Az amerikai a világ legjelentősebb zenei piaca, így minden, s tengerentúli zenekedvelők tartalom és különösen zene tartalom fogyasztási szokásairól szóló felmérés kiemelt figyelmet kap és érdemel.  

Az Edison piackutató cég, immáron hagyománnyá váló módon,minden évben elvégzi felmérését, amelynek keretében a tengerentúli internetezők zenehallgatási és közösségi média használati szokásait térképezik fel.

Az egészen biztosan kijelenthető a piackutató cég felmérése alapján, hogy az online zenehallgatás népszerűsége folyamatosan növekszik az Egyesült államokban és most már a teljes lakosság mintegy 60% számít többé kevésbé rendszeres online zenefogyasztónak!   

A 180 millió amerikai állampolgár  természetesen rengeteg különböző módon, platformon, formában hallgat zenei tartalmakat.  A tisztán audio szolgáltatások közül, ismertség tekintetében magabiztosan vezeti a piacot a Pandora, egy másik alapvetően rádiós szolgáltatás előtt és csupán őket követi a Spotify valamint az Apple Music, az Amazon Music vagy a Soundcloud.

Persze önmagában véve a márkaismertség még nem jelent aktív használatot és egyben hirdetők számára értékes felhasználót vagy előfizetőt. Ha a havi aktív használatot nézzük, akkor a  listavezető személye nem változott, azonban látható, hogy a vetélytársak jóval közelebb vannak a kalifornia on-demand rádióhoz, mint márka ismertség tekintetében.

Ugyancsak érdemes egy pillantást vetni a trendekre az elmúlt 3 évben! A Pandora lényegében véve stagnál, ellenben a Spotify-al, amely  majdnem megduplázta heti felhasználóinak számát két év alatt! Ugyancsak meredeken, közel 50%-al nőtt az Amazon zenei szolgáltatást aktívan használók száma, igaz, még ezzel is csupán az ötödik helyen található a felmérés szerint.

Az Apple Music még a dobogóról is lemaradt, de ami igazán aggasztó lehet a cupertinoi cég tartalomipari szakembereinek az az, hogy egyáltalán nem látszik, hogy növekedne az Apple Musicot rendszeresen használók száma!

A listában igencsak leszerepelt a Google streaming szolgáltatása, a Youtube prémium szolgáltatása pedig fel sem került a listára. Persze maga a Youtube, mint platform  az Egyesült Államokban is meghatározó. Heti rendszerességgel a megkérdezettek közel fele( 46%-a) hallgatott vagy nézett tartalmakat a videómegosztó szolgáltatásban. Ez 129 millió embert jelent, azaz az online zenei szolgáltatásokat hallgató 180 millió amerikai kétharmada egyben Youtube fogyasztónak is számít!

Érdekes képet mutat, hogyha megnézzük az audio szolgáltatások népszerűségét akkor, illetve azok között, akik már rendelkeznek otthoni okos asszisztensekkel. ( Az ő számuk sem kicsit, a felmérés szerint mintegy 50 millió amerikai rendelkezik legalább egy otthoni okos asszisztens megoldással)

Azok között, akik tehát rendelkeznek ilyen termékkel, ugyancsak a Pandora a legnépszerűbb zenei szolgáltatás, megelőzve a Spotify-t. A harmadik helyezett ugyanakkor itt már az Amazon Music, ami jól mutatja, hogy Jeff Bezos által képviselt nem konvencionális megközelítés kifizetődni látszik.

A legnépszerűbb zenei szolgáltatás az Egyesült Államokban egy online rádió, ami felerősítheti azt a nézetet és érzést, hogy a hagyományos rádiózás valóban komoly gondban van  egy ilyen jelentős zenei piacon.  

Azt írtuk mi is  korábban, hogy  a hagyományos rádiózás sorsát  az dönti majd el, hogy mi történik az autókban, hiszen az autókban az audio tartalom fogyasztást továbbra is az AM/FM rádió dominálja. Ha megnézzük a fenti ábrát, létható, hogy ezen a téren földrengésszerű változás továbbra sincsen, azaz az autókban továbbra is a hagyományos rádió a meghatározó zene hallgatási eszköz és mód.Ettől még tény, hogy az online rádiók hallgatottsága az autókban az elmúlt 3 évben 50%-al nőtt.

Az igazi áttörés ezen a területen akkor várható, hogyha és amennyiben a jelenleg 42 millió intelligens  autós rendszerekkel rendelkező amerikai száma jelentősen megugrik majd.    Hiszen addig, amíg az autóját rendszeresen használó amerikai  mindössze 15%-a rendelkezik olyan  megoldásokkal, amelyek segítségével  magában az autóban is könnyen, és biztonságosan érhető el az internet, addig nem várható, hogy az internet alapú szolgáltatások ( köztük az online rádiók) érdemben előretörnének az autós tartalomfogyasztásban.

A világ legnagyobb zenei piaca mindettől függetlenül egyértelműen  halad a  digitalizálódás útján. Nagyon érdekes lesz  a jövő évi  jelentést megnézni és elemezni, hogy a smart speaker-ek terjedése, illetve az Apple Music valamint az Amazon  terjeszkedése hogyan módosítja a jelenleg meglevő   tartalomfogyasztási szokásokat valamint a szolgáltatások népszerűségét.

Nagyon-nagyon rossz éveken van túl a kaliforniai  on-demand rádió, a Pandora. Amely a tengerentúli zene piacok meghatározó szereplője az elmúlt években sok mindennek volt mondható, csak a befektetők kedvencének nem.  Eleinte a veszteséges működés, majd később  az aktív felhasználók számának csökkenése volt az, ami nem tetszett nekik.

A lelke mélyén ezek után már mindenki el is temette a hajdan szebb, sokkal szebb napokat  látott szolgáltatást, hogy aztán alig fél évvel  a mélypont utána alapjaiban változott meg  hangulat cég és a cég részvényei körül, és mindehhez tulajdonképpen nem Is kellett több, mint egyetlen igazán biztató negyedéves jelentés !

A cég körülvevő hangulaton feltétlenül nagyot dobhat az a tény, hogy ugyan ( egyelőre) nem vásárolja fel a T-Mobile, de  Pandora kiemelt helyet , szerepet tölt majd be a mobil operátor kommunikációjában!

A jelenleg harmadik legjelentősebb tengerentúli mobil szolgáltatónak számító T-Mobile bejelentette, hogy a már régóta létező T- Mobile Tuesday akciósorozata keretében mostantól az újonnan a Pandora prémium szolgáltatására a szolgáltatásán keresztül feliratkozók , egy évig ingyenesen vehetik majd igénybe az on-demand rádió  középső prémium verzióját!

A megállapodás komoly segítséget jelentet a Pandora számára, hiszen a T-Mobile ügyfélállománya-  75-76 millió- önmagában több, mint  Pandora aktiv ügyfelei száma, azaz potenciálisan komoly fejlődést kínálhat a együttműködés

A bejelentés részeként a T-Mobile nem csak a Pandora-val való együttműködést jelentette be, hanem  egy sok tekintetben hasonló együttműködést a Livenation-el, melynek keretében  a T-Mobile ügyfelek kedvezményes 25 dolláros áron vásárolhatna majd jegyet olyan sztárok  koncertjeire, mint Wiz Khalifa & Rae Sremmurd, Lady Antebellum & Darius Rucker, Niall Horan, vagy Charlie Puth. A T-Mobile ügyfelek, az olcsóbb jegyeken felül kiemelt kiszolgálásban is részesülnek majd, azaz nem kell sorba állniuk, saját és névre szóló helyük  lesz a koncerteken.

Tovább bővíti vitatott zenei ajánlatát a T-Mobile US

A nyáron a T-Mobile US a közelmúlt egyik legvitatottabb lépésével emelte új szintre az amerikai mobilelőfizetőkért folytatott harcot. A Music Freedom névre keresztelt ajánlat, lényege, hogy a T-Mobile előfizető, bizonyos, a cég által választott szolgáltatások által generált adatforgalom alól mentesülnek.

A T-Mobile  marketing és üzleti stratégiájában régóta fundamentális szerepet tölt be  a zene, az elmúlt hetekben, hónapokban pedig a cég fontosabb vetélytársai egytől- egyig erősítettek zenei téren. Az Apple a közelmúltban a Verizonnal, a TIDAL pedig azzal a Sprinttel állt össze, amely éppen a T-Mobile-al való egyesülésre készül.

A Pandora pedig abszolút logikus választás, hiszen egyelőre a prémium és nem prémium streaming illetve streaming jellegű szolgáltatásokat együtt véve és nézve a tengerentúli piac vezetőjéről beszélhetünk!

Arról nagyon nincs és nem is lehet vita, hogy globálisan a svéd Spotify számít a streaming piac vezetőjének és ez ha nagy fordulat nem áll be, akkor rövid időn belül  nem is változik majd, hiszen jelenleg közel kétszer annyi prémium előfizetője van a svéd cégnek, mint az Apple Music-nak.

Alapjaiban más ugyanakkor a helyzet  a világ legjelentősebb zenei piacán, az Egyesült Államokban. Olyannyira más, hogy  az Apple negyedéves befektetői tájékoztatója során az Apple CEO, Tim Cook ugyan nem tett túl sok említést az Apple Musicról , pláne nem sok olyat, amelyet a piac ne tudod volna ( „jóval több, mint 50 millió ember használja a streaming szolgáltatást” , „éves szinten 50%-ot meghaladó mértékben nőttek az Apple Music bevételei” ) ugyanakkor egy meglepő és meglepően határozott kijelentést tett a Spotify-al való versenyről: „ Úgy tűnik hogy a most befejeződött negyedévben az Észak-Amerikai piacokon átvehettük a vezetés a Spotify-tól ”

A kijelentésben több apró, de fontos információ is el volt rejtve. Egyrészt Cook- nem véletlenül- nem csak az Egyesült Államok, hanem az USA és Kanada piacairól együttesen beszélt és ugyan nem említette, de nyilvánvalóan a Spotify-ra gondolt és célzott, akit megelőztek a piacvezető pozícióért.

Mindez amúgy nem feltétlenül meglepő, hiszen már az év elején azt írtuk „a hírek szerint az Apple Music növekedési üteme  bőven meghaladja a svéd vetélytársáét. Olyannyira, hogy ha ez a különbség megmarad, akkor valamikor a nyáron az Egyesült Államokban az Apple Music akár le is hagyhatja majd a Spotify-t előfizetőszámban.”

Mindez valósággá válhatott, méghogyha egyelőre nem is csak az Egyesült Államokban. A bizonyítékot pedig Cook szavain felül maga a Spotify nyújthatta! A svéd cég aktuális negyedéves jelentésében ugyanis megosztotta a befektetőkkel és a külvilággal is, hogy előfizetői bázisa hogyan oszlik meg az egyes régiók között:

A havi aktív felhasználók számát nézve 25-26 millió felhasználót kellene ( kellett volna,) felülmúlnia az Apple-nek annak érdekében igazolja Cook állítását.

Amennyiben igaz az- és minden jel szerint igaz-, hogy az Apple Music 44 millió előfizetőjének legalább 50%-a Észak-Amerikából való,  úgy Észak-Amerikában már júniusban megelőzhette  svéd vetélytársát az amerikai cég streaming szolgáltatása.

Hogy minden mikor következhet be az Egyesült Államokban is? Ez már izgalmasabb kérdés, de ahogyan az a mellékelt ábrán is látható ha csak nem történik valami csoda, úgy az év végére ez is bekövetkezhet majd. 

A jelenlegi változatlan megléte esetén ugyanis az év végére, az Egyesült Államokban a legpesszimistább előrejelzések szerint is 27-28 millió Apple Music előfizető lehet majd, szemben a svéd cég 24-25 milliójával.  (Az optimista verzió esetében is megmaradna az Apple Music túlsúly, 29-30 millió előfizetővel, szemben a Spotify 27 millió ügyfelével)

 A 2018-as év végére tehát nagyon jó eséllyel  az Apple Music lesz a világ legnagyobb zenei piacának vezető streaming szolgáltatása, miközben globálisan messze- messze elmarad majd ettől, sőt lehet, inkább hátrafelé kellene tekintgetnie…

Attól függetlenül persze, hogy ki mit kommunikál majd, az igazi verseny globálisan zajlik! Piackutatók illetve maguk a streaming szolgáltatók becslései alapján is ugyanis globálisan- az önmagában brutális potenciált rejtő kínai piacokat leszámítva- mintegy 200 millió zenekedvelő lehet a streaming szolgáltatások előfizetője még. Ez több, mint a jelenlegi 180 millió, azaz bőven van még tér és lehetőség a terjeszkedésre, mind a Spotify, mind az Apple Music  számára.

Júniusban jelentette be az Instagram, hogy IG TV néven új alkalmazást indít, amelynek segítségével innentől kezdve már nem csak rövid, hanem hosszabb videókat is publikálhatunk a népszerű platformon.

A lépéssel a Facebook tulajdonában levő, de ( papíron) attól függetlenül működő közösségi oldal direkt versenybe száll a Youtube-al illetve örök vetélytársával a Snapchat-el!

A dolog önmagában is érdekes lehet a zeneipar számára, hiszen a közösségi szolgáltatások illetve az üzenetküldő szolgáltatások (Instagram, Snapchat, Musical.ly) egyre inkább szerepet játszanak abban, ahogyan zenei tartalmakat  ismerünk meg és fogyasztunk.

Akkor azonban azonnal forró témává vált, amikor Jaden Smith új albumát exkluzívan, csak az Instagramon, az IGTV-n jelentette meg és tette  meghallgathatóvá, minden egyes dalt külön posztként feltöltve.  Egyelőre az Instagram esetében  még az alapvetően monetizációs eszközök is hiányoznak,de az irányvonal egyértelműnek tűnik: Amíg a Youtube és a Spotify elsősorban  háttérben történő zenehallgatásra szeretne majd egyre inkább megoldást nyújtani, addig az Instagram arra akar majd megoldást nyújtani, amikor aktívan szeretnénk tartalmat publikálni!

Mindez azt is jelenti, jelentheti ugyanakkor, hogy hosszabb távon ( de akár hamarabb is) az Instagram is igen meghatározó digitális zenei szereplő lehet majd! Rossz példa és jó példa is van a közelmúltból. A rossz kiemelhető, hiszen az Instagram tulajdonosa, a Facebook az! A Facebook, mint a közösségi média domináns cége, mégis, zeneipari kapcsolatai  minimálisnak minősülnek, minősülhettek korábban.  Mark Zuckerberg cégének  aktív zeneipari szereplőként való belépéséről fonák módon pont Mark Zuckerberg egy korábbi mondata alapján  spekuláltak sokan, sokáig, történni aztán nem nagyon történt semmi.

Zenei videókkal tör be a zeneiparba a Facebook

A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban.

A Facebook nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  és a jelek szerint  inkább egyfajta prémium forgalomterelő szerepet töltött és töltene be. Pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

A Facebook Messenger lehet a legnagyobb zenei megosztó alkalmazás

Alig 1 héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a Spotify folyamatos útkeresése részeként és persze növekedése érdekében újabb területre, ezúttal a zeneipar következő brutális növekedési területének tűnő zenés üzenetküldési piacra tervez belépni. Arra a piacra, ahol már eddig is komoly szereplők vetélkedtek és amely piacot az a Facebook dominálta, amely viszont eleddig nagyon óvatosan bánt a zenei tartalmakkal és az integrációra helyezte inkább a hangsúlyt.

A hosszú évekig távolságtartó magatartást ugyanakkor felülírni látszik a videó és az instant messaging piac vezető pozíciójáért indítandó küzdelem, de ettől még tény, a Facebook nem lesz streaming zenei szolgáltaó, ez most már szinte biztos!

Az Instagram ugyanakkor nem is kell, hogy az legyen ahhoz, hogy meghatározó szerepe legyen a digitális zenében! Az utóbbi időben ugyanis  maga a Facebook szerepe is csökkenni kezdett az előadók és a rajongók  kapcsolttartásában. Ennek az oka pedig nem más volt, mint maga az Instagram.

A Facebook szerepe ugyanis ha lassan is de egyre inkább csökkenni kezdett a zenei marketingben, ugyanis maguk a rajongók kezdték el egyre inkább az Instagramot használni a kedvenc előadóik követésére.

Az IGTV-vel illetve azzal a lehetőséggel- amit amúgy a Facebook és a kiadók közötti megállapodás tesz lehetővé- hogy az Instagramozók által feltöltött videók zenei alapot is kapjanak – az Instagram egy olyan területen- amit tulajdonosa a Facebook sem erőltet, illetve a Youtube is kezd magára hagyni-  lehet meghatározó szereplő, amelyet igazából egyetlen szereplő sem feltétlenül szeretne a jövőben magáénak tudni..Mindez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy a jövő zeneipaárban az elsődleges közösségi kapcsolatteremtési terület már nem a Facebook, hanem az Instagram lesz majd az előadók és rajongók között,  fénykép,videó publikálási lehetőségekkel,dal premierekkel .

 Immáron 4 hónapja van jelen a tengerentúli tőzsdén a streaming piac svéd vezetője, a Spotify, és ugyan apróbb kilengések  már megrázták, de eddig inkább azt lehet mondani, jó befektetés a Spotify részvényvásárlás.

Tette mindezt annak dacára, hogy májusban és a múlt héten is közzétette egy-egy  az adott negyedévre vonatkozó pénzügyi jelentést, melyeket a befektetők  kisebb kritikákkal, de úgy tűnik elfogadtak.

Ahogyan az előző negyedéves jelentés esetébe, ezúttal is a fő, a befektetők által is  árgús szemekkel figyelt területekre- ügyfélszám, aktív felhasználók, árbevétel-  helyezzük elemzésünkben majd a hangsúlyt.

Ügyfélszám: A tőzsdei jelentés előtti napok egyik legforróbb híre volt az, amely azt mutatta, hogy a svéd cég előfizető száma jelentősen megugrott az elmúlt negyedévben elsősorban a korábban már használt 3 hónapra egy dollárért elérhető Spotify előfizetés és a hozzá kapcsolódó kommunikáció segítségével- a prémium előfizetők száma  83 millióra ugrott, ami 8 millió új előfizetőt jelent  csak egy negyed év alatt! Mindez azt is jelenti, hogy a sokak által az év végére prognosztizált 100 millió prémium ügyfél egyre elérhetőbbnek és valószínűbbnek tűnik!

A teljes ügyfélszám, azaz az ingyenes és a prémium előfizetők száma 173-ról 180 millióra növekedett. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az ingyenes előfizetők száma csökkent! Ez utóbbi hír elég erőteljesen megrázta a befektetőket, akik köztudottan  érzékenyek az ilyen jellegű adatokra, hiszen ez a szolgáltatás iránti érdeklődés lassulását jelentheti.  Nagyon megörültek ellenben a zenészek és a kiadók, hiszen a fentiek nem kevesebbet jelentenek, minthogy a Spotify fizetős, prémium szegmense gyorsabban növekszik, mint az ingyenes része! Ennek köszönhetően az előző évi 36%-hoz képest immár a teljes Spotify ügyfélbázis 46%-a prémium előfizető!

Churn: Az aktív felhasználók csökkenésén felül, a Spotify iránti érdeklődés csökkenésének jele ( lenne amennyiben a churn- azaz az ügyfelekkel lemorzsolódása- elkezdene növekedni. Ezért is okozott pánikot a befektetők körében, amikor a Consumer Intelligence Research Partners (CIRP) nevű kutató cég azt állította kutatásai alapján, hogy a tengerentúli piacokon  igen meredeken 16%-ra nőtt a lemorzsolódás a Spotify ügyfelek között! A negyedéves jelentést elemző  megbeszélésen Daniel Ek Spotify CEO mindezt tételesen cáfolta, kiemelve, hogy a tengerentúli churn, nem hogy nőne, hanem közelíti a 4%-ot, ami jelentősen alacsonyabb, mint a globális 5%-os érték. Azaz minden jel szerint nem tűnt el a svéd streaming szolgáltatás varázsa!

Üzleti eredmény: a Spotify-al és amúgy általában a független streaming szolgáltatásokkal kapcsolatban a  legjelentősebb befektetői kétség, hogy mikortól fognak tudni nyereségesen működni?

Ezen a téren nem nagyon van pozitív változás, sőt a trendek sem igazán változtak: a Spotify árbevétele negyedévről negyedévre meredeken nő (  aktuálisan az előző negyedévvel megegyező mértékben, melynek köszönhetően a negyedéves árbevétel 1.5 milliárd dollár volt!)  az első félévi kumulált árbevétel pedig közel 3 milliárd dollárt, ami azzal kecsegtet, hogy a svéd cég története során első alkalommal éves szinten 5 milliár dollárt  meghaladó árbevételt érhet majd el!

Stratégiailag nem biztos, hogy jó hír ( ha elfogadjuk, azt amit Daniel Ek a tavasszal  sugallt a Spotify ingyenes részével kapcsolatban) , hogy a fenti, ügyfélszámokkal összhangban, a svéd cég árbevételeit továbbra is abszolút mértékben az előfizetési díjak dominálják. Az előfizetési  díjból származó bevételek a második negyedévben elérték az 1.4 milliárd dollárt, az előző év hasonló időszakához mérve  317 millió dollárt növekedve! Mindeközben a hirdetési bevételek alig 25 millió dollárral növekedtek, így 2018 első félévének a végén a hirdetési árbevételek immár 10% alatti részben részesülnek a Spotify bevételeiből!  

A szépen növekvő árbevétel ugyanakkor a költségek és ezáltal a veszteség növekedésével is járt, jár. Hiába csökkentek ugyanis az első félévben a működéshez kapcsolódó költségek és ezáltal a működési veszteség, összességében az első fél évben közel 700 millió dollárnyi veszteséget termelt a svéd cég, ami már közel kétszerese a tavalyi év egész éves veszteségének, az elmúlt 3 negyedévben összesen pedig a 3 milliárd (!!) dollárt súrolják a veszteségek!

A jelentés tehát alapvetően megerősíteni látszik a svéd cég fundamentális befektetői sztoriját, azaz hogy a fő hangsúly ( még mindig) a növekedésen van és nem elsősorban az üzleti eredményen és a nyereségességen.

Mindez azt is jelenti, hogy addig, ameddig a tőzsde elfogadja ezt a narratívát és a zenei részvények iránti bizalom is akkora lesz, mint amekkora jelenleg , addig folytatódhat a Spotify menetelése  és emelkedhet a részvényárfolyam.

Az elmúlt időszakban, ha a Soundcloud szóba került, akkor a csőd, az új befektetők   és az új tulajdonos körül forgott szinte minden. Mindez, egy  olyan versengő és folyamatosan fejlődő piacon,mint a digitális zenei streaming már önmagában véve sem egészéges, hiszen fejlesztések elmaradásával, csökkenő felhasználói aktivitással párosulhat!

Annak a reménye, hogy minden pozitiv irányba változhat az új tulajdonos belépésével és térnyerésével szerencsére csökkent és ami talán ennél is fontosbb végre -ismét. egyértelmű stratégia mentén fejlődik a cél. Ez pedig nem más, mint egy az előadókat fókuszba állító, a Soundcloud az audio  Youtube-ja narratívára hajazó megközelítésre, azaz lényegében a Soundcloud eredeti koncepciójához való visszatérésre. Azaz az előadók számára olyan plusz eszközöket adni, ( hallgatói információk és analitika, extra tárhely)  amely miatt azok számára megéri évi 70-100 dollárt fizetni.

Amennyiben ezt a stratégiát vesszük alapul és fogadjuk el ( amit nincs okunk nem megtenni) akkor a Soundcloud egy ebbe tökéletesen beleillő és nem mellékesen  hihetetlenül cool partnerséggel  megoldással lepte meg legfontosabb felhasználóit, a Dj-ket!

A partner sem akárki, hanem a DJ-ék körében igencsak népszerű  Pioneer DJ. A partnerség értelmében pedig a DJ-ék, közvetlenül  a Pioneer már létező, DJM-REC alkalmazásán keresztül élő mixeiket közvetlenül tudják majd a Soundcloudon publikálni.

Mindez persze a Soundcloud oldalán nem annyira bonyolult feladat,  a feladat javát elvégzi  Pioneer DJ alkalmazása. Ez persze az egész együttműködés hátránya is , hiszen a lehetőség maga függ, attól az alkalmazástól ami nem ingyenes, azaz plusz költséget jelent a DJ-ék számára, a Soundcloud számára fizetendő díjakon felül.  

Maga a megoldás és ezáltal az élő felvételek azonnali kiposztolása a Soundcloudra roppant egyszerűen működik majd: a mobil telefonunkat a Pioneer keverőjéhez csatlakoztatva, az alkalmazást elindítva már  mehet is a publikáció! Mindez azt is jelenti, hogy analóg-digitális jelátalakításra sincsen szükség, ezt a feladatot levégzi helyettünk maga az alkalmazás!

Ugyan technológiailag a partnerség tető alá hozása nem jelent őrületesen nagy előrelépést, fejlődést a berlini cég számára, ugyanakkor hatalmas előrelépést jelent abba az irányba, hogy a DJ-ék számára a Soundcloud legyen a nagybetűs zenei platform. Tulajdonképpen ehhez már nem kéne más „csak” a feltöltött mixek  értékesíthetőségének megteremtése. Ez persze nem egyszerű feladat, de ha már a Soundcloud tető alá hozta  rémisztően drága kiadói megállapodásait, azokat legalább erre lehetne talán használni!

Az Apple  az irányú tervei, hogy több lenne, mint csupán egy sikeres zenei szolgáltató, abszolút nem új keletűek, sőt. A Jobsi hagyaték egyik legizgalmasabb pillérét jelentették. Maga Jobs ugyanis abszolút nem volt  kiadó pártinak mondható, sőt köztudottan rossz viszonyba került a kiadókkal és azt gondolta, hogy azok sok tekintetben akadályozzák az innovációt.

Márpedig Jobs kezében ott volt már halála előtt is az, amire leginkább szükség lett volna ehhez: egy működő platform az előadók és a zenekedvelők között.  Jobs elképzelése ugyanis az volt, hogy a szerinte teljesen felesleges közvetítő ( ebben az esetben a kiadó)  kiiktatásával közvetlen kapcsolatot hozzon létre az előadók és a rajongóik között.  A platform- ez esetben az iTunes- lehetővé tett volna egy leginkább az appstore fejlesztőkkel fennálló viszonyrendszerhez hasonló, végtelenül egyértelmű szabályokkal bíró megoldást a kiadó-előadó viszonyban. Az előadók –közvetlenül- fizetnek az Apple-nek az iTunesban való megjelenésért, a bevételeken pedig a már megszokott 70/30 arányban osztoznak a felek.

Jobs halálával aztán sokáig ezek a tervek háttérbe szorultak, sőt maga a zenei is vesztett a hangsúlyából. Mindez aztán 2015-ben változott meg, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az Apple-nek zenei stratégiát kell váltania és el kell mozdulnia a streaming szolgáltatások felé

A stratégia irányváltáshoz pedig nem csak az akarat, hanem a szürkeállomány is megérkezett a Beats 2015-ös akvizíciójával.  Amit akkor írtunk, az sok tekintetben meg is állta a helyét: Az akvizícióval tehát a digitális zeneipar három legkomolyabb előadó oldali szakembere kerülhet az Apple kötelékébe. Segítségükkel az Apple valóban létrehozhat egy olyan, modern kiadót, amely egyszerre ötvözi az exkluzív megjelenéseket, a koncertekkel, a jegyekkel, a tehetségkutatással.

Az első lépéseket felettébb hamar meg is tette az Apple, amikor a mintegy 250 millió dollárért megvásárolta Taylor Swift kiadóját, a Big Machine-t, melynek köszönhetően lehetősége adódott exkluzív tartalmakat biztosítania maga számára, ezzel még jobban kihangsúlyozva a többi streaming szolgáltatás egyik legjelentősebb problémáját: fontos előadók hiányát az amúgy hatalmas méretű katalógusukból!

Az Apple később, 2017-ben, a saját gyártású és exkluzív tartalmakért kibontakozó harcban tett egy újabb lépést a kiadóvá válás irányába, bár ott elsősorban videó tartalmakról beszélhettünk.

A mostani lépés ugyanakkor ezekhez abszolút nem fogható, jóval jelentősebb ,méghogyha a zenekedvelők, Apple Music felhasználók számára nem is feltétlenül olyan látványosak.  A fent említett irányváltásban kulcs szerepet játszó Jimmy Iovine távozása valamint az iTunes várható bezárása  amúgy is igényelné a szervezet átalakítását, de minden jel szerint az Apple a jót ás a szükségest összekötve mindezt kihasználná arra, hogy tovább lépjen előre a kiadó válás útján.

A cupertinoi gigacég ugyanis zenei kiadói divíziót (Music Publishing Division)  hozott létre, annak érdekében, hogy jobban a hivatalos megfogalmazás szerint  a dalszövegírók érdekeinek erőteljesebb képviseletét hivatott elősegíteni.

Az üzletágat Jelena Segal vezeti majd, aki korábban az iTunes nemzetközi jogi vezetője volt, és 5 alterületet operations, kereskedelmi, előadói kapcsolatok, PR valamint A&R-  foglal majd magában!

Az, hogy az Apple jövőben, az új üzletág révén  maga is klasszikus kiadóvá válna, és elkezdene létező zenei katalógusokat vásárolni, nem tűnik valószínűnek! Márcsak azért sem, mert az Apple sosem a jelenlegi kiadók üzleti modelljét szerette volna másolni, hiszen azt rossznak tartotta!

Hogy  akkor mégis lehet az Apple tényleges célja az új üzletág indításával? Egyrészt, hogy biztosítsa magát üzleti és marketing szempontból!

Egyrészt, hogy biztosítsa magát üzleti és marketing szempontból! Az Apple márkanév Az egyik- ha nem a legértékesebb- márka a világon, a digitális zenei csatatéren ellenben egyre gyakrabban mennek neki az előadók vagy  kiadók egy-egy szerelőnek, elég ha csak a Youtube és a kiadók évek óta folyó vitájára, vagy  a Spotify és az előadók közötti feszültségre gondolunk. Az Apple nem engedheti meg magának azt, hogy az Apple Music ilyen értelemben „besározódjon ”  ehhez pedig kiváló eszköz lehet a kiadói üzletág.

És persze az új üzletág nagyon hasznos lehet majd abban is, hogy az előadókat sokkal jobban bevonják az eddigiekhez képest az Apple- által olyannyira kedvelt és szeretett szerkesztői ajánlások rendszerébe. Amelyek valljuk meg sokkal hatásosabban működhetnének, amennyiben az előadók és magukénak érzik, promotálják őket.

Persze a hosszútávú,  stratégiai cél ennél sokkal-sokkal több és ambiciózusabb és az lenne, hogy az Apple egyszerre  legyen platform a zeneszeretők  és megoldás az előadók számára is.  Abban 20.századi értelemben véve ez nem nevezhető zenei kiadónak, de  jó eséllyel kimondható, hogy a 21.század 20-as éveire az a modell el is veszti majd létjogosultságát!   

Potenciális piacméret  alapján a világ egyik legígéretesebb zenei piacának számít, számítana a orosz! Az, az Oroszország, amely sokáig, a legalitás és illegalitás határán mozgott és ahol a legális szolgáltatások terjeszkedését a roppant népszerű szürke tartományban mozgó szolgáltatások is gátolták. Mindez alapjaiban változott meg 2015 nyarán ugyanis az orosz parlament alapjaiban változtatta meg a szerzői jogi törvényt. A törvénymódosítás értelmében a korábban csak a videótartalmakra vonatkozó meghagyások immáron zenei tartalmakra is alkalmazhatóak.

Mindez pedig rakétaüzemmódba kapcsolta az orosz piac iránt érdeklődő globális szereplőket és párhuzamosan ezzel tulajdonképpen kényszerhelyzetbe hozott több lokális szereplőt is,mint például az orosz Facebook-ként is ismert Vkontakte.

A Vkontakte zenei szolgáltatása  90 napos trial időszak után havidíj ellenében  enged korlátlan számú zeneszám meghallgatását teszi lehetővé, pontosan, mint a nagy nemzetközi streaming szolgáltatások.  A szolgáltatás abból a szempontból különleges és messze több azonban, mint a nyugati, globális  vetélytársai, hogy egy közel 300 milliós közösségi oldalban integráltan működik és ez az indulása után két évvel a kínai példákhoz hasonlóan, egyértelműen kifizetődni látszik!

 Az orosz streaming szolgáltató által közzétett adatok alapján ugyanis a Vkontakte streaming szolgáltatásának immár  1.5. millió előfizetője felhasználója van.   Ami talán még ennél is érdekesebb és figyelemreméltóbb adat az az, hogy az 1.5 millió felhasználó háromnegyede, 1.2 millió prémium felhasználó, azaz fizet a szolgáltatásért.

Természetesen első hangzásra az 1.2 millió  prémium felhasználó nem feltétlenül hangzik impresszíven egy olyan piacon, amelyet valaki 70 millió ügyféllel vezet, de árnyalja a képet jelentősen két tényező.

Az egyik, hogyha ha közelebbről  is megnézzük a streaming zenei  piacot, látható, hogy a Spotify és az Apple Music külön kategóriát képviselnek, de az őket követő  piaci szereplők  összesen alig van több előfizetője, mint az Apple Musicnak…

Hovatovább a dobogó harmadik helyérért küzdő Amazon és a kínai Tencent mögötti szereplők esetében az előfizetőszámok messze elmaradnak még a 10 milliótól is! A VKontakte ezen a listán szerezte meg a kilencedik helyet, megelőzve a sok gonddal küszködő TIDAL-t.

Még reálisabb képet kaphatunk a Vkontakte erejéről, ha csak  hazai, azaz az orosz piacon jelenlevő szereplőket hasonlítjuk össze. A VKontakte ezt a virtuális versenyt magabiztosan nyeri,  nem is akármilyen szereplők előtt.

Az, hogy a legnagyobb helyi szereplő (egyelőre) magabiztosan  előzi meg a nagy nemzetközi streaming szolgáltatások oldalait azt jelzi, hogy a felépített felhasználói bázisba integrálni egy új , mégha fizetős szolgáltatást is, könnyebb ,mint egy márkát felépíteni egy új piacon is.

Online rádió az orosz Google-tól

Az orosz piac, hosszú idő óta a digitális zenei szolgáltatók étlapján szerepelt, hiszen egy hatalmas ország, kiaknázatlan és roppant nagy növekedési potenciállal bíró piacáról lehetett (volna) szó. A feltételes mód két okból is indokolt. Egyrészt mivel az orosz piacon a...

És persze a Vkontakte sikere hatalmas siker a major kiadók számára is, akik immáron egy újabb piacon örülhetnek annak, hogy a kalózkodás elleni harc helyett- mellett immáron    népszerű streaming szolgáltatásokkal is jelen vannak.

Arról, hogy a Youtube  a jelek szerint egyre komolyabbá váló zeneipari tervei mennyire befolyásolhatják a  sokszor csak a Youtube kistestvérének  nevezett Vevo jelenét, de méginkább jövőjét.

Az, hogy a Youtube sokkal komolyabban „kénytelen” venni a zeneipari jelenlétet több ok váltotta ki. Egyrészt a Facebook  igen komoly terveket sző annak érdekében, hogy komolyan megtörje a Youtube videós dominanciáját és erre   most már a Youtube-nak is reagálnia kellett. Másrészt pedig a major kiadókkal való viszony  és az egyre erősebb streaming  piaci verseny és a prémium jelenlét fokozása felé tolta a videómegosztó óriást.

Az alig egy hónappal ezelőtt bejelentett az indulását bejelentő  Youtube  Music immáron véglegesen kényszerhelyzetbe hozta a Vevo-t. Azt a VEVO-t, amely  valljuk meg, már előtte sem volt  feltétlenül könnyű helyzetben. Egyrészt azért, mert sok a bizonytalanság a VEVO tervezett fejlesztései körül.  A prémium videószolgáltatás ugyanis a mai napig  befektetésként működik, ahol a fő tulajdonosok a nagy lemezkiadók illetve egy  arab befektetési alap. Pontosan ez a struktúra lehet az oka annak is, hogy a VEVO végül mégsem indítja el fizetős szolgáltatását.  Elsősorban azért nem ( a hírek szerint) mert a tulajdonosok nincsenek arról meggyőződve, hogy  a befektetés, amit mindez igényelne meg tudna térülni abban a struktúrában, amelyben jelenleg a VEVO működik.

is jelentősebb probléma a Youtube  és a VEVO  kapcsolata az, amely ismételten és immáron sokadszorra kérdésessé tette az amúgy láthatóan egyre sikeresebb  prémium zenei videó szolgáltatás jövőjét. Egyszerre nőtt ugyanis túl nagyra a VEVO és került a Youtube is  az eddigieknél lényegesen szorongatottabb helyzetbe ahhoz, hogy azt lehessen mondani, hogy a Youtube a jövőben is megengedheti, hogy a zenei videók egy jelentős részét más,  márka alatt nézzék meg a zenekedvelők.

Utóbbira a VEVO közelmúltbeli bejelentése alapján megkaptuk a választ, a válasz azonban egyben lényegében a VEVO önálló működésének a ,megszűnését is jelenti. Május 24-i közleményében ugyanis a VEVO bejelentette, hogy valamennyi, saját platformját- weboldal, iOS, Android, Windows alkalmazások- megszünteti, és a jövőben a VEVO tartalmak immáron csak a Youtube-on élő  márkázott VEVO csatornán lesznek elérhetőek.

Az önmagában véve felettébb szomorú bejelentés egyelten mondata az amely valamilyen szinten a VEVO jövőbeni, független létére utal. Ez pedig így hangzik:” A VEVO prémium zenei videókból álló katalógusa és exkluzív tartalmai a Youtube-on minden eddiginél nagyobb közönséget érhetnek majd el, ezzel párhuzamosan pedig eltökéltek vagyunk abban, hogy újabb platformokkal alakítsunk ki együttműkdéseket annak érdekében, hogy a VEVO tartalmai ott is elérhetőek legyenek”

A kissé ködös megfogalmazás feltételezhetően a Youtube-hoz hasonló videóplatform létrehozásán fáradozó Amazon-t, illetve az egyre határozottabb videós terveket szövögető Facebookot, esetleg a Snapchatet vagy az Instagramot   jelenthetik.  

Azonban mégha ezek az együttműködések létre is jönnek, a VEVO a jövőben , fundamentálisan már nem lesz több, mint egy nagyon exkluzív tartalmakat kínáló Youtube csatorna. Mindez pedig nagyon messze van azoktól a tervektől, melyeket a cég, még akár egy-másfél évvel ezelőtt is tervezett…

A BBC-t  leggyakrabban, mint a közszolgálat digitális transzformációjának éllovasát szokták emlegetni, nem is ok nélkül, hiszen az iPlayer a digitális televíziózás  etalon szolgáltatásának mondható.   Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a BBC zenei téren is úttörőnek számít sok tekintetben.

A BBC célja egyértelmű volt: komplett és teljes zenei élményt szeretne nyújtani., azaz a BBC adóin havi szinten elhangzó mintegy 50 000 dal kiaknázása és tömegek számára való elérhetővé tétele a komplett zenei élmény biztosítása végett.

Az iPlayer célja egyértelmű: a BBC tartalmainak  on-demand (is) elérhetővé tétele révén a fiatalabb célközönség megszólítása illetve a BBC nézettségét veszélyeztető, Nagy- Britanniában felettébb népszerű  és egyre inkább a TV helyre lépő streaming szolgáltatásokra ( Netflix, Amazon Video) adandó válasz.

Ami a televíziós tartalmakra igaz, az egyre inkább a zenei tartalmakra is átvihető és átvetíthető. A Spotify, az Apple Music, az Amazon streaming portfoliója ugyanúgy, ugyanazon elv alapján kezdi elvenni a rádió hallgatókat a hagyományos rádióadóktól, mintahogyan azt  a Netflix és társai teszik a TV esetében.

A fejlett piacokon, mint amilyen a brit is, ez a folyamat már nem csupán elméletben létezik, hanem számokkal is igazolhatóan érezhető módon fejti ki hatását. A BBC esetében ez nem kevesebbet jelent, minthogy egyetlen negyedév alatt mintegy 370 ezer fiatal hallgatót vesztett el, vagy mai talán még ennél is súlyosabb, a BBC reggeli műsora, a Today egy hónap alatt 65 ezer hallgatójától volt kénytelen búcsúzni.

A brit TV és rádió szolgáltató annál persze eltökéltebb, mintsem, hogy ezt csak úgy hagyja, így a már amúgy is jelentősnek mondható BBC on-demand zenei portfólióját- benne az iPlayer Radioval, valamint  BBC Playlister-el-  tovább koncentrálja, a versenyképesség növelése érdekében!

Az  ezek helyére lépő  BBC Sound névre hallgató web oldal és alkalmazás ugyanis egyszerre szeretne mindent nyújtani – egy helyre gyűjtött live és on-demand rádió, zenei és podcast tartalmak révén. És ami  talán még fontosabb: mindezt valóban személyre szabottan, a hallgatók ízlését fokozatosan megismerve szeretné tenni!

Mindez több alapvető- a BBC reményei szerint pozitív változást jelent majd a BBC  rádiók hallgatói számára:

1. Minden személyre szabott lesz

A Netflix  által kinált, totálisan személyre szabott élménye után, érthető módon minden  vetélytárs piaci szereplő valami hasonlóval szeretne előrukkolni.  A logika ugyanakkor nem követhetetlen, és

2. Megszűnik az iPlayer Radio

A BBC - ámúgy érthető okokból-  egyelőre nem kommunikálja az iPlayer Radio megszűnését, de a tény, hogy a szolgáltatás használóit az új platform irányába szeretné majd terelni…Egyelőre azonban párhuzamosan él majd mindkét szolgáltatás!

Az iPlayer Radio kedvelőinek jó hir, hogy a leginkább kedvelt iPlayer Radio megoldás,  amelnek segitségével könnyen tudunk váltani az egyes BBC rádiók között az alkalmazásban megmarad és átköltözik a BBC Soundsba.

3. Egyre több fiatalokra fókuszáló tartalom

A BBC általánosan is egyre több specifikusan a fiatalok számára szóló tartalom előállítását tervezi.  A BBC Sounds esetében mindez exkluzív, specifikusan a platformra gyártott podcastokat jelent majd  jó eséllyel.   

Itt a BBC forradalminak szánt zenei alkalmazása

Tavaly ősszel írtunk itt, a Muzzak hasábjain először arról, hogy a BBC egy teljesen új megközelítésű streaming szolgáltatással szeretne a piacra lépni. A most tavasszal végül megjelentetett alkalmazás ugyan nem pontosan ez, de ennek szellemében készült, ( a brand is...

A BBC Sound tehát a BBC amolyan all-in  jellegű válasza  a globális streaming szolgáltatók  által támasztott kihívásra, lokálisan. A BBC messze nem esélytelen, pontosan azét, amiért  a Spotify szeretne a Netflix útjára lépni, azaz a saját gyártású tartalmak adta előnyök miatt.

Ezen a téren a BBC előnye már-már behozhatatlan, azaz  feladata „csupán”   annyi, hogy egy platformot hozzon létre és ismertesse meg a fiatalokkal, amely márka értékben felveszi  versenyt a nagy globális szereplőkkel.