A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

2017, azaz tavaly év vége óta azonban egyre több és egyre egyértelműbb jelei voltak annak, hogy a Facebook, valamilyen formában de a hosszú-hosszú várakozás után, valóban belép a világ digitális zenei piacára, és ugyan hivatalossá még mindig nem vált, de a zeneipar legrosszabbul titkolt titkai közé tartozik, hogy mark Zuckerberg cége karaoke szolgáltatást indít.

A Facebook Messenger lehet a legnagyobb zenei megosztó alkalmazás

Alig 1 héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a Spotify folyamatos útkeresése részeként és persze növekedése érdekében újabb területre, ezúttal a zeneipar következő brutális növekedési területének tűnő zenés üzenetküldési piacra tervez belépni. Arra a piacra, ahol már eddig is komoly szereplők vetélkedtek és amely piacot az a Facebook dominálta, amely viszont eleddig nagyon óvatosan bánt a zenei tartalmakkal és az integrációra helyezte inkább a hangsúlyt.

A Lasso névre keresztelt megoldás szinte sok  tekintetben úgy működik ,mint az azóta kínai tulajdonba került Musical.ly , azaz  maximum 15 másodperc hosszúságú  videókat rögzíthetünk, melyek alá aztán speciális effekteket illetve zenéket is válogathatunk.  

A lépést  nem lehet nem a tengerentúlon (is)egyre meghatározóbb szereplőnek számító Tik-Tok elleni válaszlépésnek tekinteni. A Musical.ly utódjának tekinthető cég ugyanis hamar nagy népszerűségre tett szert a tengerentúlon is!  Egyrészt a hírek szerint ár több, mint 6 millió regisztrált felhasználója van, másrészt pedig Olyannyira, hogy immáron  olyan hírességek, mint Jimmy Fallon is a Tik-Tok-ot használják. Arról pedig, hogy mit jelent, ha egy celeb jó vagy rossz véleményt fogalmaz meg egy   közösségi szolgáltatásról  talán a Snapchat-nél tudnának a legtöbbet mesélni…

Mit jelenthet a Musical.ly bezárása a zeneipar számára?

Napjaink zenei szolgáltatásait és zenefogyasztását a streaming szolgáltatások dominálják, efelől nagyon nem lehet kétség. Ugyanakkor egyre erősebben jelenik meg a zenei tartalom a közösségi szolgáltatásokban, elsősorban a chat szolgáltatásokban is. Azaz a zene tovább demokratizálódik majd és egyre könnyebben készíthetnek majd abszolút amatőrök is rövidebb, hosszabb zenés tartalmakat.

A Facebook számára pedig ez a terület- azaz az üzenetküldéshez kapcsolódó  szórakoztató tartalmak- bizony igenis stratégiai kulcsterület és nem nagyon hagyhatja, hogy  ezen más is megerősödjön, pláne nem hazai pályán, azaz az Egyesült államokban.  Persze, a Tik-Tok sem fogja hagyni magát és amennyiben, nem követi el azokat a hibákat, melyeket a musical.ly lekövetett, akkor bizony hazai pályán is védekezésre szorulhat a Facebook..

A zenei videók a 21.századi  zenei tartalomfogyasztás egyik meghatározó, ha nem a legmeghatározóbb  területének számít. Ebben a tekintetben nagyon nincs változás a nyolcvanas évekhez képest amikor az MTV a videóklipek segítségével forradalmasította mind a tévézést, mind a zenei marketinget.

A 80-as évek elején gyakorlatilag az MTV teremtette meg a videóklipet ,mint műfajt- hogy aztán a 2000-es évek közepén, a Youtube megjelenésével egy időben az újfajta zenei tartalom fogyasztás egyik legádázabb ellenségévé váljon. Már ez előtt megkezdődött az MTV távolodása a zenétől, hiszen magán a TV adón már a 2000-es évek elejétől fogva sokkal inkább a valóság show jellegű tartalmak domináltak.

Napjainkban fundamentálisan más a helyzet, illetve ha pontosan akarunk fogalmazni más platformon fogyasztunk zenei videókat, de  többet mint valaha. Az ok  tulajdonképpen egyetlen szóban kifejezhető: Youtube.

A Google által 2006 őszén 1.65 milliárd dollárért megvásárolt videómegosztó aztán az elmúlt 10 évben meghatározó szereplővé nőtte ki magét, a digitális zenében is. A Nielsen adatai szerint tavaly év végén 13 milliárd videót tekintettek meg, melyek 40%_a zenei videó volt. A Youtube tehát a zenemegismerés egyik központi szereplője, elvitathatatlanul, igaz  egyre több szereplő köztük és leginkábba Facebook szeretné  letörni  a szarvait.

Persze az MTV  nem mondott le arról, hogy újból meghatározó szerepet töltsön be a zenei tartalom szolgáltatók között.  

A feladat ugyanakkor messze nem mondható triviálisnak, ugyanis  a rajongók, az MTV által megcélozni kívánt fiatalok médiafogyasztása alapjaiban alakult át. A lineáris TV ezen fiatalok számára már nem cool, egyre kevesebb is fogyasztják, ezért az MTV számára nem elegendő, hogy átalakítja műsorstruktúráját,  más platformokon is meg kell jelennie illetve  lineáris platformjait is élvezetesebbé, interaktívabbá kell tennie.

Ennek  részeként hozta létre a z MTVA tulajdonos a MyMTV Music névre hallgató szolgáltatását. A  modell ötvözni próbálja a fiatalok igényét az interaktvititásra, a hagyományos lineáris Tv szolgáltatással.  Azaz a szolgáltatásra előfizetők vagy azt szolgáltatójuktól  csomagjuk részeként megkapó TV nézők az MTV videóklip és egyéb tartalmaiból  saját ízlésükre szabva állíthatják össze a  Tv csatornájukat. A személyre szabott csatornákat létre lehet majd hozni hangulat, napszak vagy akár zenei stílus alapján is. Azaz  tulajdonképpen egy az egyben elérhető lesz a népszerű  streaming szolgáltatások által  alapvetpen audio tartalmakra kínált funkcionalitás.

A csatorna egyelőre exkluzívan egyetlen spanyol szolgáltatónál, a Vodafone -nál érhető el. Ami egyben azt is jelenti, hogy a brit telekommunikációs óriás hosszú-hosszú szünet után tér vissza ismételten  a zenei tartalmakhoz és azok előfizetői csomagokba való integráláshoz, azaz a bundling-hoz.

A siker persze attól még messze nem garantált, hogy két ekkora cég  vesz benne részt. Kérdés ugyanis, hogy egy önmagában jobb, magasabb minőséget  garantáló lineáris Tv csatorna elegendő lesz-e ahhoz, hogy meggyőzze a fiatalokat arról, hogy ne a Viacom és MTV vetélytársainál  fogyasszanak videó tartalmakat, vagy  legalább kevesebb videó tartalmat fogyasszanak a nem lineáris csatornákon…

A 2017-es év  végének kétségtelenül legnagyobb meglepetése és egyben legmeghatározóbb híre  az volt, amikor az Apple bejelentette, hogy felvásárolja a zenefelismerési piac piacvezetőjének számító Shazam-ot! A megállapodást azóta a  fontos európai  és tengerentúli versenyjogi szerveztek el is fogadták, így most már hivatalosan is kijelenthető, hogy a Shazam az  Apple tulajdona!

Az Apple- Shazam házasság  sok tekintetben  valóban egy  az egekben köttetetett házasság, amely könnyen elképzelhető, hogy alapjaiban változtatja majd meg a digitális zenei erőviszonyokat az elkövetkezendő években!

1. Hatalmas felhasználói adatbázis

Ezen a területen a Spotify több évnyi előnnyel rendelkezik, hiszen már 2014-ben komoly akvizíciókat hajtott végre ezen a téren, míg az Apple  egyrészt ekkor még inkább az iTunes-ra koncentrált, másodsorban pedig az algoritmuson alapuló zenemegismerés helyett eleve a humán zenei ajánlókban hitt ( és hisz a mai napig) .

Márpedig az Apple a Shazamot ezen a téren nagyon sok területen  használhatja majd. Kiindulásként vegyük azt, hogy az, hogy milyen zenéket próbálnak felismertetni felhasználók milliói kiválóan előrejelezheti azt, hogy egy adott dal népszerűsége hogyan alakul. Ez pedig egy az exkluzív tartalmakra koncentráló és   21.századi modern kiadói terveket szövögető médiacég számára felbecsülhetetlenül értékes információ lehet.

2. Egy sok tekintetben legendás fejlesztői csapat

Mint általában minden ilyen jellegű tranzakció esetében az Apple  is sietett leszögezni, hogy  mekkora örömmel tölti el a tény, hogy olyan maga színvonalú mérnök csapat  csatlakozik a céghez, mint a Shazam mérnökei. A legtöbb esetben a szép szavak ás az információk és tudás átadása után aztán a  kiváló munkaerőt szépen csendben eltávolítják a új cégtől.

Az Apple és a Shazam esetében azonban  nagy magabiztossággal  kizárható, hogy ez történjen. A Shazam mérnökei ugyanis valóban különleges emberek! Különleges mérnökök, akiket megtalálni sem volt egyszerű és akik a  szakterületükön egyedülálló tudással rendelkeznek.

Az Apple számára pedig ez a tudás végtelenül fontos lehet! A Shazam mérnökeinek segítségével  ugyanis az Apple valamennyi audio terméke, platformtól függetlenül jobbá válhat majd.

3. Maga Shazam is alapjaiban változhat meg

Természetesen  a Shazam akvizíció  alapvetően  fogja majd átalakítani a Shazamot és magát az Apple Music-ot is. A legrövidebb távú, de valószínűleg egyben leglátványosabb változás a Spotify eltűnése lehet majd.  Jelenleg a svéd cég az egyik kiemelt streaming szolgáltatás, amelyre a felismert zenék hivatkoznak, azaz akár azonnal  egy már létező lejátszási listánkba is helyezhetjük azokat. Ezzel egy idejűleg feltételezhetően a Shazam akár el is veszítheti önálló alkalmazás mivoltát és az Apple Music részévé válhat, amely ezáltal nagy lépést tesz majd  abba az irányba, hogy komplett audio élményt nyújtson előfizetői számára. 

4. Kulcs a smart speaker piachoz

Az otthoni asszisztensek piacát magasan az Amazon vezeti 43-44%-os piaci részesedéssel, magabiztosan megelőzve a Google-t., míg az Apple a futottak még kategóriát képviseli 6%-os piaci részesedéssel.  Az Apple terhát ezen, a várhatóan markánsan növekvő és egyre meghatározóbbá váló piacon jelenleg  nincsen jó helyzetben.

A Shazam kulcs szerepet játszhat  ennek megváltoztatásában és majd az Apple intelligens  és hang alapú megoldásainál  a zenei tartalmak és szolgáltatások integrálásában is.  Ez a terület az elkövetkezendő években robbanásszerű fejlődés előtt áll, és amennyiben ebben a zene nem kap megfelelő és kellően hangsúlyos helyet, akkor az  magára az Apple Music-ra is súlyos következményekkel lehet. Cupertinoban tehát virítani kell ezen a téren hamarosan valami nagyot és ennek a motorja  jó eséllyel ugyancsak a Shazam lehet majd.

5.  Betörés az autós szórakoztatási piara

Ahogyan mi magunk is  említést tettünk már róla, a következő nagy terület, ahol a streaming szolgáltatások áttörést érhetnek majd el, az autó lesz. Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja, ami többek között azzal is magyarázható, hogy a autók átlagéletkora 10 év körül van , azaz a legtöbb autó messze-mesze nem nevezhető connected car-nak. Érezhetően csökkent viszont a CD lejátszók használata és növekedett – duplájára- az online rádiók hallgatása.

Az Apple—mint a többi hardver szolgáltató és mint  streaming szolgáltató egyaránt szeretne ezen a területen is megjelenni és ez az az a terület, ahol az otthoni asszisztensekhez hasonlóan jelenleg nem túl erős az Apple ajánlata.

A következő terület ahol átveszi uralmat a streaming:az autó

Az, ahogyan és ahol rádiót hallgatunk, az elmúlt 5-8 évben drasztikusan változott meg. Nem is elsősorban az internet megjelenése, sokkal inkább az okostelefonok megjelenésének köszönhetően.A lényeg talán nem is az, hogy mi, hanem, hogy miért is okozta, okozza azt a...

A verseny pedig itt is egyre erősebb,  elég ha arra gondolunk, hogy  a piac folyamatosan arról suttog, hogy a Spotify autós hardware megoldással jelenthet meg a piacon, illetve a Pandora- Sirius Xm  akvizíció révén  a világ legjelentősebb audio szórakoztatóipari cége jöhet létre, amely az autóban  lenne talán a legerősebb.

 Pár sorral feljebb azt írtuk, hogy nem túl erős az Apple ajánlata ezen a téren. A Car Play- róla van ugyanis szó- több más Apple megoldáshoz hasonlóan a Siri-n alapul, így a Shazam tudása ezen a téren is sokat segíthet majd abban, hogy az Apple termékek színvonala és versenyképessége növekedjen.  

4 évvel ezelőtt, amikor az Apple nagy meglepetésre megvásárolta Dr.Dre streaming alkalmazását a Beats Musicot, azt írtuk, hogy „az akvizícióval tehát a digitális zeneipar három legkomolyabb előadó oldali szakembere kerülhet az Apple kötelékébe. Segítségükkel az Apple valóban létrehozhat egy olyan, modern kiadót, amely egyszerre ötvözi az exkluzív megjelenéseket, a koncertekkel, a jegyekkel, a tehetségkutatással.”   A megvásárolt Beats Music lett az alapja az Apple Music-nak  és tény, Jimmy Iovine nagyon sokat segített abban, hogy Apple tartalmi oldalon is erősebbé váljon.  De az is igaz, hogy az a földrengésszerű változás amire sokan számítottak elmaradt.  A Shazam esetében ugyanezt mondhatjuk el, a kérdés, hogy az Apple ez esetben   ki tudja-e majd használni a lehetőséget?

Napjaink streaming szolgáltatásai és nagy nemzetközi kiadók, tulajdonképpen pontosan ugyanolyan,  sok tektintetben se veled, se nélküled viszonyban vannak egymással,mint anno az Apple és a kiadók voltak, az iTunes kapcsán. Azzal az aprónak éppen nem mondható különbséggel, hogy akkor az Apple maximálisan domináns szerepben volt a legális zeneipari bevételeket  tekintve.

Ma ez sok tekintetben más azonban minden fontosabb szereplővel meg van a maga vitája a nagy lemezkiadóknak! Azt, hogy a Spotify és a nagy lemezkiadók viszonya felhőtlen lett volna valaha nem igazán állíthatjuk. Az elmúlt időszakban a fő konfliktusforrást egyrészt a Spotify ingyenesen elérhető része, illetve  a kiadók részére fizetendő jogdíj mértéke jelentette.

Alapvetően mindét esetben – ha kompromisszumok árán is- de végül megbékéltek a felek, nem utolsósorba azért, mert egy hajban eveznek, hiszen végül is, mindegyikük érdeke az, hogy a Spotify sikeres legyen, és ezt ők is tudják.

És persze ez a sok tekintetben se veled- se nélküled viszony  a kiadók számára is egyre kifizetődőbb.  Annak lehetőségét, hogy a Vivendi tőzsdére vigye   a Universal Musicot, nem más teremtette ugyanis meg, mint az előbb említett se veled- se nélküled viszony másik oldalának a meredek növekedése.

A Youtube és a tulajdonos Alphabet és  kiadók viszonya teljesen más jellegű, hiszen a Youtube a legmeghatározóbb digitális zeneipari szereplők egyike, amelynek bevételei sokszorosan meghaladják az összes vetélytárs streaming szolgáltatásét, és amelynek csak a zenei videóit többen nézik meg naponta, mint bármely más zenei szolgáltatás használóinak a száma.

A jelentősebb streaming szolgáltatások bizonyos esetekben költségeik csökkentése, de alapvetően az exkluzivitás érdekében, azonban egyre gyakrabban  saját maguk próbálnak leszerződni a fontosabb tehetséges, népszerű, erre nyitott  előadókkal.

Nem véletlen, hogy a Spotify is saját zenei tehetségkutató indított, sőt  az exkluzív tartalmakért folytatott egyre  hangosabb és markánsabb harc jegyében közvetlenül maga kezd el leszerződni az előadókkal és hasonló lépéseket tett és tesz az Apple is.

Az Amazon  nem volt beilleszthető eddig, tulajdonképpen semmilyen  szabványosnak mondható streaming szolgáltatási modellbe, így különösen meglepetésként érhet sokakat, hogy Jezz Bezos cége (is) elkezd  zenei kiadóként viselkedni.

Nehezen lehet ugyanis máshogyan értelmezni az Amazon produced by sorozatát, melyet szeptemberben kezdett el, és amelynek keretében  Grammy győztes előadók - Al Green, John Prine  vagy  éppen Margo Price- jelentetnek meg exkluzívan új ,friss tartalmakat az Amazon streaming szolgáltatásában. A kiadói jogok azonban- hasonlóan a Spotify-hoz- ez esetben is az előadóknál, illetve a kiadványokat megjelentető független kiadóknál maradnak.

Egyelőre megijedniük és félniük nem kell a major kiadóknak attól, hogy az Amazon hasonlóan a Spotify-hoz vagy éppen az Apple-höz  igazán hevesen belevetné magát az exkluzív tartalmak kiadásába. nem is lesősorban azért mert nem tehetné meg (   ne feledjük, a cég másik entertainment szolgáltatása, az Amazon Prime video igen erőteljesen épít az exkluzív, saját gyártású tartalmakra)  sokkal inkább azért, mert az Amazon zenei tréen elsősorban az árazásával különbözeti meg magát. Egyelőre…

Még fél év sem telt el azóta, hogy arról írtunk, hogy a Spotify ingyenes felületének markáns átalakítását jelentette be. A célt Daniel Ek deklarálta is: az ingyenes szolgáltatási részt használók a prémium részhez leginkább hasonló élményt kapják, persze korlátozásokkal.

Alig 5 hónappal később, a svéd cég ismételten  hozzányúlt felhasználói felületeihez, most azonban pontosan a másik csoportot, azaz  előfizetőket célozzák a változtatásokkal!

A legfontosabb és legszembetűnőbb változás, hogy az eddig 5 navigációs pont - Home, Böngészés, Keresés, Rádió és Gyűjteményem- helyett a jövőben csak 3- Home, Keresés, Gyűjteményem-  segíti majd a mobil app-ban a navigációt.

Ahhoz persze, hogy minden ne kevesebb, hanem ugyanannyi, vagy akár nagyobb funkcionalitást is jelentsen, át kellett alaktani az egyes menüpontok működését is! Ennek megfelelően a személyre szabott ajánlatok már az alkalmazás nyitó képernyőjén megjelennek majd, míg az új tartalmak felfedezését, megkeresését teljesen a keresés alá integrálták. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben, amikor a keresőt használjuk  a kereső mező alatt mindig megjelennek majd az általunk legjobban kedvelt és hallgatott zenei stílusok, és mindez időről időre, belépésről, belépésre változhat majd. A böngészés rész- ahol korábban a személyre szabott újdonságokat, ajánlatokat találhattuk meg, ugyancsak a kereső  alatt lesz megtalálható.   

Talán az egész megújulás legfontosabb eleme, hogy alapjaiban változik meg a Spotify által kínált rádió funkcionalitás! A rádió létrehozás pofonegyszerű és gyors lesz: egy adott előadó nevét beírva, a találati oldalon egyből lehetőségünk lesz az adott előadó tartalmain alapuló rádiót indítani!  Ami tulajdonképpen nem is rádió lesz, hanem egy végtelenített lejátszási lista, amely viszont klasszikus rádió hallgatási élményt nyújt majd, azaz szemben az ezen a területen mérvadónak számító Pandora-val , nem lesz arra sem szükség, hogy az egyes dalokat értékeljük, a rádió tartalmainak finomítása érdekében. (persze jogosan merülhet fel ezek után az a kérdés, hogy a kevésbé tetsző dalokat akkor hogyan fogja kiszűrni számunkra a Spotify?)

Ugyan a bejelentésében erre nem tért ki a svéd cég, de nem lehet nem észrevenni az összefüggést a piaci fejlemények és a Spotify lépése között, elsősorban a világ legnagyobb zenei piacán Egyesült Államok streaming szolgáltatói piacán történteket! A Piacvezető Pandora  akvizíciója, az Apple Music előretörése tetszik- nem tetszik lépéskényszerbe hozta a Spotify-t. Annak érdekében, hogy piacvezető maradjon, válaszolnia kellett, az alapvetően a rádió funkcionalitás és exkluzív tartalmak felől érkező kihívásra. Hogy sikerült-e arra majd valamikor jövő év elején kaphatunk majd választ…

A Winamp nevet nem nagyon kell senkinek bemutatni, a 2000-es évek elejének, közepének, azaz az MP3 korszaknak az ikonikus és kihagyhatatlan szereplője volt, ugyanúgy, mint a mai vezető streaming szolgáltatások. 2000-es évek második felében aztán  az iTunes illetve a mobiltelefonok előretörésével fokozatosan háttérbe szorult, melyből többször próbált kitörni, sajnos alapvetően sikertelenül.

A Winmap jelenleg a Universal Music tulajdonosa, a Vivendi  által 64%-ban tulajdonolt belga Radionomy. Az akvizíció pillanatába a hivatalos megfogalmazás szerint a Vivendi felől érkező befektetést a belga cég innovációra illetve a várhatóan növekvő audio piacon való térnyerése használja majd. Minden jel szerint ennek ha idén már nem is 2019-ben az első eredményét láthatjuk is majd!

Közös tulajdonban a Universal Music és a Winamp

A winamp a kilencvenes évek ikonikus zenelejátszó szoftvere a 2000-es élvekben az iTunes illetve a mobiltelefonok előretörésével fokozatosan háttérbe szorult, melyből többször próbált kitörni, sajnos alapvetően sikertelenül. A szolgáltatás anno még a dotkom lufi idején megvásárló AOL egy ideig fejleszteni próbálta, felmerült, hogy streaming szolgáltatás lesz belőle, hogy aztán 2013 végén már a bezárását lebegtesse meg.

A Radinomy ugyanis a héten bejelentette, hogy a Winamp dekstop verziójának idei megújulása után, jövőre mobil Winamp érkezik majd! Egyelőre túlzottan sok információt nem árult el a projektről a  tulajdonos Radionomy, de annyit igen, hogy a fókusz kifejezetten a mobilon lenne, azaz az új Winamp egy elsősorban mobil termék lenne.

Egy olyan mobiltermék, melynek bevallott célja az lenne, hogy megteremtse a kapcsolatot a legfontosabb streaming szolgáltatások között.

Hogy mindent utópisztikusan hangzik? Abszolút mértékben! Hogy népszerű lenne-e a streaming szolgáltatások használó körében? Abszolút mértékben! Hogy a nagy zenei kiadók érdeke lenne -e mindez? Talán? Hogy a vezető streaming szolgáltatások örülnének-e egy  ilyen jellegű aggregátornak? Szinte biztosan nem!

Mindezek ismeretében aztán abszolút jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis mit is szeretne a Winamp és tulajdonosa? A válasz lényege és ereje pedig pontosan a tulajdonosban rejlik! A világ legnagyobb zenei kiadójának(közvetett) résztulajdonaként a Winamp lehet az a szolgáltatás, amely megteremti  azt a  fajta forgalomterep szerepet, amiről mind a kiadók, mind a streaming szolgáltatók álmodoznak.

A lehetetlennek tűnő küldetés kulcsa pedig pontosan a fent említett tulajdonos lehet! Az extravagáns Lucian Grange vezette Universal Music ugyanis már régebb óta gondolkozik egy saját streaming szolgáltatáson, … ehhez pedig a közelmúltban csatlakozott a Sony Music is.  A Radionomy által megszellőztetett információk alapján a jogi megoldással nem  lesz gond, ami azt sugallja, hogy a Universal erősen támogatja őket a projekt megvalósulásában

Bármely, saját márka alatt futó szolgáltatás, amely csupán saját tartalmakra alapozna, a legkisebb eséllyel sem bírna a vezető streaming paci szereplőkkel szemben! Aki azonban a forgalomterelő szerepet betölti, az mind a streaming szolgáltatók, mind a kiadók érdekeit szolgálja majd.

Azzal pedig, hogy a Winamp- az elképzelések szerint- integrálja majd az offline és online zenehallgatási élményt egy régi-régi, még a felhő alapú zenei szolgáltatások  idejében megfogalmazódott fogyasztói igényre adhat választ. A zenekedvelők számára a lényeg ugyanis az lenne, hogy a nagy nehézségek árán összegyűjtött zenei gyűjteményük egy helyen, minden platformról elérhető legyen.  Itt ebben az esetben zenei gyűjtemény alatt értük playlisteket,  megvásárolt zenéket, saját zenéket, CD mindent, amit valaha hallgatunk. Ha ez valóban sikerül a Winampnek, akkor a 2020-as években is ugyanolyan meghatározó szereplő lehet, mint 15 éve volt!

 A nagy nemzetközi lemezkiadók és a streaming szolgáltatások viszonya legjobban talán a se veled-se nélküled  hasonlattal  írható le. Persze ez a sok tekintetben se veled- se nélküled viszony  a kiadók számára is egyre kifizetődőbb.  Annak lehetőségét, hogy a Vivendi tőzsdére vigye   a Universal Musicot, nem más teremtette ugyanis meg, mint az előbb említett se veled- se nélküled viszony másik oldalának a meredek növekedését.

Ennek ellenére rendre felmerül az az ötlet a kiadók részéről, hogy saját zenei szolgáltatás indítanak, abban a hiszemben, hogy jobban tudnák, tudják  marketingelni, üzemeltetni, mint az olyan  szolgáltatók és médiavállalkozások, mint az Apple vagy éppen a Spotify.

Nagyjából 3 évvel ezelőtt a piacvezető Universal Music a Barcelonai Mobile World Congress (MWC) keretein belül különösebb hírverés nélkül bemutatott, Mondia Mix névre hallgató szolgáltatás a teljes, Universal zenei portfoliót tartalmazta, white label, azaz a megrendelő igényei szerint márkázható streaming szolgáltatásként.

Most éppen a Sony Music a „soros” bár az ő terveik messze nem mondhatóak ennyire konkrétnak ( még) Ettől még tény, hogy Rob Stringer , a kiadó vezetője a BBC Radio 4-nek nyilatkozva  nem vetette el a lehetőségét annak, hogy a Sony Spotify vetélytársat indítson!

Stringer kiemelte, hogy a Sony közel 100 évre visszamenő zenei archívummal rendelkezik zenei tartalmakból, és az ebben rejlő előnyöket(?) szeretné kihasználni! Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az fel sem merült és nem is opció, hogy a Sony bármely jelentős streaming szolgáltatásból visszavonja teljes katalógusát! A katalógus bizonyos részeinek visszatartását vagy késleltetését ugyanakkor abszolút nem zárta ki! Nem meglepő módon pontosan a Spotify illetve és streaming szolgáltatók gyakorlatában egyre gyakrabban jelentkező közvetlen előadói szerződéseket hozta fel példaként! Stringer egyszerre próbált diplomatikus maradni és határozott lenni akkor, amikor kijelentette  a Spotify direkt előadói szerződéseire reflektálva, hogy „Megtehetik? Igen,minden valószínűség szerint! Hogy kell-e választ adnunk mint kiadó erre? Igen!”

És hogy mi lehet ez a válasz? Egyrészt a saját, azaz kiadói oldalon való egyre erősebb, erőteljesebb innováció, másodsorban pedig a kiadói / disztribúciós modellbe való beavatkozás, azaz kimondva-kimondatlanul az új tartalmak megjelentésének  időzítése, exkluzivitása.

Hogy mindet működhet-e?  A legpozitívabb példa a Tidal  lehet, az a Tidal ,amely  alapvetően a lét és nem lét határán mozog, de ami talán ennél is fontosabb, érdemben nem tud beleszólni  a meghatározó streaming szolgáltatások versenyébe.  Hogy mindeze alapján a Sony esetleges streaming szolgáltatása képes lenne-e erre? Lehet, de nem valószínű…

Idén februárban írtunk arról, hogy  a világ vezető zenei piacának számító tengerentúli piacokon  a hírek szerint az Apple Music növekedési üteme  bőven meghaladja a svéd vetélytársáét. Arról nincsen információ, hogy ez azóta, meg is történt-e ( ahogyan azt várták az előrejelzésekben) azonban a Midia Research éves felmérése a nemzetközi trendeket illetően is érdekes információkkal szolgált.

A többi piackutató/elemző céghez hasonlóan a Midia adatai is egyértelműen azt jelzik, hogy globálisan a streaming szolgáltatások növekedése messze van még az enyhüléstől. Nehéz ugyanis másnak nevezni azt, hogy a tavaly év végi éppen hogy csak nem 200 millió globálisan streaming szolgáltatásokért fizető, idén ,az év első felére megközelítette a 230  milliót, ami 16%-os növekedést csak fél év alatt, éves szinten, a 2017-es év hasonló időszakához viszonyítva pedig 38%-os!

Pusztán számszakilag nézve  az előző évhez képest 67 millióval megnőtt streaming előfizető közel felét, 25 milliót a Spotify adta, közel 90%-át, közel 60 mililó főt pedig a Spotify-Apple- Amazon-Google négyes adta, azaz valóban a streaming piac ( is) végletekig a nagy amerikai cégek által dominálttá vált.  

Ennél talán érdekesebb, hogy hogyan alakul a verseny a nagy, domináns amerikai szolgáltatások között. Az eddig többször hangoztatott alapvető megfigyelés az volt, hogy az USA-ban már az Apple Music lehet az erőseb, globálisan azonban  még feltétlenül a svéd cég.

A legjelentősebb mértékben az Apple piaci részesedése nőtt, az előző évhez képest 2%-al, miközben a Spotify a nagyobb piacon is megőrizte vezető helyét.   Az Apple Music növekedés és közeledés a Spotiy-hoz egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi piaci tendenciák  mellett a tengerentúli piacokon való növekedés elég ahhoz, hogy globálisan is csökkenjen a különbség a két szolgáltató között.

Spotify-Apple Music háború a tengerentúlon

Alig telt el 10 nap azóta, hogy a Spotify legújabb előfizető szám adatáról írtunk, megérkezett az Apple Music hasonló adata is. A svéd cég a tavalyi év tavaszán érte el a mérföldkőnek számító 50 millió fizető ügyfelet, hogy aztán alig 10 hónap alatt újabb 20 millióval növelve azt elérje a 70...

Nem lehet nem szót ejteni a dobogó harmadik helyezettjéről, az Amazonról, amely ugyancsak 2%-al növelt a piaci részesedését, azonban mindezt 10%-ról tette! Egészen elképesztő az Amazon növekedése,  az előfizetői száma pedig megközelíti a 30 milliót, így az Apple-nek  miközben a Spotify-t üldözi, egyre többször kellhet ad arra is gondolnia, miképpen őrzi meg  előnyét a Seattle-i céggel szemben.

Megállíthatatlan az Amazon növekedése

A streaming piaci versenyről rengeteget írtunk, írunk mi is itt a blogban, de alapvetően az első két helyezett egyre ádázabb küzdelméről. A piac azonban ennél jóval komplexebb, egyrészt a sokak által lesajnált, mégis óriási táborral rendelkező ázsiai szolgáltatók, másrészt pedig a sok tekintetben...

Végül, de nem utolsó sorban érdemes egy pillantást vetni a zeneipar fekete bárányára, a Google-ra. A Midia adatai alapján úgy tűnik ugyanis, hogy  megtalálhatta végre azt az üzleti és operációs modellt, melynek segítségével meghatározó zenei szereplő lehet. Ezt jelzi, hogy egy év alatt, lényegében a semmiből több,mint 7 millió előfizetője lett a Youtube Musicnak.

A közeljövőben, azaz az lekövetkezendő 8-12 hónapban  ebben az alapvető fellálásban nem nagyon várható változás, azonban valamikor 2019-ben előreláthatólag érdemben csökken majd a nagy, fejlett nyugati piacokon a növekedés amely áttolódik a jelenleg még fejletlenebb, de potenciálisan hatalmas Latin-Amerikai és  Távol- Keleti piacokra.  Könnyen lehet, hogy akkor fog lapajaiban megváltozni a fenti sorrend…

Az elmúlt 2-3 évben az világ legnagyobb zenei piacáról, az amerikairól szinte csak jó híreket olvashattunk a különböző sajtóorgánumokban! Az Egyesült Államok zenei piaca ugyanis  sorrendben harmadik éve folyamatos növekedésben voltak, vannak amire pedig az elmúlt 25 éve nem volt példa a zeneiparban.

Így napjainkban a kérdés már nem az, hogy nő-e a tengerentúli zeneipar, hanem sokkal inkább az, hogy a növekedés üteme mekkora. Kezdjük is akkor ezzel a legfontosabbnak tűnő információval: a növekedési ütem egyértelműen csökkenni látszik, a mögötte meghúzódó ok, ugyanakkor nem az, amire a legtöbb szakértő gondolna.

2018 első félévében a tengerentúli zeneipari bevételek- beleértve a fizikai és a digitális eladásokat is- 10%-al növekedtek az előző év hasonló időszakához mérten, ami bizony jelentősen alacsonyabb az előző évben mért 20%-os növekedéshez képest. Dollárokban mérve talán még plasztikusabb a különbség. 2017-ben az előző évhez képest 700 millió dollár volt a növekedés, most azonban csak 400 millió, azaz mintegy 300 millió dollárnyi „növekedés” eltűnt!

Mindez elsősorban annak volt köszönhető, hogy rég nem látott mértékben beszakadtak a CD eladásokból származó bevételek. Amíg a tavalyi év első félévében  kis mértékben alig 3%-al csökkentek az ebből befolyt bevételek , azaz lényegében aszt mondhattuk, hogy a CD eladások elérhették  minimumukat. Tévedtünk, hiszen ehhez képest egy évvel később, 2018 első félévében 42%-al zuhantak a bevételek ezen a téren!

Az elmúlt évek   brutális menetelése után alapvetően az sem meglepő, hogy a prémium streaming szolgáltatások növekedése is lassult,igaz 37%-os növekedésre  azt mondani, hogy lassú, azért igen szigorú lenne.

Annak következtében, hogy tulajdonképpen kettészakadt a világ legnagyobb zenei piaca,  egy jól növekvő szegmensre ( streaming) és két küszködő, meredeken csökkenő szegmensre ( CD eladások és a lá carte letöltés) és ez a jól növekvő szegmens 3 év alatt lényegében totális dominanciára tett szert, hisz a zeneipari bevételek háromnegyede(!!) streaming szolgáltatásokból származik!

A  különböző streaming  illetve  streaming jellegű szolgáltatások közül mind bevételekben, mind növekedésen a prémium streaming szolgáltatások dominálnak.  Mindez az ezekért a szolgáltatásokért fizetők számából is szépen látszik.

Amely folyamatosan, meredeken növekszik, az elmúlt egy évben a 10 milliót is meghaladta az új streaming előfizetők száma az Egyesült Államokban, azaz a streaming növekedése egyelőre még messze van attól, hogy kifulladjon.

Ami még talán ennél is  nagyobb bizakodásra ad, adhat okot az az, hogy maguknak a streaming szolgáltatásoknak a használata is meredeken növekszik.

20 éve nem látott csoda a tengerentúli zeneiparban

Az elmúlt években nagy utat jártak be az amerikai zenei bevételek. 2012-ben még minden idők legerősebb karácsonyát produkálták az online zeneáruházak, hogy aztán az ezt követő években az alá carte letöltések a CD-hez hasonló mélyrepülésbe kezdjenek, ezzel újból csökkenésbe taszítva a zeneipari...

A 2018-as év első felében összesen mintegy 400 milliárd audio és video  zeneszám megtekintés, meghallgatás zajlott le a tengerentúlon.  Ami talán a növekedés ütemét legjobban érzékelteti az az, hogy a növekedés, ami nagyjából 120 milliárd stream volt nagyobb, mint  2014 első félévében az összes stream!

A tavaly érzékelt hurráoptimizmus tehát lehet, cseppet eltúlzott volt. Mert hiába növekszik továbbra is meredeken a streaming , a zeneipar struktúrájának átalakulása nyomán, a vesztes területek visszaesése miatt a növekedés már most sem tud olyan dinamikus lenni.

 Ha lenne és  létezne időgép és azt vissza tudnák forgatni azt valahol 2014- környékére, akkor arról írnánk,  hogy a francia cég akár  meg is előzheti a már akkor is piacvezető Spotify-t. A lelkesedés aztán odáig fokozódott, hogy 2015-ben a francia cég bejelentette tőzsdére lépési szándékát…, hogy aztán innen hatalmasat zuhanjon és majdnem hogy elsüllyedjen a streaming szolgáltatások  szürkeségében. Innen, erről a mélypontról próbált és próbál vissza térni a francia cég, sokkal kevesebb  PR aktivitással és sokkal több munkával! 

Amikor a Deezer esetleges kudarcáról  beszélünk, nem szabad elfelejteni egy pillanatra sem, hogy az egyik legjelentősebb befektetője  az orosz milliárdos Lev Blavatnik portfolió cége, az Acces Industries, azaz fundamentális finanszírozási gondokról még akkor sem beszélhetünk, beszélhetnénk, ha a Deezer növekedése hosszú távon sem állna helyre.

Új befektető, befektetők bevonása ennek ellenére is fontos lehet, hiszen a Deezer  (is) mint minden startup szeretne elkerülni az egyetlen befektetőtől való függőséget, amitől valljuk meg jelenleg meglehetősen messze van a Párizsi székhelyű cég. ( lévén az Acces Industries önmagában 50% feletti részesedéssel rendelkezik)

A francia cég által megerősített információk alapján az újabb befektetői körben a már korábban is cégbe fektető vállalkozások ( az Acces vagy éppen az indulásban fontos szerepet játszó Orange) mellett  szaúdi The Kingdom Holding Company valamint a Dubai Rotana vett részt.    A befektetés össze kb. 160-170 miliió dollár volt. A tőkeemelés révén a Deezer (is) végre unikornissá vált, azaz piaci értékelése meghaladja az 1 milliárd dollárt. Ami a Spotify 30, de akár a csak a tengerentúlon elérhető Pandora 3.5 milliárdos piac értékeléséhez képest még mindig mininek mondható.

Irányt váltva próbál a felszínen maradni a Deezer

2014-ben, azaz alig három évvel ezelőtt még arról elmélkedtünk, hogy a Deezer megelőzheti-e a Spotify-t. Akkor ez valóban reális lehetőség volt, hiszen a publikus adatok alapján ,a francia cég 130 országra kiterjedő offenzívája kifizetődőnek tűnt. Az ezt követő szűk másfél aztán egyértelművé...

Az újabb befektetésben  azonban talán nem is ez a legfontosabb elem, hanem két másik tényező. Az egyik, hogy a jelentős arab befektetők révén szinte biztosan kijelenthető, hogy a Deezer által korábban felfedett és meghirdetett tengerentúli, azaz alapvetően Egyesült Államokbeli terjeszkedés és fókusz a feledés homályába merülhet… Másodsorban viszont az által, hogy a Deezer legfrissebb befektetői között megtalálható a legjelentősebb arab tartalamakat forgalmazó és megjelentető kiadó, amely a befektetés értelmében exkluzívan licenszeli tartalmait a francia streaming szolgáltatás számára, a Deezer, lényegében a semmiből előtörve komoly és meghatározó szereplő lehet majd  az közel-keleti zenei piacokon.

Mindez azért kulcskérdés, mert a fejlett piacok  egyre közelebb kerülnek a szaturációhoz, azaz aki valóban hajlandó  a streaming szolgáltatásokért fizetni, az valamilyen formában, valamilyen üzleti modellben megteszi ezt.

Sosem látott változások jöhetnek a világ zeneiparában

Azt, hogy a streaming mennyire és milyen mértékben formálja napjaink zeneiparát talán legjobban az az adat fejezi ki, hogy a 2012-ben még a tengerentúli piacokon vezetőnek számító egyedi letöltések, mára a CD eladásoknál is kisebb részét teszi ki a zenei bevételeknek, miközben a streaming vált a...

Ahhoz, hogy a streaming szolgáltatásokkal kapcsolatos növekedés megvalósuljon arra lesz tehát szükség, hogy a fejletlenebbe piacokon beinduljon a növekedés. A növekedés valószínűleg be is indul majd, azonban szemben  a fejlett piacokkal, ezeken a piacokon ( leszámítva Dél-Amerikát) nem a globális szereplők, a Spotify  vagy az Apple Music, hanem helyi szereplők uralják a piacot.

A közel-keleten ez a szereplő az Anhgmahi, amelynek mintegy 50 millió regisztrált felhasználója van.  Erős lokális repertoár nélkül ezen a piacon a nagy nemzetközi szereplőknek sincsen sok esélyük, A Deezernek viszont így, a Rotana támogatásával lehet esélye. És ez talán  az 1 milliárd dolláros értékelésénél is fontosabb lehet a francia vég számára.