2020 teljesen más év lett, mint ahogyan azt bármelyikünk gondolta volna, a koronavírus mindent át és felülírt! A zeneipar sok területen a legjobban sújtott iparágak közé tartozott, de a streaming szolgálatások illetve az egyre újabb és újabb az audio streaming szolgáltatások helyére pályázó szolgáltatások pozíció harca immáron visszavonhatatlanul megkezdődött ebben a furcsa évben!
Ehhez képest tavaly év eleji jóslatunk- az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming piaci növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre határozottabb térnyeréséről- még ebben a furcsa évben is meglepően közel volt a valósághoz.
Nézzük meg ezek után, mik is voltak a 2020-as év legjelentősebb digitális zenei eseményei:
A Podcasting az új sláger
2020 elején azt jósoltuk, hogy a 2020-as év buzzwordje, slágere a Podcasting lehet majd a zeneiparban. Hogy nem az lett, az szinte teljesen és kizárólagosan betudható a koronavírusnak. Ettől függetlenül a podcastolás 2020-ban is jó évet zárt, bár az a fajta áttörés, amit jósoltunk- azaz, hogy egyre több és több influenszer, előadó számára éri ugyanis majd meg podcastot készíteni- nem következett még be.
Az azonban bekövetkezett, hogy egyre több és több a zenei tartalmak terjesztésében meghatározó platform kezdett el érdemben podcast létrehozással, megosztással foglalkozni. A streaming piac vezető ereje, a Spotify például komoly részvényárfolyamemelkedést is köszönhet annak, hogy a befektetők abban bíznak, hogy a cég meghatározó podcast platform lehet majd!
A Tik-Tok éve és halála?
A Tik-Tok pillanatok alatt letarolta a közösségi médiát és a fiatalok körében abszolút egyeduralkodóvá vált, míg globálisan, minden korcsoportot tekintve is egyértelműen a Facebook kihívójának számít már.
A kínai cég aztán az év során minden irányból rivaldafénybe került, aminek nem biztos, hogy örül(t). Annak biztos örülnek a cég Shanghai és Los Angelesi központjában, hogy a cég Spotify gyilkos streaming szolgáltatása, azokon a piacokon, ahol megjelent igen sikeres. Azzal pedig, hogy a tulajdonos Bytedance átjárthatóvá tette a Resso streaming szolgáltatást és a Tik-Tok-ot, nyugodtan mondhatjuk, hogy bevetette az atombombát a nyugati streaming szolgáltatások és szolgáltatók ellen.
Atombombát ugyanakkor a Tik-Tok ellen is bevetettek, nem is akárki:Donald Trump! A leköszönő amerikai elnök még a tavasszal a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, majd pedig szeptemberben arra hivatkozva, hogy a TikTok kémtevékenységet végez, és kiszolgáltatja az amerikai felhasználók adatait a kínai hatóságoknak)a Fehér Ház jelezte, hogy betiltaná az Egyesült Államokban a TikTok alkalmazást.
Trump aztán a rá jellemző gyorsasággal változtatta meg véleményét és kisvártatva már arról beszélt, hogy nemhogy nem bánja, de támogatja is azt, hogy a Microsoft felvásárolja a videómegosztót – feltéve, hogy szeptember 15-ig sikerül nyélbe ütni az üzletet. A szeptember 15-ből aztán november 15 lett, és még most december legeslegvégén sem tudni, pontosan mi less a Tik-Tok jövője a világ legnagyobb zenei piacán..
Online koncertekbe menekülünk
A koronavírus több iparágat pillanatok alatt lefagyasztott és jó időre romba döntött. A lista szomorúan előkelő helyén áll a koncertipar is. Rengeteg turné, fesztivál lett már ,most is lemondva, és mivel az északi féltekén a turnék időpontja alapvetően a május-szeptember időszak, így a 2020-as év ment a kukába, koncert és fesztivál szempontból.
Az előadók így kényszer és átmeneti megoldások után néztek. Volt aki azt a megoldást választotta, hogy élete első tengerentúli turnéja (amely elmaradt érthető okokból) helyett egy fajta hibrid turnét kínált rajongóinak. Azok, akik megvásárolják ( 23 dolláros áron) a virtuális turnéjegyüket, azok a legjobb ülőhelyeket kapják majd meg a következő turnén, hozzáférést kapnak már elérhető on-demand koncerttartalmakhoz illetve merchandise cikkekhez.
Klasszikus koncert streamelési megoldást kínál a Stage it, ami tulajdonképpen egy fizetős online stream megoldás, azzal a különbséggel, hogy a live stream időpontja, hossza illetve a megtekintéséért fizetendő összeg- mind- mind az előadó által megszabott, és maga a felvétel nem kerül rögzítésre!
Hosszabb távon persze ez nem lesz elegendő a koncert közvetítésekből egy teljesen új iparág kell, hogy szülessen. Nem elegendő egyszerű live streamként gondolni rá. Talán ez volt nyugati zeneipar legnagyobb hibája akkor amikor az élő koncertekről gondolkozott, hogy formátumként tekintett rá, nem paradigmaként.
Persze amennyiben egy ilyen markáns átalakulás végbe megy majd, kétségünk se legyen afelől, hogy a nagy streaming szolgáltatók és közösségi oldalak a maguk módján követelik majd jól megérdemelt(?) helyüket ebben az újfajta értékláncban!
Tőzsdére mennek a zenei kiadók
A zenei kiadók nem különösebben hangoztatják ezt- pláne amikor a streaming szolgáltatókkal tárgyalnak- de a 2010-es évtized végén bizony jó dolog volt lemezkiadónak és lemezkiadó tulajdonosnak lenni!
Ennek jótékony hatása alól pedig nem nagyon akartak kimaradni maguk a kiadók sem. A piacvezető Universal Music group és tulajdonosa a Vivendi csoport 2023-ig tervezi tőzsdére vinni a kiadó kisebbségi részvény pakettjét. Sokkal gyorsabban tette meg mindezt Lev Blavatnik orosz milliárdos cége a Warner Music. A Lev Blavatnyik orosz milliárdos által uralt cég 77 millió részvényt- a teljes cég nagyjából 1 hetedét- dobott piacra, 25 dolláros áron. Ez azt jelenti, hogy a Warner Music ezzel magát mintegy 15 milliárd dollárra értékelte, és közel 2 milliárd dollár készpénzhez jutott.
Átalakult zenefogyasztás
A koronavírus az életünk tulajdonképpen minden területén alapvető és sokkoló változásokat hozott, melyekből még csak most próbálunk globálisan is kiolvadni. A sokk pedig azt is érintette ahogy zenét hallgatunk, filmet nézünk, rádiót hallgatunk!
A video streaming szolgáltatásokkal ellentétben ugyanakkor a zenében ez a fajta kényszerített forradalom diverzifikáltabban jelentkezett.
A streaming zenei szolgáltatások, - mivel a zenei tartalomfogyasztás jelentősége napjainkban már on the go , ami a jelenlegi helyzetben egyre alacsonyabb, - a streaming audio szolgáltatások hallgató és felhasználó számát is csökkentette, azaz az audio streaming alapvetően vesztese volt a karanténnak. ( persze nem annyira, hogy ne nőtt volna tovább, de erről majd kicsit később)
Nagy nyertes lett viszont a podcasting. Azaz az on-demand elérés fontos maradt a karantén és a járvány alatt is , csak a pánik közepén más jellegű tartalmakra, konkrétan zene helyett információra volt szükségük.
És végül de nem utolsó sorban volt egy meglepetés nyertese is a tavaszi nagy lezárásoknak:a hagyományos földi sugárzású rádiózás! A TV mellett a hagyományos rádiózással eltöltött idő is növekedni tudott a karantén ideje alatt. Nem is kevéssel. Egyes adatok szerint- bár ugye a hagyományos rádiózás szemben a digitális formátumokkal nehezen mérhető- 15-25%-al nőtt a hagyományos rádiók hallgatottsága a karantén alatt!
Az első sokkot túlélte a globális zeneipar
Legalábbis a legnagyobb zenei piac adatai alapján. Természetesen a különböző szegmensei a zeneiparnak más és más mértékben sínylették meg az elmúlt 12 hónapot. A fizikai eladások ismételten mélyrepülésbe váltottak, a digitális letöltések folytatták a csökkenést, a Vinyl soha nem látott szinteket ért el. A különböző streaming és streaming jellegű szolgáltatások folytatták növekedésüket, de az ütem a növekedésnek érdemben lassult, a koronavírus miatt.
Az előfizetés alapú streaming szolgáltatások teljesítettek még a legjobban , továbbra is kétszámjegyű növekedést produkálva. Ennek ( is) köszönhetően 2020-ban már több,mint 400 millió ember fizetett elő streaming zenei szolgáltatásokra.
A kérdés 2021-re fordulva elsősorban már az, hogy a jelenlegi árszintek és árazás mellett képesek lesznek -e a nagy globális streaming szolgáltatók tovább növekedni a kevésbé fejlett, de hatalmas növekedési potenciállal bíró piacokon?
Egy dolog biztos- A Spotify a piacvezető
Ebben a nagyon hektikus évben egy dolog nem változott: a streaming zenei piac piacvezetője, magabiztosan, a svéd Spotify. A Spotify továbbra is magabiztosan piacvezető , olyannyira, hogy előfizetőszáma majdnem annyi, mint amennyi a második és harmadik helyezetté összesen!
Az Apple Music vesszőfutása a piaci részesedéseken is tetten érhető! A 2019-es adatokhoz képest az Cupertinoi cég részesedése csökkent , azaz a felhasználószám növekedés ebben az esetben kevés …Az Amazon Music ezzel szeme minden értelemben ,mind az előfizetőszám mind a piaci részesedés tekintetében nőni tudott.
A dobogóról éppen csak lemaradt a legnagyobb nem nyugati streaming piaci szereplő, a Tencent Music! A kínai cég növekedése különösen annak ismeretében meggyőző, hogy 2020- első felében Kínában, a kínai gazdaságot már alapjaiban formálta, rázta meg a koronavírus. Ezt figyelembe véve, igen szép eredmény, hogy a Tencent Music 14 millióval tudta növelni előfizetői számát. A 2020-as lista ötödik helyén áll a Youtube Music, amely 2021 egyik nagy meglepetése lehet majd.
Apropó 2021. A remélhetőleg az életünket egyre kevésbé meghatározó koronavírus eltávolodásával, 2021 lehet majd az az év, ahol a 2020-ban kényszerből félbeszakadt iparági átalakulások még gyorsabb tempóban és határozottabban mehetnek majd végbe.
Mindezt egy lapra téve kijelenthető, hogy a tengerentúli zeneipar elmúlt negyedévekben tapasztalt emelkedése immáron a múlté. Arra azonban a koronavírus sújtotta időkben is képes volt az USA zeneipara, hogy növekedjen!
A streaming bevételek növekedése még 2020-ban is két számjegyű volt ( 12%) és az összes streaming bevétel 80%-át adják. A többi streaming szegmens- a prémium szolgáltatások ingyenesen elérhető része, az on-demand rádiók- növekedése ugyanakkor szinte a földbe állt.
A szép bevétel növekedés ellenére is ugyanis a Spotify az elmúlt negyedévben is veszteséges volt, méghogyha a vártnál kisebb mértékben is.
