2012 végén, az Access Industries Deezerben való 130 millió dolláros befektetése után azt írtuk, hogy a befektetés és a várható terjeszkedés miatt a Spotify számára a francia cég egyre komolyabb konkurenciát jelenthet majd.

2013 lepergésével immáron kijelenthetjük, hogy a várakozásnak megfelelően a francia cég erőteljes ütemben közelít svéd vetélytársához, a nagy kérdőjel azonban még mindig ott ágaskodik a mondat végén: vajon utol is érheti, meg is előzheti?

A Dezer legutóbb novemberben tett közzé legfrissebb előfizetői adatait, amely alapján immáron 4 millió előfizetővel rendelkezik, ami a legutóbbi Spotify által bejelentett, 6 milliós táborhoz valóban rendkívül közel van már.

Sok spekuláció volt arról, hogy a Spotify miért nem jelentett be újabb felhasználószám mérföldköveket, de a tény az, hogy a svéd cég az év végén sem jelentett be friss adatokat ezen a területen.

Ennek persze lehet az oka az, hogy a növekedés lelassult, de lehet az is, hogy a svéd cég egy nagy mérföldkövet, a 10 milliós határ leérést várja és jelenti be. (ebben a 20 új piac sokat segíthet..) Az is tény, hogy a Deezer ezzel szemben minden eddiginél erőteljesebb ütemben növekszik. Az elmúlt évben 3 millió új előfizetőt akviráltak, ami átlagosan havi 250 ezer új előfizetőnek felel meg.

Amennyiben a Spotify a Deezer-nél jelentősen lassabb tempóban nőtt tavasz óta, úgy jelenleg 7.1-7.2 millió fizető előfizetője lehet. Amennyiben a francia céggel megegyező ütemben növekedett, úgy ez a szám 8.2 millió körül lehet.

Mivel a svéd cég nem jelentette be – eddig- a 10 millió előfizetős álomhatár elérést, élünk a feltételezéssel, hogy a növekedése megegyezhet a Deezer növekedésével, s így napjainkban mintegy 8.8-.5 millió prémium felhasználója lehet.

Jelenleg tehát valószínűbb, hogy a Deezer a Spotify mögött található, minthogy vele egy szinten vagy netán előtte. 2014-ben mindez persze változhat. A változás mellett szól, szólhat a Deezer tengerentúli piacokra való belépése. Az amerikai piacokra való belépés a Spotify számára is hirtelen és gyors növekedést hozott és ez várható a francia cég esetében,(különösen akkor, hogyha a terveiknek megfelelően  telekommunikációs partnerrel együttműködve lépnek be erre a piacra is)  

Természetesen a Spotify-t sem kell félteni! Az alapvetően a Beats Music indulására válaszul felépített, végtelenített ingyenesség  jó eséllyel a Facebook integrációhoz hasonló mértékben növeli majd a tejes felhasználószámot, könnyen lehet azonban, hogy  komolyan ért majd a fizető felhasználók  növekedésének…

Mind a Deezer, mind a Spotify előszeretettel hangoztatja felhasználó illetve előfizetői számait, pedig a hosszú távú siker szempontjából talán nem is ezek a legfontosabb mérőszámok. A befektetők számára a legfontosabb kérdés a nyereséges működés.  A Deezer-ről nincsenek adataink, a Spotify-nál ellenben ismert, hogy ugyan sikerült csökkenteniük a veszteségeiket, de továbbra is masszívan veszteséges a streaming zenei szolgáltatás üzemeltetés.

2014 ugyanakkor az egyre élesedő Deezer-Spotify és streaming piac verseny miatt még egy témát hozhat előtérbe, ez pedig az aktív felhasználók aránya az összes felhasználóhoz viszonyítva. A telekommunikációs cégekkel való együttműködések egyelten, ugyanakkor nagy hátulütője ugyanis az inaktív felhasználók arányának magas száma. A verseny  kiéleződésével pedig ez a kérdés 2014-ben szinte bizonyosan terítékre kerül majd, hiszen az egyes cégek eltérő stratégiát folytatnak, s így a prémium felhasználói illetve előfizetői számok egyre nehezebben lesznek összehasonlíthatóak.

A Beats Music indulása kapcsán egyfajta pánik lett urrá a streaming piac szereplőin. A Spotify az indulás időpontjának ismertté válásával gyakorlatilag egy időben  bejelentette, hogy eltörli az eddigi korlátozásait az ingyenességre vonatkozóan. A vírus úgy tűnik fertőző, ugyanis, a tengerentúli streaming piac, tulajdonképpen második legnagyobb szereplőjének tekinthető, alig két hónapja intenzív nemzetközi terjeszkedés fogó  Rdio hasonló bejelentést tett.

A cég blogján tett bejelentés alapján a szolgáltatás desktop része, az Egyesült Államokban ingyenes lett, azaz  ingyenesen, hirdetésekkel megszakítva lehet élvezni a beépített rádióállomásokat, lehet lejátszási listákat építeni, korlátok nélkül.  A beépített rádióadók pedig mobilon is ingyenesen igénybevehetőek maradnak.

Az Rdio lépése nagyon sok tekintetben logikus, sőt azt is mondhatjuk logikusabb, mint  a Spotify-é volt. Az ősszel ugyanis a szolgáltató résztulajdonosa lett a az amerikai helyi rádióhálózatot üzemeltető Cumulus media, így minden adott ahhoz, hogy az Rdio, a most teljessé tett ingyenességet valóban dollárokra tudja váltani.  Úgy is fogalmazhatunk, hogy az Rdio, tulajdonképpen nem tett mást, mint reálisan értékelt a helyzetét a streaming piacon. A Spotify dominanciája, a Beats Music  megjelenése, a Deezer várható piacra lépése mellett egy olyan,  relatív kis tőkéjű  startup, mint az Rdio számára nem sok babér teremhetett volna hosszú távon. A Cumulus média 1500 fős hirdetési csapatával ugyanakkor a hirdetési piacon bizonyosan jobb eredményeket érhet el, mint akár a Spotify, akár a Dezeer.

2014 ( illetve inkább 2013) legjobban várt zenei szolgáltatása a Beats Music volt.  A sokáig, gyakorlatilag titokban fejlesztett szolgáltatás, a decemberi híreknek megfelelően a héten  piacra lépett. Az indulás, azt eredeti tervek szerint amolyan soft launch lett volna, hiszen az igazán markáns kommunikációt a cég a Super Bowl köré épített fel, ennek ellenére kijelenthetjük, a Beats Music indulása volt minden idők legjobban hype-olt zenei szolgáltatás indulása!

Mindez azért különös, mert talán soha, egyetlen zenei szolgáltatással kapcsolatban nem lehetett megismerni olyan kevés információt,mint Dr.Dre zenei projektjével kapcsolatban. Így hát kezdjük is azzal, mit tud és mit nem tud a Beats Music!

Ami  megkülönbözeti a Beats Music-ot vetélytársaitól

Az már a tervezés során kiderült, hogy a Beats Music talán minden a piacon már jelenlevő szolgáltatásnál nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a szakemberek által létrehozott tartalmakra.  Mindez a piacra vitt szolgáltatásban is domináns és azt kell mondjuk, az egyik legjobban működő rész.

Minden digitális zenei szolgáltatás legnagyobb és legnehezebben, megoldható kérdése, az indulás, illetve az új felhasználók érdeklődésének felkeltése. A Beats Music ezen a téren csillagos ötösre vizsgázott!  A Beats Music lelke, a felkért, zenei szakemberek, szerkesztők  által összeállított  playlistek százaiban, ezreiben rejlik.  

Mindezen felül, a mobilalkalmazás- ami a szolgáltatás elsődleges  fókuszpontja- az indulás során  bekéri a látogató kedvenc zenei stílusait illetve előadóit, s ezen adat alapján azonnal ajánlatokat állít össze a számára és már hallgatható is a zene.Az a zene, amely igen jó minőségben hallgatható. Érezhető, hogy a Beats Music ezen a területen egyrészt követni szerette volna az előd, MOG megközelítését, másrészt pedig prémium minőséget szeretne adni az előfizetői számára.

 Első ránézésére, pár mozdulat után is érezhető, nagyon jól sikerült a felhasználói felület!  Egyszerű, jól áttekinthető, a zenelejátszást előtérbe helyező mobilon is jól kinéző (sőt, mobilon igazán jól kinéző)   felhasználói felületet gyártottak a grafikusok.

Nagyon könnyen lehet zenéket gyűjteni, saját magunk számára, akár a kurátorok által összeállított lejátszási listákból, akár az albumokból, előadói oldalakról.  Külön említést érdemel a kurátorok által  listák és az album oldalak összefűzése.  Minden album oldalon, az adott album dalai és más fontosabb adatai mellett megtalálhatóak Deep Cuts, Influences és Introduction néven az adott előad legfontosabb dalai, kapcsolódó előadók zenéi, külön-külön egy-egy csokorba összegyűjtve.

Amiben a Beats Music-nak sürgősen javulnia kell

Mindazt, ami történt talán úgy lehetne a legjobban összefoglalni, hogy úgy tűnik, a Beats Music tervezői,. mérnökei, tulajdonosai sokkal több időt fordítottak  a tartalom és a funkcionalitás kigondolására, mint aztán a megvalósításra.

Ennek a következménye pedig nem más lett, minthogy a Beats Music a hatalmas érdeklődés hatására, lényegében összecsuklott a teher alatt. Az óriási érdeklődés hatására előbb a webes verziónál jelentkeztek súlyos problémák, később pedig a cég kénytelen volt az új  regisztrációkat leállítani annak érdekében, hogy a meglevőeket ki tudja szolgálni.

A technikai problémák ugyanakkor csak az első, leglátványosabb, de végeredményét tekintve legkönnyebben megoldható szintjét jelentik a Beats Music gondjainak. Több, ennél sokkal mélyebb  problémával is küzd ugyanakkor a szolgáltatás.

Ezek közül talán a legjelentősebb, a Beats Music üzleti modellje. A 7 napos ingyenes időszak napjainkban nagyon-nagyon kevésnek számít, különösen egy ilyen erős versennyel jellemezhető piacon, mint az amerikai streaming piac. A mindössze 7 napos ingyenes időszakkal a Beats Music magát a felső prémium kategóriába pozícionálta. Mindez még akár működhet is, viszont a felső prémiumba nem férnek bele a hibák!

Hasonlóan fájó a keresés szinte teljes hiánya. A kurátorok által összeállított lejátszási listák térnyerése ugyanis gyakorlatilag azt vonta maga után, hogy az egyszerű keresés funkcionálisan és a felületen is  roppant mód háttérbe szorult. Ugyancsak  a  szakértőkben való (túlzott) bizalom jele, hogy  a klasszikus funkciónak mondható, előadó alapú rádió létrehozási és hallgatási lehetőség  hiányzik a szolgáltatásból. A Pandora esetében megismert rádiókat végeredményben csak úgy tudunk létrehozni, ha saját magunk építünk fel zenei gyűjteményt, gyűjteményeket…

Ezek mellett a hibák mellett  akár el is törpülhet, de ennek ellenére fontos megjegyezni, hogy  a  Beats szakemberei oly mértékben a mobil verzióra, verziókra koncentráltak, hogy a desktop verzió, tulajdonképpen  nem több, mint a mobil verzió lebutított verziója.

Ha röviden, zárszó gyanánt szeretnénk összefoglalni, érzéseinket, azt mondanánk, hogy a Beats Music egyelőre, a vitathatatlan jó ötletek, elgondolások, a sok tekintetben magas színvonalú kivitelezés ellenére sem tud  felnőni az amúgy elképesztően magas elvárásokhoz, amit a közvélemény tápáll felé. A streaming  piac sajátosságai, no és az alig 1 hét múlva induló reklámkampány miatt pedig túl sok idejük sincsen arra, hogy kijavítsák a hibákat. Intő, negatív példaként ott lebeghet lelki szemeik előtt  a tavalyi év legjobban várt zenei szolgáltatásának, a Twitter  Music-nak a csúfos kudarca..

December elején, amikor a Spotify bejelentette, hogy ingyenes mobil zenehallgatással lép a piacra, azt íruk, hogy a svéd cég lépése nagyon bátor, ugyanakkor hosszú távon a svéd cégnek sem az az érdeke, hogy az ingyenes mobil láb sikeres legyen.

A Beats Music indulásának bejelentésére reagálva, a svéd cég 19-re lapot húzott és bejelentette, hogy eltörli az eddig, az ingyenes felhasználására vonatkozó korlátait, azaz ezentúl mindenki, bármennyi ideig igénybe veheti a Spotify ingyenes szolgáltatásait!

A  gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az eleddig 6 hónapig élvezhető, utána  jelentősen, mindössze heti 2.5 óra zenehallgatásban  korlátozott  reklámokkal megszakított ingyenes zenehallgatási opció  ettől kezdve   6 hónap után is korlátlanul igénybevehető lesz!

A hír maga ennyi, következményei ugyanakkor ennél lényegesen  távolra mutatóbbak! A svéd cég  a lépéssel ugyanis amellett, hogy a Beats Music-ra  próbál már előzetesen is válasz lépést tenni, párhuzamosan próbálja meg a  piacvezető online rádió, a Pandora piacát is meghódítani. Mindezzel párhuzamosan ugyanakkor a saját  prémium előfizetői bázisát, úgy tűnik a növekedés érdekében hajlandó kockáztatni!

Mert gondoljunk csak bele, mi is lesz ezentúl a különbség a havi 10 euróba/dollárba vagy éppen 1500 forintba kerülő  prémium csomag és az ingyenes  elérés között? A prémium csomagban lehetőség lesz  adott dalt vagy albumot is meghallgatni,  a lejátszási listákat  internet kapcsolat nélkül is hallgatni illetve a zenehallgatást nem szakítják majd meg reklámok. Valljuk meg, a legtöbb Spotify használó számára ez nem akkora különbség, amely megérné a prémium csomag megvásárlását.

Kicsit más megközelítésben azt is mondhatjuk, hogy a Spotify az eddigiekkel szemben, amikor is az ingyenes  verzió a prémium verzióval megegyező funkcionalitást nyújtott, csak korlátozottan, mostantól az ingyenes és a prémium verzió funkcionalitása  távol kerül egymástól. Az ingyenes verzió leginkább egy interaktív, adaptív online rádió lesz ( mint a Pandora vagy éppen az iTunes Radio) míg a prémium csomag lesz az, amelyet klasszikus streaming szolgáltatáskánt értelmezhetünk a jövőben is.

A két, innentől fogva szinte már független szolgáltatás nem csupán funkcionalitásban, hanem üzleti lehetőségeiben is jelentősen különbözik. Az ingyenes, rádió jellegű szolgáltatás kínáló láb legnagyobb vetélytársa  az ezen a területen abszolút piacvezetőnek mondható Pandora.

A kaliforniai cég aktív felhasználóinak száma decemberben elérte a 76 milliót, míg a Spotify esetében ez a szám 15 millió. ( és a teljes regisztrált felhasználószám sem éri el a 30 milliót)  Még nagyobb gond a svéd cég számára, hogy  2011-es tengerentúli megjelenése óta képtelen volt érdemben  befolyásolni a Pandora növekedését, annak ellenére, hogy nagyon szépen növekedett saját maga is. Az iTunes Radio indulása és az, hogy szinte semmilyen hatással nem volt a Pandora felhasználószámára, azt mutatja, hogy a kaliforniai céget használók hűségesek a szolgáltatójukhoz, azaz a Pandora-t csak egy magasabb színvonalú, ötletesebb szolgáltatással lehet, lehetne legyőzni.  Mindeközben a streaming szolgáltatók között a Spotify abszolút piacvezetőnek számít a pletykák szerint megközelítőleg 10 millió fizető felhasználójával és  rövid, de talán még közép távon sem nagyon veszélyeztetheti más, mint a Deezer.  

Végezetül vessünk egy pillantást a bevételi oldalra és a bevételi oldalon várható hatásokra! A Spotify legutóbb ismert  adatai alapján a hirdetési bevételek csak a teljes bevételeinek csupán 15%-át tetté ki. A svéd cég nem is igazán erőltette a hirdetési termékének sikerre vitelét, hiszen fő célja pontosan az volt, hogy  kedvet csináljon a prémium csomagoz. Ezzel szemben a tartalomhoz kapcsolódó öltségei folyamatosan nagyon magasak voltak, és még napjainkban is a bevételek 70%-át teszi ki.

Az ingyenes láb kiterjesztésének hatására minden valószínűség szerint a prémium előfizetői bázis csökkenni fog, miközben a hirdetési bevételek az ingyenes láb esetében a hirdetési bevételek csak lassan nőnek majd. Mindez pedig csökkenő bevételeket, azaz tovább romló jövedelmezőségi mutatókat jelenthet majd a svéd cég számára.  

A svéd cég ugyan novemberben fejezte be legújabb befektetői tárgyalási kört és emelte újabb 250 millió dollárral a befektetői tőkét. Ez a 250 millió dollár sem lenne elég azonban ahhoz, hogy hosszabb távon ellensúlyozza a prémium előfizetők csökkenéséből származó bevételkiesést.

A svéd cég mindezzel ugyanakkor végtelenül nehéz helyzetbe sodorta magát. Egyrészt mivel a korábbi,  nagyon könnyen áttekintető, logikusan felépített  csomagstruktúra, ahol  az ingyenes csomagok és a prémium csomagok logikusan egymásra épültek, a kora-téli  illetve a mostani változtatásokkal felborultak.  A lényegesen kiterjesztett és diverzifikált szolgáltatás struktúra révén pedig a Spotify mintha egyszerre túl sok minden szeretne lenni, ami biztosan nem tud lenni, azaz  előbb- utóbb választani kell majd. A választás pedig fájdalmas lesz, mind a cég, mind a zenekedvelők számára!

2013, fontos, de nem sorsdöntő év  volt a világ zeneiparában, különös tekintettel a digitális szegmensre. 2013 nagyon sok érdekes szolgáltatást hozott- elég ha csak a Bloom.fm-re gondolunk- sokak számára növekedéssel teli év volt, de voltak akik számára a befejezést jelentette.  2013 nem nagyon döntött el semmit, sőt inkább  szaporította a megválaszolandó kérdéseket.

Az idei, 2014-es év kapcsán már most, az év elején rengeteg kérdőjel sorakozik, a következőkben ezeket próbáljuk meg  felsorolni és jósolni, megfejteni:

 Világszinten stagnáló egyedi letöltő szolgáltatások: Azt már tudjuk, hogy 2013-ba, az egyelőre még a világ legnagyobb zenei pacának számító amerikai piacon az egyedi leöltések mélyrepülésbe kezdtek. Feltételezhető, hogy a kevésbé fejlett piacokon ez még nem következik majd be, de a streaming szolgáltatók roppant agresszív terjeszkedése miatt, az szinte biztosra vehető, hogy globálisan sem tudnak majd növekedni az egyedi letöltések.

Dinamikusan növekvő streaming szegmens: 2012, majd pedig 2013 után  azt kijelenteni, hogy a streaming szolgáltatások növekedése 2014-ben is folytatódik, nem nagy kockázat. A nagyobb streaming szolgáltatók, int a Spotify vagy a Deezer sok tekintetben kényszerből is újabb, komoly növekedési potenciállal bíró piacok után néznek és  ott folytatják egyre inkább élet-halál harcukat!

Forrongó amerikai zenei piac: A 2013-as évet jellemző meglepetések- azaz az egyedi leötlések meglepő csökkenése- ismeretében 2014 több szempontból is kritikus év lesz a tengerentúli zenei piacok számára. Egyrészt nagy kérdés, hogy az egyedi és album letöltések csökkenése hogyan érinti majd az abszolút piacvezető Apple-t. Másrészt a Beats Music, illetve a Youtube Music Pass valamint a Deezer várható piacra lépésével igaz vérremenő harc indul maid az amerikai zenekedvelők kegyeiért. Olyan harc, amelynek a kimenetel, a világ többi zenei piacán zajló, esetlegesen sikeres terjeszkedést is könnyedén felülírhatja majd…

Átrendeződik a világ zenei térképe: Az átrendeződés már 2013-ban elindult, ezt a tengerentúli adatok mutatják talán a legplasztikusabban, a folyamat 2014-ben pedig még látványosabban zajlik majd. Az amerikai mellet egyre fontosabb lesz a Japán, valamint a Dél-Amerikai piacok is, és a streaming szolgáltatók és szolgáltatások elsődleges  színterei is inkább ezek a fejlődő ,ámde nagyobb növekedési potenciállal bíró országok lesznek.

Egyre erősödő akvizíciós pletykák:  A 2012 végén elindult és 2013-ban csak fokozódott  folyamat, melynek részeként  gyakorlatilag minden fontosabb  szórakoztatóipari  és készülékgyártó márka belépett a zenei piacra, amely egy végtelenül telítetté vált. 2014 egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy ez a rengeteg, alapvetően streaming szolgáltató ( Deezer, Spotify, Google All Access, Beats Music, Youtube  Music Pass, Songza, Rdio, Pandora, Xbox Music) létezhet-e egy alapvetően nem növekvő piacon? ( hiszen a zenei költések nem nőnek..)  Mi azt gondoljuk nem, s így 2014-ben elindulhat az,az akvizíciós hullám, melynek keretében a nagyobb médiacégek, saját, kevésbé jól teljesítő szolgáltatásaik helyébe kisebb, de népszerű szolgáltatókat vásárolnak majd fel..

Hogy mit hozhat  összességében 2014? Alapvetően a legfontosabb kérdések tisztázódását, de ami még ennél is biztosabb: Minden eddiginél nagyobb, erőteljesebb és keményebb versenyt hozhat a fontosabb zenei piacokon! 2014 lesz az, az év, amely után a  zene, mint tartalomtípus igazán megerősíti majd vezető helyét a tartalomfogyasztásban!

A Pandora és befektetői számára az ősz legfontosabb kérdése az volt, hogy az Apple vetélytársterméke, az iTunes Radio elindulása milyen hatással lesz a kaliforniai on-demand rádió népszerűségére, hallgatottságára.  

Az már novemberben kiderült, hogy az iTunes Radio  bíztató indulása ellenére, a Pandora használók hűségesek maradtak kedvenc online rádiójukhoz. A kérdés ezek után már inkább az volt, hogy hosszabb távon is igaz lesz-e mindez.

A Kaliforniai cég decemberi hallgatottsági adatai alapján egyelőre, az iTunes Radio semmilyen formában nem képes megrengetni a Pandora uralmát! A Pandora aktív felhasználóinak száma ugyanis az év utolsó hónapjában elérte a 76 milliót, ami  5%-al magasabb az előző és több, mint 7%-al az első olyan hónap hallgatottságánál, amikor már az iTunes Radio is választható volt és 13%-al magasabb az előző év hasonló időszakában mért értéknél. A hallgatottság ugyancsak nőtt, az előző havi 1.49 milliárdról 1.58 milliárdra.

Ezen adatok közül talán a legfontosabb az aktív felhasználók növekedése, hiszen a hallgatottságot az előző hónapokban is szépen növekedett, az Apple piacra lépése ellenére, az aktív felhasználók számában ugyanakkor némi megtorpanás volt érzékelhető. Ezeket a kételyeket oszlatta ez a decemberi riport.

Minden valószínűség szerint már önmagában ezek az adatok is felfelé lökték volna a részvényárfolyamot, a hab a tortán ugyanakkor a cég CES-en tett bejelentései voltak, melyek közül a legfontosabb a natív autó reklámozás bejelentése volt!

A kaliforniai cég már 2010 óta építgeti autós megoldását, melynek segítségével a járművek beépített szórakoztató rendszereinek segítségével érhetőek el ugyanazok a funkciók, mint amelyek a webes vagy a mobilpaltformon is. A mély integrációnak köszönhetően mostanra már komoly tényező lett a használati és a bevételi adatokban is. A decemberi felhasználási adatok alapján  több, mint 4 millióan autókban hallgatták a kaliforniai cég szolgáltatást. A Pandora megoldása jelenleg a 10 legkeresettebb autómodellből kilencben elérhető, összesen pedig 23 autógyártó autóiban találhatjuk meg.

A pozitív hallgatottsági adatok, illetve annak a jele, hogy a kaliforniai rádió a mobil után újabb platformon jelenik meg, úgy tűnik sikeresen együttesen az egekbe repített a cég részvényárfolyamát. Az óvatosság persze nem árt. Az Apple számára az iTunes Radio elsősorban az iOS platform miatt fontos, s az autókban való szórakoztatás lehetőségért a Pandora-nak nem csak  velük, hanem a Google-al, illetve a streaming szolgáltatókkal is meg kell majd küzdeniük.

A Spotify 2013-as éve a tavalyi 2012-es, Facebook-integrációval és tengerentúli piacra lépéssel zsúfolt évhez képest sokáig meglepően csendesnek volt mondható, akár a fejlesztések, akár a növekedés, akár a terjeszkedés terén. Sőt, a svéd cégnek a nyáron igen sok gondja volt a kifizetési politikáját kritizáló előadókkal. Az év utolsó harmadában aztán tempót váltott a világ egyik legnagyobb streamingszolgáltatója, amit nem lehet nem versenytársai, a Deezer és a Google európai terjeszkedésének, illetve az iTunes Radio megjelenésének tulajdonítani.

Az őszi hajrá keretében a skandináviai vállalat több, új, európai telco partnerrel is megállapodott, sikeresen talált új befektetőt, az előadókkal folytatott párbeszédét új szinte emelte a Spotify for Artists weboldallal, majd pedig egy minden eddiginél átfogóbb előadói programot jelentett be. A csúcsot mégsem ezek, hanem az ingyenes mobil zenehallgatás és a Led Zeppelin-el között megállapodás bejelentése jelentette.

A Daniel Ek vezérigazgató által elmondottak alapján a svéd cég az eddig ismertekhez képest gyökeresen más megközelítést használ a mobil rádiózásban, melyet Shuffle-nak nevezett el.  Szemben a piacvezetőnek számító Pandora-val, ugyanis  a svéd cég ingyenes mobil verziója adott előadóra vagy a saját már korábban létrehozott playlistjeinkre koncentrál. Mindez azt jelenti, hogy egy adott előadó nevét beírva, az adott előadói dalaiból álló zenefolyamot generál számunkra a Spotify és azt hallgathatjuk, szemben a Pandora és más adaptív online rádiók által kínált megoldással, ahol az adott előadó és hozzá hasonló előadók  zenéiből áll a zenefolyam.

A Shuffle mód ugyanakkor- mintahogyan azt korábbi bejegyzésünkben  jeleztük is- több korlátozást is magában foglal majd! Ezek közül a legfontosabb, hogy az ingyenes mobil verzióban nem lesz lehetőség korlátlan keresésre illetve konkrét dalok meghallgatására vagy a szolgáltatás által létrehozott  sorrend megváltoztatására. A mobilverzió ingyenességére is igaz ugyanaz, mint a korábban csupán Desktopon létező Spotify free  csomagra, azaz az első hat hónapban élvezhető korlátlanul, hirdetésekkel megszakítva utána maximum havi 10 órán át.

Az ingyenes mobil láb bevezetésével egy időben a svéd cég teljes üzleti modelljét módosította ha nem is drasztikus mértékben.

A változás lényege, hogy a decemberig érvényes  üzleti modellt - amely egyszerűen úgy foglalható össze, hogy mobiltelefonon csak előfizetési díj ellenében volt élvezhető a szolgáltatás - a megváltozott viszonyoknak megfelelően a mobil illetve a tablet használat javára korrigálja.A mobil láb a fent leírtaknak megfelelően módosul majd, a tablet láb ellenben a mobil lábtól némileg elkülönülten, lényegében a desktop-on elérhető ingyenes verziót bevezetve lesz elérhető.

A mobilra fókuszáló stratégiának megfelelően az eddigi három helyett a jövőben két csomag közül választhatnak majd a zenekedvelők: az ingyenes hirdetésekkel megszakított zenehallgatás ingyenesen elérhető lesz, minden platformon. Nagyobb interaktivitást, offline zenehallgatást és reklámmentességet pedig a prémium csomag megvásárlásával biztosíthatunk magunknak.

Természetesen a Spotify ezen lépése önmagában is rengeteg kockázatot rejt magában, hiszen  svéd cégnek a DMCA licence alá tartozó , korlátozott  interaktivitást biztosító szolgáltatók- mint például a piacvezető Pandora- által fizetett díjnál lényegesen magasabb díjat kell fizetnie, attól függetlenül, hogy  a felhasználó ingyenes vagy prémium felhasználó.

Pontosan ezért kulcskérdés, hogy a Spotify képes lehet-e arra, amire a Pandora, azaz., hogy pusztán hirdetésekből komoly bevételeket érjen el. A jövőképe, nagy általánosságban bíztató, hiszen az előrejelzések szerint a hirdetési piac, világszerte a 2012-es 104 milliárdról, 171 milliárd dollár fölé nő majd, a legintenzívebben növekvő szegmens pedig a mobil hirdetési  piac lesz, amely 2017-re, az előrejelzések szerint a teljes hirdetési piac 36 százalékát teszi, teheti majd ki.

Egészen más a helyzet ugyanakkor a klasszikus értelemben vett streaming szolgáltatásokkal, mint amilyen a Spotify is. Számukra az elsődleges bevételi forrást az előfizetői bevételek jelentették, jelentik. Éppen ezért ezen cégek számára a fundamentális cél, hogy felhasználóikat prémium, azaz fizető felhasználókká konvertálják. Ezért hirdetési bevételeik, teljes bevételeiknek csak töredékét teszik ki, a befektetők is elsődlegesen az előfizetési bevételek növekedését várják el, így maguk a cégek is abban érdekeltek, hogy az ingyenes láb hosszú távon kevéssé legyen vonzó a zenekedvelők számára.

A Spotify tehát egy valóban nagy és bátor lépést tett a zenekedvelők kiszolgálása érdekében. Egy olyan lépést, ami a zenefogyasztási szokások megváltozása miatt sok tekintetben szükséges lépés. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy hosszú távon a svéd cégnek sem az az érdeke, hogy az ingyenes mobil láb sikeres legyen.  Sokkal inkább az a célja és érdeke, hogy a megváltozott zenefogyasztási szokásokhoz alkalmazkodva immáron mobilplatformon, platformokon is hatékonyan terelje a zenekedvelőket a prémium előfizetés felé. Mindez egy nagyon drága lépés a Spotify-tól, nem véletlen tehát az új befektetők bevonása és azon se lepődjünk meg, hogyha a későbbiekben bizonyos korlátozásokat vezet majd be a svéd ég ezen a téren…

Alig 1 héttel ezelőtt már megelőlegeztük, de most, napokkal 2013 lezárása után, a teljes éves adatok beérkezésével immáron kijelenthető: az iTunes által okozott pozitív hatás elmúlásával, 10 év után először 2013-ban csökkent az amerikai digitális zenei bevételek!

Amint azt korábbi posztunkban már sejtetetni engedtük, a csökkenés nem homogén, azaz a digitális zenei szegmens bizonyos részei nőnek, bizonyos részei stagnálnak, bizonyos részei pedig csökkennek.

A legmeglepőbb csökkenést, különösen a 2012 év végi szárnyalás után az egyedi letöltések okozták. A dalletöltések masszívan, közel 6%-ot csökkentek ( 1.34 milliárdról 1.26 milliárdra) A digitális albumletöltések gyakorlatilag stagnáltak.

A digitális albumok stagnálása természetesen nem tudta ellensúlyozni a CD eladások  ismételten felerősödő, 14.5 %-os csökkenését (190 millióról 165 millióra) , így a CD eladásokat valamint  digitális albumletöltéseket egyaránt tartalmazó albumértékesítési mutató ugyancsak meredeken, 8.4%-al csökkent.

Természetesen azonnal felmerülhet a jogos kérdés: jelenti-e mindez azt, hogy a digitális zene, mint termék iránti kereslet csökkenne? A válasz természetesen nemleges. Ugyan a hivatalos adatok majd csak valamikor márciusban várhatóak, feltételezhető, hogy az egyedi letöltésektől elvándorolt pénzek jelentős része a streaming szolgáltatásoknál landolt és táplálta ezzel tovább növekedésüket.  

A helyzet azonban nem ennyire egyszerű és tiszta, pontosan a streaming szolgáltatások üzleti modellje miatt.  Feltételezve, hogy minden olyan zenekedvelő, aki 2012-ben még igénybe vette az egyedi letöltéseket  átpártolt a streaming szolgáltatásokhoz és fizet is értük, még úgy sem biztos, hogy a digitális bevételek nem fognak csökkenni. Ennél sokkal valószínűbb azonban, hogy  nem minden egyedi letöltő pártolt át, ami pedig nem kevesebbet jelent majd, minthogy a  2013-as évben  az amerikai zeneipari bevételek csökkentek!

Természetesen, ha mindez valóban be is következik a tengerentúlon,  az még nem jelenti a digitális zeneipar végét vagy az alapvető zenei és digitális trendek megváltozását. Azt azonban feltétlenül jelenti, hogy az egyedi letöltésektől a streaming szolgáltatásokra való  átállás nem úgy fog végbemenni, ahogyan azt 2-3 évvel ezelőtt, vagy akár még tavaly is  képzelte a zenei szakma legnagyobb része. Az átállás a 2013-as adatok alapján igenis azt fogja jelenteni, hogy az egyedi letöltési szolgáltatások a CD-hez kísértetiesen hasonló termék-életciklust futnak majd be, ami nagyon nagy valószínűséggel a zeneipari bevételek stagnálást vonja majd maga után. 2013 alapján tehát 2014 egyik legnagyobb kérdése az lesz, sikerül-e a zeneipari szereplőknek újabb, eddig  zenére nem költő zenekedvelőket bevonni a szolgáltatások használatába!

2013-ra a 2012-es átmenetiknek tekintett év után úgy tekintett a zeneipar nagy része, mint egy olyan évre, amely a legtöbb nyitott kérdést eldöntheti a zeneipar elkövetkezendő 3-5 évét illetően. Egy év elteltével, azt kell mondjuk 2013 nem nagyon döntött el semmit, sőt inkább  szaporította a megválaszolandó kérdéseket.

2013 természetesen ennek ellenére szintén izgalmas, eseménydús év volt a digitális zenében. Mind az Apple, ind a Google streaming szolgáltatással jelent meg, hosszú idő után a Twitter is belépett a zenei szolgáltatók szépen bővülő sorába, tovább folytatta terjeszkedését a Deezer , a Spotify az év jelentős részében inkább problémákkal küszködött, hogy aztán az év végén nagyot robbantson  az ingyenes mobil zenehallgatás bejelentésével. A kisebb zenei szolgáltatások, mint az Rdio, a Songza vagy éppen a Turntable.fm alapvetően a piacon maradásért küzdenek, de ebben a helyzetben, amikor gyakorlatilag minden fontosabb szórakoztatóipari márka zenei szolgáltatást indít, könnyen ideális akvizíciós célpontok lehetnek!

2013 mindezen felül két területről szólt: a streaming szolgáltatásokról és az online rádiózásról és ha valami egészen nagy változás nem áll be, 2014 is erről a két szolgáltatás típusról szól majd.

A streaming átveszi a hatalmat

2012 végén, a karácsonyi bíztató egyedi letöltési adatok alapján 2013-ban mindenki azt várta, hogy a digitális zenei bevételek növekedni fognak, hiszen az egyedi letöltés elérte életciklusának legfejlettebb részét, a streaming szolgáltatások igénybevétele és népszerűsége pedig meredeken emelkedett.

Az élet azonban rácáfolt ezekre a várakozásokra, a streaming piac növekedése ugyanis alapvetően az egyedi letöltések kárára következett be. Az amerikai egyedi letöltési piac az év során a 23-25 millió dolláros heti bevételi szint között mozgott, ami aztán az év vége felé csökkenni kezdett!

A letöltési piac csökkenése természetesen nem homogén. Amíg az egyedi letöltések csökkennek, az albumvásárlások egyelőre még kitartanak és az év végéig 0.5%-os pluszban voltak. ( bár ezt az értéket az előző év hasonló időszakában mért +12%-hoz érdemes viszonyítani..)

Az inhomogenitás nem csak dal-album szinten észrevehető, hanem a katalógusokon belül is. Az újdonságok  2013-ban is alapvetően jól teljesítettek és növekedtek az eladások 5%-al, miközben a korábbi tartamakt tartalmazó back-catalog album eladások 2%-al csökkentek.

Az ahogyan az egyedi letöltések elkezdtek csökkeni- azaz, hogy először és elsősorban a korábbi tartalmak csökkennek- kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogy a CD eladások elkezdtek lefelé indulni, mintegy 10 évvel ezelőtt.

A következményekre pedig nem ért, ha a lemezipar már most elkezd készülődni! A streaming szolgáltatások növekedése ugyanis visszafordíthatatlannak tűnik, s persze ez jó is. A streaming szolgáltatásokban ugyanakkor máshogy fogyasztunk zenét. A Nielsen Soundscan felmérése alapján, a top 500 dal az egyedi letöltési szolgáltatások keretében letöltött  dalok 31%-át tették  ki. Ugyanaz a streaming szolgáltatások esetében mindössze 14,5%, azaz nem csak, hogy a streaming szolgáltatások üzleti modellje és az előadók számára is, de  úgy tűnik az ilyen jellegű szolgáltatásokban sokkal inkább jellemző a régebbi, kevés sláger tartalmak fogyasztása.

A rádiózás nem tűnt el, csak átalakul

A rádió évtizedeken keresztül a zeneipar egyik legfontosabb marketing eszköze volt az új zenék  közönséggel való megismertetésében. A videómegosztók, az egyre inkább teret nyerő streaming szolgáltatások és az egyéb milliók által használt érdekes és izgalmas digitális zenei szolgáltatások  megjelenésével ugyanakkor ezt a pozícióját egyértelműen elvesztette a hagyományos rádiózás.

A zenemegismerésben illetve az autókban betöltött  betöltött domináns szerepéért még küzd, de a 2008-2009 környékén elindult, internetes rádiós forradalom nagyon könnyen lehet, hogy hamarosan megfosztja ezeken a területeken is  vezető szerepétől.

Az online rádiózás forradalma tulajdonképpen a mobil zenehallgatás forradalma is egyben. Azt, hogy a zeneszeretők számára a zene mindenhol, minden eszközön való élvezethetősége a legfontosabb prioritás, régóta tudott tény. Ezt valamint az új faja zenék megismeri lehetőségét kombinálják tökéletesen az olyan online rádió szolgáltatók, mint a Pandora.

A mintegy 5 évvel ezelőtt, az iPhone és az okostelefonok térnyerésének  kezdetével egy időben elindult folyamat 2013-ban érte el  a felnőttség és a maintsream szintjét és vált  használatuk  lényegében mindennapivá.

A hagyományos rádió szolgáltatókon felül, az online  interaktív rádiók térnyerése a streaming szolgáltatókra is hatással volt és 2013 lényegében másról sem szólt, minthogy a streaming szolgáltatók, a sok tekintetben kényszerű terjeszkedésük során erre a területre is megpróbáltak, megpróbálnak belépni. Az online rádiózás a tengerentúlon olyan népszerűségre tett szert, hogy maga az Apple is kénytelen volt zenei stratégiáját módosítani és belépni a streaming területre.

2014 egyik nagy kérdése az lesz, hogy a streaming szolgáltatók számára az a fajta üzleti modell és hirdetési stratégia, melyet a Pandora követ, és amely a Facebook után a legeredményesebb mobil hirdetési bevételeket produkálja, mennyire lesz adaptálható és követhető úgy, hogy alapcéljukat, azaz az előfizetők számának növelését ne kannibalizálják

Az amerikai egyeid letöltési piac gyengélkedésének első jelei 2013 első félévében jelentkeztek. Érdekes módon 2012 karácsonya még a valaha volt egyik legerősebb rohamot hozta az egyedi letöltések esetében, 2013 első félévétől viszont már nem volt megállj a lejtmenetben.

Az év vége előtt- a karácsonyi adatok ismerete nélkül- ismételten érdemes egy pillantást vetni az amerikai egyedei letöltési piac második féléves teljesítményére.

Amint az, az ábrán is látható, a heti digitális eladási adatok alapján egyértelmű a folyamatos csökkenés. Az év elején, a karácsonyi ajándékkártyák beváltásának eltűnése után a heti 25 millió dolláros szintre esett vissza és alapvetőn a nyári uborkaszezon kezdetéig  egy viszonylag szűk, 23-26 millió dolláros sávban mozogtak a heti értékesítési  adatok.

Az ősz beköszöntével ugyanakkor a már-már megszokottnak mondható szezonális javulás nem jelentkezett, sőt, az amúgy már erősebb értékesítési potenciállal rendelkező hónapnak számító október során a heti dal eladásokból származó bevételek a 20 millió dolláros heti szint alá csökkentek.  

A látványos október eleji csökkenés pedig nehezen tudható be másnak, mint az egyedi letöltési piac abszolút piacvezetőjének, az Apple-nek  új, streaming piaci termékének, az  iTunes Radio szeptember végi indulásának!

Amennyiben a trend hosszabb távon is igazolódik, úgy annak több, lényeges hatása is lesz a jövőre nézve. Talán a legfontosabb, hogy az Apple számára az iTunes Radio minden eddiginél fontosabb termékké válhat! A csökkenő egyedi letöltési bevételek által okozott csökkenő iTunes bevételek kiváltására létrehozott termék ugyanis tovább csökkentette az egyedi letöltési bevételeket! Magyarul az Apple saját fő termékét kannibalizálta! Ami sok tekintetben kényszerhelyzetbe is hozza az iTunes Radio bevételtermelő képességét tekintve, ami egy hirdetés alapú, nagyon erős vetélytárssal rendelkező piacon az amúgy sem egyszerű feladatot most már sürgőssé is tette!

Persze az év eleji 35 millió dolláros szintről novemberre 20 millióra, azaz közel 50%-al csökkenő egyedi letöltési bevételeket  kár lenne figyelmen kívül hagyni, iparági szinten is! Egy ekkora csökkenés, méghogyha csak egyetlen, ámde hatalmas piacot is érint, akkor is jelentőséggel bír, így a karácsonyi adatokat is tartalmazó statisztikák, illetve majdan 2014 első harmadában megjelenő a streaming szolgáltatások növekedését is tartalmazó statisztikák régen ígértek ennyi izgalmat, mint jövőre.