Az okos telefonok alapjaiban változtatták meg mindennapjainkat, az élet, tulajdonképpen minden területén, benne természetesen azt is, ahogyan  audio tartalmakat fogyasztunk. Így az, hogy a két alkalmazás áruházból a Google Play-ből illetve az Apple Appstore-ból mennyi és milyen alkalmazást töltünk le , ma már egyben az egyes szereplők működést, helyzetét is mutatja sok tekintetben.

Az egyik, az alkalmazások letöltését és jövedelemezőségét vizsgáló  piackutató cég, a SensortTower adatai révén, friss a 2018-as évre vonatkozó adatokkal is rendelkezünk.

Azon persze kár lenne meglepődni, hogy a letöltéseket a globálisan is őrületesen népszerű közösségi és chat alkalmazások- a Facebook, a Messenger, a Whatsapp- vezetik.  

Teljesen más listát kapunk ugyanakkor, hogyha a bevételeket nézzük.  ( zárójelben jegyezzük ,meg hogy az alkalmazásban megjelenő hirdetési bevételek ebben a kimutatásban nem jelentkezik így például  a facebook network hatalmas hirdetési bevételei nincsenek benne az alkalmazások által generált bevételben)

Az így generálódó listában nem meglepő módon a Netflix vezet, az már sokkal inkább az, hogy a Top 10  több, mint fele kínai alkalmazásokból áll.  És az is feltétlenül meglepetésként hat, hathat, hogy a zenei alkalmazások  virtuális listáját ,nem a Spotify vezeti, hanem a Pandora!

Ez egyrészt azt mutatja, hogy a platform függetlenség kifizetődő, másrészt pedig azt, hogy hiába jelentős az Egyesült Államokon kívüli zenei piacok mérete is ma már, az a szereplő, aki a tengerentúli piacokat dominálja, az globálisan is vezető lehet.   És persze mindez azt is jelzi, hogy egyre több szereplő az alkalmazásokon belüli ( in-app) vásárlások helyett, a direkt vásárlásokat kezd előnyben részesíteni.

És ha már a tengerentúli zenei piac fontosságát hangsúlyozzuk, érdemes egy pillantást vetni arra, hogy az Egyesült Államokban hogyan is nézett ki 2018-ban az alkalmazások letöltése.   Amint látható, ezt a listát sem a Spotify vezeti a zenei alkalmazások közül, hanem a Pandora.  

Minden idők második legjövedelmezőbb appja a Spotify

Az okos telefonok alapjaiban változtatták meg mindennapjainkat, az élet, tulajdonképpen minden területén, benne természetesen azt is, ahogyan audio tartalmakat fogyasztunk. Az okos telefonokon futó alkalmazásokat pedig a Google illetve az Apple alkalmazás áruházból tölthettük és tölthetjük le.

De ezen felül is érdemleges információkat csipegethetünk ki!  Egyrészt azt, hogy a Facebook hazai pályának számító piacán egy kínai alkalmazás a TikTok volt a legtöbbet letöltött app 2018-ban. Szaporodhatnak hát tovább Zuckerberg homlokán a ráncok…

Ugyancsak érdekes, hogy papíron messze nem csupán az USA-ban érhető el a Youtube Spotify vetélytárs streaming szolgáltatása a Youtube Music, egyetlen területen, pont az Egyesült Államokban tudott az élmezőnybe kerülni.

Mindebből amúgy sok tekintetben a 2018-as évhez hasonló tanulságok vonhatóak le!  Azaz a kínai szolgáltások előretörése immáron megállíthatatlannak tűnik, már a fejlett piacokon is. Az Apple Music hiába nagyon erős iOS-en, amíg Android-on nem tud erősödni, igazán, addig  reális esélye a Spotify megszorongatására nem lesz.

Arról, hogy a világ legnagyobb zenei piacán az Egyesült Államokban hogyan hallgatnak zenéket az emberek, több alkalommal is írtunk már itt blogunk hasábjain.  Ugyan napjainkban már mintegy 180 millió tengerentúli zenekedvelő hallgat online zenei szolgáltatásokat. Az, hogy ennek ellenére a hagyományos rádiózás nem halt ki és tűnt el a tengerentúlon alapvetően két dolognak tudható be.

Egyrészt, hogy az autókban továbbra is a rádió a fő zenehallgatási forrás, másodsorban pedig azért, mert  a zenemegismerésben továbbra sem tudnak domináns, meghatározó szerepet betölteni a streaming szolgáltatások.

Eddig ugyanakkor európai piacokkal kapcsolatban nem voltak az amerikaihoz hasonló kimutatások. Ezért roppant érdekes, a brit szabályozó szervezet, az Ofcom  Media Nation névre hallgató elemzése a brit rádiós piacról.

Ha most készítenénk fényképet a brit rádiós piacról, akkor az alapján szinte semmi izgulnivalója nem lenne a brit rádiós iparág szereplőinek.  A rádió elérése továbbra is 90%-os, azaz heti gyakorisággal a britek  90%-a hallgat valamennyi ideig  rádiót, valamilyen platformon.

Lényegesen aggasztóbb ugyanakkor a helyzet, amennyiben kicsit mélyebbre ásva, korcsoportok szerint is megnézzük a rádiózás iránti affinitást. A 15-24 éves – azaz még nem is a klasszikus és tartalomfogyasztásában   drasztikusan más utakat követő  Z generáció, inkább a Z és Y generáció határán elhelyezkedő – korosztály  esetében  ugyanis a rádiós tartalmak hallgatása, mindösszesen 36%-ért felelős a teljes audio tartalmak hallgatásával eltöltött időnek.  ( viszonyításként. ez a szám a teljes 15 évesnél idősebb populáció esetében 75%…)  A nyertesek? Természetesen a streaming szolgáltatások! Amíg a teljes népesség körében a zenehallgatással eltöltött idő 8%-a zajlik a streaming szolgáltatásokban, addig a 15-24 éves korosztály esetében  ez közel 30%.

Hogy még sötétebb legyen a felfestett kép érdemes egy másik 2018-as elemzés adatait is előhúzni. Ebben az átlagos rádióhallgatási időt hasonlították össze korcsoportonként. Az átlagos rádióhallgatási idő 2018-ban Nagy- Britanniában heti 21.4 óra volt, ami az előző évhez képest még kevéssel növekedett is.

Amint az az ábrán látható is, ez az átlag adat egyik korcsoport  szokásait sem fedi le pontosan. 45 év felett ennél jelentősen több rádiót hallgatnak a britek, ugyanakkor 34 év alatt érdemben kevesebbet, és a 34 év alatti korosztályok esetében  az előző évhez képest csökkent is a rádióhallgatási idő.

Ha hallgatottsági szinten még nem is, platform szinten teljesen egyértelműen már lezajlott  a változás a rádiózással kapcsolatban Nagy-Britanniában. 2018-ban ugyanis immáron a digitális platformokon való rádióhallgatás megelőzte a hagyományos platformot.  Ami talán jó hír a rádióállmásoknak ebben az az, hogy a digitális platformok közül messze a DAB, azaz a digitális rádiózás vezet.

Érdekes és a hagyományos rádiók számára nem túl fényes jövőképet fest fel az a tény, hogy az egyes platformokon mely audio  fogyasztási módok a legnépszerűbbek. Mint látható mobil telefonokon tulajdonképpen alig van jelen a hagyományosnak mondható rádiózás, míg a nagyobb képernyős eszközökön, mint a tabletek vagy a laptopok esetében a teljes zenehallgatással eltöltött idő nagyjából harmada köthető a rádiózáshoz.

A három, adatsort megvizsgálva tehát  a legteljesebb mértékben érthető   James Purnell BBC vezető félelme, aki az EBU ( European Broadcast Union) vezetői előtt tartott beszédében kiemelte, hogy a BBC és minden más hagyományos média szolgáltató léte van veszélyben azáltal, hogy a fiatalabb korosztályok a különböző fókuszú streaming szolgáltatásokban fogyasztanak audio és videó tartalmakat. A rádió pedig ebből a szempontból talán még a TV-nél is nagyobb veszélyben van, ugyanis a rádiózás  bástyájának  az autózás számít, a fiatalok azonban egyre kevésbé vezetnek, azaz könnyen lehet, hogy a rádiózásnak tényleg befellegzett a szigetországban...

Szűk egy évvel ezelőtt, 2018  elején  év beharangozó írásunkban azt írtuk, hogy 2017 végére, 2018 elejére évek, sőt évtizedek óta nem látott állapotba kerül a világ zeneipara. Valami hasonlóba, mint amilyenben utoljára az előző évezredben, még az „átkozott” Napster megjelenése előtt volt. A fejlettebb piacok, mint például a tengerentúli, de alapjában véve a világ zeneipara, globálisan is 2-3 éve  növekedésben van, ez pedig  optimizmussal kell, hogy eltöltsön minden érdekeltet. Különösen, mivel minden jel szerint 2018 sem lóg majd ki a sorból, azaz cirka egy év múlva egy újabb növekedést hozó év végét regisztrálhatjuk majd 

Ugyan a teljes 2018-ra vonatkozó adatok még nincsenek meg,az évközi adatok alapján kijelenthető, hogy a 2018-as év nem fog csalódást okozni abban a tekintetben, hogy  tovább növekedtek a világ zeneipari bevételei. Olyannyira tovább növekedtek, hogy a növekedés immáron egyre erőteljesebb másodlagos folyamatokat indított be. 2018 tehát a világ zeneiparában leginkább a harcról, a terjeszkedésről és a pénzről szólt!

Önálló streaming szolgáltatást indít a Youtube és bezárja más zenei szolgáltatásait

Amikor 2015-ben hosszas-hosszas pletykák, találgatások után végül valóban elindult a Youtube streaming zenei szolgáltása Red, a Youtube prémium streaming szolgáltatása,  nem alap nélkül írtuk azt, hogy a streaming piacot alapjaiban átformáló lépésről lehet szó.  Egyrészt maga az alkalmazás valóban a piacon egyedülálló színvonalat és megoldásokat képviselt, képvisel, másodsorban pedig azért, mert a Youtube zeneipari marketingben elfoglalt helye  több, mint megkérdőjelezhetetlen.

A piac azonban nem feltétlenül gondolta ezt így  és maga a Google sem biztos, így a Youtube Red hamar kudarcba fulladt. 2017 végén kezdett el digitális zenei ipari körökben keringeni a pletyka, mely szerint  a Youtube  egy kizárólag audio streamingre fókuszáló streaming szolgáltatás indítását tervezi  2018 első fél, de lehet  inkább  első negyed évében, Youtube Remix néven!

Végül az előzetes tervekhez képest később, de a nyáron elindult a Youtube Music  az eredetileg bejelentett 5 piac (Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Mexikó és Dél-Korea) mellett már az induláskor a tervezett második körös országokban- Ausztria, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Norvégia, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc és Egyesült Királyság- is!

A funkcionalitás , a tervezett tartalmi ajánlat- 30 millió dal plusz rajongók által feltöltött bootleg tartalmak, koncertfelvételek, ritkaságok, exkluzív tartalmak-   valamint az, hogy a Google végre valóban harmonizálja zenei szolgáltatásait arra enged következtetni, hogy ezúttal a Youtube valóban komolyan gondolja, hogy megpróbálja lenyomni a ( fizetős) streaming piac két vezetőjét, az Apple-t és a svéd Spotify-t.    Ebben az esetben pedig már csupán egyetlen egy dologról kell meggyőznie a jelenleg a  Youtube videó szolgáltatását ingyen használókat: a Youtube Music megér havi 10 dollárt!

Tőzsdére megy és hatalmasat bukik a Spotify

2018 egyik legjobban várt pillanata a piacvezető svéd cég a Spotify tőzsdére lépése volt. a svéd cég végül áprilisban jelent meg a new yorki börzén, szokatlan  piacra meneteli módot választva. Daniel Ek és cége  nem a szabványosnak mondható, befektetési bankok által vezetett, a kibocsátás tekintve drágább, de sok tekintetben biztonságosabb tőzsdére lépést választotta. Mindennek értelmében a cég ajánlott kibocsátási ár , befektetési is bankok és  meghatározott ideig, meghatározott számú részvényt el nem adható befektetési bankok nélkül lép majd a parkettre.

A svéd cég igen  jó tőzsdei hangulat mellett, lépett ki a tőzsdére. Azok a befektetők ugyanis, akik szeretnék kivenni a részüket a streaming piac várható brutális és még hosszú éveken át tartó növekedéséből, nem sok mindenből választhattak. A Pandora egyre kevésbé opció, a borús kilátások miatt, így csupán a Vivendi (a Universal Music tulajdonosa) és a Spotify marad, ahová befektethettek.

Maga a fundamentális, pénzügyi kép ugyanakkor  vegyesnek volt maximimum mondható. Sok jó adat mellett több, a befektetőket minden bizonnyal nyugtalanító adatot rejtettek a Spotify könyvei.  A Spotify feladat tehát az volt, hogy azokon az adatokon tartsa a figyelmet, amelyek az alaptörténetet- a streaming növekszik – támogatják.

A pozitív jelek és a befektetők bizalma egy ideig meg is volt, a Spotify árfolyama pedig szépen emelkedett, tette mindezt annak dacára, hogy májusban és a múlt héten is közzétette egy-egy  az adott negyedévre vonatkozó pénzügyi jelentést, melyeket a befektetők  kisebb kritikákkal, de úgy tűnik elfogadtak.

A menetelésnek aztán  novemberben vége, csúnya vége lett! A romlani kezdő piaci hangulat illetve a Spotify negyedéves jelentésében foglalt 1-2, a hosszú távú kilátásokat alapjaiban befolyásoló negatív adat a mélybe rántotta a részvényárfolyamot. Olyannyira a mélybe, hogy a svéd cég részvényárfolyama és ezáltal értéke a 190 dollár közeli csúcsokhoz képest, mintegy 50%-al alacsonyabb, alig haladja jelenleg meg a 100 dollárt..

 Kína hivatalosan is felkerül a világ zenei térképére

2018 egyértelműen az az év lesz, amire sok más mellett persze, de úgy emlékszünk majd, mint az év, amikor  a nyugati zeneipari szakértők számára is egyértelművé vált, hogy a kínai zenei piac és a kínai piacokon fejlődött és fejlődő szereplők alapjaiban fogják befolyásolni a világ zeneiparát. 

Maga a kínai  digitális  zenei piac még most is felemás képet mutat: Kína, mint a világ legnépesebb országa, természetesen a digitális zenei szolgáltatások számára is ideális terep. Piackutatási információk alapján már most is mintegy 470 millió kínai hallgat zenét online. Persze a legális piac még fejletlen, 2014-ben mindösszesen 91 millió dollárt tett ki, mivel az illegális letöltő oldalak szerepe igen jelentős( egyelőre még) a hatalmas kínai piacon.

Az ezen a hatalmas piacon   létrejött zenei szolgáltatások azonban immáron a  globális zenei piacokon is meghatározó szereplőkké váltak. Itt van első példaként az a Tencent, amely már messze nem csupán lokális, hanem globális szereplőnek számít!  És az a Tencent,amely  a Tencent Entertainment néven  kivált az anyacégből és tőzsdére lépett. és így fonák módon  a legjelentősebb vetélytársává vált annak a Spotify-nak ,amellyel közösen tulajdonrészt birtokolnak egymásban.

A másik kínai óriás, aki igen erősen beleszólt 2018-ban a „nagyok” üzletébe, még pedig egy olyan területen, ami most még csak a növekedési pályájának a kezdetén van.  Ez a cég pedig a Bytedance, amely 2017-ben a már akkor sztárnak számító Musical.ly akvizíciójával  jelent meg a nyugati cégek radarján. A tavaly novemberi akvizíciót követően ez év augusztusától a tulajdonos aztán bezárta a vetélytárs szolgáltatást, a meglevő felhasználók pedig automatikusan Tik-Tok felhasználók lettek, a Tik-Tok pedig így egy szempillantás alatt a facebook, a Snapchat és az Instagram vetélytársa ( is)  lett. A lehetőség pedig nem kicsi: a Bytedance számára adott a lehetőség, hogy a különböző videó szolgáltatásaiban meglevő, közel 600 millió ügyfelére alapozva, azokon a területeken  legyen vezető szereplő, ahol a Facebook nincsen jelen zenei szolgáltatással.

Virágzik a zeneipar és  még ennél is szebb jövő várhat rá

Posztunk elején  azt írtuk, hogy a 2018-as év nem fog csalódást okozni abban a tekintetben, hogy  tovább növekedtek a világ zeneipari bevételei. Ugyan az évzártó adatok még nem láttak napvilágot ,de például a világ legnagyobb zenei piaca, az Egyesült Államoké az első félévben még úgy is 2 számjegyű növekedést mutatott, hogy a CD eladások ismét beszakadtak. A prémium streaming szolgáltatások növekedése  pedig még  több évnyi durva emelkedés után is  37%-os volt…

A növekedésnek pedig nincsen még vége.. sőt! A Strategy Analytics elmező cég szerint  2022-ben szinte kizárólag streaming szolgáltatásokat használunk majd, melynek köszönhetően a streaming szolgáltatásokból származó bevételek megközelítik majd a 10 milliárd dollárt, és ennek köszönhetően a zeneipari bevételei is a jelenlegi 4-ről 12-13 milliárd dollárra növekednének.

Még ennél is optimistább ugyanakkor a Goldmann Sachs elemző cég, amely lényegében nem kevesebbet jósol és állít, minthogy 2030-ra megközelíthetik a 30 milliárd dollárt majd a világ zeneipari bevételei..

Jó dolog lett zenei kiadónak lenni 2018-ra

Egy ilyen dinamikájú piaci környezetben immáron  jó dolog zenei kiadónak lenni! Ezt a 2000-es évek legelejének kiadói drámája után kijelenteni bátorság, persze de a számadatok alátámasztani vélik mindezt.

Nézzük meg például a legnagyobb kiadó, a Universal Music friss adatait: A masszívan növekvő streaming szolgáltatásokan szereplő tartalmak révén a cég  bevételei, a valutaárfolyamoktól megtisztítva 9.5 %-al emelkedtek 2018 első három negyedévében.   

A minden eddiginél derűsebb jövőkép ugyanakkor a kiadók tulajdonosait is lépéskényszerbe hozta…Tulajdonaik, a nagy nemzetközi zenei kiadóvállalatok  jelenleg valóban remek helyzetben vannak és a kilátások is alapvetően pozitívak, de nem biztos, hogy ez mindig így lesz. Az átalakuló zenei ökoszisztéma ugyanis akár még a jelenlegi kiadói modellt is maga alá temetheti, ez pedig nyilván a  nagy major  kiadók szerepét, bevételeit és értékét is alapjaiban rombolná, alakítaná át.

A Facebook csak belépett az zeneiparba és kilóra megvette a kiadók bizalmát

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

2018 mégis az az év lett, amikor ez megtörtént, méghogyha nem is úgy, ahogy azt sokan várták. klasszikus, Spotify vetélytárs szolgáltatással ugyanis idén sem lépett a piacra Mark Zuckerberg, ellenben videó,a karaoke illetve a chat szolgáltatásokkal integrált zenei tartalmak és szolgáltatások megjelentek a Facebook portfolióban.

És akkor még nem is beszéltünk, a  Facebook tulajdonában levő, de ( papíron) attól függetlenül működő Instagram nyári  lépéséről! A közösségi platform ugyanis júliusban bejelentette, hogy IG TV néven új alkalmazást indít, amelynek segítségével innentől kezdve már nem csak rövid, hanem hosszabb videókat is publikálhatunk a népszerű platformon, a lépéssel pedig  lényegében direkt versenybe száll a Youtube-al illetve örök vetélytársával a Snapchat-el! Az IGTV-vel illetve azzal a lehetőséggel- amit amúgy a Facebook és a kiadók közötti megállapodás tesz lehetővé- hogy az Instagramozók által feltöltött videók zenei alapot is kapjanak – az Instagram egy olyan területen- lehet meghatározó szereplő, amelyet igazából egyetlen szereplő sem feltétlenül szeretne a jövőben magáénak tudni

Nem csitul a Youtube és a kiadók harca

Hiába azonban a növekvő bevételek, a növekvő piac méret, a kiadók új ellenséget találtak maguknak. Ami a 2000-es években a torrent volt, az a 2010-es évek végén a Youtube. A  viszály gyökere leginkább   a Value gap néven elhíresült problémában fogható meg.  Ami röviden így foglalható össze:    A hirdetés alapú streaming szolgáltatások berkein belül nézett/ hallgatott zenei tartalmak száma tavaly megduplázódott,miközben az ilyen jellegű szolgáltatásokból befolyt bevételek mindössze 31%-al nőttek. Azaz az ilyen jellegű szolgáltatások úgy növekednek, hogy közben a sikerekből az előadók és a tartalomtulajdonosok mérsékelten részesülnek.   A zene pedig a Youtube népszerűségének egyik legfontosabb eleme.  Becslések szerint a Youtube teljes forgalmának több,mint a harmada  ugyanis zenei videókból származik, azaz a kiadók szeme előtt érthető okokból villognak a dollár jelek…

A Youtube viszont nehezen de leginkább sehogy nem hagyhat ki a mai modern digitális zenei marketingből. A Youtube ugyanis önmagában nagyobb szeletet hasított ki a zenei streamekből, mint az összes streaming szolgáltatás, beleértve a Spotify-t, az Apple Music-ot-  együtt véve!

Az tehát, hogy a Youtube prémium zenei szolgáltatásokat indított és indít, alapvetően  védekezés és a kiadókkal folytatott  húzd meg- ereszd el játék része. Annak a játéknak, ahol a tét a Youtube a  közel 10 milliárd dolláros hirdetési bevételinek megvédése, amelynek érdekében a cég arra is hajlandó, hogy prémium zenei szolgáltatásokat indítson

Csendben de határozottan tör fel az Amazon

A 2018-as évről szóló jóslataink egyik az volt, hogy Az Amazon felzárkózhat a piac vezetőségért harcoló Spotify-Apple duó mögé. Hovatlaos adatokkal „természetesen” idén sem gazdagodtunk azt illetően, hogy pontosan hány előfizetője, felhasználója van/ lehet az Amazon  zenei szolgáltatás portfóliójának, azonban piackutatások és elemzések idén is megjelentek.

Ezek alapján  az Amazon, ugyan csak 2%-al növelte a piaci részesedését, azonban mindezt 10%-ról tette, azaz 20%-al növelte előfizetői bázisát, így a különböző Amazon audio streaming szolgáltatások előfizetői száma pedig megközelíti a 30 milliót, így az Apple-nek  miközben a Spotify-t üldözi, egyre többször kellhet ad arra is gondolnia, miképpen őrzi meg  előnyét a Seattle-i céggel szemben.

Túlél és feléled a Soundcloud

Nincsen nagyon messze az az idő, amikor  a 2017-es évre szóló várakozásainkat papírra vetve azt   jósoltuk, hogy a Soundcloud új tulajdonosra lel majd. Új tulajdonosra ugyanis nagy szüksége volt a berlini cégnek, amely a csőd szélén tántorgott. A Soundcloud igen súlyos pénzügyi gondokkal küzdött! Költségei meredeken növekedtek a fix ( azaz nem a tartalommal összefüggő) költségei is meredeken emelkedtek. Létszáma pedig tovább nőtt, immár 236 főre.A cég minimális mértékben 10%-al növelte bevételeit, amelyek immár meghaladták a 20 millió dollárt , azonban közben költségei  tovább növekedtek, és így  vesztesége is 25%-ot  meghaladó mértékben nőtt az előző évhez képest, 2016-ra. A csődtől végül is a Raine Group, (amely egy ún. butik bank, amely többek között a Vice media-ban is részesedéssel bír,) illetve a  szingapúri Temasek Holding alkotta konzorcuium mentette meg a berlini céget, amely aztán az új mendzsment keze alatt szépen lassan, de  újból életre kelt.

Az új vezérigazgatónak,  Kerry Trainornek  és az általa vezetett menedzsmentnek sikerült meggyőznie a nagy zenei kiadókat arról, hogy a Soundcloud útja és jövője nem a Spotify másolásában van , hanem sokkal inkább egy az előadókat fókuszba állító, a Soundcloud az audio  Youtube-ja narratívára hajazó megközelítésre, azaz lényegében a Soundcloud eredeti koncepciójához való visszatérésben. Az elmúlt 1 évben pedig lassan, de biztosan elindult ebbe az irányba ismét a berlini cég, hogy aztán idén novemberben igazán nagyot robbantson!

A három  partnerségi megállapodás melyet az ősszel bejelentett a berlini cég  együttesen nagyon erősen irányba állítja a  Soundcloudot. Ez az  irány pedig egy a DJ-ket, alkotókat kiszolgáló platform, ami nem tud és nem is nagyon akar versenyzeni  az Apple Music-kal vagy a Spotify-al, abban, hogy globális streaming szereplő legyen. 150 millió aktív felhasználóval ellenben a Soundcloud az underground streaming  és az elektronikus zenei streaming abszolút uralkodója lehet.

................................................................................................................................................................

2018 összességében tehát egy tanulságos év volt a  világ zeneipara számára. Tanulságos, mert rég nem látott hosszú ideje tartó konjunktúra van kialakulóban. És tanulságos mert 2018 volt az első év, amikor egyértelművé vált, hogy globálisan egyre fragmentáltabb a piac, és a jelenleg, a nyugati szereplők által nem  vagy nehezen meghódítható területeken  fejlesztett szolgáltatások lokálisan biztos, de akár globálisan is komoly szereplők lehetnek.

Az orosz zenei piacról  a legtöbbször, mint nem létezőről beszéltek az zeneipari szakemberek, kiadói képviselők. Mindez azonban alapjaiban változott meg 2016 májusában, ugyanis az orosz parlament alapjaiban változtatta meg a szerzői jogi törvényt, mai lökést adott a lokális streaming szolgáltatások terjedésének.

Mindez olyannyira igaz, hogy a sokszor csak orosz facebookként hivatkozott és emlegetett  Vkontakte az idei évben már bekerült a 10 legnépszerűbb streaming szolgáltatás közé.. globálisan! Nem szeretne lemaradni azonban a Vkontakte mögött a második meghatározó orosz  zenei szolgáltató a Yandex sem.

Az eleddig csak  oroszországban és több szovjet utódállamban elérhető szolgáltatás ugyanis  immáron Izraelben is elérhető.

Az izraeli verzióban több 10 millió dal  érhető el, emellett  speciális,izraeli tartalmak és izraelieknek szóló lejátszási listák   is várják a zenekedvelőket. Jelenleg angolul és oroszul érhető el ugyanakkor csak a szolgáltatás ( bár a keresési funkciók már héberül is elérhetőek) de a Yandex ígérete szerint hamarosan érkezik majd a teljes héber nyelvű verzió is.  

Az induláshoz kapcsolódóan, az első hónapban előfizetők, havi 2.7 dolláros áron élethosszig tartó előfizetés vásárolhatnak. A 30 nap letelte után regisztrálók számára a havi díj 5.5 dollárnak megfelelő helyi fizetőeszköz lesz.

Attól persze nem kell tartania  a nagy globális szereplőknek, hogy a Yandex.music komoly globális szereplő szeretne lenni. Azt a trendet ugyanakkor  egyre erősíti az ő példájuk is, hogy egyre több  lokális a helyi piacot ismerő, a helyi tartalmakra fókuszáló  szolgáltató játszhat majd egyre meghatározóbb szerepet a streaming piacokon.

Az elmúlt szűk 10 évben a  streaming fundamentálisan változtatta meg a zenefogyasztási szokásainkat és ezen keresztül a zeneipart is , és ezzel egy időben azt is, amilyen szerepet a zenei kiadók betöltenek.

A megváltozott szerepek magát a kiadói piacot is alapjaiban formálták át. Alig 10 évvel ezelőtt még 4 major kiadóról beszélhettünk, az EMI-ról, a Sony- BMG-ről, a Universal-ról valamint a Warner  Music-ról. Mára ez a kép alapjaiban változott meg.

A kilátások azonban a streamingnek köszönhetően derűsebbek mint valaha! Azaz a 201-es évtized végén bizony jó dolog lemezkiadónak és lemezkiadó tulajdonosnak lenni! Pláne a piacvezetőnek számító kiadó, a Universal Music esetében.

A tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szeretné ezt a helyzetet kihasználni.  Éppen ezért született meg még a nyáron az a döntés, hogy a Universal Music nem megy tőzsdére, ellenben a cég 50%-át egy,esetleg több,  stratégiai partner számára értékesítenék.

Eldőlt:eladja a világ legnagyobb zenei kiadóját a tulajdonosa

Mi magunk, itt a Muzzak hasábjain is sok-sok alkalommal írtuk és elemeztük, hogy a streaming milyen fundamentálisan is változtatja meg a zenefogyasztási szokásainkat és ezen keresztül a zeneipart is. Az elmúlt 10 évben, szolgáltatások jöttek-mentek, de az igazán brutális az, ahogyan a kiadói...

Arról, hogy kik is lehetnek, lehetnének az esetleges vásárlók  nyári posztunkban részletesen írtunk. A befektetők valóban potenciális körét ugyanakkor jelentősen szűkítette a tulajdonos Vivendi vezetőjének  Arnaud de Puyfontaine szavai.

A lehetséges befektetők listáján halványan szerepeltek a telco cégek, de mindez jelentősen megváltozhat, márha mindaz, amit George Maffei a UPC tulajdonos Liberty media vezetője elmondott a befektetőknek.

Az, hogy a Liberty Medianak lehetnek tervei a zeneiparban a legjobban a vezető amerikai online rádió, a Pandora akvizíciója  már  jelezhette. A Pandora akvizíció ugyanis egy sokkal jelentősebb , a Sirius XM-en is messze túlmutató terv része lehet! Ez pedig nem más, mint egy 360 fokos  portfoliót nyújtó zenei vállalat létrehozása.

Komoly globális zenei birodalom építésbe fogott a UPC tulajdonosa

Nagyon hektikus, hullámhegyekkel és sok-sok hullámvölggyel tarkított éven van túl a tengerentúli streaming és rádiós piac vezetője, a Pandora. Az aktív használók csökkenése miatti befektetői nyomás tavaly év végén egyre erősödött, olyannyira, hogy tavaly év végén a Pandora részvényárfolyama komoly...

A cél nem kevesebb lehet, mint egy olyan szereplő létrehozása, amely a zenemegismeréstől kezdve, az on-demand illetve autóban történő zenefogyasztáson át egészen a koncertjegyértékesítésig minden területet lefed majd.

Ebben a 360 fokos modellben nem szerepel a zenei kiadó, de szerepelhetne…Maffei ugyanis- persze szigorúan hipotetikus alapon-  kijelentette, „ A Liberty csoport nagyobb erőkként van jelen, mint bárki a zeneiparban. Mindent lehetőséget meg fogunk nézni. Hogy érdekes lehet-e számunkra az UMG-t, ha megkeresnek minket? Teljesen.

"Elvileg - és legyünk ez optimisták az esetleges tranzakció kapcsán  - vajon  [az UMG felvásárlása ] a tartalmi infrastruktúra egy részének  birtoklása révén csökkenthetőek lennének-e a  tartalomszolgáltatás költségei ? Teljesen."

Egyértelmű szavak, most már csak az a kérdés, hogyan dönt majd a Universal tulajdonosa a Vivendi? amennyiben ugyanis valóban a  által megfogalmazott elvek mentén keresnek, úgy szakmai befektető mindezek után nem sok maradt, marad, ami azt jelentheti hogy a Vivendi által felkínált 50%-os részesedést egy vagy esetleg több, tisztán pénzügyi befektető  ( mint a Mubadala vagy a Softbank )vásárolná meg.

Számukra ugyanakkor a kisebbségi tulajdon nem feltétlenül lehet vonzó és lényegében egyelten céljuk lenne: befektetésük minél hamarabbi megtérülése, ez pedig - amennyiben a Vivendi nem vásárolná vissza a már értékesített tulajdoni hányadát- ismételten a tőzsde felé tolná a Universal jövőjét.

A Universal  most valóban remek helyzetben van és a kilátások is alapvetően pozitívak, de nem biztos, hogy ez mindig így lesz. Az átalakuló zenei ökoszisztéma ugyanis akár még a jelenlegi kiadói modellt is maga alá temetheti, ez pedig nyilván a Universal szerepét, bevételeit és értékét is alapjaiban rombolná. Addig kell tehát értékesíteni ezt a részesedést, amíg lehet. 20129 egy8k slágersztorija lehet majd tehát az, hogy kinek és végül mennyiért adja el a Vivendi a Universal felét…

Alig telt el egy év azóta, hogy a streaming piac biztos vezetője, a svéd Spotify és egy kevesek által ismert kínai cég, a Tencent  bejelentették, hogy a Tencent zenei cége, a Tencent Music Group valamint a Spotify kölcsönösen részesedést vásárolnak a másikban.

Akkor azt írtuk, hogy a megállapodás tulajdonképpen klasszikus win-win szituációt teremt, hiszen két cég erősebben, hatékonyabban tárgyalhat majd a nagy nemzetközi kiadókkal. A svéd cég számára  a Tencent igen jó segítség lehet majd abban az esetben, hogyha  szeretne belépni a hatalmas potenciállal kecsegtető kínai zenei piacokra.

Azóta persze sok víz lefolyt  a Jangcén meg az összes svéd folyón, és sok tekintetben meg is változott az a helyzet ,amelyben a két egymásban  tulajdonos  cég van. A Spotify most már nem  stratégai befektetőket keres, hiszen tőzsdei céggé vált, annak minden előnyével és hátrányával..

 És  azóta, a kínai streaming óriás, a Tencent   is hivatalosan is  bejelentette az amerikai tőzsdefelügyeletnél, hogy zenei szolgáltatásokkal foglalkozó divíziója, a Tencent Entertainment kiválik az anyacégből és tőzsdére lép.

Ennek keretében, azaz a tőzsdére lépési folyamat részeként pedig a kínai streaming cég  a piac  és a vetélytársak által régóta várt információkat  közölt magáról. Olyan adatokat, amelyek bizony a nagy, nyugati  streaming szolgáltatókat és gondolkodásra késztethetik..

Követendő példa Kínából

Az eredmények értékelése és értelmezése előtt azt persze fontos leszögezni, hogy akkor, amikor  Tencent Entertainment -ről beszélünk, akkor valójában 4 szolgáltatásról,  - QQ Music, Kugou Kuwo és a  karaoke app WeSing-ről beszélünk.

A hatalmas kínai piac adottságaiból kiindulva és azt alapul véve az, hogy a Tencent Entertainment szolgáltatásainak használói  4 szolgáltatásból tevődnek össze, a brutális- immáron 600 millió főt meghaladó-   előfizetői bázis- amely önmagában nagyobb, mint az Apple, a Spotify és az Amazon- azaz a Top3 streaming piaci szereplő – talán még nem is annyira érdekli és aggasztja a nagy nyugati szolgáltatókat.

Az azonban már sokkal inkább, hogy a prémium felhasználók számát tekintve a Tencent csoport 23 millió prémium felhasználója  azt jelenti, hogy a cég a Spotify-t és az Apple-t követve a  harmadik helyen áll, állna a streaming szolgáltatók virtuális, globális  listájában.

Persze  ha a 23 millió prémium előfizetőt a teljes  ügyfélbázishoz viszonyítjuk, akkor máris megmutatkozik a Tencent- és amúgy a teljes kínai legális  zenei és film piac-  egyik gyengesége,   azaz, hogy nagyon kevesen hajlandóak fizetni  a tartalomért magáért. ( mindez persze amúgy egyben lehetőség is a Tencent számára, hogy drasztikusan növelje előfizetőszámát..)

Mindezek alapján joggal feltétezhetnénk, hogy a kínai cég  pénzügyileg hasonló cipőben jár, mint a publikus adatokat közlő szolgáltatók, azaz a Spotify vagy a Pandora.  A helyzet azonban abszolút ellentétes ezzel, és talán ez a legfigyelemreméltóbb  megállapítás a Tencent tőzsdére lépése kapcsán  kiadott adatokból!

Ezek alapján ugyanis a kínai telco óriás média ipari leányvállalata  magabiztosan és messze nem csak átmenetileg nyereséges, miközben bevételei meredeken emelkednek! Olyannyira, hogy 2018 első félévében az összbevétel meghaladta az 1.3 milliárd dollárt, azaz éves szinten   2.5 milliárd dollár árbevétele lehet a Tencent Entertainmentnek. Mindeközben pedig a jövedelem termelő képesség is jelentősen javult, hiszen a 2016-as éppen csak pozitív EBITDA szintről 2018 első félévében már közel 300 millió dollár nyereséget termelt a kínai cég, ami már több, mint a 2017-es teljes éves nyereség!

Az árbevétel jelentős része ugyanakkor szemben a nyugati szolgáltatókkal nem  az előfizetési díjakból származik! 70%-a a teljes bevételeknek a cég  social entertainment szolgáltatásából származik. A 228 millió WeSing felhasználónak alig több, mint 4%-a, azaz 9-9.5 millió felhasználó az, aki aktívan él ezzel a lehetőséggel. A teljes Tencent  ügyfélbázisra viszonyítva ez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy  a Tencent  árbevételének 70%-át az ügyfelek alig több, mint 1%-a adja.

Persze ha csak ezt  jegyeznék meg a nyugati vetélytársak, azzal hatalmas hibát követnének el! A Tencent üzleti modellje ugyanis gyökeresen eltér attól, amit a Spotify, az Apple vagy a Deezer alkalmaz és követ. utóbbi cégek megközelítésben ugyanis kétféle ügyfél van:  olyan, aki nem fizet és ezért reklámokkal kell, hogy találkozzon a teljes funkcionalitás elérése érdekében és olyan, aki fizet és ezzel megvásárolja a jogot a reklámmentességre (is)  A Tencent ezzel szemben eleve alacsonyabb előfizetési díjat kér, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a felhasználók  maguknak vásároljanak apróbb kiegészítéseket, plusz funkciókat, vagy akár  egymásnak  is pénzt/krediteket  adjanak.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Tencent érdemben előrébb tart a streaming szolgáltatásinak feljesztésében, mint bármelyik nyugati vetélytársa. Az  összes olyan téma,- a saját tartalom kiadás, a közvetlenebb előadói kapcsolatok, a  HD streaming szolgáltatás agy éppen a saját hardware-  amelyeket a nagy nyugati streaming szolgáltatók még csupán ízlelgetnek, fontolgatnak, a Tencent esetében már a valóság.  

Nyugati vetélytársak

A tőzsdei anyagban a Tencent kiemelte, hogy a jövőben az eddigieknél  is jobban szeretné kihasználni a lehetséges szinergiákat  hatalmas közösségi  hálója és zenei szolgáltatásai között. 2018 első félévében átlagosan több,mint 800 millió ember használta aktívan havi szinten a Wechat és a QQ Music szolgáltatásait együttesen.  

Az integráció pedig már most is gőzerővel zajlik. Így például a Wesing felhasználók Wechat illetve QQ Music-os ismerőseik által publikált tartalmakat , felvételeket a platformon belül   is megnézhetik,   nem kel elhagyniuk azt ahhoz sem, hogy üzenjenek nekik.  

Ilyenfajta integráció egyelőre egyetlen nyugati szolgáltatásban sincsen , és ha őszinték akartunk lenni, arra, hogy az Apple Music vagy a Spotify ilyesmit kínáljon belátható időn belül nincs is reálisan sok esély. Aki ilyesmivel a piacra léphetne az egyre határozottabban ,de még mindig roppant óvatosan a zenei  szolgáltatások felé kacsintgató Facebook lehetne…

A Kínai nagyfalon innen és túl A Tencent nevét először akkor kapta fel a világ sajtó, amikor 2016 végén a Tencent és a China Music egyesültek. De önmagában ettől még a Tencent nem lenne úgy emlegetve, mint a következő  Wall streeti sztárrészvény! Nézzük, miért lehet mégis az! Kína: Hazai pályán a Tencent és a a China Music egyesülésének köszönhetően  a három  streaming szolgáltatás- QQ Music, Kugou Music és Kuwo Music- aktív felhasználószáma havi szinten megközelíti a 700 milliót(!!) és mindemelett a szolgáltatások- szemben a Spotify-al- még nyereségesek is! India: A kínai mellett az india lehet azon zenei piacok egyike, amely  az elkövetkezendő években meredeken emelkedhet majd. nem mellesleg  az india piacon alapvetően nincsenek ( egyelőre még) jelen a nagy globális streaming szolgáltatók! Ennek a piacnak a Top 3 szereplője a Gaana, amely havi 50-60 millió aktív felhasználóval rendelkezik és amelybe az idei évben fektetett 115 millió dollárt a Tencent. Egyesült Államok és Európa: 2017 legvégén- azaz alig egy évvel a nagy kínai egyesülést követően- egy felettébb különös tranzakció részeként a Spotify és a Tencent kölcsönösen 10%-os részesedést vásároltak egymásban! A svéd cég számára nyilván ez egyben egy kaput is jelenthet a  hatalmas, de nagyon más  kínai piac felé, de együtt két cég erősebben, hatékonyabban tárgyalhat majd a nagy nemzetközi kiadókkal illetve a Tencent nagy mértékben támaszkodhat a Spotify már meglevő, de a kínai cégből szinte teljesen hiányzó előadói menedzsment tudására és megoldásaira.

Digitális zenei hidegháború jöhet

A tőzsdére lépésért kapandó 25 milliárd dollárt persze sok mindenre felhasználhatja majd a Tencent. A jelenlegi szabályozás szerint többségi tulajdont nem vásárolhat más cégekben, azt azonban semmi nem tiltja, hogy kisebbségi részesedést vásároljon. Ahogyan azt tette magában a Spotify-ban vagy a indiai streaming óriásban , a Gaana-ban.

A végeredmény pedig egy egészen meglepő felállás is lehet akár, amelyben a Spotify uralja a nyugati illetve dél-amerikai piacokat, míg a Tencent és a hozzá tartozó cégek a keleti piacokon lennének meghatározó szereplők.  Az elsőre talán  hihetetlennek tűnő felállás ,annyira nem elképzelhetetlen, ugyanis a nagy  nemzetközi kiadók  szeretnék lekerülni, hogy a Spotify legyen az új Apple, és ráadásul az az üzleti modell és konstrukció amelyben a svéd cég a keleti terjeszkedését elképzelné  sem nyerte eddig el a kiadók tetszését. A „politikai” helyzet tehát tulajdonképpen adott ahhoz, hogy egyfajta digitális zenei hidegháború alakuljon ki…

A földi sugárzású rádióadók  a 20.században a zenemegismerés és a zenei marketing legfontosabb eszközei voltak. Nem véletlenül: emberek millió hallgattak otthonaikban illetve az autókban rádiót, munkába ,menet, otthon vagy akár munkában.

A rádióhallgatási szokásokat az internet ugyanúgy, ugyanolyan mértékben változtatta, változtatja meg, mint a zeneipar más területeit. A különbség csupán annyi, hogy itt a változás alapvetően nem lecsökkent fogyasztói keresletben jelenik meg, hiszen a rádió, mint platform ingyenes volt a zenekedvelők számára. Az internet adta lehetőségekkel élve ugyanakkor előbb a shoutcast technológia által  előbb a lineáris webes sugárzás, majd később a teljesen interaktív, on-demand rádiózás is megjelent a weben.Ami azonban a jelenlegi online rádiók  kínálatából hiányzik, az a közösségi jelleg.

Ezen próbál változtatni egy New Yorki startup, a Stationhead.  A Ryan Star rockzenész által gründolt vállalkozás és mobil alkalmazás  segítségével bárki saját rádióállomást indíthat. Ehhez nincsen másra szükség, minthogy rendelkezzünk egy élő előfizetéssel valamelyik meghatározó streaming szolgáltatásban   a Spotify-ban és az ott tárolt zenéinkbnől válogatva  máris elindíthatjuk saját rádiónkat a Stationheadben.

Az „átmásolt”  lejátszási lista vagy dalok alapján aztán már indíthatjuk is saját rádióadónkat, azonban a Stationhead kitalálói és fejlesztői  által eltervezett ideális esetben nem hagyjuk magára a rádiónkat, hanem amikor tudunk, akkor valódi műsorvezetőként magunk is részt veszünk  az adásban.   

A Stationhead tehát az egyszerű, kevés közreműködést igénylő zenehallgatásra vágyó zenekedvelők számára nem biztos, hogy az ideális megoldás. A DJ-ék, illetve a valóban  rádióadót indítani és menedzselni akarók számára ugyanakkor érdekes megoldás lehet!

Van akik szerint azonban a Stationhead lehet a hiányzó láncszem ahhoz, hogy a  Spotify ( és a többi streaming szolgáltatás) hatalmas zenei adatbázisát és saját lejátszási listáikat  az egyes  felhasználók valóban használják és terjesszék .

Az optimista feltételezések szerint a Stationhead az eladók és zenekedvelők számára is kiváló eszköz lehet majd, hiszen  nem saját zenei adatbázist épít, ami egyúttal azt is jelenti, hogy  minden egyes  hozzáadott stream, amely a szolgáltatásnak lesz köszönhető, egyben az előadói bevételeket is növeli majd ( persze sok-sok kézen átmenve..)  

A Stationhead tehát egyszerre két területről szeretne  elszipkázni  zenekedvelőket. Egyrészt  a DJ-ék, zeneekarok által az olyan platformok elől, mint a Soundcloud. Másodsorban  pedig az egyre több területen, egyre többek által  kihívások el állított hagyományos rádiózás  felől, interaktivitást és közösségi funkciókat kínálva.

Persze mielőtt a totális optimizmus eluralkodna mindenkin, érdemes felidézni, a Stationhead kiadók által legjobban kedvelt, de egyben talán leginkább a jövőjét megnehezítő  funkcióját: a szolgáltatás igénybevételéhez valamelyik meghatározó streaming szolgáltatónál élő előfizetéssel kell rendelkezni. Mindezzel pedig a zenekedvelők, jelenleg a jelenlegi árazássaal  meg nem hódított hatalmas  rétegét hagyja kihasználatlanul a szolgáltatás.  

De ha ezt félre tesszük, a New Yorki cég előtt még így is hatalmas feladatok állnak. Nem építettek, építenek saját zenei adatbázist  így jelenleg a Spotify API-ját használják és a Spotify API funkcionalitásának erőteljesen ki vannak szolgáltatva. A terjeszkedéshez, növekedéshez szükség lesz majd  hasonló megállapodásra és partnerségre az Apple Music-kal illetve az Androidon való megjelenéshez a Googly Play API-val.

Az üzleti modell is kérdéses egyelőre, hosszú távon nyilván nem, lehet majd minden ingyenes a Stationhead platformján. A klasszikus értelemben vett audio hirdetéseket a csapat kizárja, de a márkákkal való, szponzorációs jellegű együttműködéseket nem.  

És persze minden ilyen eseben, amikor egy nagy globális platformra épülve próbálnak szolgéltatást építeni, kiépíteni  felmerül a kérdés: mit és mennyit ad majd mindez a platformot már használóknak? És mindez elég lesz-e ahhoz, hogy részben átváltsanak  a Stationhead szolgáltatására?

Igencsak viharos  18-24 hónapon van túl az underground streaming szolgáltatás, a berlini székhelyű Soundcloud. Aminek így utólag elég egyszerűen megfogalmazható az oka: a Soundcloud valami olyasmi szeretett volna lenni, ami túl drága és nem is biztos, hogy beleillik abba, amit addig csinált és amiben addig erős volt) 2017 augusztusában végül a Soundcloud az utolsó pillanatban, de végül megmenekült attól a szégyentől, hogy közel 150 millió felhasználóval a zsebeiben csődöt kelljen jelentsen.Ettől a berlini cég végül megmenekült, köszönhetően a korábbi VIMEO CEO és tapasztalt szórakoztatóipari szakembernek számító Kerry Trainor és az általa összekovácsolt  befektetői csoportnak.

Az új vezérigazgatónak,  Kerry Trainornek  és az általa vezetett menedzsmentnek sikerült meggyőznie a nagy zenei kiadókat arról, hogy a Soundcloud útja és jövője nem a Spotify másolásában van!

Hanem sokkal inkább egy az előadókat fókuszba állító, a Soundcloud az audio  Youtube-ja narratívára hajazó megközelítésre, azaz lényegében a Soundcloud eredeti koncepciójához való visszatérésre. Azaz az előadók számára olyan plusz eszközöket adni, ( hallgatói információk és analitika, extra tárhely)  amely miatt azok számára megéri évi 70-100 dollárt fizetni.

Ebbe az irányba tett a Soundcloud hatalmas lépést az elmúlt hónapokban, három együttműködés bejelentésével!

A Soundcloud  megjelenik szinte az összes fontosabb DJ eszközön

Az, hogy a Soundcloud közvetlenül szeretne beépülni abba a folyamatba, ahogyan a DJ-k tartalmakat publikálnak az internetre nem új keletű elképzelés. Alig fél évvel ezelőtt a Soundcloud és  a a DJ-ék körében igencsak népszerű  Pioneer Dj kötöttek megállapodást melynek értelmében a DJ-ék, közvetlenül  a Pioneer már létező, DJM-REC alkalmazásán keresztül élő mixeiket közvetlenül tudják majd a Soundcloudon publikálni.

Persze egy darab ilyen jellegű partnerség nem elég, sőt akár még inkább kontraproduktív is lehet.  Mindez  jó eséllyel a Soundcloud vezetsében is megfogalmazódott, hiszen a aőrtnerek száma 2019-ben jelentősen nő majd.  A Native Instruments, a, Serato,a  Virtual DJ, a DEX3, a Mixvibes és a Hercules is csatlakozik majd. Ez pedig  nem kevesebbet jelent, minthogy a Soundclod Go+ elfizetéssel rendelkező DJ-ék díjmentesen használhatják majd a fenti  Dj eszközök és a Soundcloud közötti direkt integrációt.

A Mixek jogi helyzetének rendezése

Ahhoz, hogy a hogy a DJ-ék számára a Soundcloud legyen a nagybetűs zenei platform, tulajdonképpen ehhez már nem kéne más „csak” a feltöltött mixek  értékesíthetőségének megteremtése. Ez persze nem egyszerű feladat, de  ebbe a irányba is tett egy fontos és nagy lépést a berlini cég!

A kulcs ebben az esetben is  a Dubset Media névre hallgató cég.  Segítségükkel ugyanis az egyes mixeken, azokból 3-5 másodperces részleteket kivéve , azokat összevetve a Gracenote adatbázisával meg tudja állapítani , mik a lehetséges találatok az adatbázisból  és ebből következően melyik dalért ki az, aki jogosult bármilyen jellegű díjra. Azaz a jelenleg nagyon nehezen ( leginkább sehogy nem)  monetizálható Soundlcoud mixek tömkelege válhat egyben bevételéi forrássá is az alkotók és a DJ-ék számára.

Brutális méretű  elérés

A harmadik lépés ahhoz, hogy a Soundcloud az alkotók számára tökéletes otthon legyen  pedig az, hogy az önmagábban hatalmas leérést biztosító Soundcloudon felül másol is könnyen megjeleníthetőek legyenek az oldalra feltöltött zenék, mixek.

Ezt alapul véve a megállapodása Soundcloud és az Istagram között  óriás lépés ebbe az irányba. Az Instagram  800 milliót meghaladó havi aktív felhasználószáma és az a tény, hogy a megállapodás értelmében az Ingstagram és Soundcloud felhasználók mostantól az IG sztorikba közvetlenül is beilleszthetik majd Soundcloudon tárolt zenei tartalmaikat.

Ez a három  partnerségi megállapodás együttesen nagyon erősen irányba állítja a  Soundcloudot. Ez az  irány pedig egy a DJ-ket, alkotókat kiszolgáló platform, ami nem tud és nem is nagyon akar versenyzeni  az Apple Music-kal vagy a Spotify-al, abban, hogy globális streaming szereplő legyen. 150 millió aktív felhasználóval ellenben a Soundcloud az underground streaming  és az elektronikus zenei streaming abszolút uralkodója lehet.Éés ez előbb vagy utóbb bevételeben is meg kell majd mutatkozzon!

Évek teltek el azóta, hogy a német zeneiparról írtunk.  Arról a német zenei piacról, amely sok tekintetben más,  mint a többi vezető  nyugati zenei piac- az amerikai, az angol- a német piac- a fejlett piacok közül talán egyedüliként-  ugyanis jelenleg is leginkább a fizikai bevételekre támaszkodik.

Az azóta eltelt 4 évben a világ- és itt világ alatt elsősorban a streaming zenei szolgáltatásokat kell értsük- azonban alapjaiban változott meg, és ez alól a német zeneipar sem vonhatta ki magát!

Mindezt talán mi sem mutatja jobban, mint  az, hogy  hogyan is alakult át a német zeneipar szerkezete az elmúlt alig 5 évben:

Az adatok alapján sokkoló mértékben alakult át a német zeneipar szerkezete.  a CD eladások illetve az egyedi letöltések egyaránt a felükre zuhantak, miközben a streaming  5 év alatt a tízszeresére növelt  részedését a német zeneipari bevételekből!

Struktúráját tekintve tehát  markánsan átalakult a német zeneipar, azonban ez nem járt a bevételek növekedésével.   (mint az amúgy kicsinek éppen nem mondható USA zenei piacai esetében) A német zeneipari bevételek ugyanis az elmúlt 5 évben  ugyan növekedtek, de összesen alig 10%-al, az idei 2018-as évben pedig az első félév alapján csökkenés várható!

A 2018-as év  emiatt lehet, nem , amiatt azonban feltétlenül bevonul majd a zenei- történelem könyvekbe, hogy ez volt az az év, amikor a streaming szolgáltatásokból származó bevételek meghaladták Németországban a  CD  eladásokból származóakat.

Nagyon hosszú ideig a felelős megtalálására sem kellett várni…aki pedig a Youtube-ra tippelt, az helyesen tette! Persze  nem volt nehéz  a világ legjelentősebb videómegosztójára tippelni, hiszen  németországban a portál helyzete már régóra vita téma, és azóta mint tudjuk a nagy nemzetközi kiadók és célkeresztjükbe helyezték a Youtube-ot.

A GEMA névre hallgató német szerzői jogi szervezet és a Youtube vitája  közelv 10 évre visszavezethető. 2009-ben lejárt a Youtube és a GEMA között érvényben levő megállapodás, újról pedig a felek nem tudtak megállapodni. Ennek lett a következménye a részleges blokkolása- köze 600 előadó videói nem (voltak) elérhetőek -  a videótartalmaiknak Németországban.

S ha mindez nem lenne elég, a value gap, bizony Németországban is felütötte fejét. Maga a value gap röviden így foglalható össze:  A hirdetés alapú streaming szolgáltatások berkein belül nézett/ hallgatott zenei tartalmak száma tavaly megduplázódott,miközben az ilyen jellegű szolgáltatásokból befolyt bevételek mindössze 31%-al nőttek. Azaz az ilyen jellegű szolgáltatások úgy növekednek, hogy közben a sikerekből az előadók és a tartalomtulajdonosok mérsékelten részesülnek.   A zene pedig a Youtube népszerűségének egyik legfontosabb eleme.  

Becslések szerint a Youtube teljes német forgalmának több,mint a harmada  ugyanis zenei videókból származik, azaz a kiadók szeme előtt érthető okokból villognak a dollár jelek… Az IFPI kimutatása alapján a  németországi streamek  közel fele ingyenes videómegosztókon ( értsd Youtube) zajlik, miközben a bevételnek mindössze 1.9%-a származik ezekből a szolgáltatásokból, miközben  az audio streaming szolgáltatások  ingyenes része esetében ez az arány 34-35 %.

Nagy kérdés, hogy a sok tekintetben radikális német szabályozó szervezetek esetében is igaznak bizonyoul-e az a tétel, ami amúgy globálisan a Youtube és a kiadók esetében igaz.  A Youtube helye és szerepe tehát megkérdőjelezhetetlen, pusztán a számok alapján a digitális zenei ökoszisztémában. A kiadók sokkal inkább szeretnék egyfajta  prémium zenei szolgáltatásként látni, nagy kérdés azonban, hogy ezt a szerepet a Youtube be tudja, be akartja-e tölteni, illetve ha igen, akkor  ki vesz, veheti át a helyét az ingyenes zenei videók terén.

Alig három hónap  telt el azóta, hogy  arról írtunk, írhattunk, hogy a Wall Street kedvence lett a streaming zenei piac piacvezetője a svéd Spotify. Tette mindezt annak dacára, hogy májusban és a múlt héten is közzétette egy-egy  az adott negyedévre vonatkozó pénzügyi jelentést, melyeket a befektetők  kisebb kritikákkal, de úgy tűnik elfogadtak.

Most, egy negyedévvel később aztán mindennek a szöges ellentéte jelenthető ki, és tulajdonképpen most is mindennek az oka a svéd cég negyedéves jelentésében keresendő.  Nézzük hát mi is bosszantotta fel olyannyira a befektetőket Daniel Ek cégével kapcsolatban?

Ügyfélszám: A Spotify prémium előfizetőinek száma tovább növekedett  és immáron megközelítette a 90 milliót. A 87 millió prémium felhasználó 4 milliós növekedést jelent az előző negyedévhez  képest, viszont   mindez egyben azt is jelzi, hogy a növekedés üteme lelassulni látszik, nem is kevéssel. Az előző negyedévben átlagosan havi 2,67 millió, még  a harmadik negyedévben csupán 1.33 millió új prémium ügyfék került a Spotifyhoz, annak ellenére, hogy a svéd cég több  területen is agresszív promóciókat folytatott! 

Éves szinten persze a  prémium felhasználószám növekedés továbbra is  meredek 40%-os nüvekedést mutat! Ezen felül ami még talán biztosíthatja a most nekikeseredett Spotify befektetőket az az, hogy a 87 milliós szám pontosan a svéd cég által előrejelzett 85-88 milliós sávban található, azaz  a prognózisoknak megfelelő adat!

A teljes ügyfélszám, azaz az ingyenes és a prémium előfizetők száma alulról súrolja immár a 200 milliós határt. A Spotify üzleti modelljéből adódóan- azaz, hogy alapvetően ingyenes ügyfeleket konvertál  fizető ügyfelekké, így az ingyenes ügyfélbázis alakulása sokszor előrejelzi azt, mi várható a prémium ügyfelek esetében. Ezt  pedig táplálhatja az optimizmust a jövőt illetően, hiszen a harmadik negyedévben  meredeken nőtt az ingyenes használók száma!

Üzleti eredmény: a Spotify-al és amúgy általában a független streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban a  legjelentősebb befektetői kétség, hogy mikortól fognak tudni nyereségesen működni?

Fonák módon a svéd cég pont ebben, az amúgy befektetők által maximálisan  negatívnak értékelt  negyedév volt az első olyan, amikor a Spotify profitot termelt!  persze a 43 millió  euró a bevételekhez viszonyítva minimálisnak mondható, de akkor is, az első félben összes termelt közel 600 millió euró veszteséghez képest drasztikus javulást mutat! A javulás két okra vezethető vissza. Egyrészt a svéd cég  kínai vetélytársában a Tencentben birtokolt részesedése utáni mintegy 125 millió eurós adó visszatérítésnek. Másrészt pedig a jelentősen visszafogott  marketing és fejlesztési költségeknek.  

Ha azt mondjuk, hogy a tőzsde és a befektetők szkeptikusan fogadták  ezeket az adatokat, akkor még talán jóindulatúak is voltunk a Spotify-jal.  A  második negyedéves jelentés után a 170-180 dolláros árfolyam sávban mozgó részvény  a 130 dolláros szintre  esett vissza sőt az alá is benézett az elmúlt hetekben.

A svéd cég helyzete pedig mindezzel nehézzé vált.  Hiába elégedett ugyanis a zeneipar azzal amilyen tempóban és ahogyan növekszik a Spotify,a befektetői elvárások teljesen mások.  A befektetők szemében ugyanis a Spotify egy technológiai startup.  Amitől gyors növekedést és a meglevő piacok alapvető átformálását várják, várnák a befektetők.  Ennek az elvárásnak pedig nem lesz egyszerű megfelelni, elég ha csak a Spotify vetélytársára és tőzsdei elődjére, a Pandora-ra és tőzsdei felfutására majd pedig éveken ét tartó vesszőfutására gondolunk..