Ha majd az év végén visszatekintünk 2020-ra egészen biztosan nem a piaci események, akvizíciók, előfizetőszám változások lesznek majd azok, amiről emlékszünk erre az évre, hanem a koronavírus a zeneiparra gyakorolt hatása lesz majd a legfontosabb téma. Nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból” egyforma mértékben. Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig. Maga az audio streaming ugyanakkor vegyes képet mutatott a leginkább  súlyos tavaszi hetekben, hónapokban.

Pontosan ezért várta kiemelt figyelemmel a világ zeneipara és zeneiparral foglalkozó újságírók közössége az első olyan adatokat, amelyek a 2020-as év, immáron koronavírussal súlyosbított időszakára vonatkozó időszakára vonatkoztak. Különösen igaz ez a világ legjelentősebb, legfejlettebb zenei piacára, az Egyesült Államokéra!

Látván a koronavírus más szektorokra gyakorolt hatását, a legtöbb zeneipari elemző sem volt optimista, hiszen az iparágban vannak olyan fizikai szegmensek, amelyeket a lezárások komolyan és érdemben érintettek, illetve az audio streaming szolgáltatások is - európai adatok alapján- csak mértékkel voltak nyertesei a tavaszi borzalmaknak.

Mindezt egy lapra téve kijelenthető, hogy a tengerentúli zeneipar elmúlt negyedévekben tapasztalt emelkedése immáron a múlté. Arra azonban a koronavírus sújtotta időkben is képes volt az USA zeneipara, hogy növekedjen!

A növekedés motorja természetesen továbbra is az audio streaming. A streaming szolgáltatások meglehetősen széles arzenálján belül az igazán domináns erőt a előfizetéses streaming szolgáltatások- Spotify, Apple Music stb.- jelentik.

A streaming bevételek növekedése még 2020-ban is két számjegyű volt ( 12%)  és az összes  streaming bevétel 80%-át adják. A többi streaming szegmens-  a prémium szolgáltatások ingyenesen elérhető része,  az on-demand rádiók- növekedése ugyanakkor szinte a földbe állt.

Sok más streaming szolgáltatási terület ( például az SVOD- Netflix és társai) illetve digitális szolgáltatással ellentétben ugyanakkor  az audio streaming 2020-as növekedése messze elmarad az előző évekétől. Azaz azt semmi esetre sem lehet mondani, hogy a koronavírus ne hagyott volna mély nyomokat a tengerentúli zeneiparon.

A streaming szolgáltatásokon felül ugyanis az össze zeneipari szegmens méretes zuhanást produkált.  A digitális letölések folytatva az elmúlt évek trendjét 20%-ot meghaladó mértékben csökkentek, a CD eladások a lezárások miatt ( is) minden eddiginél meredekebb csökkenést mutatva közel 50%-al csökkentek és alig 130 millió dollárnyi bevételt produkáltak.  

Hosszas halogatás után a streaming piac vezető cége, a Spotify 2018 tavaszán jelent meg a New York-i tőzsde parkettjén. Maga az időpont a tőzsdére lépésre ugyanakkor  majdhogynem ideálisnak tűnt.  Azok a befektetők ugyanis, akik szerették volna kivenni a részüket a streaming piac várható brutális és még hosszú éveken át tartó növekedéséből, nem sok mindenből választhattak.

Az azóta eltelt 2 év során a svéd cég részévnyei is hullámvasutat jártak be, mégha kisebbet is, mint  anno  az első zeneipari cég a tőzsdén, a Pandora. A befektetők hosszú ideig hosszú ideig  hittek a növekedési sztoriban, annak ellenére, hogy a cég veszteséges volt. A növekedés illetve az egy felhasználóra jutó árbevétel  csökkenésével ugyanakkor a jövőbeni kilátások borúsabbra váltottak és a svéd cég részvényei is lefelé indultak , amire persze rátett a koronavírus okozta pánik is. 

A Spotify részvényekre minden valószínűség szerint szomorú  2020-as és várt volna. Hogy ez végül nem így történt annak alapvető oka a podcastingban rejlik. A svéd cég által 2019 év elején kezdett podcasting irányú terjeszkedésbe,amelynek meg is lett az eredménye. Az elérhető podcastok száma folyamatosan nőtt,  Spotify használók  nagyjából harmada hallgatott podcastokat., közülük pedig 15-17% teszi mindezt a Spotify berkein belül.

A további  növekedés  forrása kétféle lehetett. Egyrészt a Spotify felhasználók podcastokat létrehozó hányadának növelése által vagy  már működő, népszerű podcast tartalmak megvásárlásával. Az első olcsóbb, de lassabb, a második gyorsabb  növekedést tesz lehetővé, de természetesen az akvizícióknak ára van. A svéd cég a drágább de gyorsabb megoldást választotta.

Ennek - eddig- leglátványosabb az, hogy Joe Rogan  podcastje- a Joe Rogan show  2020 őszétél  exkluzívan csak a Spotify Podcast szolgáltatásában elérhető! Ez az akvizíció hirtelen sok mindent más megvilágításba helyezett és szinte berobbantotta a befektetők fantáziáját! A bejelentés pillanatában meredek emelkedésnek indult az árfolyam és  az emelkedés azóta sem állt meg!

Ez a bizalom ugyanakkor egy megelőlegezett bizalom,amely arról szól, hogy a befektetők abban bíznak, hogy a podcasting segítségével a svéd cég olcsóbban tud majd olyan tartalmakat kínálni, amelyek nagyon népszerűek, illetve, hogy a podcast tartalmak révén a hatalmas rádiós hirdetési piacból is ki tud magának hasítani egy méretesebb szeletet.

Ahhoz azonban, hogy az érfolyam hosszabb távon is ezeken a szinteken maradjon a svéd cégnek mindezt valósággá is kell váltania.

Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a befektetők árgús szemekkel figyelik majd a svéd cég negyedik negyedéves jelentését, hogy a 100 millió dolláros befektetés milyen hatással volt. A felhasználószám növekedés pedig szinte bizonyosan nem lesz elegendő, hiszen a svéd cégnek előfizetőket kell szerezni a drága exkluzív tartalom segítségével. Ha ez nem sikerül ,akkor annak komoly következményei lehetnek majd a részvényárfolyamban is.

A Youtube-ról többször leírtuk már itt blogunk hasábjain is, hogy a szikár pénzügyi adatok alapján a mai napig kijelenthető, hogy a Youtube a digitalis zenei szolgáltatások legjelentősebb pénzgyára, ami alapvetően az üzleti modelljéből, és tulajdonképpeni, a felhasználók által érzékelt  ingyenességéből is adódik.

Mindezt az Alphabet videómegosztója a járvány hatásainak ellenére is brutális mennyiségű bevételt és készpénzt termel, hirdetésekből.A tulajdonos Alphabet eddig nem tett közzé adatokat a Youtuber teljesítményéről, így azok csak becsléseken alapulhattak. Ezen változtatott idén ősszel a cég, nyilván okkal. ( ezt mindjárt látni is fogjuk)

A cég által közzétett adatok alapján a videómegosztó óriás hirdetési bevételei 2020 harmadik negyedévében elérték az 5 milliárd dollárt! ( Összehasonlításképpen a piacvezető streaming szolgáltató,  Spotify  idei éves árbevétele lesz 7 milliárd dollár körül. ) A növekedés mértéke is sokkoló a maga nemében, hiszen 2019 hasonló időszakában mindössze 3.8 milliárd dollár hirdetési árbevételt generált a videómegosztó szolgáltatás, azaz 1 év alatt 30%-ot meghaladó mértékben növekedtek a hirdetési bevételek. Ez egy átlagos évben nem is lenne sok, 2020 azonban mindennek mondható, csak átlagosnak nem.

Ezt a brutális bevételt a Youtube különböző kategóriákban levő videók ezrei, tízezrei, milliói által érte el. A videófeltöltéseket tekintve a legnépszerűbb kategória 2018 után a gaming lett, ahová a Youtube videók  több, mint egy harmadát töltötték fel a youtberek.  A zene ebben az összesítésben  megosztott utolsó helyen végzett, alig 5%-al, azaz a Youtube videók igen-igen kis hányada zenei videó csupán.

A valódi népszerűséget értelemszerűen nem a feltöltött videók száma, sokkal inkább  nézettség mutatja.Ha pedig ezt vesszük alapul, akkor teljesen más képet kapunk.  Összességében az Alpahabet közlése alapján 2 millárd ember néz zenei videókat a Youtube-on! A 2018-as dobogó után ugyanis tavaly már a zenei videók voltak az elsők, azaz a különböző tartalmi kategóriák közül az ilyen típusúakat nézték a legtöbben! Egész pontosan majd minden negyedik megtekintett videó, zenei videó!

Lehet azonban még ezt is fokozni, már ami a zenei videók fontosságát jelzi a Youtube ökoszisztémájában! A long tail jelenség a közösségi média megjelenésével érte el a digitális területet. Lényege a sok területen érvényes és használt Pareto elv átültetése a közösségi tartalmakra. A Pareto elv alapján a közösségi tartalmak nézettségét az elérthető tartalmak 20%-a generálja.

A Youtube esetében ez az arány ég brutálisabb, mindösszesen a videók 0.77%-a az, amely elérte, eléri élete során a 100 ezer megtekintést. Ez amúgy lényegében annyit jelent, hogy a Youtube tartalmainak 99%-át kidobhatná anélkül, hogy bevételei érdemi veszteséget szenvednének…

Hogy melyik Youtube kategória az, amelyik a legnépszerűbb videókat adja? Igen, a zene! A 10 és 100 millió megtekintéssel bíró videók 30, a 100 millió és 1 milliárd(!!) közöttiek 57%-a zenei video!

Az ingyenes zenei videók koronázott királya tehát a Youtube, ehhez kétség sem férhet. A Youtube problémája sokkal inkább az, hogy ezt a rengeteg  nézőt hogyan csábítsa át fizetős szolgáltatása a Youtube Music irányába. Mindez  elsősorban nem is a bevételek miatt lenne kiemelkedően fontos az Alphabet számára, hanem annak érdekében, hogy a kiadókkal való viszonyát normalizálni tudja.

A Youtube Music helye a hatalmas Alphabet univerzumban sokáig bizonytalan volt, ami a teljesítményén, azaz az előfizetőszámon is látszott. Így eljött egy olyan pillanat, amikor a Youtube és tulajdonosa az Alphabet egyfajta utolsó szalmaszálként meglépte azt, amit sokan javasoltak neki és amely révén valóban ki tudja aknázni azt a tényt, hogy a világ legnépszerűbb mobil operációs rendszerét a cég fejlesztette ki. Az 2019 ősze  óta ugyanis minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmazó mobiltelefonon  valóban a Youtube Music  az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója!

Ennek hamar meg is lett az eredménye és a Youtube Music előfizetőinek száma tavaly ősz óta meredek emelkedésnek indult. Olyannyira, hogy az Alphabet legutóbbi jelentésben immáron 30 millió Youtube Music előfizetőről számolhatott be, további 35 millióról pedig aki éppen az 1 hónapos boldog ingyenes időszakot élik.

Persze a 30 millió előfizető meg sem közelíti a piacvezető Spotify 144 millió előfizetőjét, és éves növekedésben is a svéd cég lényegében dupla annyi előfizetővel gyarapodott, mint a Youtube Music. A növekedés üteme ( ami a Spotify növekedési ütemét messze veri)  ugyanakkor  a Youtube Music esetében több, mint bíztató.

A merítési lehetőség pedig elementáris:A fentebb említett 2 milliárd ,emberből kellene s lehető legtöbbet meggyőzni arról, hogy a Youtube többet tud adni a zenekedvelőknek, mint svéd vetélytársa.  

2020 izgalmas évnek ígérkezett a zeneipar számára,sok tekintetben. Mi , itt a Muzzak hasábjain páldául azt írtuk, hogy “az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming  piaci  növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre határozottabb térnyeréséről”

Mindez amúgy még akár be is következhet(ne), de  az bizonyos, hogy 2020 teljesen másról szól majd a zeneipari visszaemlékezésekben is!  Ugyanis a koronavírus a zeneiparra gyakorolt hatása lesz majd a legfontosabb téma. nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból „ egyforma mértékben.

Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig. Mindez azért -is- kulcsfontosságú kérdés az előadók, zenekarok számára, hiszen az élé fellépések jelentették a CD eladások csökkenése(…) miatt kieső és a digitális előfizetéses szolgáltatások által garantált árbevétel  kompenzációját.  Ez tűnt el 2020-an, lényegében teljesen!

Durva ütést kap a globális zeneipar a koronavírus miatt

2020 izgalmas évnek ígérkezett a zeneipar számára,. Év elején, az éves várakozásainkat megfogalmazva, azt írtuk: Az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming piaci növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre...

Ha optimistán tekintünk ugyanakkor az életre, akkor bizonyosan kell mondjuk, minden eltűnő lehetőség egyben egy újat teremt. Az élő koncertek betiltása pedig egy  régóta létező, területnek, az online koncertezésnek adhat teret, akár hosszú időre is! A baj csak az, hogy ez a lehetőség mintha túl korán jött volna!

Amikor élő eseményekről beszélünk, sokkal többről van szó, mint egyszerű élő videófolyamról. Talán ez volt  nyugati zeneipar legnagyobb hibája akkor amikor az élő koncertekről gondolkozott, hogy formátumként tekintett rá, nem  paradigmaként.

 A legnehezebb kérdés ebben- azaz a paradigmában gondolkozásban-  a monetizáció. Milyen üzleti modellek mellett, mentén működhet(ne) a virtuális koncertek világa?

A modell kiindulása egy ingyenes rész kell, hogy legyen, hiszen ez az, ami a zenekedvelők tömegeit lenne képest bevonzani a szolgáltatásokba. Az egyszeri, alkalmi fizetéses megoldás vezethetne át az előfizetés alapú élő koncert szolgáltatásokba.  Végül a  piramis csúcsán lesznek majd  VIP élményt – limitált nézőszám, exkluzív élmény - nyújtó szolgáltatások.

Kereslet pedig lehet, gondoljunk csak abba bele, hogy az élő koncertekért, fesztiválokért  mekkora összeget vagyunk hajlandóak fizetni! A  feladat tehát “csupán” annyi, hogy olyan színvonalú élményt nyújtsunk a fenti értéklánc három részén, amely megéri ezt az összeget.

Mit kell ehhez tenni majd az iparágnak, a fejlesztőknek? Sok mindent:

• Erőseb, hatékonyabb szegmentációra lesz szükség a nagy platformok ( akik a stadion koncertek helyettesítői lehetnek és a klubkoncertek helyébe lépő kisebb platformok között
• A különböző típusú koncertek elkülönítése a virtuális térben is
• Földrajzi szeparáció- persze nagy a csábítás a digitális rétben a globális koncertek tartására, de ha jobban belegondolunk, ezzel lábon lövik magukat az előadók, zenekarok
• Magas színvonalú keresés, személyre szabott ajánlási algoritmusok

Az tehát, hogy mit kellene tenni, hogy a élő koncert élményt biztosítani lehessen a koncertre járók számára,  megvan. Az, hogy ezt ki, mely piaci szereplők teszik majd meg kérdés.  Természetesen  ráhajthatnak majd a lehetőségre a live streaming szolgáltatók.  Jó eséllyel az audio streaming szolgáltatók sem szeretnének majd kimaradni, mint ahogy a már jelenleg is hatalmas közösséget épített gaming szolgáltatók számára is egy  logikus szolgáltatás bővítési lehetőség lenne mindez.

A potenciális piac akár el is bírhat ennyi szereplőt, de akkor és csak akkor, hogyha nem ugyanazon a piacon, szegmensben, ugyanazokért a kevés koncertre járókért szeretnének küzdeni.

Pár évvel ezelőtt amikor digitalis zenei szolgáltatásokról beszéltünk, akkor lényegében csak és kizárólag digitális letöltésre ( például ITunes) vagy  audio streaming szolgáltatásokra gondolhattunk. 2020-ra ez a kép lényegesen bonyoltabbá vált a chat szolgáltatók zenei törekvéseivel, a videó és az audio streaming egyre erősebb összekapcsolódásával

A felhasználó, zenekedvelők és ezen szolgáltatások között helyezkedett al a Shazam, egyfajta kívülállóként a Shazam. Az Shazam, amely a terület-  zenefelismerés-  lényegében egyetlen szereplője volt, ennek megflelően ki is sajátította szinte azt magának.  Nyilván ez is nagy mértékben közrejátszott abban, hogy az Apple megvásárolta a szolgáltatást.

 És ugyan az Apple eleddig nem igazán használta fel a Shazamban rejlő lehetőségéket, ezzel a Shazam által nyújtott funkcionalitás felkerült a nagy tech óriások térképére is. Nem véletlen tehát, hogy a Google, már   évek óta dolgozik saját zenefelismerési megoldásán.

Amelyt idén aztán olyan funkciókkal ruházott fel ,mely alapján kijelenthető, hogy funkcionalitásban már megelőzi a Shazamot! A Google globális keresési logikájába beillesztett funkció segítségével egyrészt ugyanúgy tudunk zenéket keresni, mint a Shazam-al.   A Google ugyanakkor egy új és végtelenül hasznos funkcióval is felvértezte zenekeresőjét. Ez pedig nem más, mint, hogy  egy dalt. vagy dalrészletet eldúdolva- is képes találatokat adni.

Az új funkció elérhető a Google alkalmazásban, mind iOS-en, mind Androidon, de természetesen maga a Google okos asszisztense is képes kezelni immáron a többféle dalkeresést.

A Google okozhatja a Shazam vesztét

Napjainkban a legtöbb szó a streaming piacokról, a streaming szolgáltatásokról és azokról az óriás cégekről szól, amelyek ezen a piacon egyre aktívabban vannak jelen. A digitális zenei szolgáltatások ugyanakkor nem csak streaming szolgáltatásokból állnak. Talán nem is gondolnánk, hogy a mára, mindennapjaink abszolút részévé vált, de a zenefelismerés, lényegében egyetlen szereplő, a Shazam által dominált.

A megoldás kulcsa a mesterséges intelligencia és a gép tanulás alkalmazása. Amikor egy dalt dúdolunk, a Google alkalamazásában levő gépi tanuló algoritmusok átalakítják azt számokká, majd pedig ezt a mintát hasonlítják össze a zenei adatbázisban levő dalok lenyomataival.  Az egész technológia alapjait a Google már 2018-bnlefekttt, amikor (még)  Google Music-hoz létrehozta zenemegismerési  zenefelismerési algoritmusát, a Now Playing-et.

A Shazam Apple általi felvásárlása óta nagyon sokat változott ez a piac, ahol napjainkra a zenefelismerés tulajdonképpen egy apró melléktermékké vált, a hatalmas és az elkövetkezendő éveket meghatározó otthoni okos asszisztensek fejlesztésében.   Ezen a piacon és ebben a versenyben az Apple messze lemaradva követi az Amazont és a Google-t. így az, amit a zenfelismerésben látunk , tulajdonképpen csak ennek az Apple számára szerencsétlen leképeződése.

A koronavírus ha különböző mértékben is, de mindenképpen alapjaiban formálta és  formálja a világ zeneiparát. Legutóbb, amikor pillantást vetettünk a piacvezető cég, a Spotify eredményeire, abban csak kis mértékben volt még jelen a koronavírus hatása.

A napokban közzétett, harmadik negyedéves jelentés ugyanakkor már minden tekintetben egy a koronavírus által dominált zenefogyasztási környezetben mutatta és mutatja meg a Spotify helyzetét.   

Nagyon bejött a koronavírus a Spotify-nak

Újabb három hónap telt el, így a piacvezető streaming szolgáltató a Spotify újabb negyedéves jelentéssel jelentkezett. Ami mindenképpen történelminek számít majd, hiszen a koronavírus hatásai előtti utolsó negyedév adatait foglalta össze. És persze azért is várta feszült figyelemmel a zeneipar...

 Mint a legtöbb tőzsdei jelentés a tech szektorban, a Spotify harmadik negyedéves jelentése is sokféleképpen értelmezhető.

Ha csupán a svéd cég által legtöbbet és leggyakrabban hangoztatott adatot- előfizetőszám- nézzük, akkor minden a legnagyobb rendben van! A Spotify ugyanis az egy évvel ezelőttihez képest 30 millió előfizetővel, azaz 27%-al tudta növelni előfizetői táborát.

Már nem feltétlenül annyira jó jel, hogy az ingyenes felhasználók száma 29%-al növekedett, azaz ezt erősebben tudta növelni Daniel Ek cége, mint az előfizető táborát. 

A befektetők által árgús szemekkel figyelt árbevétel illetve eredményesség már sokkal vegyesebb képet mutat.

A szép bevétel növekedés ellenére is ugyanis a Spotify az elmúlt negyedévben is veszteséges volt, méghogyha a vártnál kisebb mértékben is.

2020 első három negyedévében ugyanakkor a svéd cég összesen közel 600 millió dollár veszteséget halmozott fel, ami az első 9 havi  4,9 milliárdos össz-árbevételre vetítve közel 10%-os árbevétel arányos veszteséget jelent!

Daniel Ekék számára tehát a növekvő felhasználószám  ellenére is komoly bevételi gondok adódnak, és ez természetesen a koronavírus járvány hatása!

Az egyik az egy felhasználóra eső árbevétel. Nem új keletű gondról beszélünk a Spotify esetében ,  de az idei évben Y2Y alapon, azaz az előző évhez képest már 10%-os a csökkenés! Ami talán azonban még magánál az ARPU csökkenésnél is súlyosabb problémát jelezhet az az, hogy az adatok szerint a svéd cég a kisebb, nem annyira fejlett piacojon nem hogy nőni tudott volna, de előfizetőket vesztett!

Mindez két okból roppant fájdalmas a Spotify számára. Egyrészt mivel a svéd cég- és alapvetően az audio  streaming szolgáltatások-  a kevésbé fejlett, de nagy növekedési potenciállal bíró piacokon szeretnének növekedni. Pontosan ezek a piacok azok- például az indiai- ahol most a Spotify előfizetőket vesztett!  És a Spotify- 2020 harmadik negyedévében- ezeken a piacokon nem hogy nőni nem tudott, hanem előfizetőket vesztett!

További szomorú hír a befektetők és részvénytulajdonosok számára, hogy a Spotify- ahogyan arra számított is, igen markáns hirdetési bevétel visszaeséssel szembesült a pandémia első sokk hatása után.  

Ebből a harmadik negyedévben aztán valamelyest fel tudott tápászkodni a svéd cég, de ettől még tény, hogy gyakorlatilag 2019 harmadik negyedéve óta egy helyben topog a svéd cég hirdetési üzletága, azaz a svéd cég azon reményei, hogy az előfizetés alapú szolgáltatás mellé képes lesz egy újabb  üzleti lábat felépíteni, minden jel szerint kudarcot vallottak.

A kettő együtt pedig azt jelentheti, hogy Daniel Ek-nek új narratívát kell találnia, amelynek segítségével a Spotify növekedését a befektetők számára kommunikálja.  Eddig a felhasználószám és bevétel  növekedés volt az, de ez érezhetően léket kapott a koronavírus által. Az egyre csökkenő ARPU és az egyre olcsóbban elért felhasználók nehezen lesz kommunikálható a befektetők felé. A Podcast jó eséllyel ilyen terület lehet,de a Spotify-nak még sokat, nagyon sokat kell azon dolgoznia, hogy azzá is váljon!

Amikor a Youtube-ról írtunk itt a Muzzak oldalain, rendre felmerült az MTV, azaz a Music Tv neve.  Az MTV ( Music, nem  a magyar..) szerepe a zenefogyasztás átalakulásában elvitathatatlan. A 80-as évek elején gyakorlatilag az MTV teremtette meg a videóklipet ,mint műfajt- hogy aztán a 2000-es évek közepén, a Youtube megjelenésével egy időben az újfajta zenei tartalom fogyasztás egyik legádázabb ellenségévé váljon.

Az MTV által megteremtett zenei videók a 21.századi  zenei tartalomfogyasztás egyik meghatározó, ha nem a legmeghatározóbb  területének számítottak és számítanak. Ebben a tekintetben  rehát nagyon nincs változás a nyolcvanas évekhez képest amikor az MTV a videóklipek segítségével forradalmasította mind a tévézést, mind a zenei marketinget.

Két óriás próbálja megreformálni a zenei videófogyasztást

A zenei videók a 21.századi zenei tartalomfogyasztás egyik meghatározó, ha nem a legmeghatározóbb területének számít. Ebben a tekintetben nagyon nincs változás a nyolcvanas évekhez képest amikor az MTV a videóklipek segítségével forradalmasította mind a tévézést, mind a zenei marketinget.

Most már, a 21.század második évtizedét taposva  inkább már az a meglepő, hogyha valaki a hagyományos, tv-ben sugárzott zenei videókra gondol. Márpedig így van és nem kisebb cég teszi mindezt, mint az Apple! Az Apple Music Tv néven, online és az APple TV alkalmazásban is elérhető  műsor tluajsdonképpen a 80-as években  megismert és felfutott MTV koncepióját viszi majd tovább, tartalmi területen legalább is biztosan.

Azaz a videóklip folyamon felül,  interjúk, zenei hírek és persze klip premierek is  megtalálhatóak lesznek majd az Apple Music TV-ben.  

Sok tekintetben ugyanakkor az Apple Music TV fundmentálisan más lesz, mint amilyen az MTV volt. Az első és leginkább szembetűnő különbség, hogy z Aple Music TV nem lesz elérhető a televízió szolgáltatóknál, csak a fent említett kétféle Apple platformon.  Ugyancsak kimaradnak majd- mindenki örömére, a reklámok, és mindezért még fizetnünk sem kell.

Magát a funkcionalitását tekintve az Apple nem vitte túlzásba az Apple.  Ugyan maga az alkalmazás könnyen kezelhető és nyújt olyan kényelmi funkciókat, amelyek igen hasznosak- például a lejátszás megállítása. Nincsenek ugyanakkor social funkciók- így nem tudjuk megosztani mit nézünk.

Az  október végi induláskor a televízió először az Apple Music 100 legnépszerűbb videóklip mutatta, majd pedig csütörtökön  Bruce Springsteen közelgő új albuma okán, a művész előtt tisztelegve Bruce Springsteen napot tartott.

Mindezek ellenére az Apple hibrid TV szolgáltatása meglepően fontos szerepet tölthet majd be az Apple zenei stratégiájában. Egyrészt az elmúlt években készített létrehozott exkluzív tartalmaknak lehet majd az otthona. Az Apple Music Tv ugyancsak jó pont lehet majd akkor, amikor az előadókkal tárgyal az Apple, exkluzív szerződésekről illetve az Apple által nyújtott marketing lehetőségekről.

Az előzetes pletykáknak  szinte maximálisan megfelelve, az Apple bő egy hónappal ezelőtt, szokásos őszi eseményén bejelentette, hogy Apple One néven szolgáltatási csomagot indít. Az Apple One, ahogy arra a korábbi, hivatalosan meg nem erősített értesülések is utaltak, a Cupertinói óriás különböző szolgáltatásait, egész pontosan az Apple Musicot, az Apple TV+-t, az Apple Arcade-et, az iCloudot kombinálja, kedvezőbb áron, mint ha azokra a felhasználók külön-külön fizetnének elő.

A csomag háromféle konstrukcióban lát napvilágot,: Egyéni, Családi, illetve a Premier előfizetés. Az egyes csomagok árai illetve a bennük elérhető szolgáltatások a lenti képen láthatóak.

Az Egyéni csomagért havi 15 dollárt kér el a vállalat, ezért az előfizetők az Apple Music, Apple TV+ és Apple Arcade hozzáférés mellett 50 gigabájt iCloud tárhelyet kapnak. A Családi csomag havi  épen hogy csak nem 20 dollárért  érhető el  és 200 gigabájt iCloud tárterület párosul. Végül a Premier konstrukcióhoz már 2 terabájt online tárhely jár, illetve az Apple News+ és a Fintess+ szolgáltatásokat is hozzácsapja az Apple, havi 30 dollárért.

Ahogyan azt anno a szolgáltatásról szóló pletykák idején írtuk, az Apple számára az Apple One sikere meglepően fontos tényezővé és feladattá vált. Az Apple-nek 2020-ban valóban szüksége lenne valami nagy dobásra annak érdekében,hogy az Apple Music hosszabb távon is előre, a Spotify felé tekintgethessen, mintsem a harmadik helyről, az Amazont kövesse.

Heteken belül érkezik a nagy Apple szolgáltatási bundle

Furcsa- nagyon furcsa- ez leírni, de a 2019-es év meglehetősen rosszul sikerült az Apple számára, zenei szempontból. (minthogyha az Apple televíziós tervei mellett kicsit háttérbe szorul volna az Apple Music, amely indulása után 4 évvel sem, tudta megelőzni a Spotify-t.)És az idei laposabb év...

Az ilyen  csomagok esetében a fő és döntő kérdés szinte minden esetben az ár! Tavaszi gondolatmenetünket- amennyiben a kombinált zene és tv streaming szolgáltatás kombinált ára is valahol 10-15 dollár között lehet majd. Amennyiben 12-13 dollárnál drágább, akkor a kiadók fellélegezhetnek, hiszen a zenére és a zenei tartalmakra jutó felhasználónkénti összeg nem csökkenne. 10 dollárnál vagy esetleg alatta ugyanakkor már minden egyes előfizető esetében vesztenek a kiadók a jelenlegi összeghez képest. A végső árral összevetve látható, hogy az Apple végül a kompromisszumos megoldást választotta.

Ez a kompromisszumos, már-már biztonsági megoldás ugyanakkor roppant fontos lehet az Apple számára, nem csupán a streaming piaci pozíciók okán, hanem sokkal inkább abban, hogy a koronavírus okozta gazdasági válságban  a lehető legalaconyabban tudják tartani a lemorzsolódást, a szolgáltatás lemondását. Ez pedig egy igen reális probléma, hiszen a piacvezető Spotify, saját felhasználóit megkérdezve, arra jutott, hogy a Spotify előfizetők körében tartott megkérdezés alapján, minden ötödik előfizető  lemondaná előfizetését, amennyiben anyagi helyzete azt indokolttá teszi majd.

Egy ilyen döntés meghozatalkor pedig fundamentálisan fontos, hogy 15 dollárért mit is kap az ember. Márpedig  ugyan a remélthez képest nem annyira olcsó, de a piacon elérthető alternatívákkal összehasonlítva, havi 15 dolláért egy Apple Music, egy Apple TV+ , egy Apple Arcade előfizetés valamint iCloud tárhely nem számít rossz ajánlatnak!   

Hogy mennyire tolerálja majd mindezt a piac, az  az év hátralevő részében derül majd ki, azaz, hogy az Apple bundle ajánlata hogyan bírja majd az Amazon  diktálta egyre erősebb kihívást és egyáltalán a streaming piac hogyan reagál majd a gazdasági problémákra.

2020 izgalmas évnek ígérkezett a zeneipar számára,. Év elején, az éves várakozásainkat megfogalmazva, azt írtuk: Az előttünk álló év sokkal inkább szól majd az immáron bő 5 éve tartó streaming  piaci  növekedés lassulásáról, és az audio streaminget felváltani hivatott szolgáltatások egyre határozottabb térnyeréséről

Ha majd az év végén visszatekintünk 2020-ra egészen biztosan nem ez, hanem a koronavírus a zeneiparra gyakorolt hatása lesz majd a legfontosabb téma. nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból „ egyforma mértékben. Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig.

Maga az audio streaming ugyanakkor vegyes képet mutatott a leginkább  súlyos tavaszi hetekben, hónapokban.

A  Goldmann Sachs elemző cég immáron hosszabb ideje tesz zeneipari jóslatokat- pozitív és negatív lehetséges kimenetelekre bontva azokat- amely jóslatok minden esetben komoly visszhangot váltottak és váltanak ki. A cég  a 2020-as évre vonatkozó jóslatát is módosította, érthető okokból.    

Ha ezt vesszük alapul- hiszen a tényadatok majd csak valamikor jövő  év tavaszának az elején érkeznek meg-akkor 2020 mintegy10%os visszaesést hoz, hozhat majd a globális zeneiparban, hiszen az eredeti 22,6 milliárd dollárral ellentétben 20,8 milliárd folyik majd csupán be a különböző szolgáltatásokból.

Lévén, hogy a CD eladások, illetve az a lá carte letöltésekből már az eredeti jelentésben is csökkenő tendenciával számolt a cég, ezért jó eséllyel kijelenthető, hogy a különbözetet a streaming szolgáltatások visszavágott növekedési  kilátásai jelentik.

Számszerűen mindez nem kevesebbet jelent, minthogy a Goldman becslése alapján 2020-ban több,mint 2 milliárd dollárral kevesebbet költenek majd az emberek audio streaming szolgáltatásokra, mint az várható volt. 

Mindez azt jelenthetné,hogy a streaming szolgáltatásokra előfizetők száma is  lassabb ütemben növekszik majd, mint az várható volt. A helyzet azonban nem ez! A streaming szolgáltatásokra előfizetők száma ugyanis a korábban előrejelzettnél jelentősebb mértékben nőhet majd idén! Az eredeti előrejelzésében a Goldman 397 millió előfizetővel számolt, ami nagyjából 50 millió új előfizetőt jelentett volna. A frissített előrejelzésben ezzel szemben már 416 millió-val kalkulálnak, azaz szerint 2020-ban 75 millió ember kezd majd el audio streaming szolgáltatásokat használni.

Ha több ember használja majd a szolgáltatásokat, mégis kevesebb bevétel folyik be, ez egyetlen egy módon lehetséges: ha az előfizetők kevesebbet költenek magukra a szolgáltatásokra.

A Goldman előrejelzése alapján, az eredetileg 2020-ra prognosztizált  éves költés az előző évi 56 dollárhoz képest mintegy 10 dollárral csökken majd és alig haladja meg a 46 dollárt. A 10 dolláros csökkenés nyugodtan evezhető brutálisnak , hiszen közel 20%-os csökkenést jelent, illetve azt, hogy havi alig 4 dollárt költenek globális szinten  streaming zenei szolgáltatásokra az emberek!

Hidegháborús állapotok a kiadók és a Spotify között

A streaming szolgáltatások, élükön a svéd Spotify-a speciális helyzetben vannak. A befektetők ugyanis a Spotifyban egy a nagy lemez kiadók kiváltó, a rajongókat és a zenekarokat közvetlenül összekötő platformot látnak.Daniel Ek cége pedig a közelmúltban több olyan lépést is tett, amelyek akár...

Az első, a koronavírus által okozott átalakulást is figyelembe vevő előrejelzések ( egyelőre még nem adatok!) alapján azt lehet mondani, hogy a streaming zenei szolgáltatásokat használók számán nem lesz negatív hatása a koronavírusnak ( bár ahhoz képest, hogy a OTT TV szolgáltatások mennyire robbanásszerűen kezdtek el növekedni, ez sem éppen pozitív) azt az összeget azonban, amelyet fizetni vagyunk hajlandóak egy hónapnyi korlátlan zenei tartalom hozzáférésért, drasztikusan csökkenti majd le! Mindez pedig újabb és újabb, egyre erősebb viták fényét vetíti előre a kiadók és a piaci alapon működő streaming zenei szolgáltatók között..

Amikor  a 2020-as évre vonatkozó jóslatainkat megtettük, egyik jóslatunk az volt, hogy  az Amazon az év végére megelőzheti az Apple Music-ot és a piacvezető svéd Spotify elsődleges kihívójává válhat.

De mindezen felül 2020 adhat választ arra a kérdésre is, hogy  lesz, lehet-e komoly zenei szolgáltatás a Youtube Music és arra is, hogy hogyan alakul  nyugati és a kínai streaming szolgáltatások virtuális versenye?

Nézzük hát, hogy 2020 eddig mit is “hozott” mindebből? A Spotify továbbra is magabiztosan piacvezető , olyannyira, hogy  előfizetőszáma majdnem annyi, mint amennyi a második és harmadik helyezetté összesen! Minennk ugyanakkor ára, dollárban kifejezhető ára van, ez pedig az egy felhasználóra eső árbevétel csökkenése!

Az Apple Music vesszőfutása  a piaci részesedéseken is tetten érhető! A 2019-es adatokhoz képest az Cupertinoi cég részesedése csökkent , azaz a felhasználószám növekedés ebben az esetben kevés …

Az Amazon Music ezzel szeme minden értelemben ,mind az előfizetőszám mind a piaci részesedés tekintetében nőni tudott. Amennyiben csak az utóbbit nézzük, úgy egy másik elemzés alapján az Amazon Music 2019-ben megduplázta előfizetőinek számát.

A dobogóról éppen csak lemaradt a legnagyobb nem nyugati streaming piaci szereplő, a Tencent Music! A kínai cég növekedése különösen annak ismeretében meggyőző, hogy 2020- első felében kínban, a kínai gazdaságot már alapjaiban  formálta, rázta meg a koronavírus. Ezt figyelembe véve, igen szép eredmény, hogy a Tencent Music 14 millióval tudta növelni előfizetői számát.  

Mindeközben  a Google és zenei szolgáltatásai, azaz a Youtube Music úgy tűnik elindultak azon az úton, amire a Google nagyon régóta várt. A 6%-os piaci részesedés persze messze-messze elmarad attól, amihez az Alphabet háza táján hozzászokhattak., azonban az, hogy 2018- első negyedévéhez képest a cég megduplázta streaming zenei szolgáltatásinak előfizetőszámát, az még a piacvezető Spotify-nak sem sikerült!

Az alapvetően meglehetősen  merev erősorrendnél- amiben csak az esetleges, legkorábban ez ég végén bekövetkező  Apple-Amazon  pozícióváltás okozhat majd izgalmakat és markáns változást-  sokkal izgalmasabb témát jelent, hogy minden jel szerint egyre erőteljesebb szegmentáció kezd megjelenni a piacon.  Azaz, mintha azt a feladatot, amit a streaming zenei szolgáltatók nem szívesen végeztek el maguk, elvégzi  maga a piac!

Ennek az egyre láthatóbb eredménye az, hogy minden jel és adat szerint a Youtube Music az az zenei szolgáltatás,amely leginkább népszerűbb a  fiatalok között.  ( mindez amúgy jelzi,. Hogy a Resso, azaz a Tik-Tok tulajdonosa Bytedance zenei szolgáltatása bizony igen hamar, igen népszerű lehet) Ezzel szöges ellentétben az Amazon, sokrétű szolgáltatás ajánlatával, nagyon erős hangalapú szolgáltatás fókuszával inkább az idősebbek között népszerű. Az Apple esetében nem elsősorban életkori, hanem platformbeli különbségek érzékelhetőek, hiszen az Apple Music a mai napig alapvetően egy iOS alapú zenei megoldás. Végül a Deezer- a feltörekvő piacokon teljesít jól- sokkal jobban mint a többi szolgáltató.

Összességében 2020 első félévében a  piackutató cég becslése alapján immáron 400 millió ember fizetett valamelyik audio streaming szolgáltatásért, ami közel 100 millióval magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Az első félévben tehát – még- nem látszott a koronavírus negatív hatása, mér mai az előfizetőszám növekedést illeti. Teljesen más ugyanakkor az egy felhasználóra jutó bevétel esetében a helyzet. Ami egyrészt tudható csak be a járványnak, másrészt- és hosszabb távon ez lehet a fontosabb- annak, hogy a fejletlenebb piacokon csak egyre alacsonyabb áron értékesíthetőek ezek a szolgáltatások.