A Dr.Dre nevével fémjelzett, a Samsunghoz HTC-hez  köthető és talán leginkább a MOG felvásárlásával ismertté vált Beats Music zeneipari körökben eleddig az egyik  misztikumnak számított, hiszen tervekről, elképzelésekről lehetett hallani, feljesztésekről, annál kevesebbet.

A Jimmy Iovine és Ian Roger által vezetett projekt azonban a jelek szerint úgy tűnik megvalósul és a legfrissebb hírek szerint nem is akármilyen formában! Rogers ugyanis blogján jelentette be, hogy a szolgáltatás januárban valóban leindul, a felhasználónevek pedig már lefoglalhatóak a beatsmusic.com oldalon!

Magáról a szolgáltatásról, annak funkcionalitásától továbbra sem lehet szinte semmit tudni, így azt sem, mennyire milyen mértékben támaszkodik majd a megvásárolt MOG funkcionalitására.  

Azt ellenben már tudni lehet, hogy a Beats Music az AT&T-vel együttműködve jelenik majd meg a piacon. Az együttműködés pontos mikéntje ez esetben sem ismert ég, így egy nagyon laza kapcsolattól a minden streaming szolgáltató által vágyott, előfizetői csomagokba integrált megoldásig bármi elképzelhető.

Meg nem erősített hírek szerint ugyanakkor a Beats Music indulása pontosan az AT&T-vel folytatott tárgyalások miatt csúszik, így feltételezhető, komolyabb együttműködésről tárgyalnak a felek.

A tengerentúli piacon jelenleg nem nagyon jellemző a telekommunikációs  valamint a streaming cégek együttműködése, így amennyiben a Beats Music és az AT&T között valóban létrejön egy komolyabb együttműködés, az  igen komolyan befolyásolhatja a szolgáltatás sikerességét és komoly fejtörést okozhat az amerikai telekommunikációs cégek kegyeiért áhítozó, elsősorban európai cégek számára…

Akkor, amikor a streaming piacról beszélünk, az esetek túlnyomó többségében a Spotify, a Google, a Deezer vagy éppen a Pandora  jut az érdeklődők eszébe. A streaming piac azonban ennél jóval több szereplős, elég ha csak a Wimp-re, a Songza-ra vagy éppen posztunk alanyára, az Rdio-ra gondolunk.

A Kazaa és a Skype alapítói által 2010-ben létrehozott social music start-up, az elmúlt években csendben erősödött és terjeszkedett.  Az egyre intenzívebbé váló, egyre több és gyorsabb fejlesztést igénylő streaming piacon ugyanakkor a helytállás egyre több befektetést igényel és ebben a versenyben az Rdio érezhetően nehezen állt és áll helyet.

Mindennek egyenes következménye, volt az új befektetővel való megállapodás , az  októberben bejelentett a cég harmadát-ötödét érintő  elbocsátás és a korábban az Amazont is megjárt Anthony Bay kinevezése vezérigazgatónak.

A reorganizáció és az átalakulás közepette, ugyan a Spotify  hangzatos bejelentései mellett elsikkadt némileg, de az Rdio is folytatta nemzetközi terjeszkedést, melynek keretében  hazánkon kívül 19 másik országban - Argentína, Bolívia, Costa Rica, Dominikai Köztársaság, , Ecuador, El Salvador, Guatemala, Honduras, Izrael, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Dál-Arfika, Uruguay, valamint Venezuela.- is elérhetővé vált a szolgáltatás.

A nemzetközi terjeszkedés sok tekintetben ésszerű lépés lehet az Rdio számára, hiszen az amerikai streaming piac már most is teletettnek mondható, januártól pedig a Youtube Music illetve a Beats Music megjelenésével tovább erősödhet majd a verseny. Mindeközben az amerikai digitális piac növekedése megállt és egyre inkább úgy tűnik, hogy az egyedi letöltések felől a streaming irányába csoportosulnak át a fogyasztói költések.

Az sem véletlen, hogy a 20 új ország fele dél-amerikai ország, a dél-amerikai  mobil és mobil zenehallgatási piac dübörög, így az ott való megjelenés valóban  hasznos, hasznosabb ehet, mint a túltelített amerikai piacon való küzdelem.

Mindennek ellenére, az Rdio története, a Turntable. Fm-el együtt jelzi, hogy a streaming szolgáltatások népszerűségének töretlen növekedése nem  ellenére az üzleti modell továbbra sem  kiforrott és hosszú távon életképes, miközben a verseny egyre erősödik és ezáltal tovább gyengíti az üzleti modellt…

A Spotify számára a 2013-as év egyik legjelentősebb problémáját a nyáron kirobbant, a cég előadóknak szóló jogdíjfizetései körül kirobbant botrány jelentette. A svéd cég már régóta  dolgozik az előadókkal való közvetlen(ebb) viszony kialakításán,  előbb egyes előadókkal- Metallica, Pink Floyd-  való megállapodások révén, aztán pedig a Spotlight nevű, ismeretlenebb előadók számára szóló programjával, az idei események alapján kijelenthetjük, kevés sikerrel.  

Ezt a helyzetet próbálja enyhíteni a svéd cég a múlt héten elindult előadók részére szóló B2B oldalával, a Spotify for artists-al. Az oldal több funkciót- hogyan lehet zenei marketinget folytatni a Spotify segítségével, hogyan működik a streaming üzleti modell, hogyan  lehet megjelenni a Spotify-on -   is igyekszik betölteni, de fundamentális célja, hogy az előadók számára jobban érthetővé, transzparensebbé tegye a Spotify és egyáltalán a streaming üzleti modell működését.

A portál fontos részét képezi az analitika rész, melyet a Spotify a Next Big Thing Sound-al közösen állított fel.  A megoldás segítségével az előadók gyakorlatilag valós időben követhetik nyomon, hogy dalaikat mennyien hallgatják, melyek a legjobban , legtöbbet hallgatott dalaik , demográfiai információkat kaphatnak a dalaikat hallgatókról, azaz egy komplett és komplex  eszközt kapnak a kezükbe.

A legdrámaibb lépés talán mégsem ez, hanem a Spotify Explained névre keresztelt, a streaming üzleti modell és a Spotify működését gyakorlatilag teljesen transzparenssé tevő oldal.

Az ismertetés, az alapoktól, azaz a fogyasztók által zenére költött összegtől, a Spotify  bevételeinek fejlődésén, a nemzetközi terjeszkedésen  át jut el az előadóknak kifizetett összegekig és azoknak a felosztásáig.

Az ismertetés érezhetően próbál a lehető legkonkrétabban fogalmazni, s ennek keretében konkrét adatokon keresztül bemutatni a jogdíjfizetési mechanizmust.  A példák szinte mindegyike megérne egy külön bekezdést, de mi itt és most kettőt emelnénk ki:

Az  első ezek közül, amely előadónevek említése nélkül, a különböző albumok teljesítményét  mutatja a kifizetett jogdíj szempontjából, a mostani felhasználószám, illetve egy hipotetikusnak vett, 40 milliós felhasználói tábor estén. Amint az a grafikonon jól látható, a kifizetések  között több nagyságrendnyi különbség van. Egy kevéssé ismert, niche album esetén  pár ezer dollár, míg egy igazi, globális világsláger esetén fél millió dollár volt a kifizetett jogdíj.

A második rendkívül szemléletes, de várhatóan hatalmas vitákat kiváltó diagram a Spotify és a többi streaming vagy streaming jellegű szolgáltató által fizetett jogdíjat mutatja, 1 millió feltételezett lejátszásra. Neveket ugyan nem ír a Spotify, de könnyen beazonosítható, hogy a Pandora valamint a Youtube a két, az összehasonlításban szereplő szolgáltatás. A Pandora esetében  ugyanazok a heves viták zajlottak, zajlanak, mint a Spotify esetében, a Youtube ugyanakkor  (eleddig)  még nem került az előadók össztüzébe, pedig a svéd cég adatai alapján, minden ok meg lenne erre…

A Spotify  ezen lépése, azaz, hogy saját ,működését tulajdonképpen teljesen kifehérítette természetesen egyrészt PR fogás, amellyel az előadói kritikák élt próbálják enyhíteni. De hibás lenne csupán ennyinek  kezelni, egy komplett, a streaming üzleti modell teljes működését felfedő és elmagyarázó oldalt. A svéd cég ezzel a lépéssel egyrészt egy hatalmas övet dobott a zeneipar állóvízébe, hosszabb távon pedig nagyon sok, végtelenül komoly kérdés feltevésére ad lehetőséget a zenészeknek kiadójuk illetve a jogkezelők felé. Aminek a végkimenetele természetesen még bizonytalan, de akár egy teljesen új zenei ökoszisztéma is lehet…

Az, hogy a Turntable.fm minden megújulási kísérlete, a roppant  bíztató ötletnek tűnő Piki.fm   ellenére bajban van, az ősz elején, pontosan a Piki.fm bezárásával vált  minden zeneipari szereplő számára egyértelművé.

A helyzet azonban az elmúlt két hónapban sem javult –a 2011 egyik leghypeoltabb termékének számító  Turntable.fm maga is a bezárás sorsára jut december 2-től, a magas fenntartási költségek miatt!

Mindezt maga a cég ismerte el egy blogposztban, melyben kiemelték, hiába a felhasználói felület fejlesztések, hiába tették korlátlanná a szobák méretét, a kezdeti népszerűség nem tért már vissza…A legfrissebb  hivatalos, amerikai látogatottsági adatok alapján  az oldalt havi 90 ezer ember látogatta, mindössze. A bezárással egy időben valamennyi a szolgáltatás berkein belül létrehozott tartalom exportálható lesz a fontosabb streaming szolgáltatásokba, illetve valamennyi avatar és kreatív elem a fejlesztői közösséggel meg lesz osztva, az ígéretek szerint!

Seth Goldstein és Billy Chasen alapítók pedig, nem az első, de feltételezhetően az utolsó befektetői dollárokat nem egy  láthatóan menthetetlen modellbe, hanem egy utolsó, nagy dobásba kívánják befektetni. Ez pedig nem más,mint a Turntable Live! A két alapító, immáron harmadik ötletének a lényege, hogy a hagyományos koncertélményt próbálja a lehető legteljesebb mértékben interaktívvá tenni,felhasználói hozzászólások, fotók révén.   

Mindent együtt véve azt kell mondjuk, az alapítók eddigi ötletiek közül ez tűnik a legkevésbé életszerűnek. A Turntable. fm közösségi zene hallgatási élményéhez vagy éppen az online rádiók közösségi alapon való rendezéséhez képest az, hogy egyes live performance-okhoz 

kommenteket lehet hozzáfűzni, interakcióba lehet lépni az előadóval  nem tűnik olyan ajánlatnak, amire emberek  sokasága ugrana. De lehet tévedünk és a Turntable sikeresen kapaszkodik meg az utolsó szalmaszálban!

A cég története ugyanakkor felettébb sok tanulsággal szolgálhat. Egyrészt arról, hogy egy zseniális ötlet és az azt övező hype milyen hamar le tud csengeni és mennyire nehéz, vagy lehetetlen újraéleszteni a tüzet és az érdeklődést. Önmagában ugyanakkor ezeknek a hibáknak nem kellett volna odáig vezetniük, hogy gyakorlatilag a szolgáltatás megszűnéséről beszélhetünk. Az ok itt is alapvetően a magas tartalomköltségekben keresendő.

2013-ban, ahogyan az tavaly ősszel várható volt a Deezer egyre nagyobb és erősebb versenyt támasztott a streaming piac vezetője, a Spotify ellenében. A svéd cég még előreláthatólag az idén sem lesz nyereséges, ami nem jelent mást, minthogy a terjeszkedéshez, a fejlesztésekhez további befektetői tőkére van szüksége.  

A tárgyalások már a nyár folyamán lekezdődtek és a kora őszi hírek alapján a svéd cég egyfajta kölcsön szerkezetben szeretett volna újabb, befektetői tőkéhez jutni. A napokban a Wall Street Journalban megjelent hírek szerint megszülethetett a megállapodás a svéd cég és a Szilícium völgyi kockázati tőkebefektető cég, a korábban a Netflix-be is befektető Technology Crossover Ventures között a megállapodás, melynek értelmében az amerikai cég 250 millió dollár értékben vásárol részesedést a Spotify-ból, melynek értéke így 4 milliárd dollár körül lehet.

Érdemes egy pillanatra megállni ennél az összegnél és összehasonlítani a Pandora tőzsdei értékével. A 2011 óta  a parketten is elérhető kaliforniai cég, a jelenlegi  árfolyamon mintegy 5.6-5.7 milliárd dollárt ér, azaz amennyiben igazak a Spotify értékeléséről szóló hírek, úgy a svéd cég egyre inkább közelít az amerikai online rádiós piac uralkodó cégéhez! A svéd cég árbevétele( 585 millió dollár) tavaly  meg is haladta a Pandora-áét (427 millió dollár) , de ez alapvetően a különböző üzleti modellből adódik, hiszen a felhasználók terén viszont a kaliforniai cég  vezet, jelentősen előnnyel.

A befektetés a svéd cég is várthatóan ugyanarra használja majd, mint francia vetélytársa: terjeszkedésre! A jelenleg 32 országban elérhető Spotify 2014-ben várhatóan megjelenik a világ második legnagyobb, ugyanakkor a nyugati zenei piacoktól nagyon sok tekintetben különböző zenei piacán, Japánban.

Az újabb  befektetés ellenére  továbbra is kérdőjel a svéd céggel kapcsolatban, hogy üzleti modellje mikor fogja lehetővé tenni a nyereséges működést. Az első befektető lassan szeretnék  befektetésüket viszont látni, a tőzsdére menetel ugyanakkor veszteséges működés mellett nehezen elképzelhető!

Október végén írtunk először arról, hogy a Youtube zenei szolgáltatás indítását tervezi. Akkor azt írtuk, hogy a szolgáltatás  indulása  minden jel szerint még akár idén megvalósulhat! Digitális zenei szolgáltatások esetében az ilyen, kiszivárgott indulási dátumokkal érdemes óvatosan bánni, hiszen nem egyszer, a kiadói tárgyalások  akadozása miatt hónapokkal később valósulhatnak meg, mint ahogy a technikai érelemben lehetne. Úgy tűnik azonban, hogy a Youtube  prémium streaming szolgáltatása esetében nem ez lesz a helyzet…

Amerikai Android tech-blogok ugyanis egy Music Pass névre hallgató szolgáltatás jeleire bukkantak a legújabb Youtube mobil alkalmazásban! A kódban elhelyezett hivatkozások megerősíteni látszanak az októberben feltárt funkcionalitást, azaz  az offline zenehallgatási lehetőséget, a hirdetésmentességet, a könnyebb  rendezhetőséget és kereshetőséget .

Az tehát egyre biztosabbnak tűnik hogy a Google a világ legnépszerűbb videó és zenei szolgáltatását, azaz a Youtube-ot is beállítja a prémium zenei értékesítés szolgáltatási folyamba.

Mindez sok tekintetben érthető, sok tekintetben ugyanakkor a kiadók nyomásgyakorlásának eredménye is…A Youtube ugyanis hosszú idő óta a legjelentősebb zenei szolgáltatásnak tekinthető, ami a kiadók számára is igen jelentős bevételeket jelentett és jelent.

Ugyanakkor a Youtube nagyon sok tekintetben a legkevésbé hasznos zenei szolgáltatás is, bármennyire meglepően is hangzik mindez! A zenekedvelők számára a rengeteg reklám, a Pandora-hoz hasonló ajánló algoritmus hiánya, a bonyolult zenemegismerés, a nehézkes lejátszási lista összeállítás a Spotify,a  Pandora, a Deezer és nem utolsó sorban a prémium zenei videókra szakosodott Vevo  megjelenésével, fejlődésével és előtörésével fokozatosan kezdett el hátrébb szorulni.

Ezzel párhuzamosan a kiadók számára a Youtube zenei videókhoz kapcsolód reklám és lejátszásokból adódó bevételek egyre kevésbé elégségesek, összehasonlítva a fent említett szolgáltatásokkal. A Youtube önmagában ugyanakkor óriási lehetőség, ezt pontosan a Vevo példája bizonyítja, így az, hogy a Google elkezdje nem videó, hanem zenei szolgáltatásként kezelni, majd pedig több szintű zenei szolgáltatássá alakítani, a legteljesebb mértékig logikus lépés!

A fő kérdés mindezek ismeretében tehát már inkább az lesz hogy miként definiálja majd a Google All Access  valamint a  Youtube Music Pass viszonyát. Úgy azonban , hogy a Google- ha nem is rohamtempóban- de valóban felépít egy nagyon komoly zenei szolgáltatás portfoliót, amely reális eséllyel lehet a vezető zenei forrás, legsen szó videókról, zenevásárlásról vagy éppen zenehallgatásról!

Szeptember 18, azaz az iTunes Radio indulása óta minden egyes a Pandora által kiadott közleményt fokozott érdeklődés kísért és kísér. A kaliforniai cég legutóbb, novemberben, egy konferencián közölt adatokat, melyek azt sugallták,  az iTunes Radio indulása érdemben nem rengette meg a népszerűségét.

Az október végével véget ért negyedé adati ugyanezt támasztják alá! A Pandora az elemzői várakozásokat felülmúlva 180 millió dollár bevétel ért el a három hónap alatt. Ez mintegy 2 millió dollárral több, az elemzői várakozásoknál is  több, mint 50%-al a tavalyi év hasonló időszakban mért adatoknál!

Arra, hogy a kaliforniai cég oly sokig kritizált üzleti modellje kezd működőképessé vélni, több jel is utal! Az egyik, hogy a  bevételek növekedés alapvetően a mobil hirdetési bevételek növekedésének köszönhető, melyek 60%-ot megközelítő mértékben növekedtek és már az összes bevétel több, mint felét teszik ki! A másik bíztató jel a tartalomköltség, összes költséghez viszonyított arányában mutatkozik! Hosszú-hosszú idő után a tartalomköltségek ismételten a bevétek kevesebb, mint 50%-át teszik ki. Növekedési ütemük pedig alacsonyabb volt a bevételek növekedésénél, így jó esély van arra, hogy tövább csökken az arányuk!

Az üzleti modell beválása, a bevételek növekedése  ellenére a Pandora ezen negyedévben sem volt nyereséges, ugyanakkor  a veszteségek elsődleges okának a beruházások illetve az értékesítési csapat számának növelése tűnik. A közel 90%-al megnövekedett sales és marketing költségek legalább is ezt sugallják! Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a vezető online rádió erőteljes beruházások mellett volt képes a tervezettnek megfelelő eredményeket elérni.

Mint a fenti ábrán látható a sokszor vegyes negyedéves eredmények, az iTunes Radio indulása ellenére 2013, eleddig elképesztően sikeres év volt a Pandora számára a tőzsdén. Az év elejéhez képest 213, a tavaly decemberihez képest 313 %-al emelkedtek a részvényárfolyamok.  Természetesen mindez köszönhetően annak is, hogy a tengerentúli tőzsde a mennyiségi könnyítésnek köszönhetően folyamatosan erősen teljesít, de egyre világosabban kirajzolódik az is, hogy a befektetők kezdenek hinni a cég üzleti modelljében.

Külön érdemes megfigyelni azt a meredek emelkedést, melyet a részvényárfolyam szeptember, azaz az iTunes Radio bejelentése óta produkált. Az Apple termékének indulása, funkcionális hibái illetve az, hogy a Pandora használatai adatit nem befolyásolta, hirtelen az egekbe lökte a kaliforniai cég részvényárfolyamait. Az történt tehát, hogy egy hatalmas médiacég belépése a piacra, ráirányította a figyelmet  a piacban rejlő lehetőségekre, a Pandora elmúlt években felmutatott növekedése pedig minden befektető számára  izgalmasan hangozhat…

A Deezer kapcsán többször említettük, hogy az igaz megmérettetést a francia cég számára az jelenti, jelentheti majd, hogyha a világ- ugyan még legnagyobb de csökkenőben levő- de leg inkább kompetitívabb zenei piacára, az amerikaira is belép.

Arra az amerikai piacra, ahol az online rádiós piacot a Pandora uralja, az Apple piacra lépése ellenére. Ahol a streaming piacon a Spotify,a  Telefonica által akvirált Rhapsody, a Google illetve sok kisebb szereplő, mint például az Rdio vagy a Songza küzdenek a zenekedvelők kegyeiért.

A tengerentúli piac másik specialitása, hogy  az egyedi letöltési paci hatalmas és az Apple által dominált, így a streaming szolgáltatásoknak nem csupán saját üzleti modelljüket kell elfogadtatniuk a zenekedvelőkkel, hanem el kell indítaniuk az egyedi letöltésekre szánt összegeket az Apple-től.  

Sok tekintetben tehát érthető, hogy a tavaly ősz óta a Warner Musicot is tulajdonló Lev Blavatnik befektetése révén megerősödő Deezer tudatosan kerülte az amerikai piacot, piacokat.

Mindez 2014-ben változhat és ezt most már maga a cég is megerősítette az AFP hírügynökségnek, a legtöbb iparági szakértő pedig év eleji indulást vizionál.

Természetesen mindezt nem lehet feltétlenül készpénznek venni, hiszen a Spotify közel 2 éven át tárgyalt a lemezkiadókkal, míg sikerült az amerikai piacra is érvényes feltételekben megállapodniuk! További bizonytalanságot jelent, hogy a Deezer, az esetek túlnyomó többségében telekummunikációs partnerekkel az oldalán lép be egy-egy piacra, a tengerentúli piacon ugyanakkor –egyelőre- a telco cégek nem nagyon élnek az ilyen jellegű együttműködésekkel. Pontosan ezért szól a legtöbb hír arról, hogy a francia cég egyelőre, önállóan lép majd az amerikai piacra.

A feladata- mint ahogyan az a fentiekből is kiszűrődik - igen nehéz lesz! A világ közel 180 országában elérhető szolgáltatás egy végtelenül kompetitív, sokszereplős piac egyik utolsó belépője lesz! A 2014-es évben tehát egyértelműen az amerikai piacot kell majd figyelnünk, hogy hogyan alakul a stremaing szolgáltatások versenye és mindez hogyan befolyásolja a nagy médiacégek- Apple, Amazon, Google, Microsoft, Samsung- zenei terveit. A piac nem bír el ennyi szereplőt, ez nagyobb kockázat nélkül kijelenthető, így aki lemarad, az jó eséllyel egy másik cég karjaiban találhatja magét, nagyon hamar…

Az internet elképesztő mértékben alakította át azt, ahogyan a zenekedvelők zenei tartalmakat fogyasztanak! Erre a változásra zenei ipar szereplői a mai napig keresik a megfelelő választ és megoldást, több kevesebb sikerrel.

Az internetes zenefogyasztás természetesen a formátumokon is éreztette a hatás, erőteljesen! Először a fizikai albumok helyét vette át az internetes,dalonkénti letöltés, most pedig az átalakulás második lépése zajlik a  szemünk előtt, az áldozat pedig nem más, mint az album formátum!

Az amerikai digitális piacon már az év elején érezhetőek voltak az átalakulás első jelei! A streaming szolgáltatások előretörése ugyanis egyre erőteljesebben alakítja át a digitális piacot, is! A tavalyi évhez képest, brutális,  59%-os növekedés révén immáron a zeneipari bevételek 16%-a a streaming szolgáltatásokból származik. Az ilyen jellegű szolgáltatások népszerűsége tehát vitathatatlan, azonban az üzleti modelljük sem maguk a szolgáltatások, sem az előadók, zeneszerzők oldalán nem mondható kiforrottnak.

Az album formátumot ugyanakkor most már kijelenthetjük a mélybe taszították a streaming szolgáltatások. 1991, amióta a Nielsen méri az eladásokat most a legalacsonyabbak az albumeladások, annak ellenére, hogy a zeneiparban már megkezdődött a karácsonyi felkészülés. Lou Reed, Katy Perry, a Pearl Jam, Sinead O’CDonnor, Elton John, Paul Mcartney új albumai összesen 4.5 millió albumeladást eredményeztek, úgy, hogy a listát Katy Perry vezeti 300 ezer eladott lemezzel, ami több, mint az azt követő 7 helyezett által eladott lemez, összesen!

Annak, hogy az albumformátum miért haldoklik, a streaming szolgáltatásoktól független okai is vannak, természetesen. Több, zeneipari szakember állítja, az album kilátásai azért sem túl jók, mert a kereskedelmi útvonalak, a marketing nem megoldott, a vásárlás bonyolult, szemben a streaming szolgáltatások vagy akár az iTunes által nyújtott élménnyel.

Maga az album, mint formátum sok tekintetben a CD mint hordozó platform miatt van bajban. A 80 percnyi tartalom, (amennyit megenged az adathordozó ) gyakorlatilag 2-szer annyit, mint az LP esetében volt, ez pedig törvényszerűen vonta maga után azt, hogy a CD-ken egyre több és több rosszabb minőségű, konzerv tartalom jelent meg.

Az ellenkező, az előadói oldalról nézve, a fő probléma az albumformátum eltűnésével és a streaming előretörésével alapvetően üzleti. Egy album bevételei, mintegy 2000, streaming szolgáltatáson  belüli meghallgatással egyenértékűek.

Hogy lehet-e kiút az előadók és az albumformátum számára? Nem valószínű! A kiadói ipar a streaming szolgáltatások népszerűségét és növekedését látva, azok mellé állt ( méghogyha ez az tartalomdíjakban egyelőre nem is látszik.) az albumformátumot pedig más, ekvivalensekkel próbálja helyettesíteni, a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodva.

Nagyon az előadók sem tehetnek mást, mint alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz, a megváltozott zenefogyasztási szokásokhoz. Ennek valamilyen formában az album  is része maradhat ( elég ha csak az LP, prémium termékként való visszatérését felidézzük) de hosszabb távon az előadóknak sokkal inkább a rajongókkal való kapcsolattartásra kell majd koncentrálniuk, mint egy-egy kiadványukra és azok marketingjére.

A Twitter Music a 2013-as év egyik leginkább várt zeneipari fejleménye volt, alapvetően a Twitter Facebook-al összemérhető közössége és annak ereje miatt. A Twitter előtt több példa és sok lehetőség állt azt illetően, hogy milyen irányba is induljon el, amikor zenei szolgáltatást indít. A végső döntés végül is egy óvatos, a Facebook óvatosságát követő megoldásra esett!

A music.twitter.com cím alatt illetve letölthető alkalmazásként megjelent szolgáltatás tulajdonképpen nagyon egyszerű dolgot tesz: megmutatja, mit hallgatunk és segít az új zenék felfedezésében… A Twitter Music azonban  csak a Twitteren belüli aktivitásokat mutatja. Így aki igazán élvezni szeretné a Twitter Music adta előnyöket, az nem árt, ha kedvenc előadóit a Twitter-en is követi. Mindehhez hozzávéve, hogy a szolgáltatás földrajzilag korlátolt- azaz messze nem minden Twitter felhasználó veheti igénybe- illetve azok számára, akik nem rendelkeznek előfizetéssel a partner streaming szolgáltatásoknál, csupán 30 másodperces  részletek érhetőek el.

Mindez együttvéve sajnos megágyazott a szolgáltatás sikertelenségének, amit az élet is igazolt.. A Twitter Music a kezdeti lendület után villámgyorsan az ismeretlenség homályába zuhant az alkalmazások között.

Az alkalmazás funkcionalitásának fent említett buktatóin felül idővel, technikai problémák is felmerültek, annak „köszönhetően”, hogy a zenei alkalmazás és maga a Twitter core mikroblog platformja nem lettek integrálva. Ennek pedig az lett a következménye, hogy a zenekedvelők inkább az eredeti Twitter hírfolyamban keresték ,keresik a zenét, zenei tartalmakat.

A népszerűtlenség oda vezetett, hogy októberben már arról szóltak a hírek, hogy a Twitter törli az alkalmazást amíg nem sikerült tökéletesre szabni és integrálni. Ez végül nem történt meg, sőt a Twitter terveiben több, integrált hírfolyam- zene, filmek, videók- szerepel. A zenei stratégia vezetésével pedig egy az iparágban elismer szakembert, Bob Moczydlowsky-t szerződtették.

Dolga lesz bőven, ezt kijelenthetjük, ugyanis az, ahogy jelenleg fel van építve az alkalmazás, önmagában nem megfelelő. A twitterezők ugyanis arra várnak, hogy a zenei tartalmakat, teljes egészében, azonnal elérhessék. (Anno a blip.fm sikerének is ez volt a sikere..) Ez vagy úgy lehetséges, hogy a Twitter leül tárgyalni a kiadókkal és megszerzi a szükséges jogokat ehhez vagy úgy, hogy a jelenleginél több szolgáltatóval állapodik meg, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb ember számára valóban azonnal hozzáférést nyújtson.