A Spotify és az előadók kapcsolata hosszú-hosszú idő óta vegyesnek mondható. ( és a „vegyes” szó használatával itt még alapvetően jó indulatúak is voltunk..)  Ennek az oka egyrészt a svéd cég magatartásban kereshető- a vezető streaming szolgáltatások közül a Spotify fizeti a legkisebb összeget lejátszásonként az előadóknak- másrészt viszont egy globális probléma része.

A probléma lényege az, hogy maguk a szolgáltatók jelen körülmények, a jelenlegi tartalomdíjak mellett nem képesek nyereségesen működni, mindamellett, hogy a  bevételeik mintegy 70%-át tartalomért fizetik ki,  ebből azonban az előadók  vajmi keveset látnak!

Érthető módon ebben a helyzetben bármi olyan, ami nem az eladói kifizetésekhez kapcsolódik, visszatetszést kelt. Márpedig a Spotify hosszú évek óta jelentős hirdetőnek számít, globálisan is.   

A cég tőzsdei jelentéseit böngészve azt mondhatjuk,hogy Daniel Ek csapata az elmúlt évben már 1 milliárd eurót meghaladó összegben költött sales és marketing aktivitásokra. Ez nem is meglepő, hiszen a Spotify több látványos kampányt futtatott az elmúlt években, akár új funkciók bevezetése kapcsán, akár  a 3 hónapos Spotify hozzáféréshez kapcsolódó kampányok során.

Az összes eddigi marketing együttműködést felülmúlja azonban, mind jelentőségében, mind nagyságában és összegében- az, amit a Spotify ls az FC. Barcelona kötött. A svéd  cég a Rakutent váltja főszponzorként. A megállapodás 3 évre szól, és a következőket kpaja majd a Spotify, a brutális 320 millió eurós(!!9  díj ellenében

• Spotify logója lesz a csapat mezének elején, a kiemelt helyen, a japán Rakuten helyét veszik át
• A Spotify lesz a női csapat mezszponzora is 
• Az edzőmez hátulján a Beko logóját váltják majd le 
• Stadion névhasználati joga: Camp Nou Spotify vagy Spotify Camp Nou megnevezéssel 

Három szezonra állapodtak meg, de a megállapodás meghosszabbítható

Az üzlet tehát hatalmas, mondhatni ezzel a Spotify az olyan gigacégekkel helyezi magát egy szintre, mint az Emirates Airlines, a Nike, a Puma, az Adidas, a Vodafone, a Fiat vagy éppen  Deustche Telekom.

A megállapodás ugyanakkor nem emiatt okozott hatalmas viharokat előadó körökben! Sokkal inkább azért, mert ugyan a megállapodás pillanatában A Spotify boldogan kürtölte világgá, hogy   az együtttműködés révén az előadók számára egy új platformot tud létrehozni, ahol az FC Barcelona hatalmas közösségével kapcsoltot létesíthetnek majd  a gyakorlatban azonban valami egészen mást érzékeltek az előadók!

Számoljunk egy kicsit utána, hogy miért is! A svéd cég átlagosan egy lejátszásért 0.00348 dollárt fizet az előadóknak. Ahhoz, hogy egy előadó 320 millió dollárt kereshessen, ezzel a díjjal, közel 90 milliárd(!!) lejátszásra lenne szüksége…Ilyen előadó pedig még nem volt a svéd cég történetében!Az ehhez a hihetlen  értékhez legközelebb álló előadó Drake, a maga kb. 62 milliárd lejátszásával..

Az időzítés sem jöhetett volna sokkal rosszabbul, a Joe Rogan botrány, az ukrán válság  egy olyan helyzetet teremtettek, amelyben egy ekkora, sokak szemében fennhéjazó  tranzakció bejelentése PR katasztrófának tekinthető. Akkor is, hogyha a Spotify és személy szerint Daniel Ek ezt lehet nem érzékeli

A Google és a Youtube minden kétséget kizáróan a digitális zeneipar vezető cégének számít, már persze csak akkor, ha nem csupán a streaming szolgáltatásokért fizető ügyfeleket számítjuk. Napi, heti gyakorisággal százmilliók, milliárdok hallgatnak, néznek zenei tartalmakat a Youtube oldalain.   

Pont ez volt az egyik azoknak a problémáknak, melyekkel az Alphabet a Youtube Music indulásakor szembesült.  Az alapvetően ingyenes Youtube-hoz hozzászokott internetezők ugyanis alig mutattak hajlandóságot arra, hogy fizessenek is a zenei tartalmakért, a Youtube-on belül.  

Az Alphabet ezt aztán egy  agresszív lépéssel oldotta meg- minden jel szerint sikerrel- ugyanis onnantól fogva, hogy minden Android telefonon a Youtube Music az alapértelmezett zenelejátszó, hirtelen meredek emelkedésnek indultak a Youtube Music előfizetőszámok.  

Az a kérdés ugyanakkor ezzel még a mai napig nem oldódott meg, hogy az Alphabet minek pozícionálja, minek szeretné láttatni a Youtube Music-ot? Hiszen a videók a mai napig jelen vannak, így hiba versenyez a szolgáltatás a Spotify-jal, a verseny sok tekintetben nem alma-alma összehasonlítást eredményez.

A tengerentúli piacokon pedig  - ahol a streaming szolgáltatások növekedésnek lassulásának jelei mutatkoznak- a szolgáltaók újabb és újabb ötletekkel próbálják becsalogtani az internetezőket és növelni előfizetői táborukat.  

Ennek keretében most a Youtube is valami olyat lépett, amit nem hittünk volna, hogy valaha megtesz: Ingyenesen, audio üzemmódban is lehetőség lesz zenét hallgatni az alkalmazásban! Igen, az olvasó ha úgy érti, hogy ez pontosan olyan, min a Spotify, akkor jól érti!

A videómegosztó ugyanakkor egyik kezével ad, másikkal elvesz, ugyanis mindezzel egy időben a Youtube Musicból a zenei videók teljesen ki is kerültek, így aki ezeket ( is) szeretné nézni, nem csak) hallgatni, annak  a Youtube prémium verizójára kell váltania.

Mindez ráadásul ingyenesen lesz elérhető, azaz lényegében a Youtube Music teljes zenei adatbázisa és funkcionalitása a klasszikus streaming szolgáltatásokkal megegyező módon is elérhető lesz. A túl szép, hogy igaz kijelentés persze most is igaz: mindez egyelőre csak Kanadában, a kanadai Youtube használók számára valóság, azaz egy tesztről van szó.   

Ha és amennyiben a teszt sikeres lesz és esetleg globálisan is  megjelenik, az két dolgot is jelent majd: egyrészt azt, hogy a Youtube Music-ot átpozícionálja a tulajdonos egy tisztán streaming zenei szolgáltatássá.  Másodsorban pedig azt, hogy innentől kezdve a Youtube Premium és a Youtube Music funkcionalitása markánsan különbözik majd:

A videómegosztó óriás ezzel a lépéssel egyrész egyértelműsítheti majd funkcionalitását, másodsorban pedig követi az Amazon-t és az Apple-t melyek egyre inkább szegmentáltan kínálják az elérést streaming zenei szolgáltatásukhoz. Ennek ellenére furcsa lesz azt mondani, hogy a Youtube streaming audio szolgáltatása…

Az, ahogyan és ahol rádiót hallgatunk, az elmúlt 5-8 évben drasztikusan változott meg. Nem is elsősorban az internet megjelenése, sokkal inkább az okostelefonok megjelenésének köszönhetően. A rádióhallgatás legfontosabb területe az elmúlt 4 évtizedben egyértelműen az autó volt, és most is az.  Az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja, ami többek között azzal is magyarázható, hogy a autók átlagéletkora 10 év körül van , azaz a legtöbb autó messze-mesze nem nevezhető connected car-nak. Érezhetően csökkent viszont a CD lejátszók használata és növekedett – duplájára- az online rádiók hallgatása.

A változás tehát az autóban való zenefogyasztás terén is visszavonhatatlanul megkezdődött és az autó lehet a következő terület, ahol a streaming átveheti  majd az uralmat..Ebből pedig nyilván nem szeretne kimaradni a streaming piac piacvezető ereje, a svéd Spotify sem.

Arról, hogy a svéd cég esetleg autós zenehallgatási hardware (!!) megoldással lép a piacra, már  régóta keringenek pletykák a piacokon, prototípusról is lehetett hallani, a tényleges piacra lépés ugyanakkor csak a közelmúltban történt meg!

A meglehetősen fura nevű- Car Thing- eszköz 4.6″ x 2.5″ x 0.7 inch méretű, azaz akkora, mint egy kisebb mobil telefon. Bluetooth, illetve AUX valamint USB csatlakozással is összeköthető az auto hifi rendszerével. Pontosan ezért igazából nem is feltétlenül beszélhetünk önálló Spotify hardwaverről, hiszen a navigációhoz  és zenehallgatáshoz elengedhetetlenül szükséges  internetet a telefonunkról kapja a készülék, ahhoz pedig, hogy hallgatni tudjuk, az autó HIFi rendszerére van szükségünk.

Ami a funkcionalitást illeti a Car Thing egy zene és podcast lejátszó hardver, amely ismeri és képes kezelni  a hang alapú vezérlést, és amely egyszerre rendelkezik érintőképernyős navigációs  illetve gomb alapú navigációs megoldásokkal.

Ha magát a designt nézzük,  azt kell mondjuk, a Spotify egy nagyon szép, letisztult megjelenésű hardware-rel jelent meg a piacon, bár bizonyos megoldásokban a jó 15 évvel ezelőtti Apple-t idézik… Mindez a maga 90 dolláros árával pedig nem is feltétlenül mondható drágának, ugyanakkor jelenleg csak Spotify prémium előfizetők számára érhető el.  S hogy mit kapunk ezért az összegért? Alapvetően ugyanazt a tartalommennyiséget, mint  a desktop kliens vagy a mobil alkalmazás esetében, ugyanakkor egy az autós zenehallgatásra optimalizált,   zenehallgatási élménnyel.

Ez egyrészt jelent egyszerűsített és gyorsított navigációt, azaz , hogy beállítható, hogy az eszköz felső részén mik legyenek a fő navigációs menüpontok? Alapból  a kedvelt dalok illetve két Spotify által karbantartott és frissített, vezetéshez kapcsolódó lejátszási lista lesz beépítve.

De a könnyű navigáció oroszlánrészét nem ezek végzik majd!  A svéd cég ugyanis az autós megoldásnak kidolgozásával egy időben a hang alapú vezérlést is bevezette! A hey Spotify jelszóval indítható szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a legfontosabb kontrol funkciókat- pl. lejátszási lista indítása, keresés- hangparancsokkal is meg tudjuk oldani .

De ha valaki nem hanggal szeretné vezérelni vezetés alatt az eszközt, arra is lehetősége lesz egy a korai iPod-okon alkalmazott megoldáshoz kísértetiesen hasonló megoldás segítségével. A Dial névre hallgató  clickwheel, azaz kattintókerék  (sicc!) segítségével lehetőség van váltani az gyes tartalmak között illetve összetettebb, hanggal nehezen vagy nehezebben megoldható tevékenységek  megvalósítására.

A Car Thing tehát egy meglehetősen komoly fizikai termék, ami felveti a kérdést, hogy a Spotify esetleg erre a piacra is be akarna lépni?A válasz erre- egyelőre- határozott nem.

A svéd cég autós megoldása  bevallottan inkább szolgál kísérleti célokat és azt, hogy megismerjék egy nagy mintán is, hogy milyen trendek jellemzik az autó zenehallgatást.  

Mert az viszont több kutatás által is megerősített tény, hogy a hagyományos rádiózás utolsó mentsvárát az autók jelentik. Amikor- az autók cseréje révén- a különböző streaming szolgáltatások  számára is reálisan elérhetővé válik majd az autó, mint platform, akkor jöhet majd el a rádiózás  valódi vége. És a Spotify szeretne majd ott lenni ebben a pillanatban, a Car Thing alapján azonban valószínűbb, erre önerőből nem lesz majd képes!

A Youtube illetve tulajdonosa, az Alphabet és a nagy zenei kiadók viszonya hosszú-hosszú éveken ét meglehetősen fagyos volt.  A fő ok- amit a kiadók és jogi szervezetek value gap-nek hívtak- a Youtube üzleti modelljéből, és tulajdonképpeni, a felhasználók által érzékelt  ingyenességéből is adódott. Az ingyenes Youtube nem is biztos, hogy akkor gond lett volna ha és amennyiben mellé olyan fizetős szolgáltatások kapcsolódtak volna, amelyek nem csak hirdetési bevételt termelnek dollár milliárdos volumenben

A kiadók sokkal inkább szerették volna egyfajta  prémium zenei szolgáltatásként látnia Youtube-ot, Ez a közvetlen közelmúltig nem nagyon történt meg emiatt pedig a kiadók és a Youtube, valamint tulajdonosa az Alphabet között sokszor feszült volt a viszony.

A Youtube helye és szerepe tehát megkérdőjelezhetetlen, pusztán a számok alapján a digitális zenei ökoszisztémában. Azt, hogy mennyire azt plaszikusan mutatják az Alphabet negyedéves adtai, amelyekben  a keresőóriás részletesen szerepeltette a Youtube adatait is. 

A már eleve brutálisan erős 2020-as évhez képest tavaly még tovább erősödött a videómegosztó! A negyedik negyedévben 8,6 milliárd dollárnyi árbevételt regisztrált a videómegosztó. Ez 25%-al magasabb, mint az előző év hasonló időszakában.    

A teljes évre vonatkozóan a Youtube hirdetési bevételei meghaladták a 28 milliárd dollárt. Azt, hogy ez mennyire brutális összeg jól érzékelteti, hogy az IFPII kimutatásai alapján 2020-ban a teljes globális zeneipari bevételek éppen, hogy csak meghaladták a 21 milliárd dollárt. Tehát amennyiben nem tudott a globális zeneipar az elmúlt évben 33-35%-al növekedni, akkor kijelenthető , hogy a Youtube önmagában nagyobb, mint az összes kiadói partnere!   

Kicsit tovább boncolgatva a közel 30 milliárd dolláros összeget  ez  mintegy háromszorosa a Spotify 2021-es teljes éves árbevételének, és közel duplája a cég 2019-es reklámbevételének! Persze a Youtube mindezt nem csupán zene tartalmakon realizálja.

Ami a zenei tartalmakat illeti, azaz ha almát az almával hasonlítunk össze, akkor is meghökkentő a Youtube, illetve ez esetben a Youtube Music és a Youtube Premium  növekedése. Miután 2019-ben minden Android telefon zenei lejátszója a Youtube Music lett meredek emelkedésnek indult a prémium felhasználók száma. Ez az amúgy is meredek emelkedés váltott szinte exponenciális szintre tavaly, ami nem kevesebbet jelent, minthogy éves szinten a Youtube Music több új felhasználóval gyarapodott, mint a piacvezető Spotify!    

A posztunk elején említett feszült viszony ennek köszönhetően elkezdett enyhülni és ma már a kiadók is egyre inkább partnerként tekintenek a Youtube-ra. Ez pedig egy ilyen látogaottságú, elérésű és bevételű cég esetében  nagyon rossz hír a vetélytársai számára.  

A koronavírus a globális gazdaság  tucatnyi szektorát döngölte a földbe. Természetesen  nem tudta a hatások alól kivonni magát a globális zeneipar sem.  Ugyanakkor nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból” egyforma mértékben. Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig. Maga az audio streaming ugyanakkor vegyes képet mutatott a leginkább  súlyos tavaszi hetekben, hónapokban. A vírus sajnos 2021-ben is velünk maradt, kicsit máshogy, de velünk maradt, így  2021-ről is mint egy a koronavírus által dominált évről kell beszélnünk!

S hogy mit érzékelt ebből a világ legjelentősebb zeneipara, a tengerentúli? Leginkább semmit! A 2021-első félévére vonatkozó adatok alapján az előző év hasonló időszakához képest  27%-al növekedtek a zeneipari bevételek az Egyesült Államokban!

A növekedést nem meglepő módon a streaming zenei szolgáltatások  és a kapcsolód zenei szolgáltatások dominálták, melyek a teljes zeneipari bevételek, közel 6 milliárd dollárt, azaz a teljes tengerentúli zeneipari bevételek 85%-át adták 2021-ben!Ezen belül is a prémium streaming zenei szolgáltatásokból származó bevételek 4.6 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes zeneipari bevételek közel két harmada volt!

2021 fura év volt ugyanakkor, elég ha azt mondjuk, hogy nem a streaming zenei szegmens volt a legjobban növekvő szegmense az amerikai zeneiparnak! A prémium audio  streaming szegmens ( ahová az Apple Music  tartozik például)  növekedését is meghaladó mértékben tudtak növekedni a hirdetés alapú szolgáltatások ( mint a Youtube zenei videók, vagy a Spotify inygenesen hallgatható része) brutális 54%-os növekedést tudtak felmutatni!

A győztes - a növekedésben-  ugyanakkor nem a streaming audio valamelyik ( ingyenes vagy fizetős) formája lett, hanem  a fizikai formátumok közül került ki! A CD eladásokból származó bevételek 44, míg a Vinyl eladások 94%-al növekedtek az előző év hasonló időszakához képest! Az adat persze cseppet becsapós és alapvetően nincsen arról szó, hogy ismét elkezdtek volna az amerikaiak CD-ket vásárolni, sokkal inkább arról, hogy az előző évi bázis, a koronavírus első hulláma miatt mérhetetlenül alacsony volt. Ha 2019-hez viszonyítunk, akkor hirtelen feltárul az igazság: a CD eladások 19%-al a 2019-es hasonló időszakának értékei alattiak voltak még mindig…Ha már fizikai eladások: napjainkban a fizikai eladások már sokkal inkább a Vinyl eladások dominálják, az összes fizikai eladás nagyjából kétharmada ma már ez a formátum.

Ugyan a második fél éves adatok még nem érkeztek meg, nem lettek publikálva az RIAA, az Egyesült Államok lemezipari szövetsége által, de az elmúlt évek első valamint második féléves adatainak arányát használva, valamint tudva azt, hogy a karácsony mindig is a legerősebb időszaka volt a zeneiparnak ( is) Így 2021 második félévében valahol 7,8-8,1 milliárd dollár között lehetett., azaz éves szinten 15 milliárd dollár körül lehet majd a teljes tengerentúli zeneipari bevétel, amely közel fél milliárd dollárral haladhatja meg a még az előző ezredből származó, 1999-es rekordot!

Azaz minden jel és adat szerint, a világ legnagyobb zenei piaca visszanyerte azokat a veszteségeket, melyeket a Napster, majd  az internet maga okozott a 2000-es évek elején. A megoldás -most már nyugodtan kijelenthető- az előfizetés alapú zenehallgatás.

A tengerentúlon tehát nyugodtan kijelenthető, hogy végbemenet a zeneipar átalakulása, a bevételeket  a digitális, azon belül is az audio streaming szolgáltatások bevételei dominálják.

Mindez azonban azt is jelenti, hogy a streaming bevételek, egyre közelgő lassulása drámai mértkén jelentkezhet majd a világ legjelentősebb piacának bevételeiben is.    A tét és a teher tehát nagyobb a Spotify-on és társain, mint azt esetleg hinnénk…

A Spotify idén áprilisban lesz 3 éve, hogy megjelent a New York-i tőzsdén. Azóta- mintahogy amúgy a legtöbb zeneipari cég esetében- az árfolyam igazi hullámvasúton volt , és megjárt hegyet völgyet egyaránt. (Elég, ha csak a tavalyi évről szóló keretes írásunkat megnézi a kedves olvasó)

A mostani tőzsdei helyzet ugyanakkor olyan, amilyennel még nem nagyon szembesült, szembesülhetett a Spotify ( és amúgy sok más fiatal technológia cég sem) : az egekben levő infláció ugyanis alapjaiban kezdi ki a növekedésben bízó cégek üzleti modelljét és pénzügyi szerkezetét.

Daniel Ek cége és csapata teghát eleve egy hektikus pillanatban  volt kénytelen  előállni saját negyedéves számaival.  Azokkal a számokkal, amelyek sok tekintetben nem is voltak rossznak mondhatóak!

Semmi esetre sem lehet ugyanis rossznak mondani azt, hogy immáron több,mint 400 millió ember használja a Spotify- valamelyik szolgáltatását és közülük  közel 200 millióan el is fizetnek rá.

A 180 millió előfizető 8 millióval ( 5%-al) magasabb, mint az előző negyedév végén és  25 millióval mint az előző év hasonló időszakában. A teljes aktív felhasználószám meghaladta a 400 milliót, ami 7%-os növekedés az egy negyedévvel korábbihoz és 17%-os növekedés egy évvel ezelőtthöz képest.

A felhasználószám növekedés természetesen a bevételekben is meg kellett, hogy mutatkozzon.Az előző évhez képest az előfizetési bevételek 20%-ot meghaladó mérétken nőttek, a hirdetési bevételek ( nem kis mértékben a podcastingnak köszönhetően) pedig 40%-ot meghaladó mértékben emelkedtek!

Jogosan merülhet hát fel a kérdés: az előzetes várakozásokkal fundamentálisan összhangban levő, sőt azokat picit meghaladó negyedéves adatok után mi okozta a részvény  árfolyam beszakadását?  Sk tényező kellett hozzá, kezdve a negatív tőzsdei hangulattól, a svéd cégtől szokatlan botrányon át a bizonytalan 2022-es előrejelzésekig.

Talán a utóbbi volt a legjelentősebb csepp a pohárban. A svéd cég 2022 első negyed évére vonatkozó előrejelzése ugyanis sokkolta  piacot és a befektetőket.  A teljes felhasználószámra 418 milliós, az előfizetőszámra pedig 183 millió fős adatot jelez előre a svéd cég menedzsmentje. Azaz 2022 első negyedévében mind a felhasználók, mind az előfizetők számában alig számítanak emelkedésre. ( csak emlékeztetőül és viszonyításképpen 2021  utolsó negyedévében 25 illetve 8 millió  fő volt a tény adat )   

Mindez pedig arra utalhat- amire valamilyen mértékben minden elemző, iparági szakember számított- hogy elkezdődhetett, akár globálisan is a streaming piacok lassulása. Amire azonban nem, vagy nem sokan számítottak, hogy ez ilyen hirtelen jelenik majd meg, és pont a piacvezető szolgáltató esetében. Mindez együttesen a Joy Reagan podcast körül kirobbant háborúval, rég nem látott nehéz negyedév elé állíthatja Daniel Ek menedzsmentjét.

 A Winamp nevet nem nagyon kell senkinek bemutatni, a 2000-es évek elejének, közepének, azaz az MP3 korszaknak az ikonikus és kihagyhatatlan szereplője volt, ugyanúgy, mint a mai vezető streaming szolgáltatások. 2000-es évek második felében aztán  az iTunes illetve a mobiltelefonok előretörésével fokozatosan háttérbe szorult, melyből többször próbált kitörni, sajnos alapvetően sikertelenül.

Jó eséllyel a Winamp teljesen eltűnt volna, hogyha nem kerül egy viszonylag bonyolult tranzakció sorozat végén  egy a Universal Musichoz közel álló befektetői csoport kezébe, hiszen a Vivendi bejelentette , hogy megvásárolta a Radionomy részvényeinek 64%-át , és ezzel természetesen a Winamp-et is.

A Winamp koncepiója a digitális zenefogyasztás előtt időkből származik, így ha és amennyiben a Radionomy tervei valóban komolyak akkor egy teljese új megközelítésű Winampra lenne szüksége. Egy olyan termékre, melynek bevallott célja az lenne, hogy megteremtse a kapcsolatot a legfontosabb streaming szolgáltatások között. Legen szó desktopról vagy mobiltelefonról.

Az új, audio streaming szolgáltatások által dominált világban már nem birtoklunk zenéket, nincsenek zenéink. Playlistjeink, linkjeink kedvenceink vannak.

A Winamp idestova 2 éve ennek  szellemében fejleszti a Winamp évtizedek óta első igazán új verzióját. A végcél az lenne, hogy megteremtse a kapcsolatot a legfontosabb streaming szolgáltatások között. Ezzel tulajdonképpen egyfajta 21.századi iTunes-á válna, azzal a markáns különbséggel, hogy nem saját zenékről, hanem, különböző szolgáltatásokban elérhető tartalmak gyűjtőhelyéről lenne szó.

Az izgalmas tervekről már lassan 3 éve tud a világ, ami 2022-ben változott az az, hogy a jelek szerint a fejlesztői csapat közel áll a projekt véghez, ugyanis a winamp hivatalos oldalán- ahol az új arculat már látható- béta tesztelőket keresnek az új platform tesztelésére.

Azaz, ideális esetben már csak  hetekre vagy hónapokra vagyunk attól, hogy meglássuk, hogyan gondolták újra az ezredforduló legmeghatározóbb zenei szoftverét. Reméljük valóban erről lesz majd szó és nem csupán arról, hogy egy roppant erős márkanév mögé bújtatva indítanak el egy újabb zenei streaming szolgáltatást…

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

A legközelebb az elmúlt években talán 2020-ban volt ehhez Mark Zuckerberg pre-metaverzuma, amikor is rettenetes összeget ölt abba bele, hogy a zenei videókon keresztül a Facebook Watch ( végre)  komoly Youtube konkurenssé válhasson!

Ez minden jel szerint ( egyelőre,) nem sikerült , ugyanakkor az audio piacon 2021-ben fellendült és beindult változások lehet, hogy a facebook segítségére sietnek. Nézzük miről is van pontosan szó?

Zenelejátszás

A podcast tartalmak és maga a podcasting egészen elképesztő népszerűség növekedésen ment keresztül az elmúlt 18 hónapban. Maga a podcasting alapvetően  egy tartalom fókuszú terület, de közösségi média elemeket is tartalmaz.  Így összességében nem meglepő, hogy a Facebook számára is fontossá vélt az a terület, melyen olyan égek vetekednek egymással, mint a Pandora, a Spotify, az Apple, az Amazon, a Soundcloud.

Mark Zuckerberg nem lenne ugyanakkor Mark Zuckerberg, hogy ha ebben az esetben se a gyors megoldás után kapott volna, a lehető legkevesebb fejlesztéssel. A gyors megoldás pedig tulajdonképpen kézenfekvő megoldás is volt egyben.

A Facebook és a Spotify (hiszen róluk van szó) kapcsolata és együttműködése új keletűnek semmiképpen se mondató! A két cég közel 10 évvel ezelőtt már működött egyszer szorosan együtt, s az a kooperáció nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Spotify olyan meredeken és gyorsan tudott új előfizetőket toborozni, és persze ahhoz is, hogy a facebook úgy mondhassa el, hogy részt vesz a digitális zeneiparban, hogy mégsem…

Most 2022-ben az együttműködés talán nem lesz annyira látványos, mint volt a 2010-es évek elején,de a jelentősége ezzel mit sem csökken majd! A mostani együttműködés értelmében a Spotify prémium felhasználók  a Facebook elhagyása nélkül lesznek képesek Spotify tartalmak lejátszására egy mini playerben.  

Podcast

A Spotify player  integráció látványos lépés, ugyanakkor csak a kezdete valaminek, aminek a vége tényleg a facebook aktív és integrált zeneipari jelenléte lehet majd. A Facebook saját podcast platformja- mert erről van szó- jelentősége azért markáns, mert a Spotify esetében ( is) alkalmazott technológiát használva  a Facebook képes lesz arra, egyfajta natív podcast platformként  podcast hallgatási élményt biztosítson miközben a Facebook oldalakat böngésszük!

A Zuckerberg féle podcast platform ugyanakkor nem lesz nyitott, hanem csak kiválasztott  podcasterek számára lesz elérhető. A Facebook, szinte igazolván nagy testvér mivoltát, több podccast tulajdonos számára felajánlotta, hogy tegye elérhetővé  a közösségi oldalon már létező podcastját Mindehhez arra van szüksége az oldalnak, hogy a podcast tulajdonosok megosszák a publikus RSS feedet, mely a podcastot magát tartalmazza megosszák a Facebook-al.

Hatalmas előnye ugyanakkor a Facebook podcast platformjának, hogy lehetővé teszi a podcast tartalmak integrációját más tartalmakkal- videókkal például- és megoldásokkal- hozzászolások- így ha pusztán felhasználói és podcast tulajdonosi élmény szempontjából nézzük, ez jelenleg a legerősebb és legtöbb kínáló podcast platform!  

Audio messaging

Tavaly nyáron robbant be a köztudatba a Clubhouse alkalmazás, ami sok tekintetben és irányból, de  a podcastinghoz hasonlóan a rádiózás kihívója, hiszen hasonlót ajánl, mint a rádiózás élménye, de sokkal interaktívabb formában.

 S mint minden izgalmas közösségi média területén megjelenő újításra, a facebook erre is  viharos gyorsasággal reagált.  A szolgáltatás neve live audio rooms lett, a már létező Facebook csoportok integráns rész lesz majd és  és indulásként itt is  hírességek sorát vonultatta fel a Facebook, hogy kedvet csináljon a szolgáltatás használatára.  ( bár Mark Zuckerberg védelmében hozz kell tegyük, a Clubhouse sikerében is masszívan közrejátszott az a tény, hogy hírességek kezdték el használni)

Sokszor mondtuk már ezt, de most is igaz: a  facebook ezzel a lépésével talán  minden eddiginél közelebb került ahhoz, hogy tényleg azt lehessen mondani, hogy zeneipari szereplő. Ha jobban belegondolunk a zenei videóktól kezdve a podcastokon át az audio csevegésig minden audio és zenei tartalom elérhető a közösségi oldalon, kivéve  magát az zenei audio streaminget, amihez a Spotif-ra van szüksége a Facebooknak. Az egyelten nyitott kérdés mára tulajdonképpen ez marad a Facebook zeneipari szerepével kapcsolatban, elérkezhet-e egy olyan helyzet, amikor ré lesz arra kényszerítve a cég, hogy saját  streaming audio szolgáltatás indítson?

 Nem tudom, van-e digitális zenei cég, amelynek az útja kalandosabb volt az elmúlt években, mint a francia Deezer. 2014- ben még arról írtunk,  hogy a francia cég akár  meg is előzheti a már akkor is piacvezető Spotify-t. A lelkesedés aztán odáig fokozódott, hogy 2015-ben a francia cég bejelentette tőzsdére lépési szándékát…, hogy aztán innen hatalmasat zuhanjon és majdnem hogy elsüllyedjen a streaming szolgáltatások  szürkeségében. Innen, erről a mélypontról próbált és próbál vissza térni a Deezer. A francia cég 2017-től kezdve, sok tekintetben új alapokra helyezve működését és stratégiáját próbál visszatérni a streaming szolgáltatások élmezőnyébe.

A francia streaming szolgáltató korábban híres volt arról, hogy telco cégekkel hozott tető alá együttműködéseket, melyek keretében az adott telco partner ügyfelei ( vagy azok egy része) ingyenesen vehették igénybe a Deezer szolgáltatását.

Ez a modell aztán hosszú évekre feledésbe merült a francia cégnél, ugyanis az ilyen jellegű partnerségek keretében az összes ügyfelet előfizetőknek jelentették le, miközben a bevételt generáló felhasználók száma messze elmaradt a Deezer által kommunikált értékektől.Mindezek ismeretében meglepő, hogy a francia cég partnerségre lépett európa egyik legmeghatározóbb médiacégével, az RTL csoporttal.

A Deezer ugyan nem a legfontosabb területen ( a videós tartalmakban) lesz majd a médiaóriás partnere, azonban pont olyan jellegű tartalmakhoz segítheti hozzá az RTL+ platformot, amelyek a Netflixen nem elérhetőek

Az egyelőre még nem ismert, hogy pontosan hogyan, milyen formában lesznek majd integrálva a Deezer tartalmai, mi  a magunk részéről arra fogadnánk, hogy  az RTL+ használók kód segítségével vehetik majd igénybe a Deezer platformját. Hosszabb távon aztán elképzelhető a teljes integráció, legalábbis az RTL és a Deezer vezetőinek szavaiból ez tűnik ki.  A francia cég pedig a közelmúltban az Austrian Telekom számára hozott már létre saját márkás streaming zenei szolgáltatást.  ( lásd keretes írásunkat fentebb)

Az RTL-Deezer frigy első látszatra talán a korábbi megállapodásokra hasonlít, a gyakorlatban azonban nagyon fontos különbségek vannak. A Deezer ugyanis az RTL és az A1 Telekom partnerségekkel a digitális zenei megoldás szállítói piacra lépett be! Ez egy francia cég számára is új piac, nem is feltétlenül jelent számukra új előfizetőket ( bár  a megállapodások részleteitől is függhet) azonban bizonyosan komoly bevételt és érdemi márka ismertség növekedését hozhat a francia cég számára.)  Ennek persze technikai és nem utolsó sorban jogi, jogosítási kérdései is lesznek, ebben persze sokat segíthet majd a tulajdonos Lev Blavatnik által tulajdonolt Warner Music is.

Az még persze nyitott ( nagyon is nyitott) kérdés, hogy az RTL és a Bertelsmann elképzelése valóban valami olyasmit hoz létre, amelyre a fogyasztók is fogékonyak lesznek. Mert persze az az elgondolás, hogy minden szórakoztató tartalom egy helyen, egy helyről elérhető legyen  biztos népszerű ( lenne) de a siker záloga a tartalom minősége lesz ebben az esetben is.   Ez fogja meghatározni azt is, hogy a Deezer ezen irányba való tapogatózása siker lehet-e majd?

2021 mindannyiunk életében még egy a koronavírus által  meghatározott év volt. Mindez természetesen a globális zeneiparra is rányomta bélyegét! Talán pont ezért sok tekintetben állóháború volt a 2021-es év.

Persze ennek ellenére sok érdekes, meghatározó eseményen van túl a világ zeneipara ebben az elmúlt évben:

Enyhült a Spotify és a kiadók hűvös viszonya

A svéd cég az elmúlt 1-2 évben több olyan fejlesztést is végrehajtott, amelyek a legnagyobb problémát enyhítenék, miközben segítené abban is, hogy ezt a  bizonyos összekötő szerepet be tudja tölteni.   

Ha mindez nem lenne elég a Spotify és a kiadók között már most is több fronton vannak feszültségek: A globális terjeszkedés következtében az egy felhasználóra eső bevételek csökkenek, a Podcast, int formátum a globális kiadókra leselkedő egyik legnagyobb veszély, mindezzel párhuzamosan pedig a  Spotify jelenleg érvényben levő kiadói szerződési értelmében  bevételeinek jelentős részét kénytelen kifizetni  kiadók számára. A bevételekben pedig jelenleg minden szerepel, azaz az olyan, kiadóktól független bevételek, mint a podcasting is jelenleg a kiadók pénztárcáját is hízlalják.    Mindez alapjaiban gátolja abban, hogy a befektetők elvárásainak megfelelve nyereségessé váljon, másrészt stratégiailag is olyan függőségben tartja a  zenei kiadókkal, ami messze nem egészséges…

A felek tehát meglehetősen távolról indultak neki  tárgyalásoknak, azzal  tudattal, hogy az idő inkább a svéd céget sürgette, mint a kiadókat.  ( a korábbi megállapodások ugyanis lejártak, így elvileg a kiadók akár rövid határidővel vissza is vonhatnák tartalmaikat  Spotify-ból)

Ehhez képest 2020 év végén szinte pilanatok alatt megállapodott a svéd cég szinte valamennyi jelentős kiadóval. Az ára mindnenek minden valószínűség szerint áremelés less, azaz a Spotify lassan de biztosan a Netflix útját követi majd, különösen a fejlettebb piacokon.

Újabb Apple márka tűnik el

2021 nem az Apple Music éve volt ( erről még később is szű esik posztunkban) Már az indulás sem volt túl bíztató, hiszen miután 2020-ban az iTunes tűnt el az Apple szolgáltatások közül, 2021- elején az Apple a Beats radio-tól “szabadult meg”.

Az ok tulajdonképpen egyszerre prózai és érthető: Ahogyan Apple egyre határozottabban próbálja erősíteni Apple Music márkát, úgy vált egyre terhessebbé a Beats mint márka az Apple számára, a digitális térben.

A márka kivezetése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy maga a Beats Radio platform szűnne meg.A rádió, sőt újabb rádiók Apple Music radio márka alatt jelennek meg innentől fogva. Így a  Beats 1 márka eltűnése a sem jelenti a Beats 1 radio tartalmainak eltűnését. Zane Lowe továbbra is hallható lesz  és az immár Apple Music 1 névre hallgató rádió olyan sztárok műsorait kínálja majd, mint Billie Eilish, Elton John, Lil Wayne, Frank Ocean, Lady Gaga vagy Travis Scott.

Már most is szinte minden a Tik-Tok-ról szól

Amikor még a koronavírus járvány beköszönte előtt 2019 végén, a 2020-ra vonatkozó jóslatainkban már említettük, hogy a videó ismét fundamentálisan változtatja majd meg azt, ahogyan zenét, zenei tartalmakat fogyasztunk. A 2020-as évek egészen biztosan ismét a videókról fog majd szólni, de nem a user generated, hanem a user modified videókról. maga a videó annyira napjaink részévé vált, hogy egyre inkább audio tartalmakat is a videó  tartalom részeként fogyasztunk.  

A 2020-as év végén már úgy írtunk a Tik-Tokról, mint a szolgáltatás, amely brutálisan növekszik, de a bezárás fenyegeti. A  2021 elején leköszönő amerikai elnök még 2020 tavaszán  a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, majd pedig szeptemberben arra hivatkozva, hogy a TikTok kémtevékenységet végez, és kiszolgáltatja az amerikai felhasználók adatait a kínai hatóságoknak)a Fehér Ház jelezte, hogy betiltaná az Egyesült Államokban a TikTok alkalmazást.

A hektikus 2020-as év ellenére  2021  elején azt mondhattuk, hogy  a Tik-Tok nyugodtabban és erősebben várhatta az évet, mintahogyan az előzőt zárta, hogy aztán az elmúlt 12 hónap egyértelműen a tini kedvenc ultra rövid videó szolgáltatásáról szóljon!

 A fő szolgáltatás, a Tik-Tok elképesztő ütemben növekedett az év folyamán. De ami talán még ennél is rémisztőbb a streaming zenei ( és videó) szolgáltatások számára az az, hogy a Bytedance Spotify  vetélytársa, a Resso is hasonlóan jó évet tudhat maga mögött.

Az indulás óta, globálisan több, közel 30 millióan töltötték le az alkalmazást. Amint az a grafikonon is látható az első fél évben meglehetősen lassan és szolídan növekedtek csak a letöltések, hogy aztán valósággal berobbanjanak és a csúcshoz közeli szinten konszolidálódjanak.  

A  cél( egyelőre) még nem az, hogy a globális, meghatározó piacokon is vetélytársat állítsanak a Spotifynak  és a többi nyugati streaming piaci szereplőnek. Az indiai és az indonéz adatok nem vagy csak nagyon nehezen átültethetőek  a fejlettebb nyugati piacokra.De arra azonban tökéletesen alkalmas, hogy a Bytendance egy nagy mintás kutatást végezzen arról, hogy valóban  létezik-e piaci rés egy másfajta megközelítésű streaming szolgáltatásnak.

Ha ez létezik- amire azért jó esélyt látunk- akkor bizony a Tik-Tok és a Resso valóban alapjában alakíthatja  a streaming piaci erőviszonyokat és lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgálatások jövője, különösen a  streaming elkövetkezendő évekbeli növekedését adó feltörekvő piacokon!

Piros betűs Youtube év

2021 a másik, a Tik-Tok-hoz hasonlítva szinte már hagyományos videó szolgáltatás, a Youtube számára is piros betűs év volt. Azon, hogy maga a Youtube hatalmas, semmi okunk nincsen igazán meglepődni. Ugyan az adatok még 2020-ra vonatkoznak, de semmi okunk azt hinni, hogy 2021-ben negatív irányba változtak volna, és plasztikusan mutatják be,  mekkora is a Youtube. A videómegosztó bevételeit tekintve  az összes streaming zenei szolgáltatónál illetve a legtöbb zenei  kiadónál is nagyobb, árbevételének nagysága  pedig megközelíti a teljes globális zeneiparét…

Az Alphabet és a Youtube legfőbb gondja az elmúlt években pont az volt, hogy  a Youtube sikerei ellenére  prémium zenei szolgáltatásai nem tudtak profitálni ebből. Pontosan a Youtube ingyenessége az, ami a legnagyobb kihívást jelentette az Alphabet prémium zenei szolgáltatása, a Youtube Music számára. Azaz, hogy fizessenek a felhasználók valami olyanért, ami alapvetően az ingyenességgel kapcsolódott össze márkaszinten az elmúlt bő 15 évben.

A Youtube Music sikertelenségét 2019-ben unta meg ( végleg) az Alphabet és azóta minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmazó mobiltelefonon  valóban a Youtube Music  az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója!

2020-ban már voltak jelek arra, hogy ez lehetett az a lépés, amire valóban szüksége volt a Youtube-nak és a Youtube Musicnak, 2021 pedig egyértelművé tette mindezt! A Youtube Music,  ugyanis 2021-ben elérte az 50 milliós előfizetős álomhatárt!A trend pedig még talán ennél is markánsabban mutatja, hova juthat el a Youtube Music: Időarányosan ugyanis  ugyanannyi előfizetővel tudott bővülni, mint a piacvezető Spotify!

Mindenki podcastol..de a Spotify   kezd az igazi podcast nagyhatalom lenni

2020-as év buzzwordje, slágere a Podcasting lehet majd a zeneiparban- írtuk 2020 elején.  Hogy nem  az lett, az  szinte teljesen és kizárólagosan betudható a koronavírusnak. Ettől függetlenül a podcastolás 2020-ban is jó évet zárt. 2021-ben pedig  kijelenthetjük, behozott minden lemaradást, amit esetleg 2020-ban összeszedett!

Maga a podcasting is tulajdonképpen hétköznapi aktivitássá vált. Az Edison piackutató cég adatai alapján ugyanis 116 millió amerikai állította azt, hogy az elmúlt hónapban  hallgatott podcast tartalmat! ez nem kevesebbet jelent, minthogy  minden harmadik amerikai hallgat podcastot havi rendszerességel!

Egy ilyen gyorsan népszerűvé váló tartalom és meredeken emelkedő piacot nem meglepő, hogy  valamennyi fontosabb zeneipari és zenepiaci szereplő  célba vet. Az Amazon, az Apple és persze a Spotify is hatalmas erőfeszítéseket tett  és tesz azért, hogy  ezt a piacot dominálja.  Mégis egyre több jel utal arra, hogy a svéd cég képes lehet a legmeghatározóbb szereplő lenni ezen a piacon is, ami a befektetői számára kulcskérdés!

Egyre nagyobb bajban az Apple zenei szolgáltatásai

Ahogy fentebb már írtunk róla, 2021 nem az Apple éve volt zenei téren! A hajdan a Spotify legyőzésére létrehozott projekt, ami a Beats Music alapjain rajtolt el  valahogy sehogy sem tudott érdemben közelebb kerülni a piacvezető svéd streaming szolgáltatóhoz.

A negatív trend már 2020-ban is erősen érzékelhető volt. A 2019-es adatokhoz képest a Cupertinoi cég részesedése  már abban az évben is csökkent , 2021-ben pedig  már nem is az volt a kérdés, hogy az Apple Music utolérheti-e majd a Spotify-t. Sokkal inkább az, hogy utolérik-e a vetélytársak az Apple Musicot?

Az év elején még azt jósoltuk, hogy erre a legnagyobb  és reális esélye az Amazon Music-nak van. Aztán 2021 sok tekintetben rácáfolt erre. Egyrészt a Youtube brutális növekedése miatt, másrészt mert az Apple Music növekedése szinte megállt. És közvetlen vetélytársaitól messze elmaradva mindössze 12%-al növekedett az Apple zenei szolgáltatása.

Persze a Cupertinoi céget nem olyan fából faragták, hogy  ne tudja, mit lehet és mit kell tenni ebben az esetben. Gyors és határozott nyitás azon területek felé, ahol az Amazon a leginkább  előnyre tett szert vele szemben! És az sem véletlen, hogy az Apple komoly zenei téren is terjeszkedik, HD minőségben teszi elérhetővé tartalmait és hogy  előfizetéses podcast szolgáltatás indítását is tervezi.   Hogy mindez mire lesz elég, az 2022 egyik legizgalmasabb kérdés lesz majd a globális zeneiparban!

Új kezekben és új úton a TIDAL

A TIDAL projekt sikerességéről megoszlanak a vélemények a zeneipari szereplők, újságírók között. Ugyan sok oka lehetett volna annak, hogy gyorsan és látványosan megbukjon, nem ez történt.

A TIDAL az elmúlt 6 évben aztán megszilárdította helyét  az egyre intenzívebb streaming piaci versenyben, elsőként jelent meg HD streaming szolgáltatással a piacon és exkluzív megjelenések sorával kényeztette előfizetőit.

A project túlzottan sikeresnek nem volt mondható, így időről időre felmerült,  hogy a TIDAL-t felvásárolja valamelyik streaming piaci pozícióját erősíteni kívánó technológia óriás többször felmerült, fundamentálisan független maradt a cég. Egészen tavaly év végéig, amikor is egy ismert, ámde zeneipari befektetőnek abszolút nem mondható vállalkozás  akvirálta jay-z streaming cégének többségi tuladonrészét!

A Square név ugyanis sokkal ismerősebben csenghet a fintech területen, mint hangzott ( eddig ) zenei területen, annak ellenére, hogy a korábbi Twitter vezér, Jack Dorsey optimista volt azt illetően, hogy ugyanaz, amit anno a Square elért a fizetési megoldások kapcsán, megismételhető a fizetési megoldások és a zene kereszteződésében.  

Arra bevalljuk mi sem gondoltunk, hogy a frigynek ilyen hamar, ilyen látványos eredményei lesznek. A TIDAL, az új tulajdonos mellett és vezetésével ugyanis hihetetlen sebességgel jelent meg egy a tengerentúli streaming piacon akár érdemi előretöréssel kecsegtető ingyenes szolgáltatással és üzleti modellel!