Az előzetes pletykáknak  szinte maximálisan megfelelve, az Apple bő egy hónappal ezelőtt, szokásos őszi eseményén bejelentette, hogy Apple One néven szolgáltatási csomagot indít. Az Apple One, ahogy arra a korábbi, hivatalosan meg nem erősített értesülések is utaltak, a Cupertinói óriás különböző szolgáltatásait, egész pontosan az Apple Musicot, az Apple TV+-t, az Apple Arcade-et, az iCloudot kombinálja, kedvezőbb áron, mint ha azokra a felhasználók külön-külön fizetnének elő.

A csomag háromféle konstrukcióban lát napvilágot,: Egyéni, Családi, illetve a Premier előfizetés. Az egyes csomagok árai illetve a bennük elérhető szolgáltatások a lenti képen láthatóak.

Az Egyéni csomagért havi 15 dollárt kér el a vállalat, ezért az előfizetők az Apple Music, Apple TV+ és Apple Arcade hozzáférés mellett 50 gigabájt iCloud tárhelyet kapnak. A Családi csomag havi  épen hogy csak nem 20 dollárért  érhető el  és 200 gigabájt iCloud tárterület párosul. Végül a Premier konstrukcióhoz már 2 terabájt online tárhely jár, illetve az Apple News+ és a Fintess+ szolgáltatásokat is hozzácsapja az Apple, havi 30 dollárért.

Ahogyan azt anno a szolgáltatásról szóló pletykák idején írtuk, az Apple számára az Apple One sikere meglepően fontos tényezővé és feladattá vált. Az Apple-nek 2020-ban valóban szüksége lenne valami nagy dobásra annak érdekében,hogy az Apple Music hosszabb távon is előre, a Spotify felé tekintgethessen, mintsem a harmadik helyről, az Amazont kövesse.

Heteken belül érkezik a nagy Apple szolgáltatási bundle

Furcsa- nagyon furcsa- ez leírni, de a 2019-es év meglehetősen rosszul sikerült az Apple számára, zenei szempontból. (minthogyha az Apple televíziós tervei mellett kicsit háttérbe szorul volna az Apple Music, amely indulása után 4 évvel sem, tudta megelőzni a Spotify-t.)És az idei laposabb év...

Az ilyen  csomagok esetében a fő és döntő kérdés szinte minden esetben az ár! Tavaszi gondolatmenetünket- amennyiben a kombinált zene és tv streaming szolgáltatás kombinált ára is valahol 10-15 dollár között lehet majd. Amennyiben 12-13 dollárnál drágább, akkor a kiadók fellélegezhetnek, hiszen a zenére és a zenei tartalmakra jutó felhasználónkénti összeg nem csökkenne. 10 dollárnál vagy esetleg alatta ugyanakkor már minden egyes előfizető esetében vesztenek a kiadók a jelenlegi összeghez képest. A végső árral összevetve látható, hogy az Apple végül a kompromisszumos megoldást választotta.

Ez a kompromisszumos, már-már biztonsági megoldás ugyanakkor roppant fontos lehet az Apple számára, nem csupán a streaming piaci pozíciók okán, hanem sokkal inkább abban, hogy a koronavírus okozta gazdasági válságban  a lehető legalaconyabban tudják tartani a lemorzsolódást, a szolgáltatás lemondását. Ez pedig egy igen reális probléma, hiszen a piacvezető Spotify, saját felhasználóit megkérdezve, arra jutott, hogy a Spotify előfizetők körében tartott megkérdezés alapján, minden ötödik előfizető  lemondaná előfizetését, amennyiben anyagi helyzete azt indokolttá teszi majd.

Egy ilyen döntés meghozatalkor pedig fundamentálisan fontos, hogy 15 dollárért mit is kap az ember. Márpedig  ugyan a remélthez képest nem annyira olcsó, de a piacon elérthető alternatívákkal összehasonlítva, havi 15 dolláért egy Apple Music, egy Apple TV+ , egy Apple Arcade előfizetés valamint iCloud tárhely nem számít rossz ajánlatnak!   

Hogy mennyire tolerálja majd mindezt a piac, az  az év hátralevő részében derül majd ki, azaz, hogy az Apple bundle ajánlata hogyan bírja majd az Amazon  diktálta egyre erősebb kihívást és egyáltalán a streaming piac hogyan reagál majd a gazdasági problémákra.

2020 izgalmas évnek ígérkezett a zeneipar számára,. Év elején, az éves várakozásainkat megfogalmazva, azt írtuk: Az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming  piaci  növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre határozottabb térnyeréséről

Ha majd az év végén visszatekintünk 2020-ra egészen biztosan nem ez, hanem a koronavírus a zeneiparra gyakorolt hatása lesz majd a legfontosabb téma. nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból „ egyforma mértékben. Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig.

Maga az audio streaming ugyanakkor vegyes képet mutatott a leginkább  súlyos tavaszi hetekben, hónapokban.

A  Goldmann Sachs elemző cég immáron hosszabb ideje tesz zeneipari jóslatokat- pozitív és negatív lehetséges kimenetelekre bontva azokat- amely jóslatok minden esetben komoly visszhangot váltottak és váltanak ki. A cég  a 2020-as évre vonatkozó jóslatát is módosította, érthető okokból.    

Ha ezt vesszük alapul- hiszen a tényadatok majd csak valamikor jövő  év tavaszának az elején érkeznek meg-akkor 2020 mintegy10%os visszaesést hoz, hozhat majd a globális zeneiparban, hiszen az eredeti 22,6 milliárd dollárral ellentétben 20,8 milliárd folyik majd csupán be a különböző szolgáltatásokból.

Lévén, hogy a CD eladások, illetve az a lá carte letöltésekből már az eredeti jelentésben is csökkenő tendenciával számolt a cég, ezért jó eséllyel kijelenthető, hogy a különbözetet a streaming szolgáltatások visszavágott növekedési  kilátásai jelentik.

Számszerűen mindez nem kevesebbet jelent, minthogy a Goldman becslése alapján 2020-ban több,mint 2 milliárd dollárral kevesebbet költenek majd az emberek audio streaming szolgáltatásokra, mint az várható volt. 

Mindez azt jelenthetné,hogy a streaming szolgáltatásokra előfizetők száma is  lassabb ütemben növekszik majd, mint az várható volt. A helyzet azonban nem ez! A streaming szolgáltatásokra előfizetők száma ugyanis a korábban előrejelzettnél jelentősebb mértékben nőhet majd idén! Az eredeti előrejelzésében a Goldman 397 millió előfizetővel számolt, ami nagyjából 50 millió új előfizetőt jelentett volna. A frissített előrejelzésben ezzel szemben már 416 millió-val kalkulálnak, azaz szerint 2020-ban 75 millió ember kezd majd el audio streaming szolgáltatásokat használni.

Ha több ember használja majd a szolgáltatásokat, mégis kevesebb bevétel folyik be, ez egyetlen egy módon lehetséges: ha az előfizetők kevesebbet költenek magukra a szolgáltatásokra.

A Goldman előrejelzése alapján, az eredetileg 2020-ra prognosztizált  éves költés az előző évi 56 dollárhoz képest mintegy 10 dollárral csökken majd és alig haladja meg a 46 dollárt. A 10 dolláros csökkenés nyugodtan evezhető brutálisnak , hiszen közel 20%-os csökkenést jelent, illetve azt, hogy havi alig 4 dollárt költenek globális szinten  streaming zenei szolgáltatásokra az emberek!

Hidegháborús állapotok a kiadók és a Spotify között

A streaming szolgáltatások, élükön a svéd Spotify-a speciális helyzetben vannak. A befektetők ugyanis a Spotifyban egy a nagy lemez kiadók kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő platformot látnak.Daniel Ek cége pedig a közelmúltban több olyan lépést is tett, amelyek akár...

Az első, a koronavírus által okozott átalakulást is figyelembe vevő előrejelzések ( egyelőre még nem adatok!) alapján azt lehet mondani, hogy a streaming zenei szolgáltatásokat használók számán nem lesz negatív hatása a koronavírusnak ( bár ahhoz képest, hogy a OTT TV szolgáltatások mennyire robbanásszerűen kezdtek el növekedni, ez sem éppen pozitív) azt az összeget azonban, amelyet fizetni vagyunk hajlandóak egy hónapnyi korlátlan zenei tartalom hozzáférésért, drasztikusan csökkenti majd le! Mindez pedig újabb és újabb, egyre erősebb viták fényét vetíti előre a kiadók és a piaci alapon működő streaming zenei szolgáltatók között..

Amikor  a 2020-as évre vonatkozó jóslatainkat megtettük, egyik jóslatunk az volt, hogy  az Amazon az év végére megelőzheti az Apple Music-ot és a piacvezető svéd Spotify elsődleges kihívójává válhat.

De mindezen felül 2020 adhat választ arra a kérdésre is, hogy  lesz, lehet-e komoly zenei szolgáltatás a Youtube Music és arra is, hogy hogyan alakul  nyugati és a kínai streaming szolgáltatások virtuális versenye?

Nézzük hát, hogy 2020 eddig mit is “hozott” mindebből? A Spotify továbbra is magabiztosan piacvezető , olyannyira, hogy  előfizetőszáma majdnem annyi, mint amennyi a második és harmadik helyezetté összesen! Minennk ugyanakkor ára, dollárban kifejezhető ára van, ez pedig az egy felhasználóra eső árbevétel csökkenése!

Az Apple Music vesszőfutása  a piaci részesedéseken is tetten érhető! A 2019-es adatokhoz képest az Cupertinoi cég részesedése csökkent , azaz a felhasználószám növekedés ebben az esetben kevés …

Az Amazon Music ezzel szeme minden értelemben ,mind az előfizetőszám mind a piaci részesedés tekintetében nőni tudott. Amennyiben csak az utóbbit nézzük, úgy egy másik elemzés alapján az Amazon Music 2019-ben megduplázta előfizetőinek számát.

A dobogóról éppen csak lemaradt a legnagyobb nem nyugati streaming piaci szereplő, a Tencent Music! A kínai cég növekedése különösen annak ismeretében meggyőző, hogy 2020- első felében kínban, a kínai gazdaságot már alapjaiban  formálta, rázta meg a koronavírus. Ezt figyelembe véve, igen szép eredmény, hogy a Tencent Music 14 millióval tudta növelni előfizetői számát.  

Mindeközben  a Google és zenei szolgáltatásai, azaz a Youtube Music úgy tűnik elindultak azon az úton, amire a Google nagyon régóta várt. A 6%-os piaci részesedés persze messze-messze elmarad attól, amihez az Alphabet háza táján hozzászokhattak., azonban az, hogy 2018- első negyedévéhez képest a cég megduplázta streaming zenei szolgáltatásinak előfizetőszámát, az még a piacvezető Spotify-nak sem sikerült!

Az alapvetően meglehetősen  merev erősorrendnél- amiben csak az esetleges, legkorábban ez ég végén bekövetkező  Apple-Amazon  pozícióváltás okozhat majd izgalmakat és markáns változást-  sokkal izgalmasabb témát jelent, hogy minden jel szerint egyre erőteljesebb szegmentáció kezd megjelenni a piacon.  Azaz, mintha azt a feladatot, amit a streaming zenei szolgáltatók nem szívesen végeztek el maguk, elvégzi  maga a piac!

Ennek az egyre láthatóbb eredménye az, hogy minden jel és adat szerint a Youtube Music az az zenei szolgáltatás,amely leginkább népszerűbb a  fiatalok között.  ( mindez amúgy jelzi,. Hogy a Resso, azaz a Tik-Tok tulajdonosa Bytedance zenei szolgáltatása bizony igen hamar, igen népszerű lehet) Ezzel szöges ellentétben az Amazon, sokrétű szolgáltatás ajánlatával, nagyon erős hangalapú szolgáltatás fókuszával inkább az idősebbek között népszerű. Az Apple esetében nem elsősorban életkori, hanem platformbeli különbségek érzékelhetőek, hiszen az Apple Music a mai napig alapvetően egy iOS alapú zenei megoldás. Végül a Deezer- a feltörekvő piacokon teljesít jól- sokkal jobban mint a többi szolgáltató.

Összességében 2020 első félévében a  piackutató cég becslése alapján immáron 400 millió ember fizetett valamelyik audio streaming szolgáltatásért, ami közel 100 millióval magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Az első félévben tehát – még- nem látszott a koronavírus negatív hatása, mér mai az előfizetőszám növekedést illeti. Teljesen más ugyanakkor az egy felhasználóra jutó bevétel esetében a helyzet. Ami egyrészt tudható csak be a járványnak, másrészt- és hosszabb távon ez lehet a fontosabb- annak, hogy a fejletlenebb piacokon csak egyre alacsonyabb áron értékesíthetőek ezek a szolgáltatások.

Tavasszal, amikor a Tik-Tok és a nagy zenei kiadók vitáját elemeztük, azt írtuk, hogy a kínai cég számára nem is biztos, hogy a zenei kiadókkal való viszony rendezése lesz a 2020-as év legjelentősebb problémája.

A politika aztán közbeszólt és ha majd a kínai cég és tulajdonosa a Bytedance visszatekint 2020-ra, egészen biztosan  nem a kiadókkal való cicaharcot fogja megnevezni, mint a cég sorsát meghatározó eseménysort.

A koronavírus járvány által csúcsra járatott amerikai- kínai kereskedelmi vita részeként ugyanis  Donald Trump, az Egyesült Államok regnáló elnöke, valóra váltotta, Mike Pompeo  amerikai külügyminiszter nyár eleji  kijelentését, mely szerint adatvédelmi aggályokra (A Fehér Ház indoklása szerint a TikTok kémtevékenységet végez, és kiszolgáltatja az amerikai felhasználók adatait a kínai hatóságoknak) hivatkozva betiltaná az Egyesült Államokban a TikTok nevű kínai videómegosztó alkalmazást.

Trump aztán a rá jellemző gyorsasággal változtatta meg véleményét és kisvártatva már arról beszélt, hogy nemhogy nem bánja, de támogatja is azt, hogy a Microsoft felvásárolja a videómegosztót – feltéve, hogy szeptember 15-ig sikerül nyélbe ütni az üzletet. Ez, azaz, hogy valaki (..) a Tik-Tok amerikai, kanadai, ausztráliai és új-zélandi működtetési jogainak felvásárlása jóval kellemesebb megoldásnak tűnik, ez azonban csak akkor lehet reális lehetőség, ha sikerül garantálni az adatok megfelelő védelmét.

Megmenekülhetett a Tik-Tok

Napjainkban a zenei streaming szolgáltatások uralma ellenére egyre erősebben jelenik meg a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is. Ennek a piacnak a szinte egyeduralkodója a kínai Tik-Tok, a néhai Musical.ly hamvain felépült alkalmazás vállalkozás A tulajdonos Bytedance egy, alapvetően a feltörekvő piacokra fókuszáló streaming szolgáltatással jelent meg bizonyos piacokon.

Egy ekkora megállapodás nyélbe ütéséhez a szeptember határidő szinte lehetetlennek tűnt, így gőzerővel indultak mozgásba a fogaskerekek…Amelyek aztán hosszú ideig a Microsoftot hozták ki nyertesnek.  

A Tik-Tok a Microsoft számára amolyan utolsó- utáni pillanatban nyújtott szalmaszál lehetett (volna) amelynek segítségével az elmúlt évek összes tartalomipari kudarcát egy huszáros lépéssel. A Tik-Tokkal ugyanis egy csapásra tinédzserek tízmillióit csatornázná be a céghez, akik nemcsak videónézésre, hanem tartalomkészítésre is használják az alkalmazást.

A klasszikus win-win felállásnak tűnő megállapodás ugyanakkor széthullott, méghozzá azért, mert a tulajdonos Bytedance menedzsmentje a több az az asztalán levő lehetséges vásárló közöl végül nem Microsoftot választotta.

Ugyan a végső pecsét, pecsétek még hiányoznak, minden jel arra és abba az irányba mutat, hogy a Tik-Tok egy médiaipari tapasztalattal abszolút nem rendelkező cég, cégek kezében kerülhet. A ByteDance kínai vállalatcsoport, a TikTok tulajdonosa, ugyanis  az Oracle amerikai szoftverfejlesztő konszern vezette konzorciumot választotta partnernek.

A partner pedig talán valóban jó, pontosabb megfogalmazás ebben az esetben ugyanis az Oracle-lel kötött megállapodás nem eladás formáját ölti majd, hanem egyfajta struktúraváltásét. Az Oracle a kínai vállalatcsoport technológiai partnereként vesz majd részt az üzletben, és a Tik-Tok amerikai felhasználóinak adatait fogja kezelni.

A az amerikai szenátus és a kínai kormány által még ellenjegyezendő megállapodás értelmében a Wal-Mart és az Oracle összesen 20%-os részesedéssel ( előbbi 7.5%, utóbbi 12,5%)  bírnak majd a tengerentúli operációért felelős, TikTok Global névre hallgató cégben. A cég célja bevallottan a tőzsde- ami a Bytedance terviben is szerepelt- a tőzsdére lépés, méghozzá meglehetősen hamar egy éven belül!

A megállapodásról, amelyről azóta több területen is borulni látszik. Egyrészt- és talán ez a legfontosabb- amint az a fentiekből kiderül, ha a lényeget nézzük, akkor a Tik-Tok tengerentúli ( azaz nem amerikai)  működése továbbra is a tulajdonos Bytedance kezében maradna, ugyanakkor az irányító testület 5 tagjából 4 amerikai lenne, köztük Doug McMillon a Wal-Mart vezérigazgatójával. Tovább fokozza a zűrzavart, hogy a Bytendance TikTok Global-ként hivatkozik a cégre, ami a legkevésbé sem arra utal, mintha csupán a tengerentúli működést felügyelné.

Az ugyanakkor biztos, hogy az alkalmazás szíve, és lényege, az algoritmus nem kerül át az új cégbe. Ez egyrészt érthető is, hiszen ez képviseli a legjelentősebb értéket és a Bytedance nyilván használja és használná ezt vagy ennek részleteit más alkalmazásaiban is.

Kínai térhódítás a közösségi zenében

Napjaink zeneiparának sztárjai a streaming szolgáltatások, efelől túlzottan nagy kétsége senkinek nem lehet. Azon a piacon, ahol az Apple-nek, a Google-nak és az Amazon-nak egyszerre vannak komoly tervei, és az sem kizárt, hogy csatlakozik hozzájuk a Facebook ,nem szólhat másról az élet, mint a...

Feltéve és megengedve,hogy a megállapodás keresztül megy mind a szenátuson, mind a pekingi kormányon, nagyon nagy kérdés less, hogy  milyen lesz a viszonya az amerikai és a nem amerikai  működést felügyelő cégeknek?

A Bytendance stratégiai célja a világ legjelentősebb hirdetés piacán való megjelenés és a Tik-Tok, mint hirdetési termék sikerre vitele ezen a hatalmas piacon. A Tik-Tok növekedése ugyanakkor  a világ többi részén, elsősorban a fejlődő piacokról származik. Ezeken a piacokon jelent meg Spotify rivális streaming zenei szolgáltatásával is. Nagyon könnyen elképzelhető az az üzleti , stratégiai  megközelítés, melyben a kínai cég elsősorban a világ többi részére koncentrál, háttérbe helyezve tengerentúli működését, innovációit.

Ugyan 2020 minden tekintetben a TikTok-ról szól a zeneiparban (is)  , de ez nem jelenti azt, hogy a zeneipar legforróbb területének számító, zeneletöltésben ne lennének komoly piaci mozgások.Ennek a folyton változó piacnak egyik ,a befektetők által hol jobban, hol kevésbé kedvelt szereplője a  Snapchat.

 Az a Snapchat, amelyről elsősorban, mint a jövőben a zenei tartalomfogyasztásunkat is alapjaiban megváltoztató  üzenetküldési piac egyik meghatározó szereplőjéről írtunk. A  kaliforniai cég ugyanakkor pontosan ezen konvergencia jegyében fektetett egyre jelentősebb  hangsúlyt arra, hogy a tartalomszolgáltatók is meg tudjanak jelenni a platformon, ami így már messze nem csupán rövid életű üzentek küldésére alkalmas.

A mostani lépéssel a kaliforniai cég követi nagy vetélytársát az Instagramot és lehetővé teszi a Snapchat felhasználók számára, hogy  videó tartalmaik alá zenei aláfestést helyezzenek el. Mindezt  Snapchat naponta frissülő,  zenei ajánlóval is segíti majd, de a felhasználók saját maguk is kereshetnek majd a licenszelt zenei tartalmak között.

Komoly zenei szereplő lehet a Snapchatből

Az, hogy a digitális zenei szolgáltatások körében előbb vagy utóbb( de egyre inkább előbb) nem csak a ma már szabványosnak mondható streaming szolgáltatások, hanem egyre inkább a közösségi és a zenei szolgáltatások ötvözetei kerülhetnek túlsúlyba, irtunk már, többször is.Abszolút nem véletlen,...

A továbbküldött/megosztott tartalmak esetében pedig a címzett egy az audio streaming szolgáltatások tartalmazó listából kiválaszthatja majd, azt, ahonnan szeretné linkelni a dalt saját maga.

A Snapchat lépése több szempontból is érthető és valamilyen szinten logikus is. Érthető, hiszen a Tik-Tok előtt a legfelkapottabbnak számító közösségi szolgáltatás, sok tekintetben kényszer által vezérelve is már 2018 óta szemezget a zeneiparral…Az akkori lépés inkább a Snapchat, mint szolgáltatás integrálását tette könnyebbé és lehetővé, addig a mostani magának a Snapchatnek,mint szolgáltatásnak az értékét növeli, és beleillik abba a sorba, amely a Snapchat Discover  bemutatásával indult és amely célja, hogy a fiatalok ( és a nem fiatal Snapchet felhazsnálók) minél több időt töltsenek el a szolgáltatásban, akár nem csak chateléssel.

A világ digitális zenei bevételeit 5-7 hatalmas piac ( Egyesült Államok, Japán, Egyesült Királyság, Németország, Brazília, Franciaország, Ausztrália) adja ki. Több olyan ország is van ugyanakkor, amely népessége alapján igen komoly digitális zenei bevételekkel kecsegtethet.

Az egyik ilyen ország Oroszország. Az orosz piac veszélyes amolyan igazi mély víz a streaming szolgáltatók számára. Egyrészt azért, mert Oroszország, amely sokáig, a legalitás és illegalitás határán mozgott és ahol a legális szolgáltatások terjeszkedését a roppant népszerű szürke tartományban mozgó szolgáltatások mellett az a fizetési megoldások hiánya is gátolta. Másrészt pedig azért, mert a helyi szereplők az illegalitás határán egyensúlyozva felépített hatalmas ügyfélbázisukat most már igen ügyesen tudják prémium előfizetőkké konvertálni.

A nagy nemzetközi szereplők számára így az orosz piac egyszerre fontos is és nehéz terep is. A Deezer lassan 10 éve van jelen Oroszországban, mégsem tudott meghatározó szereplő lenni, az Apple Music sikeresebb, de sikere ugyanakkor veszteséggel is jár, járt, nem is kicsivel. A roppant árérzékeny orosz piacon ugyanis a streaming szolgáltatások előretörésével az a lá carte letöltő szolgáltatások bevételei drámai zuhanásba kezdtek.

3 millió előfizetőnél az orosz Spotify

Az orosz zenei piacról a legtöbbször, mint nem létezőről beszéltek az zeneipari szakemberek, kiadói képviselők. Mindez azonban alapjaiban változott meg 2016 májusában, ugyanis az orosz parlament alapjaiban változtatta meg a szerzői jogi törvényt, ami lökést adott a lokális streaming szolgáltatások...

Posztunk alanya, a Spotify nem teljesen új szereplő ezen a nagyon speciális piacon. Daniel Ek cégem r 5 évvel ezelőtt 2015áben is fontolgatta az orosz piacra való belépét, akkor elsősorban a Deezer terjeszkedésére adott válaszul.

2020-ban a Deezer már nem tekinthető a svéd cég valódi vetélytársának,  így a lépés- sokkal inkább tekinthető az Apple Music elleni védekezés részének. ( bár  globálisan lassan az Apple Music is egyre kevésbé tekinthető a Spotify kihívójának)  Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az orosz piac 2019-bn globálisan az egyik legjobban teljesítő piac volt, 50%-ot meghaladó zeneipari bevétel növekedéssel.  

A fejlődő piacok. mint az orosz is- egyre fontosabb szerepet játszanak a növekedésre ítéltetett streaming szolgáltatások számára. A világ zeneiparának hosszú távú növekedése ugyanis az olyan, ma még fejletlen, de hatalmas potenciállal bíró piacok által  áll majd elő, mint az orosz vagy éppen az  indiai.

A Spotify és a többi streaming piaci szereplő számára intő és aggasztó jel, hogy a globális streaming növekedés már 2019-ben is lassult, 2020-ben pedig a koronavírus hatás miatt szinte megtorpanhat majd.  A fejlett nyugati piacok esetében pedig már a streaming növekedés szinte megállt.

A svéd cég az Apple-el szemben- amely számára a zene amúgy sem bevételi kérdés- több okból kifolyólag is  ( például mert nincsen egy évente több millió darabban értékesített, felülárazott hardvere) a feltörekvő piacokban látja a kiutat.  Azokban a feltörekvő piacokban, ahol és amelyekben a potenciál valóban hatalmas, csak nem a nyugatihoz hasonló árakon…Az orosz piac esetében ez azt jelenti, hogy a havi előfizetési dj, a nyugti országokban megszokott 5-10 dolláros árhoz képest  alig tbb, mint 2 dollárért lesz elérhető.

Hogy a Spotify miért várt ilyen sokat az orosz piaccal arra több válasz is adódhatna, a leglogikusa még is az, hogy mostanra érett meg akkorára a piac, hogy érdemes legyen vele foglalkozni. 2019-ben 247 millió dolláros volt az orosz streaming piac, ami nem rossz  különösen a korábbi adatokat ismerve)  de messze nem akkora, mint egy brazil vagy egy indiai vagy egy kínai piac.    

További nehezítő tényező, hogy az orosz  streaming piac 80%a a hely szereplők kezében van, így az szinte kizárható, hogy Daniel Ek csapat gyors és átütő sikert tudna aratni Putyin országában.  

Furcsa- nagyon furcsa- ez leírni, de a 2019-es év meglehetősen rosszul sikerült az Apple számára, zenei szempontból. (minthogyha az Apple televíziós tervei mellett kicsit háttérbe szorul volna az Apple Music, amely indulása után 4 évvel sem, tudta megelőzni a Spotify-t.)

És az idei laposabb év ellenére is, az Apple Music fontos szerepet tölthet be hosszabb távon is az egyre inkább szolgáltatás központúvá váló Apple életében. Az Apple-nek 2020-ban szüksége lenne valami nagy dobásra! Ugyanis ha a tavalyi trendek idén, azaz 2020-ban is folytatódnak, akkor az év végére a Spotify üldözője elképzelhető, hogy már nem az Apple Music, hanem az Amazon lesz!

Ez a nagy dobás pedig egy közel 15 éve, még Steve Jobs álmaiban és stratégiájában már megjelent megoldás, az Apple entertainment szolgáltatások egybecsomagolása (bundle) lehet. Az egyik legrégebbi Apple-el kapcsolatos feltételezés, a saját TV ( készülék) mellett az Apple zenei szolgáltatások hardverekhez kapcsolása volt. Utóbbi  azt jelentette volna, hogy  bárki, aki Apple terméket vásárol lényegében ingyen kapta volna hozzá  az iTunes zeneletöltés lehetőségét.

2020-ban iTunes már inkább csak papíron van és létezik, a helyét az Apple Music vette át, és ugyan TV készülék nincsen, de van helyette egy TV streaming piaci szereplő, az Apple TV+ .  Innen pedig már csupán egy lépés- és ez a lépés most meg is valósulhat az ősszel- az, hogy egy csomagban kaphat helyet  majd az Apple előfizetés alapú hír szolgáltatása,  TV-s tartalmaira való előfizetés és természetesen Apple Music elérés is.  

A Cupertino-i szupercég technológiai értelemben ugyanis minden jel szerint az készen áll már korábban is, hiszen az iOS i13.5.5-ös verziójának  kódjában az Apple bundle kódjára. Mindehhez azonban a nagy lemezkiadók engedélye is kellene, ami egy teljesen más dimenzió. Az Apple és  kiadók közötti megállapodások pedig- a hírek szerint- kategorikusan  tiltják az ilyen jellegű szolgáltatás összecsomagolást , a kiadók pedig különösen feszültek voltak egy olyan Apple szolgáltatási csomag lehetősége kapcsán, ahol  a kombinált zene és tv streaming szolgáltatás kombinált ára 10 dollárnál vagy esetleg alatta ugyanakkor már minden egyes előfizető esetében vesztenek a kiadók a jelenlegi összeghez képest.   

Minden jel szerit Tim Cook és csapata az árban hajlandó volt kompromisszumra- mindjárt mutattuk is hogyan- így elhárultak az akadályok és – amennyiben a pletykák igazak, az Apple heteken belül- szokásos őszi  bejelentései részeként Apple One néven jelentheti majd be a szolgáltatási csomagot.   

A Bloomberg által megszellőztetett információk alapján Az alap csomagban az Apple Music és az Apple TV+, a drágább csomagokban pedig már Apple Arcade e-sport szolgáltatás, Apple News+ and extra tárhely is helyet kapna.

Az Apple számára az Apple One sikere meglepően fontos tényezővé és feladattá vált. Az Apple-nek 2020-ban valóban szüksége lenne valami nagy dobásra annak érdekében,hogy az Apple Music hosszabb távon is előre, a Spotify felé tekintgethessen, mintsem a harmadik helyről, az Amazont kövesse.

Nagy kérdés, hogy a kiadók ellenállása miatt kényszerűen megtett, alapvetően az árazást érintő és kevésbé ambiciózus árazást eredményező csomagok elegendőek lesznek-e majd erre?  

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Ugyancsak hosszú-hosszú idő óta pedzegettük azt a lehetőséget, hogy a közösségi média óriása  esetleg a zenei videók lévén lépne be  zeneiparba,mint szolgáltató is, nem csupán,mint forgalom terelő cég.

Az eddig- amúgy egyre gyarapodó jelek után, most már, mint hivatalos, hogy augusztustól a Facebook zenei videó szolgáltatást indít.

A szolgáltatásról nagyon sok, alapvető fontosságú információt, - mi lesz a neve, ingyenes lesz-e a Facebook felhasználók számára stb.- egyelőre nem tudunk. Sok mindent tudunk ugyanakkor arról, hogy Mark Zuckerberg és cége hogyan is képzeli el  az eladók toborzását az új szolgáltatáshoz.

Mindez cseppet meglepően hangozhat, pedig a gyakorlatban egy nagyon is valós és megoldandó problémáról van szó. Hiszen - ellentétben a Youtube-al, a Facebook esetében nem a felhasználók töltik fel a videókat, hanem maga  Youtube illetve a zenei kiadók.

Pontosan emiatt a fundamentális különbség illetve amiatt, mert az előadók, zenekarok egytől egyig rendelkeznek Facebook profil oldallal, a Facebook az ilyen oldalaknak jelezte először az induló szolgáltatást.   

Egy előadónak nem kell mást tennie, mint  profil oldalának szerkesztő nézetében engedélyezni a zenei videók megjelenését.  Amennyiben így tesz egy előadó, úgy a profil oldalán automatikusan létrejön majd egy videók fül, ahol az elérhető zenei videói lesznek láthatóak. Bármilyen új  videó tartalom ugyancsak automatikusan ide kerül majd.

Abban a esetben, amennyiben egy előadó  maga nem hozza létre videó oldalát, úgy a Facebook magának platformon belül létrehoz majd egy gyűjtőoldalt a videóiról, ami azonban független lesz a Facebook profiljától!

A Facebook zenei videó szekciójának elindulása több szempontból is mérföldkő lesz a közösségi oldal életében.  Mert ugyan a Facebook a különböző platformokon a felhasználói számára elérhetővé tegyen zenei tartalmakat videókhoz illetve videók formájában.

Előbbiekre már több példát is láttunk az elmúlt bő 2 évben:

• A Facebook Sync Live névre keresztelt megoldás szinte ponton úgy működik ,mint az azóta kínai tulajdonba került  Musical.ly , azaz  egy élő videó alá kiválaszthatjuk, hogy milyen zenei aláfestést is szeretnénk, ahol aztán a kiválasztott zenei és  az általunk  eljátszott mozdulatok alkotnak egységet.( márha..)
• A Facebook lehetővé tette felhasználói számára, hogy az általuk feltöltött videók alá zenéket töltsenek fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor a Facebookra feltöltünk egy videót, akkor értesítést kapunk majd arról, hogy az alatta hallható zenei tartalom ( már amennyiben van persze) a Facebook érvényben levő megállapodásai alapján felhasználható-e. Amennyiben igen, úgy a videó a zenével együtt jelenik majd meg, amennyiben nem, akkor pedig hang nélkül.
• Az Instagram TV elindításával illetve azzal a lehetőséggel,  hogy az Instagramozók által feltöltött videók zenei alapot is kapjanak – az Instagram egy olyan területen lehet meghatározó szereplő, amelyet igazából egyetlen szereplő sem feltétlenül szeretne a jövőben magáénak tudni.

A következő és talán leglátványosabb lépés a fenti listából ugyanakkor eddig még nem valósult meg: a klasszikus értelemben vett zenei videóklipek  otthona a mai napig nem a Facebook, hanem a Youtube..Ez változhat meg alapjaiban augusztustól!

A kérdés pedig innentől fogva inkább csak az lesz, hogy a kiadók és a tartalom tulajdonosok illetve az együttesek mennyire használják majd aktívan a facebook adta új lehetőséget, lehetőségeket?

Ha és amennyiben igen, akkor bizony a Youtube- mint a piac jelenlegi domináns szereplője. akár lépéskényszerbe is kerülhet majd!

Mi magunk, itt a Muzzak hasábjain is sok-sok alkalommal írtuk és elemeztük, hogy a streaming milyen fundamentálisan is változtatja meg a zenefogyasztási szokásainkat és ezen keresztül a zeneipart is.  Ebből az átalakulásból bármennyire is szerettek volna a kiadók sem tudnak kimaradni, hiszen a zeneiparban az elmúlt 10-15 évben végbement drasztikus változások természetesen az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az előadók számára egyre fontosabb lett, hogy   tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék, miközben a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra.

Ugyan a streaming szolgáltatások  masszív növekedésének köszönhetően a zenei kiadók 25 éve nem látott bevétel növekednek örülhetnek, azonban a digitális transzformáció számukra is igen jelentős- a 2000-es évek elejének mumusa, a kalózkodásnál  is jelentősebb- kihívást tartogat.

Az új, digitális világban ugyanis felborult ,fellazult a klasszikus értéklánc, amely a kiadókat, az előadókat és a rajongókat összeköti.  A  Spotify befektetők például a Spotify-ban egy a nagy lemez kiadók  kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő, a kiadókkal direktbe konkuráló  platformot látnak.

Persze a kiadók ezt a pozíciót nem adják könnyen és mindent megtettek és megtesznek, hogy  megmaradjanak annak, amik, azaz egy az előadók életútját segítő, az érdekeiket képviselő bevétel orientált szervezetnek.   

Azt véletlennek semmi esetre sem  nevezhetjük, hogy ennek a “mozgalomnak” az élére a piacvezető Universal Music állt. 

Egyrészt mert Lucian Grange vezetése alatt A piacvezető lemezkiadó többször s próbált, saját maga kitérni a „csak” kiadói szerepből.  Talán legplasztikusabban az fejezi ki mindezt, amikor a Universal Music saját zenei szolgáltatást indított, ezzel alapjaiban rúgva fel minden eddigi a kiadók és szolgáltatók között létrejött etikettet.

Az akkori offenzív és legyünk őszinték, túlzottan nem okos lépéshez képest, a mostani egy defenzív ámde nagyon fontos lépés. A kiadó ugyanis UMA ( Universal Music Artist) néven egy  előadók számára létfontosságú alkalmazást indított.  

Az UMA segítségével ugyanis ( végre) a Universal Music előadói is képesek lesznek majd arra, hogy rajongó közösségeiket menedzselhessék illetve dalaikhoz kapcsolódó analitikai adatokat láthassanak, elemezhessenek.

Az alkalmazás minden fontosabb streaming szolgáltató- Apple Music, Spotify, Amazon, Yotube, Deezer- adatait aggregálja az adott előadó számára., illetve az újonnan letöltött és elérhető dalok esetében a hozzájuk kapcsolódó közösségi aktivitások is mérhetőek lesznek a legfontosabb platformokon. (Facebook, Instagram and Twitter.)

Az alkalmazás minden fontosabb streaming szolgáltató- Apple Music, Spotify, Amazon, Youtube, Deezer- adatait aggregálja az adott előadó számára., illetve az újonnan letöltött és elérhető dalok esetében a hozzájuk kapcsolódó közösségi aktivitások is mérhetőek lesznek a legfontosabb platformokon. (Facebook, Instagram and Twitter.)

Az alkalmazás három nagy területre lesz bontható:

A zene fülön láthatja majd a Top 401 legnépszerűbb dal, globálisan ( azaz nem az adott előaódhoz kapcsolódóan) platform, régió  illetve ország bontásban is akár.

A Közönség fülön lesznek elérhetőek a platform , régió, ország szinten az  aktív  és inaktív hallgatók,  illetve az adott előad legsikeresebb platformjai, régiói, országai hallgatók alapján.

Végül de nem utolsó sorban pedig a Social fülön lesznek elérhetőek a Facebook, Instagram és Twitter accountokhoz kapcsolód analitikai eszközök.

Universal Music Artists | Intro from Universal Music Artists on Vimeo.

Természetesen a Universal Music új alkalmazása semmi újat és semmi olyat nem kínál, ami ne lenne elérhető már a piacon, akár többféle verzióban is. Önmagában azonban az alkalmazás létezésének ténye elegendő lehet ahhoz, hogy a kiadó hosszú távon is magéhoz tudja kötni az előadókat, ugyanis ezzel olyan digitális eszközöket ad az előadók kezébe ,amelyekre azoknak régóta szükségük van.

Amikor a zenei streaming szolgáltatásokról beszélünk, akkor alapvetően és egyre gyakrabban gigantikus zenei adatbázisokhoz havidíj ellenében való hozzáférés jelenik meg a szemünk előtt. Ez igaz is, de bizonyos zenei stílusok  esetében ugyanakkor komoly méretű fehér foltok vannak a szolgáltatók kínálatában.  

Az egyik ilyen stílust az elektronikus zene jelenti, ami azért különösen fájó pont, mert az elektronikus zene népszerűsége egyre nő ,így az alapvetően nem szegmens alapon felosztott zeneipari bevételek között zenei stílus alapján ez nevezhető a jövő egyik legfontosabb szegmensének. Az is igaz ugyanakkor, hogy az elektronikus zenei tartalmak megjelenését és terjedését alapjaiban korlátozza  a DJ mixek zavaros világa és az a tény, hogy egy  átlagos  Dj mix közel 600 jogtulajdonos tartalmát érintheti , hiszen 25-30 dalt tartalmazhat, amelyek 20-30 jogtulajdonoshoz tartozhatnak.

Az Apple ezen a területen, azaz az elektronikus zenei tartalmak jogosítása terén mindig is aktív szereplő volt.  2016-ban, a  Dubset Media-val bejelentett együttműködés értelmében ugyanis  az eddig a legálisnak minősített szolgáltatásokban  nem elérhető DJ mixek is megjelennek majd, exkluzívan az Apple Music berkein belül.  

Az exkluzív zenei tartalmakra amúgy is nagy hangsúlyt fektető amerikai cég számára újabb fontos és nem utolsó sorban, svéd vetélytársa számára fájó exkluzív tartalompartnerral bővült partnereinek sora.

A partner ugyanis nem más, mint az elektronikus zene egyik legjelentősebb kiadója, a Ministry of Sound. A megállapodás értelmében  az MOS hivatalos Apple Music profilt hozott létre, ahol exkluzívan tesz közzé havonta frissülő tartalmait illetve ugyancsak exkluzívan lesznek elérhetőek a klasszikus Ministry of Sound lejátszási  listák.  

A lépéssel az Apple 2, de  lehet három legyet is üt egy csapásra. Egyrészt  egy nagy növekedési  potenciállal bíró, és egyelőre alapvetően nem a nagy streaming szolgáltatások által uralt szegmensben tesz szert az egyik legmenőbb tartalomra. Másrész az egyre inkább exkluzív tartalom fókuszú streaming audio piacon növeli eggyel az exkluzív tartalmainak számát. És végül, de nem utolsó sorban egy a nagy vetélytárs, Spotify által is kinézett területen tesz szert egyre nagyobb befolyásra.