Az Apple az egyik leginnovatívabb cég a világon. Igaz ez  gyakorlatilag minden területre, ahol jelen van, vagy ahová szeretne belépni. Ezalól a zene sem kivétel, annak ellenére sem, hogy az iTunes alapjaiban forradalmasította azt, ahogyan zenét fogyasztunk. Az Apple  ismert és sikeres zenei termékei mellett ugyanakkor sok koncepción dolgozott és dolgozik, amelyek lehet soha nem is épülnek be termékekbe és érik el a piacokat. Nagy kár mert amúgy egészen parádés termékötletekről beszélünk.

Posztunk alanya például a válogatás kazetták  idestova 20 éve leáldozott szellemét idézné meg, a 21.százdnak megfelelő módon. Ha jobban belegondolunk az alapok már megvannak, hiszen a lejátszási listák a mix tape utódjaként funkcionálnak, sőt  az adathordozó nem is limitálja a hosszukat,  mint anno a kazetták esetében.  Ezt az Apple ki is használta nyári Apple Music reklámjaiban, amik az instant boyfriend mixtape service szlogennel futottak.

A streaming szolgáltatásokban levő playlistek ugyanakkor nem igazi mix tape-ek, hiszed maguk a dalok nem a mieink, csak az előfizetés alatt elérhetjük őket.

Pontosan emiatt az Apple tovább gondolta mindezt és kidolgozta a iTunes alapú  digitális válogatáskazetta ötletét és szabadalmaztatta is. A koncepció lényege, hogy a küldő az iTuneson belül  összeállíthatja magát a válogatást, amelyben nem csak audio, hanem video vagy akár kép fájlok is szerepelhetnek majd, sőt a küldő ha igazán meglepetést szeretne okozni, a címzett elől el is rejtheti a dalok címeit.

Ha kész a válogatás, akkor elküldve a címzett egy  push notificationt kap, amely arról tájékoztatja, hogy valaki egy válogatással szeretné meglepni. Amennyiben elfogadja az ajándékot, úgy a küldő bankkártyáját megterhelik a szolgáltatásár árával illetve az abban szerepkő dalok árával, a címzett pedig megtekintheti a meglepetés listát.

Azt nem tudni, hogy az Apple tervezi-e valaha, hogy a szabadalmaztatott megoldást be is építi valamelyik termékébe. Ellen szól, hogy az iTunes napjai egyre inkább meg vannak számlálva, mellette ugyanakkor, hogy az Apple szeretné minél személyesebb tenni zenei termékeit. Ennek része volt , a Beats Music mintájára bevezetett  szakértők által összeválogatott  zenei listák és ajánlók  és ennek lehetne a része a  digitális válogatáskazetta is. 

A Spotifynak több oka is lenne arra, hogy örüljön. Prémium felhasználóinak a száma immár elérte a 40 milliót és ami talán még ennél is fontosabb, immáron a növekedési is magasabb ,mint az Apple Music-é.

Mégis a svéd cégnél inkább aggódhatnak a közeljövőt illetően, mint hogy a 40 milliós szám elérésnek örülhetnének. A közeljövőben ugyanis olyan kulcsfontosságú megállapodásokat kell kötnie a Daniel Ek vezette cégnek, amely alapjaiban határozhatják meg a jövőjét.

Kiadói megállapodások

A Spotify-nak jelenleg bármennyire is meglepő, egyetlen egy major kiadóval sincsen  hosszútávú megállapodása. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne megállapodása, csupán azt, hogy azok gördülő, havonta  vagy maximum negyedévente meghosszabbítandóak.

A Spotify is és a kiadók is abban érdekeltek, hogy a megállapodások megköttessenek ( méghogyha ez néha másképp is tűnik..) azonban céljaik  nagyon eltérőek.

A kiadók mindenképpen szeretnék elérni, hogy az új tartalmak ne legyenek elérhetőek a szolgáltatás ingyenes részét használók számára, csak késleltetéssel, hasonlóan a mozifilmekhez, sőt vannak olyan előadók, és kiadók, akik azt szeretnék, hogyha az ingyenes szolgáltatási részt használók csak a teljes katalógus egy részéhez férhetnének hozzá.  A hírek szerint a Spotify a legutóbbi megbeszéléseken hajlandóságot mutatott arra, hogy bevezesse az előbbit. Utóbbitól viszont teljesen elzárkózik.

Cserébe persze  Daniel Ek-ék is szeretnének változtatásokat, elsősorban a kiadói megállapodások struktúráját tekintve. Jelenleg a svéd cég bevételeinek 55%-át  kell, hogy a kiadóknak adja, ezt szeretné a svéd ég 50% alá csökkenteni,  miközben a kiadók szeretnék 58%-ra növelni. A svéd cég kérése  teljesen érthető. A jelenlegi költségstruktúra ugyanis azt mutatja, hogy meredek bevétel növekedés mellett sem tud nem, hogy nyereséges, de nullszaldós lenni. Ennek hiányában pedig a tőzsdére lépés nem lehetséges…

Előadói viszonyok

A streaming szolgáltatások harca egyre inkább szól az exkluzív tartalmakról. Annak következtében, hogy a Spotify ragaszkodott és egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy minden felhasználója ugyanazt a tartalombázist érhesse el , egyre több és több előadó tiltotta le új megjelenéseit a vezető streaming szolgáltatásban való megjelenéstől.

Mind-min egyedi esetnek tűntek és tűnnek, de ha összeadjuk őket, akkor bizony az az elkeserítő helyzet, hogy a Top 5 angol albumból 4 nem található meg jelenleg a Spotfy berkein belül..Túl sok és túl ismert előadó ( Beyoncé, Taylor Swift, Drake, Adelé, Gregory Porter,Kanye West, Rihanna)  tartalmai hiányoznak a szolgáltatásból ahhoz, hogy figyelmen  kívül lehessen hagyni  ezt a problémát.

 Perek

A Spotify-nak többször volt már gondja az előadókkal, legtöbb esetben az  utóbbiak által alacsonynak tartott jogdíjkifezetések miatt.  Mindez alapvetően jogi problémát nem okozott, csak az előbbi pontban  taglalt inkább PR gyökerű üzleti kérdéseket vetett fel.

Ezen a helyzeten változtatott David Lowery és Melissa Ferrick. Kissé leegyszerűsítve mindketten azért perelték ugyanis be a svéd céget, mivel az a megfelelő előadói megállapodások nélkül , az előadók számára járó díjak megfizetése nélkül publikálta tartalmaikat, az Egyesült Államokban, Ez utóbbi fontos kitétel, ugyanis a probléma gyökere pontosan a speciális tengerentúli szerzői jogi rendszerben rejlik. Minden jel szerint  ami történt az  nem több és nem kevesebb, minthogy azon dalok esetében, amelyek nem tartoznak a tengerentúli kiadókkal megkötött megállapodások hatálya alá a svéd cég nem tudja, hogy  kit is kellene megkeresnie annak érdekében, hogy az ottani jognak megfelelően kezelje az előadói jogokat.

Ez a visszás helyzet nem ma keletkezett, a Spotify jelezte is ezt az amerikai  szerzői jogi hatóságoknak, megoldás ugyanakkor nem született, eddig, abban pedig, hogy a dolgok idáig fajultak, a Spotify is benne van, hiszen a kétes jogi helyzet ellenére szerepeltette és szerepelteti azokat a tartalmakat, melyek esetében nem beazonosítható, hogy kit illetnek meg az előadói jogdíjak.

Mostanra a lufi pedig meglehetősen nagyra fújódott. Egyes becslések szerint a kérdése dalokat legalább 53 millió alkalommal hallgatták meg, azaz  150-200 millió dollárra is tehető az a követelés, amit a két kereset alapján , keresetenként(!)  igényelhető lesz majd. 

A Spotify-nak mindhárom problémát értelmezhető határidőn belül meg kell oldania, ellenkező esetben nem hogy a tőzsdére lépése hanem a hosszú távú működés is veszélybe kerülhet.  Mindez akkor, amikor egyyre több jel utal arra, hogy a streaming verseny kétszereplősre csökkent, borzasztóan nagy hiba lenne  Daniel Ek és a svéd cég vezetése részéről, ha hagynék megtörténni!

A Deezer  hivatalosan több,mint 2 éve elérhető az Egyesült Államokban, igaz nem standard szolgáltatásával, hanem egy HD streaming szolgáltatással, melynek igénybevételéhez Sonos vagy  Bose termékekre volt szükség,  illetve a Cricket Wireless előfizetők részére, volt elérhető.  Ez változott meg most, azzal, hogy a Deezer szolgáltatásai immáron bárki számára elérhető az USA-ban, a megszokott 10 dolláros havi díj ellenében.

A francia cég egy roppant telített piacra próbál tehát tulajdonképpen utolsóként belépni ( a legtöbb streaming szolgáltató az Egyesült Államokból indul a világ többi országa felé..) pont akkor, amikor egyértelművé kezd válni a Spotify és az Apple előnye..

A francia cég  dolgát nem csak ez nehezíti meg, hanem saját elmúlt egy éve is. A platformmá válás megcélozva megvásárolták a Sticher nevű  podcast szolgáltatót, hogy aztán idén megváljanak tőle.

Csendben távozott azóta a észak-amerikai operáció vezetője is, a Deezer pedig nem hogy nem ment tőzsdére, hanem előfizető számait is csökkentenie kellett, és így bizony már nagyon messzinek tűnik az az idő, amikor ég az is elképzelhető volt, hogy megelőzi a Spotify-t.

És persze ott van maga az amerikai piac is, amely  két évvel ezelőtt is felettébb sokszereplős és versengő volt, 2016-ra viszont  még ahhoz képest is átalakult és bonyolultabb lett. Ma, 2016-ban a Deezernek nem az Rdio-val, a Songza-val, a Spotify-al a Beats Music-kal kell megküzdenie, hanem az Apple-el és az Apple Music-kal ,a Youtube Red-el, a Pandora-val, az Amazon Prime Music-kal kell megküzdenie. Egytől egyig nála erősebb szereplők.

Így a tengerentúli piacra való belépéssokkal inkább tűnik egyfajta tehetetlenségi erő által befejezett, presztízs lépésnek, mint átgondolt akciónak. A Deezer ugyanis legfontosabb feladatát, az aktív felhasználók számának növelését messze nem csak a legnehezebb piacon oldhatná meg. Évekkel ezelőtt, telco dealek segítségével 130 országba jutott el, így 130 ország közül választhatna, hogy melyek azok, ahol a legkönnyebb új előfizetőket nyerni.

A földi sugárzású rádióadók  a 20.században a zenemegismerés és a zenei marketing legfontosabb eszközei voltak. Nem véletlenül: emberek millió hallgattak otthonaikban illetve az autókban rádiót, munkába ,menet, otthon vagy akár munkában.

A rádiókra az első csapást a zenei videóklipek és az MTV mérték a nyolcvanas évek elején azzal, hogy a zenei tartalmak fogyasztásába behozták a televíziót. Az MTV és a videóklipek megjelenésével az otthoni zenefogyasztásban megjelent a TV is.

Ennél lényegesen nagyobb csapást jelentett ugyanakkor a hagyományos földi sugárzású rádiókra az online illetve az on-demand rádiók megjelenése. A rádióhallgatási szokásokat az internet ugyanúgy, ugyanolyan mértékben változtatta, változtatja meg, mint a zeneipar más területeit. A különbség csupán annyi, hogy itt a változás alapvetően nem lecsökkent fogyasztói keresletben jelenik meg, hiszen a rádió, mint platform ingyenes volt a zenekedvelők számára. Az internet adta lehetőségekkel élve ugyanakkor előbb a shoutcast technológia által  előbb a lineáris webes sugárzás, majd később a Pandora által a teljesen interaktív, on-demand rádiózás is megjelent a weben.

Az újfajta, a hagyományos földi sugárzású rádióadóknál lényegesen bővebb funkcionalitást kínáló, azoknál interaktívabb on-demand rádiók, élen a Pandora-val elképesztő tempóban növelték népszerűségüket, alapvetően a földi sugárzású rádiók rovására.

Mindezt nagyon jól mutatják a következő, a tengerentúli zenefogyasztási szokásokat évente felmérő Edison research kutatásából származó grafikonok is. Látható, hogy a zenemegismerést a teljes korcsoportban továbbra is három terület dominálja: a barátok, a földi sugárzású rádiók illetve az egyre meghatározóbbá váló Youtube.

Érdemes megfigyelni, hogy az anno a rádiót veszélyeztető zenei Tv csatornák tulajdonképpen a  digitális rádiók illetve a streaming zenei szolgáltatások szintjére estek vissza.

A jövő alakulása szempontjából talán jobb ugyanakkor, hogyha a 24 év alattiak, azaz a fiatalok zenemegismerési szokásait vesszük górcső alá.  A kép fundamentálisan más: toronymagasan vezet a Youtube, csak azt követik a család és a barátok, a harmadik helyen pedig a földi sugárzású rádiókkal holtversenyben az on-demand rádiózás vezetője, a Pandora áll.

Miután az otthoni zenemegismerésben háttérbe szorul, az egyetlen terület, ahol a rádió egyelőre még őrzi vezető helyet az az autó. Az autókban levő audio eszközök  túlnyomó része továbbra is  hagyományos rádió és az arányuk sem csökken érdemben.   

Meredeken növekszik ugyanakkor az Mp3 lejátszók illetve az online rádiók elérhetősége. A hagyományos rádió uralma ugyanakkor ezen a területen egyetlen egy dolognak köszönhető:  jelenleg a forgalomban levő gépkocsik elenyésző számában  érthető el az internet.

Mindez azonban az elkövetkezendő években  változni fog. 2020-ra a forgalomban levő autók 20-22%-ban már lesz internetelérés, azaz ezen , a ma még a hagyományos rádió adók által dominált területen is  meredeken emelkedhet majd az on-demand rádiók és a streaming szolgáltatások szerepe a zenehallgatásban.

Mindez a kihívás pedig pontosan akkor éri majd a hagyományos rádiókat, maikor pénzügyi helyzetük már amúgy sem rózsás. A legnagyobb földi sugárzású rádióhálózatnak számító Iheartmedia ( amely amúgy komoly erőfeszítéseket tesz digitális irányba) közel áll ahhoz, hogy 3 milliárd dollár hitelállománya a csődbe taszítsa, az évekkel ezelőtt az Rdio-ban résztulajdont vásárló Cumulus Media   ugyancsak 2.5 milliárd dollárnyi hitelt görget maga előtt  és folyamatosan  próbálja optimalizálni a működését, költségcsökkentésekkel ,rádió bezárásokkal. A 117 országos rádiót működtető CBC pedig 4%-os bevétel csökkenésről számolt be a közelmúltban és éppen a tőzsdére meneteltől reméli a megmenekülését.

A  hagyományos, a huszadik században megismert földi sugárzású rádióadók napjai tehát meg vannak számlálva, annak ellenére, hogy még mindig nagyon sokan hallgatnak rádiót, azonban nagyon sokan vannak már olyanok, akik soha nem is hallgattak úgy és abban a formában rádiót, mintahogyan szüleink. Ők pedig már nem is fognak, így a jelenleg földi sugárzású rádiókat működtető médiacégek számára a kérdés, a létkérdés a,, hogy képesek lesznek-e magukat ebbe az új ökoszisztémába áthelyezni, újragondolni.

Amikor 2014-ben az  Amazon egy korlátozott tartalomkínálatú, de Prime előfizetői számára ingyenes streaming szolgáltatással lépett a piacra a legtöbb vetélytárs  mosolygott nem létező bajsza alatt.  Az Amazon aztán két év  szívós munkával magát a szolgáltatást  is jelentősen javította és a streaming piac is egyre inkább szaturálódott., így 2016 őszére vannak olyan kimutatások melyek alapján az Amazon  Prime Music tekinthető jelenleg a világ legjelentősebb streaming szolgáltatásának.

Meglepőnek tehát egyáltalán nem nevezhető, hogy  Jeff Bezos Amazon vezér a Prime Music   eredményein felbuzdulva, illetve annak érdekében, hogy az Amazon teljeskörű szórakoztatóipari szolgáltatás tudjon nyújtani az e-könyvektől a filmeken át a zenéig, azt tervezi, hogy kibővítve az Amazon Prime Music-ot klasszikus, Spotify vetélytárs streaming szolgáltatást indít, még az idén.

A mostanra egyre pontosabbá váló hírek szerint az Amazon nem is egy, hanem két szolgáltatással léphet piacra, még  karácsony előtt.  Az egyik egy  tulajdonképpen szabványosnak mondható havi 10 dolláros ár ellenében elérhető streaming szolgáltatás, a másik ugyanakkor egy ennek alig a feléért elérhető, viszont „csak”  az Amazon Echo révén elérhető és irányítható  új, innovatív szolgáltatás lehet  ami  olcsóbb lesz, ugyanakkor mobil telefonról nem lesz elérhető.

Az elektronikus kereskedelmi óriáscég eddig mintegy 4 millió eszközt értékesített a tengerentúlon, ami jó alapot nyújthat majd az új streaming szolgáltatás számára, még úgy is, hogy feltételezhetően a legtöbb Echo tulajdonos már most is Amazon Prime Music előfizető.

A két új szolgáltatással az Amazon bizonyosan komoly előnyre tehet szert többi vetélytársával szemben, már ami a minél diverzifikáltabb streaming portofliót  illeti.

Hiszen  Jeff Bezos cége innentől kezdve a prime előfizetők számára egy ingyenes, de egyre fejlődő zenei szolgáltatás nyújt majd, a nem prime előfizetők számára pedig ott lesz majd a hagyományos árazású és óriási zenei adatbázishoz való elérést  kínáló szolgáltatás vagy az egyfajta home entertainment megoldásként értelmezhető Echo alapú, olcsóbb szolgáltatás.

A nagy kérdés ugyanakkor az, hogy minderre a vetélytársak hogyan reagálnak majd? Elindul-e a világ streaming ipara az olcsóbb szolgáltatások felé ( a  kiadók ellenállását legyűrve) vagy esetleg egyre több, különböző árazású streaming szolgáltatást kinál majd minden szereplő? vagy esetleg megpróbálják az Amazon elképzelését figyelmen kívül hagyva továbbra is a 10 dollár ellenében hatalmas zenei adatbázisokhoz való hozzáférést nyújtó szolgáltatásokat erőltetni…

Jövő héten érkezik az Apple már-már hagyományosnak mondható őszi bejelentése, amelyről szinte biztosan kijelenthető, hogy ezúttal zenei téren nem  várhat érdemi bejelentés. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nem várhatóak  komoly fejlemények a közeljövőben az Apple Music kapcsán, csak azt nem az Apple jelentette be…

Az Apple eddig az Apple Music kapcsán nem követte a vetélytársai által előszeretettel alkalmazott előfizetési technikát, azaz, hogy telekommunikációs cégekkel együttműködve, azok előfizetői csomagjaiba csomagolva teszi elérhetővé szolgáltatását.

A módszer egyszerre  izgalmas és veszélyes ugyanakkor, erre a  Deezer példája a legjobb. A francia cég világméretű terjeszkedésének jelentős részét ilyen telco megállapodások révén biztosította, hogy aztán tervezett tőzsdére lépése kapcsán kiderüljön, hogy a megállapodások bevételt igen, aktív felhasználókat azonban nem nagyon termeltek, így a Deezer addig igen  impozáns előfizető számai is hirtelen megrendültek és lecsökkentek.

A piacvezető Spotify is él a telco megállapodások adta lehetőségekkel, de  pontosan a Deezer tavalyi fiaskója után sokkal óvatosabban és sokkal inkább fókuszál arra, hogy alanyi jogon szerezzen előfizetőket

Az Apple nem véletlenül nem élt ezzel az eszközzel. Egyrészt a kezében volt és van egy sokkal  erőteljesebb eszköz: az iPhone és az összes többi iOS eszköz és azok sok százmilliós felhasználói bázisa.

A streaming előfizetőkért folyó egyre ádázabb harc ugyanis lassan de biztosan minden szabályt, tradíciót felülír. Ennek részeként lett elérhető Androidon is az Apple Music, és ennek a következménye az is, hogy  idén ősszel várhatóan sorozatban jelenti majd be az Apple a telco cégekkel  a megállapodásait, melyek keretében az Apple Music fél évig ingyenesen elérhető lesz bizonyos tarifák esetében.

A listát az angol  operátor, az EE nyitotta  meg, amely szeptember 1-től 6 hónapnyi Apple Music előfizetést ajándékoz új előfizetői számára.  Önmagában ez a hír is érdekes ( lenne) hiszen a világ harmadik legnagyobb zenei piacán,  egymással tartalmi ajánlatokkal is nagyon keményen  küzdő telekommunikációs cégekről van szó, ahol az EE egyértelműen a Vodafone- Spotify együttműkődést szeretné gyengíteni.

Az atombombát azonban a Deutsche Telekom dobta le tegnap a berlinben megrendezett IFA kiállításon, ahol bejelentette, hogy a Németországban az EE-hez hasonlóan a DT ügyfelek is 6 hónapig ingyen élvezhetik majd az Apple streaming zenei szolgáltatását.

A német  távközlési óriással való megállapodás fontos lépés lehet Tim Cook cége számára svéd vetélytársának üldözésben, hiszen megnyithatja az utat, további  Deutsche Telekom  országokban való megállapodásokhoz. Olyan megállapodásokhoz, ahol jelenleg a partner a Spotify, azaz az Apple duplán nyerhet  velük.

A streaming piac elsőségért vetekvő cégek esetében a mindent felülró cél, az előfizető szám növelése jelen pillanatban.  Mindez ugyanakkor egyre nehezebb,hiszen a szabványosnak mondható 10 dolláros havidíj ellenében egyre kevesebb ember vonható be, különösen a kevésbé fejlett piacokon., amelyekben az igazán nagy növekedési potenciál rejtőzik. Emiatt is vélt égetően fontossá az új területekre való belépés illetve a streaming szolgáltatások erőltetett menetben való fejlesztése.

Valahol a kettő ötvözete az, amit a Spotify, egész pontosan a Spotify által erősen támogatott startup, a  Soundtrack your brand, amely lényegében a Spotify B2B lábává nőtte magát ki. A Sound Track Your brand fő célja,  kettős. Egyrészt (természetesen) szeretné bevonni a legális körbe azokat az éttermeket, bárokat, amelyek eddig nem fizettek a háttérzenéért, másrészről pedig az esetleg más szolgáltakat használó  üzleti felhasználók átcsábítása.

Az Andreas Lifgarden ( ex- Spotify üzletfejlesztési igazgató)  által vezetett cég néhány fontos, otthoni sikeres megállapodás után  nem kisebb piacra,mint az Egyesült Államok B2B zenei piacára vette célba úgy tűnik sikerrel!

Az első tengerentúli ügyfél ugyanis a  36 ezer frnachise partnerrel rendelkező Mc Donalds lett!  A megállapodás értelmében  a világ 100 országában  működő mintegy 36 ezer McDonalds bármelyike  egy a két cég által  egyeztetett rövid formanyomtatvány segítségével elérheti a Spotify  B2B szolgáltatását. A McDonalds a svéd országban a modellt sikeresen elterjesztő cég számára a nagyon fragmentált, nagy és sok szereplős,ámde hatalmas amerikai piacra lépés első, ámde annál fontosabb eszköze lehet.  

Ezen, az alapvetően még mindig hagyományos megoldások által dominált piacon, ahol értékesítők járkálnak CD-kel, a SRYB  teljesen digitális megoldásával valódi forradalmat hozhat el. A tét nem kicsit, a legfontosabb piaci szereplőnek számító MOOD Media árbevétele tavaly megközelített a 600 millió dollárt. A Spotify illetve a Soundtrack Your Brand ettől még nagyon messze lesznek, amíg akkor is, ha az összes Mc Donalds leszereződik velük., 17 ezer doléár ütné  markuat.

A munka ugyanakkor busásan kifizetődik, kifizetődhet, ugyanis a szemben az egyéni  felhasználók által fizetett maximum havi 10 dollárral, az üzleti ügyfelek 40 dollárt fizetnek amelyből  sokkal könnyebb kigazdálkodni a kiadóknak illetve  előadóknak járó jogdíjakat is.

Az új üzletág és bevételi forrás felfuttatása persze nem megy gyorsan. Mivel a potenciális ügyfelek száma jóval kisebb, mint az egyedi ügyfelek esetében, ezért az értékesítési módszerek is mások és persze a fókusz is kisebb. Ennek ellenére ahogy a hagyományos streaming szolgáltatás növekedése lassul majd, úgy válhat egyre fontosabbá ez a b2b terület is!

 2015 év vége  igazán drámai és hektikus volt a világ legjelentősebb online rádiója, a Pandora számára. A Pandora hosszú évek óta tartó, hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel tarkított, de alapvetően pozitív tőzsdei pályafutását az utóbbi időben egyre jobban beárnyékolta a szolgáltatás növekedésének lassulása, ez aztán megerősítve  a vetélytársak további növekedésével   a részvény árfolyam zuhanását eredményezte.

Mindemellett ugyanakkor  újabb céggel bővült a Pandora portfoliója, az alany pedig az anno szebb napokat látott streaming szolgáltatás, az Rdio. A megállapodás nem kevesebbet jelentett- ahogyan azt a Pandora vezetői is hangsúlyozták a bejelentéskor-, hogy a Pandora hosszú idő után 2016-ban végre nemzetközi streaming szolgáltatás szeretne lenni.

2016-nak több, mint a fele eltelt már  és egyre több zeneipari szakember kezdte felemlegetni a Canossa-járás,amin a Soundcloud keresztül ment , amíg tető lé hozta a szükséges kiadói megállapodásokat.

Egyre több és egyre megbízhatóbb forrásból származó információ szerint ugyanakkor a kiadói tárgyalások jól haladnak,  ( alapvetően a kiadók a prémium struktúra felépítésével egyet értenek és elfogadják, inkább csak az ingyenes láb globális kiterjesztésével annak gondjaik..)olyannyira jól, hogy a Pandora már szeptemberben elindíthatja streaming szolgáltatását.

Azt a streaming szolgáltatást, amely a kiszivárgott inforrmációk alapján nagyon hamar nagyon komoly piaci szereplővé válhat. A Pandora ingyenes és végtelenül népszerű lába ugyanis nem tűnik majd el, azonban  ráépül majd várhatóan két - egy olcsó és a jelenlegi Pandora prémiumhoz hasonló,  és  egy normál árazású, azonban több tízmillió dalhoz elérést biztosító- prémium szolgáltatási szint, és mindez  az Egyesült Államokon kívül minden más  angolszász országban is elérhető lesz már az induláskor, további országok pedig hamarosan következhetnek majd!

Mindehhez hozzávéve, hogy a Pandora induláskor közel 4 millió prémium előfizetővel indulhat majd és 80 millió aktív felhasználó számára kezdheti majd el értékesíteni az új prémium funkcionalitást, nem kell különösebb bátorság annak kijelentéséhez, hogy a Pandora streaming piacra lépése lehet majd az ősz slágere!

A siker kulcs pedig pontosan ez a 80 millió aktív rádióhallgató lehet majd, hiszen több piackutató cég adatai alapján, jelenleg, mivel a Pandora nem kínál erre megoldást,  alternatívaként  közülük többen az Apple vagy éppen a Spotify szolgáltatást használják.

Becsléseik szerint a tengerentúlon mintegy 15-16 millió streaming előfizető található, melyek közel fele egyben Pandora felhasználó is.   Amennyiben ennek a bázisnak a túlnyomó részét  vissza tudja magéhoz csalogatni a kalifornia cég, úgy akár az év évégére a második helyen is lehet majd a streaming szolgáltatók versenyében, pont azt az Apple Musicot megelőzve, amely 3 évvel ezelőtt nem titkoltan a Pandora  ellenében hozta létre az iTunes Radiot.  Azóta megtörtént az, amire kevesen gondoltak volna: az Itunes Radio már a múlté, a Pandora pedig nemzetközi streaming szolgáltatás indítására készül!

Lesznek ugyanakkor hátrányai is a streaming szolgáltatás indításának. Egyrészt bizonyosan tovább növeli majd a Pandora költségeit , amelyek így ismételten a befektetők érdeklődésének középpontjába kerülhetnek majd. Azáltal pedig, hogy a Pandora a jövőben  kiadói szerződésekhez igazodva működik majd, egy esetleges akvizíció  komplikáltabbá válhat. Nyilván a kaliforniai cég számára ez most nem is prioritás, ugyanakkor a meg-megújuló streaming piaci akvizíciós táncot alapjaiban befolyásolhatja, ha a Pandora kikerül a potenciális jelöltek közül.

Mindezt félretéve valóban és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Youtube tavalyi streaming piacra való belépésre óta a Pandora streaming szolgáltatóvá válása a legjelentősebb esemény.  Amennyiben a kaliforniai cég valóban jó termékkel lép majd a piacra, az év végére akár át veheti az Apple-től a második helyet a Spotify mögött. Amennyiben viszont nem, úgy 2017-ben a befektetők haragja az akvizíció vagy akár a csőd elé sodorhatja majd a sok tekintetben ikonikus céget!

A zene az egyik legnépszerűbb   tartalomtípus,  sok féle formában, sokféle módon fogyasztjuk, jelenleg leginkább streaming szolgáltatások berkein belül, de a jövőben várhatóan egyre többször más formában is.  

Sőt, a zene tovább demokratizálódik majd és egyre könnyebben készíthetnek majd  abszolút amatőrök is rövidebb, hosszabb zenés tartalmakat.  Ennek megteremtésében élen jár egy  Shanghaiból elindult szereplő, a Musical.ly.

Az alkalmazás segítségével saját magunk hozhatunk létre rövid videóklipeket –maximum 15 másodperc hosszúságban-   ( hasonlóan mint vetélytársa a Dubmash esetében)  illetve követhetjük a számunkra szimpatikus felhasználói profilokat.  

Az alkalmazás sikere töretlen  ( napi szinten 10 milliónál is többen használják) mégis ha az olvasó 20 évnél valószínűleg alig hallott róla. A  mágnest valóban a rövid, vicces zenei videók jelentik, amiért azonban ott is maradnak a tinik, az maga a közösség, ami kiépült a videók által.  

A kulcsot pedig pontosan a videók hosszúsága jelenti.15 másodperc arra elég, hogy egy rövid történetet, poént elmeséljen, viszont kellően rövid ahhoz, hogy belőle egyszerre többet megnézzünk.

Persze hosszú távon mindez nem lesz elég a hype  fenntartásához és ahhoz, hogy a látogatók folyamatosan visszatérjenek. Ehhez folyamatos termékfejlesztésre, innovációra lesz szükség, ezt pontosan tudják a cég vezetői is.

Pontosan ennek érdekében jelentek meg  májusban új termékükkel a live.ly-val, amely lényegében egy Facebook live vetélytársnak mondható. Az ötlete pedig a felhasználók aktivitásból  formálódott: egyre többen és többen szerettek volna ugyanis  társalogni is azokkal ,akiknek a rövid videóit nézték. Erre volt első megoldásuk a BFF ( Best Friends For Ever)  amely lehetővé tette, hogy azok a tagok, akik BFF-ek  bizonyos olyan funkciókat is igénybe vegyenek melyeket mások nem érhettek el. Mindez azonban nem feltétlenül  tűnik elégnek, így jelentkeztek a közvetlen kommunikációt lehetővé tevő  video chat megoldásukkal.

A Musical.ly sok tekintetben ideális  helyzetben van ahhoz, hogy a sok jelentkező közül ő lehessen a 21.századi Music TV. A közössége láthatóan szépen épül, a zenei tartalmak jogi helyzete tisztázott, sőt maguk a zeneipari szereplők is egyre inkább kezdik felfedezni. Nem véletlenül óvatos ugyanakkor a cég menedzsmentje.  Egyrészt nagyobb nehéz lesz folyamatosan fenntartani az érdeklődést  (bár az alapötlet is igen erősnek tűnik, akár csak a többi nagyon sikeres  közösségi oldal esetében)  másrészt pedig valamilyen módon nyitni kellene az idősebbik felé is, anélkül, hogy az a törzstábort, a tiniket zavarná.  

Szép feladat, ugyanakkor az is tény., hogy a csapa még csupán az út elején tart. Első komolyabb 100 millió dolláros befektetésüket is csak a nyáron kapták meg, ahhoz pedig, hogy majd valóban ők legyenek az MTV utódja, még sok új ötletre, befektetésre lesz szükségük.

A zenefogyasztási szokások átalakulása a szemünk előtt zajlik. Az lá carte letöltések  eltűnőben vannak, a streaming szolgáltatások egyre népszerűbbek, de egyre inkább elmosódik a határ az audio és a videó streaming között, miközben olyan újfajta zenefogyasztási módok jelennek meg, mint például az üzenetküldéssel integrált zenehallgatás és megosztás.

Azt, hogy  a zenei szolgáltatások piaca mennyire mozgó, változó világ napjainkban talán legjobban a Vevo példája igazolja. A  tisztán zenei videókból álló, prémium zenei videóklip szolgáltatás, melyet a kiadók ( kivéve a Warner Music-ot) illetve egy arab befektetői csoport hozott létre 2009-ben, létre hívása óta fokozatosan növekedett egészen odáig, hogy2014-re már a zenei videók fogyasztását domináló szolgáltatássá vált, amely Youtube méltó vetélytársának tekinthető.

A Vevo ugyanakkor igazából sosem tudott kilépni  Youtube árnyékából, ami az idő előrehaladtával egyre jelentősebb problémává  vált, nem függetlenül persze attól sem, hogy a Youtube maga is egyre inkább  prémium tartalmak felé mozdult és mozdul el.  A Vevo számára tehát nem nagyon más, mint hogy maga is belépjen az egyre őrültebb, és egyre inkább kombinált video és audio streaming  szolgáltatási háborúba.  

Ennek első lépése volt, még a télen, hogy felvásárolta a Showyou nevű szolgáltatót, amely  Az alkalmazás eleinte egy Flipboard-szerű felületen kínált fel videókat, amelyek a korábban lájkolt Youtube csatornák, a barátok által  a Facebook-on, Twitteren vagy más közösségi oldalakon megosztott videók, vagy akár azáltal, hogy  az alkalmazáson belül elkezdünk követni  más felhasználókat. 2014 ősze óta pedig a tartalomtulajdonosok számára lehetővé tették, hogy saját maguk hozzanak létre csatornákat, amelyeket előfizetési díj ellenében nézhetnek a Showyou felhasználók. Az elmúlt mintegy 16 hónapban olyan cégek csatlakoztak , mint  a NASATV, a AP hírügynökség,a Reddit TV, a VICE Media vagy az ABCNews.

A második, legalább ennyire fontos lépés most nyáron következett, amikor is a Vevo, sokadik átalakulását végrehajtva ismét megjelenést, struktúrát változtatott. Ezúttal a fő fókusz pedig saját gyártású tartalmak felé való elmozdulás volt, design szinten is.

A nulladik lépés persze a Snapchat szerű vertikális videó megtekintési lehetőség megteremtése, de mindemellett a Vevo új, hús-vér emberek által vezetett csatornákkal is debütál, illetve minden eddiginél tovább finomítja ajánló rendszerét annak érdekében, hogy a lehető leginkább személyre szabott videókat ajánljon. A vertikális megjelenés lehetővé tette, hogy a Vevo átalakítása kissé player struktúráját is oly módon, hogy a lejátszó alatt a további ajánlott videók is könnyen, egy mozdulattal elérhetőek legyenek.  

A redesign mellett, a Vevo  magát a működését is átalakította annak érdekében, hogy maximalizálja  az általa nyújtott szolgáltatási élményt. Ennek részeként az olyan almárkák, mint például  a Vevo Lft vagy a Vevo Dscvr saját műsorvezetőt kapnak majd, és ezen felül a Vevo követve az egyre népszerűbb trendet maga is saját gyártású tartalmak gyártásába fog…

Mindezzel a Vevo-nak lényegében egyetlen célja van: szeretne végre igazán önálló entitássá válni. Az elmúlt éve tagadhatatlan sikerei ugyanis a zenekedvelők szemében úgy jelentkeztek, mint  egy ügyes kis Youtube-on belüi megoldás.  Most azonban, hogy maga a Youtube is a prémium szolgáltatás felé mozdult és mozdul el  hirtelen a Vevo vetélytársává vált, arról nem is beszélve, hogy amennyiben a Vevo szeretné elindítani  saját streaming szolgáltatás, ahhoz elengedhetetlenül fontos, hogy saját látogatói legyenek és ne függjön másoktól.