Az audio streaming piac kétségtelen vezetője  a svéd Spotify, efelől egyre kevesebb kétsége lehet bárkinek.  2021-ben azonban eljutottunk oda, hogy mostmár teljesen egyértelműen kijelenthető, hogy rövid, de talán közép távon sem veszélyeztetheti senki és semmi  a svéd cég piacvezető pozícióját.

Ami ellenben fundamentálisan megváltozhat, az  az állítás, hogy  a Spotify üldözője az Apple Music!

A Midia research évente kiadott jelentése alapján a piacvezető svéd Spotify pozíciója valóban megingathatatlannak tűnik, hiszen  piac részedése magasabb, mint  a második és harmadik helyzetté együtt véve. A svéd cég növelte magasan a legtöbb előfizetővel bázisát, ugyanakkor százalékos alapon  nem ő volt a legsikeresebb! Százalékos mértékben a Youtube volt képes leginkább növelni előfizetői bázisát, 60%-al, őt követte a Tencent 40%-os, az Amazon pedig 27%-os növekedéssel. Azaz a második,harmadik és negyedik helyezettek erőlejesebben tudtak növekedni, mint a piacvezető svéd cég.

Hogy mekkora bajban van az Apple Music, azt a növekedésbeli különbség is mutatja: a fent említettektől messze lemaradva,mindössze 12%-al növekedett az Apple zenei szolgáltatása.   

Amint az a valódi előfizetőket, nem piaci részesedést mutató  ábrán is látszik, a Spotify előnye markáns, a második helyért ugyanakkor egyre erősebb küzdelem folyik.  Az Apple Music növekedése nagyon kifulladóban van, de tulajdonképpen az Amazonról is sok tekintetben hasonló mondható el. A Youtube ezzel szemben meredeken növekszik és hamarosan akár kettős előzést is végrehajthat.  

Egyre több arra utaló jel van, hogy a Youtube Music kiemelkedően népszerű a fiatalok, a Z generáció körében, ott és azok között, akik számára a Youtube Music az, ami az idősebbek ( a Napster generáció..) számára a Spotify.

Az üldözőbojt a kínai Tencent illetve a Google zenei szolgáltatásai jelentik. ( bár az utóbbi esetében meg kell jegyezni, hogy a érdemben magasabb előfizetőszámról beszélhetünk, már, mint amikor a Midia felmérése készült) Az első ötöstől messze lemaradva sorakoznak az olyan szereplők, mint a Netease, a Deezer vagy éppen a Pandora.

Az adatokból az is kiderül, hogy a streaming előfizetők többsége ( 60%) immáron a feltörekvőnek nevezett piacokról származik. ( A Tencent,  a Netease és  Yandex együttes piaci részesedése önmagéban 20/-os ot közelít ( Ez egyben magyarázatot ad arra is, hogy a növekvő előfizetőszám ellenére miért lassul a bevételek növekedése..

A klasszikus értelemben vett audio streaming piac első helyezettje felől tehát nem sok nyitott kérdés maradt. Persze ez a kép egyre inkább csalóka lesz, hiszen lassan egyre nyilvánvalóbb lesz ( a Spotify számára is) hogy igazi ellenfele a Tik-tok lesz.

 Amikor 2019-ben a Spotify bejelentette, hogy a jövőben  egyre hangsúlyosabb területként kívánja kezelni a podcast tartalmakat. Az elmúlt 2 év aztán folyamatosan mutatta, jelezte, mennyire is gondolja komolyan mindezt Daniel Ek vállalkozása.

A végcél felettébb ambiciózus: a hatalmas rádiós hirdetési piacból  minél több  és nagyobb részt hasítson ki magának. A tét nem pedig nem kicsi, 18 milliárd dollár. Ez a cél persze egy hosszabb 3-5 éves vagy még annál is hosszabb távú cél.

Sokkal rövidebb távú célja volt ugyanakkor a svéd cégnek, hogy a podcast piacot lassan 10 éve platformként domináló Apple  pozícióját megközelítse, aztán megelőzze.

Alig 2 évvel a  podcast piacra való belépés után aztán idén év elején már megérkeztek az első, valódi optimizmusra okot adó hírek. Az emarketer jóslata ugyanis az volt hogy a Spotify, még az idén  megelőzheti az Apple-t, mint a vezető podcast platformot! A piackutató cég 28 millió főre becsülte azt a számot, ahol mindez bekövetkezhet.

Pontos adatokkal- egyelőre (?) nem rendelkezünk azt illetően, hogy minden valóban be is következett-e, de a svéd cég  saját belső adatai  illetve az Edison marketing kutat cég éves felmérése erre engednek következtetni.

Ezek alapján valamikor 2021-ben megtörténhetett vagy megtörténik az előzés!

Az Emarketer előrejelzése alapján az év év végére a svéd cég 28,2 millió podcast használóval büszkélkedhet majd, míg vetélytársa csak 28 millióval.Az Edison adatai alapján ez azt is jelenti, hogy a tengerentúli havi podcast fogyasztás  több mint fele a piacvezető 2 szolgáltató, a Spotify és az Apple felületein koncentrálódik.

Az Apple persze nem azért ért el annyi sikert története során, hogy ne lenne tisztában ezekkel a trendekkel és adatokkal. Egyrészt gőzerővel dolgozik előfizetéses podcast szolgáltatásán. Másrészt- amíg  elkészül- addig is átalakította az Apple Podcast alkalmazást. Az új verzió célja, hogy az eddigieknél sokkal jobban támogassa a podcast tartalmak felfedezését.  Az új alkalmazásban új, az eddigieknél pontosabb kereső, személyre szabott ajánlók, illetve kategória alapú gyűjtő oldalak is megtalálhatóak.

A Cupertinoi cég végcélja, hogy az Apple TV és a podcast tartalmak közötti átjárást megteremtve maradjanak meg a podcast piac vezetőjének, azonban immár mint szolgáltató és tartalomelőállító. Nagy kérdés, hogy mindez az az új helyzetben is olyan simán sikerülhet-e majd, mint tervezték ?

Az amerikai a világ legjelentősebb zenei piaca, így minden, s tengerentúli zenekedvelők tartalom és különösen zene tartalom fogyasztási szokásairól szóló felmérés kiemelt figyelmet kap és érdemel.   Ez az amit a Edison research minden évben ,megtesz nekünk roppant hasznos információkat nyújtva arról, hogyan a alakul át lassan, de biztosan az, ahogyan a világ legnagyobb zenei piacán zenét hallgatnak a zenekedvelők.

Önmagában az audio tartalmakat hallgatók száma kicsit tovább növekedett és most már alulról súrolja a 200 milliót, azaz 3-ból két amerikai hallgat valamilyen formában online zenei tartalmakat.

Önmagában ez az adat jól hangzik, de önmagában nem mutatja mennyien számítanak aktív hallgatónak. Azt, hogy a 192 millió emberből 176 millióan  hetente is hallgatnak  audio tartalmakat már sokkal jobban. Ugyancsak  a növekvő aktivitást jelzi, hogy a napi szinten zenei tartalmakkal eltöltött idő, több, mint 1 perccel növekedett az előző 2020-as évhez képest.

Audio streaming

Ugyan márkaismertségben továbbra is a Pandora számít piacvezetőnek, heti szinten a legtöbben arról számoltak e, hogy a Spotify szolgáltatását használták. A svéd céget követte a Pandora, őket pedig Youtube Music. Az Apple Music, az Amazon mögött csak ötödik helyen végzett a listán, ami jól mutatja, mekkora bajban is van az Apple zenei szolgáltatása hazai pályán a tengerentúlon.

Rádiózás

 Sokaknak érthető okokból nem tetszik, de ettől még tény, a hagyományos értelemben  vett rádiózás a végnapjait éli. Hogy miért arról a következőkben részletesebben is írunk majd. Talán az utolsó mentsvárak egyike ugyanakkor az autózás, az autók. Az autóban ugyanis még továbbra is toronymagasan a legnépszerűbb zenehallgatási mód a hagyományos rádió , igaz a 6%-os csökkenés egy év alatt már messze nem a stabilitást jelzi…A CD lejátszók ugyancsak érthető okokból- ugyancsak eltűnőben vannak az autókból – a helyüket pedig a digitális megoldások- saját zene,  online audio, podcast- veszik át.

Podcasting

Az elmúlt évek abszolút slágere a podcasting, és mindez az Edison adatain is látszik! A piackutató cég adatai alapján ugyanis 116 millió amerikai állította azt, hogy az elmúlt hónapban  hallgatott podcast tartalmat! ez nem kevesebbet jelent, minthogy  minden harmadik amerikai hallgat podcastot havi rendszerességel!

Ugyanúgy természetesen, ahogyan a digitális zenei szolgáltatásoknál, a podcast esetében is megbízhatóbb adatot mutat, ha a heti szinten podcastot hallgatók számát  nézzük. 

Az Edison adatai szerit 80 millióan hallgatnak heti szinten podcastokat, azaz a teljes podcast hallgató tábor közel 70%-a heti rendszerességel teszi ezt.

 ...............................................................................................................................................................

A podcasting és az online zenei szolgáltatások párhuzamos növekedése és térnyerése olyan harapófogba hozhatja a hagyományos rádiókat, melyből totális és alapvető megújulás nélkül nem tud mér kijönni az iparág.

A koronavírus alapjaiban rázta meg azt a világot,amiben éltünk 2020  márciusa előtt.  Nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból „ egyforma mértékben. Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig. Maga az audio streaming ugyanakkor vegyes képet mutatott, ennek ellenére voltak olyan becslések, melyek szerint  a globális zeneipari bevételek, 22,6 milliárd dollárral ellentétben csupán 20,8 milliárd dollárt tesznek majd ki.

Az IFPI, a nemzetközi lemezipari szövetség minden évben kiadja jelentését a globális zeneiparról. A 2020-es év adatait tartalmazó jelentés természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül  azt, hogy mi is történt a világban 2020-ban.

És ugyan rémes 2020-as ( és egyre valószínűbb, hogy 2021-es) éven vagyunk túl, azt kell mondjuk, a világ zeneipara köszöni szépen, jól van.  Legalábbis a 7.4 %- os globális növekedés feltétlenül ezt jelzi…

A növekedés motorja, természetesen mi más, mint az előfizetéses streaming, amely 18%-al növekedett, és immáron 440 milliónál is többen fizetnek havonta valamelyik zenei szolgáltatásért. Azt, hogy a streaming volumenben mennyire domináns talán az jelzi a legmarkánsabban, hogy az összes többi fontosabb zeneipari szegmens meredeken csökkent. A streaming zenei szolgáltatások térhódítása a globális zeneipari bevételek megoszlásában  is nagyon jól látszik! 2020-ban a világ zeneipari bevételinek közel két harmada ilyen szolgáltatásokból származott, miközben az egyedi letöltések immáron alig 6%-át teszik ki globálisan a bevételeknek, így 15 évvel az iTunes születése után eljutottunk oda, hogy  fizetős letöltések  az egyik legjelentéktelenebb zeneipari bevételi szegmenst adják.

Sokkal- sokkal kitartóbb a fizikai adathordozók piaca, melyek még mindig a globális zeneipari bevételek egy ötödét adják.  

A digitális letöltések szinte szabadesésben voltak és közel 16/%-al csökkentek, a CD eladások is találtak még teret maguknak a további csökkenéshez és közel 5%-al csökkentek. Ugyancsak csökkent, meredeken a szinkronizációs illetve az élő előadásokhoz kapcsolódó bevételek, nyilván ezek esetében a koronavírus miatt lényegében eltűnő élő zenei koncertek okozták.

A növekedés motorját adó streaming szolgáltatások növekedése szempontjából kulcskérdés, hogy a globális régiók növekedése hogyan alakul. Már a koronavírus előtt is voltak arra utaló jelek, hogy a fejlettebb piacok növekedése aggasztóan lassul.

Ehhez képest  a koronavírus első évében az összes fontos regionális piac emelkedett, legtöbbjük 10% közeli vagy azt meghaladó mértékben. A renitens ezúttal is Európa volt, amely csupán 3.5%-al volt lépes növekedni. Mindez azért fájó pont, mert regionálisan a második legjelentősebb zenei régióról beszélünk a világ zeneiparában! Az éllovas pedig Latin-Amerika, ahol a streaming szolgáltatások előfizető száma és a bevételei 30%-ot meghaladó mértékben növekedtek, ami egyben azt is magyarázza, hogy miért is olyan aktívak a streaming zenei szolgáltatók a térségben.

Összességben tehát a világ zeneipara sok tekintetben pozitív meglepetést okozva vészelte át a sokkoló első koronavírusos évet.  A legnagyobb kérdés jelenleg amivel a vezető  kiadók, streaming zenei szolgáltatók egyre inkább és egyre határozottabban szembesülnek:  A streaming növekedése a fejlett piacokon kifulladóban van ( ha már nem fulladt ki..) , a fejletlenebb piacokon való növekedés ugyanakkor csak olcsóbb előfizetési díj mellett lehetséges, ami elméletben alacsonyabb bevételeket jelenthet majd.

És persze arról is egyre több szó esik, hogy mi jöhet majd a streaming szolgáltatások után? Jelenlegi tudásunk alapján a legvalószínűbb, hogy a Tik-Tok illetve hozzá hasonló közösségi zenei szolgáltatások érkezhetnek majd. Ahhoz, hogy a kiadók elkerüljék azt a fiaskót, ami anno a Napster kapcsán történt már most érdemes lenne elkezdeniük gondolkozni és ezekkel a szolgáltatókkal együtt dolgozni azokon a monetizációs modelleken, amik működhetnek majd.

Több mint három éve, mióta a Spotify megjelent a tőzsdén  negyedéves jelentéseit különös figyelem kísérte. Egyrészt azért, mert maga a digitális zeneipar egy a tőzsde számára nagyon nehezen emészthető üzleti modell.

A bruttó- azaz a felhasználók által fizetett előfizetési díj mintegy 70%-a az, ami költségként a kiadókhoz, jogvégő szervezetekhez kerülnek. Ebből az ördögi körből nem egyszerű kitörni. Az egyik módja az lehet, hogyha az előfizetőszám  olyannyira növekszik, hogy a kiadóknak fizetendő fix költségek bevételekhez viszonyított aránya csökkenni kezd.

Pontosan emiatt kísérte árgús szemekkel és kiemelt figyelemmel a svéd cég tőzsdei jelentésében  a pénzügyi adatokon felül a jövőbeni felhasználószám előrejelzéseit a befektetői társadalom. Ezt a saját maga által felállított és kommunikált  elméletet kezdte el megtörni a Spotify azzal, hogy a fejletlenebb piacokon egyre olcsóbban és olcsóbban kezdte el kínálni  a havi előfizetését, ezáltal csökkentve az egy előfizetőre jutó árbevételt.  

Így viszont a nyereségesség  vált egyre nehezebbé, amit viszont a befektetők nagyon nehezen- leginkább sehogy- toleráltak.  A sok tekintetben ördögi körből kiutat jelenhet a podcasting. A befektetők abban bíztak, hogy a podcasting segítségével a svéd cég olcsóbban tud majd olyan tartalmakat kínálni, amelyek nagyon népszerűek, illetve, hogy a podcast tartalmak révén a hatalmas rádiós hirdetési piacból is ki tud magának hasítani egy méretesebb szeletet.

A prémium felhasználók száma meghaladta a 170 milliót, ami 7  millióval több, mint az előző negyedévben, és közel 20%-al az előző év hasonló időszakában  jelentett értéket. Ugyanekkora értékben emelkedett a teljes havi használat, amely immáron a 400 millió főt közelíti.

Ami a bevételeket illeti a bevételek az előfizetőszám növekedésnél csak jóval elmaradó mértékben, 6%-*al növekedtek az előző negyedévhez képest, de az előző évhez képest mért 27%-os növekedés azért elég erősen jelzi, hogy  Daniel Ek csapata még mindig képes olyan újításokra, amelyek meredeken emelkedő növekedési pályán tartják a bevételeket.   

Ez esetben az újítás nem teljesen új keletű, ellenben jól ismert és a  Spotify által is hangsúlyozott: a podcast!

Mindez plasztikusan látszik, amikor a tavalyi és az idei harmadik negyedéves adatokat hasonlítjuk össze.

A 27%-os bevétel növekedés ugyanis 22%-os előfizetési és 75%-os hirdetési bevétel növekedésből tevődött össze! Azaz a jelek szerint a Spotify végre képes volt érdemben növelni hirdetési érbevételét.

Persze egyelőre még mindig az előfizetési bevételek dominálnak – közel 90%-a a bevételeknek ebből származott- de valóban úgy tűnik , hogy a podcast tartalmak segítségével sikerült életre kelteni és növekedési pályára állítani a hirdetési bevételeket.  

Maga a podcasting igen jól teljesít- erről lásd keretes írásunkat lentebb- e ugyanakkor felvet egy újabb kényes kérdést. Baj-e és ha igen ,mennyire, hogy a podcast tartalmak  népszerűségének köszönhetően  a Spotify ingyenes felhasználószáma kezd jobban növekedni, mint az előfizetői tábora?

A podcast tartalmak ugyanis jelenleg  hirdetéses alapon érhetőek el a platformon, melynek köszönhetően ahogy fentebb írtuk is, egyrészt meredek emelkedésbe kapcsolt az ingyenes felhasználók száma, másrészt pedig  ( végre) növekedésnek indultak a hirdetési bevételek. Ugyanakkor amennyiben a trend hosszú távon is fennmarad, akkor a svéd cég újabb problémával nézhet majd szembe: hogyan oldja majd meg az ingyenes podcastot hallgatók prémium zenei előfizetővé konvertálását?

A fentiek alapján persze jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a befektetők mindez alapján miért váltak mégis optimistává ( ismét) a svéd cég részvényét illetően?

Az egyik a már sokat emlegetett egy felhasználóra jutó árbevétel.  A fejlettebb piacokon a svéd cég- hasonlóan a Netflixhez- óvatosan de határozottan elkezdett árat emelni, elsősorban családi csomagjai esetében. Mindenek a pozitív hatása pedig a harmadik negyedévben már érezhető is volt! Ennek köszönhetően pedig a hosszú, több évnyi ARPU csökkenés állt meg és indult növekedésnek, áttörve a sok tekintetben lélektani határnak is mondott 5 eurós szintet!

És végül de nem utolsó sorban  az is táplálta és táplálja a befektetői optimizmust, hogy a Spotify a negyedik negyedévre- ami az audio streaming iparban is a legfontosabb negyedév optimista célszámokat fogalmazott meg  a befektetők felé. A teljes havi aktív felhasználószám jó eséllyel meghaladja majd a 400 milliót, azonban mind árbevételi, mind margin oldalon megemelte  előrejelzését!

Az audio streaming  elmúlt évtized-beli térnyerése után a Podcasting lehet majd a 2020-as évtized meghatározó trendje, írtuk idestova 2 éve.  Pedig maga a podcast formátum és a podcasting  egyáltalán nem új médiatípus, a technológia a kétezres évek eleje óta rendelkezésre áll, de igazi lendületet az Egyesült Államokban is csak 2014-15-ben vett, amikor  széles körben elterjedtek az okostelefonok és a széles sávú internet,no és amikor az Apple a zene mellett a podcastot emelte tartalmi fókuszába.

A podcasting két okból (lehet) roppant fontos tényező a világ zeneiparában. Egyrészt egy komoly növekedési potenciállal kecsegtető terület, lehet vezető, ahol a szolgáltatók közvetlenül lehetnek a kreátorokkal, a podcast készítőkkel, építhetik fel saját hirdetési  modelljüket és ökoszisztémájukat. Másodsorban pedig azért, hogy a podcast, mint tartalom segítségével a talk rádiók piacából  komoly szeletet hasíthatnak ki maguknak.

A tengerentúlon a „forradalmi hangulat”  számokban mérve azt jelenti, hogy 2021-re- azaz idénre- minden második amerikai  az előrejelzések alapján több-kevesebb rendszerességgel podcast hallgatónak számít!

Ami pedig a pénzügyi oldalt illeti, a podcastokban elhelyezett hirdetések értéke megközelítheti az 1 milliárd dollárt. ( összehasonlításképpen, tengerentúlon 18 milliárd dolláros  potenciális rádiós piacról beszélünk…)

A magyar piac természetesen minden tekintetben sokkal-sokkal elmaradottabb a tengerentúlinál- Pontos képet rajzolt erről az IAB (Internet Advertising Bureau) 2020-as felmérése.  

A kutatás és a  persze  a podcastpiac szempontjából a legfontosabb kérdés az volt, hogy mennyien
 is vannak a podcasthallgatók? A kutatás szerint a magyar  internetezők 40 százalékának volt már szerencséje podcasthez. A magyar internetezők összes teljes számából kiindulva, ez mintegy 2,5 millió embert jelent!  A rendszeres hallgatók aránya ennél természetesen  alacsonyabb, 12 százalék, az
napi podcasthallgatónak pedig az internetezők 4 százaléka vallotta magát.  Azaz összességében több, mint 1 millió magyar internetező alapvetően rendszeres podcast fogyasztónak számít!

Penetrációban tehát még nagyon messze van a magyar podcast piac a tengerentúlitól, de ettől függetlenül az IAB adatai sokkal fejlettebb magyar podcast piacot mutatnak, mint azt mi magunk is gondoltuk.  

Ha ebből a szemszögből nézzük, akkor  tulajdonképpen érthető, hogy miért is robbant szinte fel az elmúlt hetekben a magyar podcast piac! De ennek ellenére arra nehéz magyarázatot találni, hogy miért gondolta most, szinte az összes fontos magyar médiapiaci vagy ahhoz kötődő szereplő, hogy podcast szolgáltatást indít!

Telekom

A Magyar Telekom észlelve és megértve  a podcast tartalmak előretörését nem a gyártói, hanem az aggregátori pozíciót célozná meg. Ahogy ők fogalmaznak „Az oldal- podcast.hu-  célja a minőségi podcastok összegyűjtése, és a felhasználók segítése abban, hogy könnyebben megtalálják és felfedezzék a számukra érdekes és releváns tartalmakat. Az oldalt a magyar podcastvilág epicentrumaként képzelik el, ahol amellett, hogy egy helyre gyűjtik az ország legminőségibb podcast csatornáit, létrehoznak egy olyan digitális felületet, mely Magyarországon egyedülálló módon lehetővé teszi a szöveg alapú kereshetőséget a podcastek között.” Ez utóbbi valóban  egyedülálló lenne, sőt olyan  valami, amivel a magyar podcastok keresését a Telekom  akár hosszabb időre is magához láncolhatná…

Vodafone

A UPC-vel tavaly egyesült vállalat  a Telekommal ellentétben a kreátori oldalra szeretne fókuszálni. A cég, házi ügynökségével a Carat-al közösen Podcast Pioneers néven indított programot, melynek segítségével hallgatottságalapú anyagi támogatás mellett technológiai segítséget is kapnak, illetve műsoraikat a Vodafone különböző felületein hirdetik. A podcastertek számára talán legfontosabb kérdés ebben az esetben az üzleti modell, azaz, hogy mekkora részesedést kapnak majd a podcast tulajdonosok a podcastjukban a vodafone által elhelyezett hirdetésekből? A cég ígérete szerint a podcasterek nem fognak rosszabbul járni, mintha klasszikus hirdetést engedne be a műsorba, de valljuk meg, ennél azért konkrétabb és határozottabb információkra lesz szükség a podcasterek meggyőzésére!

Atmedia

A hirdetői oldal sem szeretne persze kimaradni a vélt vagy valós podcast piaci robbanásból!Podpad néven saját podcast oldalt indítanak, saját podcastokkal, melyeket olyan  podcasterek készítenek majd, mint Niedermüller Péter wellnesspodcaster, Limpár Imre szakpszichológus, az Animal Cannibals zenekar, Péter Petra rádiós műsorvezető (Manna FM), Linczényi Márkó, a Kispapám podcast alapítója, Riha Zsófia, a Lélekhangsáv podcastere és Indes Krisztián.

 Hirdetés értékesítő cégként természetesen a podcastokban  hirdetéseket helyez majd el az Atmedia, melyet maga értékesít majd és amelyből a podcasterek is részesednek majd.

...................................................................................................................................................................

Három nagyon különböző stratégiát láthatunk  a 3 cég esetében, érdekes lesz majd látni, hogyan forrnak ki, működnek majd ezek a stratégiák a valóságban. No és persze arra is érdemes lesz figyelni, hogy a magyar szereplők aktivitása , mennyire  befolyásolja majd  a piacot uralni tervező nemzetközi szereplők, elsősorban a Spotify  lokális podcast terveit és aktivitásait.

Végül, de  messze nem utolsó sorban  nagyon érdekes lesz megfigyelni, hogy a magyar, helyi podcast piac előretörése, hogyan hat majd a monolitikus, magyar rádiós piacra. Tudjuk, hogy a podcast a rádió koporsójába vert utolsó(?) szög, nagyon érdekes lesz látni, hogy ez itthon is így lesz-e?

Amikor audio streaming szolgáltatásokról beszéltünk, beszélünk, akkor  közepes hangminőségű, alapvetően  könnyűzenei tartalmakról  beszéltünk. A növekedésre kényszerített szolgáltatások  idén aztán pillanatok alatt bevették a HD streaminget, azaz immáron lényegében az összes fontosabb  streaming zenei szolgáltatás HD minőségben kínálja tartalmait.

A sok tekintetben harapófogóban levő Apple Music  most egy  kicsi, de annál fontosabb réteg számára tett nagy lépést azzal, hogy felvásárolta a Primephonic nevű szolgáltatót.

A lépés ugyanakkor biztosan nem azonal fogja éreztet jótékony hatását!  Sőt! A tranzakció értelmében  egyrészt  a Primephonic szolgáltatása szeptembertől megszűnt, ugyanakkor az Apple ígérete (csak)  az, hogy a jövő év során jelenik majd meg dedikált komoly zenei streaming alkalmazásával, amelynek nyilván az alapja majd a Primephonic lesz.

A Cupertinoi cég ígérete szerint addig, amíg a dedikált komoly zenei Apple alkalmazás nem készül el,  addig is törekszik majd arra,(..) hogy az Apple Music-on belül a komoly zenehallgatás élménye a lehető legjobb legyen.

Az Apple ígérete szerint első lépésként  maguk a Primephonic tartalmak- exkluzív tartalmak, lejátszási listák lesznek majd integrálva. Ezt követi majd  az Apple Music alkalmazás keresési logikájának átalakítását oly módon, hogy jobban támogassa a komoly zenei tartalmak esetében kulcsfontosságú gyűjtemény illetve szerző alapú keresést, illetve a komoly zenei tartalmak esetében lényeges extra adatok megjelenítését.  

Az Apple lépése sok tekintetben maximálisan érthető – lásd a Spotify kihívó pozíciójáért  folytatott egyre erőteljesebb harc, egyre nehezebb új előfizető akvirálás.A komoly zenei tartalmak azért is lehetnek fontosak az Apple számára, mert azok elsősorban az idősebbek körében népszerűek. Ez az a korcsoport amelyen pedig az Amazon nagyon erős ajánlattal van jelen és nagyon népszerű!    A gyorsaság ugyanakkor ahogyan ezt az Apple megtette, még a szakembereket is meglepte. A lépés célja egyértelmű: bővíteni az Apple Music használói körét, egy  rendkívül fizetőképes, ugyanakkor a minőségre és magéra az zenei tartalomra is igényes célcsoporttal!

Ha azt nézzük  melyik zeneipari szereplő éri el a legtöbb  internetezőt, mobiltelefontulajdonost, akkor az a Youtube. A szikár pénzügyi adatok alapján pedig a mai napig kijelenthető, hogy a Youtube a digitalis zenei szolgáltatások legjelentősebb pénzgyára, ami alapvetően az üzleti modelljéből, és tulajdonképpeni, a felhasználók által érzékelt  ingyenességéből is adódik.  

Pontosan ez az ingyenesség az, ami a legnagyobb kihívást jelentette az Alphabet prémium zenei szolgáltatása, a Youtube Music számára. Azaz, hogy fizessenek a felhasználók valami olyanért, ami alapvetően az ingyenességgel kapcsolódott össze márkaszinten az elmúlt bő 15 évben.

Ha őszinték akarunk, vagy szembenézőek akarnának lenni a Youtube-on belül, akkor azt mondanák, hogy az indulása után eltelt 2-3 évben mindez nem sikerült. Sőt, a Youtube Music hatalmas bukás volt, hosszú-hosszú éveken át!

Ez hozta el azt a pillanatot 2019-ben, hogy a a Youtube és tulajdonosa az Alphabet egyfajta utolsó szalmaszálként meglépte azt, amit sokan javasoltak neki és amely révén valóban ki tudja aknázni azt a tényt, hogy a világ legnépszerűbb mobil operációs rendszerét a cég fejlesztette ki. Az 2019  ősze  óta ugyanis minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmazó mobiltelefonon  valóban a Youtube Music  az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója!

Hogy ez hozta-e el a várt hatást, azt -egyelőre- még nem tudjuk- de ettől még tény, hogy az elmúlt 2 év egyértelmű nyertese a klasszikus audio streaming szolgáltatások között a Youtube Music!

Az Youtube Music, amelynek immáron 50 millió előfizetője van!  Ami azt jelenti, hogy a legutóbbi, tavaly októberi 30 milliós ismert és publikált adathoz viszonyítva, alig egy év alatt 20 millió előfizetővel tudta növelni táborát a cég!

Önmagában az 50 millió előfizetős szám persze még mindig nagyon-nagyon messze van a piacvezető Spotify közel 170 millió előfizetőjétől.

Markánsan más kép rajzolódik azonban akkor ki, hogyha az elmúlt 12 hónapot vesszük csak alapul! Ez idő alatt a svéd  piacvezető cég 144-ről 165 millióra növelte előfizetői táborát, azaz lényegében ugyanannyi új elfizetővel büszkélkedhet, mint a Youtube Music.

A Youtube Music hirtelen meredek növekedése pedig azt is jelenti, jelentheti,. Hogy az év végén az Apple Music-ot akár már nem csak az Amazon, hanem a Youtube is veszélyeztetheti majd az audio streaming piac második helyén! Ez pedig ahhoz képest, hogy 2 évvel ezelőtt, még az is felmerült, hogy a Youtube csak elterelő hadművelet gyanánt hozta létre  prémium streaming szolgáltatást, nem akármilyen fordulat!

Kicsit több, mint 20 évvel ezelőtt, egy új, roppant népszerű internetes filemegosztó megoldással, a Napsterrel hadakozva, a Universal Music nagyon kevés vezetője remélhette azt, hogy  20 évvel később, egy szinte biztos sikerrel kecsegtető tőzsdei részvénybevezetést ünnepelhetnek majd!

De később, a 2000-es évek közepén sem tűnt mindez egy reális pillanatnak! Ezt követően azonban   megváltozott a nagy nemzetközi kiadók helyzete az elmúlt 10-15 évben, pozitív irányban, elsősorban a streaming szolgáltatásoknak köszönhetően, a kilátások derűsebbek mint valaha!

Így jutottunk el oda, hogy a 2010-es évtized végén, 2020-as évtized elején, hirtelen  bizony jó dolog  lett lemezkiadónak és lemezkiadó tulajdonosnak lenni! Az audio streaming szolgáltatások- mint a Spotify, az Apple Music-  növekedéséből pedig maguk a tartalomtulajdonosok sem szerettek volna kimaradni.

A tulajdonos Vivendi pedig- abszolút érthető okokból- szerette volna ezt a helyzetet kihasználni. A tulajdonos Vivendi két lehetőséget mérlegelt. Az egyik a kiadó értékesítése , a másik pedig a tőzsdére vitel volt.  Mindkettő mellett szóltak bőséggel pro és kontra érvek is,végül azonban 2018 nyarán az  a döntés, hogy a Universal Music  egyelőre nem megy tőzsdére, ellenben a cég 50%-át egy,esetleg több,  stratégiai partner számára értékesítenék.

A világ legnagyobb kiadójáért illetve annak egy részéért természetesen potenciális jelöltek és önjelöltek sora jelentkezett be. A folyamat  a tervezetthez képest lassabban haladt és már az is felmerült, hogy esetleg mégsem tud 2019-ben befejeződni. Aztán kissé hirtelen befejeződött, nem is akármilyen eredménnyel! A Vivendi ugyanis bejelentette, hogy a kínai Tencent a Universal Music 10%-t vásárolja majd meg valamint a kínai cég további 10%-ot egy éven belül rögzített áron vásárolhatna meg. A Tencent 3 milliárd dollárt fizet majd a tervek szerint, ami 30 milliárd dollárra értékeli a Universal kiadót. A megállapodás értelmében a kínai cég további 10%-ot egy éven belül rögzített áron vásárolhatna meg. Ez a 10% aztán 20%-ra nőtt, azaz a világ legnagyobb zenei kiadójának az ötöde egy kínai streaming zenei szolgáltató kezében van.

A tulajdonos Vivendi, a tőzsdére lépés kapcsán 2023-as határidőt szabott, amely aztán 2020-ra módosult, hogy aztán a koronavírus okozta pánik miatt végül 2021-re módosuljon, és végül 2021, szeptember 21-e legyen a neves dátum!

A tőzsdei bevezetés során, a Vivendi a kezében levő részvények felétől szabadult meg  a következő módon: az UMG részvényeinek 60 százaléka a Vivendi-részvényesekhez került, 10 százalék a Vivendi társaságé maradt, 10 százalék Bill Ackman befektetési alapjáé, (erről bővebben lent)  20 százalék pedig egy Tencent által vezetett kínai konzorciumé lett. A Vivendi részvényesei részvényenként kaptak egy UMG részvényt is.

A tulajdonos Vivendi a hét elején a tőzsdére lépést menedzselő bankokkal együtt aztán meghatározta  az ajánlott nyitó árat, 18,5 euróban. Ez volt tehát az ajánlott nyitó ár, de a gyakorlatban a kereskedés teljesen más képet mutatott!

A befektető nagy lelkesedéssel vetették magukat az Amszterdami börzén a kiadó részvényeire, így már a nyitó ár is közel egy harmadával haladta meg a Vivendi által meghatározottat. A kereskedés csúcspontján az ár meghaladta a 30 eurót, hogy aztán végül megjelenjenek az eladók és a nyitó ár közelében legyen  maga a záró ár is.

Ettől persze a Universal Music fantasztikus napot zárt a tőzsdén, az érték pedig a nap végén megközelítette az 50 milliárd eurót!

Ennél persze sokkal fontosabb, hogy mit tartogathat a jövő a Universal Music ( és a kiadók ) számára? A jövőkép alapvetően pozitív, sőt pozitívabb, mint 2019-ben volt. Egyrészt mivel minden jel szerint a digitális szolgáltatók kiadóvá válása inkább a podcastban való harcban nyilvánul most már meg. Másrészt pedig  hosszabb távon egyre inkább úgy tűnik, hogy a kiadók  immár nem csupán a klasszikus digitális zenei szolgáltatásokból, hanem a Tik-Tok-szerű közösségi videós szolgáltatásokból, gaming platformokból is  markáns mértékű bevételeket remélhetnek.

Fonák módon tehát 20 év elteltével lehet, hogy pontosan az a digitális terjeszkedés hozhatja majd  el ismét a kiadók aranykorát , amelyet a Napster kapcsán anno minden létező eszközzel próbáltak megállítani, és amelynek fellendüléséhez Steve Jobs zsenialitása kellett.

Charles De Gaulle sok mindennek elmondható, de zeneipari szereplőnek nem. Sőt, kötve hisszük, hogy 50-70 évvel ezelőtt gondolta volna, hogy híres mondása- Ha valamit nem tudsz megakadályozni, állj az élére!- 2021-ben a zeneipar kapcsán kerül majd említésre.

A helyzet mégis ez, méghozzá nem is akárkik, az audio streaming piac vezetője a Spotify és a közösségi media egyre meghatározóbb kínai szereplője, a Tik-Tok kapcsán.

Elsőre a párhuzam- azaz, hogy a Tik-Tok a Spotify versenytársa lenne meredeken hangozhat, de ha rövid távon nem is, közép és hosszú távon feltétlenül erről beszélhetünk.   2020 ugyanakkor egyértelműen a Tik-tok éve volt, és ez talán a legfontosabb terület: a népszerűség. A kínai cégnek nagyon-nagyon jót tett a koronavírus illetve az azt követő  lezárások. Az otthon  ragadottak szinte mintha  rákattantak volna a Tik-Tokra, az alkalmazásszám pedig felrobbant a 2020-as évben. A Tik-Tok immáron több, mint 2 milliárd felhasználója nem kevesebbet jelent, minthogy a minden harmadik-negyedik ember a világon fent a kínai oldalon és fent van a telefonján a kínai cég alkalmazása.És ha nem  is ilyen volumenben, de igen meredeken nő azokon a piacokon ahol elérhető a kínai cég Spotify vetélytársa szolgáltatása is!

Ha és amennyiben ezt elfogadjuk, akkor a Spotify teljesen logikus lépést hajtott végre azzal, hogy a tik-tok előfizetők egy részének ingyenesen elérhetővé teszi saját szolgáltatását.

Az ajánlat a 18 éven felüli ( hihetetlen, de a Tik-Tok esetében ez meglepően fontos kitétel..) Tik-Tok felhasználókra vonatkozik, azaz ők érhetik majd el, országtól függően 3 vagy 4 hónapon át a Spotify prémium verzióját. S hogy mely országokról beszélünk? Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és Törökország, azaz szinte kizárólag európai piacokon folyik majd ez az éles kísérlet…

Ennek több oka is lehet, némelyik a svéd cég tájékon keresendő, némelyik pedig  valószínűleg pont  a kínai céghez köthető. A Spotify a bundle teszteléséhez legjelentősebb európai piacait  választotta, azaz semmi esetre sem vádolható azzal, hogy ne adna teret a promóciónak, amely várhatóan Tik—Tok felhasználók ezreit segíti majd Spotify eléréshez. A Tik-Tok számára- amely saját maga is rendelkezik egy, alapvetően a fejlő piaci igényekre fókuszáló audio streaming szolgáltatással-  pedig a partnerség nem jelent konkurenciát a Resso számára, hiszen olyan piacokon lesz elérhető a Spotify-Tik-Tok bundle, ahol a Resso nem elérhető, a Tik-Tok ellenben igen.

A két cég célja persze a promócióval gyökeresen ellenkező, de ez a szép az üzletben, hogy ellenkező célok néha összehozzák a vetélytársakat. A Spotify célja egyértelműen az lehetett a lépéssel, hogy a Resso-t el nem érő Tik-Tok felhasználók számára streaming zenei alternatívát mutasson. A Tik-tok számára pedig  a Spotity partnerség lehetőséget nyújt arra, hogy az amúgy is hihetetlenül sikeres márkát  tovább népszerűsítse. Azt, hogy melyikük számítása jön majd be, meglátjuk 1-2 éven belül, szinte biztosan.