Az elmúlt évek során már-már hozzászokhattak a digitális zeneipart figyelők, hogy az Apple, meglehetősen visszafogottan beszél zenei szolgáltatásról, szolgáltatásairól  termék bemutató eseményein.

 Azt, hogy az Apple Music helyzete hirtelen mennyire aggasztóvá vált talán pontosan az mutatja  legjobban, hogy most szeptemberben az első téma volt Tim Cook prezentációjában!

Az Apple egy olyan területre fekszik rá, amely ideális pályának mondható számára és amiben amúgy jelenleg le is van maradva egyik legjelentősebb vetélytársától. Ez pedig a hang alapú irányítás és az otthoni asszisztensekkel való integráció.  

Az Apple Music hatalmas szerkesztői csapata több száz esemény alapú lejátszási listát állított össze, melyek aztán a Siri segítségével  hívhatóak elő, legyen szó egy baráti vacsoráról vagy egy szombat esti buliról.

Évekkel megkésve ugyan, de Apple abban is követte az Amazont, hogy előállt saját csak hangalapú előfizetési modelljét. A csak otthoni asszisztenseken elérhető hang alapú Apple Music előfizetés ára 5 dollár. Ezzel a lépéssel teljessé vált tehát az Apple Music előfizetői ajánlata is:

Egy másik hang alapú területen is fejlesztett az Apple, ez pedig az otthoni asszisztensek segítéségével való zenehallgatás! Az tulajdonképpen, hogy a Home Pod Mini esetében az Apple eddig nem használta a zenét , mint marketing estközt egyszerűen hiba volt! Most ezt a magas labdát már kihasználta a cég.

A bejelentések sorát a cég az Airpod Mini harmadik generációjával zárta, amely immáron Dolbi Atmos alapú  HD streaming támogatással is bír! Azaz mostantól hordozható eszközeiken az Apple rajongók valódi HD zenei élményt élvezhetnek majd.

Nem az Apple eseményén hangzott el, de talán még fontosabb a  korábbi Google bejelentés: az Apple Music a Spotify, a Pandora és persze a Youtube Music után elérhető lesz a Google otthoni asszisztensein, a Nest termékcsalád különböző tagjaiban.

A Google-tól nem meglepő ( az Apple esetében már inkább lenne meglepő) nyitottságára utal, hogy a Nest tulajdonosok akár  elsődleges zenei lejátszójuknak is beállíthatják az Apple Music-ot, és élvezhetik a Nest audio adta zenehallgatási élmény minden elemét.    

Persze az Apple Music megjelenése a Google otthoni termékportfólióban nem csupán az Apple számára előrelépés.  Az Alphabet otthoni ajánlatából immáron csak az Amazon illetve a TIDAL hiányzik a meghatározó zenei szolgáltatások közül, amelyek a Google Nest szolgáltatásával kompatibilisek.

S hogy miért is olyan fontos az, hogy az Apple Music és az Apple zenékhez kapcsolódó szolgáltatásai ilyen hangsúlyosan jelentek meg az Apple termékbemutatójában? Alapvetően azért, mert az Apple Music könnyen nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet és ,megismétlődhet vele az, ami egyszer már megesett az Apple-el, azaz, hogy belép egy digitális zenei piaci szegmensbe és ott alul marad a már ott levő és ezáltal piacvezető szolgáltatótól.  Az iTunes Radio és a Pandora után egyre inkább úgy tűnik, hogy az Apple Music nemhogy nem lesz Spotify gyilkos, de a streaming audio piaci dobogóról is leszorulhat!

A TIDAL-t alapvetően mint premium streaming zenei szolgáltatót ismerte meg a nagyközönség az elmúlt években. Jay-Z streaming szolgáltatása az elmúlt 6 évben aztán megszilárdította helyét  az egyre intenzívebb streaming piaci versenyben, elsőként jelent meg HD streaming szolgáltatással a piacon és exkluzív megjelenések sorával kényeztette előfizetőit.

A TIDAL aztán idén új tulajdonost kapott, az azonban, hogy  az új tulajdonos ilyen hamar, ilyen mértékben  érezteti majd hatását, bevallom mi magunk sem gondoltuk!

A TIDAL ugyanis fundamentálisan és jelentősen mozdult el a prémium streaming szolgáltatói pozíció felől! Jay-Z (ex) streaming szolgáltatása ugyanis ingyenes verzió indított! A TIDAL Free névre hallgató szolgáltatási részben a teljes TIDAL repertoár elérhető lesz és a cég ígérete szerint a megszakítások(..) száma se lesz jelentős. A minőség persze messze lemarad majd a HD streamingtől, 160 KBs-es bitrátán lesznek hallgathatóak majd az ingyenes szegmensben a dalok.

A lépéssel a TIDAL is csatlakozott azon streaming szolgáltatók sorához, amelyeknél a zenekedvelők 3 vagy 4 különböző  csomagból választhatnak. A TIDAL esetében a konstrukció úgy néz ki, hogy:

A TIDAL Free az ingyenes része az immáron három szintes szolgáltatási piramisnak

Az immáron TIDAL HIFi névre hallgató csomag a tradícionális streaming zenei árazást követi, azaz 10 dollárba kerül havonta, ezért cserébe  magas zenei minőséget ( 1400 mbp feletti hangminőség)  offline zenehallgatást  illetve  

A piramis legfelső, legelitebb részét a TIDAL HIFI Plus csomag foglalja el. Tulajdonképpen ez az a csomag, amit anno, mint TIDAL megismerhettek a zenekedvelők!A 20 dolláros havi díjért cserébe ultra HD zenei tartalmakat hallgathatunk, az legmodernebb zenei formátumokban, mint például Dolby Atmos vagy a Sony 360 Audio tracks.

Az immáron átalakított csomag struktúra révén a cég sokkal versenyképesebb lehet majd a streaming piacon, persze kérdés, nem túl kései-e ez a lépés?

Teljesen más területen ugyancsak drasztikus változásokat jelentett be a TIDAL.és ezekkel a változásokkal egyrészt roppant gyorsan elkezdni érvényesíteni azokat a stratégiai célokat, melyeket az új tulajdonos Square az akvizíció során felvázolt. Másodsorban pedig a TIDAL ezzel hatalmas lépést tesz egy olyan  irányba, melyben a többi, vezető streaming szolgáltató még cask óvatosan se nagyon tesz lépéseket!

De miről is van szó?  A varázs-szó, a közvelten előaódi kifizetés jeligére hallgat. Mit is jelent mindez a gyakorlatban?

Azt, hogy a TIDAL-ban elérhető előadók egy újabb bevételi forráshoz juthatnak, különböző, a hagyományos jogdijfizeltsi megoldásokon túlmutató jogdijfizetési megoldások révén. 

A TIDAL ugyanakkor bizonyos tekintetben valóban úttörőnek számít! Ugyanis közvetlen előadói kifizetés néven egy plusz, újabb elemmel toldotta meg a Soundcloud által megismertetett modellt. Ebben a modellben a HIFI Plus előfizetői bevételeinek egy része a legnépszerűbb, legtöbbet streamelt előadók között les szétosztva, ezáltal egy újabb bevételi forrást garantálva.

A  TIDAL tehát nagyon bátor lépéseket tett és tesz. ( bár azt érdemes megjegyezni, hogy mindezt csak a prémium ügyfelek számára vezeti be.. egyelőre)   Olyan bátor lépéseket, amelyeknek egészen biztosan lesz hatása magra a streaming audio piacra. A kérdés sokkal inkább az, hogy  mire lesz képes ezekkel a drasztikus lépésekkel a cég? Mert valljuk meg, a különbség  annál nagyobbnak tűnik a TIDAL és a Spotify ( vagy a többi streaming piaci dobogós) között, minthogy egy ilyen lépéssel behozható egyen…

A globális zenepar növekszik, elsősorban a streaming audio szolgáltatásoknak köszönhetően és elsősorban immáron nem a fejlett nyugati, hanem a feltörekvő dél-amerikai és ázsiai piacoknak köszönhetően. A nagy nyugati, piacvezető  streaming audio szolgáltatók sok tekintetben mintha (egyelőre) még nem éreznék, értenék ezeknek a piacoknak a lüktetését.

Mindebből természetesen a kiadók is bőven profitáltak , ugyanis a streaming szolgáltatások  masszív növekedésének köszönhetően a zenei kiadók 25 éve nem látott bevétel növekednek örülhetnek.

Ezzel párhuzamosan azonban  a  helyzetük is drasztikusan megváltozott az elmúlt években. Egyrészt hiszen az ahogyan zenét fogyasztunk egészen drámai mértékben alakult át az elmúlt 20 évben, és ezzel együtt alakult át a zenészektől a zenekedvelőkig tartó értéklánc szereplőinek a helyzete is. Ebből az átalakulásból bármennyire is szerettek volna a kiadók sem  tudtak és tudnak kimaradni.

A jövő sok tekintetben homályos még számukra is, az azonban egyre nagyobb valószínűséggel jelenthető ki, hogy az, amilyen szerepet a kiadók betöltenek az előadók és a fogyasztók között, fundamentálisan változik majd meg.  

A kiadók  maguk is fejlődnek (és tanultak a 20 évvel ezelőtti fiaskójukból, aminek az áldozata az első igazán érdekes digitális zenei kezdeményezés, a Napster lett. ) és próbálnak a lehető legközelebb férkőzni  magukhoz a fogyasztókhoz.

 A megoldások változóak, de az egyik leggyakoribb megoldás, hogy a kiadók magukba a streaming zenei szolgáltatásokba vásárolják be magukat! Az első fecske- bármennyire is meglepő- maga a spotify volt ezen a téren, amelyben az összes kiadó kisebb- nagyobb részesedést vásárolt, amolyan garanciaként. Sokkal jelentősebb az a befektetés, melyet a Warner Music tett a Deezerben!

Ugyanez a Warner Music ezúttal egy feltörekvő piaci szereplőben szerzett részesedést.   A szereplő pedig nem más, mint a Rotana Music! A megállapodás volumene, globális méretekben persze nem őrületes mértékű, de ettől még tény, hogy az egyik vezető nyugati, major kiadó vásárol részesedést egy közel-keleti zenei szolgáltatóban.

A megállapodás egyértelműen befektetés Lev Blavatnik cége részéről. A térség ugyanis a demográfiai adottságai ( a népesség jelentős része 35 év alatti)  igen fontos növekedési területet jelenthet majd a globális zeneipari szereplők és szolgáltatások számára.

A részesedés vásárlás révén mindkét fél számára új ajtók nyílhatnak meg! A Warner Music sokkal közelebb kerülhet és beleláthat a működésébe egy olyan piacon működő streaming szolgáltatónak, amely piac az elkövetkezendő években a streaming audio piac növekedésnek meghatározója lehet majd.  A Rotana pedig a megállapodásnak köszönhetően olyan előadókkal bővítheti streaming szolgáltatásának repertoárját, mint Ed Sheeran, Cardi B vagy  Madonna.

Az audio streaming piac kétségtelen vezetője  a svéd Spotify, efelől egyre kevesebb kétsége lehet bárkinek.  2021-ben azonban eljutottunk oda, hogy mostmár teljesen egyértelműen kijelenthető, hogy rövid, de talán közép távon sem veszélyeztetheti senki és semmi  a svéd cég piacvezető pozícióját.

Ami ellenben fundamentálisan megváltozhat, az  az állítás, hogy  a Spotify üldözője az Apple Music!

A Midia research évente kiadott jelentése alapján a piacvezető svéd Spotify pozíciója valóban megingathatatlannak tűnik, hiszen  piac részedése magasabb, mint  a második és harmadik helyzetté együtt véve. A svéd cég növelte magasan a legtöbb előfizetővel bázisát, ugyanakkor százalékos alapon  nem ő volt a legsikeresebb! Százalékos mértékben a Youtube volt képes leginkább növelni előfizetői bázisát, 60%-al, őt követte a Tencent 40%-os, az Amazon pedig 27%-os növekedéssel. Azaz a második,harmadik és negyedik helyezettek erőlejesebben tudtak növekedni, mint a piacvezető svéd cég.

Hogy mekkora bajban van az Apple Music, azt a növekedésbeli különbség is mutatja: a fent említettektől messze lemaradva,mindössze 12%-al növekedett az Apple zenei szolgáltatása.   

Amint az a valódi előfizetőket, nem piaci részesedést mutató  ábrán is látszik, a Spotify előnye markáns, a második helyért ugyanakkor egyre erősebb küzdelem folyik.  Az Apple Music növekedése nagyon kifulladóban van, de tulajdonképpen az Amazonról is sok tekintetben hasonló mondható el. A Youtube ezzel szemben meredeken növekszik és hamarosan akár kettős előzést is végrehajthat.  

Egyre több arra utaló jel van, hogy a Youtube Music kiemelkedően népszerű a fiatalok, a Z generáció körében, ott és azok között, akik számára a Youtube Music az, ami az idősebbek ( a Napster generáció..) számára a Spotify.

Az üldözőbojt a kínai Tencent illetve a Google zenei szolgáltatásai jelentik. ( bár az utóbbi esetében meg kell jegyezni, hogy a érdemben magasabb előfizetőszámról beszélhetünk, már, mint amikor a Midia felmérése készült) Az első ötöstől messze lemaradva sorakoznak az olyan szereplők, mint a Netease, a Deezer vagy éppen a Pandora.

Az adatokból az is kiderül, hogy a streaming előfizetők többsége ( 60%) immáron a feltörekvőnek nevezett piacokról származik. ( A Tencent,  a Netease és  Yandex együttes piaci részesedése önmagéban 20/-os ot közelít ( Ez egyben magyarázatot ad arra is, hogy a növekvő előfizetőszám ellenére miért lassul a bevételek növekedése..

A klasszikus értelemben vett audio streaming piac első helyezettje felől tehát nem sok nyitott kérdés maradt. Persze ez a kép egyre inkább csalóka lesz, hiszen lassan egyre nyilvánvalóbb lesz ( a Spotify számára is) hogy igazi ellenfele a Tik-tok lesz.

 Amikor 2019-ben a Spotify bejelentette, hogy a jövőben  egyre hangsúlyosabb területként kívánja kezelni a podcast tartalmakat. Az elmúlt 2 év aztán folyamatosan mutatta, jelezte, mennyire is gondolja komolyan mindezt Daniel Ek vállalkozása.

A végcél felettébb ambiciózus: a hatalmas rádiós hirdetési piacból  minél több  és nagyobb részt hasítson ki magának. A tét nem pedig nem kicsi, 18 milliárd dollár. Ez a cél persze egy hosszabb 3-5 éves vagy még annál is hosszabb távú cél.

Sokkal rövidebb távú célja volt ugyanakkor a svéd cégnek, hogy a podcast piacot lassan 10 éve platformként domináló Apple  pozícióját megközelítse, aztán megelőzze.

Alig 2 évvel a  podcast piacra való belépés után aztán idén év elején már megérkeztek az első, valódi optimizmusra okot adó hírek. Az emarketer jóslata ugyanis az volt hogy a Spotify, még az idén  megelőzheti az Apple-t, mint a vezető podcast platformot! A piackutató cég 28 millió főre becsülte azt a számot, ahol mindez bekövetkezhet.

Pontos adatokkal- egyelőre (?) nem rendelkezünk azt illetően, hogy minden valóban be is következett-e, de a svéd cég  saját belső adatai  illetve az Edison marketing kutat cég éves felmérése erre engednek következtetni.

Ezek alapján valamikor 2021-ben megtörténhetett vagy megtörténik az előzés!

Az Emarketer előrejelzése alapján az év év végére a svéd cég 28,2 millió podcast használóval büszkélkedhet majd, míg vetélytársa csak 28 millióval.Az Edison adatai alapján ez azt is jelenti, hogy a tengerentúli havi podcast fogyasztás  több mint fele a piacvezető 2 szolgáltató, a Spotify és az Apple felületein koncentrálódik.

Az Apple persze nem azért ért el annyi sikert története során, hogy ne lenne tisztában ezekkel a trendekkel és adatokkal. Egyrészt gőzerővel dolgozik előfizetéses podcast szolgáltatásán. Másrészt- amíg  elkészül- addig is átalakította az Apple Podcast alkalmazást. Az új verzió célja, hogy az eddigieknél sokkal jobban támogassa a podcast tartalmak felfedezését.  Az új alkalmazásban új, az eddigieknél pontosabb kereső, személyre szabott ajánlók, illetve kategória alapú gyűjtő oldalak is megtalálhatóak.

A Cupertinoi cég végcélja, hogy az Apple TV és a podcast tartalmak közötti átjárást megteremtve maradjanak meg a podcast piac vezetőjének, azonban immár mint szolgáltató és tartalomelőállító. Nagy kérdés, hogy mindez az az új helyzetben is olyan simán sikerülhet-e majd, mint tervezték ?

Az amerikai a világ legjelentősebb zenei piaca, így minden, s tengerentúli zenekedvelők tartalom és különösen zene tartalom fogyasztási szokásairól szóló felmérés kiemelt figyelmet kap és érdemel.   Ez az amit a Edison research minden évben ,megtesz nekünk roppant hasznos információkat nyújtva arról, hogyan a alakul át lassan, de biztosan az, ahogyan a világ legnagyobb zenei piacán zenét hallgatnak a zenekedvelők.

Önmagában az audio tartalmakat hallgatók száma kicsit tovább növekedett és most már alulról súrolja a 200 milliót, azaz 3-ból két amerikai hallgat valamilyen formában online zenei tartalmakat.

Önmagában ez az adat jól hangzik, de önmagában nem mutatja mennyien számítanak aktív hallgatónak. Azt, hogy a 192 millió emberből 176 millióan  hetente is hallgatnak  audio tartalmakat már sokkal jobban. Ugyancsak  a növekvő aktivitást jelzi, hogy a napi szinten zenei tartalmakkal eltöltött idő, több, mint 1 perccel növekedett az előző 2020-as évhez képest.

Audio streaming

Ugyan márkaismertségben továbbra is a Pandora számít piacvezetőnek, heti szinten a legtöbben arról számoltak e, hogy a Spotify szolgáltatását használták. A svéd céget követte a Pandora, őket pedig Youtube Music. Az Apple Music, az Amazon mögött csak ötödik helyen végzett a listán, ami jól mutatja, mekkora bajban is van az Apple zenei szolgáltatása hazai pályán a tengerentúlon.

Rádiózás

 Sokaknak érthető okokból nem tetszik, de ettől még tény, a hagyományos értelemben  vett rádiózás a végnapjait éli. Hogy miért arról a következőkben részletesebben is írunk majd. Talán az utolsó mentsvárak egyike ugyanakkor az autózás, az autók. Az autóban ugyanis még továbbra is toronymagasan a legnépszerűbb zenehallgatási mód a hagyományos rádió , igaz a 6%-os csökkenés egy év alatt már messze nem a stabilitást jelzi…A CD lejátszók ugyancsak érthető okokból- ugyancsak eltűnőben vannak az autókból – a helyüket pedig a digitális megoldások- saját zene,  online audio, podcast- veszik át.

Podcasting

Az elmúlt évek abszolút slágere a podcasting, és mindez az Edison adatain is látszik! A piackutató cég adatai alapján ugyanis 116 millió amerikai állította azt, hogy az elmúlt hónapban  hallgatott podcast tartalmat! ez nem kevesebbet jelent, minthogy  minden harmadik amerikai hallgat podcastot havi rendszerességel!

Ugyanúgy természetesen, ahogyan a digitális zenei szolgáltatásoknál, a podcast esetében is megbízhatóbb adatot mutat, ha a heti szinten podcastot hallgatók számát  nézzük. 

Az Edison adatai szerit 80 millióan hallgatnak heti szinten podcastokat, azaz a teljes podcast hallgató tábor közel 70%-a heti rendszerességel teszi ezt.

 ...............................................................................................................................................................

A podcasting és az online zenei szolgáltatások párhuzamos növekedése és térnyerése olyan harapófogba hozhatja a hagyományos rádiókat, melyből totális és alapvető megújulás nélkül nem tud mér kijönni az iparág.

A koronavírus alapjaiban rázta meg azt a világot,amiben éltünk 2020  márciusa előtt.  Nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból „ egyforma mértékben. Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig. Maga az audio streaming ugyanakkor vegyes képet mutatott, ennek ellenére voltak olyan becslések, melyek szerint  a globális zeneipari bevételek, 22,6 milliárd dollárral ellentétben csupán 20,8 milliárd dollárt tesznek majd ki.

Az IFPI, a nemzetközi lemezipari szövetség minden évben kiadja jelentését a globális zeneiparról. A 2020-es év adatait tartalmazó jelentés természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül  azt, hogy mi is történt a világban 2020-ban.

És ugyan rémes 2020-as ( és egyre valószínűbb, hogy 2021-es) éven vagyunk túl, azt kell mondjuk, a világ zeneipara köszöni szépen, jól van.  Legalábbis a 7.4 %- os globális növekedés feltétlenül ezt jelzi…

A növekedés motorja, természetesen mi más, mint az előfizetéses streaming, amely 18%-al növekedett, és immáron 440 milliónál is többen fizetnek havonta valamelyik zenei szolgáltatásért. Azt, hogy a streaming volumenben mennyire domináns talán az jelzi a legmarkánsabban, hogy az összes többi fontosabb zeneipari szegmens meredeken csökkent. A streaming zenei szolgáltatások térhódítása a globális zeneipari bevételek megoszlásában  is nagyon jól látszik! 2020-ban a világ zeneipari bevételinek közel két harmada ilyen szolgáltatásokból származott, miközben az egyedi letöltések immáron alig 6%-át teszik ki globálisan a bevételeknek, így 15 évvel az iTunes születése után eljutottunk oda, hogy  fizetős letöltések  az egyik legjelentéktelenebb zeneipari bevételi szegmenst adják.

Sokkal- sokkal kitartóbb a fizikai adathordozók piaca, melyek még mindig a globális zeneipari bevételek egy ötödét adják.  

A digitális letöltések szinte szabadesésben voltak és közel 16/%-al csökkentek, a CD eladások is találtak még teret maguknak a további csökkenéshez és közel 5%-al csökkentek. Ugyancsak csökkent, meredeken a szinkronizációs illetve az élő előadásokhoz kapcsolódó bevételek, nyilván ezek esetében a koronavírus miatt lényegében eltűnő élő zenei koncertek okozták.

A növekedés motorját adó streaming szolgáltatások növekedése szempontjából kulcskérdés, hogy a globális régiók növekedése hogyan alakul. Már a koronavírus előtt is voltak arra utaló jelek, hogy a fejlettebb piacok növekedése aggasztóan lassul.

Ehhez képest  a koronavírus első évében az összes fontos regionális piac emelkedett, legtöbbjük 10% közeli vagy azt meghaladó mértékben. A renitens ezúttal is Európa volt, amely csupán 3.5%-al volt lépes növekedni. Mindez azért fájó pont, mert regionálisan a második legjelentősebb zenei régióról beszélünk a világ zeneiparában! Az éllovas pedig Latin-Amerika, ahol a streaming szolgáltatások előfizető száma és a bevételei 30%-ot meghaladó mértékben növekedtek, ami egyben azt is magyarázza, hogy miért is olyan aktívak a streaming zenei szolgáltatók a térségben.

Összességben tehát a világ zeneipara sok tekintetben pozitív meglepetést okozva vészelte át a sokkoló első koronavírusos évet.  A legnagyobb kérdés jelenleg amivel a vezető  kiadók, streaming zenei szolgáltatók egyre inkább és egyre határozottabban szembesülnek:  A streaming növekedése a fejlett piacokon kifulladóban van ( ha már nem fulladt ki..) , a fejletlenebb piacokon való növekedés ugyanakkor csak olcsóbb előfizetési díj mellett lehetséges, ami elméletben alacsonyabb bevételeket jelenthet majd.

És persze arról is egyre több szó esik, hogy mi jöhet majd a streaming szolgáltatások után? Jelenlegi tudásunk alapján a legvalószínűbb, hogy a Tik-Tok illetve hozzá hasonló közösségi zenei szolgáltatások érkezhetnek majd. Ahhoz, hogy a kiadók elkerüljék azt a fiaskót, ami anno a Napster kapcsán történt már most érdemes lenne elkezdeniük gondolkozni és ezekkel a szolgáltatókkal együtt dolgozni azokon a monetizációs modelleken, amik működhetnek majd.

Több mint három éve, mióta a Spotify megjelent a tőzsdén  negyedéves jelentéseit különös figyelem kísérte. Egyrészt azért, mert maga a digitális zeneipar egy a tőzsde számára nagyon nehezen emészthető üzleti modell.

A bruttó- azaz a felhasználók által fizetett előfizetési díj mintegy 70%-a az, ami költségként a kiadókhoz, jogvégő szervezetekhez kerülnek. Ebből az ördögi körből nem egyszerű kitörni. Az egyik módja az lehet, hogyha az előfizetőszám  olyannyira növekszik, hogy a kiadóknak fizetendő fix költségek bevételekhez viszonyított aránya csökkenni kezd.

Pontosan emiatt kísérte árgús szemekkel és kiemelt figyelemmel a svéd cég tőzsdei jelentésében  a pénzügyi adatokon felül a jövőbeni felhasználószám előrejelzéseit a befektetői társadalom. Ezt a saját maga által felállított és kommunikált  elméletet kezdte el megtörni a Spotify azzal, hogy a fejletlenebb piacokon egyre olcsóbban és olcsóbban kezdte el kínálni  a havi előfizetését, ezáltal csökkentve az egy előfizetőre jutó árbevételt.  

Így viszont a nyereségesség  vált egyre nehezebbé, amit viszont a befektetők nagyon nehezen- leginkább sehogy- toleráltak.  A sok tekintetben ördögi körből kiutat jelenhet a podcasting. A befektetők abban bíztak, hogy a podcasting segítségével a svéd cég olcsóbban tud majd olyan tartalmakat kínálni, amelyek nagyon népszerűek, illetve, hogy a podcast tartalmak révén a hatalmas rádiós hirdetési piacból is ki tud magának hasítani egy méretesebb szeletet.

A prémium felhasználók száma meghaladta a 170 milliót, ami 7  millióval több, mint az előző negyedévben, és közel 20%-al az előző év hasonló időszakában  jelentett értéket. Ugyanekkora értékben emelkedett a teljes havi használat, amely immáron a 400 millió főt közelíti.

Ami a bevételeket illeti a bevételek az előfizetőszám növekedésnél csak jóval elmaradó mértékben, 6%-*al növekedtek az előző negyedévhez képest, de az előző évhez képest mért 27%-os növekedés azért elég erősen jelzi, hogy  Daniel Ek csapata még mindig képes olyan újításokra, amelyek meredeken emelkedő növekedési pályán tartják a bevételeket.   

Ez esetben az újítás nem teljesen új keletű, ellenben jól ismert és a  Spotify által is hangsúlyozott: a podcast!

Mindez plasztikusan látszik, amikor a tavalyi és az idei harmadik negyedéves adatokat hasonlítjuk össze.

A 27%-os bevétel növekedés ugyanis 22%-os előfizetési és 75%-os hirdetési bevétel növekedésből tevődött össze! Azaz a jelek szerint a Spotify végre képes volt érdemben növelni hirdetési érbevételét.

Persze egyelőre még mindig az előfizetési bevételek dominálnak – közel 90%-a a bevételeknek ebből származott- de valóban úgy tűnik , hogy a podcast tartalmak segítségével sikerült életre kelteni és növekedési pályára állítani a hirdetési bevételeket.  

Maga a podcasting igen jól teljesít- erről lásd keretes írásunkat lentebb- e ugyanakkor felvet egy újabb kényes kérdést. Baj-e és ha igen ,mennyire, hogy a podcast tartalmak  népszerűségének köszönhetően  a Spotify ingyenes felhasználószáma kezd jobban növekedni, mint az előfizetői tábora?

A podcast tartalmak ugyanis jelenleg  hirdetéses alapon érhetőek el a platformon, melynek köszönhetően ahogy fentebb írtuk is, egyrészt meredek emelkedésbe kapcsolt az ingyenes felhasználók száma, másrészt pedig  ( végre) növekedésnek indultak a hirdetési bevételek. Ugyanakkor amennyiben a trend hosszú távon is fennmarad, akkor a svéd cég újabb problémával nézhet majd szembe: hogyan oldja majd meg az ingyenes podcastot hallgatók prémium zenei előfizetővé konvertálását?

A fentiek alapján persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a befektetők mindez alapján miért váltak mégis optimistává ( ismét) a svéd cég részvényét illetően?

Az egyik a már sokat emlegetett egy felhasználóra jutó árbevétel.  A fejlettebb piacokon a svéd cég- hasonlóan a Netflixhez- óvatosan de határozottan elkezdett árat emelni, elsősorban családi csomagjai esetében. Mindenek a pozitív hatása pedig a harmadik negyedévben már érezhető is volt! Ennek köszönhetően pedig a hosszú, több évnyi ARPU csökkenés állt meg és indult növekedésnek, áttörve a sok tekintetben lélektani határnak is mondott 5 eurós szintet!

És végül de nem utolsó sorban  az is táplálta és táplálja a befektetői optimizmust, hogy a Spotify a negyedik negyedévre- ami az audio streaming iparban is a legfontosabb negyedév optimista célszámokat fogalmazott meg  a befektetők felé. A teljes havi aktív felhasználószám jó eséllyel meghaladja majd a 400 milliót, azonban mind árbevételi, mind margin oldalon megemelte  előrejelzését!

Az audio streaming  elmúlt évtized-beli térnyerése után a Podcasting lehet majd a 2020-as évtized meghatározó trendje, írtuk idestova 2 éve.  Pedig maga a podcast formátum és a podcasting  egyáltalán nem új médiatípus, a technológia a kétezres évek eleje óta rendelkezésre áll, de igazi lendületet az Egyesült Államokban is csak 2014-15-ben vett, amikor  széles körben elterjedtek az okostelefonok és a széles sávú internet,no és amikor az Apple a zene mellett a podcastot emelte tartalmi fókuszába.

A podcasting két okból (lehet) roppant fontos tényező a világ zeneiparában. Egyrészt egy komoly növekedési potenciállal kecsegtető terület, lehet vezető, ahol a szolgáltatók közvetlenül lehetnek a kreátorokkal, a podcast készítőkkel, építhetik fel saját hirdetési  modelljüket és ökoszisztémájukat. Másodsorban pedig azért, hogy a podcast, mint tartalom segítségével a talk rádiók piacából  komoly szeletet hasíthatnak ki maguknak.

A tengerentúlon a „forradalmi hangulat”  számokban mérve azt jelenti, hogy 2021-re- azaz idénre- minden második amerikai  az előrejelzések alapján több-kevesebb rendszerességgel podcast hallgatónak számít!

Ami pedig a pénzügyi oldalt illeti, a podcastokban elhelyezett hirdetések értéke megközelítheti az 1 milliárd dollárt. ( összehasonlításképpen, tengerentúlon 18 milliárd dolláros  potenciális rádiós piacról beszélünk…)

A magyar piac természetesen minden tekintetben sokkal-sokkal elmaradottabb a tengerentúlinál- Pontos képet rajzolt erről az IAB (Internet Advertising Bureau) 2020-as felmérése.  

A kutatás és a  persze  a podcastpiac szempontjából a legfontosabb kérdés az volt, hogy mennyien
 is vannak a podcasthallgatók? A kutatás szerint a magyar  internetezők 40 százalékának volt már szerencséje podcasthez. A magyar internetezők összes teljes számából kiindulva, ez mintegy 2,5 millió embert jelent!  A rendszeres hallgatók aránya ennél természetesen  alacsonyabb, 12 százalék, az
napi podcasthallgatónak pedig az internetezők 4 százaléka vallotta magát.  Azaz összességében több, mint 1 millió magyar internetező alapvetően rendszeres podcast fogyasztónak számít!

Penetrációban tehát még nagyon messze van a magyar podcast piac a tengerentúlitól, de ettől függetlenül az IAB adatai sokkal fejlettebb magyar podcast piacot mutatnak, mint azt mi magunk is gondoltuk.  

Ha ebből a szemszögből nézzük, akkor  tulajdonképpen érthető, hogy miért is robbant szinte fel az elmúlt hetekben a magyar podcast piac! De ennek ellenére arra nehéz magyarázatot találni, hogy miért gondolta most, szinte az összes fontos magyar médiapiaci vagy ahhoz kötődő szereplő, hogy podcast szolgáltatást indít!

Telekom

A Magyar Telekom észlelve és megértve  a podcast tartalmak előretörését nem a gyártói, hanem az aggregátori pozíciót célozná meg. Ahogy ők fogalmaznak „Az oldal- podcast.hu-  célja a minőségi podcastok összegyűjtése, és a felhasználók segítése abban, hogy könnyebben megtalálják és felfedezzék a számukra érdekes és releváns tartalmakat. Az oldalt a magyar podcastvilág epicentrumaként képzelik el, ahol amellett, hogy egy helyre gyűjtik az ország legminőségibb podcast csatornáit, létrehoznak egy olyan digitális felületet, mely Magyarországon egyedülálló módon lehetővé teszi a szöveg alapú kereshetőséget a podcastek között.” Ez utóbbi valóban  egyedülálló lenne, sőt olyan  valami, amivel a magyar podcastok keresését a Telekom  akár hosszabb időre is magához láncolhatná…

Vodafone

A UPC-vel tavaly egyesült vállalat  a Telekommal ellentétben a kreátori oldalra szeretne fókuszálni. A cég, házi ügynökségével a Carat-al közösen Podcast Pioneers néven indított programot, melynek segítségével hallgatottságalapú anyagi támogatás mellett technológiai segítséget is kapnak, illetve műsoraikat a Vodafone különböző felületein hirdetik. A podcastertek számára talán legfontosabb kérdés ebben az esetben az üzleti modell, azaz, hogy mekkora részesedést kapnak majd a podcast tulajdonosok a podcastjukban a vodafone által elhelyezett hirdetésekből? A cég ígérete szerint a podcasterek nem fognak rosszabbul járni, mintha klasszikus hirdetést engedne be a műsorba, de valljuk meg, ennél azért konkrétabb és határozottabb információkra lesz szükség a podcasterek meggyőzésére!

Atmedia

A hirdetői oldal sem szeretne persze kimaradni a vélt vagy valós podcast piaci robbanásból!Podpad néven saját podcast oldalt indítanak, saját podcastokkal, melyeket olyan  podcasterek készítenek majd, mint Niedermüller Péter wellnesspodcaster, Limpár Imre szakpszichológus, az Animal Cannibals zenekar, Péter Petra rádiós műsorvezető (Manna FM), Linczényi Márkó, a Kispapám podcast alapítója, Riha Zsófia, a Lélekhangsáv podcastere és Indes Krisztián.

 Hirdetés értékesítő cégként természetesen a podcastokban  hirdetéseket helyez majd el az Atmedia, melyet maga értékesít majd és amelyből a podcasterek is részesednek majd.

...................................................................................................................................................................

Három nagyon különböző stratégiát láthatunk  a 3 cég esetében, érdekes lesz majd látni, hogyan forrnak ki, működnek majd ezek a stratégiák a valóságban. No és persze arra is érdemes lesz figyelni, hogy a magyar szereplők aktivitása , mennyire  befolyásolja majd  a piacot uralni tervező nemzetközi szereplők, elsősorban a Spotify  lokális podcast terveit és aktivitásait.

Végül, de  messze nem utolsó sorban  nagyon érdekes lesz megfigyelni, hogy a magyar, helyi podcast piac előretörése, hogyan hat majd a monolitikus, magyar rádiós piacra. Tudjuk, hogy a podcast a rádió koporsójába vert utolsó(?) szög, nagyon érdekes lesz látni, hogy ez itthon is így lesz-e?

Amikor audio streaming szolgáltatásokról beszéltünk, beszélünk, akkor  közepes hangminőségű, alapvetően  könnyűzenei tartalmakról  beszéltünk. A növekedésre kényszerített szolgáltatások  idén aztán pillanatok alatt bevették a HD streaminget, azaz immáron lényegében az összes fontosabb  streaming zenei szolgáltatás HD minőségben kínálja tartalmait.

A sok tekintetben harapófogóban levő Apple Music  most egy  kicsi, de annál fontosabb réteg számára tett nagy lépést azzal, hogy felvásárolta a Primephonic nevű szolgáltatót.

A lépés ugyanakkor biztosan nem azonal fogja éreztet jótékony hatását!  Sőt! A tranzakció értelmében  egyrészt  a Primephonic szolgáltatása szeptembertől megszűnt, ugyanakkor az Apple ígérete (csak)  az, hogy a jövő év során jelenik majd meg dedikált komoly zenei streaming alkalmazásával, amelynek nyilván az alapja majd a Primephonic lesz.

A Cupertinoi cég ígérete szerint addig, amíg a dedikált komoly zenei Apple alkalmazás nem készül el,  addig is törekszik majd arra,(..) hogy az Apple Music-on belül a komoly zenehallgatás élménye a lehető legjobb legyen.

Az Apple ígérete szerint első lépésként  maguk a Primephonic tartalmak- exkluzív tartalmak, lejátszási listák lesznek majd integrálva. Ezt követi majd  az Apple Music alkalmazás keresési logikájának átalakítását oly módon, hogy jobban támogassa a komoly zenei tartalmak esetében kulcsfontosságú gyűjtemény illetve szerző alapú keresést, illetve a komoly zenei tartalmak esetében lényeges extra adatok megjelenítését.  

Az Apple lépése sok tekintetben maximálisan érthető – lásd a Spotify kihívó pozíciójáért  folytatott egyre erőteljesebb harc, egyre nehezebb új előfizető akvirálás.A komoly zenei tartalmak azért is lehetnek fontosak az Apple számára, mert azok elsősorban az idősebbek körében népszerűek. Ez az a korcsoport amelyen pedig az Amazon nagyon erős ajánlattal van jelen és nagyon népszerű!    A gyorsaság ugyanakkor ahogyan ezt az Apple megtette, még a szakembereket is meglepte. A lépés célja egyértelmű: bővíteni az Apple Music használói körét, egy  rendkívül fizetőképes, ugyanakkor a minőségre és magéra az zenei tartalomra is igényes célcsoporttal!