Mielőtt a Spotify tőzsdére lépett volna 2016-ban,  mint minden startup esetében, a svéd cég esetében  is megszokott hír volt a cég tájáról, amikor arról tájékoztatott, hogy milyen új befektetéseket vontak be, mekkora értékeléssel.    

Azzal, hogy a Spotify immáron tőzsdei cég, a tőkebevonás sem olyan egyszerű ma már, hiszen az újabb befektetők immár nem kaphatnak szabadon részesedést a cégből, mint a tőzsdére lépés előtt. Természetesen előfordulhat, hogy egy tőzsdei cégnek is plusz tőkére van szüksége. Ebben az esetben a kötvénykibocsátás a járható út.

Ezt tette a Spotify is méghozzá nem is akármilyen, 1.3 milliárd dollár értékben! A kötvények 5 évesek, azaz 2026-ban járnak majd le, addig pedig egyelőre nem közölt ( vagy titkos) mértékű éves juttatást is biztosítanak majd.

A hatalmas összegű – közel 500 milliárd forintos- kötvény kibocsátás technikai részleteinél persze sokkal fontosabb, hogy miért van erre szüksége a svéd cégnek?  Túl sok támogatást ez ügyben  nem adott a Spotify hivatalos közleményében- A cég jelezte, hogy általános üzleti célokra kívánja felhasználni a hatalmas összeget-  így spekuláljunk kicsit, mire mehet el ez az összeg?

1. Működési hitel

 Startupok esetében  nem ritka, hogy az új befektetéseket a terjeszkedés, innováció és az operatív működés finanszírozására fordítják. A Spotify esetében sem volt mindez másképpen a múltban. A jelenben, tőzsdei cégként ez ugyanakkor szinte elképzelhetetlen! Bármilyen, a svéd cég fizetőképességét érintő negatív hír azonnal a mélybe lökné az árfolyamokat!

2. Részvény visszavásárlás

 A részvényvisszavásárlás gyakori lépés tőzsdei cégek részéről. Egyrészt, mert  erőt tud mutatni a részvényesek felé, másrészt pedig azért, mert csökkenti,  piacon elérhető részvények számát, ezáltal pedig növelni a tulajdonosi kontrollt.

 A fentiek ismeretében logikus lépés lenne, hogyha a Spotify ennek a brutális összegnek legalább egy részét erre fordítaná!

 3. Akvizíció

Mégis talán a legvalószínűbb, hogy a svéd cég akvizícióikra fogja használni ezt az irdaltan összeget!Fundamentálisan abszolút nem lenne váratlan lépés, hogyha Daniel Ek és csapata további Podcast tartalmak és szolgáltatások megvásárlására költené az összeg jelentősebb részét.  

Az akvizíció kapcán persze azt se felejtsük el, hogy a Spotify podcast illetve alternatív audio területen való terjeszkedésébe tökéletesen beleillene az egyik legforróbb jelenlegi startup, a Clubhuse megvásárlása. Annak a Clubhouse-nak a megvásárlása, amely értéke valahol pont 1 milliárd dollár körül mozog éppen..A Clubhouse akvizíció azért is lehetne fontos a Spotify számára, mert még egy a növekedésének a kezdetén álló cégről van szó, amelyet így könnyebb lehetne integrálni az egyre szerteágazóbb Spotify platformba.  

De a Clubhouse-on felül is volt már példa rá, hogy a svéd cég komoly akvizíción gondolkodott. akkor a Berlini Soundcloud volt az esetleges célpont. A Soudcloud azóta sokkal jobb piaci és pénzügyi helyzetben van, és az ára is sokkal borsosabb, mint 1 milliárd dollár…

Akár kire vagy mire is fordítja majd a svéd cég a közel  500 milliárd forintot, az biztos, hogy fontos lesz, hogy jól tegye azt! Azon ugyanis hogy hogyan, mennyire hatékonyan használja fel, akár a jövője is múlhat!

Ugyan az elmúlt 1-2 év a Spotify podcast előretöréséről szólt, magát a podcasting lehetőségét az Apple-nek köszönhetjük, így az Apple több, mint 10 évnyi előnyben a svéd céggel szemben, ennek köszönhetően pedig maga az Apple és a podcasting két, szinte egyenértékű fogalom, és a podcast meghallgatások 50-70%-a a mai napig az Apple alkalmazásában történik.

A trend persze jelenleg azt sugallja, hogy az Apple vezető szerepe hamarosan veszélyben lehet a podcastingra nagy hangsúlyt fektető svéd  vetélytársa előretörése miatt.  

A Cupertinoi cég számára ez nem teljesen szokatlan helyzet, 5-6 évvel ezelőtt, az iTunes Radio ( ki emlékszik amúgy rá?) létrejöttét hasonló piaci helyzet indokolta.

Az Apple jelenleg is meghatározó podcast szereplő, azonban a podcasting jövője azon múlik, hogy ki és milyen formában lesz képes működőképes üzleti modellt építeni a tartalom mögé.

Az előfizetés alapú  podcast platform üzleti modell piacra vitele az Apple számára sok tekintetben nem (lenne) újdonság, sokszor, nagyon sokszor hozta el Steve Jobs aztán pedig Tim Cook vezetése alatt a cég  már piacon levő termékek, szolgáltatások felvirágoztatását.

A feladata most annyiban lesz majd összetettebb, hogy maga a podcasterek  egy része ellenzi az előfizetéses modellt és inkább olyan platformot szeretne, amelyik őket, azaz a tartalmat előállítókat támogatja,saját előfizetői bázis kialakításában.

Az előfizetéses modell, amit az Apple kidolgozott ugyanakkor pont ennek  félig- meddig hangosan is kimosott kivánalomnak próbál megfelelni. A modellért nem is kellet nagyon messzire menni: Az   Apple az Appstore üzleti logikáját követve  a keletkező bevételek 30%-t veszi majd el a podcast tulajdonosoktól, az első évben, a másodikban ez azonban már a felére csökken! Több szabadságot is kapnak majd abban a tekintetben a kreátorok, hogy több féle fizetési megoldást, ingyenesen elérhető tartalmakat is kínálhatnak majd.   

Annak érdekében, hogy mindez sikerüljön az Apple több fontos lépést is tett az elmúlt időszakban, némelyeket hangosabban némelyeket kifejezetten csendesen

Addig is azonban, amíg mindez megvalósul Cupertinoban, addig is kell válasz a Spotify és a többi szereplő térnyerésére. Ennek első lépése a átalakított Apple Podcast alkalmazás. Az a Podcast alkalmazás, amely fundamentális  célja, hogy az eddigieknél sokkal jobban támogassa a podcast tartalmak felfedezését.  Az új alkalmazásban új, az eddigieknél pontosabb kereső, személyre szabott ajánlók, illetve kategória alapú gyűjtő oldalak  is megtalálhatóak. Minden egyes podcast saját aloldalt kap majd, és ezen az aloldalon, az eddigi feliratkozás (Subscribe) helyett immáron követni ( Follow) lehet majd a podcastokat. (ez nyilván az előfizetéses modellnek megágyazó usability változás)  A  “Smart Play” gomb segítségével pedig a több epizódból álló podcastek közöl, mindig a legfrissebbet játssza le ,  Podcast- sorozatokat pedig azok elejéről kezdi el.  

Az Apple hosszabb távú podcast tervei azonnal jóval ambiciózusabbak ennél.  A cupertinoi cég végcélja, hogy az Apple Tv és a podcast tartalmak közötti átjárást megteremtve maradjanak meg a podcast piac vezetőjének, azonban immár mint szolgáltató és tartalomelőállító.

A HD streaming nagyon sokáig a digitális zenei szolgáltatások legfelső, top prémium szegmense volt. Az a szegmens, amely igazából kevesek számára jelentett komoly értéket.  A különösen jó minőségű audio csak a zenekedvelők roppant kis százalékát érdekli. Azokon az eszközökön, ahol napjainkban a zenehallgatás legnagyobb százalékban zajlik a HD minőség nem is biztos, hogy érzékelhető lenne.Arról nem is beszélve,hogy a jobb minőségű zeneszámok mérete nagyobb, ezért nagyobb mobil adatforgalmat is generálnak.  Aminek persze a mobil operátorok örülnek,de az alkalmazás használók már kevésbé…  

Pontosan ezek miatt az okok miatt a HD audio streaming eddig, alapvetően  a kisebb szereplők differenciáló eszköze volt. Ez változott meg alapjaiban a múlt héten, pillanatok alatt!

A dominót az Apple indította el, amikor  is bejelentette, hogy a jövő hónaptól kezdve az Apple Music szolgáltatásában ingyenesen választható opció lesz a tartalmak HD minőségben való hallgatása, a teljes 75 millió dalból álló Apple Music katalógus esetében.  

Önmagában már ez is a szenzáció kategóriába tartozna, az Apple azonban még erre is rátett egy lapáttal:  A cupertinói cég bejelentette, hogy bevezeti a Dolby Atmos térhangzást is. A háromdimenziós hangélményt biztosító technika több ezer dalnál a W1/H1 csippel szerelt Apple AirPod fülhallgatókon és Beats fejhallgatókon lesz élvezhető.

Sokáig nem váratott magára egy újabb szereplő, az Amazon bejelentése sem. A Seattle-i központú  ma már e-commerce óriásnak (csupán) nehezen nevezhető cég ugyanis bejelentette, hogy  Amazon Music Unlimited audio streaming szolgáltatásának előfizetői mostantól ingyenesen érjetik el a tartalmakat HD minőségben.  A gyakorlatban mindez 5 dolláros megtakarítást jelent havonta, hiszen az Amazon Music HD szolgáltatás 13 dolláros havidíj ellenében volt elérhető az Amazon Prime, és 15 dolláros áron a többi zenekedvelő számára.  

A két nagy tech óriás lépése egyrészről érdekes ,másrészről pedig érthető és logikus volt. Érdekes, hiszen a piacvezető svéd Spotify, „Netflix mintára” lassú, csendes, de tartós áremelésbe kezdett.így az Apple és az Amazon lépése nem nagyon értelmezhető másként, mint a svéd cég piacvezető pozíciója elleni akciónak!

Másrészt abszolút érthető,hiszen az elmúlt évek meredek növekedése után a fejlett piacokon igencsak lassulni látszik az audio streaming iránti kereslet. Szemben a videó streaming szolgáltatásokkal, melyek esetében a fő differenciáló erő a elérhető tartalom addig a zenei streaming szolgáltatások szinten ugyanazzal a szolgáltatási ajánlattal próbálták megnyerni  a zenekedvelők kegyeit. Ma, azonban ez már kevés lehet a további növekedéshez!

Amint  az a fenti megkülönböztető funkciókat összefoglaló táblázatunkból látszik, a legjobb helyzetben az Amazon van, a Spotify pedig csak egyetlen területen, Podcastban számít igazán erős szereplőnek.  Összefoglalva  a két óriás cég.- akik amúgy a második és harmadik helyen helyezkedek el a globális streaming piaci rangsorban-  lépése sok tekintetben lépéskényszerbe hozhatja a piacvezető Spotify-t!

A közösségi zenei szolgáltatások és a zenei kiadók helyzete sosem volt éppen harmonikusnak mondható.  Alapvetően még az internet hőskorában hozott döntés értelmében tárhelyszolgáltatónak minősülnek, a felhasználók által feltöltött tartalmak esetében.  

Ellenkező esetben a szolgálttásokban lejátszott tartalmak esetében ugyanannyit kellene fizetni, mint az Apple Music-nak vagy a Spotify-nak. nem véletlen tehát, hogy a Youtube és a nagy zene kiadók viszony felettébb hűvös, a piacvezető Spotifyról nem is beszélve.

Nem véletlen tehát, hogy a közösségi média egyeduralkodója,  a Facebook például közel 10 éven át várt arra, hogy valóban zeneipari szereplő legyen.

Ha úgy vesszük , a Twitter még többet várt minderre, hiszen a mai napig nem mondható igazi zeneipari szereplőnek. Az első és amúgy nagyon sikeres próbálkozást a lemezipar és a jogvédők állították meg , a második próbálkozás, a Twitter Music azonban már eleve kudarcra volt ítélve, ugyanis zenei élményhez tehát túl sok korláton és kattintáson át vezetett az út, így a Twitter Music-ot, idestova két éve a Twitter kisebb gondolkodás után  be is zárta, így a twitterezők ismét jól használható zenei megoldás nélkül maradtak.

A Twitter alapvetően tehát  mai napig forgalomterelő szerepet tölt be, azaz nincsen saját zenei szolgáltatása. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kiadóknak, jogvédő szervezeteknek ne lenne gondja vele.  

A kiadók egyelőre finomabb formában jelezték, hogy a Youtube-al és a Facebook-al szemben a Twitter a legalapvetőbb tartalomlevételi szabályoknak sem felel meg.  Az RIAA ( Recording Associaton of America), az amerikai MAHASZ által megosztott adatok szerint tbb,mint 2 mlilió alkalommal jelezték a cég felé, hogy a Twitteren elérhető tartalmakkal kapcsolatban panaszuk van, ennek a tizede pedig olyan zeneszámokkal volt kapcsolatban, amelyek meg sem jelentek még!

(Egyelőre) valódi jogi lépésekről nem esett szó, azonban a jogvédők által kért feltételek- meg nem jelent tartalmak azonnali levétele, proaktív jogosulatlan tartalom keresési mechanizmusok - érdekes módon érdemben szigorúbbak lennének, mint amelyeket az érvényes szabályok megkívánnának!   

A fundamentális elvárás tehát a Twitterrel szemben az  lenne), hogy a többi nagy közösségi szolgáltatóhoz hasonlóan jogosítsa, licenszelje az oldalán elérhető tartalmakat. A kérés hasonló, mint amit  Tik-Tok kapott bő egy évvel ezelőtt. csakúgy, mint akkor, most is a jogi kérdés mögött természetesen pénzről, sok pénzről van szó.

A Twitter egyelőre elzárkózik az együttműködéstől, ami rövid és közép távon várhatóan tovább élezi majd a feszültséget.   Hosszabb távon azonban ugyanaz mondható el, mint a Tik-Tok esetében tettünk: Amennyiben nem jutnak megállapodásra hosszabb távon sem, úgy papíron megtehetik, hogy visszavonják tartalmaikat és ezzel illegalitásba taszítják a világ egyik legnépszerűbb közösségi szolgáltatását..  Eddig ez egyetlen igazán népszerű alkalmazás esetében sem történt meg, és döbbenetes fordulat lenne, hogyha pont a Twitter esetében statuálna példát a kiadói oldal. Persze ennek ára lesz, dollár százmilliókban mérhető ára. Ugyanakkor ez akár oda is vezethet majd, hogy a Twitter is zeneipari szereplővé avanzsál.

A rádiózás- mármint, amit megismertek szüleink 40-50-60 évvel ezelőtt- a koronavírus járvány előtt az egyik legnagyobb gondban levő média típus volt.   A fejlett zenei piacokon háromból két ember online hallgat zenét. Nagyon erősen törtek fel a prémium streaming szolgáltatások és a podcasting is, nem meglepő módon mindkettő a hagyományos rádió hallgatás rovására.

Egyértelműen kirajzolhatóak életkor-beli különbségek is! A 24 év alattiak  számára ugyanis a rádió, a rádiózás egyfajta mellékes szolgáltatás. Ők- szemben idősebb társaikkal  a zenehallgatással eltöltött idejük több, mint 60%-át on-demand zenei szolgáltatásokkal ,elsősorban streaming szolgáltatásokkal töltik.

Ebben a helyzetben érte a világot  és a rádiózást a koronavírus. A TV mellett ugyanis a hagyományos rádiózással eltöltött idő is növekedni tudott a karantén ideje alatt. Nem is kevéssel. Egyes adatok szerint- bár ugye a hagyományos rádiózás szemben a digitális formátumokkal nehezen mérhető- 15-25%--al nőtt a hagyományos rádiók hallgatottsága a karantén alatt!

A rádiózás alap-problémja ettől még természetesen nem oldódott meg  és könnyen elképzelhető, hogy 2021 lesz az az év,ami majd a végső lökést adja meg a rádiózás haláltusájában.

A Clubhouse alkalmazás ugyanis nagyon sok mindent ötvöz, csak úgy, mint maga a rádiózás. A Clubhouse-t használók egyszerre kaphatják meg a rádiózás élményét, vehetnek részt konferenciahívásokban és indíthatnak audiochateket, azaz a Clubhouse hasonlót ajánl, mint a rádiózás élménye, de sokkal interaktívabb formában.

A alkalmazás nyújtotta  élmény a gyakorlatban egy olyan közösségi oldalt jelent, ahol bárki létrehozhat egy szobát, melyben aztán akármiről lehet beszélgetni valós időben, megkötések nélkül. Az egész nagyjából mint egy interaktív podcast, vagy egy konferenciabeszélgetés a Zoomon –azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy itt bárki csatlakozhat bármelyik beszélgetéshez.

A Clubhouse története önmagban is érdekes- lásd a keretes történetünket a start up-ról- de ennél sokkal izgalmasabb, hogy milyen hatással is lehet napjaink audio fogyasztására és közösségi media használatára.

Az alkalmazás körül a hype idén februárban indult- ahogyan az az alkalmazás letöltésekből is látszik- és olyan dinamikával tört fel, hogy napjainkban nagyjából annyi szó esik a Clubhouse-ról, mint anno a Facebookról esett.

Ebben nyilván közrejátszik az is, hogy a koronavírus alat a személyes kommunikáció új módjai iránti igény drasztikusan megnőtt. No meg persze az is, hogy Elon Musk több más startup mellett a Clubhouse szekerét is megtolta, nem is kicsit.

A jelenlegi  siker persze rengeteg feladatot is ad a cégnek. A népszerű közösségi oldalak minden erőfeszítésük ellenére sem tudnak megfelelni az elvárt moderációs elveknek  a minden irányból rájuk nehezedő nyomásnak, a Clubhouse esetében pedig még nehezebb is az egész, hiszen itt beszédből kellene kiszűrni a káros tartalmakat, ami ráadásul élőben is megy.

Mindezen felül a Clubhouse egy fontos feladatot  rohamtempóban már meg oldódott. Ez pedig a kreátoroknak való microfizetési megoldás, azaz, hogy akkor, amikor egy beszélgetést hallgatunk az alkalmazásban, és tetszik, akkor kisebb összegekkel támogathassuk  a résztvevő(ke)t. Ami egyedülálló- és  meglepődnénk ha hosszú távon is így maradna- az az, hogy a donációk teljes összege  a kreátoroknál marad.

És hol van mindebből a zeneipari szerep kérdezheti az olvasó? Egyrészt azzal, hogy a Clubhouse már mostani formájában is vetélytársat jelent, mint a talk rádióknak, mind a podcastoknak. Az egyre határozottabban alakuló és növekvő közösségi pedig ideális alapot jelenthet majd ahhoz, hogy együtt hallgassanak zenéket és beszélgessenek róla. Ez pedig pontosan az a fajta közösségi zenehallgatás lenne, amiről bér nagyon régóta beszél és vágyik a zenekedvelők nagy része és a zeneipar is, csak megcsinálni nem tudta eddig senki.

A Bytedance számára 2020 vegyes év volt, de egészen más okokból, mint azt gondolnánk. A céget nem a koronavírus tépázta meg- (sőt..) azonban ennek ellenére a megszűnés szélére sodródott.  A zeneműkiadói pereknél lényegesen nagyobb gondot okozott ugyanis a Bytedance-nek  Donald Trump amerikai elnök Kína ellenessége. Ennek keretében ugyanis a fehér ház korábbi  ura a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, és az Egyesült Államokból való kitiltással is fenyegette.   

2020 azért (is) lehetett piros betűs év a  Tik-Tok tulajdonos kínai cég számára, mert az év elején, még a koronavírus pánik előtt elindította klasszikus streaming zenei szolgáltatását.  Az alapvetően a feltörekvő piacokra fókuszáló streaming szolgáltatás nagyon jól mutatja, hogy mennyire más a  Resso-val ( ez a neve a  szolgáltatásnak) Bytedance megközelítése, mint a nagy nyugati streaming szolgáltatásoké!

Már önmagában az is sokat mondó, hogy hol mely piacokon jelent meg a kínai cég szolgáltatásával. A Resso ugyanis indulásakor és azóta is, egyelőre Indiában és Indonéziában érhető el. Ami ugyanakkor messze nem véletlen!A feltörekvő piacok a jövőben egyre fontosabb és fontosabb szerepet játszanak majd, ezeken a piacokon pedig szinte biztosan nem lesz, nem lehet igazán sikeres a kiadók által erőltetett üzleti modell. Ezeken a piacokon sokkal inkább a Tik-Tok- és amúgy a többi kínai cég által is képviselt- üzletpolitika lehet a nyerő, azaz a hallgatottság helyett, a rajongó táborra fókuszáló.

A zeneipari szereplők pontosan ezért kiemelt figyelemmel várták, hogy ezeken a piacokon, milyen teljesítményt nyújt az alkalmazás. Az eddigi ismert adatok alapján, igen-igen jót!

Az indulás óta, globálisan több, közel 30 millióan töltötték le az alkalmazást. Amint az a grafikonon is látható az első fél évben meglehetősen lassan és szolídan növekedtek csak a letöltések, hogy aztán Októberben  valósággal berobbanjanak és a csúcshoz közeli szinten konszolidálódjanak. Ennek köszönhetően, a közel 30 millió letöltés 2/3-a Október óta történt

Természetesen a 30 millió letöltés nem  jelent 30 millió felhasználót, és végképp nem jelent 30 millió előfizetőt. Azonban a zenei alkalmazások körében azokon a piacokon,ahol a Resso jelen van megelőzi az összes fontosabb nyugati vetélytársáé, ami igencsak figyelmeztető jel lehet azok számára.

Az India és az indonéz adatok nem vagy csak nagyon nehezen átültethetőek  a fejlettebb nyugati piacokra.

De arra azonban tökéletesen alkalmas, hogy a Bytendance egy nagy mintás kutatást végezzen arról, hogy valóban  létezik-e piaci rés egy másfajta megközelítésű streaming szolgáltatásnak.

Ha ez létezik- amire azért jó esélyt látunk- akkor bizony a Tik-Tok és a Resso valóban alapjában alakíthatja  a streaming piaci erőviszonyokat és lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgálatások jövője, különösen a  streaming elkövetkezendő évekbeli növekedését adó feltörekvő piacokon!

Hosszú ideig a digitális zenei szolgáltatások értéket az ( is) határozta meg, hogy mekkora zenei adatbázis elérését tették lehetővé. A streaming szolgáltatások előretörésével mindez kissé leértékelődött, hiszen az egyre finomabb algoritmusok segítségével  a cél inkább az lett, hogy mindenki azt a zenét hallgathassa, amit szeretne vagy amire kíváncsi..

Ettől függetlenül azt nem árt leszögezni, hogy az  közösségi jellegű streaming szolgáltatások- Youtube,Soundcloud- esetében  sokkal nagyobb zenei adatbázisról beszélhetünk, mind az előfizetés alapú streaming szolgáltatások esetében. A Soundcloud esetében a zenei adatbázis mérete azért is kiemelten fontos, mivel a Soundcloud egyszerre jelent zenehallgatási lehetőséget és profi zenei platformot a DJ-ék számára.

Abban, hogy a berlini cég  eddig nem tudta teljesen magát kihagyhatatlan szereplővé tenni a DJ-ék számára leginkább az játszott közre, hogy zenei adatbázisának jogosítást nem tudta elérni, így azt nem is tudta teljen  az „üzleti” felhasználók részére elérhetővé tenni.

Mindez fundamentálisan változott meg azzal, hogy a cég Soundcloud DJ néven teljes zenei adatbázisát offline is elérhetővé tette! Ez nem kevesebbet jelent, minthogy mostantól, a támogatott partner szolgáltatásokban  lehetőség lesz a Soundcloudon elérhető dalok lementésére és későbbi offline felhasználására is.

Mindezért havi 20 dollárt kell fizetniük az érdeklődőknek illetve DJ-knek, ami valljuk meg nem tekinthető drágának.  Mivel az offline katalógus elérés csak a partnereken keresztül lehetséges, ezért a kulcskérdés az lesz, innentől, hogy a Soundcloud hogyan, milyen ütemben képes  növelni a partnereinek számát.

Erre szüksége is lesz, hiszen egyelőre csupán a Virtual DJ és Algoriddim nevű DJ megoldások támogatják az offline zeneletöltést, így a berlini cégnek azon is dolgoznia kell, hogy a többi partnere- Serato DJ Lite and DJ Pro, Pioneer DJ’s rekordbox , Native Instrument Traktor DJ 2, edjing Mix and Pro, Denon DJ Prime Series, Mixvibes Cross DJ – esertébern is elérhető legyen az amúgy jól árazott szolgáltatása.

A sietség pedig igencsak kifizetedő lehet a jövőben! A koronavírus járvány a koncert és rendezvény ipart teljesen a padlóra küldte ,és nagy kérdés, hogy mikorra is állhat majd helyre a vírus előtti állapot. Ebben az újfajta helyzetben  a digitális megoldások szerepe megnövekedett. A többé- kevésbé kényszermegoldások, mint a Youtube vagy a Facebook stream mellett biztosan szükség lesz integrált megoldásokra is. Ha ezekben a Soundcloud helyet tud magának követelni, akkor tovább erősítheti majd a szerepét, és egyre inkább kihagyhatatlan szereplő lesz a DJ -ék és elektronikus zenei szereplők körében.  

Ugyan a streaming zenei szolgáltatók hivatalos versenyét egy svéd cég, a Spotify vezeti, a streaming piac igaz ura minden valószínűség szerint  az Alphabet és a Youtube. A videómegosztó szolgáltatásról többször leírtuk már, hogy kihagyhatatlan zeneipari szereplő és azt is, hogy  tulajdonképpen egy  zenei pénzgyárnak is tekinthető.

A keresőóriás nem rég közzétett  negyedéves jelentésében- immár másodízben- részletesen szerepeltette a Youtube adatait is.  Nyilván nem véletlenül, de ezt a későbbiekben látni is foguk…

A videómegosztó 2020-as összbevétele megközelítette a 20 milliárd dollárt, ami 30%-al magasabb, mint a 2019-es, még  koronavírus előtti év…Azaz a videómegosztó a koronavírus okozta nehezebb hirdetési helyzetben is brutális növekedést volt képes felmutatni!

A Youtube a Google/Alphabet univerzumon belül  (is) félelmetes évet/ és utolsó negyedévet tudhat maga mögött! A videómegosztó bevételeinek növekedése ugyanis 2020-ban a bevételi részesedésének  két és félszerese volt 2020-ban.

Hogy kicsit jobban  érzékelhető legyen, mit is jelentenek ezek a számok:

• A Youtube naponta 54 millió dollár hirdetési bevételt ért el még ebben a pandémia sújtotta évben is
• A növekmény- azaz amennyivel a Youtube 2020-ban növelni tudta árbevételét ( 4,6 milliárd dollár) nagyjából akkor összeg, mint az egyik major zenei kiadó, a Sony teljes 2020-as árbevétele

De talán a legsúlyosabb összehasonlítás az, hogyha  a streaming piac vezetőjével a Spotify-jal és annak  publikus  bevételi adataival  vetjük mindezt össze.  A Youtube 2020-as hirdetési bevétele  több, mint duplája a piacvezető streaming cég árbevételének. Ha pedig a tavalyi év utolosó negyedévét nézzük csupán, akkor a videómegosztó óriás közel 7 milliárd dolláros árbevételével szemben a svéd cég alig 2 milliárd dolláros árbevételről tudott beszámolni, azaz a különbség inkább volt négyszeres,mint kétszeres…

A Youtube legnépszerűbb tartalom típusát a zenei videók jelentik. Így ez a tény, azaz, hogy a Youtube bevételeit tekintve  az összes streaming zenei szolgáltatónál illetve a legtöbb zenei  kiadónál is nagyobb, árbevételének nagysága  pedig megközelíti a teljes globális zeneiparét , eldönteni látszik azt a kérdést, hogy megregulázható és esetleg  kihagyható-e valaha a cég a zeneipari marketing folyamatból?

A zenei kiadók szerepe a mondjuk úgy tradicionális modellben szinte kizárólag a tehetségek felfedezésében, gondozásában és a különböző zenei tartalmak szolgáltatók számára való  biztosításában merül ki. “Cserébe” pedig a kiadók a streaming szolgáltatóktól igen jelentős összeget kapnak, akár a szolgáltatás sikerétől függetlenül is!

A zeneipar és benne a digitális zenei szolgáltatások ugyanakkor  egyre kevésbé kezelhetőek a tradicionális  modellek mellett, így a kiadók szerepe sem.  Ezért a szolgáltatók innovációján felül maguk a kiadók is egyre határozottabban felelősek , hiszen szeretnék elkerülni azt a helyzetet, hogy az Apple-höz hasonlóan a streaming szolgáltatók diktálhassanak nekik.

A kiadók közül is kiemelkedik a piacvezető Universal Music, amely semmi esetre sem szeretne másodhegedűs lenni, ennek érdekében még az is megfordult a cég menedzsmentjének fejében, hogy saját, önálló(!!) streaming szolgáltatást indít.

Ennél valószínűsíthetően sokkal életképesebb az az elképzelés és projekt, amit nem rég jelentett be a Universal Music és a LEGO! A két cég  szinte pontosan a koronavírus pánik kirobbanásakor  jelentette be, hogy együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a jövőben  innovatív szolgáltatásokat hozzanak létre. A semmitmondó sajtóközleményből aztán szűk egy év alatt lett egy termék, ami valóban érdekes és előremutató.

A LEGO egyik termék csoportjának nevét felvéve, Vidiyo névre hallgató szolgáltatás leginkább talán egy fiatalok és LEGO rajongók számára szóló  Tik-Tok-nak lenne nevezhető. Azaz,az alkalmazás letöltése után, a Universal Music  katalógusának egy dalát kiválasztva, választhatunk  zenészeket a LEGO figurák közül, majd pedig az effekteket hozzáadva már fel is tölthetjük a klipünket.    A cél az ( lenne), hogy A LEGO VIDIYO a 7-10 éves gyerekek számára  biztonságos környezetet biztosítson, ahol egyszerre fedezhetik fel a hagyományos és digitális játékot.

Ha esetleg valaki számára ismerős lenne ez a fajta üzleti modell, az nem meglepő. A világ legjelentősebb zenei kiadója hosszú-hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a nagy globális márkák számára a zenei tartalmakat ( saját zenei tartalmakat) mint márka hűség építő eszközt kínálja fel.  

Igazán sikeres eddig egyik ilyen  közösen létrehozott co-branded szolgáltatás sem tudott lenni, a LEGO ugyanakkor ez esetben egy a Disney univerzumhoz hasonló eséllyel és sikerrel kecsegteti  a kiadót és persze magát is.   A feladat ennek ellenére sem lesz könnyű, hiszen a LEGO-nak nincsen tapasztalata ezen a téren és a siker abszolút nem garantált!

A Spotify legutóbbi  negyedéves jelentését elemezve, írtuk azt, hogy a befektetők árgús szemekkel figyelik majd a svéd cég negyedik negyedéves jelentését, hogy a 100 millió dolláros befektetés – amellyel az egyik legnagyobb hatású tengerentúli podcastet exkluzívan megszerezte-  milyen hatással volt a svéd cég működésére, bevételeire.

Amely negyedéves jelentés- ahogyan az sok tekintetben már megszokott- többféleképpen értelmezhető.

A pozitív elemzők és a “Spotify hívők” verziója a felhasználószámot  illetve a többi, alapvetően használat alapú mutatót.  emelheti ki! A svéd cég előfizetőszáma “természetesen” tovább növekedett. A Spotify a negyedévet 155 millió előfizetővel zárta, ami 11 millióval magasabb, mint 3 hónappal ezelőtt és 31 millióval magasabb mint egy évvel ezelőtt.A havi aktív felhasználók száma – ami ellentétben az előfizetőkkel nem feltétlenül kellene ,hogy növekedjen-  éves bázison 27%-al , negyedéves bázison pedig 8%-al növekedett.

Ugyancsak jó hír és a Spotify hívők hitét erősíti, hogy a bevételek is szépen nőttek. 16,5%-kal meghaladva a 2019 végi adatokat, 7,9 milliárd dollár volt a svéd cég éves bevétele.

Ezzel azokban a jó hírek sora lényegében véget is ért.  

Talán a befektetők számára legszomorúbb hír, hogy a Spotify 2020-ban sem tudott nem hogy nyereséges, de nullszaldós lenni sem. Éves szinten Daniel Ek vállalkozása 810 millió dolláros veszteséggel működött, ami ötször(!!) akkora, mint az előző 2019 éves volt! (Ez lényegében annyit jelent, hogy a streaming szolgáltató naponta több, mint 2 millió dollár veszteséget termel)

A már-már a Soundcloud legrosszabb napjait igéző pénzégetés kapcsán érdemes megnézni  kicsit részletesebben is, hogy mi is okozta mindezt , azaz mire költött a Spotify ennyit, különösen az előző évekhez viszonyítva?

A Spotify marketing, fejlesztési és adminisztratív költségei az elmúlt években folyamatosan növekedtek, ezen igazán semmi meglepő nincsne, hiszen a folyamatos növekedés, terjeszkedés ezt meg is kívánta és kívánja.

Helyzet persze fundamentálisan más, mint a berlini cég esetében, hiszen a Spotify a költségek növekedésével párhuzamosan rengeteg beruházást hajtott végre, növelte elérhetőségét globálisan, azaz kehet tudni, hová is ment ez a rengeteg pénz.  

Nagy kérdés azonban, hogy a befektetők mit gondolnak majd arról, hogy  az sales &marketing költségek 2 év alatt lényegében megduplázódtak, és csak 2020-ban éves szinten 50%-al növekedtek.  

Egyelőre azt kell mondanunk, hogy nem örülnek, nagyon nem örülnek! A Spotify részvényárfolyama februárban megközelítette  a 400 dollárt- hogy aztán onnan az összes tech részvényt is negatívan érintő kötvény hozam emelkedés hatására, no meg a fent részletezett meglehetősen borús 2020-as Spotify éves adatok hatására igazi lejtmenetbe kezdjen és most, alig 6 héttel később, már alig 250 dolláros áron cseréljenek gazdát a parketten.

Hogy ez hosszabb távon is így marad-e az természetesen még kérdéses. Az azonban, amit az előző  negyedéves jelentése után írtunk  a Spotifyról, 2021 tavaszán fokozottan igaz. A befektetői bizalom ugyanakkor egy megelőlegezett bizalom,amely arról szól, hogy a befektetők abban bíznak, hogy a podcasting segítségével a svéd cég olcsóbban tud majd olyan tartalmakat kínálni, amelyek nagyon népszerűek, illetve, hogy a podcast tartalmak révén a hatalmas rádiós hirdetési piacból is ki tud magának hasítani egy méretesebb szeletet. 2020 negyedik negyedéve  nem nagyon igazolta ezt, egyelőre, inkább, továbbra is a költségek, befektetések domináltak…