A legbiztosabb egyelőre, amit tudunk és tudni lehet, hogy 2015-ben az Apple streaming szolgáltatással lép majd piacra. A szolgáltatás infrastruktúrájában a Beats Music-ra épül majd, de az iTunes része lesz. Eddig ennyit tudtunk, a közelmúltban ugyanakkor több hír is kiszivárgott az Apple terveiről.

A legfontosabb, hogy az új, streaming termék szervesen integrálva lesz az iTunes-ba, és az iOS9-be és minden olyan alkalmazásba, amely bármely Apple platformon zenefogyasztáshoz kapcsolódik, legyen az iPhone, Tablet vagy éppen Apple TV. Komoly újdonság és a piacot alapjaiban formáló lépés az Apple részéről, hogy a hírek szerint Android verzió is készül a hírek szerint a streaming szolgáltatásból. Ami talán azonban még ennél is lényegesebb áttörés az Apple részéről az az, hogy termékfejlesztési történetük során először az új streaming szolgáltatásnak desktop verziója nem készül majd!

További masszív újdonság és az Apple zenei megközelítésében beállt változást jól mutatja, hogy a fő vezérelem, mozgató rugó a felhasználó saját zenei adatbázisa lesz, és a saját valamint az iTunes/Beats adatbázisban levő tartalmak közötti átjárás felettébb könnyű lesz, a kétféle tartalom közötti elhatárolás nem lesz jelentős.

Emiatt is, illetve a trendkehez (végre) alkalmazkodva a szolgáltatás abszolút felhő alapú lesz, azaz minden felhasználó maga dönthet majd arról, hogy mely zenéiket tartják meg telefonjukon vagy tabletjükön is melyeket tárolnak a felhőben.

Természetesen a Beats Music szerkesztők által összeállított tartalmai, a Beats Music már létező playlistjei mind-mind átmigrálódnak majd az új szolgáltatásba. Természetesen a jelenlegi Beats Music előfizetők, amennyiben rendelkeznek Apple ID-vel, úgy minimális erőfeszítéssel migrálhatják majd át mind saját létrehozott tartalmaikat, mind hozzáférésüket az új szolgáltatásba.

Némiképpen meglepő módon az Apple egy régebbi, közösségi zenehallgatási kísérletét a Ping-et is feléleszti, azaz lehetőség lesz felhasználókat követni majd az új streaming szolgáltatás berkein belül.

Ami az integrációt illeti, a hírek szerint nincs tervben a már meglevő szolgáltatások bezárása, bedózerolása, azaz megmarad az iTunes Match, az iTunes Radio és természetesen maga az iTunes a lá carte zeneletöltő szolgáltatása is. A streaming szolgáltatás a Beats infrastruktúráját, licenszeit használja majd, de teljes mértékben iTunes arculatban jelenik majd meg.

Ahogyan az már az ősszel kitudódott, az Apple komoly tárgyalásokat folytatott és folytat(?) a kiadókkal, annak érdekében, hogy nem a szabványosnak mondható 10 dolláros áron, hanem olcsóbban kínálhassa majd az új szolgáltatását. A hírek szerint a tárgyalások eredményre vezethettek és az Apple maximum 8 dolláros vagy lehet, annál is alacsonyabb áron kínálhatja majd az új, szuper szolgáltatást.

A grandiózus projekt ugyanakkor nem halad zökkenőmentesen, állítja több, Apple közeli forrás. A vezető pozícióba helyezett ex-Beats vezetők és a korábbi vezető Apple szoftverfejlesztők között sok a súrlódás, emiatt a projekt is nehezebbe, vontatottabban halad a tervezettél és most már leginkább egy nyári indulás tűnik valószínűnek

A nagy várakozás mellett említsük meg, a nagy tétet is. Az Apple egy éveik, sőt, lényegében egy évtizedig magabiztosan dominálta az iTunes révén a digitális, sőt az egész zeneipart. A 2013-ban elkezdődött zenefogyasztásban beállt változás és az arra adandó válasz a cég jövője szempontjából messze nem mindegy. Egy ugyanakkora hiba, mint az iTunes Radio esetében most már egyértelműen nem fér bele az Apple számára…

A Google az elmúlt években nagyon sokat küszködött azzal, hogy normális digitális zenei ajánlatot állítson össze. Nagyon sok kudarc és szenvedés után aztán tavaly ősszel végre sikerült eltalálni azt, amit a piac is keres. A Google persze nem áll, nem állhat le, az ide év legnagyobb feladat a Youtube streaming szolgáltatásának piacra való bevezetése lesz, és mindeközben, mindemellett a cégnek reagálnia kell arra is, hogy az Apple láthatóan, érezhetően egy hosszú távú zenei stratégia váltáson megy keresztül.

A kereső piacon egyre nagyobb kihívásokkal küzdőcégnek ugyanakkor mindezt egy alapjaiban változó zeneipari környezetben kell megvalósítania. A zeneiparban az elmúlt 10-15 évben végbement drasztikus változások természetesen az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével a marketing tevékenység ellátásához sok esetben már nincs is szükség a kiadókra. Ma már nem bír komoly hozzáadott értékkel, hogyha egy kiadó elhelyezi egy rádióban a fizikai lemezkiadása pedig úgy ahogy van elértéktelenedett. A Youtube-on, az iTunes-on való megjelenés ellenben a zenei marketing alapjává vált. Ezen az újfajta piacon, az Apple egészen biztosan sokkal meghatározóbb szerepet játszik majd, mint most, és erre a Google-nak is reagálnia kellett.

Ennek az újfajt zeneiparnak az egyik fontos szereplője ( lehet) a Kobalt Music(  a cégről itt olvashattok bővebben), amely tradicionális kiadói modellel és szerződésekkel szemben rövid távú, nagyon jól körülhatárolható feladatokra és jogokra szerződik az előadókkal, hogy aztán a céggel szerződésben álló előadók egy online felületen egyértelműen és könnyen nyomon követhessék, melyik tartalmuk, hol, hogyan teljesít. A Kobalt Music rendszere végtelenül áttekinthető, mindezért ráadásul a megszokottnál alacsonyabb 5-15%-os adminisztrációs díjat számítanak csupán fel. ( a hagyományos kiadók esetében a leggyakoribb az egyenlő, azaz 50-50%-os osztozkodás a jogdíjakon)

A Google nem szeretne lemaradni az Apple-től a kialakuló digitális zene fegyverkezési versenyben, így befektető cégén, a Google Ventures-ön keresztül 60 millió dollár fektetett a londoni székhelyű cégbe. Willard Ahdritz Kobalt Music alapító elmondása alapján a cég a csapat bővítésére illetve terjeszkedésére, elsősorban Dél- Amerikában való terjeszkedésre fogja használni az új befektetést.

A Google számára a befektetés két szempontból jelenthet fontos és előremutató lépést. Az egyik egyértelműen és könnyen beazonosíthatóan a közvetlen előadói kapcsolatok erősítése. A Kobalt segítségével a Google sokkal megnyugtatóbb választ tud majd adni az előadók számára arról, hol is hallgatják a dalaikat és abból mennyi bevételük származik. De talán ennél is fontosabb, hogy a Kobalt Music ideális alapja lehet egy jövőben kialakítandó digitális zenei analitika szoftver kialakításában. Azaz a Google nem kevesebbet szeretne, mint ugyanúgy uralkodni a digitális zenei adatokon, mintahogyan azt a webes forgalom esetében a Google Analytics segítségével teszi.

Az Apple, a közelmúltban itt a blog virtuális hasábjain már többször részletezett okok miatt, totális zenei irányváltásra kényszerült. Az átalakulás részeként 2015-ben az Apple streaming szolgáltatással lép majd piacra. A szolgáltatás infrastruktúrájában a Beats Music-ra épül majd, de az iTunes része lesz.

Az is biztos ugyanakkor, hogy az Apple alapjaiban tervezi átalakítani zenei stratégiáját, legalábbis az elmúlt egy évben tett akvizíciók erre utalnak. A Beats Music ebben a sorban csupán az első dominó volt.

Az is évek óta köztudott, hogy az Apple szerette volna szép lassan átalakítani az iTunest, ugyanis a szoftver, amely 2004-ben, megjelenésével forradalmasította előbb a zene, aztán kisebb mértékben a film fogyasztási szokásokat , már 2012-re is idejét múltnak, már-már a növekedést gátlónak bizonyult. A fontosabb vetélytársak asztali kliensei könnyen reprodukálták  az iTunes funkcionalitását, sőt a Spotify ennél jóval messzebbre ment és gyakorlatilag saját, iTunes  hasonmás klienséből egy komplett alkalmazás platformot alakított ki. Az Apple többször nekifutott az iTunes átalakításának, előbb 2010-ben, majd 2012-ben, de mindkét kísérlet, lényegében kudarccal végződött.

A legújabb hírek szerint az Apple az iTunes-t gyökeresen alakítja majd át, hogy rá sem ismerünk majd! A Music Ally nevű zenei szakblog talált álláshirdetéseket ugyanis, amelyben az Apple újságírókat, szerkesztőket keresett, keres, elsősorban zenei, de film és könyv területre is. Talán ennél is látványosabb jele az átalakulásnak, hogy Tim Cook és tartalomcsapata leigazolta Zane Lowe-t a BBC ikonikus műsorvezetőjét, Dj-jét, aki a hírek szerint az iTunes Radio-ban fog dolgozni, amely így jó eséllyel elmozdulhat majd a talk rádiók irányába…

A két lépés együttesen minden kétséget kizáróan jelzi, hogy az Apple a Beats Music által megkezdett, szerkesztők, zeneipari szakemberek által összeállított ajánlókra esküszik, a gépi alapú ajánlóalgoritmusokkal szemben.

A szakemberek, újságírók által összeállított tartalom sokszor jobb lehet, mint az algoritmusok által összeállított ajánlók, egy hatalmas hátránya ugyanakkor van: a hatalmas 20-30 millió dalból álló zenei adatbázisok feldolgozása, az ajánlások kidolgozása roppant nagy és hosszadalmas munka.

Az Apple képes lehet arra, hogy ezt elvégezze, de még számukra sem egyszerű vállalkozás, az biztos. Mintahogy az is, hogy az iTunes-ra rá sem fogunk ismerni a nyártól…

A Spotify aránylag csendes 2014-es évének egyik legfontosabb lépése volt, hogy a svéd cég megkezdte a tőzsdére lépés felé vezető utat. Elindította a részvénykibocsátáshoz szükséges legfontosabb dokumentumok készítésének hosszas folyamatát is, illetve mintegy 200 millió dollár hitelgaranciát kapott, több amerikai pénzintézettől, köztük a Morgan Stanleytől,a Credit Suisse-től Deutsche Bank-tól valamint Goldman Sachs-tól.

Magát a piacra lépés időpontját 2015-re tették szakértők, és bár az évből még 10 hónap hátra van, egyre valószínűbb, hogy a svéd cég idén, biztosan nem lép a parkettra., legalább is erre utal, hogy a Goldman Sach-al közösen újabb, 500 millió dolláros befektetési körön dolgoznak, amely során a Spotify értékét 7 és 8 milliárd dollár közé valuálnák a tulajdonosok.

Mind az összeg, mind az érték jelentős ebben az esetben. Az összeg azért, mert a svéd cég, eddigi összesen 17 befektetői kör során 550 millió dollárt vont be, azaz a mostani körben lényegében megduplázná az eddig összesen bevont befektetői tőkét. A valuáció pedig azért mert ezzel lényegében a Spotify lenne az iparág legmagasabbra értékelt vállalkozása. Összehasonlításképpen: Anno a Universal 1.9 milliárd dollár fejében vásárolta meg az EMI kiadói részét, a Pandora tavalyi tőzsdei vesszőfutása következményeként alig több, mint 3 milliárd dollárt ér, a világ legnagyobb koncertszervező cége, a Livenation tőzsdei értéke pedig 5.6 milliárd dollár.

Danierl Ek-ék lépése több tekintetben is okos lépés(nek tűnik) Elsőként a Spotify a folyamatos növekedés ellenére is veszteséges cégről és veszteséges üzleti modellről beszélünk, azt, meg, hogy a befektetők ezt mennyire kedvelik, a Pandora tőzsdei teljesítménye és hullámzása jól mutatja. Másrészt 2015 előreláthatólag eleve a svéd cég történetének legnehezebb éve lesz. Az Apple valamint a Youtube streaming piacon való megjelenésével, az Amazon fapados streaming szolgáltatásával új, nagyon erős ajánlatot állít majd a svéd cég ajánlatával szembe. Egy ilyen év pedig mindennek mondható, csak ideálisnak nem a tőzsdére lépéshez. A brutális 500 millió dolláros befektetés ellenben elég lehet ahhoz, hogy a Spotify valóban fel vegye a kesztyűt mind a Youtube-al, mind az Apple-l. Arra pedig azért semmi garancia nincsen, hogy a nagyok, nagyon várt szolgáltatásai aztán tényleg olyan sikeresek is lesznek, mint azt szeretnék…

Tavaly ősszel, amikor az Apple történetének egyik legfontosabb, legjobban várt eseményét tartotta meg. Az előzetes várakozásoknak megfelelően Tim Cook és csapata egy új iPhone-t valamint egy sok tekintetben forradalminak szánt órát mutatott be.

Az esemény előtt spekuláltunk azon, mit is hozhat majd az, zenei téren, és szinte semmit nem találtunk el. Az esemény záróakkordjaként ugyanis meglepetésvendégként a U2 lépett a színpadra, hogy egy szám előadása után egy végtelenül átlátszó, egyezkedésnek látszó valami után beleegyezzen Tim Cook abba, hogy az együttes új albuma, a hivatalos megjelenés előtt elérhető legyen valamennyi iTunes accounttal rendelkező telefontulajdonos, Beats Music előfizető illetve iTunes Radio hallgató számára. Ez mintegy 500 millió potenciális albumtulajdonost jelenthet(ne)…

Akkor mi ezt a zeneipar és a felhasználók elleni egyik legjelentősebb merényleteként értékeltük mi és az egész zeneipari s, így a végén maga Bono is szabadkozott és elnézést kért.

Bő 5 hónappal az atomtámadás után a Kantar média felmérése alapján azt kell mondani, a U2 akciója sikeres volt és elérte célját. A Piackutató cég mintegy 100 fős mintája alapjánazt állapította meg, hogy a megkérdezettek közül minden negyedik legalább egy alkalommal hallgatott u2 dalt az iPhone-ján, ami több, mint kétszerese annak, amennyit az év vége legnagyobb sztárjának, Taylor Swiftnek a zenéit hallgatták az iPhone tulajdonosok, sőt éppen hogy csak kevesebb,mint a második-harmadik-negyedik helyet elfoglaló Taylor Swift- Katy Perry- Maroon 5 trió.

Természetesen az igazán pontos adatot az Apple tudná megmondani, a valós felhasználási adatok alapján, de a Kantar nevét ismerve, nagyon valószínű, hogy az éles, tényleges, nem kutatással készült adatok is valami nagyon hasonlót mutatnának.

A zeneipar számára az adatok pedig -sajnos- azt jelzik, hogy az agresszív tartalomelhelyezés, az olyan, zárt rendszerek esetében, mint az iPhone-iTunes ökoszisztéma bizony eredményesen tud működni. Ismerve a bevételeikkel egyre elégedeltenebb előadókat és menedzsereiket, illetve azt, hogy az Apple maga is a kiadói babérokra tör, várhatóan követői lesznek a U2-nak…

A világ videófogyasztását jelenleg minden kétséget kizáróan a Youtube dominálja. Hatmilliárd órányi megnézett videó minden hónapban. Havonta egymilliárdan néző, naponta több millióan iratkoznak fel egy-egy új csatornára. Percenként száz órányi anyagot töltenek föl. Mindebből az irdatlan adatmennyiségből 2 zene a legfontosabb tartalomtípus, amely 38 %-át teszi ki az összes videómegtekintésnek, azaz havi szinten mintegy 2 milliárd óra zenei videót néznek meg a Youtube-on jelenleg.

A Youtube és a zenei kiadók viszonya sosem volt rossz, de a felhőtlentől is igencsak mesze volt. A sok tekintetben se veled, se nélküled viszony megélt több hullámhegyet és hullámvölgyet. Ennek legfőbb oka, hogy anno a több évre szóló , megállapodások a Youtube növekedésének kezdetén köttettek, így aztán a folyamatos növekedés mellett a tartalomtulajdonosok egyre több és több pénzt szerettek volna látni a videómegosztón való megjelenésből és figyelmen kívül hagyták, hogy az elsősorban promóciós felületként ( lenne) hasznosítható, pontosan, mint anno az MTV.

Ezek közül a legismertebb a Warner Music és a Youtube vitája, amely 2009-ben egészen odáig fajult, hogy a Warner tartalmai lekerültek a videómegosztó oldalairól, mivel a kiadó kevesellte a videómegosztó által megtekintésenként fizetett összeget.

A Youtube vezető szerepét természetesen sokan, sokféle formában szeretnék letörni. Eleddig a legközelebb talán a Vevo jutott, amely prémium zenei videótartalmakra fókuszálva 2013 végén már nézettségben néha a Youtube zenei csatornáinak össznézettségét közelítette. A Következő időszakban feltétlenül számolni kell majd a videótartalmakkal már régóta szemező Facebook-al illetve a média tartalmak felé nemrégiben nyitni kezdő Snapchat-el.

Az igaz kihívó ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy New Yorkból érkezik majd, az Interlude.fm személyében. Az Interlude egy lépéssel a Youtube által kínált zenei videóélmény elé megy ugyanis azzal, hogy totálisan interaktív videóélmény létrehozását teszi lehetővé .

Az Interlude érdekessége a hirdetők vagy éppen a kiadók számára pontosan ebben a magas interaktivitásban rejlik. A magas interaktivitás ugyanis nagyobb figyelmet eredményez, a nagyobb figyelem pedig a hirdetők szempontjából kulcsfontosságú, hiszen nagyobb hirdetési bevételeket eredményezhet. A nagyobb hirdetési bevétel pedig a kiadók számára (is) kulcs kérdés, zenei tartalmaik monetizálásában.

Nem véletlen tehát, hogy a Warner Music befektetett be a cégbe, amely így összesen immáron 19 millió dollárnyi befektetői tőkével, támogatással rendelkezik. Természetesen az kérdéses, hogy az interaktív videók, az interaktív videózás mennyiben tud majd a Youtube vetélytársa lenni és ha az is lesz, mennyi idő alatt zajlik majd le a forradalom. Azt ugyanakkor kár lenne feltételezni, hogy a digitális zenei szolgáltatások piaca, nem fog változni és innentől kezdve örökké streaming jellegű szolgáltatások révén fogyasztunk majd zenei tartalmakat, legyenek azok audio vagy éppen video tartalmai!

A patinás, a 2000-es évek eleje óta piacon levő, de azóta éveken át szinte jelentéktelenül tengődő szolgáltatás életében a fordulat 2012 végén következett be, amikor a cég a mobil verzióba integrált a Gracenote zenei adatbázisán alapuló zenefelismerő alkalmazását bejelentette és összekapcsolt két nagyon fontos zenemegismerési utat: a különböző helyeken- koncerten, utcán stb.-  hallott zenei tartalmak zenei adatbázisban való indexelését.

A fordulat aztán minden tekintetben fordulatot jelentett. A cég azóta aktív nemzetközi terjeszkedésbe fogott ( Latin-Amerikában és Európában a Napster márkanév alatt) és több, a növekedésében kulcsfontosságú együttműködést is kialakított. A Napster márka a Telefonica-val együttműködésben terjeszkedik, a tengerentúlon a Rhapsody a T-Mobile UnCarrier programjának kiemelt szereplője. Mindezek az együttműködések nagyban segítettek és segítenek abban, hogy a Rhapsody folyamatosan növekedve közelítsen a streaming piac jelenlegi vezetőihez.

A legutóbbi adat szerint immáron 2.5 millió prémium előfizetővel rendelkező Rhapsody számára sem lesz egyszerű év a 2015-ös, ugyanakkor ha tartani tudja nem túl meredek, de stabil növekedés ütemét, akkor a Deezer lassulását, irányváltását feltételezve 2016-ra akár a második helyet is megcsípheti a streaming szolgáltatók piacán.

A 2014-es év Dr.Dre zenei szolgáltatásáról a Beats Musicról szólt, sok tekintetben. A Dr.Dre által a MOG alapjain fejleszteni kezdett szolgáltatást rengeteg pletyka, ötletelés vette körül, mígnem tavaly januárban a piacra lépett, hogy aztán a nyáron az Apple 3 milliárd dollárért megvásárolja.

Az idei év elején egy másik Rapper Jay-Z zeneipari lépésitől volt hangos. A másodállásban Beyoncé férjeként dolgozó rapper ugyanis megvásárolta a svéd streaming cég, a Wimp illetve a TIDAL és az azt üzemeltető cég, az Aspiro mintegy 60%-os részesedését 56 millió dollár értékben. ( a két cégről bővebben lent, keretesben olvashattok)

Az Aspiro az akvizíció ellenére ( vagy éppen annak következményeként) erőteljes nemzetközi terjeszkedést jelentett be. A terjeszkedés keretében 22 új országban - Ausztria, Csehország, Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Magyarország,Olaszország, Lettország,, Litvánia, Málta, Norvégia, Portugália, Románia, Svájc, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Svédország, Dél-Afrika és Törökország kerül fel az Aspiro listájára.

A skandináv cég bejelentése alapján a két szolgáltatása ( A Wimp és a Tidal ) közül az utóbbi, azaz a HD streaming szolgáltatás az, amelyik 22 újabb országban lesz elérhető. Mindez egyben azt is sugallja, hogy a az Aspiro elsőlegesen HD szolgáltatásra kíván majd koncentrálni, ez lehet majd a fő termékük. Ha pedig ez így lesz az egyben azt is jelenti, hogy a Deezer lesz a legjelentősebb vetélytársuk az elkövetkezendő években a HD streaming területen.

A Deezer-nél is jelentősebb probléma ugyanakkor, hogy ezeknek a HD szolgáltatásoknak az ügyfélköre jelenleg felettébb szerénynek mondható. Az alapvetően a skandináv piacokon illetve Lenyelországban elérhető Wimp ugyan 500 000, a Tidal viszont csupán 12 000 előfizetővel rendelkezik és nagyon nagy kérdés, hogy a fejletlenebb, árérzékeny piacokon, a szabványos streaming szolgáltatások árának kétszeresébe kerülő HD szolgáltatások milyen érdeklődésre számíthatnak majd…?

Az Apple 2004-ben létrehozott egy terméket, amivel választ tudott adni a digitális zenefogyasztás legfontosabb kihívásaira. Ennek köszönhetően az iTunes- hiszen róla beszélünk- 2005 és 2014 között a lényegében általa megteremtetett digitális zenei szolgáltatás piacot ,majd pedig lényegében magát a zeneipart is uralni tudta. Zárójelben jegyezzük meg, hogy ennek a kiadók egyre kevésbé örültek…

2013 végé, illetve 2014-ben aztán a digitális zenefogyasztási szokásokban drasztikus fordulat állt be ( legalább is a világ fejlett zenei piacain..) melynek következtében az iTunes és önmagában az a lá carte zene letöltésekből származó bevételek zuhanásnak indultak.

Az Apple rövid hezitálás után egy gyors akvizícióval reagált, de ma már világosan látja mindenki, hogy az iTunes átalakítása és a zenei irányváltás ennél jóval mélyebb lesz Cupertinoban.

Ennek legfrissebb jele egy újabb zenei akvizíció, melynek során az Apple, a Spotify-t egy évvel lemaradva maga is zenei analtikai startupot vásárolt. A londoni központú Semetric-et.

Az akvizíció természetesen mindenkinek, így nekünk is a Spotify –Echonest tranzakciót juttatta az eszünkbe, ne felejtsük azonban el, hogy míg az Echonest alapvetően magának a streaming szolgáltatásban levő ajánlásokat könnyítheti meg, addig a Musicmetric sokkal inkább az előadók, kiadók számára szóló megoldás.

Azaz az akvizícióval- amit hivatalosan egyik fél sem erősített meg, de a Semetric címe már az Apple európai központja- az Apple sokkal inkább a kiadókkal és az előadókkal való kapcsolatának javítására törekedhet. Míg a Beats Music-ra épülő, olcsóbb streaming szolgáltatás a zenekedvelők, addig a saját kiadó illetve a zenészek számára szolháló adatszolgáltatás a másik oldal igényeit igyekszik majd kielégíteni!

Egy évvel ezelőtt,a 2014-es év zeneipari kilátásait elemezve több jóslatot is tettünk, melyek alapvetően a piacok racionalizálódását jelezték előre. 2014-ben a legfontosabb kérdések tisztázódását, és a fontosabb zenei piacokon minden eddiginél nagyobb, erőteljesebb és keményebb versenyt vártunk. A 2015-ös évvel kapcsolatban a korábbi évekkel ellentétben meglehetősen kevés a bizonytalanság, nagyjából látható, hogy milyen fontosabb fejlemények várhatóak az év során.

A zeneipar közép illetve hosszú távú kilátásai ugyanakkor még messze nem tekinthetőek lefutottnak, sok a kérdőjel. Kétrészes sorozatunk első részében a szolgáltatások és a bevételek terén várható eltolódásokat vizsgáltuk meg! Mostani, második részben, nézzük meg kicsit közelebbről, milyen átalakulás várható a szereplők esetében!

A kiadók reklámügynökségekké zsugorodnak

A tradicionális modell alapján a zeneiparban az egyes előadók zenei kiadókkal szerződnek le, annak érdekében, hogy azok elvégezzék a zenei tartalmaikhoz kacsoló marketing, terjesztési illetve jogi feladatokat, ők pedig csak a zenére koncentrálhassanak. A zeneiparban az elmúlt 10-15 évben végbement drasztikus változások természetesen az előadók és a kiadók viszonyát is sok tekintetben átalakították. A digitális szolgáltatások és marketing eszközök terjedésével az olyan korábban tipikusan kiadói feladatok, mint a terjesztés megszervezése, a rádiókba való bekerülés elintézése ma már kevéssé fontos feladatokká törpültek. A 21.századi kiadja már nem csak az előadók tartalmait, hanem magénak az előadóknak a márkáját is képes menedzselni. A modern kiadók tehát sokkal inkább kénytelenek lesznek fejlesztésekkel, marketing kommunikációval, közösségi mádival foglalkozni, azaz lesznek lényegében reklámügynökségek.

Drasztikusan átalakul a zenei tartalmakhoz kapcsolódó jogi környezet

A Pandora folyamatosan meg-meg újuló perei kapcsán már írtunk az amerikai szerzői jogi rendszerről és arról, hogy mennyire erősen is recseg-ropog alapjaiban a múlt század 50-es éveiben létrehozott váz. Mindez pedig elodázhatatlanná teszi a tengerentúli szerzői jogi rendszer alakjaiban történő újragondolását.

Európában teljesen más jellegű problémákkal küzd ugyanez a rendszer: A sok európai ország, önálló közös jogkezelő szervei egy végtelenül szétdarabolt, struktúrát adnak ki, amelyben az új szolgáltatások jogosítása még mindig nehézkes.

És végül, de nem utolsósorban maguk az előadók hozzáállása is átalakulóban van, az előadók számára ugyanis egyre fontosabb, hogy  tartalmaikhoz kapcsolódó jogokat vagy azok egy része ők kezelhessék és ők tárgyalhassanak a digitális szolgáltatásokkal.

Az élőzene átveszi az uralmat a bevételekben

Ennek az átalakulásnak a legnagyobb nyertese minden kétséget kizáróan a koncertipar. A 90-es években alig 1 milliárd dolláros forgalmat bonyolító koncertjegy piac 2013-ra közel 5 milliárd dollárra nőtt, a hivatalos jegy forgalmazási adatok szerint. A nem hivatalos becslések pedig közel világszerte 15 milliárdos piacról tesznek említést.

A koncertekkel kapcsolatban pontosan ellentétes folyamat zajlik le, mint ami a CD-ék és a digitális letöltés esetében lezajlott: a koncertjegyek átlagos ára is közel 100%-al emelkedett, azonban, hogyha a sztárok ( Madonna, U2 stb.) koncertjegyeit nézzük, akkor az emelkedés még ennél is drasztikusabb. Az emelkedő árak mellett is növekszik a koncertre járó zenekedvelők száma (a világ legnagyobb zenei piacának számító Egyesült Államokban például közel 30%-al) így a koncertpiac jelenleg két tényező együttes, kedvező hatásának köszönhetően növekszik

A Disney lehet a legmeghatározóbb zenei kiadó

A kiadói feladatok és szerepek átalakulása nem csak azt jelenti, hogy a kiadók sokkal inkább lesznek majd reklámügynökségnek tekinthetőek, hanem azt is, hogy olyan szereplők léphetnek be a kiadói piacra, akik egyelőre még az értéklánc túloldalán foglalnak helyet. Az Apple már most is határozottan kacsingat a kiadói piac irányába, de lehet, nem is az Apple lesz az, akitől igazán félniük kell majd a mostani kiadói piaci szereplőknek.

A zenekedvelők egyre kevesebb klasszikus értelemben vett zenei tartalmat fognak fogyasztani, a fiatalok körében pedig a zene és a zenei tartalmak egyenlővé váltak az ingyenességgel. Pontosan ezért a Disney, amely szépen csendben szoktatja hozzá celebritásaihoz a gyerekeket, majd a kamaszokat és a fiatal felnőtteket, ingyenes tartalmakon keresztül. Azok, akik Selena Gomez-en vagy Myle Cyruso-on nőttek fel, sokkal nagyobb eséllyel vásárolnak majd felnőttként a prémium tartalmaikból. A 21.századi versenyben, ahol márkákat kell felépíteni, nem tartalmakat terjeszteni a Disney és a hozzá hasonló hatalmas médiavállalkozások könnyen átvehetik majd a tradícionális kiadók helyét.