Az, ahogyan zenei tartalmakat fogyasztunk, drasztikusan változott meg a 2000-es évek legeleje, a 90-es évek legvége, azaz az internet publikus megjelenésének és növekedésének kezdete óta.

Mindez talán legjobban a legális és illegális zenei szolgáltatások számán és viszonyán mérhető le. Az ezredfordulón a világ zeneiparában drámai felfordulást okozott a Napster, majd évekkel később sokkal kisebbet, de nagy visszhangot váltottak ki a Kazaa és hasonló ingyenes szolgáltatások.

A következő technológia megoldást a Torrent szolgáltatások jelentették ( ahol maga a technológia abszolút legális ) ezzel párhuzamosan ugyanakkor a zeneipar is sokkal nagyobb sebességre kapcsolt és legális zenei szolgáltatások tömkelege jelent meg a piacokon, világszerte. Ennek köszönhetően ma már bőven 120 felett van a legális zenei szolgáltatások száma világszerte, a fejlett piacokon, mint például az amerikai a legális szolgáltatások forgalma ma már meghaladja a nem legálisnak minősített szolgáltatásokét.

A 2010-es évek közepére tehát a legális és nem legálisnak mondott szolgáltatások közti különbség lényegében csak az árazásban meglevő különbségre koncentrálódik, azaz a legális szolgáltatások valamilyen formában ( akár hirdetések lévén) bevételt generálnak és azt tovább adják az előadók felé, a nem legális szolgáltatások pedig nem.

Ennek a folyatnak is köszönhető, hogy posztunk alanya és 2015 legnagyobb érdeklődésre számot tartó , a legalitás határán egyensúlyozó szolgáltatása, az Aurus első ránézésre nehezen különböztethető meg a Spotify-tól vagy éppen a Deezer-től.

A lényegi különbség ugyanis magában a működésben rejlik. Amíg a mainstream streaming szolgáltatások egy központi hatalmas zenei adatbázisból dolgoznak és azt teszik elérhetővé különböző üzleti modellek mentén, addig az Aurous publikus zenei szolgáltatások ( Soundcloud, Youtube ) API-jait felhasználva nyújt ingyenes zenehallgatási lehetőséget letöltői számára. Ahogyan azt a szolgáltatás kitalálója és fejlesztője, Andrew Sampson mondta, a szolgáltatást jellemezve, az Aurous egy zenelejátsztó eszköz sokkal inkább,mint egyfajta Popcorn for music szolgáltatás.

Mivel a fő fókusz a zenelejátszás, az Aurus céljai között nem szerepelt sem az előadói kompenzáció és a tartalmak levétele sem, hiszen (Samnpson szerint ) a szolgáltatás nem tesz mást, mint legálisan elérhető API-k alapján kínál tartalmat tesz elérhetővé kereső algoritmusának segítségével és Bittorrent architekturáján keresztül lehetővé teszi a keresi találatok disztribúcióját a felhasználók között.

A legalitás határán egyensúlyozó szolgáltatás híre hamar bejárta az Internetet és hamar elérte az RIAA-t, az Egyesült Államok Lemezkiadói Szövetségét, amely nem késlekedett sokéig és beperelte az Aurus mögött állókat.

A beadványban a szövetség azt állítja, hogy az alkalmazás letöltése után az azt letöltők az Aurus szoftveréből, a keresések után közvetlenül egy orosz illegális torrent oldalra, a Pleer-re viszi a látogatókat.

Az Aurous Twitter üzenetben reagált a szervezet vádjaira, jelezve, hogy örömmel küzd meg jogi úton is a céggel illetve a nagy kiadókkal. Ebben a harcban egyértelmű vesztésre áll a floridai bejegyzésű cég, ugyanis a bíróság napokkal az RIIA beadványa után elrendelte a szolgáltatás illetve valamennyi a szolgáltatással kapcsoltban álló személy ( nevén említve a tulajdonost és a vezető fejlesztőt) felfüggesztését.

 A felfüggesztés indokolása alapján a per lényegében formaság lesz ( csak a büntetési összeg kérdéses) és feltételezhető,hogy az Auorus eltűnik a digitális zenei szolgáltatások térképéről.

A kérdés sokkal inkább az, hogy milyen tanulságokat vonhat, vonhatna le ebből a zeneipar és annak legálisnak minősített szereplői? Azt feltétlenül- és ez a jó hír kategória-, hogy a termékajánlat, funkcionalitás téren nem nagyon tudnak mást, újat mutatni a nem legális szolgáltatások. Ahol igen, az az árazás és a tartalmak ingyenes elérése. Ez pedig nem, kevesebbet jelent, minthogy az Apple-kiadók versus Spotify megközelítésben a svéd cégnek lehet igaza…

A Soundcloud mintegy 1 évvel ezelőtt kezdett bele abba az átalakulásba, amelynek a végén elképzeléseik szerint egy a hagyományos streaming szolgáltatások és a Soundcloud saját értékeit egyesítő, egyedülállóan izgalmas streaming szolgáltatás lenne.

A folyamat során rengeteg fájdalmas pillanaton van már túl eddig is a berlini cég, kezdve a kiadókkal folytatott bonyolult és meg-meg szakadó tárgyalásoktól, az egyre instabilabb pénzügyi helyzeten át a felhasználók növekedő elégedetlenségéig.

Mégis a Soundcloud él és továbbra is népszerű, a héten pedig egy nagyon fontos lépést tett végső célja felé! A Soundcloud pulse alkalmazás elindításával ugyanis a berlini cég egyre határozottabban halad azon az úton, hogy az előadók számára minél több prémium szolgáltatás kínáljon.

Az egyelőre még csak Androidos verzióban elérhető Soundcloud Pulse lehetővé teszi felhasználói( elsősorban előadók) számára, hogy tartalmakat töltsenek fel és osszanak meg publikusan vagy csupán egy zárt kör számára, majd pedig a feltöltött tartalmak használatával kapcsolatban részletes statisztikai adatokat kapjanak, valamint követhetnek más felhasználókat, kommentelhetik azok feltöltéseit. iOS verzió illetve az analitikai funkciók bővítése az alkalmazás következő, hamarosan megjelenő verziójában lesz várható.

A berlini cég augusztusban jelentősen átalakította alkalmazását annak érdekében, hogy az a korábbinál sokkal hatékonyabban szolgálja a zenemegismerést és a folyamatos zenehallgatást.

A playlistek szerkeszthetősége, az egyes előadókhoz, dalokhoz kapcsolódó hasonló előadók, hasonló dalok, a véletlenszerű lejátszási lehetőség mind-mind alapvető fontosságú funkciók egy mainstreamn streaming szolgáltatás esetében.

Az új, elsősorban a feltöltők számára szóló alkalmazás pedig pontosan azt a célt szolgálja, hogy a feltöltők speciális igényei ne sérüljenek azáltal, hogy a cég a hallgatók számára szóló zenemegismerési és kényelmi funkciókat fejlesztik.

A jelek szerint tehát Berlinben a termékfejlesztők amellett tették le a voksukat, hogy nem próbálják meg egyszerre kiszolgálni a zenehallgatók és zene feltöltők (előadók, DJ-k) nagyon sok tekintetben különböző igényeit, hanem azokat külön-külön próbálják meg kiszolgálni. Innentől kezdve technikai értelemben már valóban nem áll semmi ami megakadályozhatná azt, hogy a Soundcloud mainstream streaming szolgáltatás legyen, most már csak a tartalmak kérdését kell rendezni

Ha szigorúak akarunk lenni ,akkor azt kell mondjuk, a Deezer-nek az egész folyamatot sem kellett volna elkezdenie és már ezzel is többet ártott magának, mint amennyi előnye származott belőle.

A tőzsdei kibocsátási folyamat részeként ugyanis az iparág szereplői és a befektetők pontos képet kaphattak a francia cég üzleti modelljében, az erőltetett terjeszkedésnek és telco megállapodásoknak köszönhetően mekkora lyukak tátonganak.

Ez valamint az Apple és a Youtube  streaming piacra lépésének a Pandora részvényeire gyakorolt sokkja után, abszolút nem meglepő, hogy a Deezer a piaci viszonyok kedvezőtlen változására hivatkozva az eredetileg bejelentett dátum előtt napokkal visszavonta tőzsdére lépési igényét.

A francia cégnek több problémát is megnyugtatóan kezelnie kell, kellene mielőtt újból a tőzsdére lépéssel próbálkozik:

1. Előfizetőszám

A Deezer előfizetőszáma 2015-ben csökkent, ami egy olyan piacon, ahol minden cég meredek ügyfélszám növekedésről számolt és számol be önmagában véve is rossz hír.

Némileg javít a helyzeten, hogy a francia ég szándékosan vállalta be ezt a lépést, annak érdekében, hogy javítson a valóban a szolgáltatásra előfizetők illetve a különböző együttműködési megállapodások keretében előfizetőinek számító ügyfelek arányán

2. Fizető ügyfelek

A Deezer több gondja közül talán ez a legnagyobb és legjelentősebb. A beadott pénzügyi adatok alapján ugyanis az idei év közepén jelentett adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója! Ennek megfelelően a bevételt generáló felhasználók száma messze elmarad a Deezer által kommunikált értékektől. A befektetőket ugyanakkor nem is feltétlenül ez érdekli majd,( hiszen a tőzsdére lépés egyben egyfajta tabula rasa-t is jelent ) sokkal inkább az, hogy mindez mit jelent a jövőre nézve? Nem sok jót! A bevételt generáló felhasználók száma ugyanis 2013-ban a teljes bázis 40%-át sem érte el, ezt sikerült idén 60%-ra tornázni, de a kép ettől még elkeserítő! Az inaktív felhasználók ugyanis olyan felhasználók, akik ingyen igénybevehetnék a szolgáltatást, mégsem teszik, vagy azért, mert nem meggyőző számukra a szolgáltatás vagy azért, mert esetleg már más streaming szolgáltatást használnak!

3. Veszteséges működés

Szigorú és igazságtalan dolog lenne egyedül a Deezer-re kijelenteni, hogy veszteségesen működik, hiszen ezzel szinte minden streaming szolgáltatás küzd, de ettől még tény, hogy az elmúlt négy évben összesen közel 90 millió dollár veszteséget termelt a francia cég.

Az idei év ebből a szempontból pozitívum, hiszen a bevételek a legmagasabbak lesznek, miközben a veszteség a legalacsonyabb lesz. Igaz ugyanakkor, hogy ezt 500 ezerrel kevesebb előfizető mellet értheti el a Dezeer, azaz alapvetően nem a hatékonysága növekedett, egyszerűen csak a kevesebb előfizető, kevesebb költséget jelent.

4. Az Orange szerződés

Anno évekkel ezelőtt, a Deezer Franciaországból kiindulva, először a legnagyobb francia telekommunikációs cég, az Orange-al vágott együttműködésbe. Az együttműködés a Deezer bevételeink és működésének kulcspontja, mindamellett, hogy kizárólagosságot biztosít a francia cég számára a hazai piacokon..Az Orange megállapodásból szárma bevételek 2013-ban még a Deezer bevételeinek több,mint felét tették ki és még napjainkban is a cég bevételeinek negyede ebből a megállapodásból származik.

Az igazi fekete leves a majdani Deezer befektetők és a jelenlegi Deezer vezetés számára ugyanakkor még csak ez után következik: jövő évben lejár a francia cég exkluzivitása, azaz az Orange immáron más streaming cégekkel is köthet majd együttműködéseket, 2018-ban pedig   Deezer szerződés is megszűnik majd, azaz 2018-ra a francia streaming szolgáltató elveszítheti összes Orange ügyfelét.

A Deezer számára tehát kelen formájában a tőzsdére lépés könnyen öngyilkossággal érhetett volna fel, ettől függetlenül a helyzetük nem lett könnyebb, sőt. Ennek a négy feladatnak a megoldása rövid idő alatt ugyanis több, mint nehéznek tűnik, idő pedig nincsen túl sok. Ahhoz ugyanis, hogy a Deezer fel vehesse a versenyt az Apple-el és a Youtube-al, sok pénzre, nagyon sok pénzre lesz szüksége.

Hogyha igazán őszinték akarunk lenni magunkhoz, illetve a Pandora vezetői magukhoz, akkor várható volt, hogy ez egyszer be fog következni. A Pandora hosszú évek óta tartó, hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel tarkított, de alapvetően pozitív tőzsdei pályafutását az utóbbi időben egyre jobban beárnyékolta a szolgáltatás lassulása.

A hirdetési bevételek növelése, a tartalomköltségek csökkentése, a működés optimalizálása mind-mind a befektetők és a részvényesek felé tett fontos gesztusok voltak, melyek azonban az alapkérdést- merre is fog továbbfejlődni a Pandora- nem oldották meg.

Az pedig várható volt, hogy az egyre erősödő verseny és olyan vetélytársak, mint az Apple vagy éppen a Youtube piacra lépése előbb-vagy utóbb markánsan érezteti majd hatását a részvényárfolyamon. A drámát végül az okozta, hogy a kaliforniai rádió negyedéves adatai, az Apple Music első hivatalos számai és a Youtube Music indulása egy időpontra estek.

Ami a Pandora negyedéves jelentését illeti, az adatok önmagában véve is aggodalomra okot adóak. A bevételek ugyan 30%-al haladták meg az előző év hasonló időszakát és meghaladták a 300 millió dollárt a negyedév során. A bevételek túlnyomó többsége ( 255.2 millió dollár) immáron a mobil platformból származik.

A bevételek növekedése ugyanakkor lényegében az egyetlen pozitívum az Oaklandi székhelyű cég jelentésében. Az aktív hallgatók száma ugyanis éppen hogy csak nőtt, 3%-al az előző évhez képest, az előző negyedévhez képest pedig csökkenést mutatott és immáron 10 hónapja képtelen meghaladni a sok tekintetben lélektani 80 millió fős aktív felhasználói tábort.

S ha mindez nem lenne elég, az on-demand rádió szolgáltatás rég nem látott nagy méretű veszteségről számolt be a negyedév során. A közel 86 millió dolláros veszteség hosszú-hosszú idő óta a legmagasabb, és ezen még az sem szépít sokat, hogy alapvetően egyszeri kiadások miatt ilyen magas a veszteség. Az egyszeri kiadások nagyobb hányada ugyanis egy a Pandora által elvesztett perhez kapcsolódik, ( lásd keretes írásunkat) ami a több folyamatban levő per miatt ugyancsak növelhette a befektetők aggodalmát.

Ehhez az amúgy sem pozitív hangulathoz csatlakozott aztán az Apple Music első hivatalos felhasználói számának bejelentése illetve a Youtube Music indulása, amelyek együttesen egyértelmű képet rajzoltak ki: most már valóban a Pandora-tól vesz el ügyfeleket az Apple és majdan a Youtube is. A Spotify-ról nem is beszélve, amely 75 millió felhasználójával lényegében méretben már be érte a kaliforniai szolgáltatót.  

A pesszimista képhez maga a menedzsment is rátett egy lapáttal, amikor negyedik negyedéves előrejelzését, drasztikusan,. 10%-al rontotta le, 350 millió dollárról 320 millió dollárra, ezzel lényegében azt előre jelezve, hogy a Pandora bevételei az amúgy negyedik negyedévben nem lesznek képesek növekedni a mostani szintről.

Mindennek az együttes hatása: Drámai, 30%-os részvényesés,egy nap alatt, amely azóta is folytatódott!

A befektetők bizalmas tehát egyértelműen megrendült a cégben és a menedzsmentnek gyorsan mutatnia kell egy olyan irányt, amely bizonyítja majd, hogy a 2000-es évek közepének , meghatározó zenei szolgáltatása az Apple, a Spotify és a Youtube mellett is életképes lehet.

Ez abszolút lehet, lehetne az online jegyértékesítésbe való belépés, annak sikeréhez azonban a Pandora-nak igazolnia kell, hogy nem csak, mint online rádió képes működni, hanem egy olyan platformként, ami kapcsolat teremt az előadók és a rajongóik között. Jelenleg ettől még nagyon messze van a Pandora, de tény, hogy az új vezérigazgató Brian McAndrews egyértelműen ebbe az irányba szeretné terelni Tim Westergreen örökségét. McAndrews feltételezhetően ezt egy hosszabb folyamaként képzelte el, amelyet most a túlélés ( illetve egy esetleges akvizíció elkerülésre érdekében most fel kell gyorsítania!

Az Apple Music bejelentésekor az egyik legnagyobb szenzáció az volt, hogy az Apple bejelentette, a szolgáltatás nem csupán iOS- hanem Android platformon is elérhető lesz. A lépés jelezte, hogy Tim Cook és az immáron Dr.Dre-vel és Jimmy Iovine-al megerősödött tartalom csapat valóban mennyire komolyan is gondolja a streaming piacra való belépést.

Steve Jobs idejében az Apple az iTunes-t mint platformot kezelte, így elképzelhetetlen lett volna, hogy más operációs rendszeren is elérhető legen mondjuk az iTunes zeneáruház. 2015-re azonban megváltozott a környezet, a vetélytárs szolgáltatások minden platformon jelen vannak, így az Apple sem engedhette, engedheti meg magának, hogy az Apple Music és a Beats Radio ne legyen elérhető több platformon.

A bejelentés  és az indulás már a nyáron megvolt tehát, azóta azonban nagy és nehéz csönd ereszkedett az Androidos Apple Music-al kapcsolatban. A napokban azonban a német Mobile Geek portál által kiszivárogtatott fotók alapján úgy tűnik, immáron nincsen messze az indulás!

A kiszivárogtatott fotók alapján az Androidos verzió nem sokban tér majd el ( miért is tenné?) az iOS verziótól. Hangsúlyosan kap majd helyet benne a Beats Radio, a perszonalizált zenei ajánlók illetve az Android specialitásnak tekinthető hamburger menü, amely a navigációt segíti. Pontosan ennek a menünek a segítségével lesz az Androidos felhasználók számára könnyebb megváltoztatni a beállításokat, amit az IOS használók csak meglehetősen bonyolultan, a telefonjuk/tabletjük beállításainál tudták megváltoztatni őket.

Azzal, hogyha az Apple Music hamarosan megjelenik az iOS mellett, a másik meghatározó platformon, tovább növelheti növekedési ütemét, a már most is második legnagyobb streaming szolgáltatás. A kérdés csak az lesz ezek után, hogy az Android platformon, ahol a fizetési hajlandóság jelentősen alacsonyabb, mint iOS-en, fent tudja-e tartani majd a jelenleg egészen megdöbbentően magas 60% körüli trial – prémium előfizető konverziós rátáját. Amennyiben igen, úgy bizony a Spotify első helye is hamarosan veszélyben lehet(ne)

Tavasszal, amikor hatalmas média érdeklődés mellett elindult Jay-z frissen vásárolt streaming szolgáltatása, a magát prémium streaming szolgáltatásként definiáló TIDAL, felsoroltunk 5 olyan okot, melyek miatt a szolgáltatás sikere több, mint kétséges volt. Az okokhoz aztán csatlakozott maga az Apple is, aki saját alkalmazás platformján tovább drágította az amúgy sem olcsó szolgáltatást.

A TIDAL története, itt, azaz alig 2 hónap után tulajdonképpen véget is ért, a jövője kapcsán pedig egyre inkább az eladás időpont és mikéntje vált központi témává. A spekulációk pedig a napokban erősödtek fel igazán, az után, hogy Jay-Z-t a Samsung vezetőivel látták együtt ebédelni.

Persze egy ebéd, vagy egy találkozó még nem kell, hogy bármit jelentsen. De: Nem árt rögzíteni, hogy a Samsung nem túl sikeres zenei szolgáltatás próbálkozásai , köztük a legutóbbi Milk Music központja ugyanebben az épületben található..

Jay-Z leaving Samsung corp. in Silicon Valley right now pic.twitter.com/AQAJWzL6lq

— Damian Trujillo (@newsdamian) October 15, 2015

Ami az üzleti érdeket érinti, mindkét fél számára lenne, lehetne realitása akár akvizíciónak, akár együttműködésnek. Jay-z számára minden eddiginél egyértelműbb lehet, hogy most, az Apple, valamint a Youtube piacara lépésével a TIDAL esélyei minimálisra csökkentek, azaz addig kell megszabadulni tőle, amíg lehet.

A Samsung számára pedig a TIDAL egy feltehetően utolsó lehetőség, a tartalom piacra való belépésre és a Samsung telefonok támogatására. A mobil tartalom piac és a mobil zenei ökoszisztémák ugyanis nem elsősorban a tartalom bevételek miatt fontosak, hanem azért, hogy a sokkal nagyobb haszonnal kecsegtető telefonok értékesítését támogassák. Ez az a terület, ahol a Samsung rettenetes hátrányban van, akár az Apple, akár a Google, de lassan már a Microsofttal szemben is.

Aztán, hogy a kölcsönös egymásra utaltság és az előnyök miben végződnek majd, az persze kérdés. Lehet, Jay-Z most még nem szeretne sokat keresni, hanem inkább jelenne meg előre telepítve a Samsung telefonokon. Ez a Samsung számára is olcsóbb, és gyorsabb megoldás lehetne, a TIDAL értékét pedig növelné. Úgyhogy Samsung telefon tulajdonosok, ideje felkészülni!

Szeptember végén eljött az igazság pillanata, ahogy a zeneipar szakemberek és vetélytársak nevezték, azaz az Apple Music 3 hónapos, ingyenes időszaka a végéhez ért. Hivatalos adatok eleddig nem jelentek meg, csak becslések arról, hogy hány felhasználó maradt az ingyenes időszak végére.

Egészen múlt hétig, amikor is Tim Cook, Apple vezérigazgató, a Wall Street Journal technológiai konferenciáján meg nem osztott hivatalos adatokat az Apple Music-ról. Tim Cook amellett, hogy kiemelte, mennyire elégedett a szolgáltatással és annak növekedési ütemével, bejelentette, hogy október elejéig 15 millió iOS tulajdonos próbálta ki a szolgáltatást, és közülük 6.5 millió maradt használója és ezzel egy időben fizető ügyfele az Apple Music-nak.

Azt alapul véve, hogy a szolgáltatás alig 3 hónapja indult és Android-on még el sem érhető 6.5 millió fizető felhasználó igen- igen jó eredménynek számít. Ezzel az Apple Music egyből a második legnagyobb streaming szolgáltatás lett a világon , igaz (egyelőre) jelentősen lemaradva a piacvezető Spotify-tól. A lemaradás egyelőre olyan mértékű, hogy a svéd cég az Apple Music trial időszakának végeztével, történetében először a legnépszerűbb iOS alkalmazás lett a tengerentúli app stor-ban!

Ha az Apple saját oldaláról elemezzük a 6.5 millió fizető felhasználót, akkor arra jutunk, hogy egyelőre, az értékesítési csatorna nem működik olyan hatékonyan, mintahogyan azt az Apple tervezhette, illetve ahogyan azt az iparági szakértők tippelték.

Egyértelműen látható, hogy a növekedési ütem, amivel az új felhasználók elkezdték használni a szolgáltatást jelentősen csökkent a bemutatáshoz képest, azaz az Apple Music önmagában egyre kevés szexi.

A jelenlegi növekedési ütemmel számolva is ugyanakkor az év végére meghaladhatja a 18 milliót a szolgáltatást kipróbálók száma, akik közül több, mint a fele legalább egy alkalommal fizetett is a szolgáltatásért, azaz 10 millió fizető felhasználója lehet az Apple Music-nak.

Az, hogy a szolgáltatást kipróbálók 50%-ot is meghaladó mértékben válnak fizetős ügyfelekké egészen kiemelkedő adat, ( a Spotify esetében ez 25%, ami ugyancsak szenzációs amúgy.-..) kérdés, minek köszönhető. Annak, hogy az iOS használók fizetési hajlandósága közismerten magasabb, mint a más operációs rendszereket használóké vagy annak, hogy az Apple által erőltetett üzleti modell, valóban eredményesebb,mint a Spotify által kiaknázott freemium modell.

Az is tény, hogy a Spotify-nak 4 és fél évbe tellett, amíg 6.5 mililó prémium felhasználója lett, persze egészen más környezetben, kizárólag európai piacokon, és saját operációs rendszer és hardver támogatás nélkül.

Egy dologban biztosak lehetünk: Az Apple nem fog megelégedni a második hellyel, azzal a második hellyel, ami a Youtube két streaming szolgáltatásának megjelenésével, pillanatokon belül veszélyben is lehet. És abban is bizonyosak lehetünk, hogy a piacvezető Spotify, amely minden fontosabb vetélytársának lépésére eddig válaszolni tudott, most sem hagyja majd szó nélkül az Apple és a Youtube lépését. A Show és a tüzijáték indul, mindenki kapcsolja be az öveket!

2 évnyi várakozás, egy évnyi tesztelés után most már tény és valóság: Ugyan a Youtube Music Pass és a Youtube Music key nem indult és soha nem is fog elindulni , helyette azonban a videómegosztó egyből két szolgáltatással lép piacra!

A Youtube Music a zenekedvelők érdeklődésére tarthat majd számot, hiszen segítségével lehetőség lesz a hirdetések nélküli zene hallgatásra, akár videók nélkül is audio only üzemmódban, a videók lementésére, offline használatra illetve arra is, hogy a zenéket, más alkalmazás használata mellett, amolyan background üzemmódban hallgassuk.

Maga a Youtube Music külön alkalmazásként is megjelenik majd, azonban az ingyenes verziójában az alkalmazásnak   hirdetések is megjelennek majd, illetve a fenti kényelmi funkciók, túlnyomó többsége csak a prémium előfizetők számára lesznek elérhetőek.

Az alkalmazás központjában a zenemegismerés áll majd, azaz ha egy dalra keresünk, akkor a dal lejátszásával egy playlist is elindul, amelyben a dal és hozzá hasonló dalokat találunk majd. Minden dalnál megjelenik majd egy love gomb is amelynek lenyomásával módosíthatjuk majd a listában szereplő és később lejátszandó dalokat!

Maga a Youtube Music alkalmazás az egyik legjobban sikerült Google alkalmazás! Ha vetünk egy pillantást a The Verge lenti bemutató videójára látható, hogy a Youtube fejlesztő gárdája mennyire jó megközelítés választott.

A Youtube Music alkalmazás nagyon leegyszerűsítve egy megegezik a Youtube videó alkalmazással, csak zenei tartalmakra szűkítve, zenei tartalom fogyasztásra optimalizálva.  Az alkalmazása tökéletesen szolgálja azt a célt, ami a Youtube Music fő célja: egy szintre emelje a már piacon jelenlevő streaming alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal.

A Youtube Music szorosan integrálva lesz a Youtube másik bejelentetett szolgáltatásával, a Youtube Red-el. A Youtube Red maga a prémium szolgáltatás, ami ellentétben a Youtube Music-kal, nem csupán zenei tartalmakra fókuszál, hanem minden a Youtube-in megtalálható tartalomra. Ami ajánl az egyetlen ámde fontos dolog: a hirdetésektől való megszabadulás lehetősége illetve addicionális kényelmi funkciók mint például a Youtube Music esetében már említett offline playback. iOS tulajdonosok számára 13 dollár ( azaz a Google és a Youtube nem vállalja át a az Apple 30%-os részesedését az alkalmazás árából) egyéb operációs rendszereket futtató telefontulajdonosok számára 10 dollár lesz havonta.

Amit viszont eddig nem tudtunk, az az, hogy a Youtube Red előfizetők elérhetnek majd olyan exkluzív tartalmakat, melyeket a hirdetésekkel szponzorált verziót használók nem. A 2016 elejétől elérhető, Red Original Series névre hallgató válogatás alapvetően ismert, komoly közösséggel rendelkező Youtube tartalmakból áll majd, és egyértelműen a Netflix-et veszi vele célba a vezető videómegosztó, azonban nem a Netflix saját fegyverével, hanem saját eszköztárával. A saját eszköztár pedig nem mást jelent, minthogy sokkal inkább én-központú, reality jellegű inkább rövidebb, mint hosszabb videó tartalmakat kínál majd a Red Original series.

A Youtube tehát egyszerre két területen is támadásba lendült. A Youtube Music révén a streaming piacon lehet pillanatok alatt meghatározó szereplő, és vághat az Apple Music elé, és lehet a Spotify nagyon komoly kihívója. A Youtube Red pedig a saját gyártású tartalmak révén a Netflix vetélytársa lehet hamarosan…

Bő egy héttel ezelőtt írtunk arról, hogy az anno a Spotify legnagyobb vetélytársának tartott francia Deezer a tőzsdére készül. Az akkor még inkább spekulációnak tartott hírből azóta valóság lett, a francia cég beadta a hivatalos papírokat a tőzsdei bevezetéshez.

A francia cég elképzelési szerint 8,241,758 részvényt kíván majd eladásra, 36.40 és 49.24 euró közötti kibocsátási áron . Az ezen az áron lejegyzett részvény valahol 900 millió és 1.1 milliárd euró közötti értéken valuálják majd a francia céget, amely messze elmarad akár a Spotify vagy éppen a tőzsdén már régóta harcoló Pandora értékétől. A beadott papírok azonban a meredeken emelkedő bevételek ellenére minden eddiginél sötétebb képet rajzolnak ki a francia cég állapotáról..

A Deezer által kommunikált adat eddig minden esetben a szolgáltatás teljes illetve prémium felhasználó számára vonatkozott. Ez alapján mondhattuk azt- az Apple Music megjelenéséig- hogy a Deezer a második legnagyobb streaming szolgáltatás.

A Deezer esetében alapvetően kétféle előfizetőről beszélhetünk a prémium előfizetőkön belül is. Az előfizetők egyik csoportját teszik ki azok, akik magukról előfizetők a szolgáltatásra, másik csoportjukat pedig azok, akik a Deezer üzleti modelljének kiemelt részét kitevő telco megállapodások keretében férhetnek vagy férhetnének hozzá a szolgáltatáshoz. Az ilyen jellegű ,megállapodásokban aztán az ügyfelek egy része aktívan használja a szolgáltatást, másik része viszont nem, hiába része például a csomagjának.

A Deezer-nek pontosan ez az óriási problémája! A beadott pénzügyi adatok alapján ugyanis az idei év közepén jelentett adatok alapján a 6.3 millió előfizető több, mint fele 3.3 millió előfizető telco megállapodások inaktív felhasználója! 2015 ráadásul nem is a legrosszabb év volt ebből a szempontból! 2013 –ban illetve 2014-ben 6, illetve 6.8 millió előfizetőből több, mint 4 millió inaktív, nem fizető telco ügyfél volt!

Emellett hiába szép eredmény az aktív előfizetők számának megháromszorozása és az a tény, hogy 2015 nyarán meghaladták az 1.5 milliót, ez alig harmada például az Apple által 3 hónap alatt a szolgáltatásba behúzott előfizetők számának…

Ennek megfelelően a bevételt generáló felhasználók száma messze elmarad a Deezer által kommunikált értékektől. A befektetőket ugyanakkor nem is feltétlenül ez érdekli majd,( hiszen a tőzsdére lépés egyben egyfajta tabula rasa-t is jelent ) sokkal inkább az, hogy mindez mit jelent a jövőre nézve.

Jelentjük, nem túl sok jót! A bevételt generáló felhasználók száma ugyanis 2013-ban a teljes bázis 40%-át sem érte el, ezt sikerült idén 60%-ra tornázni, de a kép ettől még elkeserítő! Az inaktív felhasználók ugyanis olyan felhasználók, akik ingyen igénybevehetnék a szolgáltatást, mégsem teszik, vagy azért, mert nem meggyőző számukra a szolgáltatás vagy azért, mert esetleg már más streaming szolgáltatást használnak!

A Deezer, amennyiben túl akar tehát élni a tőzsdén legfontosabb feladat az kell ,hogy legyen majd, hogy a standalone igénybevevők számát növeli, a telco megállapodásait pedig leépíti. Amennyiben ezek után is rendelkezik majd 4-6 millió előfizetővel, úgy viszont teljes joggal birtokolja majd a második ( vagy rosszabb esetben a harmadik) legnagyobb streaming szolgáltatás címét, ami biztosan a részvényárfolyamon is érezhető lesz majd..

Szeptember 29-én , lelkesedéssel vegyülő kétkedéssel írtuk, hogy minden jel szerint a 2013 óta minden év végén, folyamatosan beharangozott Youtube prémium streaming szolgáltatás 2015 végén valóban elindulhat.

A Youtube ugyanis e hét szerdán, azaz október 21-n minden jel szerint egy külön esemény berkein belül valóban bejelentheti prémium streaming szolgáltatásának indulását. (hogy mi is lesz, lehet benne arról kicsit lejjebb..)

Ami ha valóban így lesz- amire, most már minden esély megvan- új korszak kezdetét jelentheti a zeneiparban illetve a Youtube videómegtekintés életében is. Az ingyenes, reklámokkal egye inkább teletűzdelt láb persze megmarad, azonban a hirdetések nélküli videó megtekintést és egyéb prémium funkciókat iíérő előfizetés alapú szolgáltatás ettől függetlenül meghatározó szereplő lehet.

A streaming szolgáltatás ( egy a videók és egy a zenei tartalmak számára) ugyanis alapjaiban fogja megváltoztatni azt, ahogyan digitálisan zenei tartalmakat fogyasztunk. Fogyasztói oldalon azzal, hogy a videók mellett a szolgáltatás indulásával a videó nélküli tartalmak streamelési lehetősége is megjelenik majd, azaz a Youtube egy szempillantás alatt szintet lép és egyszerre lesz videó és audio streaming szolgáltatás!

Üzleti, tartalomtulajdonosi oldalon pedig azzal, hogy azáltal, hogy becslések szerint a Youtube nézőközönségének csak egy egészen kis hányada lenne hajlandó fizetni a zenei tartalmakért. Nem több, mint 7%. , ami egyes elemzők szerint 2.3 milliárd dolláros veszteséget okoz majd a világ zeneiparának.

És ha mindez nem lenne elég a Youtube kezében ott lesz az egyik legjelentősebb fegyver: A nézettsége és az, hogy eldöntheti majd. Lényegében szabadon, hogy mely videókat, milyen formában tesz majd elérthetővé. Videó ipari hatalom kimaxolva, egy ideig..