A Napster név  ma már sokak számára talán nem is mond semmit, pedig ez az a márkanév, amely az ezredfordulón a legádázabb vitákat váltotta ki a zeneiparban dolgozók között. Azon a mai napig folyik a vita ( néha), hogy a Napster egy egyszerű kalóz zenei szolgáltatás volt, vagy a zeneipar nagy elszalasztott lehetősége arra, hogy milliókat vonzzon be a legális zeneletöltésbe.

Utóbbi tulajdonképpen napjainkban, - amikor az audio streaming zenei szolgáltatások a kiadói bevételek egyre jelentősebb részét teszik ki és  markánsan növekednek-  egyre kevésbé meghatározó kérdés…

A Napster aztán a 2020-es évekbe legális szolgáltatóként éledt újjá, és lett a streaming audio piac egyik szereplője. Először a Roxio, majd 2008-tól a Best Buy tulajdonban volt a Napster név használati joga, mígnem 2011-ben került  a Rhapsody tulajdonába. A legális piacon a mindenkori Napster sokkal kevésbé volt sikeres elődjénél. A 2007-2008-as évek kezdetleges zenei szolgáltatásai között sem tudott meghatározó szerepet betölteni az új-Napster, annak ellenére sem, hogy többször felmerült például, hogy a Google akkor még csak formálódó zenei elképzeléseinek alapja lehetne...

Talán pontosan ezért-azaz a lassan de biztosan és folyamatosan gyengülő piaci pozíciónak- tudható be, hogy a Napster a koronavírus pandémia közepén tulajdonost váltott.  Pedig az eladó sem akárki volt, hanem a 2000-es évek elejének meghatározó szereplője, a Realnetworks.

Az eladó a múlt, a vásárló pedig sok tekintetben a jövő szereplője. A Melody VR egy virtuális concert élményt nyújtó angol startup, amely olyan virtuális koncerteket tesz elérhetővé amelyek vagy VR szemüvegen keresztül vagy okostelefonon élvezhetőek.   

 A brit startup 70 millió dolláros áron vásárolta meg a hajdan kalóz site, később streaming szolgáltatás  90%-át. Maga a pénzügyi konstrukció ugyanakkor  felettébb érdekes módon valósult meg: Az brit startup 15 millió dollárt fizetett készpénzben, 11 millió dollar értékben adott át részvényeket az eladónak és mindemellett átvállalta a Napster 44 milió dolláros(!!) kintlevőségét a nagy zenei kiadók felé.

Mindez a 44 millió dolláros lényegében adósság azért tűnik roppant súlyos tehernek, mert a Melody VR a legutolsó 2019-es adatok szerint a cég 200 ezer(!!) font ( kb. 300 ezer dollár)  árbevétel mellett 16 millió fontos ( 19 millió dollár) veszteséget mutatott fel!

Ezen adatok ismeretében erősen kérdéses, hogy a Melody VR  mi alapján is volt képes és mert vállalkozni a Napster és az út tulajdonló cég felvásárlására? A legvalószínűbb, hogy egy ún. reverse merger vagy reverse IPO esetével állunk szemben, azaz amikor a sokkal kisebb cég egy sokkal nagyobb céget vásárol fel és lép a tőzsdére. A működésben mindez pontosan és jól tetten is érhető: Az akvizíció utáni átmeneti időszakot követően, amikor a két cég működés párhuzamosan zajlott Seattle-ben illetve Londonban, a mostantól a működést a Napster  amerikai központjából irányítják!

Mindez decemberben meg is történt, és kicsit több, mint 20 évvel azután, hogy a Napster a zeneipar megrontójaként szerepelt a címlapokon, szép csendben tőzsdei cég lett. Hogy a történet innen merre, milyen irányba megy majd tovább, az egyelőre talány és persze legfőképpen attól függ, hogy a Melody VR koncepciója- azaz, hogy integrálja a virtuális koncertélményt a streaming zenei szolgáltatással-  hogyan tud majd működni az új, koronavírus által megtépázott zenei világban.

2020 teljesen más év lett, mint ahogyan azt bármelyikünk gondolta volna, a koronavírus mindent át és felülírt! Hosszasan lehetne sorolni a szolgáltatási területeket, amelyeket a koronavírus felforgatott.

2020 a Tik-tok számra ugyanakkor teljesen más értelmet nyert. A céget nem a koronavírus tépázta meg- (sőt..) azonban ennek ellenére a megszűnés szélére sodródott.  A zeneműkiadói pereknél lényegesen nagyobb gondot okozott ugyanis a Bytedance-nek  Donald Trump amerikai elnök Kína ellenessége. Ennek keretében ugyanis a fehér ház korábbi  ura a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, és az Egyesült Államokból való kitiltással is fenyegette.

A hektikus 2020-as év ellenére  2021 márciusában azt mondhatjuk, hogy  a tik-tok nyugodtabban és erősebben várhatja ez az évet, mintahogyan az előzőt zárta! Nézzük, miért:

Kiadói megállapodások

A Tik-Tok tulajdonosa, a Bytedance hosszú ideig nem tudott megállapodni a nagy nemzetközi kiadókkal tartalmaik jogosításáról. Olyannyira nem, hogy ez illetve maga a Tik-Tok alkalmazás kiadói megállapodásainak hiánya, akár utóbbi létét is veszélybe sodorhatta(volna) . Ezen sikerült enyhíteni annak köszönhetően, hogy  a kínai cég és a kiadók hosszas tárgyalás után rövid távú, áthidaló jellegű megállapodásokat kötöttek.

2020 második felében aztán ezen megállapodásokat egyre több eseten hosszú távú megállapodások váltották fel.  A kínai cég sorrendben novemberben a Sony-val, decemberben a Warner Music-kal, februárban pedig a Universal Music-kal jutott megállapodásra. Szinte valamennyi megállapodás hangsúlyozza, hogy az egyezségnek köszönhetően az előadók az eddigieknél több  bevételben részesülnek majd a Tik-Tok népszerűségéből. A virágnyelven megfogalmazott kijelentés lényegében azt  jelzi, hogy a Bytedance végül hajlandó volt sokkal többet fizetni a kiadók számára. A kínai (?) cég ugyanakkor ennek fejében azon felül, hogy a kiadók tartalmait legálisan és rendezett körülmények között szerepeltetheti  hatalmas és egyre csak növekedő platformján arra is lehetőséget kap(  hatott), hogy  jövőbeni, jelenleg a kiadók számára még nehezen érthető üzleti modellben működő  termékeihez ( például a Spotify vetélytárs Resso)  is felhasználhassa azok tartalmait. 

Tik-Tok vs Trump

Donald Trump ma már nem számít tényezőnek és faktornak a Tik-Tok számára, de ettől függetlenül a döntések amiket hozott elnöksége alatt nagyon is befolyásolják a Tik-Tok jelenlétét a tengerentúlon. A Biden adminisztráció roppant sok helyen homlokegyenest más felfogást használ, mint elődje, de ez talán pont  Kína és a kínai vállalatok esetében legkevésbé észrevehető.

A hasonló álláspont ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Biden adminisztráció pontosan ugyanazt a stratégiát követi , követné konkrét cégek esetében. A Wall Street Journal által megszelőztetett információk  szerint  ugyanis az amerikai kormányzat a Biden adminisztráció kifejezett kérésére  egyelőre jegeli a kínai cég fellebbezésére adandó válaszát, addig amíg  ki nem alakítja  Kínával kapcsolatos internetes  és adat stratégiáját.

Mindez azt is jelenti, hogy az alsóbb szinteken- azaz például a folyamatban levő jogi eljárásokban- sem vérhastó érdemi fejlemény eddig, azaz a Tik-Tok által indított per, ami a betiltásuk ellen irányul, hosszabb ideig megállhat.

Új tulajdonosok

A megváltozott helyzet természetesen  fundamentálisan befolyásolja  a még a Trump adminisztráció nyomására tető alá hozott megállapodás tervezetet,amely értelmében a Wal-Mart és az Oracle összesen 20%-os részesedéssel ( előbbi 7.5%, utóbbi 12,5%)  bír volna a tengerentúli operációért felelős, TikTok Global névre hallgató cégben. ( bár az Oracle esetében a partner  talán valóban jó, pontosabb megfogalmazás ebben az esetben ugyanis az Oracle-lel kötött megállapodás nem eladás formáját ölti majd, hanem egyfajta struktúraváltásét. Az Oracle a kínai vállalatcsoport technológiai partnereként vesz majd részt az üzletben, és a Tik-Tok amerikai felhasználóinak adatait fogja kezelni.)

Az enyhülő  politikai nyomás miatt ugyanakkor a kínai cég most már messze nem olyan nyitott ( bár akkor sem volt túlzottan az) a tranzakcióra, ami akár így elemeire is eshet a közeljövőben.

Töretlen népszerűség

2020 ugyanakkor egy téren egyértelműen a Tik-tok éve volt, és ez talán a legfontosabb terület: a népszerűség. A kínai cégnek nagyon-nagyon jót tett a koronavírus illetve az azt követő  lezárások. Az otthon  ragadottak szinte mintha  rákattantak volna a Tik-Tokra, az alkalmazásszám pedig felrobbant a 2020-as évben.  

A Tik-Tok immáron több, mint 2 milliárd felhasználója nem kevesebbet jelent, minthogy a minden harmadik-negyedik ember a világon fent a kínai oldalon és fent van a telefonján a kínai cég alkalmazása. Ennél jobban talán semmi nem jelzi azt, hogy miért is a Tik-Tok a zeneipar jelenlegi legfontosabb kérdése, vagy talán jobb ha azt mondjuk megoldandó problémája.

A streaming szolgáltatások, élükön a svéd Spotify-a  speciális helyzetben vannak.  A befektetők ugyanis a Spotifyban egy a nagy lemez kiadók  kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő  platformot látnak.

A svéd cég az elmúlt 1-2 évben több olyan fejlesztést is végrehajtott, amelyek legnagyobb problémát enyhítené, miközben segítené abban is, hogy ezt a  bizonyos összekötő szerepet be tudja tölteni.   

Ha mindez nem lenne elég a Spotify és a kiadók között már most is több fronton vannak feszültségek:

ARPU

A Spotify felhasználónkénti árbevétele az elmúlt években, ha lassan is de folyamatosan csökkent. A csökkenés igazán az elmúlt 12-15 hónapban gyorsult fel, amikor is a svéd cég egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben alkalmazta marketing eszközként a havi egy dolláros áron való előfizetést 3 hónapig, a családi kedvezményes csomagokat illetve az egyetemistáknak szóló árengedményes előfizetéseket.  A kevésbé fejlett piacokon- mint például a dél- amerikaiak vagy a távol- keletiek, pedig a nagy nyugati piacokon megszokott  árazás nem alkalmazható, ez mindenki számára egyértelmű. Mindezt a kiadók sem vitatják , azonban rendkívüli módon aggasztja őket, hogy az ARPU csökkenés lényegében nem mást és nem kevesebbet jelent, minthogy egyre kevesebbet költenek a Spotify előfizetők a szolgáltatásra.

Podcast

A Podcast mint zeneipari megoldás az elmúlt 2 év slágere. Minden jel szerint   a podcast kapcsán egy olyanfajta pillanat előtt állunk, mint anno a social videó kapcsán, a Youtube megjelenésekor.  Márpedig ha igazak a becslések,akkor a zenét csinálók, előadók, együttesek, profik- vagy  amatőrök- számára  podcast lehet a jövő formátuma! Bár lehet, már nem is nagyon a jövőről, sokkal inkább a jelenről beszélhetünk!

A Spotify pedig minden eddiginél erősebben szeretne ebben jelen lenni. A svéd cég az elmúlt években közel fél milliárd dollárt költött podcast szolgáltatók és tartalmak akvirálására és azok megjelenítésére  platformján belül.   A platformon eltöltött idő jelentős mértékű növekedése nélkül a podcast tartalmak népszerűségének növekedése csak a többi tartalom rovására  valósulhat meg, ez pedig nagyon rossz hír a kiadók számára. Ahogy ugyanis csökken  majd a klasszikus értelemben vet zenei tartalmak hallgatottsága, úgy csökken majd a kiadók számár kifizetett összeg nagysága is.   

Kiadói szerződések

A svéd cég jelenleg érvényben levő ki szerződési értelmében  bevételeinek jelentős részét kénytelen kifizetni  kiadók számára. a bevételekben pedig jelenleg minden szerepel, azaz az olyan, kiadóktól független bevételek, mint a podcasting is jelenleg a kiadók pénztárcáját is hízlalják.    Mindez alapjaiban gátolja abban, hogy a befektetők elvárásainak megfelelve nyereségessé váljon, másrészt stratégiailag is olyan függőségben tartja a  zenei kiadókkal, ami messze nem egészséges…

A Spotify azt szeretné, hogyha partnernak tekintenék a kiadók, mint egyszerű vásárlónak   és úgy szeretné szinten tartani vagy akár csökkenteni a kiadóknak fizetendő díjakat, hogy bizonyos általa nyújtott információkat  beáraz.

A felek tehát meglehetősen távolról indultak neki  tárgyalásoknak, azzal  tudattal, hogy az idő inkább a svéd céget sürgette, mint a kiadókat.  ( a korábbi megállapodások ugyanis lejártak, így elvileg a kiadók akár rövid határidővel vissza is vonhatnák tartalmaikat  Spotify-ból)

Ha innen nézzük, akkor meglepően hamar  dűlőre jutottak a felek. Elsőként az orosz milliárdos, Lev Balavatnyik tulajdonában levő Warner Music-kal sikerült tető alá hozni. Ami azért is volt fontos mérföldkő, mivel a két cég, még 2019- ben , a Spotify indiai piacra való belépése kapcsán nagyon csúnyán összeveszett egymással. A most aláírt 2, de lehet 3 évre szóló szerződés megoldja ezt  problémát, hiszen lehetővé teszi  Spotify számára, a Warner tartalmak használatát minden jelenlegi és valamennyi tervezett piacára.

Még ennél is nagyobb falatnak tűnt a legnagyobb, piacvezető zenei kiadóval, a Universa Music-kal való megállapodás, amely tulajdnképpen a svéd ég strgiájának a kiadó általi elfogadását jelezheti.

Joggal merülhet persze fel bennünk – és merült  fel  többekben-  ,hogy  mit kaptak, kaphattak cserébe a kiadók, azért, hogy tolerálják a Spotify terveit?

A befektetői telefonhívásokon a cég vezetője, Daniel Ek rendszeresen megkapja az áremelésre vonatkozó kérést, melyet sosem erősít meg, de nem is cáfol., és hivatalosan a  Spotify ezt meglehetősen hevesen tagadta , de minden jel szerint áremelés lehetett  béke ára.  A közelmúltban Ausztrália, majd pedig 7  további piacon a Spotify már el is kezdte, az egy dollárral drágább családi csomagok tesztelését… A legfontosabb lépés, azaz a legjelentősebb  zenei piacon, az amerikain való áremelés ennek a folyamatnak a végső eleme lehet majd.

 Hosszabb távon abszolút nem lenne meglepő, ha a svéd cég a növekvő tartalom kínálatra- zene, podcast, video- hivatkozva árat emelne, miközben akár, további, olcsó, de korlátozott elérést biztosító csomagokat is bevezetne. A kérdés ezek után  leginkább az ( lesz), hogy mindezt- azaz a lassú, de biztos áremelést a fejlődő piacokon hogyan vezeti majd be a Spotify.  

2017 tavaszán abszolút reális lehetőségként írtunk arról, hogy a berlini székhelyű   Soundcloud csődbe mehet. Ettől a berlini cég végül megmenekült, köszönhetően a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoportnak.

Már a 2018-as adatok alapján jelezte a cég, hogy 2019  a Soundcloud legsikeresebb éve lehet. A nemrég  közzétett 2019-es adatok alapján azt mondhatjuk, ez valóban így is történt!A berlini cég történetének legsikeresebb évét zárta!

A bevételek növekedés továbbra is folytatódott, az előző évhez képest 38%-al tudta bevételeit növelni a Berlini cég, ami azért is fontos, mert  magénak a bevételeknek a  növekedési üteme is gyorsulni tudott.

Mindezt úgy érte el az új vezetés alatt szárnyaló cég, hogy közben a veszteségét tovább tudta csökkenteni.  A 2016-os 92 millió dollárt közelítő veszteséget 2019-re 30 millió dollár alá tudták vinni.  Bevétel arányosan ez még mindig felettébb magas, de nyilván ezen adatok értékelésekor érdemes az örökséget is szem előtt tartani, azaz, hogy honnan, milyen elkötelezettségek mellett kellett egy amúgy növekedésre ítéltetett startupot  újragondolni.

Ha már növekedésről beszélünk, napjainkra a berlini cég sikeresen épített fel egy két oldalú üzleti modellt,- igen azt, amit a Spotify is szeretne-  azaz egyrészt a zenekedvelők, másodsorban az az előadók számára is tud szolgáltatásokat nyújtani. Előbbit alapvetően a hirdetések, utóbbit pedig elsősorban az előadók számára, tartalmaik népszerűsítésére szolgáló megoldások jelentik.

A fenti ábrából no meg persze a berlini cég  pénzügyi jelentéséből több érdekes momentum is kiderül arról, hogyan is alakult át és fejlődik a Soundcloud bevételi struktúrája.   Mindenekelőtt azt érdemes kiemelni, hogy a berlini cég brutális mértékben volt képes növelni bevételeit az elmúlt 5 évben! A 2015-ös 21 millió dollár körüli bevételt 5 év alatt meghétszerezve, 2019-ben már 150 millió dollárt megközelítő árbevételt ért el a cég.

A cég stratégiája alapján a bevételeket immáron két, elég jól elkülöníthető csoportba osztja. Az  előadói  bevételek, az előadók által, a tartalmaik promotálásához, a hozzájuk kapcsolódó analatikai eszközök használatáért fizetett összeget takarják.   

Míg a végfelhasználói bevétek, a Soundcloud-ot használó zenekedvelők számára megjelenített hirdetésekből illetve az előfizetési díjakból befolyó bevételek adják.

A 2019-es adatok alapján a bevételek túlnyomó része- közel 70%-a-  a felhasználóktól származik, azaz a berlini cég azon törekvése, melynek keretében szerette volna monetizálni a felhasználókat minden jel szerint sikeres.  

Ugyan a bevétel túlnyomó része -70%- még mindig a tengerentúlról származik  -( köszönhetően többek között a Pandora tulajdonoséval között megállapodásnak is köszönhetően, azonban 2019-ben Európában is sikerült immáron érdemi bevételeket generálnia cégnek. A hirdetési bevételek közel a hatszorosára nőttek, azaz immáron Európában is megjelent és sikeres a Soundcloud, mint hirdetési piac szereplő.

2020 a berlini cég számra is rengeteg kihívást tartogatott, és ez minden bizonnyal majd a pénzügyi adatokban is megmutatkozik. Ugyanakkor az elmúlt évek munkájának köszönhetően  a cég eljutott mostanra oda, hogy az anyagi háttere  biztos, egyértelmű jövőképpel rendelkezik és folyamatosan képes növelni bevételeit, miközben a nyereséges működése határa érkezett. 2020 nagy és keles meglepetése ez lehet majd a Soundcloudtól…

A Liberty Media-t mi itt Magyarországon elsősorban, mint a UPC (volt ) tulajdonosát ismerjük. A Liberty Media ugyanakkor az elmúlt években a digitális zeneipar egyik meghatátározó, ha nem legmeghatározóbb szereplőjévé vált.

A Liberty Media  részesedéssel bír egy indiai streaming szolgáltatóban, a világ legjelentősebb jegy szolgáltatójában, a Live Nationben, a Liberty Global révén több, mint 10 telco cégben van részesedése és többek között kisebbségi tulajdonos a Viacom médiacégben is. Ez erősödött meg azzal 2018-ban, amikor a vezető online rádiót, a Pandorát megvásárolta.

A hosszú távú cél  nem kevesebb lehet, mint egy olyan szereplő létrehozása, amely a zenemegismeréstől kezdve, az on-demand illetve autóban történő zenefogyasztáson át egészen a koncertjegy értékesítésig minden területet lefed majd.  Ebbe beleférhetne egy nagy zenei kiadó is és persze olyan, egyre fontosabb  streaming piaci szereplők, mint a Soundcloud ugyancsak.  

Most azonban valami egészen más  kapcsán indult meg a pletyka a céggel kapcsolatban. A Liberty Media ugyanis Liberty Media Acquisition Corporation néven hozott létre egy tőzsdei akvizícióra fókuszáló 575 millió dolláros tőkéjű  tőzsdei céget.

A cég egy speciális úgynevezett SPAC( merging with a special purpose acquisition company ) segítségével jelent meg a tőzsdén. A SPAC lényege, hogy az erre a célra létrejött cégek IPO, azaz klasszikus értelemben vett tőzsdére menetel keretében gyűjtenek arra pénzt, hogy aztán nem publikusan kereskedhető cégekkel összeolvadva azokat a tőzsdére segítsék.

A SPAC esetében a befektetők- azaz akik a tökét adják a tőzsdére menetelhez- sem ismerik a befektetés tényleges célpontját, így akkor, amikor befektetnek, elsősorban a SPAC létrehozóját tekintik mérvadóak.  Ha ezt vesszük alapul, akkor az, hogy a Liberty-ben meglehetősen nagy a bizalom, hiszen az 575 millió dollárt  olyan befektetési bankok adták össze, mint a Citigroup, a Morgan Stanley, a Credit Suisse és Goldman Sachs & Co.

A 10 dolláros áron kibocsátott és parkettre vitt 57,5 millió részvény forgalma egyelőre mérsékelt , ami azt jelezheti, hogy ( egyelőre)  senki nem tudja, mi lehet a cég célja.

A Liberty Media esetében  hivatalos bejelentés alapján a potenciális célpont  a média, digitális média zene illetve szórakoztatóipar , valamint a kommunikációs és telekommunikációs ipar területén lehet.  A cég utóbbi időben végrehajtott akvizíció és befektetései alapján a célpont egy fiatal, még a növekedési ciklusa elején tartó  streaming vagy rádió szolgáltató lehetne.Meglátjuk…

Az Apple roppant érzékeny a márkáira, ennek is tudható be, hogy abban, azokban az egyre gyakoribb esetekben, amikor egy márkát ki kell vezetnie a piacról azt maximális óvatossággal és csendben tette, teszi.

A cég az iTunes sikere után digitális zenei téren kényszerült már márka megszüntetésre,  amikor is a Pandora pozíciórája ácsingózó iTunes Radio-t végül kénytelen volt kivezetni a piacról és beolvasztani az Apple Music-ba.

Évekkel ez után most valami hasonlóra kényszerül a Tim Cook által vezetett cupertinoi cég. Az Apple Music indulásakor a Beats 1 radio speciális szerepet töltött be.

Ahogy azonban az Apple egyre határozottabban próbálja erősíteni Apple Music márkát, úgy vált egyre terhessebbé a Beats mint márka az Apple számára, a digitális térben.

A Beats 1 kivezetése ugyanakkor párhuzamosan  történt 2 új Apple Radio indításával. Az Apple Music Hits olyan műsorvezetőkkel  érhető el, mint  Jayde Donovan, Estelle, Lowkey, Jenn Marino, Sabi, Nicole Sky and Natalie Sky, vagy Ari Melber. És exkluzív másoroka,t előadásokat kínál majd olyan előadóktól, mint a Backstreet Boys, Ciara, Huey Lewis, Alanis Morissette, Snoop Dogg vagy Shania Twain.

A második új Apple Music rádió, a country kedvelők szívében szeretne járni, Olyan műsorvezetőkkel, mint Kelleigh Bannen,Nada,  vagy Kelly McCartney és olyan exkluzív előadók tartalmaival, mint Luke Bryan, Morgan Evans, Florida Georgia Line, Pat Green, Willie Jones vagy Carrie Underwood.

A Beats 1 márka eltűnése ugyanakkor nem jelenti a Beats 1 radio tartalmainak eltűnését. Zane Lowe továbbra is hallható lesz  és az immár Apple Music 1 névre hallgató rádió olyan sztárok műsorait kínálja majd, mint Billie Eilish, Elton John, Lil Wayne, Frank Ocean, Lady Gaga vagy Travis Scott.

Márka szempontból posztunk elején már értékeltük az Apple lépését. Érdemes ugyanakkor az egyre bővülő az interaktív és a hagyományos rádió között egyfajta átmenetet jelentő szolgáltatás koncepció mögé nézni egy pillanatra .  

Bármennyire is meghaladta ugyanis a kor az emberek által összeválogatott  tartalmak világát, az Apple hisz ebben. Olyannyira hisz, hogy ezzel (is) szeretné magát megkülönböztetni a digitális rádiózás piacvezetőjének számító Pandora-tól, illetve az erre a terültre egyre nagyobb erőket összpontosító Spotify-tól. Az Apple Radio 1  márkázás abból a szempontból is ügyes, hogy igény szerint további verziószámok lesznek illeszthetőek a rádió szolgáltatás elé.

Az Apple célja, hogy sokkal kevesebb de minőségi  és exkluzív tartalmat nyújtson, és ezáltal ő maga lépjen abba a fajta ízlés formálói szerepbe, amelyben a 70-es, 80-as években a rádióállomások voltak. Az Apple márkadefiníciójához ez a megközelítés valóban sokkal közelebb áll, kérdés, sikerül-e a patikamérlegen kiválasztott rádióállomások segítségével ugyanannyit nyújtani, mint az algoritmusok vezérelte vetélytársaknak. No és persze az is nagy kérdés, hogy az Apple Music előfizetéseket mennyire lesz képes elősegíteni ez a fajta rádiószolgáltatási ajánlat. A fő cél ugyanis ez Cupertinoban, hogyha digitális zenéről beszélünk.  

.Amikor a 2020-as évre szóló zeneipari jóslatainkat megtettük, az egyik közűlük az volt, hogy a 2020-as év és évtized egyik meghatározó eleme a  Tik-Tok, az Instagram és társaik térnyerésével egy újfajta tartalom típus a user modified content jelenik meg.

Ezen a téren a legnagyobb sikert 2020-ban egyértelműen a Tik-Tok aratta, amely egészen brutális tempóban növekedett az év során!

A piacon az ismert nevek- Tik-Tok, Snapchat, Instagram- mellett ugyanakkor más szereplők is jelen vannak, és egyáltalán nem biztos, hogy nem ők  zárkóznak majd fel leghamarabb  a kínai óriás közvetlen közelébe.

Kuaishou

Az ugyancsak kínai Kuaishou 2011-ben alakult, Pekingben. A szolgáltatás fő funkciója alapvetően ugyanaz, mint a nagy rivális Tik-Tok illetve Instagram  esetében, azaz a szolgáltatás rövid, ultra rövid videók feltöltését, képek megosztását illetve élő közvetítéseket tesz lehetővé.

A Kuaishou növekedése- mégha el is, marad a Tik-Tok-étól,felettébb figyelemre méltó volt. 2017-ben- amikor a nyugati sajtó először felfigyelt a cégre- napi szinten 40, havi szinten 100 millió aktív felhasználója volt- mindez 2020-ra az ötszörösére nőtt, hiszen az alkalmazást napi szinten 200 millió kínai használta.2020-ban az alkalmazásban 13 milliárd videó volt megtalálható! A cég 2019-ben a második, tavaly pedig az ötödik legjobban növekvő  videó és fotómegosztó alkalmazás volt globálisan!

Nem meglepő, hogy a kínai Telco és média óriás, a Tencent 2 milliárd dolláros befektetést fontolgat  a Tik-Tok  “kistestvérében”! Abban a cégben, amelynek a végső célja nem titkoltan ugyanaz, mint a Tik-Tok-nak: a New-York-i tőzsde!

Triller

A Tik-Tok üldözösében legmesszebb talán a Triller jutott.  A cég azért is lehet a kínai cég legjelentősebb kihívója, mert nem kínai…A New York- alapítású, de azóta Los Angelesbe költözött  cég alig 5 évvel ezelőtt alakult  és növekedése kis késéssel szinte teljesen kínai vetélytársát másolja.

Annyiban ugyanakkor az “amerikai Tik-Tok” más, hogy hirtelen volt komoly piaci szereplővé, nem kis mértékben Donald Trump Tik-Tok és Kína ellenes kirohanásainak köszönhetően.

A cég a Tik-Tok sikerén felbuzdulva tudott 200 millió dollár feletti befektetői összeget bevonni, hogy aztán  saját maga is a Tik-Tok egyik  vásárlójelöltjeként  tűnjön fel és lépjen tőzsdére!  A zeneiparban a szokatlan tőzsdei megjelenések a Spotify óta nem szokatlanok, de a Triller esetében talán még a Daniel Ek-ék féle ügyeskedését is sikerült felülmúlni.

A keleti parti cég ugyanis egy alig hallott megoldással, az SPAC( merging with a special purpose acquisition company ) segítségével szeretne megjelenni a tőzsdén. A SPAC lényege, hogy az erre a célra létrejött cégek IPO, azaz klasszikus értelemben vet tőzsdére menetel keretében gyűjtenek arra pénzt, hogy aztán nem publikusan kereskedhető cégekkel összeolvadva azokat a tőzsdére segítsék.  

A -természetesen meg nem erősített- információk alapján a Triller többségi tulajdonosa, a Proxima Media közel 20 SPAC-val tárgyalt. A célja ezeknek a tárgyalásoknak, hogy segítségükkel a cég 2021 első negyedévében meg tudjon jelenni a tőzsdei parketten.

Ami szakmai részt illeti a Triller sok tekintetben jóval előrébb áll, mint kínai vetélytársa.  Ugyanis aláírt vagy nagyon előrehaladott állapotban levő szerződésekkel rendelkezik lényegében az összes fontos zenei kiadóval.

A Triller számain ugyanakkor az is nagyon jól látszik, hogy a cég ismertsége és sikere roppant mértékben függ a Tik-Tok sikertelenségétől, illetve annak betiltásának lehetőségétől. Amint az a Sensortower piackutató cég adataiból látszik a Fehér Ház bejelentésének hatására napok alatt közel a 30.szorosára nőtt az alkalmazás letöltéseinek száma.

Firework

Jó eséllyel a kihívók közöl a redmondi Firework a legkevésbé ismert. Mindez  feltehetően így is maradt volna, ha egy  igazi nagyágyú, a Google nem fejezi ki érdeklődését a cég iránt…Mindemellett a Firework ismeretlenségének oka az is ( lehet), hogy messze-messze ez a legfiatalabb Tik-Tok vetélytársak közül… Ahhoz képest, hogy 2020 márciusában hozta létre az alkalmazást a Redmondi Loop Now Technologies ,  az év közepére már 100 millió dolláros értéken tudott  újabb befektetéseket generálni, és mindez a Google érdeklődés előtt volt…

A Firework ugyanakkor nem csak “fiatalságában” tér el a fentebb említett vetélytársaitól. Az alkalmazás tulajdonosok az appot ingyenesen használhatják és tölthetnek fel 30 másodperces mini zenei klipeket.   Annak érdekében, hogy a felhasználókat ösztönözzék a tartalmak létrehozására  a Firework app lehetővé teszi a videók gyűjtését, kedvencek közé helyezését illetve megosztását más közösségi platformokon.   A legjelentősebb unikalitása talán azonban az, hogy a platformon heti rendszerességgel rendeznek címke versenyeket, ahol is bizonyos címkéket használó videók tulajdonosai között sorsolnak ki nyereményeket vagy gyűjtenek összeget nemes célokra.

Üzleti modelljét tekintve a redmondi cég ( nem a Microsoft) a hirdetésekre fókuszál. A cégnek kétféle bevételi forrása van: A legmarkánsabb a már említett, leginkább a Youtube videókba ágyazódó hirdetésekre illetve a címke szponzorációkra fókuszáló hirdetési bevételek, illetve e-commerce bevételek.Utóbbiak egyelőre még csak gyerekcipőben járnak, de acélja a cégnek, hogy a Fireworks videók alatt is megjelenhessen majd a vásárlás gomb.

A Firework igazi értéket azonban nem ez, és nem is az ügyfélszámai adják,adhatják, hanem sokkal inkább a Reveal névre hallgató szabadalma, amely segítségével valós időben szerkeszthetjük, fekvő üzemmódban a videókat az alkalmazáson belül.

Hogy miért is érné meg a Google számára az akvizíció, mindenekelőtt és elsősorban azért, mert a Youtube hagyományos videókban meglevő dominanciáját a Fireworks-re építve  kialakíthatná az ultra rövid videók terén is a cég.Mindez pedig fontos lehet  abban is, hogy a Tik-Tok hosszú rávon ne nőhessen az Alphabet fejére hirdetési szempontból, és azért is, mert a Facebook a helyzetet felismerve már korábban belépett erre a piacra, igaz eddig minimális sikerrel.

Arra persze semmi garancia nincsen, hogy bármelyik cég, akár csak meg közelíteni is meg tudja majd a Bytedance üdvöskéjét, arra azonban, hogy a Tik-Tok-tól egyre inkább tartó, rá egyre inkább figyelő nagy médiacégek számára jó akvizíciós célpontok legyenek, jóval több.

A 2020-as év slágertémája a podcasting volt, és ez 2021-ben sem valószínű, hogy másképpen lesz majd. A podcasting igy az audio streaming szolgáltatók számára is egyre fontosabb terület lesz. Az audio streaming szolgáltatók közül a Spotify fekteti a legtöbb energiát a területbe, és pontosan emiatt (volt) várható az, hogy a többi szereplő is lépni fog.

Az Amazon egyre népesebb termék és szolgáltatás portfóliójában hosszú idő óta megtalálható Audible néven egy hangoskönyv és podcast szolgáltató , így innen nézve abszolút nem meglepő, hogy Jeff Bezos cége az egyik, amely nagyon határozott lépéseket tesz a svéd cég podcast terveinek letörésére.

Az Amazon mindezt két, párhuzamosan futó projekt végrehajtása révén szeretné megoldani. Az egyik magának az Audible-nek a fejlesztése, tartalmának bővítése. Mindez nem új keletű projekt, az Amazon leányvállalat már 2016 óta építgeti podcast portfolióját. Akkor Audible Channels néven hoztak létre szoláltatást, amely meghatározó kiadók - NYT, WSJ, The Washington Post. podcast- szerű audio tartalmait tette elérhetővé.   ( A Spotify valami hasonlót próbált anno a videó tartalmakkal)

2020 nyarán aztán az Audible , olcsóbb, alig 8 dolláros havidíjért elérhető előfizetéses szolgáltatást jelentett be. A 15 dolláros áron futó prémium, illetve az ingyenes szolgáltatási résszel együtt teljes vertikummal áll a podcast hallgatók rendelkezésére.

Jeff Bezos és a top menedzsment azonban ezt sem ítélhette elegendőnek így születhetett meg a döntés arról, hogy  az Amazon megvásárolja a legjelentősebb független podcast szolgáltatót.

 Az Audible minden valószínűség szerint megmarad független márkának, a Wondery tartalmak tehát nagy valószínűséggel majd az Amazon Music tavaly szeptemberben indított  podcast részlegében kapnak majd helyet.  

Az Amazon, csakúgy, mint anno  zenei streamingben  podcastingban is az utolsó szereplők egyikének számít. Ez persze- pontosan ahogyan a zenei streamingben való piachódítását láttuk-semmit nem jelent.

Különösen nem, hogyha tudjuk, az Amazon milyen koncepcióval lépett piacra. A podcast tartalmak mind az Amazon Music  ingyenes, mind a fizetős részében elérhetőek lesznek. természetesen az Amazon nagyon erősen számít piacvezető  okos otthoni asszisztensére, az Echo-ra is. Ha valaki ugyanis podcastokat keres majd az Echo segítségével, akkor az csak sajt podcastokat listáz és ajánl majd.  

Tartalmi szempontból is jelentős hátrányból indul a Seattle-i cég, hiszen az Apple 1, a Spotify pedig 1,5 millió podcastot ajánl, melyhez képest az a 70 ezer, melyet az Amazon Music kínál  elenyésző. Viszont a 70 ezer podcastban sok exkluzív is van, márpedig jó eséllyel a poscast piacon az exkluzivitás lesz az út a sikerhez!

2020 teljesen más év lett, mint ahogyan azt bármelyikünk gondolta volna, a koronavírus mindent át és felülírt!  A zeneipar sok területen a legjobban sújtott iparágak közé tartozott, de a streaming szolgálatások  illetve az egyre újabb és újabb az audio streaming szolgáltatások helyére pályázó szolgáltatások pozíció harca immáron visszavonhatatlanul megkezdődött ebben a furcsa évben!

Ehhez képest tavaly év eleji jóslatunk- az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming  piaci  növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre határozottabb térnyeréséről- még ebben a furcsa évben is meglepően közel volt a valósághoz.

Nézzük meg ezek után, mik is voltak a 2020-as év legjelentősebb digitális zenei eseményei:

A Podcasting az új sláger

2020 elején azt  jósoltuk, hogy a 2020-as év buzzwordje, slágere a Podcasting lehet majd a zeneiparban. Hogy nem  az lett, az  szinte teljesen és kizárólagosan betudható a koronavírusnak. Ettől függetlenül a podcastolás 2020-ban is jó évet zárt, bár az a fajta áttörés, amit jósoltunk- azaz, hogy egyre több és több influenszer, előadó számára éri ugyanis majd meg podcastot készíteni- nem következett még be.

Az azonban  bekövetkezett, hogy egyre több és több a zenei tartalmak terjesztésében meghatározó platform kezdett el érdemben   podcast létrehozással, megosztással foglalkozni. A streaming piac vezető ereje, a Spotify például komoly részvényárfolyamemelkedést is köszönhet annak, hogy a befektetők abban bíznak, hogy a cég meghatározó podcast platform lehet majd!

A Tik-Tok éve és  halála?

A Tik-Tok pillanatok alatt letarolta a közösségi médiát és a fiatalok körében abszolút egyeduralkodóvá vált, míg globálisan, minden korcsoportot tekintve is egyértelműen a Facebook kihívójának számít már.  

A kínai cég aztán az év során  minden irányból rivaldafénybe került, aminek nem biztos, hogy örül(t). Annak biztos örülnek a cég  Shanghai és Los Angelesi központjában, hogy a cég Spotify gyilkos streaming szolgáltatása, azokon a piacokon, ahol megjelent igen sikeres. Azzal pedig, hogy a tulajdonos Bytedance  átjárthatóvá tette a Resso streaming szolgáltatást és a Tik-Tok-ot, nyugodtan mondhatjuk, hogy bevetette az atombombát a nyugati streaming szolgáltatások és szolgáltatók ellen.

Atombombát ugyanakkor a Tik-Tok ellen is bevetettek, nem is akárki:Donald Trump! A leköszönő amerikai elnök még a tavasszal a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, majd pedig szeptemberben arra hivatkozva, hogy a TikTok kémtevékenységet végez, és kiszolgáltatja az amerikai felhasználók adatait a kínai hatóságoknak)a Fehér Ház jelezte, hogy betiltaná az Egyesült Államokban a TikTok alkalmazást.

Trump aztán a rá jellemző gyorsasággal változtatta meg véleményét és kisvártatva már arról beszélt, hogy nemhogy nem bánja, de támogatja is azt, hogy a Microsoft felvásárolja a videómegosztót – feltéve, hogy szeptember 15-ig sikerül nyélbe ütni az üzletet. A szeptember 15-ből aztán november 15 lett, és még most december legeslegvégén sem tudni, pontosan mi less a Tik-Tok jövője a világ legnagyobb zenei piacán..

Online koncertekbe menekülünk

A koronavírus több iparágat  pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre romba döntött. A lista szomorúan előkelő helyén áll a koncertipar is. Rengeteg turné, fesztivál lett már ,most is lemondva, és mivel az északi féltekén a turnék időpontja alapvetően a május-szeptember időszak, így  a 2020-as év ment a kukába, koncert és fesztivál szempontból.

Az előadók így kényszer és átmeneti megoldások után néztek.  Volt aki azt a megoldást választotta, hogy  élete első tengerentúli turnéja (amely elmaradt érthető okokból) helyett egy fajta hibrid turnét kínált rajongóinak. Azok, akik megvásárolják ( 23 dolláros áron) a virtuális turnéjegyüket, azok a legjobb ülőhelyeket kapják majd meg a következő turnén, hozzáférést kapnak már  elérhető on-demand koncerttartalmakhoz illetve merchandise cikkekhez.

Klasszikus koncert streamelési megoldást kínál a Stage it, ami tulajdonképpen egy fizetős online stream megoldás, azzal a különbséggel, hogy a live stream időpontja, hossza illetve a megtekintéséért fizetendő összeg- mind- mind az előadó által megszabott, és maga a felvétel nem kerül rögzítésre!

Hosszabb távon persze ez nem lesz elegendő a koncert közvetítésekből egy teljesen új iparág kell, hogy szülessen. Nem elegendő egyszerű live streamként gondolni rá. Talán ez volt  nyugati zeneipar legnagyobb hibája akkor amikor az élő koncertekről gondolkozott, hogy formátumként tekintett rá, nem  paradigmaként.

 Persze amennyiben egy ilyen markáns átalakulás végbe megy majd,  kétségünk se legyen afelől, hogy a nagy streaming szolgáltatók és közösségi oldalak a maguk módján követelik majd jól megérdemelt(?) helyüket ebben az újfajta értékláncban!

Tőzsdére mennek a zenei kiadók

A zenei kiadók nem különösebben hangoztatják ezt- pláne amikor a streaming szolgáltatókkal tárgyalnak- de a 2010-es évtized végén bizony jó dolog volt lemezkiadónak és lemezkiadó tulajdonosnak lenni!

Ennek jótékony hatása alól pedig nem nagyon akartak kimaradni maguk a kiadók sem. A piacvezető Universal Music group és tulajdonosa a Vivendi csoport  2023-ig tervezi tőzsdére vinni a kiadó kisebbségi részvény pakettjét. Sokkal gyorsabban tette meg mindezt Lev Blavatnik orosz milliárdos cége a Warner Music. A Lev Blavatnyik orosz milliárdos által uralt cég 77 millió részvényt- a teljes cég nagyjából 1 hetedét- dobott piacra, 25 dolláros áron. Ez azt jelenti, hogy a Warner Music ezzel magát mintegy 15 milliárd dollárra értékelte, és közel 2 milliárd dollár készpénzhez jutott.

Átalakult zenefogyasztás

A koronavírus az életünk  tulajdonképpen minden területén alapvető és sokkoló változásokat hozott, melyekből még csak most próbálunk globálisan is kiolvadni. A sokk pedig azt is érintette ahogy zenét hallgatunk, filmet nézünk, rádiót hallgatunk!

A video streaming szolgáltatásokkal ellentétben ugyanakkor a zenében ez a fajta kényszerített forradalom diverzifikáltabban jelentkezett.

A streaming zenei  szolgáltatások, -  mivel a zenei tartalomfogyasztás jelentősége  napjainkban már on the go , ami a jelenlegi  helyzetben egyre alacsonyabb, - a streaming audio szolgáltatások hallgató és felhasználó számát is csökkentette, azaz az audio streaming alapvetően vesztese volt a karanténnak. ( persze nem annyira, hogy ne nőtt volna tovább, de erről majd kicsit később)

Nagy nyertes lett viszont a podcasting. Azaz az on-demand elérés fontos maradt a karantén és a járvány alatt is , csak a pánik közepén más jellegű tartalmakra, konkrétan zene helyett információra volt szükségük.  

És végül de nem utolsó sorban volt egy meglepetés nyertese is a tavaszi nagy lezárásoknak:a hagyományos földi sugárzású  rádiózás! A TV mellett a hagyományos rádiózással eltöltött idő is növekedni tudott a karantén ideje alatt. Nem is kevéssel. Egyes adatok szerint- bár ugye a hagyományos rádiózás szemben a digitális formátumokkal nehezen mérhető- 15-25%-al nőtt a hagyományos rádiók hallgatottsága a karantén alatt!

Az első sokkot túlélte a globális zeneipar 

Legalábbis a legnagyobb zenei piac adatai alapján. Természetesen a különböző szegmensei a zeneiparnak  más és más mértékben sínylették meg az elmúlt 12 hónapot. A fizikai eladások ismételten mélyrepülésbe váltottak, a digitális letöltések folytatták a csökkenést, a Vinyl soha nem látott szinteket ért el. A különböző streaming és streaming  jellegű szolgáltatások folytatták növekedésüket, de az ütem a növekedésnek érdemben lassult, a koronavírus miatt.

Az előfizetés alapú streaming szolgáltatások teljesítettek még a legjobban , továbbra is kétszámjegyű növekedést produkálva. Ennek ( is) köszönhetően 2020-ban már több,mint 400 millió ember fizetett elő streaming zenei szolgáltatásokra.

A kérdés 2021-re fordulva elsősorban már az, hogy a jelenlegi árszintek és árazás mellett képesek lesznek -e a nagy globális streaming szolgáltatók tovább növekedni a kevésbé fejlett, de hatalmas növekedési potenciállal bíró piacokon?

Egy dolog biztos- A Spotify a piacvezető

Ebben a nagyon hektikus évben egy dolog nem változott: a streaming  zenei piac piacvezetője, magabiztosan, a svéd Spotify. A Spotify továbbra is magabiztosan piacvezető , olyannyira, hogy  előfizetőszáma majdnem annyi, mint amennyi a második és harmadik helyezetté összesen!

Az Apple Music vesszőfutása  a piaci részesedéseken is tetten érhető! A 2019-es adatokhoz képest az Cupertinoi cég részesedése csökkent , azaz a felhasználószám növekedés ebben az esetben kevés …Az Amazon Music ezzel szeme minden értelemben ,mind az előfizetőszám mind a piaci részesedés tekintetében nőni tudott.

A dobogóról éppen csak lemaradt a legnagyobb nem nyugati streaming piaci szereplő, a Tencent Music! A kínai cég növekedése különösen annak ismeretében meggyőző, hogy 2020- első felében Kínában, a kínai gazdaságot már alapjaiban  formálta, rázta meg a koronavírus. Ezt figyelembe véve, igen szép eredmény, hogy a Tencent Music 14 millióval tudta növelni előfizetői számát. A 2020-as lista ötödik helyén áll a Youtube Music, amely 2021 egyik nagy meglepetése lehet majd.  

Apropó 2021. A remélhetőleg az életünket egyre kevésbé meghatározó koronavírus eltávolodásával, 2021 lehet majd az az év, ahol a 2020-ban kényszerből félbeszakadt iparági átalakulások  még gyorsabb tempóban és határozottabban  mehetnek majd végbe.

A Snapchatről, korábban, elsősorban, mint a jövőben a zenei tartalomfogyasztásunkat is alapjaiban megváltoztató  üzenetküldési piac egyik meghatározó szereplőjéről írtunk. A  kaliforniai cég ugyanakkor pontosan ezen konvergencia jegyében fektetett egyre jelentősebb  hangsúlyt arra, hogy a tartalomszolgáltatók is meg tudjanak jelenni a platformon, ami így már messze nem csupán rövid életű üzentek küldésére alkalmas.

A Snapchat, részben önszántából, részben a nagy vetélytárs Instagram példáját követve egyre jelentősebb  hangsúlyt  fektetett arra, hogy a tartalomszolgáltatók is meg tudjanak jelenni a platformon, ami így már messze nem csupán rövid életű üzentek küldésére alkalmas.

Ennek egy fontos lépése volt, az, amikor Snapkit néven nem kevesebbet kínálta harmadik feles fejlesztőknek, minthogy a platform minden fontosabb elemét egy alkalmazás interfészen keresztül  maguk is felhasználhatják.  

Ezt fejelte aztán meg  idén az év elején a cég azzal, hogy maguknak a felhasználóknak tett lehetővé, hogy  videó tartalmaik alá zenei aláfestést helyezzenek el. Ennek a folyamatnak érkezett el egy újabb lépése azzal, hogy a Snapchat tulajdonosa, a Snap Inc. megvásárolta a Voisey névre hallgató startupot.

Magáról a megállapodásról túlzottan sok részlet nem szivárgott ki , így a vételár és az sem ismert, hogy a Snapchat-be integrálják majd a Voisey funkcióit vagy  megmarad saját márkanév alatt a szolgáltatás.

Az akvizíció- mégha csendben is zajlott le- roppant fontos lépés lehet, mind a Snapchat, mind a zeneipar számára. A Snapchat a Voisey akvizíció segítségével illetve azt jól kihasználva  az új szolgáltatását a lehető leggyorsabban sikerre viheti majd. Ezzel pedig teret, fontos területet nyerhet  majd meg magának. A gyakorlatban ugyanis- bár technikailag nem lenne lehetetlen- mind az Instagram, mind a Tik-Tok nem mondható igazán zenei fókuszú szolgáltatásnak.

Ez persze egyáltalán nem biztos, hogy így marad majd 2021-ben is, azaz a jövőre kibontakozó  nagy zenei tartalom létrehozó harcban, a Voisey nagy segítségére lehet majd a Snapchatnek abban, hogy hátulról előzzön!