A Facebook esetleges zeneiparba való belépésről lassan összeszámolni nem tudjuk annyi alkalommal, annyi lehetséges opciót felvonultatva írtunk. Mindennek ellenére a Facebook eleddig maximum, mint forgalomterelő jelent meg a zeneiparban. Nem vásárolta meg a Pandora-t, se a Spotify-t, de még csak a prémium videómegosztót, a Vevo-t sem  , pedig a világ zeneipara, az élükön a kiadókkal hosszú évek óta vár arra a pillanatra, hogy a Facebook, mint  eleinte a social media, ma már talán az egész internet legmeghatározóbb szereplője  igazán komolyan és érdemben belép a  zeneipari szereplők közé.

A legközelebb az elmúlt években talán 2020-ban volt ehhez Mark Zuckerberg pre-metaverzuma, amikor is rettenetes összeget ölt abba bele, hogy a zenei videókon keresztül a Facebook Watch ( végre)  komoly Youtube konkurenssé válhasson!

Ez minden jel szerint ( egyelőre,) nem sikerült , ugyanakkor az audio piacon 2021-ben fellendült és beindult változások lehet, hogy a facebook segítségére sietnek. Nézzük miről is van pontosan szó?

Zenelejátszás

A podcast tartalmak és maga a podcasting egészen elképesztő népszerűség növekedésen ment keresztül az elmúlt 18 hónapban. Maga a podcasting alapvetően  egy tartalom fókuszú terület, de közösségi média elemeket is tartalmaz.  Így összességében nem meglepő, hogy a Facebook számára is fontossá vélt az a terület, melyen olyan égek vetekednek egymással, mint a Pandora, a Spotify, az Apple, az Amazon, a Soundcloud.

Mark Zuckerberg nem lenne ugyanakkor Mark Zuckerberg, hogy ha ebben az esetben se a gyors megoldás után kapott volna, a lehető legkevesebb fejlesztéssel. A gyors megoldás pedig tulajdonképpen kézenfekvő megoldás is volt egyben.

A Facebook és a Spotify (hiszen róluk van szó) kapcsolata és együttműködése új keletűnek semmiképpen se mondató! A két cég közel 10 évvel ezelőtt már működött egyszer szorosan együtt, s az a kooperáció nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Spotify olyan meredeken és gyorsan tudott új előfizetőket toborozni, és persze ahhoz is, hogy a facebook úgy mondhassa el, hogy részt vesz a digitális zeneiparban, hogy mégsem…

Most 2022-ben az együttműködés talán nem lesz annyira látványos, mint volt a 2010-es évek elején,de a jelentősége ezzel mit sem csökken majd! A mostani együttműködés értelmében a Spotify prémium felhasználók  a Facebook elhagyása nélkül lesznek képesek Spotify tartalmak lejátszására egy mini playerben.  

Podcast

A Spotify player  integráció látványos lépés, ugyanakkor csak a kezdete valaminek, aminek a vége tényleg a facebook aktív és integrált zeneipari jelenléte lehet majd. A Facebook saját podcast platformja- mert erről van szó- jelentősége azért markáns, mert a Spotify esetében ( is) alkalmazott technológiát használva  a Facebook képes lesz arra, egyfajta natív podcast platformként  podcast hallgatási élményt biztosítson miközben a Facebook oldalakat böngésszük!

A Zuckerberg féle podcast platform ugyanakkor nem lesz nyitott, hanem csak kiválasztott  podcasterek számára lesz elérhető. A Facebook, szinte igazolván nagy testvér mivoltát, több podccast tulajdonos számára felajánlotta, hogy tegye elérhetővé  a közösségi oldalon már létező podcastját Mindehhez arra van szüksége az oldalnak, hogy a podcast tulajdonosok megosszák a publikus RSS feedet, mely a podcastot magát tartalmazza megosszák a Facebook-al.

Hatalmas előnye ugyanakkor a Facebook podcast platformjának, hogy lehetővé teszi a podcast tartalmak integrációját más tartalmakkal- videókkal például- és megoldásokkal- hozzászolások- így ha pusztán felhasználói és podcast tulajdonosi élmény szempontjából nézzük, ez jelenleg a legerősebb és legtöbb kínáló podcast platform!  

Audio messaging

Tavaly nyáron robbant be a köztudatba a Clubhouse alkalmazás, ami sok tekintetben és irányból, de  a podcastinghoz hasonlóan a rádiózás kihívója, hiszen hasonlót ajánl, mint a rádiózás élménye, de sokkal interaktívabb formában.

 S mint minden izgalmas közösségi média területén megjelenő újításra, a facebook erre is  viharos gyorsasággal reagált.  A szolgáltatás neve live audio rooms lett, a már létező Facebook csoportok integráns rész lesz majd és  és indulásként itt is  hírességek sorát vonultatta fel a Facebook, hogy kedvet csináljon a szolgáltatás használatára.  ( bár Mark Zuckerberg védelmében hozz kell tegyük, a Clubhouse sikerében is masszívan közrejátszott az a tény, hogy hírességek kezdték el használni)

Sokszor mondtuk már ezt, de most is igaz: a  facebook ezzel a lépésével talán  minden eddiginél közelebb került ahhoz, hogy tényleg azt lehessen mondani, hogy zeneipari szereplő. Ha jobban belegondolunk a zenei videóktól kezdve a podcastokon át az audio csevegésig minden audio és zenei tartalom elérhető a közösségi oldalon, kivéve  magát az zenei audio streaminget, amihez a Spotif-ra van szüksége a Facebooknak. Az egyelten nyitott kérdés mára tulajdonképpen ez marad a Facebook zeneipari szerepével kapcsolatban, elérkezhet-e egy olyan helyzet, amikor ré lesz arra kényszerítve a cég, hogy saját  streaming audio szolgáltatás indítson?

 Nem tudom, van-e digitális zenei cég, amelynek az útja kalandosabb volt az elmúlt években, mint a francia Deezer. 2014- ben még arról írtunk,  hogy a francia cég akár  meg is előzheti a már akkor is piacvezető Spotify-t. A lelkesedés aztán odáig fokozódott, hogy 2015-ben a francia cég bejelentette tőzsdére lépési szándékát…, hogy aztán innen hatalmasat zuhanjon és majdnem hogy elsüllyedjen a streaming szolgáltatások  szürkeségében. Innen, erről a mélypontról próbált és próbál vissza térni a Deezer. A francia cég 2017-től kezdve, sok tekintetben új alapokra helyezve működését és stratégiáját próbál visszatérni a streaming szolgáltatások élmezőnyébe.

A francia streaming szolgáltató korábban híres volt arról, hogy telco cégekkel hozott tető alá együttműködéseket, melyek keretében az adott telco partner ügyfelei ( vagy azok egy része) ingyenesen vehették igénybe a Deezer szolgáltatását.

Ez a modell aztán hosszú évekre feledésbe merült a francia cégnél, ugyanis az ilyen jellegű partnerségek keretében az összes ügyfelet előfizetőknek jelentették le, miközben a bevételt generáló felhasználók száma messze elmaradt a Deezer által kommunikált értékektől.Mindezek ismeretében meglepő, hogy a francia cég partnerségre lépett európa egyik legmeghatározóbb médiacégével, az RTL csoporttal.

A Deezer ugyan nem a legfontosabb területen ( a videós tartalmakban) lesz majd a médiaóriás partnere, azonban pont olyan jellegű tartalmakhoz segítheti hozzá az RTL+ platformot, amelyek a Netflixen nem elérhetőek

Az egyelőre még nem ismert, hogy pontosan hogyan, milyen formában lesznek majd integrálva a Deezer tartalmai, mi  a magunk részéről arra fogadnánk, hogy  az RTL+ használók kód segítségével vehetik majd igénybe a Deezer platformját. Hosszabb távon aztán elképzelhető a teljes integráció, legalábbis az RTL és a Deezer vezetőinek szavaiból ez tűnik ki.  A francia cég pedig a közelmúltban az Austrian Telekom számára hozott már létre saját márkás streaming zenei szolgáltatást.  ( lásd keretes írásunkat fentebb)

Az RTL-Deezer frigy első látszatra talán a korábbi megállapodásokra hasonlít, a gyakorlatban azonban nagyon fontos különbségek vannak. A Deezer ugyanis az RTL és az A1 Telekom partnerségekkel a digitális zenei megoldás szállítói piacra lépett be! Ez egy francia cég számára is új piac, nem is feltétlenül jelent számukra új előfizetőket ( bár  a megállapodások részleteitől is függhet) azonban bizonyosan komoly bevételt és érdemi márka ismertség növekedését hozhat a francia cég számára.)  Ennek persze technikai és nem utolsó sorban jogi, jogosítási kérdései is lesznek, ebben persze sokat segíthet majd a tulajdonos Lev Blavatnik által tulajdonolt Warner Music is.

Az még persze nyitott ( nagyon is nyitott) kérdés, hogy az RTL és a Bertelsmann elképzelése valóban valami olyasmit hoz létre, amelyre a fogyasztók is fogékonyak lesznek. Mert persze az az elgondolás, hogy minden szórakoztató tartalom egy helyen, egy helyről elérhető legyen  biztos népszerű ( lenne) de a siker záloga a tartalom minősége lesz ebben az esetben is.   Ez fogja meghatározni azt is, hogy a Deezer ezen irányba való tapogatózása siker lehet-e majd?

2021 mindannyiunk életében még egy a koronavírus által  meghatározott év volt. Mindez természetesen a globális zeneiparra is rányomta bélyegét! Talán pont ezért sok tekintetben állóháború volt a 2021-es év.

Persze ennek ellenére sok érdekes, meghatározó eseményen van túl a világ zeneipara ebben az elmúlt évben:

Enyhült a Spotify és a kiadók hűvös viszonya

A svéd cég az elmúlt 1-2 évben több olyan fejlesztést is végrehajtott, amelyek a legnagyobb problémát enyhítenék, miközben segítené abban is, hogy ezt a  bizonyos összekötő szerepet be tudja tölteni.   

Ha mindez nem lenne elég a Spotify és a kiadók között már most is több fronton vannak feszültségek: A globális terjeszkedés következtében az egy felhasználóra eső bevételek csökkenek, a Podcast, int formátum a globális kiadókra leselkedő egyik legnagyobb veszély, mindezzel párhuzamosan pedig a  Spotify jelenleg érvényben levő kiadói szerződési értelmében  bevételeinek jelentős részét kénytelen kifizetni  kiadók számára. A bevételekben pedig jelenleg minden szerepel, azaz az olyan, kiadóktól független bevételek, mint a podcasting is jelenleg a kiadók pénztárcáját is hízlalják.    Mindez alapjaiban gátolja abban, hogy a befektetők elvárásainak megfelelve nyereségessé váljon, másrészt stratégiailag is olyan függőségben tartja a  zenei kiadókkal, ami messze nem egészséges…

A felek tehát meglehetősen távolról indultak neki  tárgyalásoknak, azzal  tudattal, hogy az idő inkább a svéd céget sürgette, mint a kiadókat.  ( a korábbi megállapodások ugyanis lejártak, így elvileg a kiadók akár rövid határidővel vissza is vonhatnák tartalmaikat  Spotify-ból)

Ehhez képest 2020 év végén szinte pilanatok alatt megállapodott a svéd cég szinte valamennyi jelentős kiadóval. Az ára mindnenek minden valószínűség szerint áremelés less, azaz a Spotify lassan de biztosan a Netflix útját követi majd, különösen a fejlettebb piacokon.

Újabb Apple márka tűnik el

2021 nem az Apple Music éve volt ( erről még később is szű esik posztunkban) Már az indulás sem volt túl bíztató, hiszen miután 2020-ban az iTunes tűnt el az Apple szolgáltatások közül, 2021- elején az Apple a Beats radio-tól “szabadult meg”.

Az ok tulajdonképpen egyszerre prózai és érthető: Ahogyan Apple egyre határozottabban próbálja erősíteni Apple Music márkát, úgy vált egyre terhessebbé a Beats mint márka az Apple számára, a digitális térben.

A márka kivezetése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy maga a Beats Radio platform szűnne meg.A rádió, sőt újabb rádiók Apple Music radio márka alatt jelennek meg innentől fogva. Így a  Beats 1 márka eltűnése a sem jelenti a Beats 1 radio tartalmainak eltűnését. Zane Lowe továbbra is hallható lesz  és az immár Apple Music 1 névre hallgató rádió olyan sztárok műsorait kínálja majd, mint Billie Eilish, Elton John, Lil Wayne, Frank Ocean, Lady Gaga vagy Travis Scott.

Már most is szinte minden a Tik-Tok-ról szól

Amikor még a koronavírus járvány beköszönte előtt 2019 végén, a 2020-ra vonatkozó jóslatainkban már említettük, hogy a videó ismét fundamentálisan változtatja majd meg azt, ahogyan zenét, zenei tartalmakat fogyasztunk. A 2020-as évek egészen biztosan ismét a videókról fog majd szólni, de nem a user generated, hanem a user modified videókról. maga a videó annyira napjaink részévé vált, hogy egyre inkább audio tartalmakat is a videó  tartalom részeként fogyasztunk.  

A 2020-as év végén már úgy írtunk a Tik-Tokról, mint a szolgáltatás, amely brutálisan növekszik, de a bezárás fenyegeti. A  2021 elején leköszönő amerikai elnök még 2020 tavaszán  a Tik-Tok-ot magát is nemzetbiztonsági kockázatnak bélyegezte, majd pedig szeptemberben arra hivatkozva, hogy a TikTok kémtevékenységet végez, és kiszolgáltatja az amerikai felhasználók adatait a kínai hatóságoknak)a Fehér Ház jelezte, hogy betiltaná az Egyesült Államokban a TikTok alkalmazást.

A hektikus 2020-as év ellenére  2021  elején azt mondhattuk, hogy  a Tik-Tok nyugodtabban és erősebben várhatta az évet, mintahogyan az előzőt zárta, hogy aztán az elmúlt 12 hónap egyértelműen a tini kedvenc ultra rövid videó szolgáltatásáról szóljon!

 A fő szolgáltatás, a Tik-Tok elképesztő ütemben növekedett az év folyamán. De ami talán még ennél is rémisztőbb a streaming zenei ( és videó) szolgáltatások számára az az, hogy a Bytedance Spotify  vetélytársa, a Resso is hasonlóan jó évet tudhat maga mögött.

Az indulás óta, globálisan több, közel 30 millióan töltötték le az alkalmazást. Amint az a grafikonon is látható az első fél évben meglehetősen lassan és szolídan növekedtek csak a letöltések, hogy aztán valósággal berobbanjanak és a csúcshoz közeli szinten konszolidálódjanak.  

A  cél( egyelőre) még nem az, hogy a globális, meghatározó piacokon is vetélytársat állítsanak a Spotifynak  és a többi nyugati streaming piaci szereplőnek. Az indiai és az indonéz adatok nem vagy csak nagyon nehezen átültethetőek  a fejlettebb nyugati piacokra.De arra azonban tökéletesen alkalmas, hogy a Bytendance egy nagy mintás kutatást végezzen arról, hogy valóban  létezik-e piaci rés egy másfajta megközelítésű streaming szolgáltatásnak.

Ha ez létezik- amire azért jó esélyt látunk- akkor bizony a Tik-Tok és a Resso valóban alapjában alakíthatja  a streaming piaci erőviszonyokat és lehet a streaming 2.0, azaz a streaming zenei szolgálatások jövője, különösen a  streaming elkövetkezendő évekbeli növekedését adó feltörekvő piacokon!

Piros betűs Youtube év

2021 a másik, a Tik-Tok-hoz hasonlítva szinte már hagyományos videó szolgáltatás, a Youtube számára is piros betűs év volt. Azon, hogy maga a Youtube hatalmas, semmi okunk nincsen igazán meglepődni. Ugyan az adatok még 2020-ra vonatkoznak, de semmi okunk azt hinni, hogy 2021-ben negatív irányba változtak volna, és plasztikusan mutatják be,  mekkora is a Youtube. A videómegosztó bevételeit tekintve  az összes streaming zenei szolgáltatónál illetve a legtöbb zenei  kiadónál is nagyobb, árbevételének nagysága  pedig megközelíti a teljes globális zeneiparét…

Az Alphabet és a Youtube legfőbb gondja az elmúlt években pont az volt, hogy  a Youtube sikerei ellenére  prémium zenei szolgáltatásai nem tudtak profitálni ebből. Pontosan a Youtube ingyenessége az, ami a legnagyobb kihívást jelentette az Alphabet prémium zenei szolgáltatása, a Youtube Music számára. Azaz, hogy fizessenek a felhasználók valami olyanért, ami alapvetően az ingyenességgel kapcsolódott össze márkaszinten az elmúlt bő 15 évben.

A Youtube Music sikertelenségét 2019-ben unta meg ( végleg) az Alphabet és azóta minden Android 9-es vagy afeletti operációs rendszert tartalmazó mobiltelefonon  valóban a Youtube Music  az Android operációs rendszer alapértelmezett zenelejátszója!

2020-ban már voltak jelek arra, hogy ez lehetett az a lépés, amire valóban szüksége volt a Youtube-nak és a Youtube Musicnak, 2021 pedig egyértelművé tette mindezt! A Youtube Music,  ugyanis 2021-ben elérte az 50 milliós előfizetős álomhatárt!A trend pedig még talán ennél is markánsabban mutatja, hova juthat el a Youtube Music: Időarányosan ugyanis  ugyanannyi előfizetővel tudott bővülni, mint a piacvezető Spotify!

Mindenki podcastol..de a Spotify   kezd az igazi podcast nagyhatalom lenni

2020-as év buzzwordje, slágere a Podcasting lehet majd a zeneiparban- írtuk 2020 elején.  Hogy nem  az lett, az  szinte teljesen és kizárólagosan betudható a koronavírusnak. Ettől függetlenül a podcastolás 2020-ban is jó évet zárt. 2021-ben pedig  kijelenthetjük, behozott minden lemaradást, amit esetleg 2020-ban összeszedett!

Maga a podcasting is tulajdonképpen hétköznapi aktivitássá vált. Az Edison piackutató cég adatai alapján ugyanis 116 millió amerikai állította azt, hogy az elmúlt hónapban  hallgatott podcast tartalmat! ez nem kevesebbet jelent, minthogy  minden harmadik amerikai hallgat podcastot havi rendszerességel!

Egy ilyen gyorsan népszerűvé váló tartalom és meredeken emelkedő piacot nem meglepő, hogy  valamennyi fontosabb zeneipari és zenepiaci szereplő  célba vet. Az Amazon, az Apple és persze a Spotify is hatalmas erőfeszítéseket tett  és tesz azért, hogy  ezt a piacot dominálja.  Mégis egyre több jel utal arra, hogy a svéd cég képes lehet a legmeghatározóbb szereplő lenni ezen a piacon is, ami a befektetői számára kulcskérdés!

Egyre nagyobb bajban az Apple zenei szolgáltatásai

Ahogy fentebb már írtunk róla, 2021 nem az Apple éve volt zenei téren! A hajdan a Spotify legyőzésére létrehozott projekt, ami a Beats Music alapjain rajtolt el  valahogy sehogy sem tudott érdemben közelebb kerülni a piacvezető svéd streaming szolgáltatóhoz.

A negatív trend már 2020-ban is erősen érzékelhető volt. A 2019-es adatokhoz képest a Cupertinoi cég részesedése  már abban az évben is csökkent , 2021-ben pedig  már nem is az volt a kérdés, hogy az Apple Music utolérheti-e majd a Spotify-t. Sokkal inkább az, hogy utolérik-e a vetélytársak az Apple Musicot?

Az év elején még azt jósoltuk, hogy erre a legnagyobb  és reális esélye az Amazon Music-nak van. Aztán 2021 sok tekintetben rácáfolt erre. Egyrészt a Youtube brutális növekedése miatt, másrészt mert az Apple Music növekedése szinte megállt. És közvetlen vetélytársaitól messze elmaradva mindössze 12%-al növekedett az Apple zenei szolgáltatása.

Persze a Cupertinoi céget nem olyan fából faragták, hogy  ne tudja, mit lehet és mit kell tenni ebben az esetben. Gyors és határozott nyitás azon területek felé, ahol az Amazon a leginkább  előnyre tett szert vele szemben! És az sem véletlen, hogy az Apple komoly zenei téren is terjeszkedik, HD minőségben teszi elérhetővé tartalmait és hogy  előfizetéses podcast szolgáltatás indítását is tervezi.   Hogy mindez mire lesz elég, az 2022 egyik legizgalmasabb kérdés lesz majd a globális zeneiparban!

Új kezekben és új úton a TIDAL

A TIDAL projekt sikerességéről megoszlanak a vélemények a zeneipari szereplők, újságírók között. Ugyan sok oka lehetett volna annak, hogy gyorsan és látványosan megbukjon, nem ez történt.

A TIDAL az elmúlt 6 évben aztán megszilárdította helyét  az egyre intenzívebb streaming piaci versenyben, elsőként jelent meg HD streaming szolgáltatással a piacon és exkluzív megjelenések sorával kényeztette előfizetőit.

A project túlzottan sikeresnek nem volt mondható, így időről időre felmerült,  hogy a TIDAL-t felvásárolja valamelyik streaming piaci pozícióját erősíteni kívánó technológia óriás többször felmerült, fundamentálisan független maradt a cég. Egészen tavaly év végéig, amikor is egy ismert, ámde zeneipari befektetőnek abszolút nem mondható vállalkozás  akvirálta jay-z streaming cégének többségi tuladonrészét!

A Square név ugyanis sokkal ismerősebben csenghet a fintech területen, mint hangzott ( eddig ) zenei területen, annak ellenére, hogy a korábbi Twitter vezér, Jack Dorsey optimista volt azt illetően, hogy ugyanaz, amit anno a Square elért a fizetési megoldások kapcsán, megismételhető a fizetési megoldások és a zene kereszteződésében.  

Arra bevalljuk mi sem gondoltunk, hogy a frigynek ilyen hamar, ilyen látványos eredményei lesznek. A TIDAL, az új tulajdonos mellett és vezetésével ugyanis hihetetlen sebességgel jelent meg egy a tengerentúli streaming piacon akár érdemi előretöréssel kecsegtető ingyenes szolgáltatással és üzleti modellel!

 Az elmúlt évek során már-már hozzászokhattak a digitális zeneipart figyelők, hogy az Apple, meglehetősen visszafogottan beszél zenei szolgáltatásról, szolgáltatásairól  termék bemutató eseményein.

 Azt, hogy az Apple Music helyzete hirtelen mennyire aggasztóvá vált talán pontosan az mutatja  legjobban, hogy most szeptemberben az első téma volt Tim Cook prezentációjában!

Az Apple egy olyan területre fekszik rá, amely ideális pályának mondható számára és amiben amúgy jelenleg le is van maradva egyik legjelentősebb vetélytársától. Ez pedig a hang alapú irányítás és az otthoni asszisztensekkel való integráció.  

Az Apple Music hatalmas szerkesztői csapata több száz esemény alapú lejátszási listát állított össze, melyek aztán a Siri segítségével  hívhatóak elő, legyen szó egy baráti vacsoráról vagy egy szombat esti buliról.

Évekkel megkésve ugyan, de Apple abban is követte az Amazont, hogy előállt saját csak hangalapú előfizetési modelljét. A csak otthoni asszisztenseken elérhető hang alapú Apple Music előfizetés ára 5 dollár. Ezzel a lépéssel teljessé vált tehát az Apple Music előfizetői ajánlata is:

Egy másik hang alapú területen is fejlesztett az Apple, ez pedig az otthoni asszisztensek segítéségével való zenehallgatás! Az tulajdonképpen, hogy a Home Pod Mini esetében az Apple eddig nem használta a zenét , mint marketing estközt egyszerűen hiba volt! Most ezt a magas labdát már kihasználta a cég.

A bejelentések sorát a cég az Airpod Mini harmadik generációjával zárta, amely immáron Dolbi Atmos alapú  HD streaming támogatással is bír! Azaz mostantól hordozható eszközeiken az Apple rajongók valódi HD zenei élményt élvezhetnek majd.

Nem az Apple eseményén hangzott el, de talán még fontosabb a  korábbi Google bejelentés: az Apple Music a Spotify, a Pandora és persze a Youtube Music után elérhető lesz a Google otthoni asszisztensein, a Nest termékcsalád különböző tagjaiban.

A Google-tól nem meglepő ( az Apple esetében már inkább lenne meglepő) nyitottságára utal, hogy a Nest tulajdonosok akár  elsődleges zenei lejátszójuknak is beállíthatják az Apple Music-ot, és élvezhetik a Nest audio adta zenehallgatási élmény minden elemét.    

Persze az Apple Music megjelenése a Google otthoni termékportfólióban nem csupán az Apple számára előrelépés.  Az Alphabet otthoni ajánlatából immáron csak az Amazon illetve a TIDAL hiányzik a meghatározó zenei szolgáltatások közül, amelyek a Google Nest szolgáltatásával kompatibilisek.

S hogy miért is olyan fontos az, hogy az Apple Music és az Apple zenékhez kapcsolódó szolgáltatásai ilyen hangsúlyosan jelentek meg az Apple termékbemutatójában? Alapvetően azért, mert az Apple Music könnyen nagyon kellemetlen helyzetbe kerülhet és ,megismétlődhet vele az, ami egyszer már megesett az Apple-el, azaz, hogy belép egy digitális zenei piaci szegmensbe és ott alul marad a már ott levő és ezáltal piacvezető szolgáltatótól.  Az iTunes Radio és a Pandora után egyre inkább úgy tűnik, hogy az Apple Music nemhogy nem lesz Spotify gyilkos, de a streaming audio piaci dobogóról is leszorulhat!

A TIDAL-t alapvetően mint premium streaming zenei szolgáltatót ismerte meg a nagyközönség az elmúlt években. Jay-Z streaming szolgáltatása az elmúlt 6 évben aztán megszilárdította helyét  az egyre intenzívebb streaming piaci versenyben, elsőként jelent meg HD streaming szolgáltatással a piacon és exkluzív megjelenések sorával kényeztette előfizetőit.

A TIDAL aztán idén új tulajdonost kapott, az azonban, hogy  az új tulajdonos ilyen hamar, ilyen mértékben  érezteti majd hatását, bevallom mi magunk sem gondoltuk!

A TIDAL ugyanis fundamentálisan és jelentősen mozdult el a prémium streaming szolgáltatói pozíció felől! Jay-Z (ex) streaming szolgáltatása ugyanis ingyenes verzió indított! A TIDAL Free névre hallgató szolgáltatási részben a teljes TIDAL repertoár elérhető lesz és a cég ígérete szerint a megszakítások(..) száma se lesz jelentős. A minőség persze messze lemarad majd a HD streamingtől, 160 KBs-es bitrátán lesznek hallgathatóak majd az ingyenes szegmensben a dalok.

A lépéssel a TIDAL is csatlakozott azon streaming szolgáltatók sorához, amelyeknél a zenekedvelők 3 vagy 4 különböző  csomagból választhatnak. A TIDAL esetében a konstrukció úgy néz ki, hogy:

A TIDAL Free az ingyenes része az immáron három szintes szolgáltatási piramisnak

Az immáron TIDAL HIFi névre hallgató csomag a tradícionális streaming zenei árazást követi, azaz 10 dollárba kerül havonta, ezért cserébe  magas zenei minőséget ( 1400 mbp feletti hangminőség)  offline zenehallgatást  illetve  

A piramis legfelső, legelitebb részét a TIDAL HIFI Plus csomag foglalja el. Tulajdonképpen ez az a csomag, amit anno, mint TIDAL megismerhettek a zenekedvelők!A 20 dolláros havi díjért cserébe ultra HD zenei tartalmakat hallgathatunk, az legmodernebb zenei formátumokban, mint például Dolby Atmos vagy a Sony 360 Audio tracks.

Az immáron átalakított csomag struktúra révén a cég sokkal versenyképesebb lehet majd a streaming piacon, persze kérdés, nem túl kései-e ez a lépés?

Teljesen más területen ugyancsak drasztikus változásokat jelentett be a TIDAL.és ezekkel a változásokkal egyrészt roppant gyorsan elkezdni érvényesíteni azokat a stratégiai célokat, melyeket az új tulajdonos Square az akvizíció során felvázolt. Másodsorban pedig a TIDAL ezzel hatalmas lépést tesz egy olyan  irányba, melyben a többi, vezető streaming szolgáltató még cask óvatosan se nagyon tesz lépéseket!

De miről is van szó?  A varázs-szó, a közvelten előaódi kifizetés jeligére hallgat. Mit is jelent mindez a gyakorlatban?

Azt, hogy a TIDAL-ban elérhető előadók egy újabb bevételi forráshoz juthatnak, különböző, a hagyományos jogdijfizeltsi megoldásokon túlmutató jogdijfizetési megoldások révén. 

A TIDAL ugyanakkor bizonyos tekintetben valóban úttörőnek számít! Ugyanis közvetlen előadói kifizetés néven egy plusz, újabb elemmel toldotta meg a Soundcloud által megismertetett modellt. Ebben a modellben a HIFI Plus előfizetői bevételeinek egy része a legnépszerűbb, legtöbbet streamelt előadók között les szétosztva, ezáltal egy újabb bevételi forrást garantálva.

A  TIDAL tehát nagyon bátor lépéseket tett és tesz. ( bár azt érdemes megjegyezni, hogy mindezt csak a prémium ügyfelek számára vezeti be.. egyelőre)   Olyan bátor lépéseket, amelyeknek egészen biztosan lesz hatása magra a streaming audio piacra. A kérdés sokkal inkább az, hogy  mire lesz képes ezekkel a drasztikus lépésekkel a cég? Mert valljuk meg, a különbség  annál nagyobbnak tűnik a TIDAL és a Spotify ( vagy a többi streaming piaci dobogós) között, minthogy egy ilyen lépéssel behozható egyen…

A globális zenepar növekszik, elsősorban a streaming audio szolgáltatásoknak köszönhetően és elsősorban immáron nem a fejlett nyugati, hanem a feltörekvő dél-amerikai és ázsiai piacoknak köszönhetően. A nagy nyugati, piacvezető  streaming audio szolgáltatók sok tekintetben mintha (egyelőre) még nem éreznék, értenék ezeknek a piacoknak a lüktetését.

Mindebből természetesen a kiadók is bőven profitáltak , ugyanis a streaming szolgáltatások  masszív növekedésének köszönhetően a zenei kiadók 25 éve nem látott bevétel növekednek örülhetnek.

Ezzel párhuzamosan azonban  a  helyzetük is drasztikusan megváltozott az elmúlt években. Egyrészt hiszen az ahogyan zenét fogyasztunk egészen drámai mértékben alakult át az elmúlt 20 évben, és ezzel együtt alakult át a zenészektől a zenekedvelőkig tartó értéklánc szereplőinek a helyzete is. Ebből az átalakulásból bármennyire is szerettek volna a kiadók sem  tudtak és tudnak kimaradni.

A jövő sok tekintetben homályos még számukra is, az azonban egyre nagyobb valószínűséggel jelenthető ki, hogy az, amilyen szerepet a kiadók betöltenek az előadók és a fogyasztók között, fundamentálisan változik majd meg.  

A kiadók  maguk is fejlődnek (és tanultak a 20 évvel ezelőtti fiaskójukból, aminek az áldozata az első igazán érdekes digitális zenei kezdeményezés, a Napster lett. ) és próbálnak a lehető legközelebb férkőzni  magukhoz a fogyasztókhoz.

 A megoldások változóak, de az egyik leggyakoribb megoldás, hogy a kiadók magukba a streaming zenei szolgáltatásokba vásárolják be magukat! Az első fecske- bármennyire is meglepő- maga a spotify volt ezen a téren, amelyben az összes kiadó kisebb- nagyobb részesedést vásárolt, amolyan garanciaként. Sokkal jelentősebb az a befektetés, melyet a Warner Music tett a Deezerben!

Ugyanez a Warner Music ezúttal egy feltörekvő piaci szereplőben szerzett részesedést.   A szereplő pedig nem más, mint a Rotana Music! A megállapodás volumene, globális méretekben persze nem őrületes mértékű, de ettől még tény, hogy az egyik vezető nyugati, major kiadó vásárol részesedést egy közel-keleti zenei szolgáltatóban.

A megállapodás egyértelműen befektetés Lev Blavatnik cége részéről. A térség ugyanis a demográfiai adottságai ( a népesség jelentős része 35 év alatti)  igen fontos növekedési területet jelenthet majd a globális zeneipari szereplők és szolgáltatások számára.

A részesedés vásárlás révén mindkét fél számára új ajtók nyílhatnak meg! A Warner Music sokkal közelebb kerülhet és beleláthat a működésébe egy olyan piacon működő streaming szolgáltatónak, amely piac az elkövetkezendő években a streaming audio piac növekedésnek meghatározója lehet majd.  A Rotana pedig a megállapodásnak köszönhetően olyan előadókkal bővítheti streaming szolgáltatásának repertoárját, mint Ed Sheeran, Cardi B vagy  Madonna.

Az audio streaming piac kétségtelen vezetője  a svéd Spotify, efelől egyre kevesebb kétsége lehet bárkinek.  2021-ben azonban eljutottunk oda, hogy mostmár teljesen egyértelműen kijelenthető, hogy rövid, de talán közép távon sem veszélyeztetheti senki és semmi  a svéd cég piacvezető pozícióját.

Ami ellenben fundamentálisan megváltozhat, az  az állítás, hogy  a Spotify üldözője az Apple Music!

A Midia research évente kiadott jelentése alapján a piacvezető svéd Spotify pozíciója valóban megingathatatlannak tűnik, hiszen  piac részedése magasabb, mint  a második és harmadik helyzetté együtt véve. A svéd cég növelte magasan a legtöbb előfizetővel bázisát, ugyanakkor százalékos alapon  nem ő volt a legsikeresebb! Százalékos mértékben a Youtube volt képes leginkább növelni előfizetői bázisát, 60%-al, őt követte a Tencent 40%-os, az Amazon pedig 27%-os növekedéssel. Azaz a második,harmadik és negyedik helyezettek erőlejesebben tudtak növekedni, mint a piacvezető svéd cég.

Hogy mekkora bajban van az Apple Music, azt a növekedésbeli különbség is mutatja: a fent említettektől messze lemaradva,mindössze 12%-al növekedett az Apple zenei szolgáltatása.   

Amint az a valódi előfizetőket, nem piaci részesedést mutató  ábrán is látszik, a Spotify előnye markáns, a második helyért ugyanakkor egyre erősebb küzdelem folyik.  Az Apple Music növekedése nagyon kifulladóban van, de tulajdonképpen az Amazonról is sok tekintetben hasonló mondható el. A Youtube ezzel szemben meredeken növekszik és hamarosan akár kettős előzést is végrehajthat.  

Egyre több arra utaló jel van, hogy a Youtube Music kiemelkedően népszerű a fiatalok, a Z generáció körében, ott és azok között, akik számára a Youtube Music az, ami az idősebbek ( a Napster generáció..) számára a Spotify.

Az üldözőbojt a kínai Tencent illetve a Google zenei szolgáltatásai jelentik. ( bár az utóbbi esetében meg kell jegyezni, hogy a érdemben magasabb előfizetőszámról beszélhetünk, már, mint amikor a Midia felmérése készült) Az első ötöstől messze lemaradva sorakoznak az olyan szereplők, mint a Netease, a Deezer vagy éppen a Pandora.

Az adatokból az is kiderül, hogy a streaming előfizetők többsége ( 60%) immáron a feltörekvőnek nevezett piacokról származik. ( A Tencent,  a Netease és  Yandex együttes piaci részesedése önmagéban 20/-os ot közelít ( Ez egyben magyarázatot ad arra is, hogy a növekvő előfizetőszám ellenére miért lassul a bevételek növekedése..

A klasszikus értelemben vett audio streaming piac első helyezettje felől tehát nem sok nyitott kérdés maradt. Persze ez a kép egyre inkább csalóka lesz, hiszen lassan egyre nyilvánvalóbb lesz ( a Spotify számára is) hogy igazi ellenfele a Tik-tok lesz.

 Amikor 2019-ben a Spotify bejelentette, hogy a jövőben  egyre hangsúlyosabb területként kívánja kezelni a podcast tartalmakat. Az elmúlt 2 év aztán folyamatosan mutatta, jelezte, mennyire is gondolja komolyan mindezt Daniel Ek vállalkozása.

A végcél felettébb ambiciózus: a hatalmas rádiós hirdetési piacból  minél több  és nagyobb részt hasítson ki magának. A tét nem pedig nem kicsi, 18 milliárd dollár. Ez a cél persze egy hosszabb 3-5 éves vagy még annál is hosszabb távú cél.

Sokkal rövidebb távú célja volt ugyanakkor a svéd cégnek, hogy a podcast piacot lassan 10 éve platformként domináló Apple  pozícióját megközelítse, aztán megelőzze.

Alig 2 évvel a  podcast piacra való belépés után aztán idén év elején már megérkeztek az első, valódi optimizmusra okot adó hírek. Az emarketer jóslata ugyanis az volt hogy a Spotify, még az idén  megelőzheti az Apple-t, mint a vezető podcast platformot! A piackutató cég 28 millió főre becsülte azt a számot, ahol mindez bekövetkezhet.

Pontos adatokkal- egyelőre (?) nem rendelkezünk azt illetően, hogy minden valóban be is következett-e, de a svéd cég  saját belső adatai  illetve az Edison marketing kutat cég éves felmérése erre engednek következtetni.

Ezek alapján valamikor 2021-ben megtörténhetett vagy megtörténik az előzés!

Az Emarketer előrejelzése alapján az év év végére a svéd cég 28,2 millió podcast használóval büszkélkedhet majd, míg vetélytársa csak 28 millióval.Az Edison adatai alapján ez azt is jelenti, hogy a tengerentúli havi podcast fogyasztás  több mint fele a piacvezető 2 szolgáltató, a Spotify és az Apple felületein koncentrálódik.

Az Apple persze nem azért ért el annyi sikert története során, hogy ne lenne tisztában ezekkel a trendekkel és adatokkal. Egyrészt gőzerővel dolgozik előfizetéses podcast szolgáltatásán. Másrészt- amíg  elkészül- addig is átalakította az Apple Podcast alkalmazást. Az új verzió célja, hogy az eddigieknél sokkal jobban támogassa a podcast tartalmak felfedezését.  Az új alkalmazásban új, az eddigieknél pontosabb kereső, személyre szabott ajánlók, illetve kategória alapú gyűjtő oldalak is megtalálhatóak.

A Cupertinoi cég végcélja, hogy az Apple TV és a podcast tartalmak közötti átjárást megteremtve maradjanak meg a podcast piac vezetőjének, azonban immár mint szolgáltató és tartalomelőállító. Nagy kérdés, hogy mindez az az új helyzetben is olyan simán sikerülhet-e majd, mint tervezték ?

Az amerikai a világ legjelentősebb zenei piaca, így minden, s tengerentúli zenekedvelők tartalom és különösen zene tartalom fogyasztási szokásairól szóló felmérés kiemelt figyelmet kap és érdemel.   Ez az amit a Edison research minden évben ,megtesz nekünk roppant hasznos információkat nyújtva arról, hogyan a alakul át lassan, de biztosan az, ahogyan a világ legnagyobb zenei piacán zenét hallgatnak a zenekedvelők.

Önmagában az audio tartalmakat hallgatók száma kicsit tovább növekedett és most már alulról súrolja a 200 milliót, azaz 3-ból két amerikai hallgat valamilyen formában online zenei tartalmakat.

Önmagában ez az adat jól hangzik, de önmagában nem mutatja mennyien számítanak aktív hallgatónak. Azt, hogy a 192 millió emberből 176 millióan  hetente is hallgatnak  audio tartalmakat már sokkal jobban. Ugyancsak  a növekvő aktivitást jelzi, hogy a napi szinten zenei tartalmakkal eltöltött idő, több, mint 1 perccel növekedett az előző 2020-as évhez képest.

Audio streaming

Ugyan márkaismertségben továbbra is a Pandora számít piacvezetőnek, heti szinten a legtöbben arról számoltak e, hogy a Spotify szolgáltatását használták. A svéd céget követte a Pandora, őket pedig Youtube Music. Az Apple Music, az Amazon mögött csak ötödik helyen végzett a listán, ami jól mutatja, mekkora bajban is van az Apple zenei szolgáltatása hazai pályán a tengerentúlon.

Rádiózás

 Sokaknak érthető okokból nem tetszik, de ettől még tény, a hagyományos értelemben  vett rádiózás a végnapjait éli. Hogy miért arról a következőkben részletesebben is írunk majd. Talán az utolsó mentsvárak egyike ugyanakkor az autózás, az autók. Az autóban ugyanis még továbbra is toronymagasan a legnépszerűbb zenehallgatási mód a hagyományos rádió , igaz a 6%-os csökkenés egy év alatt már messze nem a stabilitást jelzi…A CD lejátszók ugyancsak érthető okokból- ugyancsak eltűnőben vannak az autókból – a helyüket pedig a digitális megoldások- saját zene,  online audio, podcast- veszik át.

Podcasting

Az elmúlt évek abszolút slágere a podcasting, és mindez az Edison adatain is látszik! A piackutató cég adatai alapján ugyanis 116 millió amerikai állította azt, hogy az elmúlt hónapban  hallgatott podcast tartalmat! ez nem kevesebbet jelent, minthogy  minden harmadik amerikai hallgat podcastot havi rendszerességel!

Ugyanúgy természetesen, ahogyan a digitális zenei szolgáltatásoknál, a podcast esetében is megbízhatóbb adatot mutat, ha a heti szinten podcastot hallgatók számát  nézzük. 

Az Edison adatai szerit 80 millióan hallgatnak heti szinten podcastokat, azaz a teljes podcast hallgató tábor közel 70%-a heti rendszerességel teszi ezt.

 ...............................................................................................................................................................

A podcasting és az online zenei szolgáltatások párhuzamos növekedése és térnyerése olyan harapófogba hozhatja a hagyományos rádiókat, melyből totális és alapvető megújulás nélkül nem tud mér kijönni az iparág.

A koronavírus alapjaiban rázta meg azt a világot,amiben éltünk 2020  márciusa előtt.  Nem minden zeneipari szegmens részesült az „áldásból „ egyforma mértékben. Az egyik legjobban sújtott szegmens a koncertek, fesztiválok voltak (?), hiszen minden ahol érdemi mennyiségű ember gyűlik, gyűlhet össze, tiltólistán van, érthető okból, nem tudni meddig. Maga az audio streaming ugyanakkor vegyes képet mutatott, ennek ellenére voltak olyan becslések, melyek szerint  a globális zeneipari bevételek, 22,6 milliárd dollárral ellentétben csupán 20,8 milliárd dollárt tesznek majd ki.

Az IFPI, a nemzetközi lemezipari szövetség minden évben kiadja jelentését a globális zeneiparról. A 2020-es év adatait tartalmazó jelentés természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül  azt, hogy mi is történt a világban 2020-ban.

És ugyan rémes 2020-as ( és egyre valószínűbb, hogy 2021-es) éven vagyunk túl, azt kell mondjuk, a világ zeneipara köszöni szépen, jól van.  Legalábbis a 7.4 %- os globális növekedés feltétlenül ezt jelzi…

A növekedés motorja, természetesen mi más, mint az előfizetéses streaming, amely 18%-al növekedett, és immáron 440 milliónál is többen fizetnek havonta valamelyik zenei szolgáltatásért. Azt, hogy a streaming volumenben mennyire domináns talán az jelzi a legmarkánsabban, hogy az összes többi fontosabb zeneipari szegmens meredeken csökkent. A streaming zenei szolgáltatások térhódítása a globális zeneipari bevételek megoszlásában  is nagyon jól látszik! 2020-ban a világ zeneipari bevételinek közel két harmada ilyen szolgáltatásokból származott, miközben az egyedi letöltések immáron alig 6%-át teszik ki globálisan a bevételeknek, így 15 évvel az iTunes születése után eljutottunk oda, hogy  fizetős letöltések  az egyik legjelentéktelenebb zeneipari bevételi szegmenst adják.

Sokkal- sokkal kitartóbb a fizikai adathordozók piaca, melyek még mindig a globális zeneipari bevételek egy ötödét adják.  

A digitális letöltések szinte szabadesésben voltak és közel 16/%-al csökkentek, a CD eladások is találtak még teret maguknak a további csökkenéshez és közel 5%-al csökkentek. Ugyancsak csökkent, meredeken a szinkronizációs illetve az élő előadásokhoz kapcsolódó bevételek, nyilván ezek esetében a koronavírus miatt lényegében eltűnő élő zenei koncertek okozták.

A növekedés motorját adó streaming szolgáltatások növekedése szempontjából kulcskérdés, hogy a globális régiók növekedése hogyan alakul. Már a koronavírus előtt is voltak arra utaló jelek, hogy a fejlettebb piacok növekedése aggasztóan lassul.

Ehhez képest  a koronavírus első évében az összes fontos regionális piac emelkedett, legtöbbjük 10% közeli vagy azt meghaladó mértékben. A renitens ezúttal is Európa volt, amely csupán 3.5%-al volt lépes növekedni. Mindez azért fájó pont, mert regionálisan a második legjelentősebb zenei régióról beszélünk a világ zeneiparában! Az éllovas pedig Latin-Amerika, ahol a streaming szolgáltatások előfizető száma és a bevételei 30%-ot meghaladó mértékben növekedtek, ami egyben azt is magyarázza, hogy miért is olyan aktívak a streaming zenei szolgáltatók a térségben.

Összességben tehát a világ zeneipara sok tekintetben pozitív meglepetést okozva vészelte át a sokkoló első koronavírusos évet.  A legnagyobb kérdés jelenleg amivel a vezető  kiadók, streaming zenei szolgáltatók egyre inkább és egyre határozottabban szembesülnek:  A streaming növekedése a fejlett piacokon kifulladóban van ( ha már nem fulladt ki..) , a fejletlenebb piacokon való növekedés ugyanakkor csak olcsóbb előfizetési díj mellett lehetséges, ami elméletben alacsonyabb bevételeket jelenthet majd.

És persze arról is egyre több szó esik, hogy mi jöhet majd a streaming szolgáltatások után? Jelenlegi tudásunk alapján a legvalószínűbb, hogy a Tik-Tok illetve hozzá hasonló közösségi zenei szolgáltatások érkezhetnek majd. Ahhoz, hogy a kiadók elkerüljék azt a fiaskót, ami anno a Napster kapcsán történt már most érdemes lenne elkezdeniük gondolkozni és ezekkel a szolgáltatókkal együtt dolgozni azokon a monetizációs modelleken, amik működhetnek majd.