A Youtube a legmeghatározóbb zeneipari szereplők közé tartozott, már akkor is,amikor még nem volt  klasszikus értelemben vett streaming zenei szolgáltatása, mint most a Youtube Music “csak” ingyenes zenei videók milliót  elérhetővé tevő platformként volt jelen.  Érdekes módon,   utóbbi sikerét pontosan a Youtube  meghatározó szerepe akadályozta.

Pontosan ez az ingyenesség az, ami a legnagyobb kihívást jelentette az Alphabet prémium zenei szolgáltatása, a Youtube Music számára. Azaz, hogy fizessenek a felhasználók valami olyanért, ami alapvetően az ingyenességgel kapcsolódott össze márkaszinten az elmúlt bő 15 évben.

Ha őszinték akarunk, vagy szembenézőek akarnának lenni a Youtube-on belül, akkor azt mondanák, hogy az indulása után eltelt 2-3 évben mindez nem sikerült. Sőt, a Youtube Music hatalmas bukás volt, hosszú-hosszú éveken át!

Valamikor 2019-ben lehetett ebből elege az Alphabet s a Youtube vezetőinek és ez hozta el azt a pillanatot, hogy  az Alphabet egyfajta utolsó szalmaszálként meglépte azt, amit sokan javasoltak neki és amely révén valóban ki tudja aknázni azt a tényt, hogy a világ legnépszerűbb mobil operációs rendszerét a cég fejlesztette ki. Az 2019  ősze  óta ugyanis minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmazó mobiltelefonon  valóban a Youtube Music  az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója!

Egészen biztosan nem lehet kijelenteni, hogy ez hozta meg a fordulatot,de ettől még tény, hogy 2019 vége óta látványosan nőtt a Youtube Music növekedési üteme. Akkor alig 20 millióan fizettek a zenéért a videómegosztón, ma ez a szám már 80 millió!

A legutóbb,nagyjából  bő egy évvel ezelőtt közölt 50 milliós adathoz képest 30 mililó előfizetővel tudta gyarapítani táborát a Youtube Music, ami azt jelenti, hogy havi 2.3 millió új elfizetővel tudta folyamatosan növelni táborát szolgáltatás. 

Az, hogy a Youtube-nak immáron 80 millió előfizetője van azt jeleni, jelentheti, hogy a globális audio steaming piaci verseny második helye most már teljesen nyílt, az Apple,az Amazon és a Youtube között. Ami ha azt  is figyelembe vesszük, hogy alig 3 évvel ezelőtt a Youtube-ról, még  mint az audio streaming szolgáltatói piac outsideréről beszéltünk…

A Youtube 80 milliós előfizetőszáma egy másik hírrel együtt nyeri talán el igazi súlyát: Szeptemberben jelentette be a Youtube ,hogy 2021 és 22 között, 1 év alatt 6 milliárd dollárt fizetett ki jogdíjként a zenei kiadóknak,ami ráadásul 50%-os növekedést jelentett az előző évhez képest!

Ez pedig azt jelenti, hogy minden jel szerint elkezdett működni a Youtube saját értelmezésében vett kétoldalú üzleti modellje. A Youtube, mint videómegosztó,a maga milliárdos elérésével most már a zeneipar számára is hatalmas bevételeket generál. És persze, a value gap ( azaz az ingyenes hallgatott streaming tízmilliárdjaiból származó  előadói bevételek) még fennáll és létezik, de évi 6 milliárd dollár megfizetése után már a kiadókat is sokkal kevésbé zavarja…És ott van mindemellett az anno szinte mellékprojektként indult Youtube Music, amely mostanra a második legfontosabb streaming piaci szolgáltatássá válhatott.  

Az egyre erősödő és intenzívebbé váló streaming piaci versenynek van  egy fekete lova, egy amolyan a radarok alatt közlekedő,közeledő szereplője. No nem egy ismeretlen új start-upról vagy megtáltosodó piaci szereplőről van szó, hanem ez globális óriásról, az Amazonról.  

Arról, az Amazonról, amely azon kevés piaci szereplő egyik napjaink nyugati streaming szolgáltatói között, aki nem a szabályos streaming piaci mintát követi, azaz nem egy hatalmas dal adatbázishoz való hozzáférést kínálnak havi előfizetési díjért cserébe.

Jeff Bezos  cégének zenei szolgáltatása azon felül, hogy mást és más formában kínál az zenekedvelők számára  érezhetően másokat is tud megszólítani ezáltal. Amíg a vetélytárs streaming szolgáltatások az Apple, a Spotify vagy éppen a Youtube zenei videónak- néző illetve hallgató közönségének közel 60% -a 35 év alatti, addig az Amazon Prime zenei szolgáltatások esetén ez alig 40%.  

Az építkezés most egy újabb és talán minden eddiginél fontosabb lépéshez érkezett: a Prime előfizetők számára shuffle módban ( azaz véletlen lejátszás módban) a Seattle-i cég elérhetővé tette ingyen és reklámmentesen teljes, immáron 100 millió dalból álló zenei adatbázisát.  ( zárójelben jegyezzük meg, hogy a Prime előfizetők ezen felül, ezen túl a poscast tartalmakhoz is ingyenesen férhetnek hozzá)

A valaha volt fekete ló most már minden kétséget kizáróan kijött a napfényre., hiszen az Amazon Music a harmadik legjelentősebb, legnagyobb előfizetőszámmal rendelkező nyugati streaming zenei szolgáltatás. A jelentőségét azonban nem ez adja meg, hanem az a különleges megközelítés, amelyet  Jezz Bazos és Steve Bloom követtek.  

Az a megközelítés, amelyet a kiadók eleinte nem nagyon kedveltek és támogattak. 2022 végére ugyanakkor fundamentálisan változott meg.. maga a piac, és vált hirtelen mindenki számára elismert taktikává az, amit az  Amazon lassan 10 éve követ zenei téren és aminek a lényege, hogy a többi streaming zenei szolgáltatással szemben  sokkal szegmentáltabb ajánlatokkal jelent meg a piacokon, melyek azok számára is vonzóak lehetnek, akik számára a standard streaming ajánlatok nem azok.

Ez 5-7 évvel ezelőtt, amikor a Spotify és a többi szolgáltatás is meredeken tudta növelni előfizetői számát, nem számított fontosnak. Most, amikor azonban a fejlett nyugati zene piacokon a növekedés lelassult, hirtelen az Amazon módszere vált a nyerő módszerré.      

Az Amazon megközelítése még egy területen bizonyul a jó megoldásnak: A feltörekvő piacokon. Ezek azok a piacok, melyekről mindenki tudja, hogy  a streaming zenei szolgáltatások növekedésének kulcsa lesznek, de az igazán sikeres modelt ezekre a piacokra eddig még egyetlen nyugati streaming szolgáltatónak sem sikerült megtalálnia.  

A Seattle-i cég szegmentált megközelítése pont ezeken a piacokon működhet igazán jól. A kínai vagy az indiai piacokon 100 milliókban mérhető a helyi streaming zenei szolgáltatások ingyenes részének felhasználói tábora, miközben a prémium részét ezeknek a szolgáltatásoknak alig használják a helyiek.  A hirdetési piac fejletlensége miatt ugyanakkor a  streaming zenei szolgáltatások ingyenes része által generált hirdetési bevételek is felettébb alacsonyak Ebben a környezetben lehet nagyon jó, köztes megoldás az Amazon Prime Music, szegmentált szolgáltatási ajánlataival.  

Abban a globális helyzetbe, ami felé tartunk, amikor várhatóan a szórakóztatóipari költéseket ( is) visszafogják majd az emberek , a Prime már nem csupán egy ingyenes kiszállítást nyúlt kedvezmény platform lesz. Az Amazon pedig egészen biztosan nem a streaming piac sötét lova, hanem az egyik legmeghatározóbb szereplője lesz.  

A TikTok a 2020-as évek slágerszolgáltatása, folyamatosan, meredeken növekvő felhasználószámmal, egyre jelentősebb hatással az online videó, a közösségi média valamint az online reklám piacokra.

A kínai közösségi szolgáltató volt az első olyan szolgáltatás, amelyről azt mondhattuk, hogy a világ zenei fogyasztását jelenleg uraló streaming szolgáltatások kihívója lehet.  Ma már ez szinte tényként kijelenthető, még akkor is, hogyha globálisan jelenleg ( még) nincsen egy az egyben versenyben a TikTok a streaming zenei szolgáltatásokkal. Ez ugyanakkor nem jelenti azt hogy a TikTok ne formálná át markánsan a világ zeneiparát, már most is!

Mindez alapjaiban változhat meg és a nyugati streaming szolgáltatások eddigi ( viszonylagos ) nyugalma pánikba fordulhat át! A kínai cég kevésbé fejlett piacokon ugyan már évek óta jelen van Resso néven egy audio streaming szolgáltatással, most azonban minden jel szerint megjelenhet a szolgáltatással a tengerentúlon is, azaz direktben támaszt versenyt a piacvezető Spotify-nak és a többi nyugati streaming szolgáltatásnak.

A nyár végén fedezték fel az első jeleit a lehetséges szolgáltatásnak, amikor is a TikTok Music védjegy iránti kérelmet megtalálták egyes amerikai lapok, sőt később a TikTok ( lehetséges?) zenei szolgáltatásának álláshirdetéseit is.

Hogy és hogyan?

A két legfontosabb kérdés- amire egyelőre nincsen válasz- a  Bytedance streaming zenei szolgáltatásával kapcsolatban az, hogy önálló lesz vagy sem, illetve az, hogy egy új szolgáltatásról beszélhetünk majd vagy magáról a Resso globális kiterjesztéséről?

Ugyan eleinte a hírek arról szóltak, hogy teljesen önálló szolgáltatást tervez a kínai cég, a friss hírek inkább azt sugallják, hogy a fő TikTok alkalmazáson belül jelenhetnek majd meg.

Az, hogy a Resso jelenik-e majd meg a nagy nemzetközi zenei piacokon vagy egy teljesen új alkalmazás, talán még ennél is homályosabb kérdés.    

A TikTok Music iránt beterjesztett védjegyoltalmi kérvényen felül ugyanis- sokkal kacskaringósabb úton- de a Bytendance rendelkezik egy másik streaming zenei  védjegyoltalommal is, ami a technológiai részt érinti.  A Music Station névre hallgató megoldás, amely zenei tartalmak mobil eszközökre való letöltését teszi lehetővé, és amely egy régi 2016-on oltalom, az angol Omnifone cég által végül minden jel szerint a Bytedance- hez került.

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy a Bytedance esetében abszolút nem lenne ritka és meglepő ez a megoldás. Elég ha csak arra gondolunk ,hogy  maga a TikTok is a Musical.ly szolgáltatás alapjain jött létre.

Mivel?

Nyilván egy streaming zenei szolgáltatás mit sem ér tartalmak nélkül, tehát a Bytedancenek meg kell állapodnia a nagy nemzetközi kiadókkal.  Azokkal a nagy nemzetközi kiadókkal, melyekkel a TikTok viszonya sok mindennek elmondható,csak felhőtlennek nem!

A tervezett szolgáltatás- valósuljon meg az akár önállóan, akár a TikTok szerves részeként- üzleti modellje hasonló lesz, lenne ahhoz, mint amit a Spotify megismertetett a világgal, és mai a mai napig sikereinek egyik kulcsa. Ezt tehát nem kell(ene) sokáig magyarázni és ecsetelni a kiadók számára. A Bytedance gondja ellenben az, hogy a Resso adatai, szemben a svéd vetélytársával kiábrándítóak ezen a téren!  A tárgyalásokhoz közel álló források szerint a kínai cég 10% alatti konverziós adatokat ( azaz az ingyenes szolgáltatásból a prémiumba migrálók arányát) tud felmutatni, szemben a Spotify közel 50%.os arányával! A Resso kapcsán olyannyira hűvös a viszony a kiadókkal, hogy a Sony Music, nem is  hosszabbította meg lejáró szerződését, így a tartalmai jelenleg nem is érhetőek el .

A Resso tehát inkább hátrány a tárgyalásokban jelenleg  Bytedance számára akkor, amikor azt szeretné bebizonyítani, hogy a közel 1 milliárd TikTok felhasználó mekkora promóciós érték is a kiadók számára.

Miért

Talán a legérdekesebb kérdés a tervvel kapcsolatban a miért? Miért van szüksége ( ha van egyáltalán) a kínai cégnek arra, hogy belépjen egy olyan piacra, ahol a piacvezető személyre hosszú idő óta nem kétséges, annak ellenére sem, hogy  olyan cégek üldözik, mint az Apple, a Youtube vagy éppen az Amazon.

A TikTok  1 milliárd zenére fogékony felhasználója ugyanakkor ma, kénytelen valamelyik fent említett streaming szolgáltatóhoz ellátogatni akkor, ha zenét szeretne hallgatni. És ez hosszú távon majd akár gond is lehet a TikTok számára, majd akkor, amikor monetizálni is szeretné ezt a hatalmas felhasználói bázist.

A Podcastingról,mint jelenségről először 2017-ben írtunk. Akkor is azt írtuk, hogy az igazi robbanást azonban az hozhatja  el, hogyha az igazán meghatározó streaming piaci szereplők is meglépik a mély integrációt, azaz, hogy a podcast tartalmakat zenei platformjaik részévé teszik.

Történetileg nézve egy csendesen induló technológiai evolúcióról  beszélhetünk.  A Podcasting, technológia értelemben  hasonló a rádióadáshoz,  azaz audio tartalom  megosztását teszi lehetővé, azzal a különbséggel, hogy  a podcastok jellegükből fakadóan erősebb on-demand jelleggel bírtak. A 2000-es évek közepén aztán egyre több Podcast jelent meg, egyre több témában, a fő problémát, a podcastok felfedezését ugyanakkor csak 2005-ben az Apple oldotta meg, amikortól is az iTunes 4.9-es verziója már támogatta a podcastok feltöltését is

Az azóta eltelt 15 évben aztán a podcasting valódi mainstream és meghatározó audio formátummá nőtte ki magát. Aki pedig erről a vonatról lemarad, az kimarad, kimaradhat az elkövetkezendő évek legmeghatározóbb növekedési területéről.  

Így indított podcast szolgáltatást a Spotify,  az Amazon, majd a Facebook is. A közösségi szolgáltatások esetében a podcasting természetes kiterjesztése lehet a ma már meglevő kép, videó és egyéb tartalom típusoknak.    

Az, hogy posztunk alanya, a Twitter miért késlekedett mindezzel ilyen sokáig, több mindennel ,magyarázható. Egyrészt azzal, hogy a cég sosem volt igazán elkötelezett a  prémium tartalmak iránt, és talán még a Facebooknál is bizonytalanabbul mozgott ezen a területen. Másodsorban pedig Elon Musk és a Twitter  megvásárlása körüli szappanopera nyilván nem segített az olyan stratégia kérdések eldöntésében és megvalósításában, mint egy podcast platform indítása.

Megkésve bár, de ,megjelent tehát a Twitter  podcast platformja , nézzük hát mit is érdemes tudni róla? A podcast tartalmak az újragondolt Spaces fülön jelennek majd meg,a Twitter iOS valamint Android alkalmazás verzióiban.  Ez az a területe a twitternek, ahol már most is megjelentek audio tartalmak, elsősorban a közös csevegést lehetővé tevő audio room-ok.   Ez egészül tehát mostantól ki podcast tartalmakkal.

Tartalmilag a Spaces fülön sport, politika, zene témában válogatott audio tartalmak jelennek majd meg.  Strukturálisan  az oldalon három szekció lesz megtalálható. A legfelsőben egy vegyes témaajánló  kap majd helyet, amelyben különböző érdekes témák lesznek megjelenítve ez alatt kap majd helyet  a Spaces Spotlight szekció, amelyben a Twitter által kiemelt, legérdekesebbnek tartott audio tartalmak jelennek majd meg, legalul pedig a következő lejátszásra váró podcastot láthatjuk majd.  

A Podcastok esetében a tartalmakat a Twitter a podastok RSS feedjeiből veszi majd ki és jeleníti meg azokat,amelyeket aztán a felhasználók személyes preferenciái, likejai és dislikejai valamint korábban hallgatott podcastek alapján jelenít majd meg, személyre szabottan.    

A Twitter tehát egy a Pandoráé-hoz hasonló megközelítést alkalmaz akkor, amikor a felhasználóknak biztosít lehetőséget arra, hogy aktivitásaik révén egy teljesen személyre szabott  élményt kaphassanak. Ez markánsan más megközelítés, mint az Apple vagy a Spotify által alkalmazott, a szerkesztőkre alapozó podcast ajánlás.  Amennyiben kifizetődik ez a fajta megközelítés (és Musk is hagyja )  , úgy a Twitter sokadik nekifutásra má úgy is meghatározó szereplő lehet a podcast piacon, hogy sokkal később ugrik bele, mint a vetélytársak.

Kisebb fellendülés után ismételten lefelé fordultak a tőzsdék. Az olyan cégeket, melyek üzleti modelljében fontos szerepet töltenek be a hirdetések, a hitelek. Maguk a streaming szolgáltatások- legyenek azok  video vagy audio- esetében másodlagos hatásként az infláció miatti fogyasztói kosár átalakulása is fájóan érinti ezeket a cégeket, hiszen az emberek egyre kevesebb tudnak költeni  szórakozásra és azon belül is streaming szolgáltatásokra.

Nem tudja ez alól kivonni magát a streaming piacvezető, Spotify sem. A svéd cég nagyon nehéz  9 hónapon van túl.  Amint a svéd cég  tőzsdei árfolyamgörbéjén is látható,az elmúlt 9 hónapban lényegében megfeleződött a Spotify árfolyama és ezáltal a cég értéke is.

Nem tudja ez alól kivonni magát a streaming piacvezető, Spotify sem. Amint a cég tőzsdei árfolyamgörbéjén is látható,az elmúlt 9 hónapban lényegében megfeleződött a Spotify árfolyama és ezáltal a cég értéke is.

Persze nem csak és kizárólag ez. Nyilván kisebb ütést kapott volna a részvényárfolyam, ha  mondjuk már nyereséges lenne a Spotify…

A jövő, feltétlenül bíztató, elég ha csak arra gondolunk, hogy a Morgan Stanley továbbra is 140, a Keycrop 146 dolláros részvényárat vár, a Marketbeat összesítése alapján pedig az elemzői konszenzus 183 dollár felett van.

Most,persze egy piaci pozíciójában megerősödött, tőzsdei cégről beszélünk,ami fundamentumaiban más helyzetet teremt. Nézzük azért kik lehetnek, lehetnének a potenciális vásárlók:

Valamelyik vetélytárs

A Google közel 10 évvel ezelőtt komolyan fontolgatta, hogy megvásárolja a svéd céget. Egy, másfél évvel ezelőtt, amikor az immáron Alphabet  látványosan küszködött zenei ajánlatával, nem is feltétlenül lett volna meglepő egy ilyen lépés.  Azonban ma, amikor a Youtube Music a legmeredekebben növekvő streaming zenei szolgáltatás ez egy felesleges lépés lenne.

Jóval nagyobb szüksége lehetne minderre az egyre inkább lemaradó Apple Music-nak. Ugyanakkor egy esetleges megállapodást eleve hátráltatja az a tény, hogy maga az Apple Music is már egy akvizíció eredményeképpen jöhetett létre. Ha ezt még félre is tennénk ,akkor is megmaradna a kétség, hogy van-e olyan versenyjogi hatóság, amely engedélyezné a piac első és második számú szereplőjének egyesülést… aligha.

Persze ne feledkezzünk meg a streaming audio piac fekete lováról, a Tencent Music-ról. Arról a Tencent Musicról, amely egy bonyolult megállapodás értelmében és most is résztulajdonosa a svéd cégnek! A jelenlegi roppant feszült amerikaiak napi viszonyrendszer mellett ugyanakkor szinte kizárható ez a lehetséges megoldás.

A Universal Music

A zenei kiadók a streaming zenei szolgáltatások előretörésének legnagyobb nyertesei, miközben sok tekintetben se veled, se nélküled viszonyban vannak ezekkel a szolgáltatásokkal. A kiadók maguk korábban is gondolták már azt, hogy jobb  streaming szolgáltatást tudnak csinálni, mint  maguk a szolgáltatók, de legtöbbször csúnyán felsültek. Ezzel párhuzamosan a kiadói szerepkör is  drasztikus átalakuláson megy keresztül, és egyre inkább eltolódik a szolgáltói szerep felé.

Sok minden indokolná tehát, hogy mondjuk a piacvezető Universal Musicnak is legyen „saját” streaming audio szolgáltatása ( A Warner Music tulajdonosa Lev Blavatnyik egyben a francia Deezer tulajdonosa is) ,de a tranzakció pénzügyi részletei nehezen állnának össze…

A Microsoft

Ha favoritot kellene mondanunk, mi a magunk részéről a Redmondi céget említenénk, bár az Activison Blizzard akvizíció után nem biztos, hogy belevágnának egy újabb tartalmi akvizícióba. Az is tény gyanakkor, hogy a Microsoft annyiszor felsült már zenei projektjeivel, hogy éppen it lenne az ideje, hogy rendbe tegye dolgait ezen a téren is. És azt se feledjük egy pillanatig sem, hogy lényegében most már a nagy tech cégek közül, egyedül a Microsoftnak nincsenek zeneipari érdekeltségei

A Netflix?

A Netflix maga a is lehet akár akvizíciós célpont, de az sem elképzelhetetlen, hogy az egyre lassuló videó streaming piaci növekedés a játék mellett egy újabb tartalomtípus.   Más kérdés, hogy hogyan, milyen módon lennének megteremtetőek a szinergiák a két cég között…

A Spotify a jelen részvényérték mellett tehát drágának éppen nem mondható. Az, ugyanakkor, ami a svéd céget ebbe a helyzetbe sodorta, egyben a potenciális vevők dolgát is megnehezíti, hiszen a hitelek nagyon drágák lettek, így nehezen jön ki az a matek, ami igazolni tudná.

Hiába tehát a lehetőség, egyelőre a Spotify minden bizonnyal marad a tőzsdén, és marad a streaming audio piac élén is.   

Ha van szolgáltatás, amely a szemünk előtt bizonyítja és mutatja be, mit is jelent az exponenciális növekedés, akkor az a TikTok.  A kínai közösségi szolgáltató volt az első olyan szolgáltatás, amelyről azt mondhattuk, hogy a világ zenei fogyasztását jelenleg uraló streaming szolgáltatások kihívója lehet.

Ma már ez szinte tényként kijelenthető, még akkor is, hogyha globálisan jelenleg ( még) nincsen egy az egyben versenyben a Tiktok a streaming zenei szolgáltatásokkal. Ez ugyanakkor nem jelenti azt hogy a TikTok ne formálná át markánsan a világ zeneiparát, már most is!

A bytedance platformja ugyanis akarva vagy akaratlanul, de komoly változásokat hozott, hoz már most is! Sok tekintetben hasonlóan, mint évekkel ezelőtt a Youtube.

A – most már 6 millió követővel és  híres és kiadói szerződéssel rendelkező- PinkPantheress például kísérleti terepnek használta szolgáltatást,  és még megjelenés előtt levő dalkezdeményeket tesztelt rajta ha sikeresek voltak és virálissá váltak, akkor jelentették csak meg magát a teljes dalt.  

Magát a dalt aztán persze  ugyancsak a TikTok segítségével vezették be a piacra, hogy aztán megjelenjenek vele a fontosabb streaming audio platformokon.   

Premierek

A kiadók hosszú-hosszú éveken át üldözték a zenei klippremiereket.  A TikTok ebben is változást hozott, hiszen napjainkban már több sztár,köztük David Guetta ,a Coldplay vagy éppen a  BTS  mind-mind a TikTok-on tartotta legfrisebb klipjének premierjét, melyet napokkal követett a dalok megjelenése a nagy streaming szolgáltatásokban.  

Koncertek

A TikTok brutális méretű felhasználói tábora  önmagban kiváló alapot jelenthet bármilyen tartalomszolgáltas bevezetésére.  A TikTok esetében az oldalon, rövid videók nézésével eltöltött idő  tovább támogatja mindezt. Nem véletlen tehát, hogy a kínai cég   az egyik ( ha nem a legfejlettebb) digitális piacon, Kóreában tesztelte a fogadtatását egy ilyenfajta megoldásnak.

Ezek a szárnypróbálgatások már önmagukban is érdemi jelentőségűek, de a TikTok ennél is tovább lépett. Sound On néven ugyanis a Bytedance tulajdonában levő platform komplett disztribúciós platformot indított.

A Sound on egyszerre teszi lehetővé az előadók, zenekarok számára, hogy a TikTok valamennyi platformján megjelenjenek illetve, hogy a két globális piacvezető a Spotify valamint az Apple Music szolgáltatásában megjelenjenek  az adott előadó tartalmai.

A jelentős különbséget egy tradícionális kiadó és a Sound n között a bevétel megosztás jelentheti. A TikTok ajánlata szert az első évben minden bevétel az előadókat illeti, míg a második évtől pedig a marketing támogatástól függően 90%.  Ez ugyanakkor csak a nem „Bytedance kontroll ” alatt levő szolgáltatásokra igaz. A kínai cég saját platformjain való megjelenés esetében továbbra is minden bevétel az előadókat illeti majd!

És ezzel el is érkeztünk az 1 millió dolláros kérdéshez: Vajon valóban kiadóvá szeretne válni a Tik-Tok?  Ha bevételi oldalról nézzük, akkor minden oka meg lenne rá. A streaming zenei szolgáltatások elterjedésével, népszerűségének folyamatos növekedésével  egyre jobban ,megéri előadókkal, zenekarokkal foglalkozni.  

A  Tik-Tok ajánlatának a hátulütője talán egyedül az, hogy kérdéses, hogyan. Mennyire hatékonyan tudja majd képviselni partnerei érdekeit a streaming szolgáltatókkal szemben. Nyilván nem véletlen, hogy független, de ismertebb előadók olyan megállapodást harcoltak ki a kínai céggel, hogy a Spotify, az Apple Music és társaik felé a terjesztést más cégek végezhessék.  A nagy kérdés, hogy a Tik-Tok hajlandó lesz-e módosítani szinte tökélre fejlesztett algoritmusát annak érdekében, hogy az általa gondozott előadók, zenekarok dalai előkelőbb helyeken jelenjenek meg.   

A bejegyzés címére visszatérve, a Tik-Tok rendelkezik mindennel, ( ellentétben az Apple-el vagy a Spotify-al)  ami ahhoz kell, hogy a 21.századi kiadói modellt megtestesítse. Képes lehet roppant hatékonyan összekötni az előadókat a közönségükkel, rengeteg exkluzív tartalommal rendelkezik és végül, de nem utolsó sorban a Tik-Tok DNS-ében van az alkotókkal való kapcsolat. Cseppet sarkítva, minden Tik-Tok user, egyben kreátor is.     

Hogy ez sikerül-e a kínai cégnek az sok mindentől függ, de ha ma kellene döntenünk, arra fogadnánk, hogy igen, a Tik-Tok lesz az a platform, amely alapjaiban alakítja majd át a zeneipar működését.     

A Youtube  a digitális videók kérdés nélküli uralkodója és ahogy sokszor neveztük, a digitális zene egyfajta pénzgyára is. A podcating kapcsán ugyanakkor eddig nem vagy csak nagyon mérsékelten került elő a videómegosztó neve, pedig  technikai adottságaiból adódóan rengeteg podcastnak ad már most is otthont.  

Mindez megváltozhat, ami akár alapvető fordulatot is hozhat a jelenleg a Spotify és az Apple küzdelme által dominált podcast platform piacon. Egy tengerentúli podcastokkal foglalkozó blog birtokába jutott Youtube prezentáció alapján ugyanis a Youtube pontosan erre, azaz a podcast tartalmak egy helyre csatornázására készül.

A megszellőztetett(?) információk alapján a youtube.com/podcasts oldalon jelennek majd meg az összegyűjtött podcastok, méghozzá azok RSS feedjeit közvetlenül linkelve. Az ezek lapján létrehozott ajánlók aztán a már megszokott  kártya designban jelennek majd meg.

Egyelőre funkcionálisan ennyit nyújt a Youtube podcast oldala, am egyértelműen mutatja, hogy még sok teendő van lesz vele, és hogy ez egyelőre inkább egy gyors, MVP jellegű megoldás.   

A Youtube illetve tulajdonosa az Alphabet ereje persze messze nem csak  ebben, azaz a tartalom összegyűjtésében rejlik. Sokkal inkább  a tartalmak mérnöki pontosságú monetizálási képességében.Mindez a podcastok esetében azt jelenti majd,hogy  a Google audio hirdetéseket jelenít majd meg bennük, melyekből származó bevételeket a podcast tulajdonosokkal meg is osztja majd!

A potenciális bevételek -egyelőre-  és a Youtube szempontjából marginálisnak mondhatóak.  videómegosztó által közölt legfrissebb adatok (éves)alapján a Youtube hirdetési árbevétele megközelített a 29 millárd dollárt, miközben piackutatócégek becslései alapján a teljes tengerentúli podcast piac nagysága jelenleg valahol 1 milliárd dollár körül forog.    

A videómegosztó számára tehát a podcast piacra való érdemi belépés- egyelőre- biztosan nem lesz meghatározó, már ami a bevételi oldalt illeti.  Ugyanakkor a Youtube belépése alapjaiban változtathatja meg a piac dinamikáját, és támaszthat nagyon komoly vetélytársat mind a Spotify, mind az Apple számára.

A Deezer történetének legjelentősebb fordulata történt 2015-ben, amikor a Spotify-t üldöző cégről a tőzsdére meneteli folyamat közepén kiderült, hogy a telekommunikációs cégekkel érvényben levő szerződéseik alapján kommunikált ügyfelek egy jelentős része inaktív, azaz nem volt a Deezer felhasználójának mondható.

A francia cég ezt követően aztán hosszú építkezésbe kezdett és idén látta elérkezettnek az időt arra, hogy  ismét megpróbálkozzon a tőzsdére lépéssel. ( a módszerről lejjebb írunk)

Július 5-én aztán eljött a nagy nap és a cég  megjelent az Euronext kereskedési rendszereiben.  Sok köszönet mondjuk nem volt mindebben. A francia cég az idei év tőzsdei szempontból talán legrázósabb időszakában jelent meg a parketten.

A nyitónapon a francia cég részvényei közel 30%-ot estek a nyitóárhoz képest, és 6 eurós áron zártak. Ha nem is ilyen brutális mértékben, de a csökkenés azóta is folytatódott. A részvények a mai napon ( augusztus 12)  4,5 eurós áron cseréltek gazdát.

Hogy mindez mit jelent a Deezer számára? Nem feltétlenül a világvégét, még akkor sem, hogyha a részvény az elmúlt 6 hétben elvesztette értékének a felét. Azt azonban markánsan mutatja- amit alapvetően maga a piac is- , hogy a Deezer a jelenlegi streaming audio piaci verseny másodvonalába tartozik csupán.  Mindez pedig 2022-ben nem jelent többet, mint 600-700 millió dolláros piaci kapitalizációt.  

 Amikor lassan 5 évvel ezelőtt az Apple bejelentette, hogy megvásárolja az egyik legígéretesebb – nem streaming zenei startupot, a Shazamot, az akvizíció klasszikus stratégiai lépésnek tűnt. Hiszen maga a piac  egy meglehetősen szűk, jól körülhatárolható  piac, nem véletlen, hogy a Shazam maga is komolyan foglalkozott annak lehetőségével, hogy saját maga  a streaming szolgáltató irányba mozduljon el.  Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a streaming szolgáltatások- mint például az Apple Music- számára pedig a zenefelismerés mindig is egy olyan terület volt, amit szerettek volna saját szolgáltatásaik részeként ajánlani, nem csak partner együttműködésként a Shazammal.

Pontosan ezért az Apple-Shazam megállapodás egy az egekben köttetetett házasság volt. Adva volt ugyanis egy kiváló szolgálttás, amelynek a játétere azonban  felettébb beszűkült és adott volt egy feneketlen pénztárcával rendelkező, fiatalnak mondható streaming szolgáltatás, amely a világ ura szeretett lenni és amely számára kulcsfontoságú  lenne, hogy egyre több és több mindent tudjon ajánlani  előfizetői számára.

Ehhez pedig  tökéletes eszköz lehetett volna a Shazam!Lehetett volna, hiszen immáron 5 év elteltével, egyértelműen kijelenthető, hogy az Apple és az Apple Music nem tudta  beváltani az akvizícióhoz fűzött reményeket.  

Ami igazán furcsa és meglepő,hogy – eddig- az Apple túlzottan sokat nem is tett azért,hogy a Shazam betöltse azt a szerepet, amit az akvizíció pillanatában gondoltunk, hogy be fog.

Úgy tűnik ebben, végre változás állhat be, az Apple ugyanis a közelmúltban több fontos lépést is tett, a Shazam erősítése érdekében!

1. DJ mixek

Az elektronikus zenei mixek a digitális zene megjelense óta az egyik legproblémásabb területet jelentik  jogi értelemben. Egy  átlagos  Dj mix közel 600 jogtulajdonos tartalmát érintheti , hiszen 25-30 dalt tartalmazhat, amelyek 20-30 jogtulajdonoshoz tartozhatnak, ez pedig lényegében ellehetetleníti azt hogy a mixek mixenként kerüljenek fel a streaming szolgáltatásokba.

Az Apple ezen a területen, azaz az elektronikus zenei tartalmak jogosítása terén mindig is aktív szereplő volt.  2016-ban, a  Dubset Media-val bejelentett együttműködés értelmében ugyanis  az eddig a legálisnak minősített szolgáltatásokban  nem elérhető DJ mixek is megjelennek majd, exkluzívan az Apple Music berkein belül.

Az Apple most ezt a megoldást hozza „házon belülre” ( ennek oka is van, nevezetesen, hogy a  Dubset tulajdonos váltása..) a Shazam segítségével, azaz a Shazam zenefelismerő algoritmusát felhasználva igyekszik majd pontosan detektálni az egyes DJ mixekben elhangzó dalokat.

Mindez két szempontból kulcsfontosságú lépés lehet, akár a streaming piaci harcban is! Egyrészt lehetővé teszi az  Apple számára, hogy egy olyan területen, ahol  nagy vetélytársa, a Spotify jelenléte nem túl erős, másodsorban pedig kivitelezheti ( végre) , hogy ebben a szegmensben  is exkluzív tartalmakkal jelenhessen meg!

Mindez már meg is kezdődött, hiszen az Apple Music-on elérhetőek exkluzív mixek a legnagyobb elektronikus zenei fesztiválról, a Tomorrowlandről, John Digweed Bedrock páa és  a kilencvens évek legjelentősebb elektronikus zenei kiadójának,  a Studio K7!’s DJ Kicks archívuma is elérhetővé vált.

Egyelőre még az Apple esetében csak professzionális DJ mixekről beszélünk, beszélhetünk, azaz nincsen arról szó, hogy az Apple direkt verseny támasztana a Soundcloud ellenében ezen a téren. De lehet, a hangsúly itt az egyelőre szócskán kell legyen…

Koncert felismerés

Ahogy a világ lassan, de talán egyre biztosabban maga mögött hagyja a koronavírus okozta leállásokat, úgy válik ( ismét) fontossá  zenészek legjobba jövedelmező tevékenysége a koncertezés.

A koncertekkel kapcsolatos tartalmak két irányból is elérhetőek lesznek majd a Shazam alkalmazásaiban illetve  oldalán elérhetők. Egyrészt amikor egy dalt próbálunk beazonosítani, akkor a találati oldalon, az adott előadóhoz kapcsolódó, konkrét, lokáció alapú koncertajánlatokkal találkozhatunk majd.

Az egyes előadók, zenekarok  profil oldaláról is  elérhetőek lesznek a koncertek, ugyanakkor más megközelítésben. Az onnan elérhető koncertinformációk ugyanis a teljes turnék tartalmát, és részletes információt nyújtanak majd magáról a turnéról.

iOS- Az első fecske

Az Apple ökoszisztémában az integráció egyik legfontosabb lépése, hogyha egy alkalmazás komolyabban integrálódik az Apple operációs rendszereibe. A Shazam, ha megkésve is, de megugrotta végre ezt és immáron az iOS-en belül is elérhető. Ez az alapvetően technikainak tűnő lépés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a Shazam a más alkalmazásokban elhangzó zenei tartalmak felismerésére is használható legyen.  

Ez a három fejlesztés persze még jó eséllyel még nem hozza majd el azt a meghatározó szerepet a Shazam számára, amelyről posztunk elején írtunk. De bizonyosan jelzi azt is, - különösen az Apple Music adati messze meghaladó havi aktív felhasználószám- hogy a Shazam mekkora lehetőséget és potenciált jelent az Apple számára.

A streaming szolgáltatások nagyon sok tekintetben növekedése vannak kényszerítve. Nőniük kell annak érdekében, hogy minél több előfizetőjük és ezáltal bevételük legyen ,és nőniük kell azért is, hogy a fix költségeik arányát csökkenteni tudják.

Maguk a streaming zenei szolgáltatások  már önmagukban is valamennyire a rádiók vetélytársai azáltal, hogy hatalmas zenei adatbázist tesznek elérhetővé, melyből aztán szabadon válogathatunk, építkezhetünk.

A Spotify, amikor  2018-ban belépett a podcast piacra, nem titkoltan, a hatalmas rádiós piac felé is kikacsintott. A tét nem pedig nem kicsi, 18 milliárd dollár. Ekkora az az összeg, ami a jelenlegi amerikai rádiós piacon megfordul, és ebből szeretne a Spotify annak segítségével kiharapni egy szeletet, hogy hír, sport és egyéb, nem  szigorúan vett zenei tartalmakat is elérthetővé tesz platformján.

A svéd cég ugyanakkor nem csak a podcast-ok révén próbált, próbál a rádiózáshoz hasonló élményt nyújtani.  A zenemegismerést abszolút demokratikusan- azaz nem szerkesztői ajánlások alapján  támogat on-demand rádiószolgáltatás elsősorban azon angolszász piacon szerepelt a Spotify étlapján, ahol a Pandora is jelen volt. ( hogy ez miért is fontos, arra kiváló hátteret  ad írásunk a tengerentúli zene piacról)

Az, hogy a Spotify  végül a Stations bezárása mellett döntött, több tényezővel is indokolható. Egyrészt minden jel szerint a Pandora ma már nem jelent akkor veszélyt a Spotify-ra a tengerentúlon, mint amekkorát jelentett pár évvel ezelőtt. Másrészt egyértelműnek látszik, hogy a svéd cég a podcasting révén szeretné a rádiópiac ( még megmaradt) részét meghódítani.

 Ennek- mármint a rádiókkal való versenynek- persze van, lehet tartalom oldali megoldása is. A  The get up névre hallgató, minden nap az Egyesült Államok Keleti partja szerint reggel hét órakor megjelenő műsort ugyan a Spotify podcastnk hívja, de a inkább valamiféle összvér megoldásról beszélhetünk. Hiszen a műsornak saját műsorvezetői vannak-Speedy Morman, újságíró; Kat Lazo Youtuber és Xavier ‘X’ Jernigan a Spotify-tól- minden reggel ugyanakkor érhető el a playlist, azonban nem élő adásról beszélhetünk. Persze a  Spotify által választott megoldásnak is megvannak a maga előnyei.  A műsor megállítható, a nekünk nem tetsző részek átugorhatóak, azaz interaktívabb, mint reggel az autóban hallgatni a reggeli műsort. Az igazi szenzáció azonban az, ahogyan és amilyen zenék szólnak majd. A megszólaló zenék ugyanis személyre szabottak lesznek, azaz a szöveges blokkok mellett mindenki egyedi zenéket hallhat majd.

Összességében tehát arról nincsne szó, hogy Daniel Ek és cége feladta volna a rádiós terveit. Arról azonban igenis van szó, hogy  a Spotify közvetlenül a rádióadókkal akar immár küzdeni, nem a rádiózáshoz hasonló élményt nyújtó digitális szolgáltatásokkal!