Valamikor 2003 végén a Soundcloud egy álom megválasztását tűzte ki célul maga elé, annak ellenére, hogy már akkor is roppant sokeres zenei szolgáltatás volt. A Soundcloud eltökélt abban, hogy streaming cég legyen belőle, olyan streaming cég, ahol egyszerre találhatóak meg az ismert, mainstream jellegű tartalmak és a sokkal kevésbé ismert, underground tartalmak egyaránt.

A major kiadók tartamainak licenszelése ugyanakkor hosszadalmas, sok buktatóval tarkított folyamat ezt több cég is megtanulta már, saját árán és most a Soundcloud is átmegy ezen. A Warner Music- kal, 2015 őszén kötött megállapodás ugyan ígéretes kezdet volt, azóta ugyanakkor inkább csak a problémákról hallunk a Berlini cég és a nagy kiadók között zajló tárgyalások kapcsán.

Aztán amikor szinte már mindenki temetni kezdte a berlini cég streaming projektjét, szinte a semmiből érkezett a világ legjelentősebb kiadójával, a Universallal való megállapodás híre. A megállapodás, amelynek a részleteit nem közölték lehetővé teszi, hogy a kiadó tartalmai megjelenjek a Soundcloud szolgáltatásában, több országban is (..), a Universal és az általa képvisel előadók pedig a hirdetési bevételekből részesülhessenek.

A megállapodás természetesen kulcsfontosságú a Soundcloud jövője szempontjából, és ez esetben messze nem csupán a berlini cég streaming szolgáltatási terveit értjük, hanem a jövőjét is, hiszen a kiadók perekkel is fenyegették korábban.

A világ legjelentősebb kiadójával illetve a vele kapcsolatban álló zeneműkiadóval való megállapodás ugyanakkor nm csak a Soundcloud esetleges és egyre valószínűbb streaming szolgáltatási tervei miatt fontos. Korábban ugyanis pontosan a nem teljesen tiszta jogi helyzet volt az, ami megakadályozta azt, hogy a Soundcloud a Twitter zenei terveinek részévé váljon.

Nagyon nagy kérdés ugyanakkor, hogy a Soundcloud valóban megmenekült-e ezen kiemelkedően fontos megállapodás révén?

Ha őszintén, az üzleti adatokat figyeleme véve értékelünk, azt kell mondanunk, nem biztos. A berlini cég ugyanis az elmúlt években folyamatosan veszteséges volt. Mindez önmagában még nem lenne gond, hiszen a Spotify , a Pandora, sőt alapvetően szinte az összes streaming szolgáltatás veszteséges, a magas tartalom költségek miatt. Az már rosszabb jel, hogy a veszteségek a bevételek hányadában is egyre növekvő méretet mutatnak. A legutolsó lezárt pénzügyi évben a veszteség meghaladta a bevételek kétszeresét! Az igazán aggasztó azonban az, hogy mindezeket az adatokat egyrészt akkor produkálta a Soundcloud, amikor még nem voltak meg a major kiadói megállapodásai és az azzal káró kötelezettségek , másrészt pedig, hogy a veszteségeinek elsődleges oka a végtelenül magas HR költségekből vezethető leginkább le.

A Soundcloud tehát egy halálosnak mondható pénzügyi pályán lavírozott, evickélt, már azelőtt, minthogy a nagy nemzetközi kiadókkal megállapodott volna. Márpedig az igazi pénzügyi terhet majd ezek a megállapodások rakják a német cég hátára, különösen, mivel feltételezhetően a kiadóknak fizetendő díjak, tartalmazhatnak majd kompenzációt a korábbi jogsértések ellentételezéseként, a jövőbeni bevételek megelőlegezéseként szolgáló minimumgaranciákat illetve akár tulajdonrészt is.

Egy fontos csatát megnyert  cég, de a háborút igazából még most kezdi csak majd meg. Az ellenfelek pedig egyben potenciális barátjelöltek is, hiszen a végtelenül nehéz pénzügyi helyzet legegyszerűbben egy akvizícióval lenne megoldható. Jelölt egyszer már volt, akkor a rendezetlen jogi helyzet hiúsította meg a tranzakciót. Jelölt most is lenne, a jogi helyzet pedig a Universal megállapodással sokat egyszerűsödött…

2015 a vártánál mozgalmasabb évnek bizonyult a digitális zenében, de ami talán még ennél is fontosabb, színre lépett az a két szereplő, - az Apple és a Youtube- amelyeknek a megérkezését már hosszú-hosszú ideje várta a piac.

2016-ban alapvetően erről a két cégről illetve legnagyobb vetélytársukról a Spotify-ról szól majd, meg persze sok minden másról is. Íme:

1. A Universal Music tovább növekszik

A Universal a legnagyobb és legjelentősebb lemezkiadó. Ezen pozícióját kiváló katalógusán és remek előadóin felül az elmúlt években lebonyolított akvizíciónak (is) köszönheti. A Doug Morrist áltó Lucian Grange egyértelműen a Universal megerősítését tekinti legfontosabb céljának, míg a tulajdonos Vivendi komoly készpénztartalékát bevallottan tartalomipari befektetésekre (is) tervezi költeni, elsősorban a feltörekvő ( Kína, India, Latin-Amerika) régiókban.

1. Komoly streaming piaci szereplők kerülnek veszélybe

2015 egyik leginkább sokkoló eseménye,eseményei voltak, amikor fontos független streaming szolgáltatók csődöltek be. Az hogy előbb utóbb ez bekövetkezik a piac tudta, érezte, mégis fájdalmas volt látni, hogy az igazán nagy halak ( Apple, Youtube) piacra lépésével milyen hamar kerültek bajba a független, kisebb szolgáltatók.

2016 ebben a tekintetben még fájdalmasabb lehet. Egyrészt mivel a világgazdasági és befektetői környezet immár messze nem annyira baráti, mint volt 2-3 ével ezelőtt. Másodsorban pedig 2016-ra lesz majd csak igazán érezhető az a fajta leszívó hatás, amelyet az Apple és a Youtube gyakorol a zenekedvelők körében.

Az eredmény? Majd az évé végén kiderül, a magunk részéről ugyanakkor nem lennénk meglepve, hogyha idén olyan, nagyobb streaming szolgáltatások is bajba kerülnének ,mint a TIDAL, a Deezer vagy a Soundcloud,

1. A Pandora valóban globális szereplő lesz, nem is akármilyen

A Pandora 2009-es majdnem csődbemenetele után 4-5 éven keresztül folyamatosan képes volt növekedni, erősödni, elsősorban az okostelefonok elterjedésének köszönhetően. 2015 aztán alapjaiban változtatta meg a Pandora működését ( is) , ugyanis a Youtube valamint az Apple vagy már elkezdett vagy el fog kezdeni elszívni felhasználókat a szolgáltatástól.

A Pandora már korábban megkezdte a felkészülést az új időkre, azonban a java majd csak 2016-ban következik. A Ticketfly akvizíció mellett újabb céggel bővült a Pandora portfoliója, az alany pedig az anno szebb napokat látott streaming szolgáltatás, az Rdio. A megállapodás nem kevesebbet jelentett- hogy a Pandora hosszú idő után 2016-ban végére nemzetközi streaming szolgáltatás szeretne lenni. Ebben nyilván segítségére lehetnek majd az Rdio megállapodásai, ugyanakkor intő példaként ott állhat a Pandora előtt az a Canossa-járás, amin a Soundcloud keresztül ment és megy.

Amennyiben sikerrel jár a Pandora úgy viszont hirtelen meghatározó streaaming piaci szereplő lehet majd. Ehhez kiváló alapot szolgált a csak a tengerentúli felhasználók 75 milliós aktív tömege illetve a 350 milliós regisztrált felhasználói tábor.

1. A freemium modell valóban háttérbe szorul

A streaming szolgáltatások népszerűségének növekedésnek egyik legerőteljesebb motorja kétség kívül az, hogy egységnyi áron dokkal több zene meghallgatását teszik lehetővé, mint az a lá carte szolgáltatások. Persze mindennek ára is van. a streaming szolgáltatások esetében a zenéket nem birtokoljuk, csupán elérthetjük őket. Ehhez tett hozzá még egy kulcselemet a Spotify: a szolgáltatás, azaz a zenehallgatási élmény ingyenesen is elérhető, reklámokkal szponzorálva. Ez maga a freemium modell.

Az alapvetően prémium megközelítésben , termékekben és árazásban hivő Apple, illetve a zenei kiadók más -más okokból zsigerileg ellenzik ezt a modellt. Az Apple üzleti érdekeit szem előtt tartva próbálja kihúzni a talajt a Spotify lába alól, a kiadók pedig saját bevételeiket akarják maximalizálni.

2015-ben a vita nem dőlt el, csak elkezdődött, és 2016-ban bizonyosan folytatódik majd. Az Apple mellett ott lesznek saját értékesítési és a kiadók számára elutalt jogdíj adatai, a Spotify mellett pedig immáron majd több, mint 100 millió felhasználó.

A végkimenetel megtippelhetetlen, de valószínű, hogy az ingyenzene napjai meg vannak számolva mai formájában. A totálisan ingyenes elérést biztosító szolgáltatások, mint a Youtube vagy a Soundcloud maguk is a fizetős modell felé mozdultak, mozdulnak el , míg a Spotify-t a kiadók kényszeríthetik ré arra, hogy szűkítse freemium lábának funkcionalitását.

1. Az Apple és a Spotify is video streaming szolgáltatást indít

A 2015-ös év azon felül, hogy erősen átalakította a streaming szolgáltatások piacát és erővonalait, megmutatta, mik lehetnek azok az irányok, amerre a digitális zenei szolgáltatások haladnak majd az elkövetkezendő években.

Az egyik irány egészen biztosan a videó tartalomfogyasztás erősödése lesz, azaz hamarosan akkor, amikor streaming szolgáltatásokról beszélünk majd, akkor audio és videó streamingről egyszerre beszélünk. Nem véletlen tehát, hogy a Youtube későbbi indult el prémium szolgáltatásával, akkor viszont pontosan ebbe az irányba indult…

2016 arról szól, szólhat majd, hogy további meghatározó szereplők követik. A Spotify ilyen irányú terveiről már tud a piac, a kérdés csupán az, mikor jelenik meg a svéd ég videó streaming szolgáltatásával.

A meglepetés szereplő ezen a piacon az Apple lehet. Egyre több jel utal ugyanis arra, hogy az Apple Music részeként az Apple előbb vagy utóbb videó streaming szolgáltatás indít majd, feltételezhetően elsősorban az exkluzív tartalmakra fókuszálva.

Egy évvel ezelőtt 2014 végén vettük utoljára górcső alá a nemzetközileg ismert és elérhető streaming szolgáltatások sorrendjét felhasználószámuk alapján. 2015 ugyanakkor alapjaiban alakította át a világ digitális zenei szolgáltatás térképét. Az Apple, a TIDAL és a Youtube színre lépésével, az Rdio megszűnésével, fundamentálisan alakult át a szolgáltatások listája.

2014 végén a listát a Sptofy vezette, magabiztosan, a francia Deezer illetve a poraiból feltámadó Rhapsody/Napster duó előtt, az első helyezett nem változott 2015-re sem, a többi azonban igen, nagyon is…A 2015-ös elemzésünk alapja az AppAnnie kutatócég App store-ok beli népszerűség alapján felállított globális illetve régiókra, országokra vonatkozó listája.

A globális, minden app store-t figyelembe vevő listát a Spotify vezeti, őt a berlini központú Soundcloud illetve az egyelőre még csupán a tengerentúlon elérhető Pandora követi. Mint látható a listán több olyan szereplő is szerepel, amelyeket a nyugati sajtó nem tart komoly streaming piaci szereplőként számon.

Mindez plasztikusan mutatja azt, amiről mi is több alkalommal írtunk itt blogunkban is: az olyan új, hatalmas piacok, mint Brazília vagy Kína vagy éppen India lokális szolgáltatásaikkal vezető szerepet tölthetnek be a világ streaming szolgáltatásai között felhasználószám alapján.

Az egyes országok alkalmazás boltjaiban persze komoly különbségek adódtak, melyek jól kifejezik az adott ország zenei piacának jellemzőit.

A világ legjelentősebbnek számító zenei piacán, az amerikain az első helyezett továbbra sem a Spotify, hanem az amerikai rádiós piacot uraló , az idén a nemzetközi terjeszkedést is megkezdő Pandora, a harmadik helyezett pedig egy másik európai szolgáltató, a Soundcloud.

Amit feltétlenül érdemes kiemelni az Egyesült Államokkal kapcsolatban az egyrészt az, hogy érezhető az iOS dominanciája, ami sem mutatja ezt markánsabban a Google Music a tengerentúlon nem tudott a Top10-be kerülni. Másodsorban viszont az egyelőre csak az Egyesült Államokban elérhető Amazon Prime Music kilencedik helyezése igen jól mutatja, mekkora potenciál is van, a szabványostól eltérő modellben működő streaming szolgáltatásoknak.

Teljesen más a helyzet az immáron a világ legnagyobb zenei piacának számító Japánban, ahol a nagy nyugati streaming szolgáltatások a toplista élének közelébe sem tudtak kerülni., még a Spotify sem. A listavezető pedig a Nokia zenei szolgáltatást átvevő, messaging alapú zenei szolgáltató Line Music.

A vezető európai zenei piacon, azaz az Egyesült Királyságban sok ismerős szereplővel találkozhatunk, az élen a Spotify-al, melyet a Soundcloud követ, de Franciaországon kívül az Egyesült Királyság volt az egyetlen terület, ahol a Deezer előkelő helyen tudott végezni.

Az angol piacra is jellemző az, ami az amerikaira, hogy a rádió illetve a rádió jellegű szolgáltatások akár még népszerűbbek is, mint a klasszikus streaming szolgáltatások. Mindez azt jelenti, hogy egyrészt a streaming szolgáltatásoknak valóban a zenemegismerésen kell dolgozniuk, annak érdekében, hogy még az eddigieknél is népszerűbbek lehessenek, másodsorban pedig azt, hogy az egyelőre csak a tengerentúlon elérhető Pandora nemzetközi terjeszkedésével valóban komoly felfordulást okozhat majd a streaming zenei piacokon.

És végül, de nem utolsó sorban akkor a kimaradókról. A kutatócég csak azokat a mobil alkalmazásokat rangsorolta, amelyek nincsenek előretelepítve a mobilkészülékekre. Így az ioS alapú készülékekre előre telepített Apple Music kiesett a felmérésből.

Természetesen teljesen más lista adódna, amennyiben az előre telepített alkalmazásokat is számba vennénk, mintha hogyan azt a Nielsen teszi a saját rangsorának összeállításakor. Ebben a listában ugyanis az Apple Music igen előkelő helyen áll, 54 millió átlagos felhasználóval. Ez az adat ugyanakkor bizonyosan félrevezető, hiszen mind a Spotify, mind a Pandora több felhasználóval, több aktív felhasználóval rendelkezik.

A Youtube e legnépszerűbb alkalmazások között van, azonban önmagában nem zenei alkalmazásnak számít. A Youtube Red decemberben jelent meg, így a tavalyi adatokban még nem szerepelhet. Mint sok más lista esetében itt is azt mondhatjuk. A 2016-os lista alapjaiban mutathat majd más képet, mint a 2015-ös!

Idestova egy éve váltott tulajdonost a Nokia Music, a Nokia, később pedig a Microsoft zenei szolgáltatása. A vásárló a japán üzenetküldő cég, a Line volt, ami sok tekintetben meglepetésnek tűnt , hiszen maga a japán cég is csupán 2014 decemberében jelentette be, hogy belép a streaming szolgáltatások piacára.

Az elmúlt egy év aztán fényesen igazolta a japán cég elképzeléseinek helyességét, egyrészt stratégiai irányból, hiszen 2015 egyik slágerét az egyre inkább összefonódó üzenetküldő és zenei szolgáltatások jelentették. Másrészt pedig fényesen igazolta annak a megközelítésnek a helyességét, melyet a Line zenei szolgáltatásával kapcsolatban képviselt.

A keleti piacok sajátosságait maximálisan kihasználva a japán cég 2 dolláros szuperolcsó streaming szolgáltatással lépett a piacokra. A japán után második legnagyobb Ázsiai legális piacoknak számító Thaiföldön, egy havi ingyenes trial után., 2 dolláros havi díj ellenében érhető el a Line Music.

A szolgáltatás másfélmillió dalból álló katalógusát az első két hónapban ingyen lehet igénybe venni, utána pedig a fejletlenebb piacokon 2, a fejlett Japánban pedig 8 dollároknak megfelelő helyi valuta ellenében vehetik igénybe a zenekedvelők a korlátlan verziót, a havi 20 óra használatra korlátozott verziót pedig 4 dollárnak megfelelő összegért.

Az üzenetküldő alkalmazással szemben a Line Music letisztult, könnyen áttekinthető, egyszerűen kezelhető, de természetesen a zenék beszélgetésekbe való beillesztése, megosztása itt is lehetséges.

Az olcsóbb ár, de ezzel párhuzamosan egyedi funkcionális megközelítés, lokális tartalmakra való fókuszálás busásan kifizetődött: a Line Music a letöltések alapján a világ ötödik legnagyobb zenei szolgáltatójává nőtte ki magát alig fél év alatt!

A Line Music és a megvásárolt Nokia Mixradio a Line közlése alapján függetlenül működik majd. Nagy kérdés, hogy átveszi, átviszi-e a keleten sikeres megoldásokat a nemrég megvásárolt Nokia zenei szolgáltatásba világszerte is a Japán cég? Amennyiben ien, úgy komoly meglepetést is okozat az amúgy is felbolydult streaming piacon…

Az Apple-el szemben az utóbbi időben leggyakrabban megfogalmazott kritikák egyike az, hogy a termékei kicsit félkésznek tűnnek. A kritikák sorából az Apple Music sem maradhatott ki, ami sok tekintetben igaz is, és ezt az Apple is érzi.

Ha pozitívak akarunk lenni, akkor pedig azt mondhatjuk, hogy az Apple, sok-sok évnyi iTunes dominancia után, valóban újból szeretné dominálni a zeneipart, azaz teljesen új, szokatlan megoldások egész sora van lehetőségként terítéken cupertinoban.

Az egyik ezek közül egy régóta dédelgetett álom: új, az Mp3-nál sokkal hatékonyabb és ezáltal jobb minőséget biztosító audio formátum kidolgozása. Zárójelben jegyezzük meg, hogy nem ez az első alkalom, hogy az Apple kapcsán felmerül ez a hír.

Steve Jobs és a kiadók egyik álma ugyanis az volt, hogy a digitális letöltések esetében is a digitális albumok, a digitális formátumok is képesek legyenek ugyanezt az élményt nyújtani, mint a CD-k. ( és itt most nem is elsősorban a hangzásra, sokkal inkább az extra tartalmakra gondolok) Először 2012-ben, az iPad 3 megjelenés kapcsán merült fel zenei körökben az a pletyka, hogy a Jobs féle one more thing egy ilyen új audio formátum bejelentése lehet majd. A következő alkalom pedig 2014-ben, a sok kérdést felvető Apple-U2 együttműködés bejelentésekor volt, amikor felmerült szinte teljesen ugyanez a lehetőség. 2015-ben az Apple nem valósította meg mindezt, lehet már azért, mert cupertinoban is érezték, hogy a streaming szolgáltatások mellett az a lá carte letöltési formátumán javítani már késő…

2015-ben aztán ismét napirendre került a saját audioformátum, ezúttal azonban már az Apple Music berkein belül, magának a streamingnek a minőségét javítva. Meg nem erősített hírek szerint ugyanis az Apple terve az, hogy 96kHz/24-bit minőségben kínálná tartalmait az Apple Music-ban, ami jelentősen meghaladja a most, a legtöbb streaming szolgáltatás által alkalmazott 44.1kHz/16-bit minőséget.

Technikailag a lépés megvalósítható lenne, méghogyha nem is feltétlenül könnyen. Az iPhone 6s telefon önmagában már képes lenne a magasabb audio minőség támogatására, egy Apple méretű cég esetében az audio tartalmak újrakódolása a jobb minőségben sem hangzik lehetetlen feladatnak, mégis akkor, amikor a piacon már most is jelen van két szolgáltató HD streaming opcióval, és egyikük esetében sem lehet kirobbanó sikerről beszélni.

Önmagában ugyanis a különösen jó minőségű audio csak a zenekedvelők roppant kis százalékát érdekli. Azokon az eszközökön, ahol napjainkban a zenehallgatás legnagyobb százalékban zajlik a HD minőség nem is biztos, hogy érzékelhető lenne. Egy hátránya ugyanakkor feltétlenül van/ lenne a HD tartalmaknak: sokkal nagyobb tárhely és mai még talán ennél is fontosabb a streaming során sokkal nagyobb mobil adatforgalom igényük lenne.

Persze az Apple-t, amely tavaly ősszel már megpendítette, hogy saját mobil szolgáltatást indíthat és ami ha a minőségről és a prémium szegmens megcélzásáról van szó nem ismer korlátokat, még az is elképzelhető, hogy mindennek ellenére vezetik be a HD tartalmakat az Apple Music-ban.

Ahogyan az várható volt, az Apple és a Spotify hamar komoly tétre menő számháborúba bonyolódott. Azzal, hogy az Apple Music fél év alatt elért oda, ahová a Spotify 6 év alatt, azaz 10 millió előfizetője lett, hirtelen realitássá vált az, hogy lehet, 2016 végén már nem Spotify-nak hívják majd a legnagyobb streaming zenei szolgáltatót.

Nehezen hihetőnek tűnt, hiszen az Apple legutóbb még csupán 6.5 millió előfizetőről számolt be,ami a Spotify 20 milliós prémium és 60 millió főt számáló teljes használói bázisához lépest elenyészőnek tűnt.

Ugyan hivatalos adatot nem közölt a svéd az Apple bejelentésére adott válaszában, azt ugyanakkor jelezte, hogy 2015 utolsó negyedévében minden eddiginél meredekebb emelkedést mutatott be bázisának növekedése.

A meg nem erősített hírek szerint a növekedés elérte a 35%-ot, azaz a Spotify az utolsó fél évben közel 20-25 millió felhasználóval bővíthette bázisát, amely most már feltételezhetőleg meghaladhatta a 100 millió főt!

A 100 millió fő a teljes bázisra vonatkozik, így feltételezhetően alapvetően a freemium szolgáltatási részt használókból áll, amely egyrészt köszönhető annak, hogy a cég vezetői az elmúlt hónapokban igen komoly munkát fektettek a szolgáltatás evangelizálásába, elsősorban a mindenki által megcélzott tinik körében, másodsorban pedig a már-már szokásosnak mondható karácsonyi akciónak!

A verseny tehát nem hogy nem ért véget, még csak most kezdődik. 2016 fontod év lehet majd abban a harcban, amely a Spotify , az Apple és a Youtube között zajlik majd, és amelynek az egyik kulcs eleme az ingyenesség lesz.

Az Apple Music 2015 egyik legjobban várt zenei szolgáltatása volt. Arról, hogy az Apple számára miért is vált kulcsfontosságúvá, hogy belépjen a streaming piacra és hogy alapjaiban változtassa meg azt és ahogyan a zenét, mint tartalmat kezeli, többször írtunk már itt blogunk hasábjain.

Utoljára októberben hallottunk hivatalos számokat, akkor 6.5 millió Apple Music felhasználóról számolhattunk be, az Apple adatai alapján! Szakértők szerint ez az év végére megközelíthette a 8 milliót,azonban a Financial Times információi alapján az Apple már 2015 végére elérhette a bűvös 10 millió előfizetős álomhatárt, ami azt jelenti,hogy 2017-ben ha ilyen ütemben növekszik megelőzheti a Spotify-t. Ez az ütem ugyan elmarad attól, amit elemzők a szolgáltatás indulása előtt vártak, de nem ért észben tartani, hogy az Apple 6 hónap alatt érte ez azt az ügyfélszámot, amit a Spotify 6 év alatt…

Az ingyenzene kérdésében perdöntő érv lehet majd a későbbieken, hogy az Apple által az első a forgalom alapján a kiadóknak fizetett összegek a hírek szerint felülmúlják a kiadói várakozásokat,azaz az Apple által erőltetett freemium modell nélküli megközelítés kap egy plusz pontot. Legalábbis a kiadóknál.

Ennek ellenére, mostani becslések alapján az év végére az Apple Music-nak közel 20 millió előfizetője lehet majd, amivel egészen biztosan dobogós lesz a streaming szolgáltatások között. Az, hogy második, vagy harmadik helyen, az csak a Youtube-tól függ majd. Ha tippelnünk kellene, meg lesz a második hely.

A kérdés, hogy mindez elegendő lesz-e arra, hogy az Apple betöltse azt a Messiás szerepet, amit a kiadók belelátnak, és ami az iTunes sikere kapcsán sok tekintetben igaz is. A világ zeneipara az elmúlt 15 évben 26-ról 15 milliárd dollárra csökkent, azaz közel 40%-ot esett. Még szomorúbb a kép, hogyha az inflációval korrigált értéket nézzük, akkora 1999-es 27 milliárd dollárról 10.5 milliárd dollár alá, azaz több, mint 60%-ot esett a világ zeneipari bevételeinek volumene.

Amennyiben az Apple Music megrázná magát és a jelenleginél meredekebb ütemben nővel elérné azokat a szinteket, amit eredetileg a legtöbb szakértő várt és valóban 75 millió előfizetője lenne, az nem kevesebbet jelentene, minthogy csak az Apple Music éves szinten 3-3.5 milliárd dollár árbevételt generálna a kiadók számára. Még a mostani, ennél jóval pesszimistább előrejelzések szerint is ez az érték elérheti az 1 milliárd dollárt.

Messze nem biztos persze, hogy az Apple Music használatának növekedése nem okozza-e majd például az iTunes bevételeinek meredekebb csökkenését és ezáltal az egyik oldalon keletkező addícionális bevételt nem ellensúlyozza-e a más forrásból kieső bevételek hiánya?

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy egyre több jel utal arra, hogy az Apple számára az Apple Music csak a kezdeti, első lépés, az igaz cél sokkal inkább egy Youtube vetélytárs, audio-video, zenei és film, saját gyártású és máshonnan származó tartalmakat kombináló előfizetéses szolgáltatás.

Amit nulláról felépíteni felettébb körülményes, nem véletlenül nem így tette sem a Youtube. se Amazon, de a Netflix sem. Az Apple számára tehát az Apple Music ennek a videószolgáltatásnak az alapja lehet.

2015 végének egyik legnagyobb drámája a világ vezető on-demand rádiójának részvényeivel zajlott le. A Pandora hosszú évek óta tartó, hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel tarkított, de alapvetően pozitív tőzsdei pályafutását az utóbbi időben egyre jobban beárnyékolta a szolgáltatás növekedésének lassulása.

A tőzsdei részvényárfolyam persze csupán ez indikátor, az pedig az elmúlt pár hónapban már érezhető volt, hogy a Pandora irányváltásra készül. Ezt jelezte, hogy a menedzsmentben fontos változások mentek végbe, illetve nem sokkal a tőzsdei krach előtt a kaliforniai on-demand rádió megvásárolta a Ticketfly nevű online jegyértékesítő céget. (arról, hogy az online jegyértékesítés miért is lesz a jövő nagyon izgalmas területe és miért igyekszik ebbe az irányba nem csupán a Pandora, de a Spotify is, lent olvashattok)

Nem sokkal ez után aztán újabb céggel bővült a Pandora portfoliója, az alany pedig az anno szebb napokat látott streaming szolgáltatás, az Rdio. A megállapodás nem kevesebbet jelentett- ahogyan azt a Pandora vezetői is hangsúlyozták a bejelentéskor-, hogy a Pandora hosszú idő után 2016-ban végére nemzetközi streaming szolgáltatás szeretne lenni.

Ahogyan mintegy hónappal ezelőtt írtuk is: Nagyon érdekes lesz majd látni, hogy hogyan alakul a Pandora és a nagy zenei kiadók viszonya most a bejelentés után. Eddig ugyanis a Pandora és a tartalomtulajdonosok és azok jogvédő szervezeteinek viszonya inkább szólt a pereskedésről, mint a tárgyalásról. Akkor és ahhoz viszont, hogy a Pandora nemzetközi streaming szolgáltatóként folytathassa, meg kell állapodnia minden kiadóval, ami önmagában sem lenne egy egyszerű ujjgyakorlat, így viszont kifejezetten nehéznek ígérkezik majd…

Az út nem igérkezett könnyűnek, a Pandora ellenben nem is vesztegette az idejét és már decemberben újabb megállapodást kötött, ezúttal a Warner/Chappell Music-kal, azaz egyetlen olyan zeneműkiadóval, amellyel eddig még nem volt közvetlen megállapodása.

És igaz ugyan, hogy nem kiadóról, hanem csupán zeneműkiadóról beszélünk ez esetben, de ettől függetlenül a sebesség, ahogy a Pandora megállapodott egy újabb tartalomipari szereplővel figyelemre méltó.

2016 első felének a feladat lesz, hogy a most már rendezett jogi körülmények mellett megállapodjon a három nagy major kiadóval. Ebben nyilván segítségére lehetnek majd az Rdio megállapodásai, ugyanakkor intő példaként ott állhat a Pandora előtt az a Canossa-járás, amin a Soundcloud keresztül ment és megy. Pedig a Berlini cég nem is tőzsdei szereplő, ami minden olyan jellegű elvárást, ami a kiadók részéről érkezhet ( például tulajdonrész) minden eddiginél nehezebbé tehet.

Az, hogy a streaming, mint tartalomelérési típus most már meghatározó, mint nem csak a fizika formátumok, hanem az a lá carte letöltés, 2014 vége-2015 közepe óta tudjuk. Ugyanakkor a streaming népszerűségének növekedése messze nem jár együtt a zeneipari bevételek növekedésével, sőt!

2015 első félévében a Nielsen piackutató adatai alapján a digitális bevételek csökkenése immáron meghaladta a fizikai CD eladásokból származó bevételek csökkenését az Egyesült Államokban!

A fent említett adatok bevételekről szóltak, A napokban megjelent, a teljes tavalyi évre vonatkozó, a vezető közvéleménykutató cég által bemutatott adatok alapvetően ugyanezt erősítik meg, méghogyha csak tranzakciós szinten is.

A 2015-ös év adatait összegfoglaló tanulmány alapján tavaly kétszer annyi zenét hallgattak a tengerentúlon, mint az előző évben. 2014 összesen audio és videó stream 165 milliárd darab, 2015-ben ugyanakkor már 317 milliárd darabot regisztráltak. Feltétlenül érdemes   megjegyezni, hogy a növekedés nagyobbik hányadát immáron a videostreaming adta. Amíg ugyanis 2014-ben alig 8% különbség volt az audio és a videó stream darabszámok között, addig 2015-ben az olló kinyílt és 16%-al több video megtekintés volt, mint amennyi audio tartalmat hallgattak.

Az a trend ugyanakkor abszolút nem változott, hogy a streaming az egyéb digitális zenefogyasztási típusok rovására növekszik. Az egyedi letöltések masszív 13%-ot estek és hosszú évek után először ismét 1 milliárd-nál kevesebb letöltést regisztráltak az USA zenei piacain.

A trend a tavalyi is az ide adatokat összetéve egyértelmű: a streaming meredeken növekszik, azonban alapvetően az egyéb digitális zene fogyasztási típusok rovására. A streamingen belül pedig a növekedést motorját egyre inkább a videó streaming vesz át, az audio tartalmaktól.Nem véletlen tehát, hogy egyre inkább erről is szól a streaming piaci harc!

Tudva, hogy a streamingen belüli dalmeghallgatások bevétel termelő képessége töredéke az al lá carte letöltéseknek, a videó streaming esetében meg alapvetően hirdetési bevételekről beszélhetünk csupán, a Nielsen 2015-ös adatai nem ok jót ígérnek az amerikai zeneipar 2015-ös bevételi adatai kapcsán..

A streaming szolgáltatásokkal szembeni egyik legtöbbet és leghangosabban szajkózott érv, hogy asz előadók nem kapják meg az elhangzott dalok után a nekik járó összeget illetve keveset kapnak. ( A klasszikus sokszor felhozott példa, hogy ma, ha valaki egy streaming szolgáltatásban egy hónapban csak egy adott előadó zenéit hallgatja. Akkor az előfizetési díj 70%-a az előadóhoz kellene hogy kerüljön. A gyakorlatban ellenben csak bonyolult képlet alapján, a lejátszások alapján részesülhet a bevételből ) Arról, hogy hol is lehet a pénz, már korábban írtunk, de ettől persze még a probléma nem oldódik meg…

A megoldást az olyan platformok jelenthetik, mint például a Bandcamp, amely közvetlen ( azaz disztribútorok nélküli) kapcsolatot biztosít a független előadók és rajongóik között. A platform népszerűségét mutatja, hogy tavaszi adatok alapján 2008-as indulása óta 92 millió eurót (100 millió USD) fizetett ki a náluk regisztrált művészeknek.

Annak érdekében, hogy a streaming szolgáltatások esetében is egyértelmű alternatívát tudjon nyújtani, a Bandcamp decemberben saját előfizetéses platformot indított. Maga a platform a már létező Bandcamp ökoszisztémába integrálódik be, így az előadói profil tulajdonosok könnyen integrálhatják majd saját egyéb tartalmaik közé. Illetve maga a szolgáltatás egyből, a profilok fejlécéből leérhető lesz.

A Bandcamp-re mindig is jellemző volt, hogy a lehető legtöbb és legnagyobb szabadságot adta az előadóknak, így van ez a streaming platformmal is, amelyet a profil tulajdonosok annak neveznek, aminek szeretnének és amelyről úgy gondolják, az a legtöbb rajongót érdekelheti.

Ami a pénzügyeket illeti a Bandcamp a bevételek 15%-át plusz 2.9% adminisztrációs költséget vesz le. Amennyiben azonban az előző év forgalom meghaladta az 5000 amerikai dollárt, úgy csupán 10%-ot kel „leadózni” a Bandcamp részére.

Önmagában persze a Bandcamp ( sem) garantál meggazdagodást az előadók számára. A Bandcamp egy eszköztár, amelynek segítségével a különböző elköteleződöttségű rajongók számára más és más szolgáltatásokat lehet nyújtani. A legkevésbé elkötelezett rajongók, akik csak hallgatják a tartalmakat, náluk elkötelezettebbek azok, akik vásárolnak a tartalmakból , náluk is fontosabbak azok, akik koncertekre is járnak, a piramis csúcsán pedig az ajándéktárgyakat vásárlók illetve az exkluzív tartalmakért fizetni hajlandó rajongók állnak.

A Bandcamp ékes példája annak, hogy nem a szolgáltatókkal van a fő probléma, hanem sokkal inkább az értékesítési lánc hosszúságával és a rajta csüngő szereplők számával. Z előfizetéses platformmal kiegészült Bandcamp pedig az Apple illetve a többi, előadói platformot tervező szolgáltató számára is jó példa lehetne, hogyan is kell megvalósítani az ideális művész- rajongó kapcsolatot..