugyanis egyik felet sem sürgeti a megállapodás. A Liberty Media már most is több, komoly zenei érdekeltséggel rendelkezik, a Universal Music pedig,mint a vezető kiadó egy roppant erős portfolió felett bábáskodik, melynek tagja a Live Nation, a Sirius xFM vagy éppen kisebbségi tulajdonosként a Viacom is .

Malon lépése azt jelezheti, hogy a nagy médiaszereplők ingerküszöbét is elérte, elérheti a digitális zenei piacon zajló átalakulás azáltal, hogy olyan szereplők, mint az Apple vagy a Google is komplexebb szerepre törekszenek, mint eddig valaha és a a kiadói szerepek újra gondolása lekerülhetetlen lesz, akár maguk, akár azáltal, hogy akvizíciók részeként, nagyobb, komplexebb médiaportfoliókba kerülnek bele.

A technológia sajtó és blogok hangosak a közelmúltban hivatalosan bejelentett, április 24-én megjelenő Apple Watch-ról zengett ódákról. Ugyan az Apple idei  nagy  zeneipari lépése majd csak várhatóan nyáron érkezik, az okos órának a zeneipar is kifejezetten örülhet. Az új okosóra, amelyre tekinthetünk hasznos viselhető technológia gyanánt, vagy luxuscikként, elég sok dolgot tud majd és ezek közül  messze nem utolsó a zene.

A zeneipar mindig is nagy mennyiségű hangzóanyagot termelt, ezt aztán az emberek meg akarták szerezni, hogy élvezhessék, így az új elérési módok voltak azok amelyek jelentősen növelték az eladásokat (lásd, online áruházak, később streaming). Az iparágnak mindig is jól jöttek az új technológiai megoldások, amelyek nagyobb hozzáférést, illetve rendelkezésre állást biztosítottak.

Míg a zenefogyasztói világ a streaming lehetőségeinek további felfedezésével-, a zeneipar pedig a technológia
gazdasági, árbevételi egyenlőtlenségei feletti parázs vitákkal foglalatoskodik tökéletes időzítéssel lép be az
Apple Watch és teszi a streaminget még az ismertnél is könnyebbé. Ugyanis eleddig a hallgatni kívánt dalt a
mobilunkon vagy asztali gépen érhettük el és bár ez könnyebb mint azelőtt külön-külön vagy albumként megvenni, letölteni majd lejátszani a számokat, még így is a folyamat megkívánta, hogy legalább egy kezünket, ha nem mindkettőt használjuk, illetve figyelmesen egy listából kiböngésszük és kiválasszuk a meghallgatni kívánt zenei tartalmakat. Az Apple Watch-csal most már ezt egy mozdulattal vagy kimondott hang-paranccsal is elérhetjük, ami gyorsabb és könnyebb tartalom hozzáférést biztosít, egy újabb lépcsőfokként felfelé a kényelem és hozzáférés szintjén.

Ahogy a történelem is bizonyítja minden olyan technológia vagy megoldás, amely könnyebb és gyorsan hozzáférést, tárolást biztosított a zenének áldásnak bizonyult a zeneipar számára. Az Apple okos órája várhatóan kéz a kézben halad majd magával a zeneiparral a streamingesedés felé. A viselhető készülék elég sokat tud ahhoz, hogy hamarosan milliók akarják megvenni még azelőtt, hogy divatkelékké válik, aminek szintén nagy esélyt adunk.Amint a felhasználók rájönnek, hogy használhatják az eszközt kedvenc zenéik hallgatásához újabb löketet kap a zeneipar.

Míg a zenészek és kiadók továbbra is zúgolódnak a streaming szolgáltatásokból származó alacsony bevételek miatt minden ami növelheti a zeneipar tortaszeletét jó jön a zeneiparban dolgozók számára és az Apple Watch jó úton halad, hogy ilyen jelenséggé váljon.

Lucian Grange, a Universal Music-ot 2011 óta vezető 53 éves Londoni születésű szakember nem a megszokott megoldások híve és ezt az elvet a világ vezető kiadójának élén sem szegi meg. Vezérigazgatóként sem a megszokott, Amerika központú látásmódot képviselte, képviseli. Kleek néven a Samsunggal együttműködve zenei szolgáltatást indított Afrikában, támogatta a Beats Music és korábban a Vevo indulását és a technológiai cégekkel- akiket a 21.századi zeneértékesítés legfontosabb partnereinek tekint- való közvetlenebb kapcsolat érdekében a keleti partról Los Angelesbe helyezte át a kiadó székhelyét.

Mégis minden valószínűség szerint Lucian Grange azzal vonul majd meg a zene történelembe, hogy kiadójával, a Universal Music-kal saját zenei szolgáltatást indít, ezzel alapjaiban rúgva fel minden eddigi a kiadók és szolgáltatók között létrejött etikettet!

A Barcelonai Mobile World Congress (MWC) keretein belül különösebb hírverés nélkül bemutatott, Mondia Mix névre hallgató szolgáltatás a teljes, Universal zenei portfoliót tartalmazza, white label, azaz a megrendelő igényei szerint márkázható streaming szolgáltatásként. A szolgáltatásnak ára sincsen, pontosan annak érdekében, hogy azt a majdani megrendelők szabhassák meg.

Mindez azt jelenti, hogy a korábbi hírekkel ellentétben, messze nem egy a Napsterhez kísértetiesen hasonló, legális, havi 20 dolláros havi díj ellenében, korlátlan számú letöltést biztosító zenei szolgáltatásról van szó, hanem egy a Universal katalógusára épülő B2B megoldásról. A jövőbeni partnerek a tartalomkiszolgáló rendszer elé, saját szerkesztőségi rendszerük illetve a Mondia Mix API segítségével saját ajánlókat, szerkesztett tartalmakat helyezhetnek majd el illetve magát a felhasználói felületet a maguk igényei szerint szabhatják majd át.

Tisztán, white label B2B megoldásként tekintve a Mondia Mix-re is maradtak az emberben kérdések. Mennyire és hogyan lesz perszonalizálható a tartalom? Milyen szolgáltatások lesznek kialakíthatóak vagy képezik már majd eleve a csomag részét?

De a fő probléma nem is ez, hanem az, hogy a Universal Music éveket visszalépve ismételten arra törekszik, hogy saját tartalmait előtérbe helyezve próbáljon egyszerre szembemenni a több kiadóval és a szolgáltatókkal, Ha a digitális zenei piac annyira fejlett napjainkban, mint gondoljuk, akkor rettenetes kudarc lesz mindez….

A Spotify számára a 2015-ös év várhatóan az egyik legfontosabb év lesz a cég életében. A svéd cég által dominált streaming piacra belépő Youtube illetve Apple egészen biztosan alapjaiban változtatja majd meg a piaci dinamikáját.

Alapjaiban véve a két nagy szereplő belépése jó hír is lehetne, az erős márkájuk által generált extra figyelem és piacméret növelő hatás miatt. A streaming piac ebből a szempontból ugyanakkor speciális és feltételezhető, hogy a két nagy szereplő belépése kisebb mértékben növeli majd a piacot, sokkal inkább azonban a már piacon levő független szereplőktől vesz majd el felhasználókat, előfizetőket.

A svéd cég minden jel szerint elmaradó tőzsdei belépése további kérdéseket is felvet az üzleti modelljét illetően. A Daniel Ek vezetése alatt állócég ugyanis még 2013 végén vezetett be korlátlan ingyenességet előbb a mobil, majd a dekstop szolgáltatására is, nem titkoltan azzal a céllal, hogy drasztikusan növelni tudja felhasználószámát.

A kiadók és az előadók ugyanakkor mindig ( és most is) ellenzik az ingyenes láb létezését, hiszen meglátásuk szerint az ingyenes láb kannibalizálja a fizetős, prémium elérést. 2015-ben ugyanakkor ez a kérdés minden eddiginél fontosabbá válhat majd. Az Apple Beats Music alapú és az iTunes egészét érintő új streaming szolgáltatása ugyanis nem rendelkezik majd ingyenes lábbal, a Google Music sem, viszont a Google nagyon komoly árakcióba kezdett, a hossz ideje küszöbön álló és béta verzióban már el is indult Youtube Music Key viszont hatalmas ingyenes lábra támaszkodik majd.

A Spotify kettős hármas szorításban van az ingyenes lábat illetően. A kiadók—amelyek részben tulajdonosai is a cégnek- idén lejáró szerződéseik meghosszabbításakor egyértelműen arra törekszenek, hogy a Spotify jelentősen korlátozza az ingyenes láb igénybevehetőségét, lényegében egy próba-időszakra, előfizetőnként. A befektetők- akik egy része számára a mihamarabbi exit, másik részére számára a tőzsdére menetel a fő prioritás- ugyancsak az ingyenes funkcionalitás visszaszorítást pártolják, hiszen azzal jelentősen javulna a Spotify jelenleg nem túl rózsás eredményessége. A zenekedvelők oldaláról viszont feltételezhetően roppant nagy ellenállás és botrány kísérné a szigorítást, mintahogy kísérte 2011-ben, amikor a kiadók az amerikai piacokra lépés kapcsán támasztottak hasonló feltételt.

Kérdés, hogy Daniel Ek-ék mennyire leszek képesek ellenállni a nyomásnak. 2011-ben kénytelenek voltak eltörölni a bevezetett korlátokat. 2015-ben az azóta tovább bővített ingyenes láb korlátozása messze több lenne egyszerű PR katasztrófánál. A Spotify üzleti modelljének legfontosabb elemét ütné ki. Ennek ellenére könnyen elképzelhető, hogy megvalósul majd…

A 2015-ös év amint azt sokszor leírtuk már, több szereplő számára is kulcsfontosságú év lehet majd a digitális zenében. Az egyik ezek közül feltétlenül a Soundcloud lesz majd. A Berlini székhelyű cég tavaly indult el a klasszikus streaming szolgáltatás felé vezető úton, miután tető alá hozta első kiadói megállapodását, a Warner Music-kal.

A kiadói megállapodás és a hirdetési platform létrehozása fontos lépés ebbe az irányba ,ugyanakkor komoly kötelezettségekkel is jár, miközben a Soundcloud növekedése erőteljesen gyarapodó veszteséget eredményez, sőt a veszteségek a bevételek hányadában is egyre növekvő méretet mutatnak. A legutolsó lezárt pénzügyi évben a veszteség meghaladta a bevételek kétszeresét!

Pontosan ezért lenne kulcsfontosságú, hogy a Sondcloud a hatalmas látogató számát monetizálni tudja és abból fizetni tudjon az előadói programjához csatlakozott előadóknak.

Hat hónappal a program elindítása után, a berlini cég közzé tette az első statisztikai adatokat. Ez alapján összesen mintegy 100 résztvevője van a programnak, kivétel nélkül a tengerentúlról. Részükre 6 hónap alatt mintegy 1 millió dollárt fizettet ki a Soundcloud, ami akárhogyan is számoljuk végtelenül alacsony össze, havi 160-170 ezer dollár, egy olyan szolgáltatás esetében, amelynek havi 175 millió aktív felhasználója van. Összehasonlításképpen, a Pandora, havi 75 millió aktív felhasználója éves szinten közel 1 milliárd dollár árbevételt generál.

2015 legnagyobb feladat tehát a Soundcloud számára egyértelmű: drasztikusan meg kell növelnie monetizációs képességét annak érdekében, hogy üzletileg is komolyan vehető szolgáltatás legyen. Ugyanúgy, ahogy anno a Spotify esetében ez esetben is itt dőlhet majd el, mennyire lehet és kell komolyan venni a berlini céget..

A streaming illetve a streaming jellegű szolgáltatások egymás felé való konvergálása nem újkeletű folyamat. Az ugyanis, hogy a zenei tartalmakat egy magunk által összeállított lejátszási listából, vagy egy szerkesztők által összeállított lejátszási listából választjuk ki vagy egy on –demand rádiót hallgatva a véletlenre és a gépekre bízzuk magunkat, sok tekintetben különböző, mégis fundamentálisan hasonló zenemegismerési folyamat.

A zenemegismerés pedig az egyre növekvő méretű digitális zenei adatbázisok megjelenésével egyre fontosabbá vált a streaming szolgáltatók számára, akik amúgy is az erőltetett növekedésre és terjeszkedésre vannak kárhoztatva üzleti modelljük által.

Ennek tudható be, hogy a Spotify, a Deezer vagy éppen a Google Music egyaránt integrálta az on-demand rádió funkcionalitást szolgáltatásába. A felhasználószámát tekintve messze a streaming szolgáltatások előtt járó Pandora ugyanakkor eddig teljesen ellentétes utat járt, logikus módon. A zenemegismerésben minőségét tekintve is legerősebbnek számító, hirdetési bevételeit folyamatosan növelni tudó kaliforniai szolgáltató számára az on-demand rádió szolgáltatáson és annak hirdetési bevételeire való koncentrálás volt a legfontosabb feladat.

Mindez azonban mostantól megváltozhat, ugyanis a Pandora a múlt héten bejelentette, hogy bővíti prémium szolgáltatás kínálatát. Eddig egyetlen termék volt elérhető, a havi 5 dollár ellenében reklámmentességet, több dal átugrási lehetőséget és magasabb hangminőset lehetővé tevő prémium csomag. Mostantól ennek egy mini verziója is elérhető lesz, az egy napra reklámmentességet nyújtó, egy dollárért megvásárolható csomag révén. Maga a csomag az év hátralevő részében jelenik majd meg és egyelőre a Pandora megfogalmazása szerint még nem véglegesen eldöntött, hogy milyen időszakra biztosít majd reklámmentességet az 1 dolláros díj.

Az ellenben teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a kaliforniai cég a lehető legrosszabb pillanatban kezdi erőltetni a prémium modell felé való elmozdulást. A 2015-ös év eddig letelt része ugyanis másról sem szólt, mint a streaming szolgáltatások árcsökkentéséről, ilyen vagy olyan módon. A sort az Amazon kezdte fapados streaming szolgáltatásával, a Spotify folytatta karácsonyi akciójával és a Google követte mostani, márciusi akciójával. Ebben a versenyben pedig a Pandora nem nyerhet. Egy másik, minőségen, innováción alapuló versenyt könnyen elképzelhető, hogy megnyerne, de a stremaing szolgáltatásnál kevesebbe nyújtó szolgáltatás árban nem tud majd versenyezni a streaming szolgáltatásokkal…

A streaming szolgáltatások előretörése és ezzel párhuzamosan a zenefogyasztás átalakulása alapvetően a mainstream zenei stílusokat érintette. Az olyan, szűkebb rétegek által kedvelt zenei stílusok kedvelői,mint a komolyzene vagy az elektronikus zene számára a nagy, ismert streaming szolgáltatások kínálata rendszeresen lyukasnak, hiányosnak tűnt. Nem véletlen, hogy az elektronikus zenekedvelők dalokért a Beatportra, mixekért az utóbbi időben pedig egyre inkább a Soundcloud-ra jártak.

A Beatport pontosan ezt szeretné meglovagolni akkor, amikor kizárólag elektronikus zenékből álló streaming szolgáltatást indított, ezzel kibővítve a Beatport Music néven meglevő és a DJ-ék és elektronikus zenekedvelők körében etalonnak számító beatport Music-ot illetve ugyanilyen néven elérhető asztali zenekezelő alkalmazást.

A Beatport tulajdonos SFX célja bevallottan nem egy streaming szolgáltatást szeretne, hanem egy komplett, elektronikus zenei központot, ahol egyszerre érhető el a streaming szolgáltatás, az a lá carte letöltés , az előadói profilok és információk illetve a saját zenék kezelése.

A Beatport már most is meglevő 50 millió felhasználója számára az új oldal evidens folytatása lesz az eddigieknek, a fő cl sokkal inkább az, hogy az SFX további, mintegy 300 millió felhasználója számára is kihagyhatatlan állomássá tegyék a Beatport.com-ot.

Az új beatport.com a fent említett hármas struktúrát jeleníti meg. Az első fülön a zenék, második fülön a hírek Dj-ék műsorai, a harmadik fülön pedig a zenei hírek találhatóak. Az egész site felépítésének, elrendezésének fókusza a zenemegismerésen, böngészésen van sokkal inkább, mint a már ismert egyedi tartalmakon, azok megtalálásán.

Maga a streaming szolgáltatás teljesen ingyenes, és bár az elő pletykák arról szóltak, hogy reklámokkal lesz megszakítva a zenehallgatás, egyelőre a reklámoknak semmi nyoma! Minden egyes dal teljes hosszában meghallgatható, ha pedig megtetszik, meg is vásárolható. A szolgáltatás egyelőre public beta verzióban érhető el invite only alapon, mai sok tekintetben indokolható is, hiszen vannak még gyermekbetegségei az oldalnak és láthatóan nem törekedtek túlzottan az agyon-designolására sokkal inkább az egyszerű, áttekinthető felületre és átjárásra a különböző szolgáltatások között.

Két, igazán érdekes és meghatározó kérdés merül fel a szolgáltatás indulásával kapcsolatban. Az egyik teljesen egyértelműen az üzleti modell. A Beatport vezetői nem is titkolják, hogy nincsen a terveikben sem a szolgáltatás fizetőssé tétele, sem a reklámok bevezetése, azaz a streaming szolgáltatás nem fog bevétel termelni, miközben az előadókat természetesen kifizetik majd.

Az üzleti modell kulcsa egyrészt maga az eredeti Beatport áruház lehet, ami alapvetően egy prémium  digitális zeneáruház, azaz a szabványos al lá carte áruházaknál (mint például az iTunes ) jelentősen akár 50%-al is drágábban értékesíti tartalmait. Másrészt maga az SFX network, amely más módokon, sokkal több bevételt realizál(hat) a DJ-kel szövetkezve és annak révén,, hogy ő válik a Dj-ék és a rajongóik közötti kapcsolattartás első számú platformjává, akkor pedig a streaming díjak már csak a bevételek töredékét jelentik, jelentenék eleve.

Roppant izgalmas kérdés az is, kikre is lesz igazán veszélyes a Beatport streaming szolgáltatása. Az első jelölt, vita nélkül a Soundcloud ( lehet), amely pont most dolgozik gőzerővel azon, hogy ne az elektronikus zene központja legyen. A másik pedig könnyen lehet, hogy a maga a Youtube lesz. A vezető videómegosztón jelenleg megtalálható, szinte végtelen mennyiségű zenei tartalom egy része ugyanis elektronikus zenei tartalom ( pl. Dj-mix, mix-album) amelyek egy erős ajánlat esetén bizony hamar átvándorolhatnak majd a Beatportra..

Mindez persze a jövő zenéje, az azonban már a jelené, hogy az egyre erősödő ingyenes vs prémium vita közepette jelenik meg egy valóban eredeti és új üzleti modellel valaki a piacon! Egy olyan üzleti modellel, ami egyáltalán nem biztos, hogy csupán egy speciális zenei szegmensre alkalmazható…

A Myspace-nél eklatánsabb példát nehezen lehetne találni arra, hogy a digitális termékek és szolgáltatások életciklusa mennyivel rövidebb, mint a hagyományos termékek és, hogy milyen gyorsan tudnak felemelkedni és eltűnni.

A MySpace és a MySpace Music története, így 5 év távlatából felmelegítve persze nem sok újdonsággal bír. Ami miatt mégis felidéztük, az Sean Percival ex-MySpace online marketing igazgató napokban tartott előadása, amelyből kiderült, hogy a MySpace 2009-ben megpróbálta megvásárolni a Spotify-t! (Ne felestük, akkor a svéd startup még csak a skandináv országokban volt elérhető) Daniel Ek-ék azonban határozottan elutasították a megkeresést! ( a Myspace amúgy nem csak a Spotify-t kereste meg, hanem később a Vevo-t is)

Percival állításának más tanulságai is vannak persze. Leginkább az, hogy rengeteg minden múlik azon, hogy egy startup elfogadja-e egy nagy multi vég felvásárlási ajánlatát. A last.fm- amely 2009-ben sokkal meghatározóbb szereplő volt, mint a Spotify- elfogadta a CBS-ét, és ez lett a veszte. A Spotify nem fogadta el, a nehezebb utat választotta és ma vezeti a streaming piacot!

A streaming szolgáltatások népszerűsége töretlenül növekszik, ugyanakkor a növekedéssel egyre közelebb jutunk ahhoz a szinthez, ahol a gátló tényezők már igenis gátolni kezdik majd a növekedést. A streaming szolgáltatások növekedésnek legfontosabb gátló tényezője pedig: a szolgáltatások ára sőt ami külön rossz hír a zeneipar számára, hogy a streaming szolgáltatások révén alapvetően a hardcore zenerajongók költései csökkennek. 2015-ös év is a streaming szolgáltatások további előretöréséről szól majd. A streaming illetve a streaming jellegű szolgáltatások ugyanakkor az előadók számára kisebb bevételeket biztosítanak, mint a CD eladások vagy az a lá carte letöltések és csak roppant kis hányadot képviselnek a teljes zenére, mint tartalomra fordított költségekből.

Nem véletlen, hogy az Apple is ebben az irányba kezdett tapogatózni a kiadóknál, de az teljesen egyértelmű, hogy 1-2 dolláros csökkentésnél jelentősebb csökkentésre lesz szükség. A Spotify decemberi akciója megmutatta, hogy az igazán olcsó streaming szolgáltatás döbbenetes mértékben érdekli az embereket. A svéd cég három hónapra, havi 1 dolláros áron kínálta szolgáltatását ás az eredmény nem is váratott magára:A Spotify felhasználóinak száma ugyanis szűk két hónap alatt 20, prémium előfizetőinek száma pedig 25%-al, 2.5-3 millió fővel emelkedett.

A decemberi akció keretében előfizetők számára a 3 hónapos akció pont most van lejáróban, mostantól kell majd a teljes, 10 dolláros havidíjat fizetniük. A nagy stremaing piaci áttörésre régóta váró Google nem is sokat teketóriázott és saját szolgáltatását is havi 1 dollárért. Azaz három hónapra, 3 dollárért tett elérhetővé, jövő hét keddig, az új előfizetők számára. A 3 hónap elteltével a normál 10 dolláros díjért verhető igénybe a szolgáltatás, amennyiben nem mondja le azt az előfizető.

A lépéssel a Google egyszerre próbál piacot szerezni, az ár-érzékeny előfizetők közül, úgy,hogy saját szolgáltatásának egyik legjelentősebb problémáját, az ingyenes láb hiányát lényegében eltünteti. Kérdés ugyanakkor, hogy mindez mit jelent, jelenthet majd, az elvileg nemsokára induló Youtube Music key prémium lába számára. A Google-nak láthatóan még most sincs egyértelmű elképzelése arról, hogyan fognak együtt élni zenei szolgáltásai…

A lépés nyilvánvalóan további lépéseket, válaszlépéseket generál majd, aminek a vége akár még az is lehet, hogy 2015 végére megvalósul a zenekedvelők álma és lesz teljesen ingyenesen, korlátlanul elérhető streaming szolgáltatás!